Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-24 / 251. szám

2 1989. OKTOBER 24., KEDD Stockholmban tárgyalt a magyar külügyminiszter Svéd segítség a fejlődéshez 5 Horn Gyula külügyminiszter Sten Andersson svéd \ külügyminiszter meghívására kétnapos hivatalos látoga- $ tást tett Stockholmban Norvégiából érkezve. A magyar államférfit fogadta XVI. Károly Gusztáv \ svéd király. Horn Gyula megbeszéléseket folytatott ven- | déglátójával, s találkozott a svéd politikai és üzleti élet | vezető személyiségeivel. Előadást tartott a svéd—magyar ^ kereskedelemfejlesztő bizottság tagjai előtt a magyar § kormánynak a gazdaság stabilizálására és átalakítására 6 irányuló célkitűzéseiről. Hangsúlyozottan szólt azok­ról a konkrét együttműködési lehetőségekről, melyek révén a svéd gazdaság az eddigiek­nél nagyobb mértékben kap­csolódhatna be a magyar gaz­daság fejlesztésének folyama­tába. A külügyminiszteri tárgya- lásolc során Horn Gyula a magyar reformfolyamatot Ke- let-Európa és az összeurópai fejlődés szempontjából törté­nelmi jelentőségűnek minősí­tette. Hangsúlyozta, hogy a sarkalatos törvények elfogadá­sával és a Magyar Köztársaság kikiáltásával megteremtődtek e folyamat visszafordíthatat- •lanságának legfontosabb tör­vényes feltételei. Rámutatott, hogy a magyar vezetés, a tár­sadalom valamennyi politikai erejével együttműködve, ké­pes önállóan megoldani a po­litikai rendszer átalakítását, annak európai szintre emelé­sét. Ennek folyamán Magyar- ország meríteni kíván a civili­zált nemzetek tapasztalataiból, a svéd modell számos sikeres eleméből, a demokratikus in­tézmények, az önkormányza­tok, a szociális piacgazdaság működési mechanizmusaiból. A svéd külügyminiszter po­zitívan fogadta a két ország közötti együttműködés elmé­lyítésére vonatkozó konkrét javaslatokat. Horn Gyula a magyar elvárásokat a kereske­delem teljes liberalizálásában jelölte meg. Kérte a preferen- ciális vámkedvezmények biz­tosítását, valamint, hogy_ Ma­gyarországot töröljék aí'álla­mi kéreskedelmű országok ka­tegóriájából. Horn Gyula átadta a ma­gyar kormány nyilatkozatát Magyarországnak az EFTA- val kialakítandó kapcsolatai­ról. Sten Andersson ígéretet tett az európai szabadkereske­delmi társuláshoz fűződő ma­gyar kapcsolatok elmélyítésé­re, a későbbi csatlakozásra irányuló magyar elképzelések támogatására. A magyar külügyminiszter javasolta, hogy a svéd kor­mány, hasonlóan más kormá­nyokhoz, hozzon létre beruhá­zási fejlesztési alapot a svéd magántőke magyarországi be­fektetéseinek bátorítására. Felvetette annak lehetőségét, hogy svéd részről részesítse­nek képzésben magyar szak­embereket, s hogy a két kor­mány kössön megállapodást magyar munkaerő átmeneti foglalkoztatására Svédország­ban. Horn Gyula magyarországi látogatásra hívta meg a svéd külügyminisztert. Stockholmi tartózkodása so­rán Horn Gyula a magyar nagykövetségen találkozott a svédországi magyar szerveze­tek képviselőivel. A svédor­szági magyarság képviselői rendkívül nagyra értékelték a Magyarországon végbemenő, történelmi értékű változáso­kat. Hitet tettek amellett, hogy a Magyar Köztársaság előtt álló feladatok megvaló­sításához hozzájáruljanak. A stockholmi magyar nagy­követ társaságában a külügy­miniszter megkoszorúzta Olof Palme sírját. VÉLEMÉNY A Szovjetunióval szövetséges országokban megjelenő alterna­tív politikai erők nem külső ösztönzésre, hanem az adott népek kívánságára jönnek lét­re: ettől még ezek az államok szomszédaink, szövetségeseink és barátaink maradnak — mondta hétfőn a legfelsőbb tanácsban Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. Fel­szólalásából Vagyim Perfiljev, a szovjet külügyminisztérium szóvivője ismertetett részlete­ket a nemzetközi sajtó képvi­selői előtt, kevéssel a beszéd elhangzása után. A szovjet—amerikai viszonyt a nyíltság és a jószándék új szintje jellemzi — jelentette ki a szovjet külügyminiszter George Bush amerikai elnök­kel és James Baker külügymi­niszterrel folytatott megbeszé­léseiről szólva. A közvélemény sürgetésére többet kívánunk tenni a kül­földre szakadt hazánkfiaival való kapcsolattartásért — mondta Eduard Sevardnadze. Varennyikov Oslóban Katonai vezető látogatása Valentyin Varennyikov had- seregtábornok, a Szovjetunió honvédelmi miniszterhelyette­se, a szovjet szárazföldi erők főparancsnoka hétfőn ötnapos hivatalos látogatásra, a norvég fővárosba érkezett. Varennyi­kov az első ilyen magas szintű szovjet katonai vezető, aki a szomszédos NATO-országba ellátogat. A szovjet párt vezetőjének megdöntésére irányuló összees­küvés veszélyeiről nyilatkozott egy lett ifjúsági lapnak Tatja­na Korjagina szovjet közgaz­dásznő, a kormány által létre­hozott gazdasági reformbizott­ság tagja. A Szovjetszkaja Mo- logyozs október 18-i számábaú megjelent cikk szerint a Gor- bacsovval szembenálló csopor­tok szervezetten ugyan nem léteznek, politikai nézeteik is széles skálán mozognak, de kö­zös céljuk: Gorbacsov megdön­tése. „A dráma egyik színhe­lye pedig a politikai bizottság” — mondta Korjagina. A közgazdasági tudományok doktora szerint a szovjet poli­tikai élet polarizálódott: az egyik szárny nyugati típusú fejlődést akar és Borisz Jelcin köré csoportosul, a másik el­lenez mindenféle gazdasági re­formot és vissza szeretne tér­ni a Gorbacsov előtti napok­hoz. E konzervatív szárny ve­zetője Jegor Ligacsov — vélte Korjagina. Ligacsov egyébként az Argumenti i Fakti című he­tilapnak adott hétvégi interjú­jában cáfolta, hogy Gorbacsov ellensége, vagy akár alternatí­vája lenne. Tatjana Korjagina szerint Ligacsov nagyon népszerűtlen és esetleges hatalomra jutá­sát tiltakozó sztrájkok kö­vetnék. „Szükségszerűvé válna a katonai erő bevetése és a szabotőrök kivégzése. Az em­berek csak a halálos fenyege­tés nyomására lennének haj­landóak dolgozni” — nyilat­kozta a lett lapnak a szovjet közgazdásznő. . Visszatért az Atlantis Sikeresen leszállt közép­európai idő szerint hétfőn ké­ső délután Kaliforniában az amerikai Atlantis űrrepülőgép. A gép legújabb útján a Ga­lileo űrszondát vitte magával, amely azóta mintegy másfél millió kilométer távolságra száguld földünkből a Jupiter felé. A másfél milliárd dollár költségű szonda hat év múlva, 1995 decemberében éri el a naprendszer legnagyobb boly­góját. Az Atlantis öttagú sze­mélyzete (köztük két nő) si­kerrel eleget tett az utazás többi feladatának is: biológiai, sugárzási és orvosi megfigye­léseket és kísérleteket végez­tek. Előadás, véleménycsere Kassai Fábry-napok A csehszlovákiai magyar tu­dományos élet helyzetét vitat­ták meg a hét végén Kassán tartott Fábry Zoltán irodalmi és kulturális napokon. Az im­már tizennyolcadik alkalom­mal megrendezett eseményso­rozaton neves szlovákiai ma­gyar szakemberek tartottak előadásokat a csehszlovákiai magyar irodalom-, nyelv-, történet- és néprajztudomány, filozófia és esztétika problé­máiról, a csehszlovákiai ma­gyar műszaki értelmiség hely­zetéül, s véleményt cseréltek a kárpátaljai magyarok köz- művelődésének tapasztalatai­ról is. A kassai Fábry Zoltán-napo- kon részt vett a magyar Mi­nisztertanács újonnan alakult nemzeti és etnikai kisebbségi titkárságának a küldöttsége Tabajdi Csaba miniszterhe­lyettes vezetésével. MENEKÜLÉS GÁZPALACKON Az újvidéki Magyar Szó hétfőn folytatta „Szökés Jugoszlá­vián át” című riportsorozatának közlését, amelyben munka­társa, Dujmovics György, a Jugoszláviába érkezett romániai menekültek ügyét tárgyalja. — A menekülők — írja a riporter — a Dunán való átke­léshez minden használható alkalmatosságot felhasználnak, kezdve a közönséges teherautógumitól, a gumipárnákon át egészen a legkülönbözőbb típusú csónakokig. A legszelleme­sebb alkalmatosság a félig telt gázpalack, ami afféle reaktív motor, egyben pedig úszóalkalmatosság is. Sebessége órán­ként 30—40 km/óra. A legnagyobb veszéllyel természetesen az egyszerű átúszás jár, mert az örvények a hideg vízben bár­mikor aláránthatják a legtapasztaltabb úszót is. További ve­szélye a Dunán való szökésnek az, hogy általában éjnek ide­jén szánják rá magukat az emberek, hogy így elkerüljék a határőrséget. Dujmovics idézi egy, a belgrádi menekülttáborban tartóz­kodó „szikár, bajüszos fiatalember” szavait: — Most már Szegedig szóló vonatjegyem és magyarországi beutazási en­gedélyem van. Szeretnék beiratkozni az egyetemre, mert ezt szülőhazámban származásom miatt nem tehettem meg. • • Külföldi események ­egy mendtatbsBn Az emberi jogok bizottsága Genfben megnyitotta 37. ülés­szakát a Nemzetek Palotájában. A A dél-koreai kormány je­lentős hiteleket nyújt hazánknak a koreai Export-Import Bank közvetítésével konkrét fejlesztési programok finanszíro­zására — erről tájékoztatták Medgyessy Péter miniszterelnök-he­lyettest Szöulban magas szintű kormányközi tárgyalásokon. A A hivatalosan működő NDK-beli Liberális Párt (LDPD) so­raiba fogadja az Űj Fórum ellenzéki csoportosulás tagjait, le­hetőséget ad, hogy a párt színeiben a választásokon jelölteket állíthassanak. A Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a kuznyecki szénmedencéhez tartozó Mezsdurecsenszk bányászai, mert a dolgozók szerint a kormány nem teljesíti a júliusi sztrájkok nyomán kötött megállapodásokat. A Lengyelország­ban a gyógyszerek árát hétfőtől kétszeresre emelték. A A Magyar Nemzeti Bank november 6-tól 200 millió márka érté­kű kötvény kibocsátására készül a nyugatnémet pénzpiacon. Este a Parlament előtt 1956. október 23-ra emlékeztek (Folytatás az 1. oldalról.) megszületik egy szabad Ma­gyarország. Az október 23-i emlékező rendezvénysorozat központi eseménye a Szózat közös el- éneklésével zárult. Gödöllőn két helyen tartot­tak megemlékezést tegnap. A városközpontban Körösfői László, a helyi szakmunkás- képző helyettes igazgatója, az MSZP elnökségének tagja idézte fel a 33 évvel ezelőtti történelmi napokat. — Egy önérzetében mélyen megsértett nép kelt föl — emelte ki a szónok —, kiáltott megálljt, s rázta le a sztálinis­ta diktatúra béklyóit. A leg­nagyobb tragédia akkor is az volt, hogy mindkét oldalon, ár­tatlan életek pusztultak, és nem azok, akik ellen a felke­lés kitört. A művelődési házban Roszik Gábor evangélikus lelkész, or­szággyűlési képviselő nyitot­ta meg Fuscenecker Ferenc fotóművész „Kegyelet és vég- tisztesSég” — című kiállítását amelyet a gödöllői ellenzéki kör rendezett. Cegléden a református nagytemplom kertjében elő­Gödöllőn október 23-án A Kossuth-címeres virágkoszo­rúval rótták le kegyeletüket a ceglédi emlékezők szőr Rácz Sándor, az 56-os nagybudapesti Munkástanács elnöke, majd Sebők János ve­zérőrnagy, országgyűlési kép­viselő, dr. Réti Miklós, a Ma­gyar Demokrata Fórum ceglé­di szervezetének elnöke, Mácz Ákos, a Fidesz ceglédi szer­vezetének képviselője szólt az egybegyűltekhez.,.j., Ugyancsak -itt.^pnek, azoiitmepeégnek ke­retében avatták fel. Varga Gábor szobrászművész alko­tását. A szabadtéri eseményt kö­vetően hálaadó istentiszteletre került sor, amelyen Soós Mi­hály bécsi református lelkész prédikált. Kiszely Mihály ceg­lédi római katolikus esperes olvasott igét. Fáklyát tartó, nemzetiszínű zászlót lobogtató fiatalok és fel­nőttek gyűltek össze Sziget- szentmiklóson, a József Attila Általános Iskola előtti téren, hogy megemlékezzenek az 1956-os népfelkelésről. Meste­rek István, az MDF helyi szer­vezetének vezetője szólt az ün­neplőkhöz, majd Fazakas Ál­mos beszédében hangsúlyozta, hogy a 33 évvel ezelőtti nap ugyanolyan történelmi elbírá­lást vár, mint ’48 március 15-e. Ezután a felvonulók a Mun­kásőr úti lakótelepre mentek, ahol az MDF által állíttatott kopjafa mellett Bíró Vince, az 1956-os járási pedagógus forra­dalmi bizottság vezetője emlé­kezett vissza a ma már törté­nelminek számító októberre. Ezt követően a lakótelep nevét Munkásőr-ről Szentmiklósra változtatták jelképesen. ★ Az 1956. október 23-án tör­ténteket ma már ki-ki szaba­don, politikai hitvallása és vérmérséklete szerint értékel­heti. Bizonnyal nagyon sokan vannak, akik a tegnapi szóno­kokkal együtt dicső forrada­lomra, szabadságharcra em­lékeztek. Mások, akik 1956 ké­ső októberi napjaiban először talán még a diktatúra meg­döntésén örvendeztek, de ké­sőbb már a szocialista eszmét féltve a barikád másik olda­lára álltak, esetleg másképpen látják az akkor történteket. A mostani október 23. • többség számára kegyeletes ünnep, méltó s régen várt emlékezés volt az elhunytak­ra. Kár, hogy a fővárosban a különböző helyszíne^p„ akad­tak, még ha nem is sokan, akik sjíovjetellenes és a ma­gyar kommunistákat becsmér­lő jelszavakkal ejtettek foltot az ünneplés méltóságán. A rendezvényeken részt vevők többsége és maguk az esemé­nyek is ennek ellenére arról tanúskodtak, hogy ez a nép érett a demokráciára, meg tudja őrizni a szabadság rend­jét. Budakalászon a katolikus plé­bánia kertjében, a II. világhá­borús emlékműnél tartották a megemlékezést I Szentendre főterén gyertyák égtek a 33 évvel ezelőtti ese­mények emlékére Cegléden a református templom kertjében rendeztek megem­lékező ünnepséget Szovjet közgazdász doktornő nyilatkozata • • Összeesküvés Gorbacsov ellen?

Next

/
Thumbnails
Contents