Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-11 / 240. szám
1989. OKTÓBER 11., SZERDA Titian 9 Művelődési házból — műszaki bolt A Mátraker Szentendrén SZÁMÍTÓGÉP Nem agyonírt Hatékonyságnövelés, automatizálási folyamatok, információs szolgáltatás. A címszavak hallatán-olvastán nem is vélné az ember: a szovjet mezőgazdasági szak- irodalom lassan korszerűsödő kínálatából valók. Pedig így van. A közelmúltban, a moldáviai Kisinyov „Stiinca” kiadójánál látott napvilágot az orosz nyelven — tehát terjedelmesebben is — mindössze 120 oldalnyi könyvecske. N. A. Zavertajlo: A számítógép használatának ökológiai problémái a mezőgazdaságban, mely méltán tarthat számot a hazai agrár szakemberek érdeklődésére. Több okból is. Először azért, mert nem agyonírt, agyonelemzett területen kalandozik: a számítás- technika gazdasági vetületei- vel aránylag kevés szerző, kevés mű foglalkozik. S talán még ennél csekélyebb azok száma, amelyek a mezőgazdaság sajátosságain keresztül vizsgálják a témát Másodszor azért, mert a szerző, jól érzékeli, hogy hazája a fejlett nyugati országoktól, vagy akár csak Magyar- országtól is jócskán lemaradt a számítástechnika mezőgazdasági alkalmazásában. Így afféle eligazító, olvasói figyelmét az új meg új lehetőségekre terelő könyvet adott közre. Kihasználatlan lehetőség pedig a mi portánkon is bőven akad ... A mezőgazdasági irányítás rendszerelméleti megközelítésétől az irányítási folyamatok gazdaságossági vizsgálatán át jut el mondandójával a fejlett és kevésbé fejlett országok mezőgazdasági-számítástechnikai gyakorlatának ismertetéséig. Végül konkrét példán, a moldáviai köztársaságén mutatja be a számí- tástécjinika felhasználását" a növénytermesztésben, állattenyésztésben. Mindezt, hogy olvasói a hatékonyságról is képet alkothassanak, ugyancsak konkrét gazdasági számításokkal illusztrálja, Ezzel pedig akarva-akaratlanul újabb érvet szolgáltat ahhoz, hogy megértsék végre sokan itt az Elbától keletre is: a tudomány — a közvetlen termelőerő. Kozlov Annamária A Mátraker Korlátolt Felelősségű Társaság megvásárolta a Nógrádi Szénbányák két ingatlanát. A mintegy kétezer négyzetméter alapterületű salgótarjáni Bányász Művelődési Házban Észak-Magyarország legjelentősebb műszaki áruházát rendezte be, amelyben a televíziós készülékektől a patkószögig mintegy húszezerféle cikkből válogathatnak a vásárlók. Az épület egyik szárnyában cukrászdát-fagylaltozót alakítanak ki, amely éjszaka drinkbárként fog működni. A művelődési házhoz tartozó tíz- ez-r négyzetméternyi szabad területen a kft. raktárakat kíván építeni. A társaságnak ezt megelőzően két kisebb üzlete volt, a műszaki áruház az első igazán nagy vállalkozása, s további üzleteket kívánnak nyitni Budapesten, Szentendrén és Balassagyarmaton. Terveik közt szerepel az export-importjog megszerzése és kereskedeimi iroda nyitása Becs belvárosában. A Mátraker kft. — amelynek jelenleg harminchat tagja van — köztük vagyonrészével a Nógrádi Szénbányák —, megvette továbbá a szénbánya Salgótarján közeli „Gyertyános” Ismét kezükbe vehetik az érdeklődők a Ceglédi Hírmondó legújabb számát, mely első oldalán arról tudósít, hogy vége felé közeledik a termálfürdő kálváriája. A földmunkák nyomán körvonalazódik a tározótó, elkészült a villany- vezeték, s helyükön vannak a kutak.' K.ét emglet boldogságról szól az oldal másik cikké,4 árriély á nemrég átadott.vidám, hangulatos kereskedelmi, vendéglátóipari szakközépiskola és szakmunkásképző életébe pillant be. Ám a felújítás, a város gyarapítása zavarokat okozott a pénzügyi egyensúlyban. Részletes elemzése szintén az első oldalon olvasható. ötvenhat forró napjairól közöl összeállítást a második oldal. Érdekes dolgokra derül fény az írásból. Megtudhatüdülőtelepét. A festői szépségű völgyben fekvő üdülőtelepen a kft. nemzetközi szabadidő- centrumot hoz létre. Máris készülnek a főépület tervei, ebben háromcsillagos szálló, étterem, konferenciatermek és játéktermek lesznek. Az üdülő területén telefonnal, telexszel, telefaxszal felszerelt összkomfortos faházakat is telepítenek, hogy a nyugati üzletemberek ilyen irányú igényeit is kielégíthessék. Létesítenek továbbá ezenkívül nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas tekepályákat, teniszpályákat, fitti.ng-szálont, uszodát, szaunát, erdei lovaglópályát. A hazai és külföldi autósturizmus luxusigényeit, valamint a konferencia-turizmus kívánalmait is kielégítő nemzetközi szabadidőcentrumot szeretnék már a jövő évben üzembe helyezni. A vállalkozás iránt finn, osztrák és NSZK-cégek is érdeklődnek. A kft. a megvalósításhoz világbanki hitelre is pályázatot nyújt be, valamint kérelmezni fogja a beruházás adómentességét. Támogatja a kezdeményezést a salgótarjáni tanács is, sőt az sem elképzelhetetlen, hogy tanácsi tőkével is részt vesz a beruházásokban. juk, hogy a járási párttitkár távozása után hatalmas meny- nyiségű felhalmozott élelmiszert találtak az éléskamrában. Sokakat érdeklő információkat közöl a harmadik oldalon a lap. Ezekből megtudhatják az érdeklődők, hogy mikor fogadnak a tanács ügyintézői, vezetői, hol épül gázvezeték a közeljövőben. Egy. színes képriport segítségével pedig bepillanthatunk a ceglédi kenyérgyár életébe, oda, ahol a finom Erzsébetek „születnek”. Telefonhelyzetünk gondjairól, a mozgó könyvtár örömeiről olvashatnak tudósítást az ötödik oldalon az érdeklődők. Cegléd geológiai múltját, a bányászkodás történetét tekinti át írásában az utolsó oldalon Surányi Dezső. CEGLÉDI HÍRMONDÓ A CEGLÉDI VÁROSI TANÁCS LAPJA Levélháború Ócsán (1.) Mit akarnak a tisztelt polgárok? $ A nyári éjszakában ócsa ^ utcáin emberi árnyak tün- I tek föl a kapuk előtt. Leve- ^ lesládák fedele zörrent, pa- X pír zizzent. A halk neszek- X re is éberen fülel: házőrző X ebek világgá csaholták: va- ^ lakik járnak a kertek alatt. ^ Aztán másnap délelőtt, | amikor az emberek a pos- I tájukat kivették, több százan találtak egy-egy papír- % lapot, fénymásolt „nyílt ^ levelet’’. Így kezdődött az ócsai levélháború. Kiváltó okai közül az egyik nyilvánvalóan a hangosan gondolkodók július 4-i ülése volt, amelynek céljáról egy kétlapos zöld füzetecske számolt be. E figyelemfelkeltő kiadványra reagálva írták meg a helyi ellenzékiek „nyílt levelüket”. Az első szórólap Több címzettel, így Dönti Károly tanácstaggal is sikerült beszélnünk az ügyről. Az ócsai művelődési ház Híd a jövőbe címmel szórólapokat készített sok száz példányban, majd azokat szétosztották a nagyközség lakói között. A röplap aláírói — Földiné Hajdú Anna. a kultúrház igazgatója, Papp László református lelkipásztor, Dönti Károly tanácstag — akkor nem sejtették, hogy a jó szándékú néhány sor milyen indulatokat kavar maid. Ök csak a tervezett Bécs— Budapest világkiállítás, a honfoglalás 1100. évfordulója kapcsán, a település és a tájvédelmi körzet nevezetességei, értékei által kínált lehetőségekre akarták felhívni a lakosság figyelmét. Tették mindezt a falusi turizmus fejlődésének elősegítése érdekében. A helybeli lokálpatrióták, a nagyközség államigazgatási, politikai, gazdasági és egyházi vezetői és a tanácstagok július 4-én ültek össze. A társaság négytagú munkacsoportot választott meg — a röplap három aláíróját és a budapesti illetőségű Bodor Katalint. E munkacsoport kérte fel az ócsai polgárokat, hogy tegvék rendbe a községet, tisztítsák meg a porták előtt a járdákat, árkokat, átereszeket, utakat, s irtsák ki az elburjánzott gyomot. Aki fát akar ültetni háza elé — ígv a szórólap közlése —, az írásban nvúitsa be igé- nvét a művelődési házban, s akkor névre, címre rendelik meg az ineven facsemetéket az erdészettől. Az ültetéshez tehát csak a gödröt kell kiásnia kinek-kinek magának. Megdöbbentő válasz Kerestek olyan vállalkozókat is, akik a falusi turizmus meghonosítása érdekében lakásuk. házuk egv részét felkínálnák szállásul a turistáknak. A szórólap megjelenése után mintegy két hónap múlva látott napvilágot a „nyílt levél”, amelyet Juhász Károly, a Népfőiskola, Révész Miklós, az SZDSZ és Végh Gábor, a Független Kisgazdapárt helyi csoportjainak képviselői írtak alá. Ebből idézünk: ... Először is: meg kell kérdőjeleznünk szándékuk komolyságát, amikor azt írják: „Hozzá kell szoknunk, hogy ebben a községben a továbbiakban az. és csakis az valósulhat meg. amit Ócsa tisztelt polgárai akarnak.” ... akarnánk mi is sok mindent, de éppen legjelentősebb rétegeink képviselőit nem kérdezi meg senki. Minden látszat ellenére még önök sem. hiszen már a kezdet kezdetén kirekesztették maguk közül azoknak a csoportoknak a megbízottait, akik a lakosság által spontán létrehozott szervezeteket képviselnék. ... még egy meghívó erejéig sem tisztelték meg sem az itteni kisgazdákat, sem a szabad demokratákat, de a Népfőiskola tagjait sem. Pedig tetszik, nem tetszik, vagyunk és létezünk, sőt, képviselünk is valakiket. ... tud ink. ott volt önök között az ócsai református lelkész, azonban árulják el. hogy a lakosság nagy többségét adó katolikus közösség megbízásából ki volt jelen? Ezek után mondják meg: mitől tekinthető legitimnek a megválasztott négytagú munkacsoport? Ki hatalmazta fel Szárax lábbal a Rátkevei-Duna fölött Az útépítők történelmi pillanata Felgyorsult körülöttünk az élet. Itt a pluralizmus, a pártkongresszus, a menekültügy vagy a reform. De az országos nagypolitikán kívül is vannak történelmi pillanatok. Még ha kicsik is. Tegnap ilyennek lehettek részesei az MO koordinációs bizottság tagjai. Ha néhányon megmosolyogni valónak tartják is ezt a megjegyzést, el kell oszlatnom a téves elképzelést: igenis nagy dolognak számit az, ha ma valaki végigmehet a még csak alakuló, de egy részén már járható MO-s autópályán. JÓ TEMPÓBAN Tegnap délelőtt a szemerkélő esőben a Csepel-sziget közepétől, az autópálya-főmérnökség épületétől a már kész asz- faltúton keltek át a bizottság tagjai a Ráckevei-Duna födött, a haraszti hídon. Igaz, a körgyűrűre még meglehetősen körülményesen lehet feljutni, hiszen néhol csak jól ledöngölt homokos úton haladhatnak a járművek, de az eredmény értékéből ez nem von le semmit. Decemberben kezdődik meg az autópálya-főmérnökség műszaki átadása, de a külső szemlélő számára úgy tűnik, hogy kész van az épület, csupán a bútorok, gépek hiányoznak belőle. Még a függönycsipeszek is a helyükön vannak. Nem mintha ezek az apró fémdarabok oly fontosak lennének egy autópálya-főmérnökség életében, de jelenlétük iól szemlélteti a készültségi fokot. Pár nappal ezelőtt pedig az új útra térhettek azok, akik Csepel és Szigetszentmiklós között közlekednek. Ez az MO fölött ível át. Mint Bánóczi István, az Űtiber főmérnöke elmondta, a terv szerint haladnak a kivitelezéssel, sőt, azzal, hogy az autópálya-felügyelettől Harasztiig aszfaltozott az MO felülete, kicsit előbbre is vannak az eredeti ütemtervnél. A csomóponttól nyugatra, a Nagy-Duna-híd feljárójánál még a földmunkáknál tartanak, de annak utolsó fázisánál. Szükség is van a jó tempóra, hiszen maönöket, hogy felhatalmazzák e négy személyt? ... azt értettük meg a felhívásból, hogy — bármilyen udvarias formában is — de utasítást kaptunk arra: tegyük rendbe házunk táját, a járdánkat, az úttest ránk eső szakaszát. Ezenkívül adjuk át lakásunk egy részét, netán öreg házunkat újítsuk fel külföldi turistáknak. Mindez, úgymond, a mi hasznunkat is szolgálná. Aztán, ha portánkat is szépíteni akarjuk, az erdészet ingyen ad erdei facsemetéket, nekünk „csupán” a gödröt kell kiásni. Ellenzéki kételyek Summázva: megint mindent tőlünk kérnek, megint mindent mi rendezzünk el éppúgy, mint régen, de mit kapunk cserébe? Mit adnak Önök, igen tisztelt „Hangosan Gondolkodó Társaság”? ... pénzt, hiteleket a régi házak felújításához? Ha mégis mindezt elvégeznénk a saját zsebünk terhére, adnak-e garanciát, hogy a nyugati vendégek éppen ide kívánkoznak majd? Adnak-e felelőst: megígérik-e. hogy a viláakiállítást egyáltalán megrendezik? Ha valóban olyan emberek képviselik maid érdekeinket, akiket a lakosság legszélesebb rétegei választanak meg feladatukra. akkor elhisszük majd: nem akar bennünket senki felhasználni arra. hogy a mi tűzhelyünknél sütögesse sóiét pecsenyéjét.” Hát ez a lényege az ellenzékiek röpiratának. s ez volt a kezdete a levélháborúnak. A választ Dönti Károly szeptemberben keltezte ... (Folytatjuk.) Aszódi László Antal holnap a hárosi híd is elkészül, hiszen a folyó két partjáról épített hídszárny már összetalálkozott a Duna fölött. A gerendák is a helyükre kerültek, s még ebben az esztendőben szeretnék befejezni a vasbeton pályaszerkezet kialakítását. Jószerivel már ma is át lehet száraz lábbal kelni itt a Duna fölött. S ha jól belegondolunk, ez talán a legnagyobb előrelépés, hiszen mindmáig nem volt híd, amely összekötötte volna a Csepel-szigetet a Dunántúllal. Innen Nagytétényen keresztül kapcsolódhatnak majd be az ország vérkeringésébe az autósok. Az Érd felé vezető út jövő év októberére elkészül, de a 6-os út bevezető szakaszára csak a második ütemben kerül sor, vagyis 1993-ban vehetjük birtokba. MÉG AZ IDÉN De térjünk vissza a folyó másik oldalára, a haraszti hídhoz! Az Aszfaltútépítő Vállalat most készíti a szigetelést, s ezután jöhet a legfelső aszfaltréteg a hídra. Ha az időjárás-felelősök is úgy akarják, még ebben az esztendőben elkészülnek vele a kivitelezők, s jövőre a tervnek megfelelően át tudják adni a forgalomnak. Ha hamar beáll a fagy, csak a következő esztendő tavaszán kerül sor a felső aszfaltburkolat kialakítására. De nemcsak itt folynak látHogyan lehetne pénzhez jutni? — valószínűleg sokakat foglalkoztat ez a kérdés hazánk egyre szegényedő állampolgárai közül. A háztáji csigatenyésztés a kispénzű termelők pénztárcájának tartalmát is gyarapíthatja! Az éti csiga csak növényi táplálékot fogyasztó állat. Tavasszal és nyáron szaporodik, a föld alatt telel. Már 200 négyzetméteren is érdemes tenyészteni, egy-egy négyzetméterről — az első generáció felnövekedése után — 4-5 kilogramm értékesíthető csigát lehet felszedni. A tenyésztésre kiszemelt területet többféle növénnyel kell beültetni, de a csigák tápláláványos tempóban a munkálatok, hiszen Dunaharaszti és az 50-es út között is elkészültek a kivitelezéssel az útépítők. Most már csak a padka és a rézsű kialakítása van hátra, de várhatóan ezzel is végeznek még ebben az esztendőben, AZ ELKERÜLŐ RÉSZ A körgyűrűhöz szervesen kapcsolódik az 51-es út, amelynek Dunaharasztit elkerülő részén is dolgoznak a szakemberek. A Duna—Tisza- csatorna és az alsónémedi út között idén elkészül az alapréteg, s ha az időjárás engedi, kialakítják az aszfaltburkolatot is. Jövőre folytatják a bugyi útig az építkezést. Közben megkezdték a Duna—Tisza- csatorna hídjának a kivitelezését is, hiszen csak úgy vehetik birtokba az autósok a kerülő utat, ha biztosítják az átkelést a csatorna fölött. Az ég végéig a cölöpöket szeretnék a helyükre tenni az építők. Eddig csupa jóról számoltunk be, azért be kell vallani, hogy egy ponton csúsztak a kivitelezők, ha nem is a saját hibájukból. Bár lesüllyesztették az 51-es utat, s a forgalom a végleges nyomvonalon halad, még nem készült el a járda. Erre várhatóan a hónap végéig sor kerül, ha a posta gondoskodik a kábelek áthelyezéséről. sában különösen fontos szerep jut a csicsókának. A csigák elmászását sűrű szövésű hálóval, deszkával, lemezzel vagy egyéb, e célra alkalmas és olcsón beszerezhető anyaggal lehet biztosítani. Az első évben csak a betelepítendő tenyészállatok számát kell figyelembe venni a parcellák kiépítésénél, majd a második évben a nagy csigákat új helyre kell átrakni. A csigatenyésztés sok munkát nem igényel, viszont száraz időben — tavasztól őszig — locsolni kell a területet. A szabadtéri tenyésztés mellett megoldható a zárttéri csigatartás is, bár az kissé bonyolultabb. T. A. M. Megkezdték az MO-s autópálya ráckevei Duna-hídjának aszfaltozási munkálatait Csak locsolni kell Csigapénz
