Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-10 / 239. szám
AZ MSZP KONGRESSZUSÁNAK ZÁRÓNAPJA (Folytatás m 1 oldalról) ségviselőit zárt ülésen választják meg. A szavazás során a döntéssel 426-an nem értettek egyet, 22-en pedig tartózkodtak. Ezt követően Vitányi Iván ügyrendi javaslatot tett. (Erről részletesen jegyzetünkben olvashatnak.) Tcbli toleranciát, türelmet A továbbiakban Balogh Sándor, a fsllebbviteli bizottság elnöke szóbeli kiegészítést fűzött a testület írásos jelentéséhez. Bejelentette, hogy 99-en kérték sérelmeik orvoslását, 59-en fellebbeztek pártfegyelmi ügyükben, 34-en párttagságuk keltének módosításét kérték, ketten párttestületi döntés felülbírálatát igényelték, s érkezett négy olyan ügy is, amely nem tartozik a bizottság hatáskörébe. A bizottság 82 ügyet vizsgált meg, 80 esetben tudott állást foglalni, s javasolja, hogy a többi 19 kérelmező ügyét utalják a megválasztandó Országos Egyeztető Bizottság hatáskörébe. A bizottság munkáját vezérlő alapelvekről szólva Balogh Sándor hangsúlyozta: a kongresszuson is többször elhangzott, hogy az új párt csak tiszta, szinte makulátlan Nyiiváncsság? - kizárva Aligha túlzás azt állítani, hogy az eddigieknél is feszültebb hangulatban tanácskozott a még csak félig-med- dig megalakult új párt, az MSZP kongresszusa. Kikezdte a küldöttek idegeit, hogy a színfalak mögött már a második napja folyt a vita a személyi kérdésekről. Az egyezkedések jóformán mindenütt zajlottak, csak a kongresszusi teremben nem. A ..hírek szerint az elnökségi szobában a part jelölt és önjelölt vezetői ^vitatkoztak. Elterjedt, hogy- többször már-már a szakításig jutottak, s hogy kormányválság is fenyeget, mert Németh Miklós, amennyiben nem jelölik alelnöknek, kormányfői posztjáról is lemond; Listákat gyártott a Reformszövetség és a Népi demokratikus platform is, de az álláspontok sehogy sem közeledtek egymáshoz. Mindezt persze teljes bizonyossággal nem tudhatjuk, mert még a délelőtt során a küldöttek többsége — alighanem a régi beidegződés nyomán — arra szavazott, hogy a személyi kérdésekről a kongresszus zárt ülésen dönt. Csakhogy a hangulat időközben megfordult. Sokan megelégelték, hogy a hátuk mögött folyik a tanácskozás. Állítólag néhányan összepakolták a holmijukat, s otthagyták a tanácskozást. Vitányi Iván javaslatára végül is az ebédszünet előtt újabb szavazással a küldöttek arra kötelezték Nyers Rezsőt, Pozs- gay Imrét, Németh Miklóst és Horn Gyulát, hogy a személyi döntések meghozatala előtt számoljanak be ellentéteikről, a zárt ajtók mögött folyó egyezkedésről. Bár a javaslat- tevő nem ezt kérte, a levezető elnök úgy döntött, hogy ezekre a tízperces felszólalásokra is a zárt ülésen kerül sor. Ezért arról, hogy pontosan mi is hangzott el, szintén nem adhatunk tájékoztatást. Pedig a küldöttek közül sokan délutánra már belátták: nem volt szerencsés a zárt ülésről szóló döntés, hiszen így a párttagok, az ország népe nem értesülhet arról, mi is történik valójában a kongresszuson. Nem beszélve arról, hogy a tapasztalat bizonyítja: a hírek így is, úgy is kiszivárognak, s a nyilvánosság, ha máshonnan nem, például a Szabad Európa rádióból szerezhet híreket. Éppen ezért Győrffy István, Zala megyei küldött az újságíró küldöttekhez fordult, hogy platformot alapítva újra kezdeményezzék a nyilvános ülést. A kellő számú aláírással ellátott dokumentumot át is adták Horn Gyulának, az elnökség tagjának, aki azzal utasította el a javaslatot, hogy „minden nyugati pártban is zárt ülésen döntenek a személyi ügyekről”. Mit is tehetnénk hozzá a válaszhoz? Horn Gyula egészen biztosan jól tájékozott, hiszen ő a külügyminiszter. Ügy látszik, tegnap minden csak úgy volt jó, mint Keleten, ma a nyugati módi a kötelező . . . Egyébként, mint ahogy sokan megjósolták, a SZER kora esti híreiben részletesen beszámolt a zárt ülésen történtekről. Az MSZP alakuló kongresszusának legfontosabb híreiről mégiscsak értesült a nyilvánosság . .. Cs. A. embereket vállalhat. A való- Ságban azonban ilyenek nincsenek. A testületnek ezért. minden ügyben mérlegelnie kellett a hibák súlyát és következményeit, a károkozás társadalmi, politikai hatásait. Ugyanazon súlyú, jellegű cselekmények esetében is másként ítéli meg a párttagság, illetve a közvélemény amely kimondja: egy korábbi pártstruktúrában a KEB, illetve az érintett testületek nem a névleg rájuk háruló jeladatot teljesítették, tehát a párt erkölcsi tisztasága felett Őrködtek, hanem valamifajta egészen más funkciót töltöttek be, s ezt a funkciót néven kellene nevezni. A kiegészítő javaslatokkal együtt a kongresszus egyhangúlag elfogadta a fellebbvite- li bizottság jelentését. A változásokat a tagság akarta Intézményesen, nem kérelemre a vezetőket és a beosztottakat. A múlt politikai hibáiért mm lehet egyformán felelőssé tenni a döntéshozókat, a döntést közvetlen előkészítőket és azokat, akik — bízva a pártvezetés döntéseiben — végrehajtották a határozatokat. Ez persze nem jelenti azt, hogy bárki is mentesülhetne a múltjával való szembenézés, a felelősség alól. A jelenlegi átmeneti helyzetben azonban több toleranciára, türelemre van szükség egymás iránt. Ami a pártfegyelmi döntésekkel kapcsolatos fellebbezéseket illeti, a bizottság úgy találta, hogy a vizsgált ügyek mintegy felében az eljárás módja és a döntés is körültekintő, korrekt volt. A felülvizsgálat során' figyelembe vette azt is, hogy a pártfe- gyeimi ügyek elválaszthatatlanok a mindenkori politikai viszonyoktól, amelyek befolyásolták a fegyelmi bizottságok és a KEB döntéseit. Ugyanakkor a fellebbviteli bizottság azt tapasztalta, hogy több esetben bürokratikus, elfogultságtól, személyi összefonódásoktól sem mentes, an- tihumánus döntések is születtek. Ezek felülvizsgálatát most javasolják a kongresz- szusnak. Népszabadságfélórák Az idősebb korosztályba tartozó olvasók bizonyára jól emlékeznek az ötvenes évek Szabad Nép-félóráira, amikor a munkahelyeken kötelező volt a párt központi lapjában megjelent írások közös feldolgozása. Szabad Nép-félóra természetesen nincs a Magyar Szocialista Párt kongresszusán, de a Népszabadság szinte mindennap terítékre kerül. Vasárnap bombaként robbant, hogy a lap új formátumú fejléccel jelent meg, eltűnt a „Világ proletárjai, egyesüljetek!” jelszó, sót, az impresszumból még az sem derül ki, hogy a Népszabadság az MSZP lapja maradt-e, vagy független, baloldali újságnak vallja magát a továbbiakban. Ezért Eötvös Pál főszerkesztő a kongresszus színe előtt látta szükségesnek magyarázni döntését. Hétfőn újabb bejelentésre kényszerült a több mint 400 ezer példányban megjelenő lap. Bocsánatot kértek Ormos Máriától, mert egy félreértés vagy elírás következtében az jelent meg, a Politikai Intéző Bizottság volt tagja szerint várhatóan néhány tízezerre csökken az MSZP taglétszáma. Pedig Ormos Mária, a pécsi tudományegyetem rektora csak azt prognosztizálta, hogy nézete szerint a következő hónapokban néhány tízezerrel kevesebben leszünk a pártban. Micsoda különbség! Az előadó számos konkrét példát is említett ennek alátámasztására. Külön kitért Bihari Mihály, Bírd Zoltán, Király Zoltán és Lengyel László sok tekintetben példa értékű ügyére. Hangoztatta, hogy kizáratásuk különösen nagy kárt okozott a pártnak, rombolta a szervezet tekintélyét. Az ügy tükrözi, hogy a politikai vitát miként terelték adminisztratív útra a szervezeti szabályzat megsértésével. Példája annak: miként taszított el a régi vezetés a párttól olyan embereket, akiknek a jobbítás szándékával volt bátorságuk bírálni azt a politikát, amely válságba sodorta az országot és a pártot. Balogh Sándor a pártnak a társadalomban elfoglalt új helyére, funkciójára való tekintettel javasolta a kongresz- szusnak, hogy ne csak kérelemre, hanem intézményesen is rendezzék az 1918—49-es tagrevízió során alaptalanul kizártak és az 1956 után jogtalanul elmarasztaltak ügyét. A fellebbviteli bizottság indítványozta továbbá, hogy az MSZP határolja el magát a bűnösöktől, a tévesnek bizonyult elvektől, módszerektől, szakítson a bürokratikus pártállam rendszerével. A beszámolót követő vitában szárpos javaslat hangzott el, így például a küldöttek indítványozták, hogy a majdan megalakuló Országos Egyeztető Bizottság vizsgálja felül a hibás döntésekben felelősök személyét. Szorgalmazták továbbá, hogy szülessen egy világos állásfoglalás, Az MSZP kongresszusán hétfőn este tartott zárt ülés után a tanácskozóteremből kilépő Nyers Rezsőt azonnal újságírók vették körül, mivel ekkor már — nem hivatalosan — ismertté vált, hogy őt választották az új párt elnökévé. A 66 éves politikus, aki 1940 óta a párt tagja és 1962- től 1975-ig, majd hosszú évek után 1988. májustól ismét részt vett az MSZMP vezetésében, a záporozó kérdésekre válaszolva elmondottal — A kongresszus munkája számomra azt bizonyította, hogy az MSZMP-ben rendkívül nehéz időszakban, bonyolult körülmények között kifejlődött egy olyan párttagság, amely viszonylag rövid idő alatt demokratikus eszközökkel képes volt közös álláspontot kialakítani a pártban működő hét-nyolc áramlat véleményéből. Képes volt ezt megtenni a politikai alapelvek, az új párt alapszabálya tekintetében, a személyi kérdésekben — bár ez utóbbi volt a legnehezebb. Mindez tehát azt bizonyítja, hogy a platformok önálló véleménye, nézeteik szabad érvényesítése nem bénította meg ezt a pártot, hanem éppen hogy eredményes kongresszushoz segítette. Nyers Rezső az új párt tömegbázisát firtató kérdésre reagálva kijelentette: — Lesz, akiktől elválunk, ám ennek a búcsúnak barátságosnak kell lennie. Es lesznek új találkozások, remélem, hogy nagy találkozások. Ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy az itt demonstrált egységért fizetendő legnagyobb ár a tagságnak az a része lesz, akik majd a párton kívül maradnak. A további kérdéseket azzal hárította el, hogy nemzetközi sajtókonferencián válaszol majd az újságírók érdeklődésére. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfő este táviratban üdvözölte Nyers Rezsőt: Tisztelt Nyers Elvtárs! Fogadja őszinte üdvözletemet és jókívánságaimat a Magyar Szocialista Párt elnökévé történt megválasztása alkalmából. Engedje meg, hogy kifejezzem meggyőződésemet: a pártjaink közötti kapcsolatok az együttműködés tapasztalataira fognak támaszkodni, arra az együttműködésre, amely Kádár Jánosné tiltakozik Kádár Jánosné, az MSZMP egykori elnökének özvegye az alábbi nyilatkozatot juttatta el az MTI-hez: „Megdöbbenéssel értesültem a tömegtájékoztatási eszközökből arról, hogy néhai férjem. Kádár János nevét — megkérdezésem és beleegyezésem nélkül — egy olyan társaság vette fel, melynek céljai, megnyilatkozásának formái ellentétben állnak Kádár János szellemiségével, politikai meggyőződésével. Felhívom a társaságot, hogy férjem személyiségi jogait sértő magatartásukkal hagyjanak fel. s a társaság nevéből a Kádár János nevére utalást mellőzzék. Tartózkodjanak továbbá attól is, hogy az általuk képviselt elképzeléseket olyanként tüntessék fel, mintha az Kádár János szellemiségéből táplálkoznék.’* ___ A z MSZP elnökségének tagjai NYERS REZSŐ pártalkalmazott, elnök BOROS LÁSZLÓ művezető FÁBRY BÉLA igazgató DR. GÉCZI JÓZSEF adjunktus HÁMORI CSABA pártalkalmazott HORN GYULA külügyminiszter KATONA BÉLA pártalkalmazott KÁRÁSZNÉ DR. RÁCZ LlDIA adjunktus KÓSA FERENC filmrendező KOVÁCS JENŐ pártalkalmazott KÖRŐSFÖI LÁSZLÓ mérnök tanár DR. LAKOS LÁSZLÓ tsz-elnök MÁDLNÉ MAÁR ILONA pártalkalmazott DR. MENYHÁRT LAJOS pártalkalmazott NAGY IMRE, a Demisz elnöke NÉMETH MIKLÓS miniszterelnök DR. ORMOS MÁRIA egyetemi rektor PÁL LÁSZLÓ minisztériumi államtitkár POZSGAY IMRE államminiszter SZABÓ GYÖRGY városi tanácselnök SZILI SÁNDOR esztergályos DR. VASS CSABA osztályvezető DR. VASTAGH PÁL pártalkalmazott VITÁNYI IVÁN szociológus Az Országgyűlés mindenkori MSZP-csoportvezetője. Eszmecsere kívül és belül EZ TÖRTÉNT A kongresszus negyedik, hétfői napja is ügyrendi vitával kezdődött. Ezt követően folytatták a részletes vitát a Magyar Szocialista Párt alapszabályáról, melyet a megszavazott módosításokkal együtt nagy többséggel elfogadtak. Döntöttek az MSZP választási, valamint a párt tagdíjfizetési szabályzatáról is. Pozsgay Imre tájékoztatót adott a programnyilatkozattal kapcsolatos módosításokról, majd megint szavazás következett. A küldöttek a történelmi útiunkról szóló dokumentumot tudomásul vették, a programnyilatkozatot pedig elfogadták. A küldöttek többsége úgy döntött, hogy az új párt vezető szerveinek tisztségviselőit zárt ülésen válasszák meg. Mielőtt az ajtók bezárultak volna — a tudósítók előtt — a fellebb- vitcli bizottság elnöke, Balogh Sándor fűzött szóbeli kiegészítést a testület írásos jelentéséhez, melyet a kongresszus egyhangúlag elfogadott. A zárt ülésen megválasztották az MSZP elnökévé Nyers Rezsőt és az elnökség további 23 tagját. Ezután a küldöttek az Országos Egyeztető Bizottság, valamint a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökére és tagjaira adták le vok- sukat. Pár(t)váksztás (Folytatás az l oldalról.) persze az is szükséges, hogy alaposan áttanulmányozhassuk a kongresszusi dokumentumokat. © Figyelte az eseményeket? — Persze, de csak a sajtóból. Sok az érdekes vélemény, kérdés, hogy melyik lesz az erősebb. © ön melyikét szeretné? — Reális dolgokat várok. © Befolyással lesz az ön döntése az iskola életére? — Nem tudom. Eddig a pár- tonkívüliek is sokat tudtak tenni, használni az iskolai munkában, s olyan párttag is volt, aki ártott. Azt hiszem, józan emberekre van most szükségünk. Függetlenül attól, hogy tagja-e valamilyen pártnak. Nagymarosi gyógyszertár, dr. Wieszt Tivadarné helyettes vezető. — Sose voltam párttag, és nem is leszek. Q Akárhogy végződik a kongresszus? — Igen. Tudja, én 1954-ben kezdtem dolgozni, átéltem az 56-os eseményeket. Óvatos vagyok. © Az idei októberi eseményekről mi a véleménye? — Megvárom a végét, csak utána teszek pontot, örülök, hogy a reformosok szóhoz jutnak, és örülni fogok, ha győznek .., Jakubovits Anna mindig fontos szerepet játszott a Szovjetunió és Magyarország közötti kapcsolatokban, s kétségkívül a továbbiakban is szolgálja majd a béke és a szocializmus; ügyét és népeink érdekeit. Mihail Gorbacsov
