Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-03 / 260. szám

1989. NOVEMBER 3., PÉNTEK ^fMan 3 Dunakeszi tagtoborzó Az MSZP dunakeszi szerve­zetének városi irodája, a Ver­seny utca 12-es számú helyi­ségben, várja a pártba át- jeientkezőket, illetve az új be­lépőket, munkanapokon nyolc órától 19-ig. Telefon: 41-099. Az MSZP dunakeszi szer­vezete 1989. november 16-án, 16 órakor a párt városi szék­házában tagtoborzó politikai nagygyűlést tart, amelynek szónoka: Hámori Csaba, az MSZP elnökségének tagja, az MSZP Pest megyei szervezeté­nek elnöke. Emlékezés Tokolon A harminchárom évvel ez­előtti eseményekre emlékez­nek vissza a résztvevők azon az ünnepségen, melyet a tö­köli szovjet laktanyánál tar­tanak meg november 4-én dél­előtt 10-kor. Az MDF Dél-Pest megyei szervezetének rendezé­sében sorra kerülő ünnepsé­gen Für Lajos történész, a Magyar Demokrata Fórum köztársasági elnökjelöltje mond emlékbeszédet. Az érdeklődők a Csepel Ta­nácsház térről induló 38-as autóbusszal jutnak el a végál­lomásig, Szigetszentmiklós gyártelepig, vagy Budapest Vágóhídról a ráckevei HÉV- vel úgyszintén Szigetszentmik­lós gyártelepig. Az állomásról a rendezőség autókkal szállít­ja a résztvevőket a helyszín­re. A gépkocsival érkezők, a Tökölre vezető úton közelíthe­tik még az ünnepség színhe­lyét. Fór um Buttner Gy örggyel Képviselőnek jelölnék? A Magyarországi Szociálde­mokrata Párt országos vezető­ségének tagja, .dr. Ruttner György, mintegy harminc nagykőrösi érdeklődő előtt tar­tott fórumot. A rokonszenves, nagykőrösi származású fia­talember, aki háromgyerme­kes családapaként ma már budapesti lakos, a szociálde­mokrácia magyarországi hely­zetét, céljait s a pártszervezés nehézségeit ismertette, A fó­rum alkalmat adott arra is, hogy több kérdésre választ kapjunk tőle lapunk számá­ra. Dr. Ruttner György szerint az MSZDP baloldali párt. Ezt jó volt hallani, mert a szo­ciáldemokraták más vezetői ezzel ellentétesen is állást fog­laltak már. Dr. Ruttner György szerint baloldaliságát az em­berközpontúság és a tömeg- párt jelleg bizonyítja. Ugyan­akkor egyelőre ellenzéki po­zícióban marad az MSZDP. Nem helyénvaló koalícióra lépni választási megmérettetés előtt más pártokkal, mint ahogy valószínűleg az sem lenne szerencsés, ha a választások után koalíciós kormányban vennének részt. Félő, hogy ak­kor elsikkadnának a szociál­demokrácia markáns vonásai. A Szabad Demokraták Szö­vetsége négy kérdésből álló népszavazás kiírását követelő aláírásgyűjtő kampányához a szociáldemokraták csak az utolsó napokban csatlakoztak. Mi erről a véleménye? Dr. Ruttner György elmond­ta, hogy a kérdéses vezetősé­gi ülésen nem vett részt, egyébként az elmondottakból kiderült, hogy nem értett egyet ezzel a döntéssel. Vé­leménye nagyon sok kérdés­ben megegyezik Király Zoltá néval. Értékelte a többi párt po litikai hovatartozását is. Sze­rinte az MDF jobbközép párt alakulat, amely politikájában az NSZK Kereszténydemokra­ta Uuniójával rokon. Az SZDSZ az új konzervatív tech­nokrácia, a nagyvállallkozók pártja. Mint mondotta, egy jól működő demokráciában úgy a bal-, mint a jobboldalnak, de a centrum pártjainak is jelen kell lenniük. Végezetül dr. Ruttner György válaszolt arra a nagykőrösiek által minden bizonnyal legna­gyobb érdeklődésre számot tar­tó kérdésre: elvállalna-e nagy­kőrösi országgyűlési képvise­lőséget. A politikus elmondta, hogy kihívásnak érzi a fel­adatot, hiszen küzdhetne mindazért, amit édesapja eb­ben a városban egyszer már létrehozott. Tehát a nagykő­rösi képviselőjelöltség számá­ra szimpatikus és mindaddig nem mond nemet, amíg igényt érez jelöltségére. A fórum idősebb résztve­vői közül többen kifogásolták az MSZDP vezető köreiben dúló viharokat, nyilatkozat- háborúkat. Mint mondták, nem a helyi szervezet, hanem az országos vezetésben meg­nyilvánuló véleményeltérések miatt bizonytalanok a párt megítélésében. B. O. Világkiállítás nélkül sem javul a szociális helyzet Támogatók és tiltakozók § Közeledik december 14-e, a párizsi döntés időpontja, ám még mindig nem alakult ki közmegegyezés az 1995- ben rendezendő Budapest—Bécs világkiállítás ügyében. Több fórumon is összecsaptak már az ellenvélemények, s ma még nehéz eldönteni: a támogatók vagy a tilta­kozók vannak-e többen. sét. Egyébként több külföldi cég ajánlkozott már, s min­den remény megvan arra, hogy korszerű telefonhálózat épül ki hazánkban. Minderre a világkiállítástól függetlenül szüksége van az országnak, o fejlesztéseket nem szabad el­odázni — mondotta nyomaté­kosan Gellai Imre. Lyukak a hálón A világkiállítást ellenzők közül többen felvetik — foly­tatta a miniszterhelyettes —, hogy a beruházásra szánt mil- liárdokat a szociális gondok orvoslására kellene fordítani. Ez semmiképpen sem tekint­hető jó megoldásnak, hiszen a szociális háló lyukainak be­tömködése nem ígér tartós ja­vulást. Sokkal inkább olyan folyamatokat kell elindítani g gazdaságban, amelyek tör­vényszerűen vezetnek a sú­lyos feszültségek feloldására, s a világkiállítás jó lehetőség arra, hogy meginduljon a gaz­dasági pezsgés. Így a nemze­ti jövedelem ugrásszerűen nö­vekedhet, s ezáltal több jut­hat majd a szociális problé­mák megoldására — tette hoz­zá Gellai Imre. Ésszerű takarékosság Foton Classka a szépségért Érden a Vitáitok Kisszövetkezetben készítik a hamar népszerűvé lett gyógy kozmetikai csa­ládot, a Classicát. A szépségápoló szerek családja mára már 18-fa.jta készítményből áll. Legújabb termékük a hajszesz és a balzsam, amelyek már kaphatók is az üzletekben. Ké­pünk a töltőüzemben készült, ahol a belaborált krémeket, szeszeket értékes tégelyek­be csomagolják (Hancsovszki János felvétele) A szobatisztaságtól a munkalehetőségig Kitágítani szűk kis világukat Egyes vélemények szerint szükség van a világkiállítás­ra, hiszen ez óriási lehetősé­get nyit a külföldi tőke be­vonására, a gazdaság élénkí­tésére. Mások azonban vitat­ják, a szükséges beruházások gazdasági megalapozottságát megkérdőjelezik: vajon arány­ban áll-e a sokmilliárdos rá­fordítás a várható haszonnal. Az MTI munkatársa Gellai Imre kereskedelmi miniszter- helyettest, az Országos Ide­genforgalmi Hivatal vezetőjét kérdezte meg arról, hogy az idegenforgalmi szervezetek milyen álláspontra helyezked­tek a világkiállítás ügyében. (Tudnivaló egyébként, hogy a magyar kormány már ki­nyilvánította: hasznosnak és szükségesnek tartja, támogat­ja a világméretű eseményso­rozat megrendezését. A parla­ment várhatóan novemberi ülésszakán mondja ki az ügy­ben a végső szót.) Vállalkozói alapon Gellai Imre kifejtette: ter­mészetes, hogy a társadalmi, politikai élet sokszínűbbé vár lása magával vonja a változa­tosabb véleményeket ebben a kérdésben is. Határozott véleményünk — mondotta —, hogy a világkiállítás megren­dezése az egész ország számá­ra rendkívüli jelentőségű, olyan esemény, amely egy- egy generáció életében leg­feljebb egyszer adódik. Fi­gyelembe lehet és kell venni, hogy már az előkészítés sza­kasza munkahelyek tízezreit teremti meg az országban, s erre nemzetközi tapasztalatok is bizonyságul szolgálnak. Számot kell vetni azzal is — fejtegette Gellai Imre —, hogy az ország teljesítőképes­sége elegendő-e egy ekkora horderejű vállalkozás lebo­nyolítására. Ezt a kérdést nem lehet egyoldalúan a költ­ségvetés felől közelíteni, amint azt többen is teszik. Az ed­digi világkiállítások tapaszta­A kevesebb is elég A takarékossághoz nélkülöz­hetetlen az ésszerűség. Ezzel úgy tűnik, hogy tisztában van­nak Foton, a Vörösmarty Ter­melőszövetkezetben is. Egy, a közelmúltban közzétett fel­mérési összeállítás szerint vil­lamos energiából 150 ezer ki­lowattórával, földgázból 220 ezer köbméterrel, benzinből nyolcezer literrel fogyott ke­vesebb, mint az elmúlt év­ben. Imponáló a több, mint 60 ezer literes tüzelőolaj-megtaka­rításuk is. A tények ez eset­ben valóban beszédes számok, hiszen az idén végrehajtott áremelkedések ellenére száz­ezer forintot meghaladó az energiamegtakarításuk. Természetesen az energia- gazdálkodás nemcsak a meg­takarítások erőltetéséből áll, — Nyitáskor a gyermekek átlagéletkora hat év volt, 19S9 elején tizenhárom. Mi az oka ennek a változásnak? — kér­dezem a gondozónőket. — Kezdetben kicsinyeket vettünk fel, akiknél a fő fel­adatot a szobatisztaságra szok­tatás, a beszédkészség fejlesz­tése jelentette, azért, hogy tő­lünk gyógypedagógiái óvodába, foglalkoztatóba, vagy kisegítő iskolába kerülhessenek tovább. Jelenleg is öt apróság van náA lünk. A nagyobbak felvételét az indokolta, hogy azok, akik a kisegítő iskolát elvégezték, lehetetlen helyzetbe kerültek. Nincs hová menniük, pedig bi­zonyos felügyelet mellett, ha napi nyolc órát nem is, de 4-6 órát tudnának dolgozni. Itt Érden azonban egy gyár sem vállalja a foglalkoztatásukat, a szüleik pedig így kénytelenek lennének kimaradni a munká­ból, hogy velük otthon lehes­senek. Munkánk tartalma — követve a gyerekek életkori változásait és képességeit' — így fokozatosan megváltozott. Nem kecsegtet semmi jóval Míg eleinte az egyéni fejlesz­tések jellemezték a napi te­vékenységet, ma már kisebb csoportokban, közösen dolgoz­nak. Az ehhez szükséges elemi készségek kialakítása része hosszú távú programunknak, hiszen gyermekeink jövőjét csak akkor képzelhetjük el humánusan, ha képessé tesz­hiszen ennél lényegesebb az ésszerű felhasználás. Megta­karítani — csak a számok kozmetikázása érdekében — vészes könnyelműség, mert esetleg anyagban, munkában a károk megsokszorozódhat­nak. A fótiak alaposan készül­nek a télre. Megtörtént a hi­vatali és gazdasági egységek­ben levő. nyílászárók, fűtőbe­rendezések felülvizsgálata. Idén a szövetkezetnél új, energiaigényes üzemek kezd­ték meg működésüket. Külö­nösen tetemes energiát emészt fel a telepített műanyagbázi­suk. Jövőre a központi iro­daépület gázfűtésre való átál­lása adhat alkalmat az ener­giatakarékosságra. Gy. L. Érden hatodik éve működik a városi tanács fejlesztő napközi otthona, ahol jelenleg tizenhat fogyatékos gyer­meket gondoznak. Olyan fiatalokat, akik nojmál vagy gyógypedagógiai iskolában még nem vagy már nem ké­pesek tanulni. Fő céljuk az iskolába vagy más gyógy­pedagógiai intézetbe irányítható gyermekek speciális fejlesztése, másrészt meglévő képességeik és készségeik megőrzése, illetve újabbak kialakítása. latai szerint az idegenforga­lommal kapcsolatos beruházá­sok mind vállalkozói alapon jöttek létre, ezek nem terhel­ték a rendező ország költ­ségvetését. így a befektetések lényegesen gyorsabban térül­nek meg és hoznak profitot. Egyébként több jel utal ar­ra, hogy a Külföldiek fokozot­tan érdeklődnek a világkiállí­tással kapcsolatos fejlesztések iránt. Jelenleg 5 magyaror­szági szálloda épül vegyes vál­lalati, illetve lízing formában, s további 4-5 hasonlóról elő­rehaladott tárgyalások foly­nak. Most ennek a folyamat­nak a felgyorsulása várható. Elodázhatatlan fejlesztések Természetesen nemcsak szál­lodák, vendéglátóhelyek kel­lenek, hanem szükség van a hírközlési és közlekedési inf­rastruktúra kiépítésére is. Téves azonban az a felfogás — mutatott rá Gellai Imre —, amely mindezt teljes egé­szében a világkiállítás úgy­mond „nyakába varrja”. Ha nem kerülne sor 1995-ben er­re a nagyszabású rendezvény­re, akkor is lépéseket kellene tenni az óriási lemaradás pótlására. Nyilvánvaló, hogy tovább kell építeni a magyar- országi autópályákat. Az ország jövője szempont­jából szükség van a sokat em­legetett gyorsvasút kiépítésé­re is, hiszen ezzel jobban kapcsolódhatunk Európa köz­lekedési vérkeringésébe, amelyből már lassan kez­dünk kiszorulni. A dunai vízi út sincs kellőképpen haszno­sítva a magyarországi sza­kaszon. A nemzetközi vízi tu­rizmus mint az idegenforga­lom egyik pezsgő, fejlődő ága Bécsnél megreked. Ennek fejlesztése alapvető érdek. A hírközlés korszerűsítése is egyértelmű szükségszerűség, hiszen köztudomású, hogy je­lenlegi állapota súlyosan aka­dályozza a gazdaság fejlődé­jogszerű munkaszerződéssel kapcsolódnak a műhelyhez. Az lenne az ideális, ha a lehető legkevesebb adminisztrációs akadály nehezítené a járandó­ságok kifizetését. A fejlesztő napközi fejlesz­tési lehetőségei igen sokat ígér­nek. Tervezik, hogy az önál­lóan és biztonságosan közle­kedni tudó gondozottjaikat be­kapcsolják a rokkant és moz­gásképtelen idősek gondozásá­ba. Takarítást, bevásárlást, ebédhordást végezhetnének. Mindkét fél jól járna, a gyere­kek társadalmilag hasznos munkához, az öregek ellátás­hoz, kölcsönösen gazdag em­beri kapcsolatokhoz juthatná­nak. Nem mutogatnak rájuk A másik ötlet a volt állami gondozottak munkába állítása: a fóti gyermekvárosban évek óta folyik óvónői képzés, a fa­kultáció gyermekfelügyelői ké­pesítést ad. Az itt végbizo­nyítványt szerzett végzősök feltehetőleg alapos szakmai is­meretekkel hagyják el iskolá­jukat, felkészülve a fogyaté­kos gyermekekkel való külön­leges bánásmódra is. A nap­közi négy ilyen állami gondo­zott számára kínál lehetőséget. — Nálunk az egyházi gyer­mekotthonok kivételével elke­serítő a gyermekotthonok hely­zete — mondja a vezető. — Már a Gyógypedagógiai Főis­kolára sem azok jutnak be, akik szívvel-lélekkel a pályá­ra valók lennének, hanem so­kan olyanok, akik a diploma megszerzése után rögtön el is hagyják hivatásukat. Az ilyen intézetekbe pedig inkább a fi­zetésükért járnak a gondozók, nem elsősorban ügyszeretetből. Mi — úgy érzem — abban különbözünk tőlük, hogy ná­lunk a szeretet és a segíteni akarás dominál. Nem a külső­ségekre, a szépen berendezett, kicsinosított épületre, hanem a jó megoldásokra és a csalá­diasságra helyezzük a hang­súlyt. Sok tapasztalatot szerez­tünk még külföldi útjainkon is; én Belgiumban, gyógypeda­gógusunk. Dudinszkí Zsolt pe­dig az NSZK-ban ismerkedett adaptálható ötletekkel. — Mi az, amit jónak ítél az ottani gyakorlatban? — Azokban az országokban nem félnek ezektől a gyere­kektől. Nem mutogatnak újjal a fogyatékos fiatalokra az ut­cán, úgy. mint nálunk. Ugyan­úgy élnek, ugyanazt csinálják, ugyanazt megtanítják nekik, mint az egészséges gyerekek­nek. Velük nevelkedhetnek, s ezáltal az előbbiek megszokják másságukat, miközben észre­vétlenül érzelmileg, embersé­gükben is gazdagodnak. Ettől mi Magyarországon még mesz- sze vagyunk. Szegő Krisztina szűk őket egyes munkatevé­kenységek elvégzésére. Mivel jelenleg kicsikkel és nagyokkal egyaránt foglalkoz­niuk kell, elengedhetetlen len­ne a szelektálásuk. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a napközi otthon iránt nagy az érdeklődés, és legalább még egyszer annyi a jelentkező, mint ahány gyerek most van, könnyen belátható, hogy az otthon kinőtte a rendelkezé­sükre álló kétszobás ikerház egyik felét. Ésszerű lett volna a ház másik felének megvá­sárlásával terjeszkedni. Ez esetben csak egy közfalat kel­lett volna kiütni, de a szom­széd irreálisan magas vételárat jelölt meg, így ez a lehetőség kútba esett. Ezért döntöttek úgy, hogy hátra, a kert felé bővítik az épületet. A megva­lósításhoz a Szociális és Egész­ségügyi Minisztérium támoga­tását kérték. A pályázatot megnyerték, így az építkezést már meg is kezdhették. Paróczai Zoltánnét, a napkö­zi otthon vezetőjét arról kér­deztem, hogy ez a bővítés mi­lyen új lehetőségeket nyújt majd számukra. — A környékbeli kisegítő is­kolákban évente körülbelül hat nyolcadikos, illetve végzős kap bizonyítványt. További sorsuk semmi jóval nem kecsegtet. Munkába állási lehetőségeik rendkívül rosszak. Hozzávető­legesen minden harmadik fia­tal jut olyan munkahelyhez és munkához, ami valóban pers­pektivikus megoldást jelent számára. A többieknek nem marad más, mint tétlen otthon ülés. Az egyébként is nehéz körülmények között létező csa­ládok életét tovább keseríti a napközbeni őrzésre és eltar­tásra szoruló fiatal. A műhely céljait szolgáló he­lyiségek megépítése után lehe­tővé Válna, hogy a fogyatékos fiatalok változatos munkatevé­kenységekkel ismerkedjenek meg. Jelenleg a garázsból ki­alakított műhelyben a gyere­kek csavarokat csomagolnak. Gazdag emberi kapcsolatok Ez bővülhetne még dobozké­szítéssel, papírmunkákkal, bőr­díszmű- és textilfeldolgozással, lakásdísz és ajándéktárgyak készítésével, selejt és hulladék újraválogatási munkákkal, egyszerűbb szét- és összeszere­lésekkel, mezőgazdasági — konyhakerti — termeléssel, kisállat- és díszállattenyésztés­sel. A munkáért csak ajkkor tudnak fizetni, ha a fiatalok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents