Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-10 / 239. szám
2 1989. OKTOBER 10., KEDD Az NDK-ban Is nevükön keil végre nevezni a dolgokat Nyilatkozat nyílt levélben A fokozódó társadalmi és politikai konfrontáció láttán NDK-beli írók önvizsgálatra szólították fel a hatóságokat, a jelenlegitől eltérő megítélést és bánásmódot szorgalmazva a rendszerbírálókkal szemben. A Junge Welt hétfői számában nyílt levél jelent meg Hermann Kantnak, az NDK Írószövetsége 63 éves elnökének tollából. Az ismert író, aki egyúttal tagja az NSZEP Központi Bizottságának is, többek között rámutat: nevükön kell végre nevezni a dolgokat. így a Nyugatra távozó NDK-pol- gárok tízezreinek kivándorlása nem minősíthető másnak, mint vereségnek — és a „a vereség akkor is vereség marad, ha mégoly nehezen illik is egy dicsőséges állami ünnep előestéjéhez”. A Prágából és Varsóból az NDK-n át az NSZK-ba tartó „Reichsbahn szerelvények távolról sem nevezhetők győzelmi vonatoknak — legalábbis nem a mi győzelmünket hirdető vonatoknak” — írja Hermann Kant. Az NDK Írószövetsége elnöke levelében szóvá teszi a sajtószabadság hiányát, az alkotó kezdeményezéseket megfojtó bürokráciát, az eszmék áramlásának az NDK-n belüli akadályait, az agitációt eszmei tölcsérként értelmező hivatalos felfogást. Christa Wolf hétfőn óva intette az NDK vezetését és az ellenzéki erőket attól, hogy továbbra is az utcán keressék a konfrontációt. A Sender Freies Berlin nevű nyugat-berlini rádióállomásnak adott interjúban az NDK legnevesebb írónője józanságra, türelemre és higgadtságra szólította fel az érintetteket. Az ország jövőjéről kezdődött párbeszédet, amely immár az NSZEP tagságának körében is folyik, tovább kell folytatni — mutatott rá a 60 éves írónő. — Ez a dialógus semmilyen eszközzel nem tartóztatható fel. Az NDK kormányához intézve szavait, Christa Wolf szükségesnek nevezte annak felismerését, hogy az ellenzéki szervezetek nem minősíthetők „bűnöző csoportoknak”. Az államnak inkább hálásnak kellene lennie azért, hogy az ellenzék hallatni kezdte a szavát. Az általa kezdeményezett vita nagyon is kézenfekvő, hátterében pedig széles körű társadalmi igény áll — hangoztatta Christa Wolf. Egy nyugat-berlini magán rádióadó értesülése szerint — melyet egy drezdai illetőségű egyén is megerősített telefonon — hétfőn Drezdában ellenzéki csoportok képviselői tárgyalásokat kezdtek a városi tanács képviselőivel. A párbeszéd tárgya az a petíció, amelyet a város fiataljai juttattak el a hét végén Hempel püspökhöz, a szászországi evangélikus egyház vezető alakjához. A tárgyalásokon — mint azt a püspök egyik munkatársa közölte — a kívánt politikai reformokról és az Új Fórum nevű alternatív szervezet működésének jóváhagyásáról van szó. A Hempel püspök hivatalában zajló párbeszéd eredményét még hétfőn este közzé fogják tenni négy drezdai evangélikus templomban. Az MTI tudósítóját tájékoztató drezdai lakos elmondta: múlt hét szerdája óta a rendőrség minden délután lezárja a drezdai belvárost, a Prager Strassét és annak környékét. A szombat esti demonstráció résztvevőit az Elba partján levő Theaterplatzról (a világhírű Semper opera környékéről) négy-öt kilométeren át szorította vissza a rendőrség, majd egy keleti külvárosba érve erőszakkal szétzavarta a tömeget. Az illető értesülése szerint Drezdában a munkásőrség immár nem bevethető az utcai demonstrációk megfékezésére, mivel tagjainak felét elveszítette az elmúlt hetekben kezdődött kilépési hullám nyomán. A hírek szerint a városban lakó NSZEP-tagok 15-20 százaléka hátat fordított a pártnak az elmúlt három hónapban. Az NSZK kabinetje hétfőn mély döbbenetének adott hangot amiatt, hogy az NDK hatóságai Kelet-Berlinben és az NDK más városaiban durva erőszakkal oszlattak fel békés tüntetéseket. Ezért felszólította az NDK kormányát, hogy tartózkodjék az erőszak alkalmazásától annál is inkább, mivel a gumibot és a rendőrségi őrizetbevétel nem alkalmas az elégedetlenség megszüntetésére. Dieter Vogel kormányszóvivő hétfői sajtóértekezletén másfelől — a bonni kabinet nevében megértését nyilvánítva a szabadságért utcai tüntetéseken részt vevő emberek iránt — újfent megállapította, hogy az NSZK továbbra is kész a párbeszédre az NDK-val, s nem engedi eltépni a dialógus szálait. Kohl kancellár a CDU hétfőn megtartott elnökségi ülése után kemény szavakat tartogatott az NDK-vezetés politikájának minősítése számára. Újságírókkal találkozva kijelentette: kelet-berlini börtönök zsúfoltsága, a tüntetők sebesülései és a menekültáradat folytatódása szinte jelképei egy olyan megmerevedett tekintélyuralmi rendszernek, amely hatalmát belső elnyomással, kifelé pedig elzárkózással próbálja fenntartani. Hivatalos látogatás Ante Marko vies Washingtonban Ante Markovics, a jugoszláv kormány elnöke hétfő délután Washingtonba utazott. Hatnapos egyesült államokbeli hivatalos látogatása során a kongresszus és a kormány képviselőivel, üzletemberekkel és bankárokkal folytat tárgyalásokat. Bush elnök is fogadja. EGK—Szói je túr tó Még egy forduló várható Brüsszelben, az Európai Közösségek bizottságának székhelyén megkezdődött az EGK és a Szovjetunió között kötendő tízéves, kereskedelmi és együttműködési megállapodásról folyó tárgyalások második menete. A szovjet küldöttséget, akárcsak a július 19—20-i eLső fordulón. Ivan Ivanov, a külföldi gazdasági kapcsolatok bizottságának alelnöke vezeti. A közösség szóvivője szerint várhatóan sor kerül még egy fordulóra a megállapodás aláírása előtt. MINIMÁLIS ELRETTENTÉS A Szovjetunió nem veti el a „minimális nukleáris elrettentés” koncepcióját.. Noha a szovjet külpolitika távlati célja változatlanul az atomfegyverektől mentes világ, elfogadja, hogy a „minimális nukleáris elrettentés” koncepciója további leszerelési lépések alapja lehet — jelentette ki hétfőn Szergej Rogov, a Szovjet Tudományos Akadémia Egyesült. Államok- és Kanada- kutató Intézetének katonapolitikai kérdésekkel foglalkozó osztályvezetője. Szükségesnek nevezte jogilag és katonailag pontosan körülírni, mi értendő „minimális nukleáris elrettentésen”. Eduard Sevardnadze szovjet és James Baker amerikai külügyminiszter wyomingi megbeszélésein amerikai részről értésre adták: az Egyesült Államok a szovjet—amerikai leszerelési tárgyalások sikere esetén is fenn kíván tartani egy minimális nukleáris elrettentő erőt mindaddig, amíg más (harmadik) államok rendelkeznek atomfegyverekkel. Rogov szovjet és amerikai jogászok, fepyverzetkorlátozá- st és leszerelési szakértők hétfőn kezdődött, közös moszkvai értekezletén szólalt fel. Ilyen konferenciákat 1983 óta évente rendeznek a szovjet jogász- társaságok és a „Jogászok a Nukleáris Leszerelésért” nevű amerikai szervezet közös rendezésében. Engedélyezni fogják a külföldi kölcsönfelvételt Irán módosított ötéves terve Hasemi Rafszandzsani iráni államfő hétvégi sajtóértekezletén több módosítást jelentett be az ország új ötéves tervében. A legfontosabb változtatás, hogy a tervben szereplő elképzelések finanszíroJtölföldi események zásához további 16 milliárd dollárra, vagyis összesen 112 milliárd dollárra lesz szükség. A tervben eredetileg 96 milliárd dollár szerepelt a kiadási oldalon. Rafszandzsani hangsúlyozta, hogy az iraki—iráni hábo rúban tönkrement létesítmé nyék helyreállítására irányuló erőfeszítésekben a bányászat az olaj- és földgázipar, ä kö- olajvegyészet, a cement-, a gumi- és a papíripar „különleges figyelmet” fog kapni. George Bush amerikai elnök úgy döntött, hogy az Egyesült Államok akkor is folytatja a vegyi fegyverek gyártását, ha esetleg mesemmisítésükről új nemzetközi megállapodás jön létre — közölte hírében hétfőn a The Washington Post. A Lettország minden lakójának egyenlő jogokat biztosító, demokratikus parlamenti köztársaság létrehozását tűzte ki célul új programjában a Lett Népfront második kongresszusa, amely vasárnap késő éjszaka fejezte be második tanácskozását. A Husszein jordániai király hétfőn olasz vezetőkkel folytatott megbeszélést Rómában a közel-keleti helyzetről. A Jasszer Arafat, a PFSZ V. B. elnöke Bukarestben tett vasárnap egynapos látogatást, megbeszélést folytatott Nicolae Ceausescu román vezetővel a közel-keleti rendezés kérdéseiről. A Újabb 1,1 millió tonna kukoricát adtak el a Szovjetuniónak amerikai magánexportőröktől a két ország közti érvényes hosszú lejáratú gabonaszállítási egyezmény keretében. A Bemard Seid- ler, a svájci kantonok tanácsának egyik küldötte sürgette, hogy a svájci kormány kezdjen tárgyalásokat a magyar és a lengyel kormánnyal a két országnak az Európai Szabadkereskedelmi Társulásba (EFTA) való esetleges felvételéről. A Kiválasztották az első közös szovjet—osztrák űrrepülés két osztrák jelöltjét a Szovjetunióban, a 29 éves Klemens Lothaller orvos és a 26 éves Franz Fi ebek elektromérnök személyében. Az új ötéves gazdasági tervet a márciusban kezdődött iráni új évvel indították el, azzal a céllal, hogy életet leheljenek az ország stagnáló gazdaságába. A nyolc évig tartó háború dollármilliárdo- kat szívott el a gazdaságtól, sok iparág tönkrement, más ágazatoknak pedig fejlett technológiára lenne szüksége a versenyképesség megőrzéséhez. A vezető iparágakban engedélyezni fogják külföldi kormányokkal és vállalatokkal a tárgyalásokat kölcsön felvételéről. Ez fellendítené az ipart és emelné a technológiai szintet. A külföldi hitelek felvételének feltétele azonban az, hogy a megvalósított tervekkel előteremtsék a kölcsönök visszafizetéséhez szükséges külföldi valutát — mondta az iráni államfő. | Sarkalatos törvények az Országgyűlés napirendjén Döntő lépések a _ r',J § A szeptemberi ülésszak folytatására készülve hétfőn A létrehozásáról szóló tör- ^ megkezdődött a parlament állandó bizottsági üléseinek vényjavaslat az Állami Szám- ^ sorozata: az úgynevezett sarkalatos — a köztársasági el- vevőszék tevékenységének nők, valamint az országgyűlési képviselők választásáról, meghatározása során — figye- az alkotmánybíróságról, az Állami Szám végszókról, to- lembe véve az államháztatasi ^ vábbá az ezeket keretbe foglaló alkotmány módosítá- reform alapvető célját — kü- sáról szóló — törvények megalkotása vár az október 17- lön rendelkezik a költségvetés- I én ismét összeülő Országgyűlésre. A jogállam megterem- sei, illetőleg az állami vagyon > lését, a demokráciába való békés átmenet megvalósítá- megőrzésével és gyarapításá- ^ sát szolgáló hat törvényjavaslat szorosan összefügg egy- val összefüggő ellenőrzési fel- ^ mással. adatairól és kötelezettségeiről. Az alkotmány módosítására tett javaslat szerint a köztársasági elnök megválasztása az Országgyűlés jogkörébe tartozik. Amennyiben ez törvényerőre emelkedik, megszűnik az Elnöki Tanács, ebből következően a parlamentnek 30 napon belül meg kellene választani az első köztársasági elnököt. A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat mind az önszervező választó- polgárok, mind pedig a pártok számára lehetővé teszi, hogy köztársasági elnököt jelöljenek. Ehhez egyetlen jogi feltételként 58 ezer támogató aláírás összegyűjtését írja elő. A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással, A köztársasági elnök legfontosabb funkciói az Elnöki Tanács hagyományos kinevezési, megbízási, felmentési, kitüntetési és kegyelmi jogkörén túl: törvényt kezdeményezhet és különleges jogosítványokat élvez a törvények kihirdetésében. A javaslat szerint ugyanis a köztársasági elnök feladata lesz a törvények kihirdetése és nem az Országgyűlés elI nökéé. A parlament elnöke — aláírva — megküldi számára a törvényeket. Ezt a köztársasági elnök vagy 15 napon belül aláírja és gondoskodik a kihirdetéséről, vagy indoklással az Országgyűlésnek újratárgyalásra visszaküldi, vagy ha alkotmányellenesnek tartja, véleményezésre az alkotmány- bíróságnak adja át Jogkörébe tartozik továbbá, hogy az Országgyűlést — pontosan meghatározott feltételek esetén — feloszlathatja. A parlamenti erőviszonyok figyelembevételével kijelöli a kormányfőt. Hivatásos parlament Már a társadalmi fejlődés jelenlegi szakasza is olyan politikai képviselet kialakítását igényli, amelyben a személyek alkalmassága, megbízhatósága mellett a különböző politikai pártok befolyásoló, politikaformáló ereje is növekszik. Ennek az igénynek megfelelve, az átmeneti és formálódó társadalompolitikai viszonyokhoz igazodik az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat. Olyan, arányosságra törekvő, vegyes választási rendszert tartalmaz, amelyben 152 képviselőt egyéni választókerületben választanak meg, további 152 képviselői helyet területi (megyei) listákon szerezhetnek meg a pártok. Ezeken kívül 78 képviselői mandátum sorsa az aránytalanságokat kiegyenlítő országos listákon dőlne el. A tervezet szakít a jelöltállítás eddigi mechanizmusával és intézményeivel, megszünteti a korábbi korlátozásokat és új módon szabályozza a jelölés törvényes feltételeit. Jóllehet, az országgyűlési képviselők választásának új szabályai alapvető fontosságúak, sokakat érdekelt, hogyan változik az Országgyűlés szerepköre, kik lehetnek ország- gyűlési képviselők, és miként végzik majd munkájukat. Mindezzel az alkotmány módosítására vonatkozó javaslat foglalkozik, amely már egy hivatásos parlament működését vetíti előre. Az alkotmánymódosítás azt is kifejezésre kívánja juttatni, hogy a képviselő feladata nem valamely település, megye vagy foglalkozási csoport érdekeinek képviselete, hanem iaz egész nemzet szolgálata. Ezért előírja, az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. A pártok működésére vonatkozó törvényjavaslat megfogalmazása szerint a pártok rendeltetése, hogy a népakarat kialakításához és kinyilvánításához, valamint a politikai életben való állampolgári részvételhez szervezeti kereteket nyújtsanak. Elfogadása esetén e törvény hatálya azokra a társadalmi szervezetekre terjed ki, amelyek nyilvántartott tagsággal rendelkeznek, és amelyek a nyilvántartásba vételüket végző bíróság előtt kinyilvánítják: e törvény rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Szakértő ellenőrzés Ismeretes, hogy a pártok tevékenységének egyik legfontosabb kérdése működésük színtere, amelyről hosszú és éles viták zajlanak mind a mai napig. Ezért a törvény két változatot tartalmaz a munkahelyek depolitizálására. Az egyik az Ellenzéki Kerékasztal támogatta javaslat: a munkahelyekre egységesen mondja ki a pártszervezetek működésének tilalmát. A másik, a volt MSZMP javaslata, differenciál a közhatalmi funkciót betöltő munkahelyek és más munkahelyek között. A döntés a képviselőkre vár. A törvénytervezet tételesen felsorolja azokat a forrásokat, amelyek a párt vagyonát al- kotiák. A pártok számára nyújtandó állami költségvetési támogatás teljes összegét az Országgyűlés állapítja meg az erről szóló éves törvényben. A pártok gazdálkodásának ellenőrzésére az Orszáqgyűlés- nek alárendelt Állami Számvevőszék jogosult. Ez a szervezet — a politikai élet tisztasága érdekében — évente legalább egyszer ellenőrzi a pártok gazdálkodását. A törvény- tervezet egyébként úgv rendelkezik: a pártok minden év március 31-ig kötelesek közzétenni előző évi pénzügyi kimutatásukat. Az alkotmánybíróságnak — mint az alkotmányvédelem különleges eszközének — felállítását a jogállam megteremtése, az alkotmányos rend és alapjogok védelme, a hatalmi ágak szétválasztása és kölcsönös egyensúlyának biztosítása teszi időszerűvé. Feladatát akkor töltheti be, ha nem épül be a hagyományos igazságszolgáltatási szervezetbe, hanem önálló testületként, önálló költségvetéssel működik, és tagjait az Országgyűlés választja. Az alkotmánybíróság feladata egyebek között, hogy megsemmisítse az alkotmány- ellenes törvényeket és más jogszabályokat. Az alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. Az alkotmánybíróság határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. Jogállamban nélkülözhetetlen a törvényhozó hatalom megbízásából végzett ellenőrzés annak érdekében, hogy a végrehajtó hatalom „gazdálkodása” alapvetően a törvények, a gazdaságosság, a célszerűség és takarékosság elvei szerint valósuljon meg. Szükség van tehát egy olyan, csak az Országgyűlésnek alárendelt szervre, amely az állami költségvetés felhasználásának szabályszerűségét és eredményességét folyamatosan ellenőrzi. Ezt a funkciót töltheti be az Állami Számvevőszék. Az állampolgárt védve Az alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslat szabályozási elveit a parlament márciusban már elfogadta. A tervezet azonban számos további változtatást tartalmaz. Ezek között is a legfontosabbak az általános rendelkezések között találhatók. Kimondja például, hogy Magyar- ország: köztársaság. A törvényjavaslat újraszabályozza a Minisztertanács feladatait is, kiegészítve annak hatáskörét. Némiképp módosítja az igazságszolgáltatással kapcsolatos rendelkezéseket. A nemzetközi egyezmények szellemében újszerűén fogalmazza meg az alapvető jogokat és kötelezett, ségeket: a szabad mozgás és tartózkodási hely megválasztásának jogát, a jó hírnevéhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret, a vallás, a véleménynyilvánítás szabadságát, a szabad gyülekezés jogát, a nemek közötti egyenlőséget, az anyák külön védelmét, a gyermekek jogát, a kisebbségvédelmet, az állampolgárság jogát. Ez utóbbival kapcsolatban újdönságként vezeti be. hogy a helyi tanácsok tagjainak választásakor a Me- gyarországon tartósan letelepedett, de' nem magyar állampolgárok is rendelkeznek választójoggal. A törvényjavaslat két változatot tartalmaz a munkához való jog megfogalmzására. Az első szerint a munkához való jog elismerése azt jelenti: a magyar állampolgároknak alanyi joguk, hogy dolgozzanak, illetőleg végzett munkájuk mennyisége és minősége szerint díjazásban részesüljenek. Emellett szükséges a munka- nélküli segélyhez való jog biztosítása. A másik változat a munka szabadságáról, illetőleg a foglalkozás megválasztásának szabadságáról rendelkezik. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat több olyan fogalmat, tisztséget, intézményt vezet be, vagy állít vissza, amelyekről külön törvény nem rendelkezik. Ilyen például az alkotmányerejű törvény, az ellenjegyzés, a politikai államtitkár, az állam- polgári jogok országgyűlési biztosa és az ítélkező Tanács. Az alkotmányerejű törvény az alkotmányt „tehermentesíti”, hiszen nem lehet minden, államjogi szempontból fontos kérdést az alkotmányban szabályozni. Korábban hagyományos közjogi tisztség volt a politikai államtitkári funkció, amelyet most ismét viszaállí- tanak. Ez a tisztség politikai megbízatás a miniszterével együtt — szemben a minisztérium hivatali szervezetét vezető államtitkárával, aki a közszolgálati alkalmazotti hierarchia csúcsán helyezkedik el. Az állampolgári jogok ország- gyűlési biztosának feladata, hogy az alkotmányos jogokat érintő eljárásokkal összefüggő visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. Az Ítélkező Tanácsot az Országgyűlés saját tagjaiból akkor választja meg, ha a köztársasági elnök tevékenységének gyakorlása során szándékosan megsértette az alkotmányt vagy bármely törvényt, s a felelősségre vonást a képviselők egyötöde indítványozta, illetve az eljárás lefolytatását a képviselők kétharmada megszavazta.
