Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)
1989-11-18 / 273. szám
4 1989. NOVEMBER 18.. SZOMBAT A jezsuita misszió gyűjtötte Értékes történeti térképek HaSzÍNHÁZr LEVÉLI Stukkerológia Szcrednyei Béla, Ilorcsnyi László cs Lőte Attila a darab egyik jeleneiében Nem csak kérnek, adnak is Diákszínjátszók Táborok, fesztiválok, továbbképzések megtartását tervezi a közelmúltban megalakult Országos Diákszínjátszó Egyesület. Mindezek ugyanis olyan fórumokat teremtenek számukra, amelyek sok tanulsággal szolgálhatnak. Emiatt szeretnék segíteni olyan különböző kiadványok megjelentetését is, amelyek a diákszínjátszáshoz kapcsolódnak. Az egyesület választmányának elnöke Kaposi László népművelő, a gödöllői művelődési központ vezetője lett. Tagjai lehetnek szereplők, rendezők, szervezők és nézők is. Szerény éves tagdíjból akarnak anyagi alapot teremteni tevékenységükhöz. Nemcsak kérnek, adnak is: tagjaik számára egy-egy rendezvényen kedvezményes részvételi lehetőséget biztosítanak. Pólya Miklósáé, a csemői óvoda vezetője kilenc esztendeig működött megyei általános óvodai felügyelőként; az anyanyelvi nevelést kísérte figyelemmel. Ez idő alatt természetesen továbbképzésen is részt vett. Ekkor döbbent rá, milyen kevés helyen alkalmazzák tudatosan az óvodai nevelőmunkában az anyanyelvi játékokat. Ráadásul ehhez még egységes módszertani útmutató sem készült. Huszonkét tagú munkacsoportjával komoly gyűjtőmunkába kezdtek, s megtoldottéit újabb esztendővel az együttes tevékenységet. Az anyagnak több mint felét Pólya Miktósné szedegette össze, s az elméleti részbe minden eddigi tapasztalatát beleszőtte. Így készült el a kiadvány: Anyanyelvi játékok gyűjteménye óvodásoknak címmel, s a Pest Megyei Pedagógiai Intézet gondozásában látott napvilágot. — Ezer példányban jelent meg — tájékoztat Pop János, a PMPI kiadványszerkesztőségének csoportvezetője. — Szétküldtük a megyében, s az Országos Széchényi Könyvtárhoz is eljuttattuk a köteles példányokat. Alig telt el egy hét, máris levelet kaptunk tőlük, hogy szívesen megvásárolnának 50 kötetet ebből, mert a nemzetközi csereszolgálatba szeretnék továbbítani. A megyéből is tízesével rendelnek meg újabb példányokat, és fizetnének is értük. A múlt héten Fejér megyéből érkezett levél, ott ugyancsak igényt tartanának Pólya Miklósné könyvére. □ Mennyi idő szükséges az újrakiadáshoz? — Fél év elegendő lenne, Az Egyetemi Könyvtár első alapjait Oláh Miklós esztergomi érsek vetette meg 1561- ben, amikor a jezsuita rendnek otthont adott Magyarországon. A rend néhány évtizednyi küzdelem után 1536-tól a felvidéki Znióváralján, 1598- tól Vágsellyén, végül 1615-től Nagyszombaton tartotta kollégiumát és mellette könyvtárát. Az 1632-ben készült első katalógus 1489 tételről ad számot. Az állományt azonban a reformációval folytatott csatározások mellett tűzvész is pusztította, ezért a XVI. szájad vége előtt beszerzett kötetek közül alig néhány tucat maradt a jelenkorra. A kollégium 1635-ben egyetemazonban szeretnénk szebb kivitelben elkészíttetni. Eredetileg kétezer példányra gondoltunk, de egy nyomda ötezer alatt nemigen áll velünk szóba. A pedagógiai intézetnek csupán szerény házinyomdája van. S ha már fizetnek a kötetért, törekedjünk tisztességesebb külsőre. □ Rendelkeznek-e megfelelő fedezettel? — Sajnos nem. Pedig úgy tűnik, hogy a kiadás révén bevételhez jutnánk, Reméljük azonban, hogy számíthatunk a Pest Megyei Tanácsra, támogatnak majd bennünket. Bizonyított tény, hogy a könyv iránt nagy az érdeklődés ... V. A. Dante Társaság alakult Dante Társaság alakult a Janus Pannonius Tudomány- egyetem kezdeményezésére Pécsett. Magyarországon ez az első Dante Társaság, s első a közép- és kelet-európai térségben is. Pécs az utóbbi időben az italianisztika egyik hazai központjává vált, ezt erősíti az a körülmény, hogy létrehozták az olasz nyelvoktatás teljes struktúráját az általános iskolától az egyetemig. Az olasz kultúra barátai által megalapított társaság tovább kívánja fejleszteni azokat a hagyományos kulturális és történelmi kapcsolatokat, amelyek évszázadok óta összekötik Dél-Magyarországot és Eszak-Olaszországot. mé vált, és az Egyetemi Könyvtár ez évtől viseli nevét. 1773-ban államosították. 1777-ben Budára költözött, majd 1876-ban Pestre, abba az épületbe, amelyikben ma is működik. Az időközben bekövetkezett egyházpolitikai változások jelentős mértékben gazdagították az állományt. Mária Terézia, majd fi. József a jezsuita renddel együtt jó néhány más szerzetesrendet is feloszlatott, számos kolostort megszüntetett, és ezek komoly bibliotékái az Egyetemi Könyvtárba kerültek. Mivel nem egyedileg beszerzett kötetekről volt szó, hanem egységes, az előző évszázadok folyamán szervesen fejlődött tekintélyes gyűjteményekről, mind a mai napig a teljesség adja az állomány meghatározó sajátosságát.'Ide- került többek között a magyarországi pálos, karthauzi, kamal- duli, trinitárius, bencés, ferences, minorita, kapucinus, kla- rissza, Ágoston-, szervita, premontrei, domonkos, cisztercita, karmelita, piarista rend megszűnt klastromainak kincse, s itt ma is páratlan lehetőségeket kínál a magyar művelődés múltjának kutatásához. A jelenlegi állomány mintegy 1,5 millió kötet, közte nagy Hívnálak jó barát... Nyáron a mendei képzőművészeti alkotótábornak kedves vendége volt Dorka, a néhány évvel ezelőtt elhunyt kiváló táncdalénekes és zeneszerző Máté Péter leánya. A kis keramikusok csoportjába kerü't, láthatóan élvezte, amit csinált. Azelőtt édesapja is járt Menőén, igaz ő a Petőfi Sándor Művelődési Ház színpadán szerepelt forró sikerrel. Mosonyi Ferencet, a Mendoi Általános Iskola tanárát baráti szálak fűzték Máté Péterhez. Ö maga így vall erről a kapcsolatról: — „Pétert egy 1981-es Pulzusban ismertem meg a tévében. Rendkívül közvetlen, vonzó egyénisége és nyílt szíve nagy hatással volt rám. A felvételek szünetében beszélgettünk, és úgy váltunk el, hogy bármikor szívesen lát, keressem meg, ha arra járok. És én ezek után gyakran megfordultam a Krisztina körúti lakásban. Boldog voltam, hogy barátjának tekintett. Hallatlan emberszeretete és -tisztelete, embersége, ha önmagáról Volt szó és odaadása másokkal szemben mély nyomokat hagyott bennem. Kétszer szerepelt Mendén, óriási sikerrel. Harminchét éves volt, amikor elragadta őt a kegyetlen, értelmetlen halál. Nagyon megdöbbentett távozása. S arra sem emlékszem szívesen, amiszámban középkori kódexek ősnyomtatványok, régi magyar könyvek, metszetek. És természetesen térképek is, jóllehet a könyvtár ezek gyűjtésére kifejezetten sohasem törekedett. Javuk a jezsuiták misz- sziós tevékenységének előmozdítására keletkezett, illetve került a gyűjteménybe. A magyar jezsuiták ugyanis élénken részt vettek a térítésben. (Orosz László például a paraguayi rendtartomány főnöke volt. és meg is írta a vidék történetét.) A( jezsuiták kezdeményező szerepet játszottak a XVIII. században nekilendülő történeti forráskutatás hazai meghonosításában is, melynek gyümölcsei közül több mint száz kötet, Pray György, Hevenesi Gábor, Kap- rinay István jórészt máig kiadatlan kollekciója az Egyetemi Könyvtárba került. Ez az anyagrész felbecsülhetetlen értékű hazai térképészeti munkákat foglal magában. Az Értékes történeti térképek című, az Egyetemi Könyvtár anyagából rendezett kiállításon bemutatott dokumentumok jelentős része mindeddig nem kapott szélesebb körű nyilvánosságot, és nem egy darabbal a szakemberek is most találkoznak először. kor a „szakma” nagyjai 1981- ben beharangozták, hogy jótékonysági koncertet rendeznek emlékére. A koncert — részvétlenség miatt — elmaradt. Akkorra már én csendesen elsirattam és írtam egy emlékdalt: „Hívnálak jó barát” címmel. A történetbe itt lép be Szakoly László, aki a hajdani Kék csillag együttes vezetője volt. ö hangszerelte a dalt, s ezt mutatták be a Pulzusban. Laci meghívta a felvételre Kocsák Tibort (zongora), Daranszky Lászlót (elektromos gitár) és Szabó Ferencet (dob). Az ő kíséretükkel adtam elő a dalt. Négy éve fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy kellene egy egész estés emlékmű- sort készíteni. Szakály (Jegenye) most is segített. Meghívta barátait a felvételekre. így Ko- csákot, Gyenes Bélát (szaxofon), XJrsu Gábort (elektromos és akusztikus gitár). Az ősbemutató ma este hét órakor lesz a mendei művelődési házban. A teljes bevételt munkahelyem, a mendei iskola javára ajánlottuk fel.” A fentiekhez mit is lehet hozzátenni? Csak annyit, hogy Mosonyi Ferenc és társai igazán kiváló emberbaráti tettei hajtottak végre. A szombati mendei ősbemutató — az előzetes hírek szerint — telt ház előtt fog lezajlani. Gór József A zsargonszóból és a klasz- szikus görög szótőből kreált szóöszvér magyarul így hangozhatna: forgópisztolytan. Ilyen tudomány nem létezik — bár iegyvertörténeti tudományok persze igen. De most nem erről van szó. Az a sajátos forgópisztolytan ugyanis, melyet Görgey Gábor a Komámasszony, hol a stuk- ker? című komédiájában előad, sokkal inkább pszichológiai, semmint fegyvertani isme. A fura, groteszk játék épp huszonegy esztendeje került először színre a Thália Stúdióban. Görgey akkor a negyvenen innen lévő, inkább költőként, társíróként, s főleg — a Magyar Nemzetben akkor már sok éve írott rádiókritikái révén — szinte a műfajt megteremtő rádiókritikusként ismert irodalmi személyiség volt. Pedig hát ez a daralj már a harmadik színpadi műve volt.'Az elsőt csak az Ödry Színpadon játszották, főiskolai vizsgaelőadáson, A délutáni tea címmel. A második viszont már országos sikert aratott. Egy országos drámapályázat díjnyertese volt a Rokokó háború 1966-ban. A kaposvári színház be is mutatta, és az 1967-es — akkor még létező — vidéki színházi fesztiválon több díjat is nyert. Ez a groteszk hangvételű darab tulajdonképpen háborúellenes szatíra volt, azaz arról szólt, mi történik a háborúk után, hogyan osztják fel a győzetesek az elnyert területeket, és mi történik a visszatért hősökkel (akik nem is voltak hősök). Görgey látásmódja, dramaturgiai építkezése, figurakezelése elég szokatlan volt akkortájt. Minden bizonnyal ez a szokatlan, ez a más is segítette a darab sikerét. És segítette a szerzrt is, hogy tovább menjen a megkezdett úton. Így írta meg a nagyobb léptékű Rokokó háború után a Komámasszony, hol a stukker?-1, ezt az ötszereplős kamaradarabot, és így mutatta be (nem kevés ellenállást leküzdve) az akkor épp a fénykorát élő Thália Színház. (A Rozsdatemető, a Mocorgó, a Mario és a varázsló, a Godotra várva korszaka volt ez a színházban.) A stúdióelőadást öt remek színész játszotta: Ínke László, Kovács Károly, György László, Kautzky József, Tán- dor Lajos. Gosztonyi János rendezte. A játék roppant egyszerű alapképletre épült. Ez az öt ember — egy nehézfiú, Cuki úr, egy valahai Méltóságos úr, egy riadt kispolgár, K. Müller, egy sápatag értelmiségi, Kiss úr, s egy idegen- forgalmi prospektusokból kilépett műparaszt, Márton gazda — egy zárt helyiségben tartózkodik, ahonnan négyen mindig ki szeretnének jutni, de az ötödik, akinél éppen az ominózus stukker (azaz egy rozoga forgópisztoly) van, ezt nem engedi. Ám a stukker körbejár, Cuki úrtól a Méltóságoshoz, a Méltóságos- tól Mártonhoz, Mártontól Kiss úrhoz kerül. És aki megkaparintja, az elkezdi ugráltatni, riogatni, megfélemlíteni és megszégyeníteni a többieket. Akinél a stukker, annál a hatalom. És akinél a hatalom, az a maga igényei, elképzelései szerint él is vele. E tekintetben mindegy, hogy négy emberrel, vagy negyvenmillióval szemben teszi ezt. Ismerős dramaturgiai szituáció tehát ez: a bezárt tér drámaírói technikáját sokan és régóta alkalmazták Görgey előtt is. Ami nem feltétlenül jelentett ténylegesen bezárt teret — szobát, börtönt, cellát, pincét —, hanem jelenthetett úgynevezett bezárt szituációkat, azaz olyan helyzeteket, amelyek bezárták, foglyul ejtették, megkötötték a dráma alakjait. Bezárt térben mozgott már Oidiposz király is, a maga szándéktala- nul elkövetett tragikus vétségébe zárva, bezárt térben küzdött Hamlet, dán királyfi, hajlam és feladat, gyilkos hatalom és tiszta humánum terébe zárva. Görgey hősei nem ily fennkölt kategóriákba zártak. Az öt alapfigura öt alap- magatartást is megtestesít, öt alaplehetőséget mutat be egy kiélezett helyzetben. Mindegyikük másképp viseli a fenyegetettséget, s mindegyikük másképp cselekszik, amikor erre módja van. De egy cte-- logban mégis azonosak: a stukker mint hatalmi eszköz, mint az elnyomás, az akaratunkat másokra rákényszerí- tés eszköze mindegyiküknél habozás nélkül azonos funkciót tölt be. Csak az motiválja másképp a stukker szerepét, hogy Cuki úr és a Méltóságos persze nincsen azonos értelmi, társadalmi, tudati, civilizációs szinten. A lényeg azonban: ez a nagyon mulatságos, nagyon szórakoztató, nagyon szellemes játék egyáltalán nem komédia, vagy legalábbis nem felhőtlen ko- médiázás, hanem eléggé riasztó látletet terrorisztikus, zsarnoki hajlamainkról, erőszakosságunk, brutalitásunk rejtett dimenzióiról. Arról, hogyha módunk van rá, bizony élünk a lehetőséggel, amit a stukker (és nemcsak egy valódi hatlövetű, hanem általánosabban értve mondjuk a szellemi, ideológiai, politikai, sib. stukkerek) birtoklása jelent. Közelebbi múltunk elég példát szolgáltat rá, mennyire igaza van Görgeynek ebben a kérdésben. A Komámasszony, hol a stukker? bemutatója óta jelen van a magyar színpadokon. Alig volt évad, hogy legalább egy felújítására sor ne került volna. Most két színház is — az egri és a Madách Kamara — játssza. Az egri előadás nagyon mulatságos, de korántsem felhőtlen; különösen a befejezése (a zárt helyiségből nem is lehet kimenni, tehát minden kezdődik elölről, vagy ha úgy tetszik, eleve minden hajcihő reménytelen) elgondolkoztató. A Madách Kamarában lluszti Péter rendezése eltolja a játékot a fergeteges komédiázás felé. Az öt szereplő (Horesnyi László — Cuki, Löte Attila — Méltóságos, Koncz Gábor — Márton, Szerednyei Béla — K. Müllef, Puskás Tamás — Kiss) jobbnál jobb komikus szeccseket ad elő. V égignevetjük az előadást — de szinte egyetlen pillanatig sem érezzük, hogy az a stukker a fenyegetés, az erőszak, a másokon uralkodás jelképe is. Stukkerológia nincs — csak egy kézről kézre járó rozzant forgópisztoly van. Takács István Hungarológiai központ Hungarológiai központot avattak a Szovjetunió területén — Ungváron. Ez a világon az ötödik, a szocialista országokban pedig az első ilyen intézmény. A központ az egykori Bródy- kastélyban kapott helyet, miután az épületet Szabolcs-Szat- «nár Megyei Építőipari Vállalat korszerűsítene Számítanak a megyei tanácsra Hirtelen támadt kereslet Kulcsár Péter Livónia orosz kormányzóság térképének rajzmclléklete (évszám nélkül) Szombaton ősbemutató Mendén
