Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-15 / 270. szám

1939. NOVEMBER 13., SZERDA Jogi tanácsok Nászajándék visszakövetelése @ SfJ az ági örökös ? • Az örökös és a bankbetét © dol­gozói részvény © Családi pótlék sárolni a tulajdonostól. Az alapszabály úgy is rendelkez­het, hogy az alkalmazottat kamatozó részvény illeti meg. Ilyenkor a dolgozó kamatra akkor is jogosult, ha egyéb­ként a társaságnak a gazdál­kodása eredményeként nincs nyeresége. Ha viszont az rt. nyereséges, a részvénytulajdo­nos a kamaton felül az egyéb­ként járó osztalékra is igényt tarthat. Nem árt tudni azt sem, hogy a társasági törvény a részvények mellett lehetővé teszi a dolgozók számára, hogy részvény mellett kötvényt is vásárolhassanak. Ennek kétfé­le formáját engedi meg a jog­szabály. Az egyik az átváltoz­tatható kötvény, amelynek el­lenében az alkalmazott kéré­sére részvényt kell eladni. A másik az elővásárlási 'jogot biztosító kötvény, amely arra ad lehetőséget a társaság al­kalmazottjának, hogy az alap­tőke felemelésekor kibocsátott új részvényekre .elővásárlási jogot —szerezhessenek. @ H. S. ikladi betanított munkás számára nem fizették ki a családi pótlékot, mert több mint tíz napot igazolat­lanul mulasztott munkahelyé­ről. A családi pótlék folyósítá­sának az a feltétele, hogy az adott hónapban legalább 21 napot biztosításban töltsön a jogosult. Ennek az időtartam­nak a megállapításánál figyel­men kívül kell hagyni az en­gedélyezett megszakítatlan fi­zetés nélküli szabadság har­minc napot meghaladó tarta­mát, az igazolatlan távoliét, továbbá az előzetes letartóz­tatás és a szabadságvesztés idejét. Ezek a korlátozó ren­delkezések nem vonatkoznak arra az esetre, amikor a dol­gozó azért marad távol a munkahelyétől, mert a fizetés nélküli szabadság engedélye­zését a jogszabály kötelezővé teszi. Megszerzi a biztosított a jogosultságához szükséges időt akkor is, ha az előzetes letar­tóztatásban lévőt a vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntet­ték. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, amikor a szabad­ságvesztésre ítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette. ■ Postabontásom VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1446 • „Trasédia” jeligével írt le­velet egy gyászoló anya. Gyermekem a házasságkötés­kor kapott pénzt a feleségé­vel közös takarékbetétben he­lyezte el. Sajnos, fiam elhunyt baleset következtében, és most azt a pénzt, amelyet a roko­naimtól kapott, a feleség vette fel. Én semmit nem tudok tenni, mert a takarékszövet­kezet nem ad számomra felvi­lágosítást. Ebben a családi vitában többféle jogi probléma merül fel. Először is azt kell eldön­teni, hogy tulajdonképpen kit illet meg a rokonoktól kapott nászajándék. Annak elbírálá­sánál, hogy a nászajándék a közös vagyonba tartozik-e vagy sem, különös jelentősége van annak, hogy a rokonok, barátok, ismerősök az ajándé­kot kifejezetten az egyik vagy mindkét házastársnak szán­ják. Általában az a tapaszta­lat, hogy a házasélet megkez­désével, a közös háztartással, berendezkedéssel kapcsolatos terhek könnyítése céljából kapják a fiatalok ezeket a va­gyontárgyakat. Ha tehát a há­zastársi vagyonközösség meg­szüntetésekor vita merül fel, hogy kit illet meg a vagyon­tárgy, a nászajándék különva- gyoni jellegét annak kell bi­zonyítani, aki mindezt állítja. További vita forrása az le­het, hogy a leszármazó nélkül elhalt személy után a házas­társ vagy a szülő örököl. A mi esetünkben nem vagyontár­gyat, hanem készpénzt ha­gyott az elhunyt az örökösére. Ilyenkor, amennyiben a há­zasságból leszármazó nem született, a házastárs' az örö­kös. Más volna a helyzet, ha a gyermek nélkül elhalt sze­mély vagyonában olyan tárgy szerepelne, amelyet nem ő vásárolt, hanem azt valame­lyik felmenőjétől öröklés- út­ján vagy ajándékozással sze­rezte volna meg. De nem csak a szülőktől, hanem a testvér­től vagy a testvér leszárma- zójától örökölt (vagy ajándék­ba kapott) vagyontárgy ese­tén is érvényesülhetnek az ági öröklés szabályai, ameny- nyiben ez a .közös felmenőjük­től származik. Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki arra a va­gyontárgyra, amely a halál bekövetkezésekor már nincs meg. Nem lehet a túlélő há­zastárstól azt a vagyontár­gyat öröklés címén igényelni, amely az ági vagyontárgy helyébe lépett, vagy amelyet az eladott örökség (ajándék) értékesítéséből származó pén­zért vettek. A szokásos mérté­kű ajándék sem követelhető vissza. A törvény' nem engedi meg azt, hogy az ági öröklés szabályai korlátlanul érvénye­süljenek, ezért rendelkezik úgy, hogy 15 év úján a túlélő házastárssal szemben a szokár sós mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra ági öröklés címén nem lehet igényt tartani. Az előbbiekből tehát kitű­nik, hogy az örökölt (aján­dékba kapott) vagyontárgyat természetben kell kiadni, te­hát pótlásának vagy értéke megtérítésének nincs helye. Levélírónk kérdésének har­madik fordulata arra vonat­kozik, hogy a takarékszövet­kezet nem ad felvilágosítást a nála lekötött pénzeszközökről, és ez a titoktartás adott eset­ben akadálya lehet valamilyen igény érvényesítésének. An­nak, aki bármiféle vagyoni igényt érvényesít hatóság előtt, számolnia kell azzal, hogy a követelésének a taka­rékbetétek titkosságára vonat­kozó szabályok útját állják. A takarékbetét adatairól (pl. a takarékbetétes nevéről, a betét összegéről stb.) a taka­rékbetét tulajdonosának vagy törvényes képviselőjének hoz­zájárulása nélkül más részé­re felvilágosítást adni nem szabad. A közvéleményben eléggé elterjedt az a téves ismeret, hogy a per során a betétet ve­zető bank a bíróságnak köte­les adatokat kiszolgáltatni. Valójában a jogszabály azt a tájékoztatási kötelezettséget írja elő a pénzintézet számá­ra, hogy az állammal szem­ben fennálló kártérítési köte­lezettséget megállapító jogerős ítélet esetén, illetve vagyon­elkobzás kimondásakor köte­les a bíróság megkeresésére tájékoztatást adni. Az 1939. február 1-jén hatályba lépett 1989. évi 2. tvr. kimondta, hogy az ezt követően megkö­tött takarékbetét-szerződések esetén a hagyatéki eljárással kapcsolatban az örökhagyó betétjéről is eleget kell tenni a bírósági felvilágosítás-adási kötelezettségnek. O Részvénytársasággá alakul egyik kakucsi olvasónk mun­kahelye. A budapesti cég azt ígérte alkalmazottainak, hogy részvényt ad számukra, ezzel is segítsék elő a közös ered­mény elérését. Milyen elő­nyeim származnak ebből „az előzékeny gesztusból”, kérdezi a „Bizonytalan” jeligéjű köny­velő. A gazdasági társaságra vo­natkozó jogszabályok elő kí­vánják segíteni azt, hogy a munkavállalók fokozott érde­keltséggel vegyenek részt a munkában. Az ösztönzés egyik formáját jelentik a dolgozói részvények. Ezek olyan érték­papírok, amelyeket az rt. dolgozói, illetve nyugdíjasai kaphatnak meg. A dolgozói részvény tehát korlátozottan forgalomképes, ami azt jelenti, hogy csak annak lehet adni- venni, aki a társasággal az említett kapcsolatban van. A részvényt csak akkor lehet kibocsátani, ha ezt a társaság alapszabálya megengedi az igazgatóság számára. A társasági törvény külön szabályokat állapít meg arra az esetre, amikor a dolgozó munkaviszonya — a nyugdíja­zás esetét kizárva — megszű­nik. Ilyenkor a társaságot a dolgozói részvény tekintetében vételi jog illeti meg, amely azt jelenti, hogy köteles az érték­papírt a forgalmi értéken, de legalább a névértéken megvá­Magunknak is csináljuk Járdáinkra sok a jogos pa­nasz. És nemcsak a mellék­utak környékén van baj, a fő­útvonalak mentén is sok ká­tyú, hepehupa éktelenkedik. A főváros árnyékában jobban kellene vigyázni a gyalogjárást biztonságosan lebonyolító esz­közeinkre! Javításukhoz a lakosság is hozzájárulhatna; ki-ki rendbe tehetné a házának utcai front­ját. Itt is szemléletváltozás szükséges: ne húzzunk határ­vonalat a kapun belüli és az azon kívüli terület közé! Jó látni, hogy több helyen már megindult egy folyamat; a „köz”-nek kikiáltott területet egy-egy körzet lakói felvál­lalták, és szépen lebetonozták a gyalogjárókat. Mondván: magunknak is csináljuk! Saj­nos még több helyütt másként vélekednek: miért csináltas­suk másnak? Örömmel veszem tudomá­sul falum szépülését, de elké­pedek helyenkénti csúfságán, összefogással kellene mun­kálkodni azon, hogy a tanács segítségére legyünk — lega­lább a járdáink feljavításá­ban! Padányi Lajos Budakeszi jürága, de ; bizonytalan Levelemben megújuló pana­szokat, sorolok a Gödöllő kör­nyéki Volán-járatokról: Az utas- tanács fakin'; mért a ■ megállókban a menetrendi táblák hiányosak, üresek, de helyenként az oszlop is rég ki van döntve. (Tudjuk, hogy hu­ligánok vandálkodnak, de en­nek miért a jó szándékú utas lássa kárát?) S hiába igényel­tem még júniusban menetren­det Gödöllőn. Bár megígérték, de — gondolom — elveszett a postán... A buszvezetők a menetren­det rendszeresen nem tartják Félrevezetfák a hatóságot Harcias hitvesek csillapítására A most következő két eset nagyon hasonlít egymásra, s éppen ez bennük a figyelem­re méltó. Mindig voltak olyan emberek, akik az italboltban elverve vegy elvesztve a pén­züket, megpróbáltak kiötleni valamit a harcias hitvesek vagy egyéb hozzátartozók ha­ragjának csillapítására. Ám mostanában, úgy tűnik, szinte futószalagon hivatkoznak arra a másnapos családfők, hogy megtámadták, leütötték őket és elvették a pénzüket. Lehetne ezen mosolyogni, el­nézően tréfálkozni is talán, ha mindez családon belül marad­na. Ám nem így van, hiszen az italboltok kuncsaftjai rend­re megteszik feljelentésüket a rendőrségen, ahol hivatalból vizsgálni kell az ügyeket. Meg­indul a nyomozás — nem ke­vés erőt lekötve — ismeretlen tettes ellen akkor is, ha tör­ténetesen nem volt tettes. És erőt, energiát köt le annak fel­derítése, hogy mi is történt tu­lajdonképpen. Közben pedig, országos mér­tékben elszaporodnak a bűn- cselekmények, a ténylegesen elkövetett garázdaságok. Dömök Imre huszonhét éves tápiógyörgyei gépkocsivezető feljelentést tett a Nagykátai Rendőrkapitányságon. Előadta, hogy amikor október 5-én, né­mi italozás után hazafelé in­dult a kocsmából, két cigány­férfi leütötte, összeverte, meg­rugdosta, és elvették a pén­zét. Négyezer forint volt a bukszájában, ami eltűnt. A történetet komolyan kellett venni, hiszen a panaszos, akit a ceglédi kórházba szállítot­tak, súlyos sérüléseket, egye­bek között agyrázkódást és kulcscsonttörést szenvedett. És pontos személyleírást is adott a támadóiról, akiket má­sok is láttak az italboltban. Megindult tehát a nyomo­zás, amelynek során ellent­mondásokra derült fény. így például valaki látta, hogy Dö­mök Imre nem abban az irány­ban indult el, amerre az állí­tólagos bűncselekmény történt. És a tanú által megjelölt út­vonalon egy árokban vérnyo­mokat találtak a rendőrök. Gyakorlatilag tehát az történt, hogy sikerült megtalálni az igazi helyszínt, ahol a gépko­csivezető megsérült. Amikor előtárták a tényeket, vissza­vonta korábbi állítását, és el­mondta az igazat. Meglehető­sen ittas állapotban volt, ami­kor hazafelé tartott, és kerék­párjával beleesett egy betono­zott árokba. Négyezer forint­tal indult el otthonról, s a pénzt elköltötte, elvesztette. Beismerő vallomása eny- nyi: — nem bántott senki, a pénzemet pedig elvesztet­tem ... öt nappal a tápiógyörgyei eset után a harmincnégy esz­tendős, nagykátai illetőségű Bozsik Sándor tett hasonló be­jelentést. ö is az italboltból távozott kerékpáron, amikor ismeretlen személyek megtá­madták. Karatemódszerrel rúgták le őt a járművéről, úgy hogy közben két fogát is ki­verték. A nála lévő ötszáz fo­rintot pedig elvették. A nyomozás ez esetben is kiderítette, hogy az „útonál- lók”, akikről egyébként az ál­lítólagos sértett személyleírást adott, megemlítve, hogy egyi­küket Stiglincnek szólították a társai — nem léteztek. A sé­rüléseket az okozta, hogy Bo­zsik Sándor ittas állapotban lezuhant a biciklijéről. A feljelentő beismerő val­lomása ez esetben így hang­zott: én csak azt akartam, hogy ne veszekedjen velem a feleségem ... A hatóság félrevezetése mi­att mindkét esetben megindult a büntetőeljárás. Ga. J. be. Előbb érkeznek a megál­lóba, és előbb is mennek el. Amióta Gödöllőn új buszpá­lyaudvar van, a buszok nem mennek ki a vasútállomásig. Többször csatlakozás sincs. Drága és bizonytalan lett a közlekedés, pedig ennek el­lenkezőjét vállalta a Volán, még a „Múlci” vasút megszű­nésekor. A tanácsok mindezt hagyják. Veresegyházon a „bemegy, nem megy be" a tréfás játék. Vácról jövök az unokámmal, a vasútállomás bekötőútjánál szállnak ki utasok, a busz megy tovább Szada felé. Mi meg kiabálunk: — Az állo­másra megyünk! Még a veze­tő mérges: — Miért nem szóltak időben? — Mert a menetrend szerint be kell mennie! Miért szólnánk? — felelem. Elhall­gat és megfordul. Az autóbuszközlekedés kul­turálttá tétele leginkább oda­figyelés kérdése! És nem any- nyira a pénzé, amire ma di­vat hivatkozni. Fazekas Mátyás Veresegyház Erre járt Noé bárkája? A Pomáz környékén lakók ajkán még ma is az a legen­da kering, hogy Noé bárkája a Vízözön után a mostani Kő­hegyen kötött ki. Szerintem ez nem valószínű. A legenda in­kább a hely ősi nevére utal. „Húsz napot töltött Árpád az övéivel Attilavárosban, eközben fiait, vitézeit és főbb embereit birtokokkal, várak­kal ajándékozta meg” — írja Anonymus. — „Rokonának, Karcán vezérnek a városon kívül adott birtokot,, és, az ott várát épített.” Ettől a Karcáé­tól származott a Kartal nem­zetség, melynek Árpád feje­delemtől nyert birtokai a mai napig megőrizték nevüket. Po- mázon van Kartal-dűlő- (szlá- vosan Orlovác)... Egy másik krónika szerint Árpád vezér, miután átkelt a Dunán, a „Noé hegyére” állította fel a sátrát, s onnan irányította a törzsek elhelyezkedését. Egyúttal meg­szállta a hegyekkel övezett sí­kot, az átjárókat megerősítet­te, és a korábban elpusztított városba, Sicambriába tette székhelyét. A régi palotákat itt felújította. (A hunok feje­delmének, Attilának a köz­pontja volt ez egykoriban.) Ezt a várost eddig a mai Székesfehérvárral azonosítot­ták — helytelenül. Annak a környékén sem lehet Noé he­gyet találni, a Dunához sincs köze és a Megyer nevű tele­pülések is távol vannak tőle. Pedig az utóbbi helynevek Ár­pád törzsének lakóhelyeit jel­zik. Nos, szerintem az emlí­tett hegy nem más, mint a Po­máz feletti Kő-hegy. Ezért ajánlom ezt a vidéket mindenkinek a figyelmébe, aki népünk múltjával foglalkozik. Sicambriát erre keressék! Zólyomi István Pomáz A sport újra mostoha Már közel húsz éve rendez­nek művészeti* napokat Duna­keszin. Az ünnepélyes meg­nyitó az idén november 15-én lesz. November 18-án, Bárdos La­jos születésének 90. évfordu­lója alkalmából emlékhangver- seny.t rendeznek, és sok más érdekesség is szerepel a prog­ramban. Lesz író-olvasó ta­lálkozó, hanglemez- és videó- bemutató, grafikusművész al­kotásainak kiállítása és a vá­rosi általános iskolásoknak „Sólyomszem indián vetélke­dő”. Egy dolgot nem lehet talál­ni a műsorban: sportot. Pedig az is művészet a maga mód­ján. Sólymos! László Dunakeszi Új kisárwháa nyíBt Ünnepeltek a nagyközség lakói nemrégiben, főleg az őr- szentmiklósi részen lakó em­berek. Ugyanis november 6-án egy korszerű, minden igényt kielégítő, 350 négyzetméteres alapterületű ABC-kisáruházat adott át Furák János, a Vác és Környéke Áfész elnöke. Nagyon hiányzott már ez a községnek. A régi — Bajzák- féle — bolt talán száz évig is szolgálta a lakosságot, ma ösz- szedőlőfélben van. Az utóbbi tíz évben a téglagyári és a sződi tsz őrbottyáni halasta­vánál legalább 350 nyaraló épült. A vácrátóti botanikus kertbe látogatók szintén erre közlekednek... A beruházáshoz a helyi ta­nács ugyancsak hozzájárult: telket és körülbelül 2 millió forint készpénzt adtak. Lakos­sági társadalmi munka és cél­részjegyzés is történt. A leg­nagyobb teher ennek ellenére az áfészre hárult, de csak közös összefogással sikerült megvalósítani a nagy tervet. A kivitelező, a váci Magas­építő Szövetkezeti Közös Vál­lalat, határidőre, és jó minő­ségben dolgozott. Végezetül az egyik régi, he­lyi áfészt alapító tagnak a megnyitón elhangzott szavait idézem: reméljük, később is lesz olyan árukészlet, mint a nyitás napján. Peszeki Sándor Csornád Rongyot is temetnek Ügy tűnik, a gödöllői Kállai Éva utca 8. szám alatti üres telek tulajdonosait minden év­ben fel kell ébreszteni, hogy legalább egyszer kaszáltassák le az „emberszabású” gyomo­kat, amelyek elcsúfítják szé­pülő, csendes utcánk képét! Sehogyan sem tudom meg­érteni, hogy miért ilyen fele­dékenyek e telek tulajdono­sai, hiszen a városszépítő moz­galom és szerénységem erőfe­szítései mit sem érnek, ha ez nem párosul a gondos gazda figyelmével. Meg kell említenem azt is, hogy a telefonrongálók és szemetelők mellett van valaki, aki az utcánk végén levő szép kis óvoda közelében az árnyas bokrok alá temérdek mennyi­ségű használt rongyot temet, melegágyát teremtve meg ez­zel a fertőző gócoknak, pe­dig csak annyit kellene ten­nie, hogy elégesse valahol az udvarán a ronda kacatokatj Ügy látszik, Gödöllőn egye­sek olyanok, mint az elefán­tok: igen nehezen tanulnak, de nagyon könnyen felejtenek! Közben mások egyre többet tesznek azért, hogy dinamiku­san fejlődő szép városunk visszanyerje régi patináját. Csak közös összefogással, nagyobb éberséggel lehetne fülöncsípni és felelősségre vonni azokat, akiknek Gödöl­lő nem jelent semmit. Mind­annyiunk joga és kötelessége, hogy segítsük a tanács és a városszépítő mozgalom tevé­kenységét, lefogjuk a szeme­telők. és vandálok kezét. Sík István Gödöllő ERDen ERDenics Továbbra is rendkívüli hitelakció, 50%-°s előleggel, gyorsított hitelügyintézéssel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents