Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)
1989-11-10 / 266. szám
2 1989. NOVEMBER 10., PÉNTEK «vr . MEGY * ~------ill 3 9B KÉT CSCMINY - m mMACYARAIAT Teng lemondása utolsó hivatalos tisztségéről • Véres harcok dúlnak Myugat-Szahcráhan ÉLEZŐDŐ PEKINGI ELLENTMONDÁSOK. A 85 éves Teng Hsziao-ping, akit „Kína erős emberének”, a pekingi kül- és belpolitika vitathatatlan meghatározójának neveztek, a hírek szerint lemondott utólsó hivatalos tisztségéről. Bár , korábbi funkcióit előrehaladott korára való hivatkozással, már korábban feladta, ■mégis eddig kulcstisztséget töltött be, hiszen ő állt elnöki minőségben a központi állami katonai bizottság élén. Így döntő szerepe volt annak \a júniusi parancsnak kiadásában, amellyel a katonai egységek vérbe fojtották a Tienan- men téren a diákok, „pekingi tavasznak” nevezett megmozdulássorozatát. A tüntetések fő célja — mint emlékezetes — a nagyobb szabadság és demokrácia kibontakoztatása volt. Teng utóda, a beszédeiből egyértelműen „keményvonalasnak” tartott Csiang Cö- minh lesz, aki a Kínai Kommunista Párt főtitkára. Az utódlásról a párt titokban megtartott központi bizottsági ülésén határoztak. A 85 éves politikus nyilván azért várt a már régebben megígért visszavonulásának bejelentésével, mert meg kívánta szilárdítani a Kínát jelenleg kormányzó „keményvonalas” csoport helyzetét a vezetésben. De megválása ettől az utolsó hivatalos funkciótól, távolról sem jelenti azt, hogy nem befolyásolja majd „tanácsaival” a háttérből az irányító munkát. Az időzítés talán összefügg azzal is, hogy néhány nap leforgása alatt két neves amerikai közéleti személyiség is járt Kínában és folytatott eszmecserét a pekingi Vezetőkkel. Először Nixon volt elnök vállalkozott a nem hivatalos „jó- szolgálati misszióra”. Most pedig' |íissinger egykori külügyminiszter „olvasztgatja” a helyszínen a júniusi pekingi vérfürdő miatt Washington által befagyasztott kapcsolatokat. Az Egyesült Államok — mint emlékezetes — június után leállította a fegyverszállításokat Kínának, és szünetelteti a hivatalos látogatásokat. A washingtoni kongresszus ugyan éppen most szavaz további szigorításokról, de a Bush-kormányzat szerint ezek nemcsak a két ország közötti kapcsolatokra hatnának ki károsan, hanem a kínai ultrabal elemek további előretörését segítenék elő. Amellett a viszony romlása az amerikai cégek kiszorulását jelentené a június előtt már jelentősen megnyílóban levő kínai piacról. A pekingi politikában egyértelműen érvényesülő könyörtelen szigor, a gazdaságban kétértelműséggel, sőt, ellentmondásossággal párosul. Erről is sok szó esett a központi bizottság ülésén. A hírek szerint most az elkövetkező , három évre dolgoztak ki gazdaság- politikai irányvonalat. Ebben egyrészt erőteljes központosítást és a tíz évvel ezelőtt még bátorított magánszektorral szembeni határozottabb fellépést helyeznek kilátásba. Másrészt viszont, nyilván a külföldi üzletemberek, és politikusok megnyugtatására a nyitás politikájának továbbvitelét ígérik. Nyugati közgazdászok megjegyzik, hogy ez a kompromisszumos álláspont csak növeli a kínai gazdaság súlyos helyzetét. Az eddigi központosító, reformellenes intézkedések ugyanis fokozták Kínában a recessziót, és számos vállalatot csődbe sodortak. A me- zőg .zdasági minisztérium adatai szerint az idén hozzávetőleg egymillió vidéken tevékenykedő kis- és középvállalat bezárt, százezer pedic, majd nullára csökkentette termelését. A meghirdetett kétértelmű, ellentmondástól terhe' gazdasági fő irányvonal csali a helyzet súlyosbodásához vezethet. ÚJABB TŰZSZÜNETET AKAR A POLISARIO. Tizenhárom esztendeje folytatja háborúját a marokkói csapatok ellen a 266 ezer négyzetkilométernyi Nyugat-Szahara függetlenségéért küzdő népi szer- vezetj a Polisario. A volt spanyol gyarmatra — miután Madrid egységei távoztak onnan még 1976-ban —, Marokkó és Mauritánia is szemet vetett, mivel 187 milliárd tonnára becsülik foszfátkincseit. Mauritánia azonban hamarosan feladta követelését a területre, s így a függetlenségért harcolóknak csupán a marokkói királyi csapatokkal kell megküzdeniök. A sivatagi véres háborúban, a technikailag elsöprő fölényben lévő marokkóiak, képtelenek voltak megbirkózni a nvugat-szaharai nép szabad- ságszeretetével. Az önálló államuk kivívásáért harcolók mellett sorakozott fel a fekete kontinens országainak túlnyomd része is. Végül az Afrikai Egységszervezet közvetítésével tűzszünet jött létre, s tárgyalások kezdődtek, a marokkói király esetenkéni részvételével is, a békés rendezésre. Miután azonban kitűnt, hogy 11. Hasszán és udvara a szabadságharcosok fegyverletételét és nem Nyugat-Szahara önrendelkezését tekinti tárgyalási alapnak, a múlt hónapban véget ért a tűzszünet, s a marokkóiak támadásba lendültek a sivatagos vidékeken. A királyi udvar a napokban már olyan nyilatkozatot tett, hogy immár a marokkói katonaság ellenőrzése alatt tartja Nyu- gat-Szaharát. Ennek cáfolatára következett be tegnapelőtt egy Polisarm- előretörés, amelynek során a szabadságharcosok közlése szerint 87 marokkói halottja volt az offenzívának. A függetlenségért küzdő erők az akció után újabb tűzszüneti felhívással fordultak Marokkóhoz, s a megszakadt tárgyalások folytatását indítványozták. Árkus István Az NSZEP határozata Párlértekszlet dscemhsrbsn Az NSZEP Berlinben tanácskozó Központi Bizottsága csütörtökön úgy határozott, hogy december 15-re összehívja a párt országos értekezletét. A KB-ülés határozatainak szerkesztésével megbízott bizottság a testülethez érkezett nagyszámú kérés, javaslat és követelés hatására döntött az értekezlet egybehívásáról, amely a negyedik lesz az NSZEP 43 éves történetében. A pártértekezlet célja — olvasható a szerkesztőbizottság határozatában — a párton belül és az országban kialakult helyzet értékelése, a XII. pártkongresszus előkészítését szolgáló feladatok megvitatása, a központi bizottságon belüli személyi változások megtárgyalása és elfogadása. A pártértekezleten Egon Krenz főtitkár terjeszt elő referátumot. Sokba kerül a halogatás LUCA-NAPI KONFERENCIA Miniszteri szintű tanácskozáson tárgyalják meg még az év vége előtt a magyarországi és lengyelországi ’ demokratikus reformfolyamat támogatására irányuló nemzetközi akció további irányát és várható ki- szélesítését az abban részt vevő 24 ország képviselői — erősítette meg Michel Rocard francia miniszterelnök és Jacques Delors, az Európai Közösségek Bizottságának elnöke csütörtöki közös brüsszeli sajtóértekezletén. A miniszteri konferencia valószínű dátumaként december 13-at említik Brüsszelien. Katyusűkat vetettek he Az izraeli megszállás alatt levő Dél-Libanon területére csütörtökön több Katyusa típusú rakéta csapódott be — jelentette az izraeli rádió. A szovjet gyártmányú rakétákat Libanon különböző részeiről lőtték ki az Izrael által 1985- ben biztonsági övezetté nyilvánított területsávra. Áldozatokról és sérülésekről nem érkezett jelentés. A rakétatámadásra azután került sor, hogy kedden Izrael helikoptertámadást intézett az Irán-barát síita Hezbollah szervezet egyik határ menti bázisa ellen. Magas szintű lengyel—német tárgyalások Helmut Kohl Csütörtökön 60 fős kormány- küldöttség, köztük a külügyi, a gazdasági tárca és 5 másik kormánytag társaságában hatnapos történelmi fordulópontnak szánt lengyelországi látogatásra érkezett Varsóba Helmut Kohl az NSZK kancellárja. Utoljára NSZK-kancel- lár — Helmut Schmidt — 1979-ben járt Lengyelországban. A varsói repülőtéren Helmut Kohlt Tadeusz Mazowiecki kormányfő és a lengyel kormány tagjai fogadták. Az ünnepélyes fogadtatás után a kancellár szálláshelyére hajtatott és alig egy órával később már tárgyalóasztalhoz ült vendéglátójával, majd szálláshelyén Lech Walesával, a Szolidaritás elnökével találkozott. Az esti órákban a tiszteletére adott díszvacsorán vett részt a lengyel minisztertanács varsói palotájában: A lengyel—német megbékélést, a két ország politikai és gazdasági kapcsolataiban szükséges áttörést célzó látogatást megelőző órákat még mindig feszült légkör jellemzi. Az utolsó pillanatban módosították a kancellár programját és a nyilvánvaló nézet- különbségek miatt csak a látogatás utolsó napján írják alá a lengyel—NSZK közös nyilatkozatot a kapcsolatok jövőjéről, de már pénteken több mint tíz fontos szerződést és megállapodást látnak el kézjegyükkel az érintett miniszterek. Drágán termel a magyar mezőgazdaság — hangoztatják régóta az elégedetlenkedők. Hangerejük a jövőben várhatóan erősödik, hiszen a kormány és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa közötti megállapodás jelentős áremelések árnyékát vetíti előre. A fogyasztói árak felfelé kúszása megintcsak az élelmiszergazdaságra zúdítja a hazai lakosság elégedetlenségét. De mihez képest drága az élelmiszer nálunk? A jövedelmekhez, vagy a világban kialakult árakhoz? A válasz nem kétséges. Az okok is jórészt föltártak, szinte közismert, hogy a kormány évtizedekig szociálpolitikai elemként kezelte az élelmiszerek árait; mesterséges, a valóságos értékektől elrugaszkodó beavatkozásokkal kezelte a termelők és a vásárlók panaszait. KI VERSENYEZ? Ennek következménye; a közvélemény egy „agyontámogatott” mezőgazdaságot ismer. A múltban erősebb volt a mezőgazdaságot lejáratok hangja, mint a higgadtan, alaposan érvelőké, így a tényszerűséget mellőző nézetek gyorsabban, hatásosabban terjedhettek a támogatásokat illetően is. A statisztikák pedig korábban sem igazolták a mezőgazdaság mértéktelen támogatását. Az egy mezőgazdasági dolgozóra jutó állami támogatás 1982-ben 7330 dollár volt az Amerikai Egyesült Államokban, 4780 dollár a Közös Piac országaiban, s 1600 dollár Magyarországon. A világpiacon már régóta nem a különböző hatékonyságú termelők versenyeznek, hanem a nemzeti támogatások. Ezért Vált elkerülhetetlenné a magyar élelmiszer- export támogatása is. Az élelmiszer külpiaci értékesítéséről helyettesítő termékek híján nem mondhatott le a kormány, az export fenntartása viszont a támogatások növelését követelte. Kettős prés közé kerültek a döntéshozók, hiszen az exportkényszer miatt a külkereskedelmet, szociális védelemből a hazai fogyasztókat is támogatniuk kellett. Az pedig a magyar gazdaság szegénységéből következett, hogy a kettős terhet nem volt képes elviselni. Fokozatosan csökkent 'a belföldi fogyasztás, emelkedtek az árak, az elszegényedő rétegek haragja a mezőgazdaságra zúdul. GERJESZTŐ FAKTOR Miközben a fogyasztók támadtak, a mezőgazdaság is mélypontra jutott. Az agrárolló nyílt, az elvonások mértéktelenül emelkedtek, a kiegyensúlyozott működéshez szükséges hitelezési források elapadtak. Mezőgazdasági ágazatok mentek tönkre. A fizetési nehézségekkel küszködő gazdaságok mindenáron csökkenteni akarták a költségeiket, elmaradtak nélkülözhetetlen anyag- és eszközvásárlások', zsarolják a talajt, az elhasználódott géppark egyes helyeken lehetetlenné teszi a technológiák betartását. A menyiségben csökkenő termelés nyilvánvalóan drágítja az élelmiszereket, újabb haragot gerjesztve a lakosságban. Mostanáig az ellentmondások olyan mennyisége halmozódott föl, amely elodázhatatlanná teszi a koncepcionális döntéseket. Mindenekelőtt arra az alapkérdésre kell válaszolni, hogy változatlanul szükség van-e a korábbihoz hasonló mértékű exportra és az ehhez kötődő fejlesztésekre, vagy elégséges a hazai ellátás garantálása. Nyilvánvaló, mindegyik más gazdasági stratégiát követel. EZT VÁLLALJÁK Mindezek tisztázása, ütemezése azért nélkülözhetetlen, mert csak konkrét célokhoz lehet igazítani a termelési szerkezetet, azokhoz alkalmazkodva tudnak elképzelést, gazdálkodási magatartást kialakítani a termelők. A mutogatás, a bűnbakkeresés helyett tehát a helyzet tisztázása, a jövő fölvázolása a feladat. Ezt a terhet nem a termelőknek, hanem az irányítóknak kell vállalniuk. V. F. J. TAPASZTALATOK ÖSSZEGZÉSE Együttműködés körvonalai A kormányfői találkozó tapasztalatait elutazása előtt a délutáni órákban megtartott nemzetközi sajtókonferencián összegezte Felipe González és Németh Miklós. A felső szintű magyar—spanyol párbeszéd kiemelkedő állomásaként értékelte Felipe González látogatását a magyar miniszterelnök, a tárgyalásokat őszintéknek, lényegretö- rőknek, konkrétaknak ítélte, ‘amelyek kézzel fogható eredményeket ígérnek a közeljövőben. Nagyra értékelte a spanyol kormány támogatását a magyarországi reformokat illetően politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. Meggyőződését fejezte ki, hogy megbeszéléseik eredménye szélesre tárja a kaput a legkorszerűbb gazdasági együttműködési formák előtt. A spanyol miniszterelnök — kapcsolódva vendéglátója gondolataihoz, majd a szélesebb kapcsolatrendszerre áttérve, emlékeztetett arra, hogy országa sokat tett annak érdekében, hogy egyezmény jöjjön létre Magyarország és az Európai Közösség között. Támogatja országunkat abban is, hogy teljes jogú tagja lehessen az Európa Tanácsnak. Az újságírók kérdéseire adott válaszokból kitűnt, hogy szóba került a tárgyalásokon a magyar telekommunikációs infrastruktúra felújításában való spanyol részvétel lehetősége, s napirenden van a gép-_ ipar, a szerszámipar területén is az együttműködés kialakulása. Szóba került a sajtókonferencián a Varsói Szerződés és a NATO jövője is. Felipe González vélekedése szerint szükség van arra, hogy mindkét katonai tömb folytassa a leszerelési folyamatot a minimális fegyverzet szintjéig. Németh Miklós — egyetértve partnerével — úgy fogalmazott. hogy mindkét szövetségi rendszernek az elégséges biztonság elvéből kiindulva az elégséges védelmi erő elvét kell követnie politikájában., Az MSZP és a megyei lapok k értékek képviseletében Külföldi ok ©gy mondtatbai* Vastagh Pál szerint az MSZP elnökségének november 10-i, pénteki ülésén tisztáznia kell a megyei lapok és lapkiadó vállalatok gazdasági, jogi és politikai helyzetét — mondotta az MTI munkatársának az MSZP országos vidéki titkára csütörtökön Debrecenben, azt követően, hogy találkozott a Hajdú-Bihari Napló újságíróival, valamint a Haj- dú-Bihar Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat dolgozóival. A debreceni megbeszélés előzményeihez tartozik, hogy a Napló munkatársai november elsején szándéknyilatkozatban fogalmazták meg: ezentúl minden politikai párttól független, demokratikus szellemiségű napilapot készítenek. November 7-én egy Németh Miklós miniszterelnökhöz írt nyílt levelükben kezdeményezték azt is, hogy a kormány vizsgálja felül a megyei lapkiadó vállalatok helyzetét és találjon megoldást arra, hogy a kor társadalmi és gazdasági törekvéseivel összhangban működhessenek. Szorgalmazták, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat legyen minden pártŰjabb magyarországi utat tervez Francois Mitterrand elnök — mondta Hubert Verdine, az Elysée-palota szóvivője diplomáciai tudósítók előtt. A Micotakisz, kijelölt görög kormányfő feladta kormányalakítási próbálkozásait, mert sem a PASZK képviselőivel, sem a baloldali koalícióval folytatott tárgyalásain nem sikerült áttörést elérnie. A Olaszország és Albánia széles körű gazdasági megállapodást kötött, amely a jövőben csökkentheti Albánia elszigeteltségét. A A közel-keleti rendezés lehetőségéről tárgyalt Párizsban Roland Dumas francia külügyi államminiszter és Abdellatif Filali marokkói külügyminiszter, a Közös Piac háromtagú bizottságának újabb körútja előtt. A Kaifu Tosuki japán miniszterelnököt lengyel- országi látogatásra hívta meg Tadeusz Mazowiecki kormányfő. A Hongkongi sajtójelentések szerint lfemondott utolsó hivatali tisztségéről, a központi állami katonai bizottság elnöki posztjáról Teng Hsziao-ping. A Dél-koreai partnereivel újabb keretmegállapodást írt alá Szöulban Gábor András, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke. Felemészti saját vagyonát Rendhagyó bizottsági ülést tartott csütörtökön az Ország- gyűlés építési és közlekedési bizottsága. A testület vonattal a Bodrogközbe ment, hogy a helyszínen tanulmányozza a bodrogközi kisvasút felszámolása után kialakult helyzetet. A képviselők a hosszú vonatidőt felhasználva, menet közben ismerkedtek a MÁV helyzetével. Urbán Lajos, a MÁV elnök vezérigazgatója tájékoztatásként elmondta: a 1 folyamatosan változó közgazdasági szabályozók miatt a MÁV olyan rossz helyzetbe került, hogy vesztesége évente eléri az 1,5 milliárd forintot, ami azt is jelenti, hogy a vasút lassan felemészti vagyonát. A közelmúltban egy svájci cég „átvilágította” a MÁV-ot, s gyorsított fejlesztést javasolt: a jelenlegi évi 10 milliárdos fejlesztési összeget legalább háromszorosára kellene növelni. így tíz év alatt a MÁV felszámolhatná elmaradásait, utolérhetné az európai vasutakat. tói és szervezettől független, önálló gazdálkodó szervezet. Vastagh Pál nyilatkozatában az ilyen kezdeményezéseket a bizalmatlanság és egyfajta elhatárolási törekvések megnyilvánulásaként értékelte. Kissé ködös és naiv feltételezésnek minősítette azt a szándékot, hogy égy lap függetlenítheti magát a körülötte zajló politikai átstrukturálódástól és politikai vitáktól. Szerinte egy jelentős politikai párt — így az MSZP is — szükségképpen sokat tesz és kell is, hogy tegyen saját sajtójának megteremtéséért. Ugyanakkor az MSZP és alapok viszonya alapvetően más lesz, mint az élődpárté volt. A mégyei lapoknál nagyön differenciált, a szellemi önállóság és a kritikai műhely valamennyi jegyével rendelkező kollektíváknak kell kialakulniuk, olyanoknál, amelyek nem szolgai függésben, hanem az értékek képviseletében segítik a párt törekvéseit. Ma már úgy látom, és a debreceni vita is erről győzött meg — mondotta —, hogy a kongresszusnak nemcsak a központi lapról, hanem a megyei lapokról is állást kellett volna foglalnia. Ez elmaradt, s ezt kell most az elnökségnek egy iránymutató állásfoglalással pótolnia. A bűnbakkereséstől nem lesz főbb
