Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)
1989-11-23 / 277. szám
4 1989. NOVEMBER 23., CSÜTÖRTÖK NYILATKOZNAK A PARTOK^ KÉPVISUÖI Vasárnap arról döntünk hogy mi döntsünk-« Vasárnap reggel hat órakor kinyitják a szavazóhelyiségeket. JE népszavazásnak gyakorlatilag ezúttal egy tétje van: döntenünk kell arról, hogy mi döntsünk-e, vagy ezt a jogunkat átruházzuk az országgyűlési képviselőkre. Amiről szó van s a szavazólapon az első kérdés: ki válasszon köztársasági elnököt. Ha igennel voksolunk, akkor a honatyák szava lesz a dijn- tő, ha nemmel, akkor hamarosan ismét szavaznunk kell, de akkor már több jelölt közül választhatjuk ki az általunk legalkalmasabbnak ítélt személyt e magas méltóságra. Gyanítható, ennek a népszavazási procedúrának lesznek még utózöngéi. A napjainkban Is zajló viták, kemény szócsaták erre utalnak. Lapunk nem vállalkozik az igazságtevésre, csupán azzal próbálkozunk, hogy az ügyben leginkább érintett pártok képviselőit megszólaltatva segítsük a választópolgárokat a tisztánlátásban. HÁMORI CSABA: Módosítani kell a törvényt A Magyar Szocialista Párt már hetekkel ezelőtt nyilvánosságra hozta álláspontját a mostani népszavazással kapcsolatban. Eszerint arra kérik az állampolgárokat, hogy menjenek el voksolni, s a négy kérdés közül az elsőre szavazzanak nemmel. Milyen visszajelzések érkeztek eddig az MSZP tagjaitól, alapszervezeteitől? Vajon egyetértenek-e az elnökség által megfogalmazott állásponttal? — kérdeztük Hámori Csabától, az országos elnökség tagjától, a párt Pest megyei irodájának vezetőjétől. — A népszavazással kapcsolatos véleményünket a tagok elfogadják a tapasztalataim szerint, annál is inkább, mert kialakításánál építettünk a javaslataikra — válaszolta. — Viszont a párt tagjai változat- .m lanul nehezményezik azt, hogy o parlamentet a népszavazásról és a népi kezdeményezésről hozott törvény joghézagai miatt csapdába kényszerítette a Szabad Demokraták Szövetsége. Az pedig gyanakvást kelt sok emberben, hogy azt Ezuggerálják nekik, döntsön a nép, miközben mi azt mondjuk, hogy az igen válasz az első kérdésre éppen azt zárja ki, hogy valóban a nép döntsön. Általában is elmondható, hogy a politikában az utóbbi időben megjelent praktikák sokakat zavarnak. — Az MSZP parlamenti csoportja már konkrét elképzeléDRAGON PÁL: szervezet ügyvivőjének véleményét kérdeztük e témában. — Azért ragaszkodunk a szavazáshoz, mert a nemzeti kerékasztal-tárgyalásokon is egyetértettünk abban — még az MDF-fel is —, hogy a szabad parlament válassza meg a köztársasági elnököt. Az a parlament, amelyik szakértőkből áll, s nemcsak azt tudja a jelöltről, amit az átlagállampolgár. Hiszen mi, a többség csupán a televízióból ismerjük a köztársasági elnökjelölteket, például Pozsgay Imrét. Egyébként az elnökválasztást szerintem időhúzásnak dobta be az MSZP. Ha ez nincs, már rég szabad parlamentje lenne az országnak, s közben a mi számlánkra akarják írni azokat a milliókat, amibe a népszavazás kerül. — Sokan kifogásolják, hogy három olyan kérdésben is szavaztatják az embereket, amiről már döntött a parlament. Mi szükség van erre? — Még ma sem úgy történnek a dolgok az ország házában, ahogy kellene. Azért fontos e kérdésekben a nép voksa, hogy visszafordíthatatlanok legyenek ezek a döntések. — Számunkra nem az a fontos, hogy SZDSZ-tag üljön a köztársasági elnöki székben Mi e kérdésben ellenzéki szövetséget szerettünk volna elérni úgy. hogy Für Lajos ne csak az MDF, hanem az SZDSZ jelöltje is legyen. De ő nem vállalta. — Vereségként könyveli el ha nem végződik sikerrel c népszavazás? — Ha a szavazásra jogosult állampolgárok 51 százaléka leadja voksát, még akkor is, ha nemmel szavaz, sikernek szá mit. Hiszen mi nem azt akarjuk, hogy mindenképpen a saját véleményünk mellett dönt sön a nép. Számunkra az t fontos, hogy a nép határozza meg, mit akar. DR. UGRIN EMESE: Fölösleges pénzpocsékolás egyérseket fogalmazott meg, és még ma vagy holnap az egyik képviselőnk ismerteti javaslatainkat. — Mi a változtatások lényege? — Szeretnénk elérni, hogy a népszavazást csak arra használhassák fel, amire való, s ne a rövid távú pártpolitikai érdekeknek rendeljék alá, mint ahogy ezt most teszik. Kérjük tehát a Minisztertanácsot, hogy gondolja át a dolgot, s a módosító indítványt legkésőbb a jövő év elején terjessze a T. Ház elé. A fő célunk az, hogy erősödjenek a garanciális szabályok a népszavazás tisztességes kezdeményezését és eredményes lefolytatását illetően. Helyes lenne például, hogy az olyan kérdésekben, amelyekben időközben a parlament döntött, le- 'gyen joga a honatyáknak mérlegelniük, kiírják-e a népszavazást. — Az MSZP a szavazáson való részvételre, a Magyar Demokrata Fórum viszont a bojkottra szólított fel. Ügy tűnik, ez megosztja az első kérdésre nemmel szavazni akarók táborát, s ez az SZDSZ malmára hajtja a vizet. Mi erről a véleménye? — Ez bekövetkezhet. Felhívásunkkal azt szerettük volna elérni, hogy — számítva arra, hogy a szavazásra jogosultaknak kevesebb mint a fele megy el voksolni — a leadott szavazatokon belül erősebb legyen a nemet mondók tábora. A hétvégi szavazással kapcsolatosan a Kereszténydemokrata Néppárt állásfoglalását is megtudakoltuk. Dr. TJg- rin Emese főtitkár elmondta: az országos intézőbizottság kikérte a másfél ezres tagsággal bíró párt megyei szervezeteinek véleményét is, és ennek alapján született a döntés. Eszerint a Kereszténydemokrata Néppárt a köztársasági elnök megválasztásának kérdésében a döntést a magyar állampolgárok szuverén jogának tartja, a szavazásban a tagságot nem kívánja befolyásolni. Azonban a meghirdetett négy kérdés közül az utolsó háromban egyértelmű igen .szavazatra szólítja fel tagságát. Tehát: szűnjön meg a munkásőrség, az állampárt voSZŰC5 ISTVÁN: nuljon ki a munkahelyekről, illetve számoljon el vagyonával. Erről a döntésről a Kereszténydemokrata Néppárt intézőbizottsága nem értesítette i tagságot, mondván, hogy ál lásfoglalásuk teljésen telmű. Dr. Ugrin Emese szerint szavazás fölösleges pénzpocsé- kolás. mért az~~utoli6 'három kérdésről ihár- döntött az Or szággyűlés, a köztársasági*'el nők választását pedig idő előttinek tartja. Ugyancsak megkérdeztük párt gödöllői szervezetének egyik képviselőjét, Mészáros Gyulát, aki a maga és a helybeli tagság véleményét azonosította az országos intézőbizottság álláspontjával. Nincs tétje, csak ára Az új parlament válasszon Dragon Pál neve egyre ismertebb a nagypolitikában. A szentendrei kisiparos jelenleg a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt főtitkár-helyettese. Azt kérdeztük tőle, hogy a pártjának az országos intézőbizottsága a közelmúltban — az EKA döntésével szemben — miért foglalt úgy állást, hogy a köztársasági elnököt mégiscsak az újonnan megszületett parlament válassza meg? — Menjünk vissza kissé az időben! Igaz, hogy az EKA- val együtt elfogadtuk a sarkalatos törvényeket. De az aláíráskor is bennünk volt, hogy árukapcsolás történt. Ugyanis az elnökválasztás kérdését más fontos ügyekkel hozták össze. Ezt később a vidéki szervezeteink is szinte kivétel nélkül szóvá tették. Tehát a pártban a köztársasági elnök intézményének az azonnali elfogadása vitatéma volt. Azonban a többi sarkalatos törvények érdekében elfogadtuk. — Változott a helyzet, amikor a parlament kiírta a népszavazást. Ettől a pillanattól a korábbi ígéretet — a köztársasági elnök választásának dolgában — a párt nem érezte magára nézve kötelezőnek. Az országos intézőbizottság ezután úgy foglalt állást, hogy a köztársasági elnököt csak az új parlament válassza meg. Természetesen emellett az a véleményünk, hogy a parlamenti választásokra minél előbb kerüljön sor, legyenek az Országgyűlésben azok a képviselők, akiket a nép szabadon választ, akikre rá meri bízni az ilyen nagy horderejű kérdések eldöntését. — Hogyan készül a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt a választásokra? — A választókörzetekben életre hívjuk a helyi szervezeteinket, tisztázzuk a pártunk által felvállalható programokat, keressük azokat az embereket, akik alkalmasak akár helyi vágy országgyűlési képviselőjelöltnek. A Magyar Demokrata Fórum elnöksége arra hívta fel a tagságot és az MDF-fel rokon- szenvezőket, hogy ne menjenek el szavazni. Hogy miért, arról Szűcs István, az MDF százhalombattai szervezetének képviselője beszélt: — Ügy vélem, hogy az SZDSZ által kierőszakolt népszavazás nem országos, csupán részérdekeket szolgál. Az aláírás-gyűjtési akcióval akarták erősíteni népszerűségüket, ami a Gallup közvélemény-kutató felmérése alapján 4-5 százalék volt októberben.. Akár politikai kalandorságnak is nevezhetnénk azt, amit csinálnak. Gyakorlatilag azt akarják megszavaztatni a néppel, hogy ne szavazhassanak egy fontos kérdésben, a köztársasági elnök személyére. — Ott van a másik három kérdés is. SZIJJ REZSŐ: — Ez pedig teljesen egyértelmű. Ebben már döntött parlament, s ráadásul úgy, ahogy mi kívántuk, akkor miért akarunk felülbírálni egy számunkra tetsző döntést? En nek a szavazásnak nincs tétje csak ára. Kétszázmillió az ál lami költségvetésből, három száz a tanácsok pénzéből. Mi tartjuk magunkat ahhoz a megállapodáshoz, amit szép tember 18-án az Ellenzéki Ke rekasztal tárgyalásain aláír tunk. Érdekes módon ezekért ért bennünket a a legtöbb vád az SZDSZ részéről. Ezért fog ják ránk, hogy lepaktáltunk kommunistákkal. Pedig egy szerűen arról van szó. hogy szeretnénk már továbblépni Hogy valóban változás történ jen az országban. S hogy ezek árváltozások békés úton kö vetkezzenek be. Nem visszavo GPPÁNSZKI JÓZSEF Lépéshátrányban Szavazzunk vagy sem? Meglehetősen ellentétes vélemények alakultak ki e kérdésben. Az aláírásgyűjtő akciót, melynek végeredményeként meghirdették a népszavazást, az SZDSZ indította el. Ezért az egyik SZDSZ-képviselő, Op- pánszki József, a dunaharaszti A Magyar Néppárt nevében Szijj Rezső nagyválasztmányi tag, országgyűlési képviselőjelölt — vállalta az állásfoglalás ismertetését. Eszerint a meghirdetett kérdések közül az elsőre nemmel, az utóbbi háromra igennel szavaz a párt — ezt az elhatározást a szombati nagyválasztmányi gyűlésen hozták a közel tizenháromezres tagság képviselőinek tudomására, majd a sajtóban közzé is tették. A Magyar Néppárt Sütő András romániai magyar írót jelölte a köztársasági elnök tisztére. Igaz — mint Szijj Rezső hangsúlyozta —, e: jelölés gesztus volt, az erdélyi magyarság iránti szolidaritá sukat kívánták vele kifejezni Egyébként Szijj Rezső ma ga is fölöslegesnek tartja választásokat, mert, ahogy mondta: eldöntött kérdésekről lesz szó. Ennek ellenére az párt véleménye, hogy szavazni kell, tehát nem visszavonulni, hanem előrehaladni! Aszódi L. Antal Fiedler Anna Mária Furucz Zoltán Vicsolka Mihály Heti eilmibgyzet Metró Egy kocka a Metró című filmből Párizs tizennégy metróvonalának több száz állomása van. Egyik-másik állomás, ahol több vonal találkozik, keresztezi egymást, valóságos föld alatti város, többszintes üzletekkel, bisztrókkal, mozival. Az egész hálózat pedig a nem született párizsi számára szinte áttekinthetetlen. (Láttam vidéki nagyvárosból érkezett derék franciákat kétségbeesve keresgélni az utat például az egyik nagy állomás, a Bastille útvesztőjében.) Mi, a magunk két és fél vonalával, öcsikének is kicsik vagyunk ehhez a hatalmas hálózathoz. A párizsi metrónak azonban csak egyik része az, ami az állomásokon, peronokon, mozgólépcsőkön látható. A másik — s tán nagyobb, de mindenesetre izgalmasabb — rész az a rengeteg átjáró, alagút, kiszolgálóhelyiség, gépterem, raktár, és még ki tudja, mi minden, amit az utasok nem látnak. Ez igazi labirintus. Hasonlatos azokhoz a járatokhoz, amelyeket a párizsi föld alatti csatornák képeznek. S egyik hálózgjbő| átjárás nyílik a jhá- -sikba. A metrónak külön, rendőrsége van. de ők sem tudnák megmondani, hányán élnek lent a metró nem látható szintjein, milyen remek búvóhelyeket kínál ez a fantasztikus világ azoknak, akik valamilyen okból el akarnak tűnni. Nagyon kézenfekvő, hogy a párizsi metró világáról filmet csináljon valaki. A helyszín pompás, a szituációk érdekesek, a figurák szintúgy. Az ötlet most megvalósult. Luc Besson francia rendező — az általa és még négy társa által írt forgatókönyvből — elkészítette a Metró című filmet. Ez, mint a címből is nyilvánvaló, a metróban játszódik. De nem a metróról siói. Ez a fantasztikus világ itt valójában csak kulissza egy meglehetősen zavaros történethez és egy sajátos filmstílushoz. A történet azért zavaros, mert a film első képsoraiban egy autós üldözés üldözöttjeként megismert szmokingos fiatalemberről. Fredről a film végéig nem kapunk meg egy sor fontos információt. Nem tudjuk meg, miféle ellopott papírok miatt üldözik, tulajdonképpen kik üldözik, és hogy a film utolsó jelenetében végül is miért lövik le. Nem tudjuk, miért szeret bele egy szép fiatal nőbe, aki az őt üldözők főnökének a felesége, és hogy ez a nő" miért kedvez Frednek akkor, amikor másfelől meg ő maga is üldözi. Nem tudni, miért épp az Fred mániája, hogy összeverbuváljon egy popzenekart, amelyet a metró egyik állomásán „vet be", trópusi szerelésben. És még égy sereg dolgot nem tudni —, de Besson nem is tartja ’fontosnak, hogy logikus, pontosan körvonalazható, nyomon követhető történetet adjon elő. Fontosabb számára, hogy bemutasson néhány extrém figurát, mint amilyen például a metró közismert tolvaja, a görkorcsolyás, vagy a besúgó és bűnöző virágárus, vagy egy lenyűgöző termetű néger izom- pacsirta. Es fontosabb az is, hogy levigyen bennünket a metró labirintusába, meg a metró alatti alvilágba, ahol csövesek, lecsúszottak, bűnözők, kábítószeresek és más deviáns elemek élnek. A közéjük keveredő Fred gyorsan hasonul, és maga is beáll a bűnözők sorába: a virágárussal elrabolják a metró bevételét tartalmazó vaskazéttát. Ebből viszont telik a zenekar finanszírozására. Ez a kissé zilált, de szándékosan ilyen történet azonban a filmnek csak egyik rétege. A másik: egy úgynevezett szubkultúra filmes megmutatása. Ez bizonyos stiláris követelményekkel jár. Meghökkentő ötletek, figurák, vágások, szövegek, fényképezés jelzik Besson szándékát, hogy igazodni kíván ehhez a stílushoz, a „másmilyenség”-et kívánja hangsúlyozni. Ám ez a törekvése csak felszínes jegyek átvételében testesül meg. Miután majdnem divattá vált e szubkultúra filmes ábrázolása, Besson ezt a divatot lovagolja meg, és tetszetősen felhígítja azt, amit a szubkultúra társadalmi, szociológiai, civilizációs és kulturális tekintetben jelent. így aztán a legérdekesebb a filmben maga a párizsi metró, a labirintusokkal, zugokkal, titokzatos helyszínekkel, no és a szinte kötelezően lüké rendőrökkel. Asik Kerib Nem valószínű, hogy Szer- pej Paradzsanov filmje, a már több nemzetközi fórumon komoly elismerést szerzett Asik Kerib hatalmas közönségsikert aratna. Paradzsanov, ez a különleges alkotóművész (festőnek legalább olyan jelentős, mint filmrendezőnek; nyolc évet töltött börtönben, 1968 és 1985 között nem mutatták be filmjét, ugyanakkor néhány munkája — a Kővirág, az Elfelejtett ősök árnyai, A gránátalma színe, A szurámi vár legendája — világhírűvé tette) örmény származású, de inkább grúznak tekinthető, hiszen rég Tbilisziben, a grúz fővárosban él és dolgozik. Tbiliszi pedig a kaukázusi kultúrák mintegy gyűjtőedénye, tgy érthető, ha Paradzsanov minden filmjében ennek a kaukázusi kultúrának, a mesék, legendák, csodás történetek, a fantázia, a líra, a hősiesség és a bölcs, olykor szatirikus humor e keverékének a képi kivetítését adja. Filmjei szinte tobzódnak a látványban. Sajátosan folklo- risztikus dekorativitás ez, fantasztikus ruhákkal, ruhadíszekkel, ékszerekkel, edényekkel, bútorokkal, virágokkal és tájakkal. A történetek is valamilyen furcsa lebegést kapnak; figurák, események a mese ködébe emelkednek, s mélyen szimbolikussá válik minden apró mozzanat. Az Asik Kerib is ilyen. Hőse, Asik. jelképes figura, aki, hogy önmagát, a boldogságot s a szerelmet megtalálhassa, előbb kivonul a világból, fantasztikus vándorútra megy, és miután megismeri az életet és a halált, megigazulva, megtisztulva és bölcsességre szert téve, különb, értékesebb, de már nem naiv emberként tér visz- sza a pontra, ahonnan elindult útjára. Takács István
