Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-06 / 262. szám

2 ^MMoo 1989. NOVEMBER 6., HÉTFŐ Lemondott a Lipcse megyei első titkár Nyílt fórumok az NDK-han NÉPSZAVAZÁS GRÚZIÁBAN Grúziában lehetővé vált, hogy népszavazást tartsa­nak a szovjet tagköztársa­ság függetlenségének ügyé­ben — jelentett# vasárnap a UPI amerikai hírügynök­ség, a grúz rádió és televí­zió közlésére hivatkozva. A UPI szerint vasárnap örömujjongás közepette ért véget Tbilisziben a kor­mány székháza előtt a több mint egy hete tartó töme­ges tüntetés, miután a „Nemzeti Megmentés Bi­zottságának” vezetői közöl­ték az egybegyűltekkel: a hatóságokkal folytatott hosszas tárgyalások után sikerült kivívni a függet­lenségi referendum meg­rendezésének a jogát. A , Grúz Kommunista Párt és a kormány részé­ről tett engedmény hírét a grúz rádióban és televízió­ban is beolvasták. Hűlálhl fenyegetik ez új elnököt A libanoni parlament vasár­nap délután René Moavad hat­vannégy éves maronita keresz­tény politikus személyében megválasztotta az ország ki­lencedik köztársasági elnökét. A legjelentősebb hatalmi jogkörrel rendelkező libanoni állami poszt tavaly szeptem­ber 22., Amin Dzsemajel elnö­ki mandátumának lejárta óta betöltetlen volt. E helyzetben •jött létre a kettős hatalom: a keresztény térségben az Amin Dzsemajel által kinevezett Michel Aun hadseregparancs­nok lett a kormányfő, míg a keresztény kormány törvé­nyességét elutasítva, a muzul­mán területeken Szelim el- Hossz kabinetje irányította az állami ügyekeit. Az, új libanoni államfőt az ország északi, Szíriával hatá­ros térségében lévő lilaiaat- Ban többségi szavazással vá­lasztották meg. Párhuzamosan a klaiaati parlamenti üléssel, a Bejrúttól keletre lévő baabdai elnöki palotában a tábornok vészta­nácsot tartott a keresztény tér­ség több vezetőjével, köztük a legerősebb milícia, a „Libano­ni Erők” parancsnokával, Sza- mir Zsazsával. Azután Michel Aun tévényilatkozatban al­kotmányellenesnek minősítet­te René Moavad megválasztá­sát — és mindazt, ami Klaiaat- ban történt. Egy eddig ismeretlen szer­vezet, á Keresztény Szolidari­tás Frontja telefonüzenetben máris halállal fenyegette meg René Moavadot arra az esetre, „ha visszatérne a keresztény térségbe”. Vasárnap tartott ülésén a Német Szocialista Egységpárt Lipcse megyei bizottsága el­fogadta Horst Schumann első titkár lemondását. Utódává a testület egyhangú szavazás­sal Roland Wötzelt választotta meg. Az ötvenegy éves poli­tikus jelentős szerepet ját­szott annak a párbeszédnek az előkészítésében, amely októberben kezdődött a helyi vezetés és a rendszeresen tün­tető polgárok képviselői kö­zött. Az NDK fővárosában va­sárnap került sor a nyílt fó­rum újabb fordulójára. Most Minden eddiginél magasabb­ra csapott az NDK-állampol- gárok áttelepülési hulláma: a bajor határőrizeti szervek egy nap alatt, vasárnap reggelig összesen csaknem 10 000 kelet­német állampolgár érkezését jegyezték — jelentette a Deutschlandfunk rádióállomás. Hat különvonattal szállítot­ták el Prágából azt a hat és fél ezer embert, aki korábban a prágai nyugatnémet nagy- követségen tartózkodott. Há­romezren magángépkocsin, autóbuszon és taxin, sőt rész­ben gyalog lépték át a cseh­szlovák—bajor határt. Magyar­is tízezrek vitáztak a város és a pártok vezető képviselői­vel a városházán, a kongresz- szusi csarnokban, a közgaz­dasági főiskolán és több ke­rületi tanács épületében. A városházán újfent el­hangzott az a követelés, hogy a kormány mondjon le, hív­janak össze országos NSZEP- értekezletet, rendkívüli párt- kongresszust. Több felszólaló követelte vizsgálóbizottság lét­rehozását a hatalmi visszaélé­sek és a gazdasági bűntettek földerítése céljából. Vidéken is tartottak vasár­nap lakossági fórumokat. országon és Ausztrián keresz­tül hatszáz keletnémet utazott be Bajorországba. A Deutsch­landfunk úgy tudja, hogy a prágai nyugatnémet nagykö­vetségen ismét több száz ke­letnémet személy tartózkodik áttelepülési szándékkal. Helmut Kohl szövetségi kan­cellár szombat délután újra arról beszélt, hogy „az NSZK minden testvéri készsége elle­nére is a helyes megoldás az volna, ha az emberek saját or­szágukban maradhatnának”. Annak feltétele viszont az életviszonyok gyökeres javítá­sa — mondta. Egyetlen nap alatt tízezer áttelepülő Újabb szazak az HSIK-misszión Szünet nélkül áradnak a gépkocsik a csehszlovák—nyugatné­met határhoz Üzenet a donyecki szénmedentéhől Verklit éh an tovább sztrájkolnak A vorkutai bányatröszt ti­zenhárom bányája közül a hét végén három dolgozott, a többiben továbbra is szünetel a munka. A donyecki szénmedence Makejevszk városi sztrájkbi­zottsága felhívást intézett szombaton a szovjet legfel­sőbb ' tanácshoz, a központi kormányhoz és a sztrájkoló . északi bányászokhoz. Jogos­nak nevezték vorkutai kollé­gáik követeléseit, és tisztessé­ges, őszinte párbeszédet kér­tek a kormánytól. Ugyanakkor felszólították kollégáikat a munka felvételére, mert „az ország sorsáról van szó”. A Cserepoveci Fémkohásza­ti Kombinát nem szállít vas­betonelemeket Vorkutába. A kombinát azt kívánja ezzel megtorolni, hogy a sarkvidé­ki bányáktól nem kap kok­szolható szenet. A sztrájkok beszüntetésére szólította fel vasárnap Nyi- kolaj Rizskov szovjet kor­mányfő a sztrájkoló szénbá­nyászokat. Hangsúlyozta, hogy munkabeszüntetéseikkel a tél küszöbén roppant veszélyeket idéznek elő: veszélybe sodor­ják a szovjet emberek nor­mális életét és a népgazdaság működését. Egyben bejelen­tette: november 17-én fo­gadja a bányászkollektívák képviselőit, hogy közösen te­kintsék át a kormány és a bányászsztrájkbizottságok nyá­ri megállapodásainak teljesíté­sét. Mihail Gorbacsov telefo­non kérte a vorkutai szén­medence sztrájkoló bányá­szait, hogy hagyjanak fel ak­ciójukkal. Bonni jelentések szerint az NDK számára kiváltképp ag gasztó például az egészségügyi személyzet, az orvosok és ápo­lónők távozása. Dieter Winderlich belügy­miniszter-helyettes adatai sze­rint az idén 91 375 NDK-ál- lampolgár települt át az NSZK-ba és Nyugat-Berlinbe. Az adat azonban nem vonat­kozik azokra, akik a hét végén Csehszlovákián keresztül tá­voztak az NSZK-ba, és azokra sem, akik korábban Magyaror­szágon és Ausztrián át men­tek ki Nyugatra. Az áttelepü­lők száma bonni becslés sze­rint az év végén elérheti a 190 000-et is. fCülföldi ©seüséwyek •3|r# A bagdadi nemzetközi vásár alkalmából vasárnap Irakba érkezett Békési László pénzügyminiszter, aki a kétoldalú gaz­dasági-pénzügyi kapcsolatokról folytat megbeszéléseket a kö­zel-keleti állam képviselőivel. A Incidensek nélkül ért véget vasárnap a Görögország számára sorsdöntő szavazás, a vég­leges összesítés, az eredmény legfeljebb hétfő estére várható A Politikai bombaként robbant vasárnapra virradóra Lon­donban a The Sunday Correspondent első oldalas szalagcíme: „Thatcher távozik az 1992-ben esedékes választások után” — ezt a miniszterelnök jelentette ki a lapnak adott interjújában. AA koszovói városokban folytatódnak az albán nemzetiségű lakosok tüntetései, amelyeket egy héttel ezelőtt az váltott ki, hogy a Titova Mitrovica-i bíróság megkezdte az autonóm tar­tomány volt albán nemzetiségű pártvezetője és társai politikai perének tárgyalását. A Szlovénia eddig hivatalos (kommunis­ta) ifjúsági szervezete vasárnapi kongresszusán ellenzéki po­litikai párttá alakult át. Ruttnerék kivonultak az MSZBP-bőI Nyilatkozatokat fogadtak el fFolytatás az 1. oldalról.) tatni a pártot a kommunisták irányítása alá, annak szélső- baloldali szárnya felé töre­kedve. E zárt ülésen elfogad­ták a párt szervezeti szabály­zatát. Közben a szomszédban, az FSZDP alakuló ülésén az alapító nyilatkozatot aláíró 33 személy elvi nyilatkozatot fo­gadott el, amelyben kifejtik, hogy az úgynevezett kommu­nista kísérletek kudarca után szociális jóléti demokrácia megteremtését tűzik ki cé­lul. Ez pedig számukra egy­szerre jelenti a többpártrend­szert, a tulajdon szabadságát és a munka becsületét. (Az FSZDP alakuló ülésének va­sárnapi munkájáról tudósítá­sunk az 1. oldalon található.) Az MSZDP 36. kongresszusa — 630 küldött részvételével — vasárnap délelőtt a párt ve­zető testületéibe jelölt sze­mélyek ismertetésével és tit­kos szavazással folytatta mun­káját. Ezt követően a párt múltja és jelene került szóba. Bácskai Sándor rámutatott arra, hogy nem szabad elta­szítani a volt MSZMP-tago- kat, akik közül sokan féle­lemből, egzisztenciális okok­ból léptek be. Javasolta, hogy a kongresszus követelje a szociáldemokrata párttól an­nak idején elvett vagyon jo- gi úton való rendezését. A kongresszus határozatot fogadott el arról, hogy a párt a szociáldemokrata értékek egyetlen magyarországi kép­viselőjeként kíván a Szocialis­ta Internacionálé tagja lenni. A kora délutáni órákban a párt és a szakszervezetek kap­csolatát vitatták meg. Tóth, Alpár leszögezte, hogy szük­ség van a szoros együttmű­ködésre. Ezt követően több hozzászólás hangzott el, majd pedig az emigrációban lévő Észt Szocialista Párt képvi­selője szólalt fel. A küldöttek több nyilatko­zatot fogadtak el: a párt emelje fel szavát Nicolae Ceausescu politikája ellen; se­gítse az emberi szabadságjo­gokért küzdő csehszlovákiai erőket; az MSZDP aktívan vegyen pészt a november 26-i népszavazással kapcsolatos kampányban; a munkásőr­ség és a munkahelyi párt- szervezetek ügyében erősítsék meg, tegyék visszavonhatat­lanná az Országgyűlés dönté­sét. Az uralkodó párt utód­szervezetei is számoljanak el vagyonukkal. Leszögezték: csak a szabad választások után legyen köztársasági el­nökválasztás. A Magyarországi Szociálde­mokrata Párt vezetőségének megválasztása lapzártakor még tartott. Für Lajos Baranyában Für Lajos, a Magyar De­mokrata Fórum köztársasági elnökjelöltje vasárnap bemu­tatkozó látogatást tett Baranya megyében. A pécsváradi mű­velődési házban mintegy 150 érdeklődő előtt mondott be­szédében egyebek között kifej­tette, hogy a diktatúra intéz­ményeinek lebontása után a köztársasági elnök, az új Or­szággyűlés és a jövendő hely­hatóságok megválasztása olyan történelmi feladat, amely min­den állampolgárra személyes felelősséget is hárít. Szabad árak az élelmiszer és a mezőgazdaságban (Folytatás az l. oldalról.) nél átlagosan mintegy 17—19 százalékkal többet kapnak ter­mékeikért. A piac és az árak szerepé­nek növelése érdekében a termelési támogatások na­gyobb része 1990-ben meg­szűnik. Az exportlehetőségek kihasználása érdekében válto­zatlanul fennmarad a hús­marha-, a borjú-, valamint a juhtenyésztési támogatás a kedvezőtlen adottságú terüle­tek üzemeinél. E támogatásokat a vállalko­zási nyereségadó hatálya alá tartozó valamennyi gazdálko­dó (egyéni vállalkozó, illetve mezőgazdasági kistermelést folytató magánszemély is) igénybe veheti. Felére csökken a műtrágya és a talajjavító meszezés támogatása. Tovább­ra is érvényben marad a me­zőgazdasági alaptevékenység, valamint az adózás szempont­jából kedvezményezett élelmi­szeripari tevékenységek rövid lejáratú hitelei után a 3 szá­zalékos kamatpreferencia. Mezőgazdasági beruházá­saikhoz a jövő évtől kezdve a nagyüzemek mellett, az egyéni vállalkozók és a kistermelést folytató magánszemélyek is kérhetnek támogatást. A MÉM előterjesztése szerint az új támogatási rendszer alap­ján ültetvénytelepítésre, szarvasmarha- sertés-, ba­romfi- és juhtartásra, halastó létesítésére, élelmiszerfeldol­gozó tevékenységre, csomago­lástechnikai fejlesztésre nye­reségadó visszatérítést kap­hatnak a gazdálkodók. Állami költségvetési támogatáshoz juthatnak az üzemek a melio­rációs munkákhoz, öntöző- és rizstelep kialakításához, bekö­tő- és összekötő út építéséhez, erdőfeltáráshoz és a mezőgaz­dasági termeléshez kapcsolódó villamosítási beruházásokhoz. A kedvezőtlen adottságú üzemek ipari tevékenységének nyereségadó-kedvezménye jö­vőre felére csökken, viszont bővül az elmaradott térségek köre, így többen jutnak ked­vezményhez. A mezőgazdasági termelőket is érintő adózási rendeleteket a parlament ezután fogadja el. A kormányzat a vállalko­zási nyereségadó mérséklését tervezi a termelés élénkítése és a külföldi, illetve a magán­tőke nagyobb arányú felhasz­nálása érdekében. A MÉM javaslata: a kistermelők adóz­tatása ne szigorodjék. Az .500 ezer forint árbevételig terjedő adómentességet a jövőben is fenn akarják tartani, ugyan­akkor lehetővé teszik, hogy a kistermelők — a vállalkozók­hoz hasonlóan — tényleges rá­fordításaik alapján számolhas­sanak el jövedelmükről. Ez azért kedvező, mert így vál­lalkozási nyereségadó alanyok­ká válhatnak, és igénybe Ve­hetnek termelési és beruházá­si támogatásokat. Elismernék az oklevél szakmai értékét Európai mérnök Belátható időn belül a ma­gyar mérnökök is használhat­ják — megfelelő feltételek tel­jesítése esetén — az „európai mérnök” címet. Ez a legfonto­sabb eredménye annak a ta­nácskozásnak, melyet a Brit Mérnökakadémia (The Fellow­ship of Engineering) és az MTESZ képviselői, valamint az oktatási szakemberek foly­tattak. Mint azt Ginsztler János, a Budapesti Műszaki Egyetem professzora, a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetségének nemzetkö­zi titkára a brit delegáció hi­vatalos programjának befejez­tével elmondta: a megbeszélé­seken foglalkoztak a mérnö­kök képzésével, továbbképzé­sével, szakmai, menedzseri és idegen nyelvi ismereteik fej­lesztésével, az európai integrá­cióval, valamint a szerkezet- váltással összefüggő kérdések­kel. A megbeszélések eredménye­képpen kirajzolódott annak le­hetősége, hogy a magyar szak­emberek is megkaphassák az „európai mérnök” címet. Ez azért fontos, mivel így az Európai Közösség országaiban is elismernék a magyar mű­szaki felsőoktatási intézmé­nyekben szerzett oklevelek szakmai értékét. Ahhoz, hogy az „európai mérnök” cím feltételeinek megfelelhessünk, a magyar műszaki felsőoktatás képzési rendjét hozzá kell igazítani a nyugat-európai felsőoktatás­ban alkalmazott tantervstruk- túrához. Mindez nem jelenti a magyar hagyományok elve­tését, csupán annyit, hogy a hazai oktatásban figyelembe veszik azt a követelményt, mi­szerint az igen erős alapkép­zéshez viszonylag igen széles skálán mozgó, modul rend­szerű szakismeretnyújtó kép­zés társul. Michael V, Worstall, a Brit Mérnökakadémia oktatási igaz­gatója elmondta, hogy ameny- nyiben a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetsége csatlakozik az Európai Nemzeti Mérnökszer­vezetek Szövetségéhez, a FEANI-hoz — ami már folya­matban van —, s eleget tesz a szervezet által előírt követel­ményeknek, akkor nem lesz akadálya annak, hogy a ma­gyar szakemberek is megkap­hassák az „európai mérnök” címet. A közművelődés közkatonái A múzeumok, a könyvtárak, a levéltárak és a közművelő­dési intézmények több mint 13 ezer szakszervezeti tagját képviselő 230 küldött részvé­telével szombaton Budapesten megtartotta II. kongresszusát a Közgyűjteményi és Közmű­velődési Dolgozók Szakszerve­zete. Vadász János országos titkár a szervezet eddigi, féléves te­vékenységét áttekintő beszá­molójában kiemelte: eredmé­nyes volt a bérfejlesztésért vívott küzdelmük; a szervezet tartalékalapjából pedig olyan tiszteletdíjas szakembereket is béremeléshez juttattak, akik eddig havi 5—700 forintért, mostoha körülmények között dolgoztak. Hozzátette azonban, hogy az áprilisi bérfejlesztés ellenére a szakágazatban or­szágosan csupán 8300—8400 forint a bruttó kereseti átlag. Az elért bérszínvonal megtar­tása érdekében így azt követe­lik, hogy a kormány biztosít­son bérautomatizmust vala­mennyi közgyűjteményi és közművelődési dolgozónak, és a költségvetés területén tevé­kenykedő igazgatási, szociális, művészeti és felsőoktatási munkásnak, értelmiséginek. A beszámolót követő vitából kitűnt: a szakszervezet egy olyan művelődési koncepció létrejöttéért küzd, amely a társadalom műveltségének fej­lesztését, az esélyegyenlőtlen­ség csökkentését, a humanista értékrend átörökítését és gaz­dagítását szolgálja, a pénzesz­közöket pedig célirányosan e tevékenységek továbbépítésére összpontosítja. A kongresszus végül kinyil­vánította azon szándékát, hogy a szakszervezet csatlakozni kíván a Közszolgálati Szak- szervezetek Szövetségéhez; ezért küldötteket választott a szövetség januári alapító kongresszusára.

Next

/
Thumbnails
Contents