Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-16 / 271. szám

1989. NOVEMBER 16., CSÜTÖRTÖK Efwäp ff ÍRTA Bohócruha Kapósak manapság a po­litikai receptek; mindenki vevő rá. A bizonyítási igye­kezet ott leszül valameny- nyi szervezetben a politika porondján. Bizonyítani: so­kan vagyunk, mögöttünk áll a nép, mi fejezzük ki iga­zán a nemzet érdekét... A tagság létszámával folyta­tott számháborúk joggal keltenek gyanakvást. S még inkább joggal teszik gya­nakvóvá az állampolgárt azok a módszerek, amelyek az ellenfélben ellenséget láttatnak, akivel szemben szinte minden megenged­hető. Íme, egy kedvelt recept, a Forrás (89,lll.) hasábjain bukkantunk rá. Így hang­zik: „Ha nem sikerül le­győzni az ellenfelet, komp­romittálni kell őt. S ez ma­napság egyre gyakrabban fordul elő. A taktika: ne­vetségessé tenni, megaláz­ni, lenézni az ellenfelet. Régebben rabruhát húztak az emberre, manapság bo­hócruhába próbálják öltöz­tetni. Remek megfigyelés, aho­gyan azt mondani szokták, a friss valóság jelenik meg benne. Tagadhatatlan ugyanis, manapság kelen­dőek a bohócruhák, éppen azért, mert itt sem, ott sem, amott sem elegendő az erő a győzelemre ... S ha nem, akkor következhet a komp- romittálás. A megalázás, a lenézés. Micsoda mesterei vannak e nemtelen küz­delmeknek! Eles szemmel figyelt fel rájuk az, aki a korábbi citátumot megfo­galmazta. Érdekes azon­ban, hogy a szerző, bár vi­lághírű, nem áll semmifé­le kapcsolatban napjaink magyar valóságával. Ry- szard Kapuscinski lengyel, ám aligha korlátozódnak tapasztalatai csupán hazá­ja viszonyaira. Bejárta a Vi­lágot, sokat látott. Igaz, a bohócruháról 1986-ban és Varsóban töprengett. Pon­tosabban, akkor jegyezte le Lápidáriuma lapjaira. Ke­serű tapasztalatként. S mintha társa lenne en­nek az észleletnek, a bo­hócruha következményei­nek az, amit így fogalma­zott meg: „Sok dolgot csak későn kezdünk megérteni, még többet nagyon későn, a legtöbbet pedig túl ké­sőn." Ma mi hol tartunk?! KLIENS Profi szakszervezeti vezetőket « 1 Szakmák szövetsége Átalakuló társadalmi-politi­kai intézményrendszerünk vál­tozásai a szakszervezeti moz­galomban is régóta érlelődnek. Mint ismeretes, a SZOT el­nöksége a közelmúltban visz- szaadta megbízatását, s létre­hozott egy koordinációs taná­csot, amely gyakorolja a SZOT jogait, s legfőbb tevékenysége a februári kongresszus előké­szítése. A kongresszus után megala­kuló országos szervezet vár­hatóan a szakmák laza szövet­ségét alkotja majd. Alappillé­rei a termelési, közszolgálati, a költségvetési és értelmiségi szférákban dolgozók szervező­dései lesznek. Az országos koordinációs ta­nácsban minden szakmai szér- vezet képviselője egyenlő arányban kap helyet, függetle­nül attól, mennyi a taglétszá­ma. A mai helyzetre jellemző, hogy míg 1988-ig tizenkilenc ágazati szakszervezet műkö­dött az országban, addig ma hetven tagszervezete van a SZOT-nak. — Minden ellenkező híresz­teléssel szemben tehát a szak- szervezeti mozgalom nem akar szétesni, központja megszűnni — jelentette ki Bálint Attila, a SZOT sajtóirodájának.veze­tője a tegnapi tájékoztatón. — Sokkal inkább arról van szó, hogy szakítanak az egyköz- pontú .irányítással, a munka- vállalók tömegszervezeteként döntően az érdekvédelemmel akarnak törődni. Lényegesen csökken a szakszervezeti köz­pontokban dolgozó, függetlení­tett tisztségviselők száma is. Míg 1988-ban például közel négyszázan a SZOT-székház- ban. ma kétszázan, jövőre alig lesznek többen százhúsznál. Csakhogy a világ valameny- nyi erős szakszervezetében te­kintélyes létszámú és tudású munkatársat alkalmaznak — jegyeztük itt meg. — Vajon a mai bonyolult viszonyok közt lehet-e partner másként a munkaadókkal szemben, a munkavállalók képviselete? — A szociálpolitikai és gaz­daságpolitikai kérdésekkel va­lóban profi szakembereknek keli majd foglalkozniuk — mondta a SZOT képviselője, aki szerint sok kérdésben kül­ső szakemberek, szakintézmé­nyek segítségét pénzért fog­ják igénybe venni. A szakszervezet megyei kép­viseletét néhol a szakmák me­gyei szövetségeként szervezték meg. Ez is lehetséges megol­dás. Ám biztos, hogy szükség van négy-hat függetlenített munkatárssal dolgozó megyei képviseletre, akik a területi önkormányzat partnerei lesz­nek — hangzott a válasz kö­vetkező kérdésünkre. Az átalakulás új formák al­kalmazását is szükségessé teszi úgy, ahogy a helyzet diktálja. Ezzel kapcsolatban a novem­ber 17-én délelőtt 10 órakor kezdődő országos szakszerve­zeti gyűlés került szóba. Itt Nagy Sándor főtitkár tart vi­taindító bevezetőt, majd a hall­gatóságnak adják át a szót. A lényeg, olyan párbeszéd kiala­kítása, ahol tagok és tisztség- viselők fejthetik ki nézeteiket arról: milyen politikai, gazda­sági viszonyok kialakulását tá­mogatják a bérből és fizetés­ből élők. Mit kérjen, követel­jen a szakszervezet a kor­mánytól, a parlamenttől? Hogy alakuljon az érdekegyeztetés gyakorlata, a pártokkal való együttműködés? Hogy viszo­nyuljon a mozgalom a közel­gő választásokhoz? Kovács T. István A Börzsöny lakói sem veszélyeztetettek ■ Lehull o lepel a titokzatos erőműről Sokáig homály fedíe az Ipoly túlsó partján, a Csehszlová­kiában épülő mohi atomerőmüvet. A Börzsönyből jól lehetett látni, hogy valami készülőben van odaát, de semmiféle hivata­los információt nem kapott róla a lakosság. Jószerivel a szak­emberek is egy bulletinből értesültek a munkálatokról. A tájé­koztatás hiánya valamiféle ármánykodást sejtetett. Ráadásul még nem feledte a nép Csernobilt. Túl élénken cl még a rob­banás emléke. Balogh László, a Pest Me­gyei Tanács elnöke, a terület országgyűlési képviselője nyíit levélben fordult Maróthy Lász­ló környezetvédelmi és vízgaz­dálkodási miniszterhez, hogy tájékoztassák e témában az érintetteket. Azóta megmoz­dult valami. Felgyorsult a kor­mányzati munka, s úgy tűnik, sikerül áttörni egy több évti­zedes" falat. Az elmúlt eszten­dőkben ugyanis a KGST-or- szágok nemigen kötötték a szomszédos államok orrára, hogy mikor, mit építenek, s en­nek milyen hatása lehet a kör­nyezetre. Az efféle dolgokat mindenki a saját belügyének tekintette, még akkor is, ha köztudott volt, hogy a környe­zeti hatások nemigen tartják szem előtt a határokat. Nap-, jainkra eldőlt, hogy ezeket a kérdéseket nem lehet egy .or­szág belugyeként kezelni. Kü­lönösen, ha atomerőműről van szol E megfontolásból kiindulva a két ország kormánya és szak­emberei együttműködési meg­állapodást kötöttek, s a cseh­szlovák fél rendszeresen infor­málja a magyar érintetteket az előkészületekről, a kutatásról, fejlesztésről, az erőmű üzemel­tetéséről. Kormányközi mun­kabizottság alakúit, amely el­ső alkalommal Budapesten vi­tatta meg a legfontosabb prob­lémákat, tegnapelőtt pedig Pöstyénben került sor találko­Nem feiges az egyetértés Meghívták a képviselőket Ha iskoláról és közoktatás­ról van szó, akkor a tanárok véleményét is meg kell hall­gatni. Ügy látszik azonban, hogy ez nem mindig történik így. Vagy ha igen, akkor a döntéshozók és végrehajtók között nem teljes az egyetér­tés. Erre enged következtetni az a november, húszadikára küldött meghívó, amely a pe­dagógus foglalkozású ország­Egy évig egyfolytában szavazunk Jön a kopogtató cédula Az Állami Népesség-nyilvántartó Hivatal számításai szerint ha­zánk lakossága október 1-jén 10 millió 566 ezer 34 volt. Hétmil­lió 8.13 ezer 963 állampolgár rendelkezik választójoggal. A vá­lasztásra jogosultak száma a népszavazás napjáig még csekély mértékben módosulhat, bírósági Intézkedés, amnesztia, elhalá­lozás stb. következtében. A 3 millió 713 ezer 73 választójoggal nem rendelkező személy közül 3 millió 606 ezer 678-an 18 éven alu­liak. Nem magyar állampolgár 51 ezer 805 fö, illetve 53 ezer 583 embert a választójogi törvény alapján kizártak a választójog gyakorlásából — mondta Kéry András, az Állami Népesség-nyil­vántartó Hivatal vezetője szerdán a Parlamentben azon a saj­tótájékoztatón, amelyen ismertették a november 36-i népszava­zás előkészületeit. Szólt arról, hogy a múlt hét végéig megküldték a helyi ta­nácsokhoz a választók név­jegyzékét. A tanácsok ezekben a napokban minden szavazás­ra jogosult állampolgárhoz le­velet juttatnak el — egy úgy­nevezett „kopogtató” cédulát —, amelyben értesítik a vá­lasztót arról, hogy névjegyzék­be vették, illetve, hogy hol szavazhat. A tanácsoknál ki­függesztett névjegyzékkel kap­csolatban bárki észrevételt te­het a választási bizottságnál. Ezt követően gyorsított bíró­sági eljárás dönt arról, hogy jogos volt-e az észrevétel. November 26-án, a népsza­vazás napján, az országban 11 ezer 13 szavazóhelyiségben le­het leadni a szavazólapokat, reggel 6 órától este 18 óráig, illetve egyes helyeken 20 óráig. A választási bizottságok nagy része már megalakult, s munkájukba bekapcsolódtak a népszavazás kiírását követelő pártok — SZDSZ, Fidesz, MSZDP — képviselői is. A szavazatok összesítéséről elmondta, hogy a szavazat- számláló bizottságok jegyző­könyvbe foglalják a leadott szavazatok számát és megosz­lását. A jegyzőkönyvek ada­tait a megyei, fővárosi vá­lasztási bizottságok mellett működő munkacsoportok szá­mítógéppel egyeztetik és to­vábbítják a Parlamentbe. A számítógépes feldolgozásnak köszönhetően éjfél körül meg­kezdik az előzetes eredmények kiadását. A népesség-nyilván­tartó hivatal számítógépköz­pontja 27-én reggeltől — az előző rendszertől függetlenül — feldolgozza a szavazókörök jegyzőkönyveit, és arról 28-án, délelőtt tájékoztatja az Orszá­gos Választási Bizottságot. . Csiba Tibor, a BM Válasz­tási Irodájának vezetője szólt arról, hogy körülbelül 60 ezer társadalmi aktvista segíti a választások lebonyolítását. Ki­választásuk meglehetősen szé­les körben történt. A választások költséghatá­sairól elmondta: 200 millió fo­rintot fordítanak a központi állami költségvetésből a vá­lasztásra. Ez az összeg azon­ban nem tartalmazza az olyan jelentős helyi tételeket, mint a választás tanácsi kiadásai, a postaköltségek, a szállítási díjak, vagy a terembérletek és a fűtési költségek. Kéry András rámutatott ar­ra: most nem egy népszava­zásra, hanem szinte egy egész évig tartó szavazássorozatra kell felkészülni. Ezt. az embe­rek és a technikai eszközök számára egyaránt megterhelő feladatot némiképp könnyíti, hogy a központi költségvetés 200 millió forintos kiadásából 100 millió forint körüli össze­gért sikerült bővíteni, felújí­tani a népesség-nyilvántartás* számítástechnikai bázisát, gép­parkját. Borsi Toma), a BM szóvi­vője felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a mostani szavazás csak akkor lesz érvényes, ha a választásra jogosultaknak több mint a fele részt vesz a szavazáson. gyűlési képviselőket és a par­lament szakszervezeti frakció­jának tagjait invitálja a szak- szervezet Gorkij fasori székhá­zába. Élénk mozgás tapasztalható mostanában a hivatás műve­lőinek szakmai érdekvédelmi központjában. Ottjártunkkor is egy fórum ülésezett, s vala­ki épp dr. Stark Antal állam­titkárnak tette fel azt a kér­dést, hogy vajon helyes-e az ország mai gazdasági-politikai helyzetében új oktatáspoliti­kai koncepciót meghirdetni; A választ nem várhatta meg Juhász Jenöné sajtószervező, aki a teremből kilépve kérdé­seinkre válaszolt. Elmondta, hogy az Országgyűlés novem­ber 21-én kezdődő ülése előtt — ahol napirendre kerül az államháztartási törvényterve­zet, majd a jövő évi költség- vetés oktatásügyet érintő kér­déseiről is határoznak — elő­zetes eszmecserét szeretnének folytatni a meghívottakkal. Közös álláspontot kívánnak kialakítani annak érdekében, hogy az oktatásügy helyzete na romolják tovább. Az előzetes értesülések alapján ugyanis ettől komolyan lehet tartani. Jövőre ugyanis a szakminisz­térium szerint nem jut pénz az új megnyíló intézmények do­logi kiadásaira. Félő, hogy ezek fenntartásához a helyi önkormányzatoknak sem lesz anyagi erejük. A szakszervezet vezetői nam értenek egyet azzal, hogy az állam olyan mértékben vonul­jon ki pénzügyileg a közokta­tásból, ahogy azt az előzetes elképzelések szerint már kör­vonalazták. K. T. I. zóra. A látogatás keretében a magyar szakemberek megte­kintették a mohi létesítményt is. A tapasztalatokról Balogh Lászlót .kérdeztük: — Milyen érzésekkel jött haza erről a szakmai kirán­dulásról? — Lényegesen nyugodtabb vagyok, mint amikor elindul­tam. A látottak alapján jobb a hangulatom. Bár hozzá kell tenni, hogy eddig minket is az információk hiánya izgatott, ahogy a lakosságot általában. Nem vagyok erőműépítésben túlzottan járatos, így én is a szakemberek véleményére tá­maszkodhatni — mondta Ba­logh László. — A bizottságban rgszt. vesznek az Ipari, az Egészségügyi Minisztérium, a Sugárbiológiai Intézet, az atomenergia-bizottság képvi­selői, a paksi erőmű szakem­berei, tehát olyanok, akik va­lóban értenek ezekhez a dol­gokhoz. Mindenesetre az kide­rült, hogy a világon érvény­ben lévő biztonsági előírások­nak maximálisan megfelel a mohi létesítmény. Igaz, ezt rendszeresen ellenőrzik.a bé­csi Nemzetközi Atomenergia Bizottság tagjai is. Sokan fel­vetették a léghűtés miatt a Börzsönyben lakók veszélyez­tetettségét, mivel a hűtőtor­nyok felől óriási páratömeg száll föl, s ezt az uralkodó szélirány hazánk felé hozhat­ja. Ám a magyar meteoroló­gusok szerint ez nem jelent veszélyt számunkra. Ugyanak­kor a pára egy háromszoros zárt vízforgató rendszerből ke­rül a légtérbe, s már a máso­dik szakaszban olyan tisztasá­gú a hűtővíz, hogy emberi fo­gyasztásra is alkalmas. . — Ha valamelyik folyóba jut a szennyeződés, nem ke­rül-e magyar területre? — Eredetileg a Garam víz­gyűjtő területéhez tartozik Mo­hi, de a Garamból szivattyú segítségével a Vágba engedik a felhasznált vizet, így ennek kevés a valószínűsége. — A nagymarosi erőmű el­lenzői a földrengésveszélyt is felhozták az építkezés ellen szóló érvként. Kibírna-e egy erősebb mozgást a mohi erő­mű? — A'földrengés valószínűsé­ge itt blyan, hogy tízezer esz­tendőben egyszer fordulhat elő 7-es erősségű földlökés. Ám biztonsági megfontolásból úgy építették, hogy még ezt is ki­bírja. — Mi történik az atomhul­ladékkal? Gondolom ez nem­csak nálunk jelent gondot. — A közelben található az atomtemető, amely egy föld alatti tartály. Ez már koráb­ban is fogadott radioaktív anyagokat. Most- megerősítik, de ugyanúgy, ahogy mi, a cseh­szlovákok is. a Szovjetunióba szállítják az erősen szennye­ző anyagot, s a kevésbé radio­aktív hulladékot tárolják csak az országban föld alatti taTtá- ■lyokban. Mindenesetre egy biztos: a csehszlovákok jóval több tapasztalattal rendelkez­nek atomerőmű-építés térén, mint mi. Igaz ezen nem is le­het oly nagyon csodálkozni, hiszen harminc-negyven éve építenek ilyen erőműveket, je­lenleg négy működik, s ket­tőnek folyik a megvalósítása. Ez az erőmű egyébként nem öngerjesztő, hanem önfékező, így bármilyen rendellenesség történik, azonnal leáll auto­matikusan a folyamat. Ennek ellenére közösen dolgozzuk ki a veszély elhárítását szolgáló intézkedéseket. Nemrégiben megkezdődött a Börzsönyben és a szlovák területen is a ra­dioaktivitás 0-szint mérése, s egészen a beüzemelésig, tehát 1991-ig tart. Ez alapján álla­pítják meg a környék sugár­zási értékeit, s ezekhez az ada­tokhoz viszonyítják majd a működés során kapott ered­ményeket. Ez jelzi, hogy meg­kezdődött a közös munka, s ez a továbbiakban is fontos része lesz az együttműködés­nek. F. A. M. HÁROM KÉRDÉS, HÁROM VÁLASZ Mindent nem gyógyít, de így is szenzáció A tegnapi lapok adtak hírt egy magyar tudóskollektiva szabadalmáról. Sztanyik B. László professzort, a Sugárbio­lógiai Intézet igazgatóját, a feltalálók egyikét kérdeztük a részletekről. • Mit is tud, illetve hogyan hat az általuk kidolgozott szer? — Köztudott, hogy az atom­energia hasznosításával ra­dioaktív anyagok kerülnek a környezetbe. Ezek — ha a le­vegővel belélegezzük vagy táp­lálékkal megesszük — beépül­nek az emberi szervezetbe, ká­rosodásokat okoznak és igen nehéz tőlük megszabadulni. Néhány izotóp, mint például a jód esetében, eddig is tudtuk gátolni a szövetekbe való be­épülést. Más volt azonban ed­dig a helyzet a stroncium 90-es izotópjával, ami egyike a leg­veszélyesebb sugárzó anyagok­nak. Többek között ez volt az egyik kiváltó oka az 1963-as részleges atomcsendegyez- ménynek, mert az atomhatal­mak azt vették észre, hogy a légkör mozgásaival a sugárzó stroncium a kísérletek helyé­ről eljut a lakóterületekre, ott pedig súlyos sugárfertőzést okoz. Márpedig a stroncium felszívódásának megakadályo­zását és még utóbb a már beépült anyag kiválasztását a szervezetből eddig sehogyan sem sikerült megoldani. Most a mi találmányunk e problé­ma megoldását ígéri; elvileg teljesen új módon, mint egv megfelelő mintázatú szűrő, mely összegyűjti a sugárzó stronciumot, de nem választ ki más létfontosságú anyagot a szervezetből. O Ezzel valóban megtalálták a sugárfertőzés gyógyszerét? — Itt azért még nem tar­tunk. Szerünk csak a stron­cium beépülését akadályozza meg, a külső, igen intenzív, esetleg más típusú sugárzó anyagok okozta fertőzést nem orvosolja. De nincs még kész a gyógyszer azért sem, mert csak az állatkísérleteken ju­tottunk túl. Az embereken végzett próbákat — megfelelő eszközök híján — a magunk erejéből nem is tudjuk rövid időn belül elvégezni. Ezért kül­földi kutatóintézetek közre­működését szeretnénk, remél­ve, hogy velük együtt dolgoz­va lerövidíthetjük a gyógyszer törzskönyvezéséig és a gyártá­si technológia kidolgozásáig tartó időt. © Mekkora üzletet jelenthet majd az új szer gyártása és forgalmazása? — Az biztos, hogy ahol nuk­leáris sugárzó anyagokkal dol­goznak mindenhol van rá igény, hogy túlzott szennye­ződés, illetve baleset esetére megfelelő készenléti tartalék­kal rendelkezzenek egy ilyen gyógyszerből. Ilyen hely pe­dig nem kevés van ma a vilá­gon. B. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents