Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)
1989-11-18 / 273. szám
1989. NOVEMBER 18., SZOMBAT *&£wdcm 3 SZÁJTÁTVA Bér hint a Sokasodnak ismét a találgatások, mint minden esztendő végén, vajon jövőre mi lesz a bérekkel, a bérszabályozással, bekövetkezik-e az áhított pillanat, amikor — bár a reálisabban gondolkodó munkahelyi vezetők nagyon is tartanak ettől a helyzettől — nem csak az árakról hull le minden kötelék, hanem a bérekről úgyszintén ... s akkor...! Mi lesz akkor? Téves és veszedelmes utat járunk hosszú ideje: a nominális (névleges) bérek gyors növelésének az útja ez. S mégis, az a több pénz nem ér többet, sőt! Az infláció, a folyamatos áremelkedések hígítják a forintokat, le-lecsípnek az értékükből. Mégis, ma is szinte mindenki arról beszél, lövőre a béreknek így kell, meg úgy kell emelkedniük, máskülönben a dolgozók sztrájkot kezdenek .., Divat? Vakság? Is-is? A megye néhány vegyipari cégénél megkérdezve, mekkora is a termelési költségeken belül a bérhányad, a választ szájtátva hallgattam. Igen, szájtátva, mert nem akartam hinni a fülemnek. Azt a választ kaptam ugyanis a szakemberektől, hogy két, két és fél százalék. Persze, akadnak olyan termékek, termelési folyamatok, amelyeknél ez a há- nyad jóval magasabb, az átlag azonban az említett, s mert az, leleplező. Leleplező, hiszen ez az arány minden másnál többet mond azoknak a hadakozásoknak az értékéről, amelyek évtizedeken át dúltak a bér, a bérpolitika miatt. S miközben kardok villogtak, lándzsák törtek, zavartalanul növekedtek a termelési költségek, csak éppen a bérhányad maradt jelentéktelen . . . S ennek a jelentéktelennek jutott annyi figyelem! Kevés eredménnyel. Ha a sok hadfi és hadjárat egy része célba vette volna az anyagköltségeket —- és azon belül is az energiaköltségek meredeken növekvő részesedését —, akkor bizonyos: nem itt tartanánk. Lenne pénz bőven bérre. S az a pénz többet érne. De még mindig benne ülünk a bérhintában. Még nem eléggé szédülünk?! MOTTÖ Bizottságok tanácskozása a parlamenti ülésszak előtt A helyi kiskirályok autonómiája helyett a lakosság akaratának önálló érvényesítéséhez kell megteremtenünk a jogi biztosítékokat és a gazdasági feltételeket — hangoztatta Verebélyi Imre belügyminiszter-helyettes az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának pénteken, a Somogy megyei Szenna községben tartott ülésén. A tanácskozás napirendjén a területi önkormányzatokról szóló törvény szabályozási koncepciója szerepelt. Bár a törvény megalkotására a jelenlegi parlament mandátumának lejárta előtt már nem kerülhet sor, a bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy a kormányzati folyamatosság és a képviselői felelősség egyaránt indokolja, hogy a lehetséges mértékig előkészített koncepciót hagyjanak a következő Országgyűlésre. Verebélyi Imre rámutatott arra is, hogy a bizottság elé került tervezetben az indokoltnál nagyobb teret kapott a megyék jövőbeni helyzete és szerepe. Nyilvánvalóan ezt is alaposan meg kell fontolni, de az alapvető kérdés nem ez, hanem a községek és a városok autonómiájának kialakítása, az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyek pontos körülhatárolása, továbbá az ezekhez tartozó gazdasági alapok és jövedelemforrások megteremtése. Az adótörvény visszavonását javasolják Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága — folytatva csütörtökig megkezdett ülését — pénteken úgy határozott: javasolja a kormánynak, hogy vonja visz- sza a személyi jövedelemadóról, a vállalkozási nyereségadóról, valamint az általános forgalmi adóról szóló törvény- javaslatokat. A bizottság- javaslatához a terv- és költség- vetési bizottság támogatását is kéri. A jogi bizottság egyebek között nyilatkozattervezetet fogalmazott meg a népszavazás kiírásával kapcsolatban, válaszolva az Országgyűlést ért vádakra. Ismeretes, hogy a Magyarországi SzociáldeA szakszervezetek középen keresnek szövetségest Üdvözlik a munkástanácsokat {Folytatás az 1. oldalról.) bérek és a foglalkoztatási helyzet alakulásának kérdéseihez. A társadalmi béke megőrzésének, a válságos gazdasági-szociális helyzetből való kilábalásnak a szakszervezetek szerint vannak olyan minimális feltételei, amelyekből a mozgalom nem engedhet. Ezeket sorolva a főtitkár kiemelte, hogy a kormány, az egyes pártok, a Gazdasági Kamara, a szövetkezetek és a szakszervezetek részvételével egy olyan válságkezelő bizottságot kell létrehozni, amely a gazdasági átalakulás valamennyi fontos kérdésével foglalkozna az országos és a helyi konfliktusok megelőzése érdekében, illetve ha azok már kialakultak, megoldásukról az érintettek bevonásával konzultációkat folytatna. A szakszervezetek elfogadják a struktúraváltás szükségességét, és támogatják azt még akkor is. ha tudják, hogy elkerülhetetlenül foglalkoztatási feszültségekkel jár. Ezzel kapcsolatban azonban leszögezte: az átalakítás, a modernizáció árát nem fizettethetik meg kizárólag az érintett munkavállalói, szakmai csoportokkal. A szakszervezetek azt ajánlják, hogy a kormány az adórendszer módosítása során olyan javaslatot terjesszen a parlament elé, amely a vállalkozások nyereségét terhelő adók mérséklésével egyidejűleg kötelezővé tenné a nyereség meghatározott százalékának befizetését egy központi foglalkoztatási és intervenciós alapba. A szakszervezetek által követelt minimális feltételek között említette még: a kormány tekintse elsődleges feladatának az infláció letörését. Továbbá követelmény a reálbérek csökkentésének megállítása, s már a jövő évtől a bérmechanizmus minden kötöttségének megszüntetése. A szakszervezetek szót emelnek az adóterhek csökkentéséért, az adórendszer teljesítmény-visszatartó hatásának mérsékléséért. Nagy Sándor ugyancsak az átalakulás feltételei közé sorolta az állami és nemzeti vagyon esztelen kiárusításának megakadályozását, működőképes elgondolások kidolgozását a tulajdonreform keretében a közösségi tulajdonformákra, valamint azt, hogy a kormány terjesszen elő javaslatot a parlamentnek a társadalombiztosítás önkormányzatára. Véleménye szerint szükség van továbbá az érdekegyeztetés új, hatékony intézményrendszerének kiépítésére és működtetésére. Külön is szólt a munkástanácsok kérdéséről, amelyek léte szerinte a jövőben nemhogy gyengítené a munkavállalói érdekek képviseletét, hanem sokkal inkább erősítené, ha a vállalati ügyekbe való beleszólás jogát e tanácsok gyakorolnák, a szakszervezetek pedig munkájukat elsősorban a klasszikus szakszervezeti jogokra összpontosítanák, a kollektív szerződések megkötésétől kezdve az egyéni érdekvédelemig. A főtitkár végezetül annak lehetőségeit vázolta, hogy a szakszervezetek milyen magatartása lenne a legcélravezetőbb a közelgő parlamenti és helyhatósági választásokon. A tagságnak kell eldöntenie, hogy a szakszervezetek állítsanak-e önálló jelöltet, netán még úgy is, hogy választási pártot hoznak létre, vagy pedig más pártok színeiben indítsanak jelölteket. mokrata Párt, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és Fiatal Demokraták Szövetsége nyílt levélben fordult az Országgyűlés elnökéhez, amelyben a Parlamentnek az állam- polgári kezdeményezésre kitű zött népszavazásról szóló határozatát törvénysértőnek minősítette, s felszólította a Ház elnökét, a köztársaság ideiglenes elnökét és a Minisztertanács elnökét, hogy intézkedjenek a jogrend helyreállításáról. A jogi bizottság dokumentumtervezete egyértelműen visszautasítja a törvénysértés vádját, leszögezve, hogy a törvények értelmezésére egye dűl az jogosult, aki megalkotta, azaz az Országgyűlés. Kiemeli, hogy az Országgyűlés határozata annak a rendelke zésnek tett eleget, amely sze rint az állampolgárok számá ra egyértelművé kell tenni: milyen kérdésekben nyilván! tanak véleményt, s annak melyek a jogkövetkezményei. Mégis megindult a fellendülés? A Parlamentben pénteken együttes ülést tartott az Ország- gyűlés terv- és költségvetési, valamint reformügyi bizottsága. A képviselők elsőként Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elpöke előadását hallgatták meg a gazdaságpolitikai helyzet alakulásáról. Kemenes Ernő szerint a kormány ösztönző intézkedéseinek hatására megindult a kínálatélénkítő, illetve termelést stimuláló folyamat a gazdaságban. Folytatódott a konvertibilis export növekedése, az idén várhatóan 500-550 millió dolláros kereskedelmi aktívumra számíthatunk. Az exportlehetőségekhez igazodóan erőteljes differenciálódás indult meg a magyar iparban. Kedvező tapasztalat, hogy az ipari termelés sok ágazatában a vállalatok javítani tudták piaci pozíciójukat. Kedvezőtlen jelenségek figyelhetők meg viszont a rubelelszámolású forgalomban. Tetemes mennyiségű kereskedelmi aktívum képződött, ennek összege csaknem 500 millió rubelre tehető. Ilyenfajta tartós erőforrás-kihelyezést az ország nem engedhet meg magának. A következőkben Békési László pénzügyminiszter költségvetési koncepcióról tartott tájékoztatót. Elmondta, hogy a koncepcióban sok a bizonytalansági elem, ma még nem lehet pontosan tudni, si- kerül-e 300 millió rubelre csökkenteni a rubelaktívumot, s az sem biztos, hogy más tervek is teljes egészében valóra válnak. Tartalék szinte alig van a koncepcióban, ezért minden bevételt csökkentő, illetve kiadást növelő intézkedést alaposan meg kell fontolni. Bizalmatlansági indítvány MaróthyLászló Király Zoltán a jövő heti parlamenti ülésszakon bizalmatlansági indítványt kezdeményez Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter ellen. Ezt az ellenzéki képviselőcsoport ülésén jelentette be a Csongrád megyei képviselő, hozzátéve: o nagy horderejű, de hibás döntéseknek személyi következményekkel kell járniuk, s itt az ideje, hogy ezt ne csak hangoztassák, hanem valóban történjenek is ez irányú lépések. Az ellenzéki képviselőcsoport ülésén az adótörvény módosításáról szóló előterjesztést, valamint a .lövő évi költségvetés irányelveit vitatták meg Lengyel László közgazdász és Kupa Mihály adóügyi szakértő bevezetőjét követően. A vitában kifejthették véleményüket több ellen zéki párt — így a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Kereszténydemokrata Néppárt — gazdasági szakértői is. Tájékozódni szeretnének Választási szakemberek Egyesült államokbeli vendégek érkeztek péntek délelőtt Vácra, az ügyvédi munkaközösség épületébe. Dr. Kenéz Tibor, a Pest Megyei Területi Választási Bizottság titkára fo- godta Ceci Cole Mclnturff asszonyt és Peter W. Schramm urat, akik azért jöttek hazánkba, hogy megismerkedjenek a választási előkészületeic- kel. Mindketten szakembernek számítanak e téren, hiszeh 'Mjinturff asszony választási tanácsadóként részt vett George Bush választási kampányában, Schramm úr pedig — a névkártyájának szövege szerint — az Ohio-beli Ashland egyetem politikai tudományokkal foglalkozó professzora. Magyarországi tartózkodásuk alatt eddig már több, az itthoni választásokban szerephez jutó szakemberrel, valamint állami vezetőkkel találkoztak. Váci vendéglátójuk, dr Kenéz Tibor november 13-án tett esküt társaival együtt a megyeházán. Hárman rendes, ketten póttagjai a bizottságnak Szerepük már a népszavazáskor kezdődik, de megbízatásuk nem ad hoc jellegű, a választási ciklus egész szakaszára, négy évre szól. ■iA HÉT HÍREUSHHH RICSAJ LÁDA 9 Balatonfüred volt a színhelye a KGST szén- és energiaipari tanácskozásának. 0 Megtartották a Vendéglátó- és Idegenforgalmi Szakszervezet alakuló kongresszusát. ® Győr fogadta az országos célgép- szeminárium résztvevőit. $ Megalakult a Társadalombiztosítási Bizottság. @ Kétnapos tudományos ülést tartott Gyulán az Országos Tüdőgyógyász Társaság. Cr* A hét híre az is, hogy Székesfehérvárott kiállítás nyílt Régi rádiók címmel. Veitek, akik hideglelős félelemmel hallgatták a dobozból megszólaló hangot, mások viszont — a korabeli hírlapi híradás szóhasználatával élve — „a kultúra és a technika nagy találkozóját” ünnepelték. A naptárlapon 1923 állt. A csepeli kezdetleges adóállomás egyben stúdióként is szolgált. A hírek mellett — aminek sugárzását természetes kötelezettségként vették át Puskás Tivadar szép emlékezetű telefon- hírmondójától — ekkor adtak először szórakoztató műsort. A következő évben, 1924-ben már nyilvános rádióhangversenyt sugároztak — nehéz megfejteni az indokot, de a helyszín az Állatkert volt —, s amikor 1925-ben megkezdődtek a Posta Kísérleti Állomásról a rendszeres műsoradások, a megyében az előfizetőknek a száma túlhaladta a félezret...! Az országban 16,9 ezren voltak összesen az úttörők, az „éter hullámainak szerelmesei”, ahogyan azt szintén korabeli hírlapi beszámolókban olvashatjuk. Ma közönséges dolog a rádiózás. A varázslat, a dobozból „kiéneklő” hang csodája megszűnt. Átadta helyét a közna- piságnak, a műsorgyártásnak és a futószalagszerű műsorhallgatásnak. A megyében tavaly 30 ezer különböző rádiót — a hordozható tenyérnyitől a szupertechnikájú HIFI-toro- nyig, van ebben sokféle — adott el a kereskedelem. Amint a szakemberek mondják, ezeknek a vásárlásoknak szinte kizárólagos indoka a csere. A tönkrement készülékek helyett újnak a vásárlása, illetve technikailag magasabb színvonalat képviselőnek a beszerzése. Gyakorlatilag új vásárló, olyan, akinek eddig nem volt rádiókészüléke, nem létezik. Napjainkban ugyanis a száz háztartásra jutó rádió- készülékeknek a száma (azaz a műsorvevőknek, ahogyan azt hivatalosan jelölik) meghaladja a száznegyvenet, azaz csak szabályt erősítő kivételként létezhet olyan háztartás, ahol nem szól a rádió. S valóban szól, szól. Hazánkban jelenleg a műsorszóró adóállomásoknak a száma meghaladja a hatvanat — holott még el sem kezdődött a gmk-s, pjt-s, magánszemélyes műsorszórások korszaka —, s tavaly heti átlagban 431 órányi műsort hallgathatott volna meg az, aki képes lenne ilyen csodára. A heti átlagos műsoridő az évtized elejéhez mérten húsz százalékkal növekedett, most azonban a szakemberek — a kereskedelmi stb. magán-, illetve társasági műsorsugárzások megkezdésével — annak megkétszereződésére számítanak. Talán nem árt emlékezetünkbe idézni: tizenöt esztendeje az ország területének a felén nem tudták7'venni a „harmadikat”, azaz a Bartók adót, s a Petőfit is nélkülözték hazánk húszszázaléknyi részén. Meglehetősen nagy késéssel vágott neki a rádiózás minőségi fejlesztésének hazánk, ami mind a sugárzásra, mind a vételi lehetőségekre- s a vevőkészülékek műszaki színvonalára nézve igaz. Lényegében a hetvenes évek második és a nyolcvanas évek első felében nyílott tere annak, hogy a családok (többségük) megengedhessék maguknak a jobb készülékeket. azokat tehát, amelyek már nem kizárólag — ahogyan a népnyelv kedves közvetlenséggel jelölte, jelöli ma is — a ricsajláda szerepét töltik be. A kereskedők megfigyelése szerint kettős irányzat van ma. Egyrészt növekszik az olcsó (az ún. eldobható) zseb- és táskarádiók iránt a kereslet, másrészt gyarapodik a HIFI-technika rajongóinak a tábora. S miközben itthon még sok helyen a sztereojeleket mono vevőkészülékek nyelik el, a világban hódító útjára indult a digitális műsorszórási technika. Csinos összegeket fizetnek ma már egy-egy régi, ötven-, hatvanesztendős, elektroncsöves, „varázsszemes” világvevő készülékért. Annak idején nagy újdonság volt a készülékbe beleépített hangszóró, napjainkban a különálló hangfalak, a leválasztható hangsugárzók számítanak valaminek ... Ami nem ilyen, az ricsajláda. A hazai rádiógyártás nem éppen fénykorát éli, a kibocsátott darabszám a korábbinak — az 1980. évinek — a felére csökkent. Igaz viszont, hogy az importkészülékek folyama hatalmasra nőtt: tavaly 626 ezer darab talált vevőre. Vajon ezek is különlegességek lesznek ötven-hatvan év múlva?! Mészáros Ottó Elsőként, de ideiglenesen Földhasznosító bizottság Falugyűlést hívott össze tegnap kora estére a kerepes- tarcsai ellenzéki kör a helyi egészségügyi szakközépiskolában, elsősorban azzal a szándékkal, hogy az Országos Gazdaszövetség kezdeményezéséhez csatlakozva megalakítsák az országban az első ideiglenes földhasznosító bizottságot. A több mint tizenötezer lákóból kevesebb mint százan jöttek össze. Ott volt Vassné Nyéki Ilona kerepestarcsai tanácselnök, a terület ország- gyűlési képviselője is, aki maga szintén híve a földkérdés igazságos rendezésének. A lehetőséget kihasználva a fő napirend előtt előbb a helyi ellenzéki kör tevékenységéről, majd a népszavazásról esett szó. Ezt követően kisebb vita alakult arról, hogy vajon a jelenlevőknek van-e joguk a több ezer lakó nevében dönteni, ám aki ezt felvetette, kénytelen volt tudomásul venni: egyedül van kétségeivel. A falugyűlés résztvevői megválasztották az ideiglenes földhasznosító bizottságot, amelyről dr. Hajagos Antal, az Országos Gazdaszövetség elnöke lapunk kérdésére elmondta, hogy most a legfontosabb cél az 1945—49 közötti tulajdoni helyzethez való visszanyúlás, az akkori állapotok felmérése. Szó sincs azonban bármiféle újabb földosztásról, tiszteletben tartják a nagyüzemek létét. A parasztság rehabilitálását előkészítő bizottság nevében Körömi Teréz elnök ismertette eddigi erőfeszítéseiket. Felolvasott egy levelet, amelyet Németh Miklós miniszterelnök írt nekik, s amelyben a kormány elnöke egyetért azzal, hogy a megbélyegző ku- lák nevet, amely sok tízezer embert sért, a jövőben semmilyen jogszabály ne használhassa. A falugyűlés lapzártakor még tartott Kerepestarcsán. F. Z.
