Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)
1989-11-30 / 283. szám
1989. NOVEMBER 30., CSÜTÖRTÖK 3 Decemberben a Parlamenthez vonulnak a csőlakók A HAJLÉKTALAN VERVE JÓ? Gazdasági érdekképviselet Megalakult a Magyar Agrárkamara (Folytatás az í. oldalról.) datfoszlányok jutnak hozzám: — Ha felmegyünk az aluljáróból, megvernek bennünket a rendőrök... — Hatszáz forintot adtam ezeknek a fiataloknak, többet én nem tehetek ... — Orvoshoz sem mehetünk, mert nincs bejelentett lakásunk ... — A pályaudvarokról is kitiltanak bennünket... A Déli pályaudvar meleg várótermében, a lépcsőkön, szinte minden zugban csövesek húzták meg magukat. Nem számolom, de több százan lehetnek. Kifacsart pózokban alszanak a szerencsétlenek; akik tudnak. Mások maguk elé merednek, nem szólnak, nem tiltakoznak a fényképezés ellen. Ifigy pillantást csak azok felé vetnek, akik kezében olcsó zöldszilvánis üveg van. Mások ezek az emberek, mint az aluljáróbeli fiatalok. Nem lázonganak, nem követelnek. Szinte félve tűrik a vasutasok „játszadozását”. Egyikük nyomozónak adta ki magát, azzal riogatta az idős alkoholista csöveseket. Másir kuk úgy döntött; megneveli az apja korabeli embereket; nyomdafestéket nem tűrő szóvirágai között szinte fel sem tűnik, hogy tegezi őket. A vasutasok szóba elegyednek velem, panaszkodnak, borzalmas a helyzet: „anyáznak” és a ■ szegény takarítónőket ajánlatokkal zaklatják. Ezért jöttek ide ők öten. Lovagiasságuk odáig nem terjed,, hogy kivegyék a néni kezéből a söprűt. Figyelik a munkáját és megjegyzéseket tesznek a hajléktalanokra. — Lehet kimenni a Vérmezőre — mondja valamelyik. — Rosszabbak, mint a rendőrök — morogja maga elé a lépcsőn ücsörgő csöves. Talán az intő szózatokat nem tartották elég hatásosnak, mert a fiatalabbik vasutas ököllel hatalmasat csap egy hajléktalan arcába. — így kell ezekkel bánni — mondja a „hőstett” után büszkén és nevetve elszéled a többiekkel. Az otthontalanok nem mozdulnak, nincs kedvük kiállni a társukért, jól megtanulták, a „hatalommal” szemben nincs esélyük. Eicsöndesedik a váróterem A többség alszik. Ülve, a székekre dőlve, vagy a földön fekve. A váróterem pálmafái alatt valaki groteszkül ható varon. Krasz János vagyok. Egy éve nincs lakásom, a gyerekeim eladták a fejem fölül a tetőt. — Hová megy, ha kizárják a pályaudvarról? — Sehová, meg fogok fagyni. Egy ember a rendeletével tömeges halált okoz. — Meg fogok fagyni! — ismételgeti, s már nem figyel ránk. Mintha most döbbent volna szavai értelmére. Vrbán Lajos, a MÁV elnök vezérigazgatója a Népszabadságban megjelent tegnapi interjújában közölte: engedve a közvélemény nyomásának, visszavonja rendelkezését, mégsem zárja be elsejétől a pályaudvarok várótermeit. Maradhatnak a csövesek, de marad a kosz, a hányás- és alapossággal „ágyazott meg” magának. A csizmás öregember mint betanult leckét fújja, mikor felé közeledünk: — Az előbb érkeztem a székesfehérvári vonattal, pihenek egy kicsit. — Nem rendőrök vagyunk, riportot készítünk — világosítjuk fel. — Ja, akkor elmondhatom. Három hete alszom a pályaudvizeletszag is. Nem volt jó döntés, sem ez, sem a korábbi, de a hajléktalanság problémáját nem lehet a MÁV vezérigazgatói székéből megoldani. Mátrai Tibor Fotó: Kancsóvszki János Állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek, élelmiszer-ipari üzemek vezetői és egyéni gazdálkodók gyülekeztek tegnap a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében,, ahol alakuló ülését tartotta a Magyar Agrárkamara. A kamara célja, hogy a magyar élelmiszer-, mező- és fagazdaság gazdasági érdekképviseletét ellássa, és a tagok érdekeivel egyező kormányzati munkát támogassa. Érdekfeltáró, érdekegyeztető és érdek- érvényesítő munkával elősegítse az agrárgazdaságban a piacgazdaság kiépítését, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővítését. Dósa Sándor, a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Mező- gazdasági Kamara elnöke előadói beszédében hangsúlyozta, hogy a kamarának annak az agrárgazdaságnak kell a segítségére lennie, amely talán soha annyira nem szorult rá erre, mint éppen napjainkban. Az ágazat jövedelemtermelő képessége rohamosan csökken, több száz gazdálkodó vergődik a lét és nemlét határán. Sokan aggódnak, hogy a három-négy százalékos jövedelmezőséget felmutató mező- gazdasági termelés vajon milyen szabadversenyben állná meg a helyét. A mezőgazdászok úgy gondolják, végképp „hátba támadták” az ágazatot, ha a támogatások megszűnnének, ugyanakkor ezt a fogyasztói árakban nem érvényesíthetnék. Az agrártermelők és a lakosság könnyen szembekerülhetnek egymással, ezért a termelőknek és a fogyasztóknak konszenzusra kell jutniuk csakúgy, mint a többi európai országban. Az előadó hangsúlyozta, hogy az Agrárkamara tagjainak meg kell tanulniuk valós érdekeik felismerését, az eze- TTé'n' alapuló öfiszerveződést és elképzeléseik . egyeztetését. Képviselni kívánják a kamarai tagokat az árvitáikban, a szerződéses feltételek kimunkálásában. Üj tervezési rendet szeretnének kialakítani, amelyben maguk a termelők határoznák meg, hogy mit, mennyit és mikor termelnek. Céljuk a külkereskedelmi tevékenység valódi liberalizálása, az intervenciós és önsegélyező alapok agrárkamarai működtetése. Mindez teljesen újszerű partneri kapcsolatot feltételez a szakminisztérium és az Agrárkamara között. Olyan speciálisan egyenrangú viszonyt, amelyben az Agrárkamara rangját és befolyását az élelmiszer-gazdaság sikeres önigazgatása adja. A megindult önszerveződés eredményeképpen 11 megyei, illetve térségi Agrárkamara alakult meg. E kamarákban szektorsemlegesen vesz részt több mint 300 termelőszövetkezet, állami vállalat, kistermelőket magában foglaló szövetség és egyéb agrárintézmény. A megalakult kamarák túlnyomó többségében szövetkezeti elnökök látják el az elnöki tisztet. A Pest és Nógrád Megyei Mezőgazdasági Kamara elnöke Dobrovitz József, a vecsési Ferihegy Mgtsz elnöke. A mezőgazdászok úgy vélik, hogy az élelmiszerüzletben manapság nagy lehetőségek rejlenek. Magyarország jó adottságokkal — gazdag termőföldekkel, szellemi tőkével — rendelkezik. Közös összefogással ezeket kiaknázhatnák a termelők és fogyasztók megelégedésére. H. É. Környezetvédelmi segítség Magyarországnak Tiszta levegőt! Megkezdték a következő öttíz évre szóló, külföldi segítséggel megvalósítandó környezetvédelmi projektek részleteinek kidolgozását a Környezet- védelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban. Előzetesen 32 projektet jelölt meg a magyar fái az Európai Közösség szakbizottságának. Olyan fejlesztési területeket, amelyeknél hathatósan segíthetne a „huszonnégy ek”, a legfejlettebb tőkés országok 24-es csoportja. Ezek az államok az Európai Közösséget kérték fél a Magyarországnak nyújtandó környezetvédelmi segítség koordinálására. Még decemberben kiválasztják a 32 projekt közül azt a néhányat, amely bekerülhet a támogatott fejlesztések közé. Nagy esélye lehet a támogatásra a balatoni környezetvédelmi, valamint a gépjármű- forgalom és az erőművek szennyezőanyag-kibocsátását csökkentő fejlesztéseknek. A gépjárműpark, illetve az erőművek számottevő korszerűsítése szükséges ahhoz, hogy Magyarország eleget tegyen az aláírt, a légszennyezés csökkentését célzó nemzetközi szerződéseknek. Fehér, fekete, szürke nyárfák Tudományos ismeretterjesztő filmek és kiadványok sora foglalkozik azzal, hogy milyen nagy szükség volna a haté* fia-------W iBágk&nki hifeBhél Tubust fúj az automata Vállalkozó szellemű emberek a monori Kossuth Mgtsz vezetői: a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közül — amelyek ipari háttérrel is rendelkeznek — elsőként vettek fel világbanki hitelt. A húszmillió forintos kölcsön visszafizetését öt év alatt vállalják. A Monorra látogató idegen aligha gondol arra, hogy a város szélén, közel az erdőhöz, a Biri-tanyán levő telepen milyen nagy értékű gép dolgozik. Olyan masina, amely a saját „műfajában” már a csúcs- technológiát képviseli. Ahogy Lévai Katalin üzemvezető elmondja, ez a nyugatnémet fröccsfúvó automata, amely festőberendezéssel együtt működik, egyenletes falvastagságú, sorjamentes, üreges testek — például tubusok, palackok — gyártására képes 5 és 500 milliliteres térfogat között. A gép megvásárlásának ötletét a Világbank magyarországi irodájától kapták. Ezek után kemény munka következett, a szövetkezet műszaki és közgazdasági szakembereinek egy százoldalas pályázatot kellett készíteniük, amelyben megindokolták, hogy miért ezt a technológiát szeretnék megvalósítani, s azt is, hogy a termékeik várhatóan mennyire lesznek keresettek a piacon. Ismertetni kellett — tíz évre visszamenőleg — a szövetkezet gazdálkodását, a gép működési feltételeit is. Mikor elfogadták a pályázatot, az iroda hirdetést tett közzé a gyártásra. Tizenhét cég jelentkezett. Képviselőik úgy gondolták, hogy a vázolt műszaki követelményeknek eleget tudnak tenni. A nyugateurópai és a távol-keleti jelentkezők közül a monoriak az NSZK-beli Osberger cég ajánlatát tartották a legoptimáli- sabbnak. Miután feladták a megrendelést, a nyugatnémetek egyedi gyártmányként elkészítették a „csodamasinát”. A pályázat elkészítésének megkezdésétől a gép megérkezéséig mindössze másfél év telt el, s a szövetkezetnél ezt rekordidőnek könyvelik el. Időközben nem kevés problémával voltak kénytelenek megküzdeni. Már akkor kellett vevőt keresniük, amikor a gép még meg sem érkezett Magyarországra. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy honi viszonyaink között egy nem létező berendezés nem létező termékére milyen nehéz vevőt találni. Meg kellett találniuk a megfelelő magyar alapanyagot is, amellyel megkezdhették a termelést. S itt a hangsúly a magyar jelzőn van. Nem akarták olyan importalapanyagokra alapozni a gyártást, amelynek a beszerzése később nehézkes lenne. Szívós munkával végül is időben sikerült megrendelőt találni. Lévai Katalin elmondta, hogy nem a kozmetikaipart célozták meg, mert az ottani gyártóknak már megvannak a régi partnereik. Erre a piacra csak úgy tudtak volna betörni, ha az áraikból engednek. Mivel ismerik termékeik minőségét, úgy döntöttek, hogy nem mennek bele filléres alkukba. Más lehetőséget kerestek, s így találtak rá a gyógyszeriparra, amely komoly göngyölegproblémák kai küszködik. Az üzemvezető úgy fogalmazott, a Chi noinban korrekt üzleti partnerre találtak. Az együttműködésük több évre szólhat. Az idén mindenesetre már félmillió tubust rendeltek. A különleges gép különleges bánásmódot is igényel. Folyamatosan három műszakban járatják, mivel a leállítása ko moly veszteséget okozna. A beállító műszerészek jól képzett szakemberek. A kezelőasszonyok kiszolgálják a gépet, figyelik a minőséget, csomagolják a tubusokat. Bár helyben kevés a munkalehetőség, mégsem volt könnyű megfelelő embereket találni Olyanokat kerestek, akik megbízhatóak, s a vezetők úgy találták, rájuk lehet bízni egy húszmilliós masinát. Itt mindent a minőségnek rendelnek alá — hangsúlyozta az üzemvezető —, csak így tudják megszerezni, illetve megtartani a vevőket. Lévai Katalin úgy véli, nem kis bátorság kellett ahhoz, hogy ebbe az üzletbe belevágjanak. ők is hallottak arról, hogy sok vállalat nem merte igénybe venni a világbanki hitelt, féltek a kockázattól. Az üzemvezető szerint őket szintén meg lehet érteni Mégis örül annak, hogy a tsz vezetői ennyire eiőrelátóak, s mertek vállalkozni. Meggyőződése, csak a korszerű technológiával készült termékek lehetnek „nyerők” a piacon. Hargitai Éva kony, a szervezett környezetvédelemre, s ezen belül is az erdők megóvására. A föld tüdejének nevezett ázsiai, afrikai és dél-amerikai őserÁ&k vandál pusztítása kihat tdz egész földkerekség levegőjére. Ehhez társul az ipari s a vegyi gyárak által kibocsátott savas eredetű melléktermékek romboló hatása. A magyarországi környezet- védők, a természettel sorsközösséget vallók, s az erdészek, a biológusok is mind többet hallatják hangjukat. Természetesen hiába a legnagyobb jóindulat, a legszervezettebbnek hitt erdővédelmi eljárások népszerűsítése, ha azok megvalósítását anyagi okok, a pénzínség akadályozza. Pest megyében 154 ezer hektárnyi erdő található. Javarészt sekély termőtalajon. Bágyi János, a Pest Megyei Tanács erdészeti felügyelője szerint a kedvezőtlen klíma, s a honos fafajták rontják az életképességüket. Erdőtelepítések szinte kizárólag az alföldi részeken folynak. Nagyjából a szürke, a fehér és a fekete nyárfa az, amelyik képes a gyors fejlődésre. Az erdészeti felügyelő szerint az említett fafajták 12- 15 év alatt elérik a kitermel- hetőség szintjét, s a helyükre nyugodtan telepíthetnek ismét nyárfákat. Az erdők, az ültetvények kitermelésének módját a felügyelőség évente szigorúan ellenőrzi. Idén Pest megyében, s kimondottan az alföldi területeken, 600 hektárnyi erdőt telepítettek. Csak ennyire futotta a pénzből, mondta kissé le- hangoltan Bágyi János. A csemetekertekben lévő fafajták és azok mennyisége is követi a piaci igényeket. Számos gazdaság, szövetkezet foglalkozik a faiskolákkal, ahonnan egyéves koruk után kerülnek ki a csemeték a beültetendő területekre. Az egyre erősödő vállalkozási kedvet jelzik, hogy mind több kistermelő kíván foglalkozni csemetekertek létesítésével, Gy. L.
