Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-11 / 240. szám
6 1983. OKTÓBER 11., SZERDA Jogi tanácsok KöfeEezo-e a törzsgérda? 9 Bérlet feltnoei- «Sásának Indokai 9 Kedvezmények az eljárásban 9 SCisajátítási kártalanitás O V. F. érdi lakatos budapesti munkahelyén az idén érle el a 15. inunkaviszonj’ban töltött évet. Munkahelyi vezetője azonban a törzsgárdatagsá^át nem javasolta. Hova fordulhatok panasszal? — kérdezi. A törzsgárdára vonatkozó szabályokat 19(58. május 1-jétől hatályon kívül helyezte , a 33/ 1988. (IV. 25.) MT számú rendelet. Ez a módosítás azonban nem jelenti azt, hogy a törzsgárdatagság intézménye automatikusan megszűnik; hanem arra vonatkozik, hogy a jövőben a dolgozók és a vállalat vezetősége elhatározásától függ, milyen módon ismerik el a hosszú ideje végzett eredményes munkát. Abban az esetben tehát, ha a törzs- gárdatagságot vállalati szabályzat rendezi, az abban előírtak vonatkoznak a tagság keletkezésére és megszűnésére. A dolgozó tehát a szabályzat előírásainak megszegése miatt csak a vállalati szerveknél terjeszthet elő panaszt, munkaügyi vitát nem kezdeményezhet. Ez azt jelenti tehát, hogy amennyiben kérését elutasítják — ugyanúgy, mint a jutalom esetében —, nem kényszerítheti ki a rá kedvezőbb döntést. Más a helyzet akkor, ha a dolgozó megkapja a törzsgárdatagságot, de ahhoz a szabályzat szerint járó. jutalmat bármilyen címen nem* fizetik ki részére. Ilyenkor ugyanis a munkaügyi vitát elindíthatja. • Másfél szobás lakást béreltem, Iria „Csalédott” jeligével egyik olvasónk. Sajnos egy baleset miatt igen súlyos anyagi helyzetbe kerültem s Igv a háztulajdonos azonnal felmondta a bérletet. Hiába közöltem, hogy nagyobb, összege^ várok, ö csak lobogtatta" -a szerződést, bizonygatva a felmondás Jogszerűségét. A bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondhatja, ha a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg. Felmondási jogát azonban a bérbeadó a jog társadalmi rendeltetésének megfelelően gyakorolhatja. Ez azt jelenti, ha o bérlő önhibáján kívül kerül olyan körülmények közé, hogy a fizetési kötelezettségének átmenetileg nem képes eleget tenni, menthető okból és bizonyíthatóan pótolni tudja a mulasztását, a lakásbérlet jogszerűen nem szüntethető meg. Természetesen a bérbeadó ilyen esetben is jogszerűen tarthat igényt a határidőn túl megfizetett tartozás kamatára. Azt tanácsoljuk tehát, hogy ne tartson a jogszerűtlen eljárás következményeitől, hanem azt utasítsa vissza. Ilyen esetben ugyanis a bérbeadónak a felmondás érvényességének megállapítása érdekében bírósági eljárást kell kezdeményezni, amelynek során a joggal való visszaélést megállapítják. • Részeges férjem több mint 20 ezer forint gyermektartás- dij-hátralékban van. Tudomásom szerint nem dolgozik, Írja B. I.-né Péeelröl. Végrehajtási eljárást indítanék ellene, de attól tartok, hiába fizetem ki az illetéket, mégsem jutok a gyermekeimnek megítélt ösz- szeghez. Bármiféle hatósági eljárás kezdeményezése pénzbe kerül az igazságát kereső félnek, hiszen csak az eljárás során dönti el a hatóság, hogy kinek volt igaza a vitában. A felesleges pereskedés elkerülésére rendelkezik úgy a jogszabály, hogy az eljárási illetéket és egyéb költségeket a kezdeményező félnek előzetesen le kell róni. Természetesen előfordulhat olyan körülmény is. amikor valaki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán nem tudja fedezni a jogai érvényesítéséhez szükséges összeget. Ilyenkor lehetőség nyílik arra, hogy az eljárás megindítása előtt vagy azzal egyidejűleg, illetve az eljárást befejező határozat meghozataláig bármikor, költségmentességet kérjen. Vannal azonban olyan eljárási formák amikor a feleket a jövedelm és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül költségmentes ség illeti meg. Ezek a jog által különösen védett ügyek. Az apasági és származás megállapítása iránti perekben, de a szülői felügyelet megszüntetése, illetve visszaállítása iránti perekben a feleket megilleti a teljes költségmentesség. Ugyancsak ez a kedvező eljárás vonatkozik a gondnoksági, gyermekelhelyezési és -tartási ügyekre is. A munkaviszonyból, valamint a szövetkezeti tagságból származó pereknél szintén nem kell viselni a költséget a feleknek. Mindebből következően ez a kedvezmény nemcsak az alapeljárásban, hanem a jogerős ítéletek végrehajtása során is érvényesül. Ezek alapján nem kell tartania levélírónknak attól, hogy felesleges pluszköltségei merülnek fel. • Egy budapesti olvasónk írja. hogy kisajátították, vidéki zártkertiének egy részét. A telken lévé kis ház megmaradt a tulajdonában de a kertjének Jó részét elvették. Milyen kártérítés illet meg? — kérdezi. A kisajátított ingatlanok tulajdonosait teljes kártérítés illeti meg. A kártérítés összegének megállapítása során igen gyakran merül fel vita a felek között. Azt a kisajátítók is tudomásul veszik, hogy a kártalanításnak a forgalmi értéken kell megtörténnie, azonban igen gyakran csak önmagában a tulajdonostól állami tulajdonba került ingatlant veszik számításba. Arra is tekintettel kell azonban lenni, hogy az ingatlan egy részének kisajátítása esetén a visszamaradt ingatlanrész a tulajdonos részére csak korlátozott használatot biztosíthat, még akkor is, ha fennmarad a telken emelt épület. Ebben az esetben ugyanis a tulajdonosnak meghúsul az a szándéka, amely adott esetben gazdálkodásra irányul, és jelentősen csökkenti ingatlanának eredeti funkcióját, megnehezíti továbbá számára az értékesítést is. A jogszabályok erre figyelemmel úgy rendelkeznek, hogy ezt az értékkülönbözetet szintén meg kell téríteni a kisajátítást szenvedő félnek. Dr. Sinka Imre Olvasóink részért minden cslltórlBkfin IS és IS óra közólt Ingyenes |ogi tanácsadást tartunk a Bp Vili.. Rlaha Colra tér 1. szám alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. § Tíz nap rendeleteS ■ Postabontás m VÁRJUK LF.VELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 31f -1446 Magyarázatot kérek! Természetesen ezt én is nyilvánosan kérem — mert ez is a nyíltsághoz tartozik —, mint a panaszlevél esetében. Dr. Franek László Vác Meglepetéssel vegyes csodálkozással olvastam a szeptember 6-i Postabontás rovatban a szomszéd városi Kelemen János Jobbegyenes a telefonnak című levelét. Ügy érzem, hogy ennek közlésében nemcsak a telefonnak jutott egy jobbegyenes, hanem a levelet közreadó ismereteinek is. Ugyanis a levélben szerepel — a körzeti tanácstag javaslataként feltüntetve — az illetékes postahivatal számozott irományából egy idézet, mely szerint: Nyilvános távbeszélő-állomás, illetőleg helyének kijelölése a tanács illetékes dolgozójának közreműködésével es engedélyével történt, természetesen a lakosság érdekeinek messzemenő figyelembevételével. A közölt levél egv bekezdéssel alább érthetetlennek tartja, hogy hivatkozhat az illető tanácstag arra, hogy az itt lakók érdekeit támogatta. A levél végén erre vár választ a gödöllői Kelemen János. Nem védem a magyarázatra felkért tanácstagot, mert nem ismerem. Azt azonban tudom, hogy a postahivatal nyilatkozatában szereplő tanács illetékes dolgozója semmiképpen nem azonos a tanácstaggal, akinek ilyenfajta engedélyezési joga nincsen. Ö a választott népképviseleti szerv tagja, míg az illetékes dolgozó a tanács munkaviszonyban álló alkalmazottja! Előfordulhatott viszont az, hogy a tanácstagot előzetesen meg sem kérdezte az illetékes, de ak^ormíért tő-; le kell magyarázatot kérni? A rovattól kérek magyarázatot, hogy Kelemen János levelének közlése előtt miért nem tisztázták a fogalmakat? Köszönjük, hogy olvasónk — szolidaritásából fakadóan — felhívta figyelmünket erre a pontatlanságra. Azért csak így nevezzük a dolgot, mert a panaszlevél elolvasása után sem- m‘:éle kétségünk nem volt afelöl, hogy az említett illetékes valószínűleg a műszaki osz- tá’y valamelyik alkalmazottja, s hogy egészen más a tanácstag. kelemen János egyértelműen a tanácstag munkájával elégedetlen. A hozzánk beérkező olvasói vélemények terjedelmét közismerten - csökkentjük. Ellenkező esetben egy panaszból állna a postabontás. Es az is előfordul, hogy a leveleket kicsit magyarítani i» kell. Mindkét művelet közben igyekszünk a mondanivaló maradéktalan megőrzésére. Sajnos ebben az esetben ez nem sikerült tökéletesen, (Olyan mondatok kerültek egymás mellé, melyek nem voltak tartalomban összeülnek.) Az azonban mindenképp figyelemre méltó, hogy a szomszéd város tanácstagja gyorsan reagált a felvetésre, míg a gödöllői érintett kollégája, vagy a tanács illetékese nem. Válaszol az illetékes Áz ivóvíz sincs veszélybeűi Varga Zoltán, élt huszonegy évet Vádirat a sebószorvos ellen Iszonyatos szenvedések után meghalt egy huszonegy éves fiatalember. Sírján már rég elhervadtak a koszorúk, de a hozzátartozók fájdalma nem csillapodott. Sajnos, nem ritka dolog, hogy a gyászolók hibást, felelőst igyekeznek keresni akkor is, amikor gyógyíthatatlan volt a kór, cs hasztalan minden emberi tenni akarás. Ez esetben azonban a kétségbeesett apa levele nyomán megindult eljárás más következtetést hozott. Levelét megírta A Budakörnyéki Ügyészség 1989. szeptember 20-án halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt vádat emelt dr. Végh Titusz orvos, a kerepes- tarcsai Flór Ferenc Kórház adjunktusa ellen. Az ügyészség a vádat dr. Dallos György katonai igazságügyi orvosszakértő,és dr. Balogh István, a SOTE Igazságügyi Orvostani Intézetének szakértője által adott szakvéleményekkel támasztja alá. Varga István. Bugyi, Kossuth Lajos utca 180. szám alatti lakos 1988. március 28- án levelet írt a Pest Megyei Főügyészségnek. „Kérem fiam, Varga Zoltán értelmetlen halálának körülménveit megvizsgálni”, így kezdődik az írás, mely beszámolt a tragédiáról. „Zoltán, a második gyermekem, 1966. június 19-én született. Egészséges fiú volt, szakmunkásképző iskolát végzett, azután katona lett. Kiváló Katona minősítéssel 1987. augusztus 14-én leszerelt a harcko- csizóktól. Augusztus 23-án este háromnegyed nyolckor rosszul lett. Őrjöngött, sikoltozott. a hasát szorongatta összegörnyedve, habosra izzadta magát. Kihívtuk a körzeti orvost, aki injekciót adott neki és mentőkkel azonnal kórházba szállíttatta. Kilyukadt gyomor vagy hashártyagyulladás. ez volt a kísérőlapra írva. Elkísértük a kerepestarcsai kórházba, ahol a felvételi irodán azt mondták, most már menjünk haza, biztos kezekben van. Másnap, amikor meglátogattuk, eszméletlen állapotban volt. Megtudtuk, hogy aznap délelőtt 9.30— 10.30 között megoperálták. Nagyon nyugtalan volt, le akarta tépni a kötést. Ott maradtunk vele este fél 7-ig, orvost ez idő alatt nem láttunk. Az ügyeletes sebész dr. Végh Titusz volt, a műtétet is ő végezte. Másnap reggel nem találtuk Zoltánt a sebészeten. A betegtársaitól hallottuk, hogy átvitték az intenzív osztályra. Azt is elmondták, hogy nem tudtak pihenni tőle. mert hétszer tépte le a kötéseit fájdalmában, mindig ki akart menni a WC-re. Korlátokat tettek az ágva mellé, de azokat is átlépte. Rohantunk az intenzív osztálvra. ahol a főorvos azt mondta, hogy sainos. a gyerek nagyon rossz állapotban van. Ügy került hozzá, hogy a ..belei lubickoltak a savas folyadékban ...” Műiét — megkésve Az igazságügyi orvosi szak- vélemények szerint, amikor Varga Zoltánt, helyes diagnózissal a mentők a kerepestarcsai' kórház sürgősségi felvételi részlegébe szállították, a jellegzetes tünetek alapján haladéktalanul feltáró hasi műtétet kellett volna végrehajtani. Ehelyett 23 óra 55 perckor megfigyelésre vitték át a sebészetre, és dr. Végh Titusz másnap délelőtt 9 óra 15 perckor kezdte meg a műtétet. „Mivel a felvételt követően hanyagságból elmulasztotta a hasfeltáró műtétet. Így a gyomorátfúródás következtében, a hasüregbe került gyomortartalom hatására hashár- tyagyulladás, majd más szövődmények alakultak ki.’’ Két nappal a műtét után az intenzív osztály főorvosa nagyon rossz híreket közölt a kétségbeesett hozzátartozókkal. A fiatalember a hashár- tyagyulladást követően teljes vérmérgezést kapott. A következő három hétben — az adatszerűén rögzített antibiotikumos és egyéb kezelés ellenére — tüdő- és mellhártyagyulla- dást, szívburokgyulladást kapott, és a csontvelő is felmondta a szolgálatot. Közben lefogyott negyven kilóra, és kialakult — a halál egyik közvetlen okaként szereplő — agyvelőbántalom, agylágyulás. Értelmetlen halál Varga Zoltánt október 15-én átszállították az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetbe ahol 1987. november 30-án meghalt. Az utolsó napokban már csak 30 kiló volt a szerencsétlen fiatalember. Az édesapa, aki nem tudott belenyugodni a történtekbe négy hónappal később, mint írja, hulló könnyekkel és remegő kézzel fogott tollat, hogy vizsgálják meg gyermeke „értelmetlen” halálának körül ményeit. Dr. Végh Titusz szakmai minősítése kitűnő. „Tudása mesz- sze átlagon felüli. Osztályos és ügyeletesi munkáját lelkiismeretesen. pontosan, nagy munkabírással látja el.” Nem érzi magát bűnösnek a fiatalember halálában. A szakvélemények szerint azonban, ha Varga Zoltánt kórházba szállítása után haladéktalanul megoperálják, nem következik be tragikus, korai halála. Gál Judit Az 1989. augusztus 9-1 Postabontásban Fertőzik a földet címmel közölt figyelemfelhívó panaszlevél a vállalatunkat is megemlíti — ugyancsak e témával foglalkozik a június 21-1 és az augusztus 12-i Mo- nori Hírlap Levelesládánkból rovata, ezért szükségesnek tartom az ezzel kapcsolatos véleményünkről, tevékenységünkről és a tényekről a bővebb tájékoztatást adni: Budapesten és közvetlen környezetében, elsősorban a közlekedési és ipari üzemek tevékenységének melléktermékeként,'évente mintegy 30 ezer köbméter olajos szennyvíz- iszap keletkezik. Vállalatunk 1984-től foglalkozik ennek ösz- szegyűjtésével, elszállításával, kezelésével és ártalommentes elhelyezésével. A fenti menv- nyiségből átlagosan évi 5 ezer köbméter elhelyezése a feladatunk. Az olajos szennyvíziszap önmagában veszélyes - hulladéknak minősül. Kezelésére, ártalommentes elhelyezésére, esetenkénti hasznosítására az elmúlt években számos szabadalommal, találmányi bejelentéssel védett megoldást dolgoztak ki. Ezek közé tartozik a Hydrofilter Környezetvédelmi Műszaki Fejlesztő Szolgáltató Kisszövetkezet eljárása, mely azon a felismerésen alapul, hogy az olajos szennyvíz- iszapok okszerű kezeléssel és technológiai megoldással kiválóan alkalmasak elsősorban a homoktalajok javítására. Ezt az elméleti felismerést laboratóriumi, majd kisüzemi kísérletek bizonyították. Vállalatunk szerződést kötött a kisszövetkezettel az olajos szennyvíz- iszap környezetvédelmi elvárásoknak megfelelő kísérleti elhelyezésére. A nagyüzemi hasznosítás lehetőségét teremtette meg a vecsési Ferihegy Mgtsz 1988-ban, amikor az egyébként rendkívül alacsony termőképességű, homokos talajú területének egy részét a kísérlet céljára rendelkezésünkre bocsátotta. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium hozzájárulása alapján, az általa kijelölt területileg illetékes hatóság előírásai szerint, talajvízfigyelő kúthálózatot létesítettek a kísérletek megkezdése előtt. Kezdettől fogva folyamatosan történnek a talajvízvizsgálatok. A hatóságok részére — előírásainknak megfelelően —, az egyes kísérleti szakaszok lezárását követően, vízvizsgálati adatokkal alátámasztott részjelentéseket készítünk. A kísérlet lezárása után pedig zárójelentést vagyunk kötelesek összeállítani. Az eljárás a Pest Megyei Hírlapban a tsz által ismertetett megoldás és a hatóságilag engedélyezett kísérleti helyzet ismerete alapján a lapban megjelent észrevételekkel — amelyekben a tények ismerete nélkül tevékenységünket „veszélyes szennyezésnek” minősítették —. nem tudunk egyetérteni. Az e témában született augusztus 9-1 és 12 i cikkek a bejelentő, illetve az MDF Monor és környéke szervezetének félreértésén alapul. Az, hogy ez előfordulhatott, sajnos a mi hibánk is. Talán azért, mert nem reagáltunk , dobén a július 12-én megjelent írásra (Halálfejes címke, Ge- csei Gáborné, Maglód). Ami ugyanis a levél érdemi részét illeti — a szerzőnek alapjában véve igaza volt. Akkor első alkalommal, nem injektálással, hanem felszíni kiszórással helyeztük el az igen magas szárazanyag-tartalmú szennyvíz- iszapot. Ráadásul abban olyan szennyező anyagok (rongyok, fémdarabok) voltak, amelyek nem kerülhettek volna bele. A kiszórt iszap és az egyéb komponensek beszántása azonban csak akkor következett, amikor az oda nem tartozó darabos hulladékot összegyűjtöttük, és zárt konténerben veszélyeshul- ladék-lerakó helyre szállítottuk. Ezt a tényt a területileg illetékes hatóságok a helyszíni szemlét követő jegyzőkönyvben rögzítették. Az üzemi területünkről Jogtalanul eltulajdonított Phyla- xia—Fhylazonit feliratú hordó tartalmáról tudni kell, hogy, az a bizonyos speciális baktérium- törzstenycszet, amelyet a második komponensben-a-'hií- muszképzés elősegítésére -alkalmazunk. Ennek konkrét ösz- szetéte’ét a Phylaxia számára szabadalmi jog védi. Ez nem szennyező, és nem mérgező anyag. Hatósági engedély alapján a mezőgazdaságban évek óta csak méretezetten, igen alacsony koncentrációban alkalmazzuk. Annak idején, amikor észleltük egy részben telt hordó eltűnését, elkövettük azt a hibát, hogy nem tettünk feljelentést a rendőrségen ismeretlen tettes ellen. Figyelembe véve, hogy a benne levő anyag nem mérgező, tapasztalataink alapján úgy gondoltuk, hogy a csekély értékre tekintettel a rendőrség egyébként sem foglalkozna az üggyel. Most, hogy a cikkekből megismertük a ..becsületes megtaláló” személyét és a hordó jelenlegi „tulajdonosait”, kérjük, hogy legalább a hordót juttassák el a vállalat vecsési üzem- mérnökségére, a jogos tulajdonoshoz. Megjegyezzük, hogy az átmeneti tárolóként szolgáló munkagödröket minden esetben szabályosan körülkerítettük, és ellátuk a megfelelő figyelmeztető feliratokkal: Munka- terület, idegeneknek belépni tilos! Ezt fényképekkel is tudjuk dokumentálni. Ennek ellenére, először a feliratokat, később a kerítéseket, majd végül a hordókat tüntették el a véletlenül arrajáró, kiránduló „megtalálók”. Mindezt közönséges mezőgazdasági művelés alatt álló területen, ami nem kirándulóhely. Arra a kérdésre, hogy „Vajon mi ez a hulladéktemető?”, bízom benne: sikerült választ adnom. Remélem az is kiderül ebből, hogy ez nem „újabb monori-erdei ügy”. Arra a kérdésre, hogy „vajon megfelelő-e az érintett községek ivóvize?”, a szolgáltató vállalat nevében azt a megnyugtató választ tudom adni. hogy igen. Ehhez azt a kiegészítést is biztonsággal hozzá merem fűzni, hogy az előzőekben ismertetett tevékenységünk sem jelenleg, sem a későbbiekben nem veszélyezteti a térség vízellátását. Doszpod Béla, a PVCSV igazgatója KÁRTÉRÍTÉS. Módosította a honvédelmi miniszter a fegyveres erők és testületek által okozott kár megtérítésére vonatkozó jogszabályt. Az 5'1989. (IX. 7.) HM-rendelet 3^äJjtj4äka károsultat a megálla- ■-prttrt-t'■Kártérítési összeg után évi 20 százalék késedelmi kaimat,, rvalamint a jogi képváse-- létével felmerült költség is megilleti. KERESKEDELEM. Módosította 15/1989. (IX. 7.) KeM-rendelet a kereskedelmi tevékenységek gyakórlásáról szóló jogszabályt, jelentősen kiterjesztve azon tevékenységi körökre, amelyet természetes személy folytathat. SZESZFŐZDE. A: 13/1989. (IX. 7.J MÉM-rendelet alapján magánszemély — pálijnkabér- íőzés céljára — szeszfőzdét létesíthet, illetve bérbeadásos vagy szerződéses formában üzemeltethet.
