Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-28 / 281. szám

1989. NOVEMBER 28., KEDD O IRTA Szelényiáda Tapintatosan fogalma zunk: szokatlan eljárással ugyanazt a cikket egyszer­re két orgánumban — He­ti Világgazdaság (89/47.), Világ (89,27.) — jelentette meg Szelényi Iván. A Los Angeles-i Egyetem szocioló­giai tanszékének a vezető­je — akit a hazai tudo­mány és közélet vesztesé­gére, 1975-ben emigrációba kényszerítettek a magyar hatóságok —, alkotó módon szólt bele a hazai közélet­be, közelebbről a népszava­zásba. Talán túlságosan is alkotó módon... Azt írta például a két lapban is olvasható cikk­ben: „1989 novemberében már világos, hogy az el­lenzéknek nincs szüksége sem az MSZMP-re, sem az MSZP-re, s egyetlen volt kommunista politikusra sem ahhoz, hogy kormá­nyozni tudjon.” A joggal nemzetközi hírű tudós, szo­ciológustól szokatlan mó­don, olyan általánosítások hínáros terepére is rátéved, mint például az, hogy „ .. .a magyar nemzet parlamen­tet válasszon.” M i ugyan nem tud(hat)juk előre, milyen parlamentet választ majd a nemzet, ám úgy látszik, vannak, akik tud­ják. De akkor minek kell megrendezni a választáso­kat?! Ha itt már eldönte­tett (kik által?!), hogy min­den izében polgári társa­dalom lesz, akkor minek kell ehhez az állampolgár statisztaként leadott vok- sa?! Ha előre tudható, hogy egy „kommunista múlttal rendelkező (köztársasági) elnök jelenléte nehezítheti a parlamenti választások szabad lébonyolítását”, va­lamint „a szabad választá­sok után létrejövő új kor­mányzat hatékony kor­mányzási lehetőségét, ak­cióképességét”, akkor az is előre tudható, hogy „elsöp­rő polgári többségű parla­mentünk lesz”. S a szelé­nyiáda szerint ilyen hely­zetben „semmi értelme nincs... nekik akár egyet­len miniszteri tárcát is ad­ni, de arra sincs semmi szükség, hogy a korábbi kommunista politikusgár­dából bárki köztársasági elnök legyen.” Ismertünk, tiszteltünk egy kiváló szociológust. Most megismerhettünk egy . aktuálnolitikus-propaaan- distát. Be kell vallanunk: a kettő között megdöbbentő a különbség. KLIENS MOSTOHÁN BÁNNAK VELÜK *,,,/ ‘ "-kereszt Az Országos Mentőszolgá­lat idén is — más évhez ha­sonlóan — 2,5 millió beteget szállít, s több mint 50 millió kilométert teljesít. Feladatát 1400 korszerűtlen Nysa gép­kocsival látja el. Az ott dol­gozók az egészségügy egyik legmostohábban kezelt terü­letének érzik munkahelyüket. Hogy valójában mi a hely­zet, arról Ábrahám Zoltán, az Országos Mentőszolgálat gaz­dasági főigazgató-helyettese adott tájékoztatást. Elmondta: az egyre romló pénzügyi, tárgyi feltételek mellett mintegy 7 ezer ember tekinti hivatásának az ember­mentést. Ez év júliusában ugyan jelentős alapbéremelés­ben részesültek, ennek ellené­re fizetésük az ipari átlag alatt van. Túlóra-elszámolá­sukat igazságtalannak tartják, ugyanis nem érvényesül a progresszív elszámolás. Így vi­szont a 40-45 forintos órabé­rű dolgozónak az adózás után a túlórája 25 forintot ér. Túl­órázni pedig muszáj — ha­vonta legalább 50 órát — a krónikus létszámhiány miatt. A Nysákat a közeljövőben felváltó új gépkocsitípusról a főigazgató-helyettes közölte: tenderkiírásukra a Mercedes, a Toyota, a Citroen, a Peugeot, a Volksvjagen. a Mitsubishi, az Otosan, a KIA(Samsung), a Nissan, az Iveco, a Zastawa küldött ajánlatot. Jelenleg, külső szakértők bevonásával, a leendő gépkocsikat értéke­lik. Az új kocsikra úi címert festenek, a nemzetközileg is­mert és használt kék színű, az életet és a mentés hat alapvető követelményét szimbolizáló, úgynevezett Konstantin-ke- resztet. A mentést és a betegszállí­tást az országban 166 mentő­állomás szervezi; Épületeik közül igen sok az emberi tar­tózkodás alapfeltételeinek sem felel meg, elöregedésük meg­állíthatatlan. A felújításra, nagyjavításra szolgáló ez évi keret olyan alacsony, hogy ebből az összegből a . re­konstrukció nem valósítható meg. A tanácsok támogatása országszerte más és más, vagyis ahol szívügyüknek te­kintik a település betegellá­tását, onnan sok segítséget kap a mentőszolgálat. Ábra­hám Zoltán annak a remé­nyének adott hangot, hogy a felszabaduló munkásörobjek- tumokból mentőállomás céljá­ra átvehetnek néhány épü­letet. Egyébként ez ügyben kérelmet nyújtottak be az il­letékes miniszteri biztosnak. Az Országos Mentőszolgálat- évi költsége összesen 1,7 mil­liárd forint. Ez, az összeg — miként a főigazgató-helyettes; kifejtette — a, szinten tartást sem teszi lehetővé. Az első félévben az áremelkedések 30 millió forinttal növelték a mentők költségeit. Az összeg felét sem tudta ellentételezni a Szociális és Egészségügyi Minisztérium. Ezért saját for­rásaikat növelték: részvény- társaságba léptek be, részt vesznek ingatlan- és banki ügyletekben, bővítik az alkat­részgyártói és külföldi beteg- szállítási tevékenységüket. Üz­leti kapcsolatot építettek ki az autóklubbal, a Hungária Biz­tosítóval és az Eurocrcss hol­land biztosítótársasággal. Ezek a vállalkozások több millió forint bevételt jelentenek. Áb­rahám Zoltán kifejtette még: Az igazi megoldás számukra az lenne, ha a sürgősségi be­tegellátás korszerűbb finan­szírozási keretek közé kerül­ne. az indokolatlan betegszál­lítás megszűnne, vagy teljes körben, térítéskötelessé válna. Devizaellátásukról szólva megjegyezte, hogy annak mértéke igen szerény, s indo­koltnak tartaná, ha a liberali­zált termékek listájára a mentőautó is felkerülne. Nálunk a népakarat nem az utcán, hanem az urnák előtt érvényesült (Folytatás az I. oldalról.) vázátok kiugró aránya még a referendum kezdeményezőit is meglepte. A maga részéről Pozsgay Imre leszögezte: to­vábbra is az MSZP elnök je­löltje marad. Választási győzelmet kell be­jelentenem *— így kezdte a népszavazást . támogató négy párt hétfői sajtótájékoztatóján a Fészek Klubban Freisinger Jenő. A Független Kisgazda- párt szóvivője rámutatott: a vasárnapi referendumon a magyar nép győzött, mert be­bizonyította, hogy nem fásult bele az eddigi politikai küzdel­mekbe,'és saját kezébe kívánja venni sorsa alakítását. A sza­vazólapon szereplő második, harmadik és negyedik kérdés­re adott igenek elsöprő több­sége pedig azt mutatja, hogy a nép egyértelműen a múlt el­len voksolt. Az első kérdésre adott „igen” és „nem” vála­szok szoros alakulása minden politikai erőt eddigi politiká­jának végiggondolására kény­Pontos fogyasztásmérők A DMItV váci üzemében gyártanak olyan mérőórákat, ame­lyekkel a lakossági és ipari fogyasztók pontos vízfelhasználá­sát mérik. Képünk a műhelycsarnok egyik részében készült, ahol a fogyasztásmérőket szerelik (Vimola Károly felvétele) A magánközértesek keserűségei A maszeknak sem fenékig tejföl A háziasszonyok a meg­mondhatói, micsoda bosszú­ságot okoz az, ha valami­lyen áruféleség nem kapha­tó a boltokban, és üzletről üzletre kell járkálni, hátha valahol fellelhető a keresett hiánycikk. Még nagyobb a bosszúság, ha az úgyneve­zett alapélelmiszerek tűn­nek el hosszabb vagy rövi- debb időre a polcokról. A nagyvárosban élők kedve­zőbb helyzetben vannak, több üzlet között válogat­ni hatnak. Egy nagyközségben ^ vagy falun ilyenre aligha ^ van mód. Ha Budapest határát el­hagyjuk, egészen más világ­ba csöppenünk. A vidéken élő asszonyok panaszolják, hogy a falujukban lévő egyetlen hús­boltba legfeljebb egy héten egj'szer érkezik áru, akkor pe­dig órákat kell sorban állni. Hiába, falun sem tart min­denki háziállatot. A főváros vonzáskörzetében lakók kény­telenek sok mindent Buda­pesten beszerezni. Számosán úgy vélik, némi reményt jelent, hogy egyre- másra nyílnak a szerződéses vagy maszek élelmiszerboltok. Ezek az üzletek a vásárlók szerint általában jobban ellá­tottak, a kiszolgálás is udva­rias, a vevők úgy fogalmaznak, nekik érdekükben áll, hogy minél nagyobb forgalmat bo­nyolítsanak le. Monoron, a Gomba felé ve­zető úton nyitott élelmiszer- üzletet Hoffmann Sándorné. Alig egy hónapja árusít, de már kialakult a törzsközönsé­ge. Még Gombáról, Bényéről, Gyömrőről is felkeresik a bolt­ját. Régi kereskedő, mielőtt teljesen önálló lett volna, Mo­noron ő vezette az első szer­ződéses üzletet. Hétfőn is meglepően nagy a választék a parányi helyiségben. Többféle kenyér, péksütemény sorako­zik a polcokon, s a felvágottas rész sem teljesen üres. Dél­utánra még nagyobb árubősé­get ígér a vezetőnő, mivel fér­je éppen Pestre utazott be­vásárló körútra. Este hétig várják a vevőket. Ez azért is fontos, mert a többi üzlet a városban már öt órakor bezár. Vasárnaponként ugyancsak nyitva tartanak, s akkor is meglepően nagy a forgalom, hárman sem győzik a munkát. Viszik a túrót, tejfölt, sütemé­nyeket, az üdítőt. A napi for­galmuk eléri a 30-35 ezer fo­rintot, szombaton az 50 ezret is. Hoffmannénak mindenki­hez van egy. kedves szava, egy barátságos mosolya, emellett gyorsan jár a keze is, senki­nek nem kell sokáig várakoz­nia. A szomszédos községekben jó híre van a mendeí ABC- nek. Az út menti üzlet hom­lokzatán az Áfész jól ismert felirata díszeleg, de az üzlet szerződéses. Az önkiszolgáló boltban a kenyértől a húsig, háztartási eszközökig minden kapható. Hétfő délután lévén a kenyér ugyan elfogyott, de az elárusító kislány mindenkit megnyugtat, hogy a sofőr már úton van, s újabb szállítmány érkezik. Várni kell az üzlet­vezetőre, Vojácsik Mihályra is, mert éppen beszerző körút­ra ment. Mikor megérkezik, kicsit fáradtan ül le a pará­nyi irodahelyiségben lévő író­asztala mellé. Fáradságánál csak a bosszúsága nagyobb. Több hiánycikket — piros pap­rikát, paradicsompürét, füstölt húst, téliszalámit — ezúttal sem sikerült beszereznie. A forgalmát pedig csak úgy nö­velheti. ha a polcokon a kur­rens árucikkek is megtalálha­tók. Még akkor is igaz ez, ha a „legmenőbbek” manapság az olcsó felvágottak, a párizsi, soproni, olasz. A vevők minél teljesebb kiszolgálása érdeké­ben már öt órakor a kenyérgyár előtt várakozik a bolt kocsija. Közben megérkezik a sofőr, s sajnálkozva bejelenti, hogy nem tudott kenyeret hozni, a tápiószecsői kenyérgyárban már egy teremtett lélek sem volt. Az üzletvezető' bosszúsan legyint, s nem tehet mást. mint hazaengedi a gépkocsive­zetőt. Majd elmeséli, hogy szombaton a tejszállítók hoz­ták lehetetlen helyzetbe, ad­minisztrációs hiba folytán nem érkezett meg a tej, tejföl. Elképzelhető, hogy mi min­dent mondtak a vevők. Ter­mészetesen ez nem sűrűn for­dul elő — szerencsére —, in­kább annak illusztrálására szolgál, hogy olykor a keres­kedők is kiszolgáltatott hely­zetbe kerülnek. Amíg az üzletvezető az el­múlt havi számlákat nézegeti, megemlíti, hogy az október meglehetősen rossz hónap volt. de reménykedik, hogy novem­berben, decemberben már erő­sebb lesz a forgalmuk. Az év vége felé már játékokat is árulnak az ABC-ben. Arra számítanak, hogy ünnepek tá­ján mindenki mélyebben nyúl a pénztárcájába. Mikor a jövő évre — á szabad árakra — te­relődik a szó, a boltvezető egy kicsit elbizonytalanodik. Ha emelkednek az árak, ki tudja, hogy megy majd az üzlet. Azért nem gondol arra. hogy állást változtat. Nem akarja feladni a kereskedői szakmát Ügy gondolkozik, enniük min­dig kell az embereknek. Hargitai Éva szerit. A szavazók számára pe­dig olyan tanulsággal szolgál, hogy a másként voksoló nem ellenség, s tisztelni kell a vé­leményét. Pető Iván, a Szabad Demok­raták Szövetségének ügyvivője is kiemelte: egyértelmű győze­lemnek tekinthető a népsza­vazást kezdeményező pártok számára, hogy a szavazópolgá­rok többsége minden ellenpro­paganda és bojkoítfelhívás da­cára elment szavazni és ki­nyilvánította véleményét. - A szabaddemokraták ügyvivője rámutatott: miután a sajtóér­tekezlet idején a végleges eredmény még nem ismert, tisztább lelkiismerettel fogal­mazhatja meg az SZDSZ in­dítványát. Nevezetesen: a szo­ros eredmény ismeretében megoldás lehetne, ha a parla­ment elfogadna egy kiegészítő módosítást az alkotmányban arra, hogy az állampolgárok a szabad parlamenti választások után közvetlenül választhassák meg a köztársasági elnököt. Tirts Tamás, a Fidesz vá- 'lasztmányának tagja szólt ar­ról, hogy bár a népszavazás előkészítése nem volt meg­nyugtató. hiszen részhibák mu­tatkoztak, alapvetően a refe­rendum egészének tisztasága nem kérdőjelezhető meg. Csurdi Sándor, a Magyaror­szági Szociáldemokrata Párt országos választmányának tag­ja szerint a Magyarországon első ízben megtartott népsza­vazás történelmi jelentőségű, és új korszak nyitányát jelen­ti. Majd arról szólt, hogy az elmúlt hónapokban a hazai politikai életben két tábor erő­vonalai alakultak ki: egy progresszív, amelybe a jelen­levő négy párt tartozik, illetve egy konzervatív, amely boj­kottra szólított föl. Végleges felállás azonban n^rics, mivel mozgások még elképzelhetők. Az előzetes eredmények is­meretében, az MDF Országos Elnöksége a népszavazás min­den számszerű eredményét tu­domásul veszi és valameny- nyit egyaránt tiszteletben tart­ja, mivel a népszavazáson a választópolgárok több mint fele megjelent és élt szavazati jogával. További lépéseinket annak a célnak rendeljük alá. hogy segítsünk a magyar társadal­mat a jövőben világosabb és egyértelműbb, nagyobb nem­zeti konszenzussal meghozható döntések elé állítani. Célunk a továbbra is fenn­álló bizonytalanság megszün­tetése, a parlamenti, választá­sok mielőbbi megtartása és a nagyon súlyos gazdasági hely­zetből való kilábolás minden módon való elősegítése. Mire ezt a lapot kezükbe veszik az olvasók, már eldőlt a nagy kérdés: igen, vagy sem? De tegnap reggel még nagy izgalommal vártuk a rádióban az eredményt. Sőt! Egész nap vártuk, de nem érkezett meg. Ugyanakkor meglepetéssel hallottuk, hogy éppen Pest megyéből nem ér­keztek be a választási köz­pontba a részeredmények. Mert, ha még az ország távo­labbi megyéiről lenne szó! Va­jon mi okozta a késedelmet? Erre kértünk választ a Pest Megyei Területi Választási Bi­zottság tagjától, dr. Kenéz Ti­bortól. — Egész éjjel talpon volt a gárda, reggel hatra azonban a 926 választó körzetből csupán 026 választókörzetből csupán mítógépre vinni. Ennek két oka is van. Rengeteg jegyző­könyv adatait kellett feldol­gozni, hiszen a mi megyénk­ben volt a legtöbb választó- körzet. Csak érzékeltetésül egy szám: Tolna megyében 200 van, s természetesen sokkal rövidebb idő alatt lehet eze­ket feldolgozni. S volt még egy ok, ami miatt késleked­tünk. Nagyon sok helyről pon­tatlanul jöttek meg a jegy­zőkönyvek. Volt olyan, hogy nem mellékelték az igazolás­sal szavazók — ilyenek voltak például a kiskatonák vagy a diákok — igazolásait. Ilyen esetben bizony vissza kellett fordulni a vidéki városokban, s Körösfűi László a következő nyilatkozatot jutatta el lapunk* hoz. A Magyar Szocialista Párt gödöllői szervezete nyilatkozat­ban ítéli el a november 26-i népszavazás Szabad Demokra­ták Szövetsége és a Fidesz ál­tal történt kierőszakolását. Az SZDSZ és a Fidesz meg­tévesztő és demagóg jelszava­kat hangoztatva félrevezette a jóhiszemű állampolgárokat és önös pártérdekből több mint félmilliárd forintba kerülő nép­szavazást erőszakolt ki. Az MSZP gödöllői szervezetének véleménye szerint hazánk je­lenlegi nehéz gazdasági hely­zetében ezt a hatalmas összeget inkább az igen nehéz anyagi helyzetben lévő nyugdíjasok gondjainak enyhítésére vagy1 szociális létesítmények (iskola, kórház stb.) építésére kellett volna fordítani. Az MSZP gödöllői szervezete felhívja az ország lakosságá­nak figyelmét arra, hogy or­szágunk gazdasági válságból csak közös összefogással, a pártérdekek félretételével le­het kijutni. kiegészíteni a jegyzőkönyve­ket. S csak mikor ismét meg­érkeztek Budapestre az ada­tok, foghatott hozzá a vá­lasztási bizottság az ellenőr­zéshez, a munkacsoport pedig a feldolgozáshoz. Persze, a hirtelen leesett hó is akadá­lyozta a mozgást. — Tapasztaltak-e bármilyen törvénytelenséget a szavazás során? — Semmi olyannal nem ta­lálkoztunk, ami miatt másod­fokú döntést kellett volna hoz­ni, vagyis olyan esettel, áfái­kor a Területi Választási Bi­zottságnak kellett volna köz­belépni. ★ Az Országos Választási Bizottság hétfőn este közleményt adott ki a népszavazás országos előzetes eredményéről. Eszerint: November 26-án. vasárnap, or­szágos népszavazás volt. Hétfőn reggel 6 óráig a szavazóköri jegy­zőkönyvek 99,97 százalékát a me­gyékben és Budapesten számító­gépeken feldolgozták. A válasz­tásra jogosult állampolgárok 51 százaléka jelent meg a szavazáson. A leadott szavazatokból az elő­zetes eredmény — kérdésenként — a következő: 1. „Csak az országgyűlési vá­lasztások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztásá­ra?’» kérdésre adott válaszok kö­zül az érvénytelen szavazatok aránya 3,1 százalék. Az érvényes 4 millió 297 ezer 454 szavazatból az igen szavazatok száma 2 millió 15? ezer 036 (50,1 százalék), a nem szavazatok száma 2 millió 145 ezer 418.(49,9 százalék). 2. „Kivonuljanak-e a pártszer* vek a munkahelyekről?** Az ér­vénytelen szavazatok aránya 2,9 százalék. Az érvényes 4 millió 310 ezer 722 szavazatból az igen szavazatok száma 4 millió 101 ezer 650 (95,1 százalék), a nem szava­zatok száma 209 ezer 072 (4,9 szá­zalék). 3. „Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében le­vő vagyonról?** Az érvénytelen szavazatok aránya 2,9 százalék. A érvényes 4 millió 314 ezer 261 sza­vazatból az igen szavazatok szá­ma 4 millió 111 ezer 683 (95,4 szá­zalék), a nem szavazatok száma 199 ezer 578 (4,6 százalék). 4. „Feloszlossák-e a munkásőr­séget?” Az érvénytelen szavaza­tok aránya 3,3 százalék. Az ér­vényes 4 millió 285 ezer 315 szava­zatból az igen szavazatok száma 4 millió 68 ezer 093 (94,9 százalék, a nem szavazatok száma 217 ezer 222 (5,1 százalék). Hétfőn reggel megkezdődött a 11 007 szavazási jegyzőkönyv köz* ponti ellenőrzése. Ennek során a vártnál több jegyzőkönyv felül­vizsgálatát kell jogi szempontból elvégeznie a bizottságnak. A nép­szavazás hivatalos eredményét ezt követően teszi közzé. Az Országos Választási Bizott­ság köszönetét mond a helyi vá­lasztási szervek, a munkacsopor­tok és a tanácsi dolgozók önzet­len és áldozatkész munkájáért, amely nagymértékben hozzájá­rult az első országos népszava­zás zökkenőmentes, az esemény Jellegéhez méltó lebonyolításához.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents