Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-10 / 266. szám

2 1989. NOVEMBER 10., PÉNTEK «vr . MEGY * ~------ill 3 9B KÉT CSCMINY - m mMACYARAIAT Teng lemondása utolsó hivatalos tisztségéről • Véres harcok dúl­nak Myugat-Szahcráhan ÉLEZŐDŐ PEKINGI EL­LENTMONDÁSOK. A 85 éves Teng Hsziao-ping, akit „Kína erős emberének”, a pekingi kül- és belpolitika vitathatat­lan meghatározójának nevez­tek, a hírek szerint lemondott utólsó hivatalos tisztségéről. Bár , korábbi funkcióit előre­haladott korára való hivatko­zással, már korábban feladta, ■mégis eddig kulcstisztséget töltött be, hiszen ő állt el­nöki minőségben a központi állami katonai bizottság élén. Így döntő szerepe volt annak \a júniusi parancsnak kiadásá­ban, amellyel a katonai egysé­gek vérbe fojtották a Tienan- men téren a diákok, „pekingi tavasznak” nevezett megmoz­dulássorozatát. A tüntetések fő célja — mint emlékezetes — a nagyobb szabadság és de­mokrácia kibontakoztatása volt. Teng utóda, a beszédeiből egyértelműen „keményvona­lasnak” tartott Csiang Cö- minh lesz, aki a Kínai Kom­munista Párt főtitkára. Az utódlásról a párt titokban megtartott központi bizottsági ülésén határoztak. A 85 éves politikus nyilván azért várt a már régebben megígért vissza­vonulásának bejelentésével, mert meg kívánta szilárdítani a Kínát jelenleg kormányzó „keményvonalas” csoport hely­zetét a vezetésben. De megvá­lása ettől az utolsó hivatalos funkciótól, távolról sem je­lenti azt, hogy nem befolyásol­ja majd „tanácsaival” a hát­térből az irányító munkát. Az időzítés talán összefügg azzal is, hogy néhány nap le­forgása alatt két neves ameri­kai közéleti személyiség is járt Kínában és folytatott eszme­cserét a pekingi Vezetőkkel. Először Nixon volt elnök vál­lalkozott a nem hivatalos „jó- szolgálati misszióra”. Most pe­dig' |íissinger egykori külügy­miniszter „olvasztgatja” a helyszínen a júniusi pekingi vérfürdő miatt Washington ál­tal befagyasztott kapcsolato­kat. Az Egyesült Államok — mint emlékezetes — június után leállította a fegyverszál­lításokat Kínának, és szüne­telteti a hivatalos látogatáso­kat. A washingtoni kongresszus ugyan éppen most szavaz to­vábbi szigorításokról, de a Bush-kormányzat szerint ezek nemcsak a két ország közötti kapcsolatokra hatnának ki ká­rosan, hanem a kínai ultrabal elemek további előretörését segítenék elő. Amellett a vi­szony romlása az amerikai cé­gek kiszorulását jelentené a június előtt már jelentősen megnyílóban levő kínai piac­ról. A pekingi politikában egyér­telműen érvényesülő könyör­telen szigor, a gazdaságban kétértelműséggel, sőt, ellent­mondásossággal párosul. Erről is sok szó esett a központi bi­zottság ülésén. A hírek szerint most az elkövetkező , három évre dolgoztak ki gazdaság- politikai irányvonalat. Ebben egyrészt erőteljes központosí­tást és a tíz évvel ezelőtt még bátorított magánszektorral szembeni határozottabb fellé­pést helyeznek kilátásba. Más­részt viszont, nyilván a külföl­di üzletemberek, és politikusok megnyugtatására a nyitás po­litikájának továbbvitelét ígé­rik. Nyugati közgazdászok meg­jegyzik, hogy ez a kompro­misszumos álláspont csak nö­veli a kínai gazdaság súlyos helyzetét. Az eddigi központo­sító, reformellenes intézkedé­sek ugyanis fokozták Kínában a recessziót, és számos válla­latot csődbe sodortak. A me- zőg .zdasági minisztérium ada­tai szerint az idén hozzávető­leg egymillió vidéken tevé­kenykedő kis- és középválla­lat bezárt, százezer pedic, majd nullára csökkentette ter­melését. A meghirdetett kétér­telmű, ellentmondástól terhe' gazdasági fő irányvonal csali a helyzet súlyosbodásához ve­zethet. ÚJABB TŰZSZÜNETET AKAR A POLISARIO. Tizen­három esztendeje folytatja há­borúját a marokkói csapatok ellen a 266 ezer négyzetkilo­méternyi Nyugat-Szahara füg­getlenségéért küzdő népi szer- vezetj a Polisario. A volt spa­nyol gyarmatra — miután Madrid egységei távoztak on­nan még 1976-ban —, Marok­kó és Mauritánia is szemet vetett, mivel 187 milliárd ton­nára becsülik foszfátkincseit. Mauritánia azonban hamaro­san feladta követelését a te­rületre, s így a függetlensé­gért harcolóknak csupán a ma­rokkói királyi csapatokkal kell megküzdeniök. A sivatagi véres háborúban, a technikailag elsöprő fölény­ben lévő marokkóiak, képte­lenek voltak megbirkózni a nvugat-szaharai nép szabad- ságszeretetével. Az önálló álla­muk kivívásáért harcolók mel­lett sorakozott fel a fekete kontinens országainak túlnyo­md része is. Végül az Afrikai Egységszervezet közvetítésével tűzszünet jött létre, s tárgya­lások kezdődtek, a marokkói király esetenkéni részvételével is, a békés rendezésre. Miután azonban kitűnt, hogy 11. Hasszán és udvara a sza­badságharcosok fegyverletéte­lét és nem Nyugat-Szahara önrendelkezését tekinti tárgya­lási alapnak, a múlt hónapban véget ért a tűzszünet, s a ma­rokkóiak támadásba lendültek a sivatagos vidékeken. A ki­rályi udvar a napokban már olyan nyilatkozatot tett, hogy immár a marokkói katonaság ellenőrzése alatt tartja Nyu- gat-Szaharát. Ennek cáfolatára következett be tegnapelőtt egy Polisarm- előretörés, amelynek során a szabadságharcosok közlése sze­rint 87 marokkói halottja volt az offenzívának. A független­ségért küzdő erők az akció után újabb tűzszüneti felhí­vással fordultak Marokkóhoz, s a megszakadt tárgyalások folytatását indítványozták. Árkus István Az NSZEP határozata Párlértekszlet dscemhsrbsn Az NSZEP Berlinben ta­nácskozó Központi Bizottsága csütörtökön úgy határozott, hogy december 15-re összehív­ja a párt országos értekezletét. A KB-ülés határozatainak szerkesztésével megbízott bi­zottság a testülethez érkezett nagyszámú kérés, javaslat és követelés hatására döntött az értekezlet egybehívásáról, amely a negyedik lesz az NSZEP 43 éves történetében. A pártértekezlet célja — ol­vasható a szerkesztőbizottság határozatában — a párton be­lül és az országban kialakult helyzet értékelése, a XII. pártkongresszus előkészítését szolgáló feladatok megvitatá­sa, a központi bizottságon be­lüli személyi változások meg­tárgyalása és elfogadása. A pártértekezleten Egon Krenz főtitkár terjeszt elő referátu­mot. Sokba kerül a halogatás LUCA-NAPI KONFERENCIA Miniszteri szintű tanácskozá­son tárgyalják meg még az év vége előtt a magyarországi és lengyelországi ’ demokratikus reformfolyamat támogatására irányuló nemzetközi akció to­vábbi irányát és várható ki- szélesítését az abban részt ve­vő 24 ország képviselői — erő­sítette meg Michel Rocard francia miniszterelnök és Jacques Delors, az Európai Közösségek Bizottságának el­nöke csütörtöki közös brüssze­li sajtóértekezletén. A minisz­teri konferencia valószínű dá­tumaként december 13-at em­lítik Brüsszelien. Katyusűkat vetettek he Az izraeli megszállás alatt levő Dél-Libanon területére csütörtökön több Katyusa típu­sú rakéta csapódott be — je­lentette az izraeli rádió. A szovjet gyártmányú rakétákat Libanon különböző részeiről lőtték ki az Izrael által 1985- ben biztonsági övezetté nyilvá­nított területsávra. Áldozatok­ról és sérülésekről nem érke­zett jelentés. A rakétatáma­dásra azután került sor, hogy kedden Izrael helikoptertáma­dást intézett az Irán-barát síi­ta Hezbollah szervezet egyik határ menti bázisa ellen. Magas szintű lengyel—német tárgyalások Helmut Kohl Csütörtökön 60 fős kormány- küldöttség, köztük a külügyi, a gazdasági tárca és 5 má­sik kormánytag társaságában hatnapos történelmi forduló­pontnak szánt lengyelországi látogatásra érkezett Varsóba Helmut Kohl az NSZK kancel­lárja. Utoljára NSZK-kancel- lár — Helmut Schmidt — 1979-ben járt Lengyelország­ban. A varsói repülőtéren Hel­mut Kohlt Tadeusz Mazowiec­ki kormányfő és a lengyel kormány tagjai fogadták. Az ünnepélyes fogadtatás után a kancellár szálláshelyére haj­tatott és alig egy órával ké­sőbb már tárgyalóasztalhoz ült vendéglátójával, majd szálláshelyén Lech Walesával, a Szolidaritás elnökével ta­lálkozott. Az esti órákban a tiszteletére adott díszvacso­rán vett részt a lengyel mi­nisztertanács varsói palotájá­ban: A lengyel—német megbéké­lést, a két ország politikai és gazdasági kapcsolataiban szük­séges áttörést célzó látogatást megelőző órákat még min­dig feszült légkör jellemzi. Az utolsó pillanatban módo­sították a kancellár program­ját és a nyilvánvaló nézet- különbségek miatt csak a lá­togatás utolsó napján írják alá a lengyel—NSZK közös nyilatkozatot a kapcsolatok jövőjéről, de már pénteken több mint tíz fontos szerző­dést és megállapodást látnak el kézjegyükkel az érintett miniszterek. Drágán termel a magyar mezőgazdaság — hangoztatják régóta az elégedetlenkedők. Hangerejük a jövőben várha­tóan erősödik, hiszen a kor­mány és a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa közöt­ti megállapodás jelentős ár­emelések árnyékát vetíti elő­re. A fogyasztói árak felfelé kúszása megintcsak az élelmi­szergazdaságra zúdítja a ha­zai lakosság elégedetlenségét. De mihez képest drága az élelmiszer nálunk? A jövedel­mekhez, vagy a világban ki­alakult árakhoz? A válasz nem kétséges. Az okok is jó­részt föltártak, szinte közis­mert, hogy a kormány évtize­dekig szociálpolitikai elem­ként kezelte az élelmiszerek árait; mesterséges, a valósá­gos értékektől elrugaszkodó beavatkozásokkal kezelte a termelők és a vásárlók pana­szait. KI VERSENYEZ? Ennek következménye; a közvélemény egy „agyontámo­gatott” mezőgazdaságot is­mer. A múltban erősebb volt a mezőgazdaságot lejáratok hangja, mint a higgadtan, ala­posan érvelőké, így a tény­szerűséget mellőző nézetek gyorsabban, hatásosabban ter­jedhettek a támogatásokat il­letően is. A statisztikák pe­dig korábban sem igazolták a mezőgazdaság mértéktelen tá­mogatását. Az egy mezőgaz­dasági dolgozóra jutó állami támogatás 1982-ben 7330 dol­lár volt az Amerikai Egyesült Államokban, 4780 dollár a Közös Piac országaiban, s 1600 dollár Magyarországon. A világpiacon már régóta nem a különböző hatékony­ságú termelők versenyeznek, hanem a nemzeti támogatá­sok. Ezért Vált elkerülhetet­lenné a magyar élelmiszer- export támogatása is. Az élel­miszer külpiaci értékesítéséről helyettesítő termékek híján nem mondhatott le a kormány, az export fenntartása viszont a támogatások növelését kö­vetelte. Kettős prés közé ke­rültek a döntéshozók, hiszen az exportkényszer miatt a külkereskedelmet, szociális vé­delemből a hazai fogyasztókat is támogatniuk kellett. Az pedig a magyar gazdaság sze­génységéből következett, hogy a kettős terhet nem volt ké­pes elviselni. Fokozatosan csökkent 'a belföldi fogyasz­tás, emelkedtek az árak, az el­szegényedő rétegek haragja a mezőgazdaságra zúdul. GERJESZTŐ FAKTOR Miközben a fogyasztók tá­madtak, a mezőgazdaság is mélypontra jutott. Az agrár­olló nyílt, az elvonások mér­téktelenül emelkedtek, a ki­egyensúlyozott működéshez szükséges hitelezési források elapadtak. Mezőgazdasági ága­zatok mentek tönkre. A fize­tési nehézségekkel küszködő gazdaságok mindenáron csök­kenteni akarták a költségei­ket, elmaradtak nélkülözhe­tetlen anyag- és eszközvásár­lások', zsarolják a talajt, az el­használódott géppark egyes helyeken lehetetlenné teszi a technológiák betartását. A menyiségben csökkenő terme­lés nyilvánvalóan drágítja az élelmiszereket, újabb haragot gerjesztve a lakosságban. Mostanáig az ellentmondá­sok olyan mennyisége hal­mozódott föl, amely elodázha­tatlanná teszi a koncepcioná­lis döntéseket. Mindenekelőtt arra az alapkérdésre kell vá­laszolni, hogy változatlanul szükség van-e a korábbihoz hasonló mértékű exportra és az ehhez kötődő fejlesztések­re, vagy elégséges a hazai ellátás garantálása. Nyilván­való, mindegyik más gazda­sági stratégiát követel. EZT VÁLLALJÁK Mindezek tisztázása, üteme­zése azért nélkülözhetetlen, mert csak konkrét célokhoz lehet igazítani a termelési szerkezetet, azokhoz alkal­mazkodva tudnak elképzelést, gazdálkodási magatartást ki­alakítani a termelők. A mu­togatás, a bűnbakkeresés he­lyett tehát a helyzet tisztázá­sa, a jövő fölvázolása a fel­adat. Ezt a terhet nem a ter­melőknek, hanem az irányí­tóknak kell vállalniuk. V. F. J. TAPASZTALATOK ÖSSZEGZÉSE Együttműködés körvonalai A kormányfői találkozó ta­pasztalatait elutazása előtt a délutáni órákban megtartott nemzetközi sajtókonferencián összegezte Felipe González és Németh Miklós. A felső szintű magyar—spa­nyol párbeszéd kiemelkedő ál­lomásaként értékelte Felipe González látogatását a magyar miniszterelnök, a tárgyaláso­kat őszintéknek, lényegretö- rőknek, konkrétaknak ítélte, ‘amelyek kézzel fogható ered­ményeket ígérnek a közeljövő­ben. Nagyra értékelte a spa­nyol kormány támogatását a magyarországi reformokat il­letően politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. Meggyőződését fejezte ki, hogy megbeszéléseik eredmé­nye szélesre tárja a kaput a legkorszerűbb gazdasági együttműködési formák előtt. A spanyol miniszterelnök — kapcsolódva vendéglátója gondolataihoz, majd a széle­sebb kapcsolatrendszerre át­térve, emlékeztetett arra, hogy országa sokat tett annak érde­kében, hogy egyezmény jöjjön létre Magyarország és az Európai Közösség között. Tá­mogatja országunkat abban is, hogy teljes jogú tagja lehes­sen az Európa Tanácsnak. Az újságírók kérdéseire adott válaszokból kitűnt, hogy szóba került a tárgyalásokon a magyar telekommunikációs infrastruktúra felújításában való spanyol részvétel lehető­sége, s napirenden van a gép-_ ipar, a szerszámipar területén is az együttműködés kialaku­lása. Szóba került a sajtókonfe­rencián a Varsói Szerződés és a NATO jövője is. Felipe González vélekedése szerint szükség van arra, hogy mind­két katonai tömb folytassa a leszerelési folyamatot a mini­mális fegyverzet szintjéig. Németh Miklós — egyetértve partnerével — úgy fogalma­zott. hogy mindkét szövetségi rendszernek az elégséges biz­tonság elvéből kiindulva az elégséges védelmi erő elvét kell követnie politikájában., Az MSZP és a megyei lapok k értékek képviseletében Külföldi ok ©gy mondtatbai* Vastagh Pál szerint az MSZP elnökségének november 10-i, pénteki ülésén tisztáznia kell a megyei lapok és lapki­adó vállalatok gazdasági, jogi és politikai helyzetét — mon­dotta az MTI munkatársának az MSZP országos vidéki tit­kára csütörtökön Debrecen­ben, azt követően, hogy talál­kozott a Hajdú-Bihari Napló újságíróival, valamint a Haj- dú-Bihar Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat dolgozói­val. A debreceni megbeszélés előzményeihez tartozik, hogy a Napló munkatársai novem­ber elsején szándéknyilatko­zatban fogalmazták meg: ezen­túl minden politikai párttól független, demokratikus szel­lemiségű napilapot készítenek. November 7-én egy Németh Miklós miniszterelnökhöz írt nyílt levelükben kezdemé­nyezték azt is, hogy a kor­mány vizsgálja felül a megyei lapkiadó vállalatok helyzetét és találjon megoldást arra, hogy a kor társadalmi és gaz­dasági törekvéseivel összhang­ban működhessenek. Szorgal­mazták, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat legyen minden párt­Űjabb magyarországi utat tervez Francois Mitterrand el­nök — mondta Hubert Verdine, az Elysée-palota szóvivője diplomáciai tudósítók előtt. A Micotakisz, kijelölt görög kor­mányfő feladta kormányalakítási próbálkozásait, mert sem a PASZK képviselőivel, sem a baloldali koalícióval folytatott tárgyalásain nem sikerült áttörést elérnie. A Olaszország és Albánia széles körű gazdasági megállapodást kötött, amely a jövőben csökkentheti Albánia elszigeteltségét. A A közel-keleti rendezés lehetőségéről tárgyalt Párizsban Roland Dumas fran­cia külügyi államminiszter és Abdellatif Filali marokkói kül­ügyminiszter, a Közös Piac háromtagú bizottságának újabb körútja előtt. A Kaifu Tosuki japán miniszterelnököt lengyel- országi látogatásra hívta meg Tadeusz Mazowiecki kormányfő. A Hongkongi sajtójelentések szerint lfemondott utolsó hivatali tisztségéről, a központi állami katonai bizottság elnöki poszt­járól Teng Hsziao-ping. A Dél-koreai partnereivel újabb ke­retmegállapodást írt alá Szöulban Gábor András, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke. Felemészti saját vagyonát Rendhagyó bizottsági ülést tartott csütörtökön az Ország- gyűlés építési és közlekedési bizottsága. A testület vonattal a Bodrogközbe ment, hogy a helyszínen tanulmányozza a bodrogközi kisvasút felszámo­lása után kialakult helyze­tet. A képviselők a hosszú vo­natidőt felhasználva, menet közben ismerkedtek a MÁV helyzetével. Urbán Lajos, a MÁV elnök vezérigazgatója tájékoztatásként elmondta: a 1 folyamatosan változó közgaz­dasági szabályozók miatt a MÁV olyan rossz helyzetbe ke­rült, hogy vesztesége évente eléri az 1,5 milliárd forintot, ami azt is jelenti, hogy a vas­út lassan felemészti vagyonát. A közelmúltban egy svájci cég „átvilágította” a MÁV-ot, s gyorsított fejlesztést javasolt: a jelenlegi évi 10 milliárdos fejlesztési összeget legalább háromszorosára kellene növel­ni. így tíz év alatt a MÁV fel­számolhatná elmaradásait, utolérhetné az európai vas­utakat. tói és szervezettől független, önálló gazdálkodó szervezet. Vastagh Pál nyilatkozatában az ilyen kezdeményezéseket a bizalmatlanság és egyfajta el­határolási törekvések meg­nyilvánulásaként értékelte. Kissé ködös és naiv feltétele­zésnek minősítette azt a szán­dékot, hogy égy lap függet­lenítheti magát a körülötte zajló politikai átstrukturáló­dástól és politikai vitáktól. Szerinte egy jelentős politikai párt — így az MSZP is — szükségképpen sokat tesz és kell is, hogy tegyen saját saj­tójának megteremtéséért. Ugyanakkor az MSZP és ala­pok viszonya alapvetően más lesz, mint az élődpárté volt. A mégyei lapoknál nagyön differenciált, a szellemi ön­állóság és a kritikai műhely valamennyi jegyével rendel­kező kollektíváknak kell ki­alakulniuk, olyanoknál, ame­lyek nem szolgai függésben, hanem az értékek képvisele­tében segítik a párt törekvé­seit. Ma már úgy látom, és a debreceni vita is erről győzött meg — mondotta —, hogy a kongresszusnak nemcsak a központi lapról, hanem a me­gyei lapokról is állást kellett volna foglalnia. Ez elmaradt, s ezt kell most az elnökség­nek egy iránymutató állásfog­lalással pótolnia. A bűnbakkereséstől nem lesz főbb

Next

/
Thumbnails
Contents