Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)
1989-11-18 / 273. szám
2 Mttl 1989. NOVEMBER 18., SZOMBAT HÉT VÉG! VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS A reformok tovább terjednek Bulgáriában is megkezdődtek az alapvető változások Az áj európai helyzetről tárgyalnak a közös piaci csúcson A gerillák offenzívéjúnuk ereje meglepte a írls tiaui-kormányt ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP Két hét múlva Mihail Gorbacsov és George Bush Máiia partjaihoz közel, egy szovjet és egy amerikai hadihajón kétnapos kötetlen eszmecserét folytat. De tulajdonképpen a párbeszéd, részben személyes üzenetek formájában titkos módon és a nyilvánosság előtti megnyilatkozásokban már szakadatlanul zajlik. Mint kitűnt, mindkét világhatalom vezetője egyetért néhány alapkérdésben. Ezek a következők: 1. Kölcsönös érdek fűződik ahhoz, hogy a kelet-európai országokban kibontakozott reformfolyamatok megmaradjanak a békés keretek között, s erőszakos úton ne próbálják befolyásolni az emberi jogok érvényesülését. 2. Ennek megfelelően mindkét világhatalom elutasítja a reformállamok belső fejlődésébe való külső beavatkozást. 3. A második világháború következtében kia- alakult és a helsinki egyezményben újra szentesített határok sérthetetlenek. 4. A német újraegyesítés kérdése az NDK-ban bekövetkezett viharos gyorsaságú változások ellenére nincs jelenleg napirenden. 5. A december 2—3-i csúcson nem kívánják a jaltai egyezményt egy másik „máltai megállapodással” helyettesíteni. Túl mindezen szovjet részről jelezték, hogy Gorbacsov a találkozó kötetlen jellege ellenére nagy jelentőségű, új javaslatokkal érkezik majd Máltára. Csak valószínűsíteni lehet, hogy ez kölcsönös csapatvisszavonási ajánlat lesz a két Németország területéről. Jelenleg egyaránt több mint háromszázezer főnyi amerikai, illetve szovjet katonaság állomásozik az NSZK, illetve az NDK területén a hidegháborús évek kiélezett helyzeteinek következményeként. Joggal lehet elondolkodni azon, hogy akkor, amikor az egykori szembenállást immár az egymás biztonsági érdekeinek elismerése helyettesíti, és a két katonai szövetség haderőinek alacsonyabb, védelmi érdekeket szolgáló szintre helyezése került napirendre, szükség van-e ilyen nagy számú idegen csapatokra a két Németországban. Az amerikai sajtó a héten arról írt, hogy a Szovjetunió állítólag 200 ezer katonája NDK-ból való kivonását fontolgatja, ha Washington is hasonló lépésre szánja el magát. E közlésről hivatalos helyeken hallgatásba burkolóztak. Az viszont bizonyos, hogy Washington új gazdasági megközelítésben készül a Málta partjai mentén tartandó csúcs- találkozóra. Bush elnök meggyőződése szerint a peresztrojka sikerének kulcsát a gazdasági megújulásban, a szovjet lakosság jobb ellátottságában kell keresni. Ebben vezető szovjet közgazdászok is az elnökhöz hasonló véleményt képviselnek. A Fehér Ház feje arra készül, hogy a máltai csúcson a szovjet gazdaság támogatására vonatkozó terveket ismertessen Gorbacsovval. Erre utal Mosbacher amerikai kereskedelmi miniszter bejelentése, hogy a liberálisabb szovjet kiutazási törvény becikkelyezése után, Moszkvának jó esélye van arra, hogy megkaphassa a legnagyobb kedvezményes elbánást az Egyesült Államokban. ÉK-TÁRSULT ORSZÁGOK? Ami a közös piaci országokat illeti, egyöntetű volt itt is az állásfoglalás: a német egyesítés most nem időszerű. Először az NDK-ban kell a radikális változásoknak bekövetkezniük, s ott kell megvalósítani a reformpolitikát ahhoz, hogy a két Németország közeledhessen egymáshoz, s kialakítson valamilyen nagyobb együttműködést. S azt, hogy a két Németország később majd valamilyen konföderációra lép, ma még a „jövő zenéjének” tartják a legtöbb nyugateurópai fővárosban. Ez — mint rámutattak — egyébként nem pusztán német belügy, hanem nemzetközi megállapodások kérdése, hiszen érinti kontinensünk biztonsági elrendezését, De addig, amíg ez felvetődik, nyilván sok víz folyik le a Rajnán ... Annál sürgetőbb viszont a gazdasági alapállás tisztázása. Eddig az Európai Közösség álláspontja az volt, hogy Lengyelországot és Magyarországot, a két élen haladó „reformországot” segíteni kell gazdasági szerkezetváltásában, hiszen a politikai fejlődés csak úgy haladhat előre, ha stabilabbá válik az ipari-mezőgazdasági alap. Az NDK- ban bekövetkezett viharos fejlődés, a berlini fal megnyitása, a kezdődő bolgár változások, a szovjet peresztrojka következetesebb érvényesítésére utaló jelzések új helyzetet teremtettek a Közös Piac országai számára. Ezek az államok — mint emlékezetes — arra készülnek, hogy 1992-ben integrálják gazdaságukat, s ez jelentős ipari, mezőgazdasági, pénzügyi változtatásókat jelent majd a tagországoknak. Az EK-nak az export-import miatt már nemegyszer volt gazdasági konfliktusa az Egyesült Államokkal és Japánnal. Ha 1992 után a közös piaci országok még szorosabb gazdasági egységet képeznek, ezek a feszültségek tovább éleződhetnek a világpiacon. Ha pedig a reformok folytán, az eredményes szerkezetváltások következtében a kelet-európai államok felzárkózása megkezdődik, esetleg versenytársként jelennek meg — hangzik egyes nyugati közgazdászok fejtegetése. Ugyanazok ők, akik nemrég még attól óvtak, hogy azért ne nyújtsanak hiteltámogatást a reformországoknak, mert ezekkel az „uralkodó elitek” számára lehetővé teszik, hogy bizonyos határon megakasszák a politikai fejlődést és visszarendezhessék a korábbi viszonyokat. Azt azonban az EK tagállamai mindenképpen tisztázni szeretnék, hogy az 1992-es integráció és a reformországok további fejlődése milyen viszonyrendszert alakít ki Európában. Mitterrand francia elnök, aki az EK soros elnöke, ezért mára Párizsba invitálta a tagállamok legfőbb vezetőit. Külügyminisztere, Dumas és Delors, az EK bizottságának elnöke Varsóban és Budapesten igyekezett személyesen tájékozódni. Olyan többségi álláspont van ugyanis kialakulóban az EK-ban, hogy a segélyek és kölcsönök politikája helyett talán célravezetőbb lenne, ha az NDK-nak, Magyarországnak és Lengyelországnak valamilyen Törökországéhoz, Cipruséhoz és Máltáéhoz hasonló státust találnak. Az utóbbi három ország ugyanis a Közös Piac társult állama, s 1992 után kerülhet napirendre teljes jogú tagságuk. A kelet-európai országok esetében a társult állami státus nem a tagfelvételre való „sorban állást” jelentené az elképzelések szerint, hanem a korábban velük megkötött egyezmények életbelépésének előbbrehozatalát, sőt, ezen túlmenő export- és vámkedvezményeket áruikra. Vagyis olyan partnereknek tekintenék már most őket, akikkel a piacokon való együttműködésre és nem a jövendő riválisokkal szembeni magatartásra kell törekedni. A SZÓFIAI SZEMÉLYCSERÉK A 78 éves Todor Zsivkovot, aki a múlt hét végén 35 évi főirányítói szerepkör után távozott a színről, a Bolgár Kommunista Párt élén az 53 esztendős Petar Mladenov követte. De nem egyszerű személycsere, vagy puszta generációs váltás történt a párt élén, hanem ez az esemény a bolgár reformpolitika látványos nyitánya volt. Az addig külügyminiszterként tevékenykedő Mladenovnak korábban már nézeteltérései voltak a Zsivkov köré tömörült és a hatalomhoz ragaszkodó „régi gárdával”. Először a korábbi vezetés által erőszakolt asszimilációs politika miatt, amelynek következtében 300 ezer bulgáriai török menekült Törökországba. Később pedig az EKO-glasznoszt nevű független környezetvédő szervezet betiltása és az aktivistái által rendezett szófiai tüntetés ügyében támadt viszálya a zsivkovi vezetéssel. A Mladenov köré tömörült reformerek most gyorsan megszilárdították helyzetüket a politikai bizottságban. A néhány nap alatt másodszor ösz- szehívott központi bizottság ülésén elérték, hogy Zsivkov híveit a megújulás iránt elkötelezettekkel helyettesítsék. A bolgár legfelsőbb bíróság eközben nem hagyta jóvá az EKO-glasznoszt betiltását. Az új pártfőtitkár kijelentette, hogy az átalakítás egyedül és kizárólag a szocializmus keretében, annak jegyében ás útján mehet végbe, de hozzátette, hogy pártolja a „vélemények pluralizmusát”. Ez utóbbit üdvözölte a mintegy 250 értelmiségit törAörítő, a glasznoszty és peresztrojka támogatását szolgáló klub. Az EKO-glasznoszt aktivistái viszont további demokratizálást sürgettek, s a folyamatok meggyorsítása mellett szálltak síkra. A Podkrepa (Támasz) nevű független szakszervezet táviratban üdvözölte Mladeno- vot és felszólította: tartsa meg ígéretét, hogy párbeszédet kezd a néppel. EDDIG EZER HALOTT Pénteken már hatodik napja dúltak a harcok San Salvador utcáin. Az összecsapásoknak eddig ezer halottja, több ezer sebesültje van, és tízezrek menekülnek a fővárosból. Az FMLN (Farabundo Marti Felszabadító Mozgalom) tíz éve folytat háborút az Egyesült Államok által támogatott kormányzatok ellen. (Washington a nyolcvanas évek kezdetétől 3,6 milliárd dollár segélyt nyújtott Salvadornak.) Az egy évtizede dúló polgárháborúban 70 ezer ember vesztette életét. Mivel mindkét fél belátta, hogy katonailag patthelyzet alakult ki, béketárgyalások kezdődtek. Bzek azonban megszakadtak, amikor október 31- én egy pokolgép, amelyet a kormány ügynökei helyeztek el az FMLN vádja szerint, tíz ember életét oltotta ki egy baloldali szakszervezeti központban. Az FMLN azért indította a mostani offenzívát, hogy „tárgyalásra bírja a kormányt.” A harc most könyörtelen. A kormány helikoptereiből gép- puskatüzet zúdít a gerillák által elfoglalt városrészekre, és válogatás nélkül árasztja el rakétákkal e területeket. Cris- tiani jobboldali elnök még nem tért magához a meglepetésből a gerillák offenzívájá- nak ereje láttán, s „gyors eredmény” elérésére sürgeti tábornokait. Arkus István Gorbacsov nem zárja ki a többpártrendszer lehetőségét Jakes távozását követelték a diákok Gyökeres politikai változásokat, új kormányt, szabad választásokat, a jelenlegi vezetők távozását követelő hatalmas békés tüntetéssé vált az az engedélyezett megmozdulás, amelyet pénteken a nemzetközi diáknap alkalmából rendezet a szocialista ifjúsági szövetség prágai főiskolai tanácsa független diákszervezetekkel együtt Prága egyetemi negyedében. A fiatalok több alkalommal is a prágai vezető párttitkár, Miroslav Stepan, valamint Jakes távozására, szabad választásokra, a milícia, a titkosrendőrség, a hadsereg feloszlatására szólítottak fel, és új kormányt követeltek. Közel egy óra múltával a több mint tízezer fiatal gyertyákat gyújtva a cseh államiságot jelképező Vysehrad hegyre vonult, ahol újra „párbeszédet”, „szabadságot”, a „szabad választásokat”, „új kormányt” követelt. Hans Modrow miniszterelnök pénteken a Népi Kamara ülésén bemutatta kormányának névsorát, amely gyökeres változást mut,at az előző kormányhoz képest. Az új minisztertanácsnak negyvennégy helyett csupán huszonnyolc tagja van. A korábbi miniszterek közül hét maradt meg a helyén. Az állampárti diktátumokkal végképp leszámoló, önkritikus és bíráló hangoktól sem mentes kormánynyilatkozattal debütált pénteken a népi kamara képviselői előtt az NDK új minisztertelnöke. Hans Modrow másfél órás nyilatkozata új utakat nyitott meg az ország gazdasága előtt, és egyúttal föltárta az eddig szőnyeg alá söpört nehézségeket is. Az új kormányfő leszögezte: a minisztertanács a jövőben kizárólag a parlamentnek tartozik felelősséggel. Ez egyértelmű szakítás a korábbi gyámkodással, korlátozó beavatkozással, amely az NSZEP KB Politikai Bizottságától és főként Günter Mittagtól indult ki — mutatott rá Modrow. A gazdaságról szólva a miniszterelnök alapvető reformot helyezett kilátásba. Ennek lényege: növekszik a vállalatok önállósága és felelőssége, a szocialista tervgazdálkodásnak szerves részévé válik a piac, valamint a valós áru—pénz viszony. A külföldhöz fűződő gazda„A nemzeti és az állami becsület megsértése”, „ökológiai agresszió”, „lengyelellenes provokáció” — ezek voltak a legenyhébb kifejezések, amelyek pénteken a lengyel szejmben, a parlament alsóházában hangzottak el — mégpedig pártállástól függetlenül —, amiatt, hogy Csehszlovákia a lengyel fél minden felszólítása ellenére folytatja egy óriási kokszolómű építését a lengyel határtól alig néhány száz méterre és változatlanul nem hajlandó megfizetni az Odera 1 PS7-es szennyezéséért követelt lengyel kártérítést. A képviselők tehetetlenséggel vádolva a kormányt egészen annak kijelentéséig mentek, hogy a Varsói Szerződés keretében a Meggyőződésem, hogy a marxista—leninista tanításon, a tudományos szocializmuson alapuló kommunista eszme az az ideál, amelyet mi a legmagasabb értéknek tekintünk — jelentette ki Mihail Gorbacsov. A szovjet vezető a moszkvai diákfórumon válaszolt egyetemisták kérdéseire. Kifejtette: a kommunista eszményhez o peresztrojkán, a szocializmus megújulásán keresztül lehet eljutni. Ennek irányítására, szervezésére azonban jelenleg egyedül az SZKP képes — állapította meg Gorbacsov. Ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy módosítják az alkotmánynak a párt vezető szerepére vonatkozó cikkelyét. Számos bel- és külpolitikai, gazdasági kérdéssel foglalkozott a találkozón. A magántulajdonra vonatkozó kérdésre válaszolva Mihail Gorbacsov utalt arra, hogy a tulajdontörvény kidolgozásakor egy szélesőxlí kapcsolatokra rátérve Hthis Modrow alapvetőnek nevezte a szovjet—NDK viszonyt. Egyúttal kijelentette: az NDK kormánya kész tárgyalásokat folytatni az NSZK, és „más európai országok politikusaival és gazdasági vezetőivel, akik szerepet kívánnak vállalni az NDK gazdasági életében. A politikai intézményrendszer reformját érintve Modrow úgy vélekedett: az országban ma elsőrendű feladat o jogbiztonság erősítése, a szocialista jogállam kiépítése. A kormány tervei között szerepel törvénytervezet kidolgozása az egyesülési szabadságról, a gyülekezési szabadságról, a tömegtájékoztatásról. Magyarországi látogatásának munkanapján, pénteken reggel a Külügyminisztériumban kezdett tárgyalást Roland Dumas államminiszter, a Francia Köztársaság külügyminisztere, az Európai Közösség Tanácsának soros elnöke és Jacques Delors, az Európai Közösség Bizottságának elnöke. Roland Dumas és Jacques Delors a Külügyminisztériumban folytatott tárgyalások után határra kellene vezényelni a lengyel hadsereget, ha semmi sem téríti észhez a csehszlovákokat, akik a határ menti nagy ipari létesítményeikkel a közeli lengyel erdőkben több ezer hektár fa pusztulását idézték elő, és ma már minden kétséget kizáróan bizonyítható a környék lakosságának tartós egészségi károsodása is. A lengyel kormány minden lehetséges eszközt igénybe fog venni a kokszoló építésének leállítása érdekében, ha kell, megtorlásként leállítja a Csehszlovákiának szánt szénszállítmányokat, visszahívja a csehszlovák beruházásokon dolgozó lengyel munkásokat, a hágai nemzetközi döntőbírósághoz fordul segítségért. sen értelmezhető egyéni tulajdonforma fogalmát határozták meg, amely „nagy lehetőségeket nyit”. Hangoztatta ugyanakkor, hogy nem tartja helyénvalónak azt. a vélekedést, amely szerint a tulajdontörvénynek a magántulajdonhoz vezető utat kellett volna kiköveznie. — Azt hiszem, a munkásosztály nem támogatja azokat, akik társadalmunk kapita- lizálásának útjára hívnak — tette hozzá. Gorbacsov ismét védelmébe vette az egypártrendszert, mondván: vannak olyan országok, ahol több párt van, még sincs demokrácia. Ennek ellenére hozzátette, hogy végül is az életnek kell majd megmutatnia, szükség van-e a többpártrendszerre vagy sem. Szovjet-vatikáni csúcstalálkozó H. János Pál pápa december 1-jén találkozik Mihail Gorbacsovval Vatikánváros- ban — vált ismeretessé pénteken egy hivatalos vatikánvárosi közleményből. Ez lesz az első alkalom, hogy katolikus egyházfő legmagasabb rangú szovjet vezetővel folytat tanácskozást. A közleményből kiderül, hogy a találkozó Mihail Gorbacsov háromnapos olaszországi látogatásának egyik utolsó eseménye lesz és közvetlenül megelőzi a szovjet- amerikai nem hivatalos csúcs- találkozót. A megbeszélésen szó lesz az ukrán katolikusokról, akiknek egyházát Sztálin 1946-ban erőszakkal olvasztotta be az orosz ortodox egyházba. A Vatikán pénteken egy külön nyilatkozatban az ukrán" katolikus egyház elismerésére szólította fel Moszkvát. az esti órákig meglehetősen feszített programot bonyolított le. Tárgyalásokat folytattak Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnökkel, Nyers Rezső MSZP-elnökkel, Antall Józseffel, a Magyar Demokrata Fórum elnökével, illetve a Szabad Demokraták Szövetségének képviselőivel. A délutáni órákban Németh Miklós kormányfővel ült tárgyalóasztalhoz az Európai Közösség két vezető beosztású képviselője. A kormányfővel folytatott megbeszélések eredményeiről, illetve a látogatás tapasztalatairól nemzetközi sajtókonferencián számoltak be. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy o látogatás kiemelkedő jelentőségű esemény Magyar- ország és az Európai Közösség kapcsolataiban; új, ígéretes szakasz kezdetét jelenti. A tárgyalásokon megállapodtak abban, hogy felgyorsítják az együttműködési megállapodás valóra váltását, ezzel hozzájárulnak a rendszerváltás megvalósításához a magyar gazdaságban is, ami fordíthatat- lanná teszi a reformfolyamatot. Roland Dumas magyarországi látogatásukat indokolva arra emlékeztette az újságírókat, hogy az Európai Közösség bizottsága látja el a hu- szonnégyek segélyprogramjának koordinátori szerepét. Egy esetleges Magyarországnak nyújtandó áthidaló hitel lehetőségét firtató kérdésre Jacques Delors rámutatott: áthidaló hitelt csak akkor kaphat Magyarország, ha megállapodik az IMF-fel. Az irányítása alatt álló bizottság támogatja ugyan Magyarország törekvéseit de nem dönthet a Nemzetközi Valuta Alap helyett. Roland Dumas és Jacques Delors magyarországi látogatása befejeztével késő este Budapestről Varsóba utazott. Jtiilföldli események - egy moitsiafbaii Kaifu Tosiki japán kormányfő pénteken fogadta Medgyes- sy Pétert, a kormány elnökhelyettesét, aki átadta neki Németh Miklós miniszterelnök meghívólevelét. A Benyújtotta lemondását Gáspár Sándor, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke — közölték pénteken Prágában. A Újabb kommunista pártok jelentették be, hogy nem képviseltetik magukat a román párt jövő héten kezdődő kongresszusán: pénteken az osztrák és a finn kommunista párt nyilatkozott így. A A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet igazgatótanácsa pénteken Genfben létrehozta azt a háromtagú bizottságot, melynek feladata a Romániában élő nemzeti kisebbségek munkaügyi diszkriminálásának vizsgálata. Az NDK új miniszterelnökének kormánynyilatkozata Szőnyeg alá söpört nehézségek Ä szejm ökológia' agresszióval vádolja Csehszlovákiát Dumas és Delors tárgyalásai Budapesten Új, ígéretes szakasz kezdete
