Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-12 / 241. szám
///y/ 198 9. OKTOBER 12.. CSÜTÖRTÖK Ő ÍRTA lopta-Iak Nem szűkölködünk mostanában — ahogyan a szerző fogalmazta — „izgága, de igazi gondolkodó"-kban. Akik bizony lerántják a leplet...! Például arról, hogy „kollektiv tolvajosdi" jellemzett bennünket, s ha valaki nem vett részt benne, ,,a közvélemény ... egyszerűen hülyének nézte őket." Szerzőnk, Lővéri Szabó Róbert, aki a Kapuban (89/9.) publikálta dolgozatát. próbát is javasol. Mint írta.........tételezzük fel, hogy létezik egy csodagomb, amelynek megnyomásakor a magánerős építkezéssel készült házakból minden lopott anyag egy szempillantás alatt eltűnne." Nagy muri lenne ez. mert hiszen néhány „hülyét” kivéve, a tolvajok hada ott kesereghetne romokban heverő otthona előtt. Sőt, keseregni sem nagyon lenne ideje, kedve, mert hiszen a csodagomb megnyomása után .. az ország egy atomtámadás utáni állapotú romhalmazzá változna." Na. most tessék mondani: kell nekünk atombomba?! Avagy elég néhány „hülyének nézett", aki nem tudott lopni, s aki csodagombokat nyomkod?! Így is, úgy is romokban az ország. Akkor meg? Komolyra fordítva a szót: kezdünk torkig lenni a csak én vagyok egyedül becsületes hamis igéinek prófétáival. A megyében az 1981 és 1985 közötti években 3.3 964 új otthon került tető alá, s ennek több, mint kilencven százaléka a magánerős formában valósult meg. Akkor tehát: 30 ezer család, mint tolvaj. Vagy nem mindegyik? S a korábbi években építkezők? Avagy a tavalyi 4973 új lakásnak a tulajdonosa? Mind-mind tolvaj? Otthonában ott állhatna a felirat: lopta-lak?! Már bocsánat: ki kit néz itt hülyének?! Feltételezzük, L. Sz. R. is lakik valahol. S ha igen, akkor csakis tanácsi bérlakás, avagy egy albérlet lehet a színtere ennek a lakhatási lehetőségnek. Máskülönben ugyanis ... csak nem?! Hogy ö is? De hiszen, ha úgyis tolvaj mindenki, köztünk marad ... KLIENS Követelésüket továbbították Az ápolónők a válaszra még várnak Az ápolónők követeléseit kedden továbbítottál^ a pénzügyminiszterhez — közölte dr. Pesta László, az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke. Az ápolónők — mint ismeretes — tiltakozó tüntetést tartottak szeptember 26-án a Szociális és Egészségügyi Minisztérium épülete előtt, követelve igen nehéz anyagi helyzetük megoldását, munkafeltételeik javítását. Kéréseik között szerepelt, hogy a túlóra. az ügyeleti díj, a műszakpótlék mentesüljön a progresszív adózás alól; a jövőben ne kezeljék nem termelő ágazatként az egészségügyet; az ott dolgozók bérezését ne hálapénzzel oldják még. Követelték továbbá: részesedni kívánnak a közvagyon azon részéből, amely pillanatnyilag az MSZP — tüntetésük idején még MSZMP — őrzésében van. Petíciójuk átvételekor Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke ígéretet tett arra, hogy kéréseikkel megismerkednek a Parlament tagjai. Majd az iratot — tanulmányozás és állásfoglalás végett — az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának adta át. A szakbizottság hétfői, Vácott tartott ülésén azonban — sok képviselő távollcte miatt — a téma nem került napirendre. Idönyerés végett a bizottság úgy döntött, hogy dr. Pesta László — Lestárné dr. Varga Mária kíséretében — felolvassa a petíciót az adórendelet módosítását tárgyaló építési és közlekedési parlamenti bizottság szerdai ülésén, hogy az irat mihamarabb az illetékeshez, Békési László pénzügyminiszterhez kerüljön. A választ az Országgyűlés legközelebbi ülésére várják — közölte dr. Pesta László. Új tagkönyv egyúttal belépő Minden párttag szabadon dönthet A kongresszus után tegnap tartották a Magyar Szocialista Párt Pest Megyei Szervezetének első aktívaértekezletét, amelyen természetesen a legutóbbi napok eseményei voltak a napirenden. A részvevők több beszámolót és véleményt hallhattak a tanácskozásról, részletes információkat kaptak a platformok tevékenységéről, ám ami ennél sokkal fontosabb: hozzáláthattak az új párt megszervezéséhez. Az új alapszervezetek megalakítására november 10-éig kerül sor. Tekintettel arra, hogy az átjelentkezés során valamennyi érintett szabadon dönthet arról, melyik alapszervezethez kíván csatlakozni, várhatóan kisebb-nagyobb átrendeződés következik be. Ahol a tagok szükségesnek ítélik,, új vezetőséget választhatnak. Az elképzelések szerint november végéig a városi szintű, december 20-ig a megyei pártvezetést kell megújítani, hozzáidomítva természetesen az apparátusi szervezetet is. A tervek szerint néhány napon belül összehívják a korábban MSZMP-tagként megválasztott országgyűlési képviselőket, s akik vállalják az új pártot, megalakítják a parlament MSZP-frakcióját. Újdonság az is, hogy a szocialista párt új tagkönyve birtokosát feljogosítja arra, hogy bármelyik párttntéz- ménybe vagy helyiségbe annak felmutatásával beléphessen, nem úgy, mint eddig, amikor is a Központi Bizottság budapesti székházába csak külön igazolvánnyal vagy engedéllyel lehetett bejutni. Napi tízezer forint az államnak Húszezer szeszfok A kertek alján az Ipoly, a rézcsövekben pedig a pálinka csörgedez. No nem holmi közönséges zugfőzdéről van szó, hanem is nagyon is törvény szabályozta magán- vállalkozásról. Vámosmikolán Ungar Zoltán miniüzeme a példa arra, hogy érdemes kitartónak lenni, s vállalni az esetleges összeütközéseket is a fontoskodó hivatali apparátussal. mWWl — Három hónap alatt sikerült tető alá hoznom, és a szükséges berendezésekkel felszerelnem a szeszfőzdét, de másfél hónapig tartott, amíg kézhez kaphattam a működési engedélyt. Igaz, akkor, 1984- ben még csak remélni lehetett, hogy zöld utat kapnak hazánkban a társasági törvényen nekibuzdulva a magánvállalkozások. A szeszfőzde építési, beruházási költségei meghaladták az egymillió forintot. Valamennyi berendezési tárgyat, az üzemeltetéshez szükséges eszközöket kisiparossal készíttetett. Ezek olyan színvonalon termelnek, hogy akár szabadalmaztathatnák is. Eleinte fával, de két éve már fűtőolajjal működteti a berendezést. Tulajdonosa a szükséges tőkét., valóban kemény munkával hozta össze. Másodmagával elvégezte a helyi szociális otthon tetőráépítését. Jó hírű ácsmesterből, így vált elismert vállalkozóvá. A bürokrácia tévelygő papírhalmazaira üzemének nyereségessége a legcsattanósabb válasz. — Akkor, 1984-ben annyira kifogytam a pénzből, hogy már attól féltem, a gyermekem karácsonyfájára semmi sem jut. Az eltelt öt év azonban kárpótolta az akkori legatyásodásért. Havi tiszta jövedelme meghaladja az ötvenezer forintot. Főállású dolgozót foglalkoztat tízezerért. Az üzem havi átlagteljesítményét 20 ezer szeszfokban jelölte meg. A teljesímcnyeknél időzve elmondta, hogy napi átlagban 30 hektónyi cefre kerül az üstbe, s ebből mintegy 240 liter pálinka nyerhető. — Vállalkozási alapelvem, hogy csak akkor tudok lépést tartani a konkurenciával, s ezen belül az állami iparral, ha a gyorsaság nem megy a minőség rovására, s áraim alacsonyabbak, mint például az áfész által működtetett szeszfőzdéké. Szó szerint gyümölcsöző ötletnek bizonyult, hogy aki igényli, annak a háztól az üzembe fuvarozza a cefréjét. A páciensnek így csak a végtermékért kell jelentkeznie. Nem tagadta, voltak s vannak ma is ellenségei. Olyan notórius feljelentgetök, akik szeretnék üzemét, annak jó hírét lejáratni. Erre oiyan esetekben derült fény, amikor kiszálltak az APEH-től, vagy a megyei pénzügyőrség illetékesei lázasan kerestek valami törvénybe ütközőt. Konkurenciát a helyi áfész- főzde jelentene, ha... Ha egyáltalán képes lenne rá. Állandó az üzem meghibásodása, s mint hírlik, kezelői sem nagyon törekednek arra, hogy a maszekkal mérkőzzenek. Szerettünk volna velük is beszélni, de az üzem ajtaján ákom- bákom betűkkel ott éktelenkedett a felirat, miszerint műszaki meghibásodás miatt szünetel, a műnket, A Jcoszos ablaküvegen át kandikálva inkább szurokkészítő műhelyre gyanakodik az idegen, mintsem a higiéniai követelményekre nagyon is adó szeszfőzdére. Szemétlerakó telep volt, a senki földje, ahová a Tökön élő Kollár Géza megálmondta az üzemét. Eredeti szakmáját tekintve kertészmérnök, de birtokában van az élelmiszer- és borásztechnikusi oklevél is. Szeptember közepén indíthatta be vállalkozását. Mint mondta, az ötlete már 1984-ben megszületett, de pénz híján csak most valósíthatta meg. — Ki kell termelnem a havi jövedelem mellett a felvett félmillió forintnyi hitelt és annak 19,5 százalékos kamatát. Ügy számolom, hogy három év alatt megtérülhet a beinvesztált tőke. — És ha nem? Vállalkozása kudarcot vallana...? — Akkor megpróbálkoznék a sörkészítéssel. — Vonzódik a pálinka- és sörfőzéshez. Talán bornemisz- szal? — Egyáltalán nem iszom semmiféle szeszt. Meggyőződésem, hogy aki a nagyobb jövedelem mellett az ital sze- retete miatt fog bele egy ilyen nagy értékű beruházásba, annak azt üzenem, hogy húzza le Kóstoló a rolót és adja vissza sürgősen az iparengedélyt. Ehhez tiszta fej és találékonyság szükséges. Bent az üzemben a főzőüstök előtti területen jókorá fahasábok jelzik, hogy itt aztán van mit eltüzelni. Alkalmanként segítője is akad. Arra viszont fenemód ügyel, hogy aki besegít a napi munkába, az lehetőleg háttal álljon az üvegnek vagy a féldecis pohárnak. Az üzem belseje, s benne a főző-, finomítóberendezések úgy ragyognak, mintha gyógyszertárban lennénk. — A berendezés állapota határozza meg, hogy milyen minőségű, tisztaságú pálinkát kapnak a megrendelők. Itt kétszeres az üzemeltetési biztonság, hiszen az üstökhöz csatolt állványcső, nyomásmérő és szelep erre biztosítékot ad. A berendezés stabil pontja az a mérőóra, amelyről, miként egy gázos vagy elektromos díjbeszedő, a cefrét szállító is leolvashatja, hogy a főzést követően végül is mennyit kell fizetnie. Viccesen tarifa- számlálónak is titulálják. — Napi tízezer forintnyi adót adok az államnak, s átlagban 1,5 hektoliternyi tiszta pálinkát állítok elő. Általában a kuncsaftok 50 százalékot megközelítő alkoholtartalmú készterméket kérnek. Egyébként a hivatalosan megengedett 40-50 szeszfok közötti.. — Alig egy hónapos üzemeltetés után már feltérképezhette azt, hogy mennyi önnek a tiszta haszna. — Mi tagadás, erre Is gondolni kell, s úgy látom, hogy a havi tiszta jövedelmem 40-50 ezer forint között mozoghat. Az üzem irodaépületében lévő íróasztalon akták, hivatalos dokumentumok jelzik, hogy naprakészen és pontosan kell vezetni minden, a szcszfőzés- sel kapcsolatos momentumot. A megyei pénzügyőrségtől ugyanis gyakorta, meglepetésszerűen szállnak ki a „fináncok”. Sokasodnak Pest megyében a magánvállalkozásban működtetett szeszfőzdék. Rövidesen beindul egy Sóskúton és Pócsmegyeren, de épül már a tárnoki is. Gyócsi László A fokoló t nein lehet becsapni A belföldi húsellátás javítása. zavartalanná tétele érdekében az állami intervenciós alapból október 1- jctől december 31-ig kilónként 11 forintos támogatást igényelhetnek azok, akik a belkereskedelem számára meghatározott sertéshús- féléket értékesítenek. A támogatás az állami feldolgozó üzemeket és az úgynevezett regionális — termelőszövetkezeti, állami gazdasági, áfész — vágóhidakat és feldolgozóüzemeket illeti meg. Pest megyében is több termelőszövetkezet foglalkozik húsfeldolgozással, tart fenn vágóhidat. A hír kapcsán megkérdeztük, az intézkedés érdekeltté teszi-e őket abban, hogy minél több húst adjanak el a kereskedelemnek, illetve értékesítsenek saját üzleteikben. Lefölözni a nyereséget Az ágazatvezetők véleménye megegyezett abban, hogy az ártámogatással az eladás nem ráfizetéses, így most bátrabban értékesíthetik a tőkehúst is. Nem hallgatták el a gondokat sem. Aggasztja őket, hogy az állattartók már jelezték — hallván a támogatásról —, szeretnének ők is árat emelni. Nyugtalanítónak tartják, hogy a 11 forintos ártámogatás csak december 31-ig szól, s januártól már a szabad ár lép érvénybe. Tüske Róbert, a TOT tanácsosa elmondta, hogy a regionális üzemeknek az első félévFélnek a szabadpiac farkasförvényeitől Ki süti majd a pecsenyéjét? ben sem voltak olyan nyereségtartalékaik, mint a nyugateurópai sertéskeresletet kihasználó, extraprofitot elérő állami húsipari vállalatoknak. Ezek az üzemek jórészt kényszerpályára kerültek, s egy nagyon vékonyodó, gyorsan fogyó nyereséghányad mellett próbálnak szerződéses kötelezettségeiknek eleget tenni. A szakemberek véleménye szerint megoldás lenne, ha az extraprofitot elérő vállalatok nyereségét „lefölöznék", és ebből egy olyan pénzalapot képeznének, amelyből biztosíthatnák az üzletből kirekesztett — de a közellátás szempontjából nélkülözhetetlen — üzemek nyereséges működését is. Szerinte sem jelent megoldást a 11 forintos árkiegészítés akkor sem, ha az élő állat felvásárlási ára meghaladja a 70 forintot. Ilyen körülmények között lehetetlen a tőkehúst rentábilisan előállítani. Ismeretlen játékszabály Igaz, a hizlalás költségei is egyre tetemesebbek. Az árrendszer furcsasága, hogy bár a takarmányárak szabályozottak, a fehérjék — elsősorban a szójadara — hónapról hónapra drágulnak. A szabad ár kialakítása csak akkor korrekt, ha az összes piacszabályozó eszköz — amely az áron kívül létezik — egyértelmű. A termelők és a feldolgozók egyelőre úgy érzik, hogy a „piaci játék” szabályait még nem közölték velük. A feldolgozóüzemek ilyentájt kötnek szerződést a termelőkkel. Korábban az árakat államilag szabályozták, s bár előfordult, hogy különböző indokok miatt ezek egy-két forinttal emelkedtek, de mindkét fél tudta, hogy mire számíthat. Ma gyökeresen más a helyzet. A hizlalók még nem tudják, hogyan alakulnak a takarmánygabona-árak, mennyiért lehet megkapni egy malacot. A kukoricatermésről eddig ugyan ellentmondásos hírek érkeztek, de az bizonyosnak látszik, hogy nem lehet rekordtermésre számítani. A bizonytalanságot jellemzi, hogy a kukorica ára a szabadpiacon az elmúlt egy-két hónapban mázsánkénti 100 forinttal drágult. Volt, hogy 1000 forintért lehetett venni egy malacot, máskor 1800 forintot is elkértek érte. Ha egy hízott sertésen a gazda haszna 150-200 forint, akkor a 800 forintos mozgás óriási. Hosszú távon a hizlalók sem nevelnek sertést, ha az állattartás nem hoz nyereséget a konyhára. Ha a piac kiszámíthatatlan, a termelők bizalma megrendülhet a vállalkozás sikerében, az előre nem látható bajok ellen a legnehezebb védekezni. A másik rovására A fogyasztókat sem nyugtathatja meg az az előrejelzés, miszerint az élelmiszer- iparban az áremelkedés magasabb lesz. mint az idén. Nem lehet tudni, hogyan alakul a fizetőképes kereslet, hiszen egyes becslések szerint a magyar családok már jövedelmüknek felét költik élelmiszerre és háztartási cikkekre. Ha a jelenlegi helyzet nem változik, akkor előfordulhat, hogy a fogyasztó ráfizet, de a termelő és a feldolgozó sem jár jól. A mezőgazdasági szakemberek tartanak attól, hogy a kormány az élelmiszer-ipari ágazatot kiszolgáltatja a szabadpiac farkastörvényeinek. Félnek, hogy egy olyan szabályozhatatlan árharc alakul ki, amelyben mindegyik fél a másik rovására akar nyereséget elérni. Ez ugyan átmeneti eredményeket hozhat hol az egyik, hol a másik javára, de hosszú távon gazdasági összeomláshoz vezet. Hargitai Éva Megérkeztek a cefrével teli bordók a tök! szeszfőzdébe „ V ' - (Pék Veronika felvételei)
