Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-23 / 277. szám

1989. NOVEMBER 23., CSÜTÖRTÖK M40€írltm 3 FOLYTATTA ÜLÉSÉT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az l. oldalról.) választásokig határozza meg a kormány legfontosabb felada­tait. Kemenes Ernő kitért a . lakásgazdálkodási rendszer módosításával kapcsolatos vé­leményekre, s elmondta, a kormány osztozik a honatyák által megfogalmazott aggá­lyokban, ezért ugyancsak de­cemberben a témát önálló na- ■ pirendkéht terjesztik elő a Par­lamentben. Az Országgyűlés újabb na­pirendi vitáját kezdte meg. Békési László pénzügyminisz­ter első olvasatban terjesztet­te a Tisztelt Ház elé a jövő évi költségvetés irányelveit és legfontosabb előirányzatait.. Kiemelte: a költségvetési irányelvek két eltérő karakte­rű koncepciót tartalmaznak. Az egyik az 1989-es adószin­tek érintetlenül hagyása mel­lett 13 százalékos árindexre épít, a másik a vállalkozások és a lakossági adó csökkentése mellett a fogyasztás terheinek mintegy 2 százalékos növelé­sével 15 százalékos fogyasztói árindexen alapul. Mindkét változat minimális követel­ménynek tekinti, hogy a költ­ségvetés 15 milliárd forintnál nagyobb hiánnyal nem zárhat. A miniszter ezután részlete­sen beszélt a tervekről. Ki­emelte, hogy az idei kiadások­hoz képest mintegy 30 száza­lékkal többet fordítunk szo­ciálpolitikára 1990-ben. Ez annyit jelent, hogy jövőre a két részletben tervezett, havi S00 forintos nyugdíjemeléssel ■■ ar r nyugdíjak reálértékének megőrzése 5400 forintig bizto­sítható, az alatt növelhető. Havi 300 forintos gyermeken­kénti családi pótlék növelés garantálja e juttatás reálérték megőrzését is és sor kerülhet e nagyon fontos támogatási forma állampolgári jogon ala­puló kibővítésére. Békési László kifejtette: az egészségügyben, az oktatás­ban, a tudományos kutatás­ban, az igazságügyben és a rendőrségnél a költségvetés teljes körű állami támogatás­sal fedezi a minden eddiginél nagyobb értékű, a költségve­tési szerveknél dolgozó csak­nem egymillió ember további bérlemaradását megakadályo­zó 16 százalékos béremelést. Ezenkívül állami támogatás fedezi az egészségügyben az élelmiszer-, az energia- és gyógyszerárak növekedését, az oktatásban az élelmiszer- áremelés kihatásait, valamint Németh Miklós és kormánya a válság megoldását keresi. De megtalálják-e? (Hancsovszki János felvételei) az egészségügyben és az ok­tatásban az újabb bérlemara­dást csökkentő központi bér- politikai intézkedéseket. így az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok jövő évi béreme­lése meghaladja a 25 száza­lékot. Békési László kitért a la­kásfinanszírozás tervezett mó­dosítására is. Kijelentette: az állam képtelen tovább finan­szírozni a napjainkra 91 mil­liárd forintra duzzadt lakás­piaci terheket. Ezért csök­kenteni kell a bérlakás-fenn­tartás állami terheit, valamint a kedvezményes kamatozású lakáshitelek _ kamatkiegészí­tését. A p én z ü g y rfiTnis zt e r szerint a legigazságosabb megoldást a kompenzációval egybekötött fokozatos kamat- és lakbéremelés, valamint az állami bérlakások tulajdonba adásának gyorsítása, az ala­csony hatékonyságú és pa­zarló ingatlankezelő szerve­zet erőteljes leépítése és át­alakítása jelenti. Befejezésül megjegyezte: az előterjesztett költségvetési koncepció krízis­költségvetés, hiszen kemény korlátokat állít az állami ki­adások növelésének útjába, csökkenti a hiányt, a támo­gatásokat, kikényszeríti az erőteljes takarékosságot, né­hány területen a szervezetek leépítését. Ugyanakkor a jö­vőnek is szól. Az előterjesztést követően élénk vita bontakozott' ki, amelyben többek között el­mondta véleményét Balogh László Pest megyei képviselő is. Egyetértett azzal, hogy a személyi jövedelemadó-bevétel a tanácsok legfőbb forrásává válik. Ugyanakkor véleménye szerint meg kellene vizsgálni azt is, hogy a tanácsok ré­szesüljenek a vállalkozási nyereségadóból származó be­vételekből is. Ezt követően Békési László válaszolt a felszólalásokra. A tíz hozzászóló összesen 30-35 milliárd forintnyi, a költség- vetést terhelő többletkiadási igényt fogalmazott meg. A miniszter megjegyezte, hogy ez nehezen vagy egyáltalán nem teljesíthető. A honatyák '■&egézetul"u‘gy' döntöttek,, hogy két ponton módosítják az, idei költségvetést, és lehetővé teszik, hogy a kormány a Magyar Államvasutak számá­ra 400 millió forint értékű bérpreferenciát folyósítson. Ugyancsak elfogadták azt a javaslatot is, amely alapján a tanácstagok egészében a la­kosság lélekszámával arányo­san részesednek az adóbevé­telből. Az Országgyűlés tegnapi ülésének lezárása előtt kisebb vita kerekedett arról, hogy vajon kiadhatók-e a számí­tógépes szavazás végeredmé­nyét rögzítő' írásos listáJc, amelyek név szerint tártál-' mázzák azt, hogy ki hogyan voksolt. A helyzet tisztázásá­ra a jogi. igazgatási és igaz­ságügyi, valamint az ügyrendi, bizottságot kérte fel a T. Ház elnöke. Parlamenti beszélgetések Időnként még kísértett a múlt a T. Házban. A kormány által első olvasatban előter­jesztett hároméves programról folyó vitában ugyanis egyes képviselők felszólalásukat a helyi gondok köré csopor­tosítva mondták el, miköz­ben a keddi miniszterelnö­ki beszéd egyértelművé tet­te, hogy itt és most egy ország, egy nép sorsáról van szó. Nagy sikere volt viszont Nagy Sán­dornak, a SZOT főtitkárának, aki több konkrét javaslattal élt. Beszédét többször taps sza­kította meg. s Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnö­ke vita-összefoglalójában leg­alább tízszer hivatkozott Nagy Sándorra, pedig felszólalásá­ban keményen bírálta is a kor­mányt. Azt mondta, az például megengedhetetlen, hogy az ál­lami tulajdont egyes szűk cso­portérdekeknek engedve elkó­tyavetyéljék. — Megvilágítaná néhány konkrét példával, hogy mire gondolt? — kérdeztük Nagy Sándortól. — Jó néhány olyan szándék­ról tudok, amelynek az a cél­ja, hogy jelentős földterülete­ket külföldieknek adjanak el. A jelenleg érvényes törvények viszont nem nyújtanak garan­ciái arra. hogy ilyen esetben maradéktalanul érvényesíteni lehessen a közösség érdekeit, bár nyilván a minisztériumok álláspontját ki kell kérni, de én ezt nem tartom elégséges­nek. Ezért szerintem a tulaj­donreformra vonatkozó tör­vényt mielőbb a parlament elé kell terjeszteni, addig pedig az állami tulajdon értékesítését lassítani kell, sőt, ha lehetsé­ges, fel kell függeszteni. Hadd mondjam még egyszer: nem a tulajdonváltás ellen foglaltam állást, hanem a nemzeti vagyon kiárusítása ellen. — A legutóbbi SZOT—kor­mány találkozón ön ezt szóba hozta? — Enilékezetem szerint nem, hiszen ez a téma az elmúlt pénteki szakszervezeti nagy­gyűlésen merült fel nagyon élesen. — Milyen támogatásra szá­mít? — Szerintem azok a pártok, amelyek nemzeti keretek kö­zött tevékenykednek és átérzik felelősségüket, mellém állnak. Dr. Dobi Ferenc, a Medosz nyu­galmazott főtitkára, Pest megyei képviselő meglehetősen ritkán kér szót, sőt az utóbbi időben nem is nagyon vállalkozott felszólalásra. Miközben az ellenzéki képviselők némelyike — például Roszik Gábor — nagyon is aktív, olykor egy-egy ülésszakon többször is hallatja hangját. — Mi ennek a csendességnek az oka? — kérdeztük dr. Dobi Ferenc- től. — Én úgy látom, nem kizárólag a Parlament falai között kell egy képviselőnek aktívnak lennie. Négy bizottságnak vagyok a tagja; azok megbeszélésein gyakran mon­dom el a véleményemet. Am még ennél is fontosabbnak ítélem a vá­lasztóimmal való kapcsolattartást. Minden lehetőséget megragadok, hogy találkozzam az emberekkel, s véleményüket megismerve képvi­seljem érdekeiket a különböző döntéseknél. — ön tagja valamelyik frakció­nak? — Kettőnek is. az agrárszekció­nak és a szakszervezeti csoporto­sulásnak. — Rövidesen parlamenti válasz­tások lesznek. Cjra jelölteti ma­gát? — Választóim szeretnék, de hát ezt nem én döntöm el. — Hanem? — Majd a választók. ★ Dr. Vona Ferenc kedden kért szót és nagyon keményen megbírálta o kormányt. Kifo­Nemzefközi befektetési börze a Vigadóban Tőkével rendelkezők kerestetnek Magyarország gazdasága nem volt, hanem lesz! Ez le­hetne a jelmondata a nem­zetközi befektetési börzének — amelyet Közép-Kelet Euró­pában elsőként — a Duna- parti Vigadóban rendeznek meg december 4. és 6. között. A figyelemre méltó esemény­ről a nemzetközi befektetési börze szervező bizottsága tar­tott előzetes sajtótájékoztatót a Pesti Vigadóban. Maus György, az NBB szer­vezőbizottságának elnöke el-, mondta, hogy ezen a fórumon magyar és külföldi szakembe­rekkel, magánvállalkozókkal találkozhatnak, tárgyalhat­nak, szerződhetnek, akik üz­letet akarnak kötni, tőkét akarnak befektetni. A jelek arra mutatnak, hogy a gazda­sági élet Magyarországon is átalakul, s az irányító szere­pet a piac veszi át. A töke ma már nem egy klasszikusnak tartott mű címe, hanem az a dollárban, fontban, márkában, schillingben, guldenben, frank­ban, jenben várt és remélt nyugat-európai és tengerentú­li pénzmennyiség, amely fel­élénkíti, mozgásba hozza or­szágunk iparát, mezőgazdasá­gát, kereskedelmét: mindenki hasznára. Régi igazság, hogy kétszer ad, ki gyorsan ad. De igaz az is, hogy kétszeres ha­szon vár arra, aki gyorsan be­fektet. A szervezők tizennégy termékcsoportot — a szellemi, műszaki, ingatlan és bank­szféra területéről — jelöltek meg, ahol tőkét lehet mobili­zálni. A börze megrendezéséről október közepén döntöttek a szervezők, s november első fé­lében több mint hatezer gaz­dálkodó egységnek küldtek is­mertetőt. A magyar cégek kö­zül eddig nyolcvanon jelent­keztek — köztük nagyvállala­tok, mezőgazdasági termelő- szövetkezetek és magánszemé­lyek is. Pest megyéből eddig hét cég jelentkezett: a Duna­keszi Alagi Állami Tangazda­ság, az ácsai Felsőbabádi Ál­lami Gazdaság, a Szentendrei Városi Tanács, a Ceglédi Ál­lami Tangazdaság, a Tápió- szentmártoni Aranyszarvas Mgtsz, a Dunai Kőolajipari Vállalat és a százhalombattai Szénhidrogénipari Kutató-Fej­lesztő Intézet. A jelentkezés nem lezárt, az NBB szervezé­si irodája (1023 Budapeist, Borbolya u. 3.) még fogadja az érdeklődőket. Külföldről eddig 8—10 nagybank jelezte részvételét, s svéd, angol és amerikai beruházók képvise­lőit is várják. Ez pénzben mintegy 300—600 millió dol­lárt jelenthet — természete­sen nem biztos, hogy itt kí­vánják majd befektetni ezt az összeget. A piaci folyamatok gyorsítása létkérdés, hiszen a nyugati és tengerentúli üzlet­embereknek nincs idejük for­mális tárgyalásokra: a konk­rétumok iránt érdeklődnek, hol, kivel, mikor és mennyiért lehet szerződni. A szervezőbizottság elnöke elmondta, hogy a decemberi börzét afféle főpróbának tart­ják, s ezt követően havonta egy alkalommal rendeznek börzenapot, s a háromnapos beruházási találkozókat ne­gyedévenként megismétlik. A börze lebonyolítását 28 szemé­lyi számítógép működése se­gíti, s nagyobb vidéki váro­sokban is alakulnak úgyneve­zett regionális központok, amelyekkel a kapcsolatot — rossz telefonvonalak miatt — rádión keresztül tartják. A börzén a háromnapos részvételi jeggyel rendelkezők a központi számitógépes infor­máción keresztül valamennyi tőkebefektetővel, illetőleg tő­két keresővel kapcsolatba lép­hetnek, s látogathatják a Gaz­dasági Fórum előadásait. Az információcsomaggal rendel­kezők írásban is megkaphat­ják a tőkebefektetők, és a tő­két keresők komplett anyagát. A jelentkezők információs standokat is bérelhetnek ahol kulturált körülmények között tárgyalhatnak partnereikkel. Hargitai Éva leseik Gáborhoz is csönget majd a postás Fiktiv adatokkal gyakoroltak Rögtön tisztázzuk: nem ar­ról akarok írni, hogy ki mit karikázzon be, ikszeljen ki, húzzon át vasárnap, bólint­son az első kérdésre, vagy a fejét rázza. Megtették ezt már — hä nem is helyettem —, rengetegen. És nincs szándé­komban felkérődzni korábbi választások keserű emlékeit sem, hasonlítva az országot holmi közép-amerikai dikta­túrához, frázisokat puffogtató banánköztársasághoz. Mert mindez nem változtat a lé­nyegen — még négyet alszunk, aztán népszavazhatunk. És hózsannázás és epés megjegy­zések helyett kivételesen ma­radjunk a tényéknél. A ho­gyannál. Annál, hogyan ké­szülnek fel a megyében erre a meglehetősen kivételes -al­kalomra. 9 A múlt heti választási főpróbán természetesen Pest megye is részt vett — mond­ja dr. Petrilc János a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak titkára. — Az eredmény. gásolta. hogy miért terveznek hosszabb távra, holott most az lenne az ésszerű, hogy az el­következő három-hat hónapra készüljön részletes gazdasági program, s majd az új kor­mány dolgozza ki az elkövet­kező évek legfontosabb tenni­valóit. Kemenes Ernő ezzel nem értett egyet, azzal indo­kolva álláspontját, hogy a rö­vid távú feladatokat is csak egy hosszabb időszakot felöle­lő koncepcióba illesztve lehet megvalósítani. — Elégedett-e ezzel a vá­lasszal? — kérdeztük a Pest megyei honatyát. — Semmiképpen sem! Az OT elnöke nem vette figyelem­be a realitásokat. Nekünk most egy válságkezelő programra lenne szükségünk, olyan fel­adatsorra, amely a gondok okait veszi nagyitó alá. — Mi lesz az ön következő lépése9 — Az attól függ, mit tesz le az asztalunkra decemberben a kormány. Ha ígéretének meg­felelően az első félévről rész­letes tervet ad, akkor lehet, hogy elfogadom. — Nem nehéz kitalálni, hogy a szavazásnál ön azok közé tartozott, akik nem fogadták el a kormány tájékoztatóját és így nemmel voksoltak. — Pontosan ez történt. Furucz Zoltán a sajtóból már ismert: a vá­lasztási szervezet jól vizsgá­zott. A vasárnapi feladat nagyságát tálán érzékelteti, hogy csupán nálunk a terü­leti választási bizottságok, va­lamint a helyi szavazátszedő bizottságok, munkájában kö­zel ötezer ember működik közre. Kiválogatásukban na­gyon sokat segítettek a me­gyében működő pártok. Isme­retes, hogy a választási szer­vekbe gyakorlatilag hárman — az MSZDP, a Fidesz és az SZDSZ — delegálhattak kép­viselőt, o többi párt pedig saját tagjait támogató aján­lással fordulhatott a helyi ta­nácshoz. Persze, ha a 926 választókörzetet nézem, biz­tosan lesznek olyan települé­sek, ahol aktivisták híján nem minden párt fogja kép­viseltetni magát. 9 Elképzelhető, hogy az MSZP tagjai is bekerülnek a szavazatszedő bizottságok­ba? Tekintve, hogy ez a párt annak az MSZP-nek az utó­da, melyét közvetve vagy köz­vetlenül érintenek a vasár­napi szavazások, a kérdés fontosnak tűnhet.’. — Mégsem hiszem, hogy az lenne. Lehetséges ugyan, hogy a választási szervekben az MSZP-tagok is tevékenyked­ni fognak, olyan azonban nem fordulhat elő, hogy csak MSZP-sekböl álljon össze egy- egy bizottság. Ezt egyébként kizárja az a megkötés, hogy a bizottságok elnökei és tit­kárai csak pártonkívüliek le­hetnek, Sem a megyei tanács­nak. sem a helyi tanácsoknak nem célja, hogy pártvillongá­sok résztvevője legyen. Meg­kerestük például valameny- nyi olyan párt vezetőit, me­lyeknek nincsenek a választá­si szervekben képviselőjük, hogy jöjjenek el, és kísérjék figyelemmel úgy a népsza­vazás előkészítését, mint ma­gát a lebonyolítást. @ Hogy ítéli meg. meny­nyire készültek fel a megyé­ben erre a különleges ese­ményre? — Nyugodtan kijelenthe­tem, valamennyien komolyan vesszük a népszavazást, érez­zük a dolog rendkívüli fon­tosságát. Az adminisztrációs tevékenységet segítő tanácsi munkacsoportok mintegy ezer dolgozójával részletesen át­vettük az előttünk álló fel­adatokat, értekezleteket, kon­zultációkat tartottunk, sőt fikív adatok alapján minden egyes választási dokumentu­mot kitöltettünk velük. A múlt héten tettük le a hiva­tali esküt, szóval biztosítha­tom, a tanácsi apparátus pár­tatlanul, de felkészültén vár­ja a vasárnapot. 9 A televízió híradójának második kiadásában elhang­zott, hogy Tárnokon pénz­bírsággal fenyegették meg azokat, akik nem mennek el szavazni. Mi erről a vélemé­nye? — Felháborító hazugságnak tartom, és csodálkozom azon, hogy egy ilyen nyilatkozat nyilvánosságot kaphatott. Utánanéztem, Tárnokon még más tanácsi ügyekkel kapcso­latban sincs kényszerintézke­dés folyamatban, tehát véletle­nül össze sem lehetett keverni két információt. © Szóval akkor ezt rága­lomnak tekinthetjük. Ügy hírlik viszont, hogy Roszik Gábor parlamenti képviselő interpellálni kíván azért, mert még mijtjdig nem kapta meg, az úgynevezett kopogta­tócéduláját. — Erről én nem tudok, ám ha így is van, abban nem a tanács a hibás. Gödöllőn a posta kézbesíti ezeket az érte­sítéseket. Mi 17-én hiányta­lanul átadtunk minden ko­pogtatócédulát, és úgy tudom, zömmel már kihordták azo­kat. Valószínűleg Roszik Gá­borhoz is ma vagy holnap becsönget a postás. Mellesleg a megyében kétféleképp, a postával és tanácsi dolgozók útján juttatjuk el a szavazók­hoz a kopogtatócédulákat. A tanács alapállása az volt, hogy biztonságosabb ilyenkor levélként elküldeni mindent, bár szükségessé vált szemé­lyesen is kézbesíteni néhány értesítést. Szándékosan nem diákokat kértünk fel erre, mert úgy gondoltuk, taná­csiakkal biztosabb a dolog. Értesüléseim szerint az ily módon kézbesítendő cédulák nagy része a hét végén meg­érkezett a címzettekhez. A Posta gyorsasága viszont nem ránk tartozik. Még négy nap tehát. Aztán mehetünk, cédulával vagy anélkül, aztán dönthetünk, aztán meghallgatnak, figye­lembe vesznek, aztán alakít­hatjuk a történelmet. Igaz, kicsi, kis ikszekkel, de ala­kíthatjuk. Azt mondják, ez most a demokrácia itthon. Jő hallani. S még jobb lenne él­ni benne. Falusy Zsigmond Ez egy jövőbe mutató, de krízisköltségvetés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents