Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)
1989-11-15 / 270. szám
1989. NOVEMBER 15., SZERDA Pávián 5 MÉGISCSAK SEGÍTHET A GAZDA Fekete fehér felmérés Szentendrén, a városi tanács végrehajtó bizottsága úgy tűnik, komolyan veszi az önállóságot. Még szeptemberben határozatot hoztak, amelyben utasították a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályt, hogy vizsgálja meg a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók és a gamesz adminisztrátorainak bérét. A felmérés megtörtént, s érdekes ellentmondásokat hozott felszínre. Megállapították például, hogy a város óvodáiban dolgozó pedagógusok személyi alapbérátlaga 6 ezer négyszáz és 7 ezer kétszáz forint között mozog. A fizikai dolgozóiké pedig 4 ezer nyolcszáz és 5 ezer négyszáz közé tehető. Hihetetlen, hogy ezekkel az összegekkel az óvodáink alkalmazottai a megyei élvonalhoz tartoznak! Beszédesek a számok az általános iskolák esetében is! A szentendrei tanítók nyolc- és tízezer forint között keresnek, de a tanárok átlaga sem éri el a 12 ezret. A fizikai dolgozóké 6 ezer ötszáz alatt regisztrálható. S megyei összehasonlításban ugyancsak az élvonalhoz tartoznak! Ha ehhez hozzávesszük, hogy az átlagok nagy szóródásokat takarnak — bennük a kezdő és a nyugalomba készülő fizetése összeadódik —, rríegértjük, hogy valóban ráfér a pedagógusokra a bérkorrekció. A tanácsi szakemberek számításait. máris vitatják némelyik iskolában. Esküsznek rá, hogy más megközelítésben érezhetően kevesebb bért lehet kiszámolni, mint ami a vb elé vitt anyagban szerepel. A meglepetést a zeneiskola és a két középfokú oktatási intézmény dolgozóinak fizetésszámai hozták. Az előbbi tanárai havi hét és fél ezret kapnak a borítékban — pedig igen elismert szakmai munkát végeznek. A Móricz Zsigmond Gimnázium, illetve a Petzelt József Szakmunkásképző Intézet pedagógusai a keresetükkel Pest megye 47 hasonló intézménye között bérüket tekintve a 38., illetve a 40. helyen állnak. Nem jobb a kondíciója az egészségügyi ágazat középkádereinek sem. Ebbe a kategóriába 169-en tartoznak. A vb tagjai szinte név szerint vizsgálták a kereseteket, s 82 ember bérét találták nagyon alacsonynak. Mindezek tudatában a tanácsiak úgy döntöttek, hogy a zenei és a két középfokú iskola, illetve pedagógusai, illetve a 82 „egészségügyi középkáder’’ november l-jétöl kapjon személyenként ezer forint rendkívüli béremelést. A gamesz tagjai is kevesebbet keresnek 40 százalékkal a városgazdálkodási vállalatnál alkalmazott kollégáiknál. A fizetésük javítására azonban fedezethiány miatt nem talált módot a tanács vb. Mindösz- sze annyit tudott javasolni a gamesz vezetőjének, hogy az évek óta betöltetlen állások bérét ossza szét az aktív dolgozók között. Hosszú idő óta ez az első fekete-fehér felmérés a városi tanács intézményeiben. Értelme sem lett volna, hatáskör nélkül. Most itt a példa arra, hogy a gazda segíthet, ha van ereje, elhatározása. duiakisiii is síim« Két új csoport alakult Űj fordulatot vett az MSZP szervezése Dunakeszin. November 13-án összeültek a volt MSZMP 2-es alapszervezetének tagjai, akik átiratkozásuk után két lakóhelyi csoportot alapítottak. Ezek egyike a város keleti felében, az alagi oldalon tartja majd összejöveteleit, s tömöríti a környék párttagjait. A másik csoport a Tábor úti lakótelep körzetében lakókból szerveződött. Az MSZP-tagok várják a csatlakozni kívánó MSZMP- seket, s mindazokat a baloldali érzelmű embereket, akik a szocialista eszmék megvalósulásáért akarnak munkálkodni. Szívesen fogadják az eddig semmilyen párthoz nem tartozó, de politizálni akaró dunakeszieket, akik kérdéseikkel, belépési szándékukkal mindennap reggel nyolctól este 7 óráig kereshetik fel az ügyeletet tartó megbízottakat. Ök a volt MSZMP székházában, a Verseny utcai épületben fogadják a hozzájuk fordulókat. November 16-án 16 órakor ide látogat el Hámori Csaba, az MSZP megyei ügyvezető elnöke is. Vicsotka Mihály Az MSZP érdi szervezeténél Várják a jelentkezőket Pusziért nem adják a téeszt Miklóson ráharaptak a sajtra Ma már nehéz kinyomozni, ezt a mesét ki álmodta szoc- reálba át. Természetesen az új verzióban szinte mindegy volt, kihez kerül a sajt, rókához-e, hollóhoz-e, úgyis csak az állam járt jól. La Fontaine-nél, szegénynél, még máshogy alakultak a tanulságok, persze az ő idejében nem létezett sem termelőszövetkezet, sem szocializmus. Létezett viszont a hetvenes évek elején. Ügy hetvenhárom táján pedig született egy ominózus párthatározat, amely elrendelte, hogy a termelőszövetkezeteknek ki kell vonulniuk a fővárosból. Az erőszakos egyesítések, szétválások és diktátumok idején egyszerű epizódnak tűnhetett egy ilyen döntés. Sokak szerint azonban ekkor énekelték ki először a sajtot — azaz a téeszeket — valakinek a szájából. Ezúttal a budapestiekéből. És megszületett a nagykovácsi Rozmaring, a budakalászi Óbuda, az ácsai Vörös Október. No meg Szigetszentmiklóson a Duna Mgtsz ... postafiókja. Mert a termelőszövetkezeteket sem ejtették a fejükre. Kinevezték az egyik agglomerációs települést székhelyüknek, esetleg vásároltak egy kevéske földet a határban, építettek egy istállót — szóval csináltak valamit a látszat kedvéért, de minden maradt a régiben. Központjuk továbbra is Budapestről adta utasításait, tevékenységük java részét ugyancsak a fővárosban végezték. És most egy újabb kiéneklésről suttognak a jól értesültek. Azonban kivételesen komoly a dolog — illetve komoly lenne a pletyka valódisága esetén. Ha tehát igazak a hírek, a termelőszövetkezetek hamarosan nem a költségvetésbe fognak adózni, hanem annak a településnek fizetnek, ahová tartoznak. Igen ám, de hova tartoznak? Budapesthez, ahol ténylegesen működnek, vagy a párthatározat miatt kényszerüljenek a választott vonzáskörzethez. A tét nem kevés; súlyos milliókról van szó. A sajt hirtelen értékessé vált. És máris megindult érte a harc. Sajnos, a budapestiek most is előbb ébredtek. Nemrégiben a Fővárosi Tanács egy kis baráti beszélgetésre hívta össze az agglomeráció téeszeit. Nyilvánvalóan nem azért, mert kíváncsiak voltak, rr^ilyen lesz jövőre az élelmiszer-ellátás, állítják például Szigetszentmiklóson, mely a már említett Duna Mgtsz gazdája lenne — papíron. A mi Duna Mgtsz-ünké, fogalmaz Varga József tanácselnök-helyettes, semmi kétséget nem hagyva afelől, hogy ők nem engedik el a szövetkezetét. És természetesen a pénzt. Még akkor sem, ha az elnök- helyettes, mint mondja, magánemberként megérti, hogy szívesebben fizetne, a téesz a fővárosnak. Más dolog azonban így gondolkodni, és más a település vezetőjének lenni. Nekik az az elsődleges feladatuk, hogy megnyugtató anyagi bázist teremtsenek Szigetszent- miklós fejlődéséhez. Eddig viszont olyan igazán nagy hasznot nem húztak abból, hogy egyszerre három termelőszövetkezetnek is köze van valamilyen módon a településhez. A Duna Mgtsz még földadót sem fizet, annyira rossz minőségű területen gazdálkodik a határban. Az uszodi téesz itteni — kedvezményesen biztosított — telephelyének fejében évente félmillió forint értékű társadalmi munkát végez. Még legkézzelfoghatóbb a Szigetfő Mgtsz segítsége lenne, ám mindez eltörpül az új konstrukcióból esetlegesen származó előnyök mellett. Milliók folyhatnának a miiklósi kasszába, ha sikerülne megtartani a Dunát. És természetesen ha az adózás a fenti módon változna meg. Mert egyelőre még mindenről csak feltételes módban beszélhetünk. Mindenesetre Szigetszentmiklóson keményen ráharapnak a sajtra. „Bármilyen jó is a kapcsolatunk a fővárossal, pusziért nem adjuk oda a téesz- ünket”, fogadkozik Varga József. Pedig a Duna menne. Csi-' szár Albert főkönyvelő például a termelőszövetkezet szi- getszentmiklósi postafiókszá- mát sem tudja. Fölösleges is tudnia, magyarázza, ügyfeleiknek általában nem ezt a címet adják meg. Igaz, kétnaponta átmegy valaki a miklósi postára a levelekért — már ha vannak. De legtöbbször nincsenek. A szövetkezetnek több Az OTP teljesíthetetlen feltételei Az eladósodott ország Legendák keringenek arról, hogy milyen teljesíthetetlen feltételeket szab az Országos Takarékpénztár azoknak, akik újrakezdési támogatással szeretnének talpra állni. Éppen a munka nélkül maradottaknak, akiknek egyébként is bizonytalan a helyzetük! Nemrégiben az e téren tapasztalható ellentmondásokra hívta fel levélben dr. Békési László pénzügyminiszter figyelmét Zimányi László, az MSZP százhalombattai szervezetének ügyvezető titkára. Kétszázezer forint feletti hitel esetén kezest kér a takarékpénztár, jelzáloggal terheli a megvásárolt ingóságokat, sőt ingatlan fedezetet is kíván a visszafizetés biztosítása érdekében. Vegyünk példának egy — majdhogynem — sablonosnak nevezhető történetet, ami egy százhalombattai férfivel esett meg. Elvesztette állását önhibáján kívül, s úgy határozott, hogy újrakezdési támogatás segítségével próbál kilábalni ebből a helyzetből. Mivel Százhalombattán a kereskedelmi ellátás nem nevezhető túlzottan jónak, legkézenfekvőbbnek az a megoldás tűnt, ha e téren próbál vállalkozni. Még kezesnek se jó! Így két legyet üthet egy csapásra: olyan üzletbe fog, ami neki is biztos ^tenyeret ad, ugyanakkor — mert szükség van rá — valamelyest enyhít Batta gondjain is. Igen ám! De hiába van papíron olyan szépen megfogalmazva, hogy miként lehet újrakezdeni állami támogatással az életet, kiderült, hogy ez sokkal bonyolultabb, mint azt az ember gondolná. Először Is kezest kérnek. Nincs is ebben semmi különös, ha valaki biztosítékot akar a visszafizetésre, csakhogy ez nálunk egyre nehezebben teljesíthető feltételnek számít. Alig akad ma átlagállampolgár, aki kezességet tud vállalni. Annyira, de annyira eladósodtunk, hogy jószerivel egy kezespapír aláírására is alkalmatlanná váltunk. Ahhoz, hogy az élethez szükséges feltételeket biztosítani tudjuk, sorra vesszük fel a hiteleket, s úgy leterheljük a fizetésünket, hogy kezességet már nem tudunk vállalni. Minap valaki erre a megtisztelő feladatra kért meg. Viszem az OTP-be a szükséges papírokat, s mikor meglátja a hölgy, hogy milyen adósságok terhelik a jövedelmemet, felvilágosít: nem vagyok alkalmas kezesnek. S ez majd minden magyar állampolgár gondja. Tehát ez máris egy nehezen teljesíthető feltétel. A másik, hogy jelzáloggal terheli a megvásárolt ingóságot a pénzintézet. Tehát ha valamilyen oknál fogva — például pang az üzlet — nem tud fizetni az adós, a takarék- pénztárra száll a kölcsönből vásárolt munkaeszköz. Ennek a kellemetlen következményeit kár is lenne taglalni. Ingatlan ott, ahol nincs ? A harmadik feltétel az ingatlanfedezet. Tulajdonképpen sok magyar embernek van telke, családi háza, de még többen laknak bérlakásban. S még több az, akinek semmiféle ingatlana nincs. Azok, akik újrakezdési támogatást kérnek, leginkább az „ingatlanmentesek” népes táborát gyarapítják. Igaz, akad olyan is, alki üzleti megfontolásból választja a munkanélküliség — szerinte kifizetődő — kenyerét, hogy ily módon tegyen szert hitelre. Természetesen ebbe a csoportba tartozóknak gyakran van ingatlanuk, kacsalábon forgó házuk, s némelykor nyugati autójuk is.. De most nem róluk beszélünk, hanem azokról, akiknek az újrakezdési támogatással indított vállalkozás valóban az egyetlen járható út a megélhetéshez. Zimányi László dr. Békési László pénzügyminiszterhez írt levele után megkérdeztük dr. Halmos Csabát, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal államtitkárát, hogy várható-e valamilyen változás a hitelnyújtási feltételek terén. Végül is ezek a kérdések legalább annyira tartoznak a bér- és munkaügyi hivatal feladatkörébe, mint a Pénzügyminisztériuméba. Két hét múlva zöld út — A kezest, a jelzálogot és az ingatlanfedezetet annak kell biztosítani, aki az Országos Takarékpénztártól kéri a támogatást — válaszolt dr. Halmos Csaba. — A Magyar Hitelbank azonban nem köti ilyen feltételekhez a kölcsönt. Igaz, jól tudjuk, hogy itt is csak számtalan bürokratikus akadályt legvőzve jut hitelhez a kérelmező. Ám ez nem annyira a bank hibája, mint inkább az évek óta megcsontosodott eljárási szokásoké. Egyébként előrehaladott tárgyalásokat folytatunk az Országos Takarékpénztárral is, hogy a kérelmezők mentesüljenek a hitelekkel együttjáró tortúrától. — Mikor lesz ennek kézzelfogható eredménye? — Várhatóan két héten belül aláírjuk a szerződéseket. Ügy tűnik tehát, hogy két hét múlva zöld lámpát kapnak azok is, akik az OTP-be térnek be újrakezdési támogatás miatt. Bár úgy lenne! Fiedler Anna Mária Alaptalanul vádolták az elnököt Visszakoztak a nyilatkozók Lapunk november 2-al számának 5. oldalán A megdicsőült Ismeretlen című írásunkban adtunk hírt arról, hogy tanácsi támogatással a Vác és Vidéke Átész korszerűsítette és bővítette 81-es számú fóti élelmiszerüzletét. A hír kapcsán Károlyfi Éva tanácstag és Borosné Emődi Irén, a fogyasztási szövetkezet helyi intézőbizottságának elnöke elmondta többek között, hogy az áfész igyekezett elodázni a beruházást, az illetékesek a kilincselő tanácstag elöl letagadták magukat. A kivitelezés során elzárkóztak a társadalmi munka hasznosításától, hátráltatták, akadályozták az építkezést. Furák János, az áfész elnöke, a munkások szerint nem is járt az építkezésen, mégis 100 ezer forint célprémiumot kapott a beruházásért. Az írással kapcsolatban Furák János levelet küldött szerkesztőségünkbe, munkatársunk személyesen is beszélt vele a fóti bolt ügyében. mint hetven élelmiszerüzlete, nyolc faáruboltja és számos gombapincéje van a fővárosban, érvelnek a téesznél. Szi- getszentmiklóshoz csupán a párthatározat hozta kényszerűségből lett közük. Az ottani szövetkezeti tulajdonú földek rettentő rossz minőségűek, minimális nyereséget hoznak. Akkor már jobban kötődik a Duna Halásztelekhez, Szigethalomhoz, vagy éppen Tökölhöz. ahol papír- és betonüzeme működik. De ha bevezetik az új adórendszert, leginkább mégis Budapesthez akarnak tartozni. Így biztosítva látják annak az esélyét, hogy az általuk befizetett pénzből közvetve ugyan, de részesülni fognak. „Mint adózókat talán jobban megbecsülnek minket”, magyarázza Csiszár Albert, ám az október végi megbeszélésről nem árul el túl sokat. Nem volt semmiféle egyezség a Fővárosi Tanácson, állítja határozottan, csak egy kis információcserére került sor. Budapest partnernek tekintette a területén komoly tevékenységet folytató téeszeket, hangzik a dolog summázata a főkönyvelő szájából. Korai lenne az aggodalom tehát Szigetszentmiklóson? Lehetséges. Dr. Petrik János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára sem erősíti meg a pletykát. Varga József azonban csak a mondást hajtogatja: jobb félni, mint megijedni. Habár a mik- lósiak úgy tartják, sok esélyük nincs Budapesttel szemben. A klasszikus tanmese atyja, La Fontaine ma már máshogy írná meg a történetet. A róka hízelgés helyett elkapná a holló torkát. Az pedig csak kiköpi előbb-utóbb a sajtot. És ez egy jó kis sztori lenne arról, hogy ha pénzről van szó, nincs mese. Mindig a nagyobb jár jól. Legyen ennyi elég tanulságnak. Itt a téesz, fuss el véle. Falusy Zsigmond Az áfész elnöke kifejtette, hogy a mai súlyos gazdasági helyzetben milyen nehéz egy- egy beruházás, felújítás megszervezése, bármily jogos is a lakosság igénye. Így volt ez a fóti üzlet esetében is, melyhez ugyan a helyi tanács 600 ezer forint anyagi támogatást adott, a szövetkezeti tagok és a környék lakói 200-250 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, de a bővítés és az üzlet berendézése mintegy 4-4,5 millió forintba került. Furák János szerint téves a nyilatkozók információja, hogy csak az átadáskor járt az üzletben. Bár ez korántsem az elnök feladata, de hetenként kétszer megnézte, hogyan haladnak a munkával, a bolt berendezésében „fogd- meglegényként” maga is közreműködött. Az elnök szerint nem egyszerű akadékoskodás miatt nem fogadtak több társadalmi munkást, az építkezésen, hanem azért, mert például villany- szerelést, gázbekötést s hasonló munkákat csak felelősséget vállalni tudó szakemberre bízhatnak, a jogszabályok pedig a szövetkezet vezetőjét teszik felelőssé a balesetmentes munkavégzésért. Furák János nyomatékosan leszögezte: semmilyen célprémiumot nem kapott a fóti üzletért, ilyet nem is szavaztak meg a számára. Erre egyébként a jogszabályok nem is adnak lehetőséget, hiszen a szövetkezet elnökének csak a közgyűlés és csak egész évi munkája alapján szavazhat meg jutalmat, prémiumot, illetve bármilyen más javadalmazást. Végezetül Furák János állást foglalt a fóti szövetkezet esetleges önállósulásáról. Szerinte ez csak Borosné ötlete, hiszen a helyi tanács a közelmúltban elismerte a Váci Áfész fóti tevékenységét, s ilyen javaslat a tagságtól mindeddig nem hangzott el. Ez egyébként azért sem lenne etikus, mert Főt, mint kiemelt település 1973 óta 80 millió forintnyi beruházásban részesült az áfésztől. Furák János mindehhez azt is hozzátette, rágalmazás címén pert indított a cikk két nyilatkozója ellen. Minden bizonnyal ennek eredményeként Borosné Emődi Irén és Károlyfi Éva szerkesztőségünkbe küldött levelében visszavonta korábbi nyilatkozatát mely — mint írják — „elhamarkodott” volt. Személy szerint az elnök „jóindulatát; segítőkészségét kétségbe vonni nem kívánják”. ★ A leírtakhoz a szerkesztőség mindössze annyit kíván hozzátenni: nem volt okunk rá, hogy két választott veze'- tő, ebben a minőségében hivatalos, kijelentéseiért felelősséggel tartozó ember szavahihetőségét kétségbe vonjuk. Nevükben is sajnáljuk a Furák Jánost ért, ezek szerint megalapozatlan és hamis vádakat. A közelmúltban megalakult a Magyar Szocialista Párt érdi szervezete, amely megválasztotta ideiglenes intéző bizottságát. A szervezet megkeres minden volt MSZMP-ta- got, aki azonosulni tud az MSZP programjával — azt soraiba hívja, várja. Klubszerű foglalkozásokra is várják a jövendő MSZP-tagokat minden hétfőn — Engels u. 1—3. — 16-tól 18 óráig. De jelentkezést elfogadnak keddtől péntekig 8—16.30 (Engels u. 1—3.), s az érdligeti pártházban is (Fürdő u. 5.) minden csütörtökön 16-tól 19 óráig.
