Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-31 / 257. szám

4 moan 1989. OKTOBER 31., KEDD Egyházi oktatást terveznek Nem állnak hivatásuk magaslatán !j Érden a keresztes nővérek által vezetett általános iskola 1950-ig működött. Ekkor az egyházi iskolákat íel- ^ számolták, a nővérekért egy teherautó jött, el kellett | hagyniuk a várost, és szétszóródtak az ország különböző ?! részein. Volt, aki rokonoknál húzódott meg, volt, aki I munkásszállásra vagy kényszerlakhelyre került. Főnök- | nőjük Pesten helyezkedett el segédmunkásként, és sike- 4 rült szereznie egy szükséglakást. Jelenleg nyugdíjas. Az iskolát az akkor még községi tanács vette át, és működött is mintegy négy-öt évvel ezelőttig. Ekkor a város újat épített, amelyben össze­vonták a szétszórt osztályo­kat, a régi intézményt pedig sorsára hagyták. Az épület azóta nyűg a városnak, jelen­leg üresen áll. Volt még mel­lette egy tornaterem is, de le­bontották, pedig fel lehetett volna újítani. A ház műszaki állaga pedig azóta egyre rom­lik. A hasznosítási javaslatok kapcsán merült fél, hogy léte­süljön itt ismét iskola.. Hazament mosni Érden az Iskolahelyzet nem a legjobb, mert a szülők elé­gedetlenek az oktatás színvo­nalával. Panaszkodnak, hogy a pedagógusok nem szívvel- lélekkel végzik a munkáju­kat. Szerencsésebbek azok a gyerekek, akik idős tanárok keze alá kerülnek, mert ben­nük erősebb a hivatástudat, lelkiismeretesebben végzik munkájukat. A fiatalok azon­ban igen hanyagok, van, aki az órája közepén bejelenti a gyerekeknek, hogy ő most hazamegy mosni. A szülők ezért harcot folytatnak, hogy gyermekük legalább idős pe­dagógus osztályába kerülhes­senek. Mások pedig visszasír­ják a régi egyházi iskolát, mert emlékezetük szerint ott igen erős, szigorú, de nagyon jó színvonalú oktatás folyt. Akik innen kerültek ki, mind jól megállták a helyüket az életben. Megoldási lehetőségek Az egyház vállalná is az is­kola újraszervezését, mind­össze arra várnak, hogy a jog­szabályi környezet változása milyen megoldást tesz a kö­zeljövőben lehetővé. Hajdú Ferenc érdi katolikus pap el­mondta, hogy ezzel kapcsolat­ban háromféle megoldási le­hetőség merült föl. Az egyik az lenne, ha ismét szerzetes- rendek vennék át az iskolát. A Minisztertanács most enge­délyezte a reorganizációjukat, ez azonban önmagában még nem biztosítaná számukra az üzemeltetés és a fenntartás lehetőségeit. Tavaly elhangzott a Parla­mentben egy olyan ígéret, hogy az iskolák fenntartására fordítandó pénzeket a jövő­ben nem a tanácsok osztanák szét, hanem közvetlenül pz oktatási intézmények kapnák Szerbhorvát és német nyelveit A mi iskolánk A magyarországi németek és délszlávok oktatásának-műve* lődésének segítésére német és horvátszerb nyelvű szakfolyó­irat jelent meg Pécsett. Ki­adója a Baranya Megyei Pe­dagógiai Intézet. Az Unsere Schule, illetve a Nasa Skola (A mi iskolánk) című kiad­vány a nemzetiségi óvodák­ban, az általános és középis­kolákban dolgozó pedagógusok munkáját kívánja segíteni, de eredményesen forgathatják az egyetemeken és a főiskolákon is mint módszertani anyagot Az ország első nemzetiségi nyelvű módszertani folyóirata elsősorban a gyarapodó szá­mú, két nyelven — magyar- német, illetve magyar-horvát- szerb nyelven — oktató intéz­mények számára készül. A 45—50 oldallas kiadványok te­hát a gyakorlati pedagógus munkáját segítő cikkeket kö­zölnek. A szerkesztőbizottság által jóváhagyott német nyel­vű cikkeket az NDK-beli Apóidéban, a horvátszerb nyelvű írásokat pedig a jugo­szláviai Eszéken lektorálták. A Baranya Megyei Tanács mellett működő nemzetiségi bizottság anyagi támogatást nyújtott „A mi iskolánk” meg­jelenéséhez. A német nyelvű folyóirat egyelőre 500, a hor­vátszerb nyelvű kiadvány 350 példányban látott napvilágot. Az érdeklődők ingyen kapják meg, a költségeket — a jó ügy érdekében — magára vállalta a baranyai pedagógiai intézet. Amennyiben a jövőben az ér­dekelt nemzetiségi szövetségek is támogatják a kiadását, a mostaninál nagyobb példány­ban és szélesebb körben ter­jesztik a folyóiratot. Tanéven­ként kétszer jelenik megrósz- szel és tavasszal, a szerkesz­tők már dolgoznak a követke-' ző számon. EÖtvös-emlékház A Fejér megyei Meiőszentgyörgyön az Eötvös-házban — ahol Eötvös Károly 1843 és 1916 között élt — nyitották meg az első népkönyvtárat 1949. április 23-én. Most a 6400 kötetes könyvtár felújítva várja az olvasókat. Felvételünk az emlék­házban kialakított könyvtárban készült a gyereklétszámtól függően. Ez esetben az iskola is bein­dulna, és az épületben lenne hely az újjáalakuló keresztes nővérek szerzetesrend elhe­lyezésére is. — Beszéltem a főnöknővel — mondta Hajdú Ferenc —, és ő szívesen vállalná mind az iskola, mind a rend újjászer­vezését. Akár már jövő szep­tembertől is kezdeni tudnák az oktatást. Ha ez a megoldás •nem valósulhatna meg, akkor második lehetőségünk az le­hetne, hogy az egyházközség venné át az iskolát. Ez eset­ben az épületet nem a szerze­tesrend kapná vissza, hanem az állam használatba adná az egyháznak. Így is a szerzete­sek tanítanák a gyerekeket. Az elképzelés akkor valósul­na meg, ha a földtörvény és egyéb, ezzel kapcsolatos ren­delkezések jogilag ezt az utat tennék jobban járhatóvá. A harmadik megoldás szerint létrehoznánk a Keresztény Szülők Egyesületét, amely az iskolát üzemeltethetné. Erre az első két alternatíva kivite- lezhetetlensége esetén kerülne sor. Az iskolában így is szer­zetesek tanítanának. Emberi joguk Jogilag talán ez a forma lát­szik a legkönnyebben járható­nak. Tudomásunk szerint Sze­geden már működik ilyen konstrukcióban egy iskola. Az oktatás szervezésével kapcso­latban számos új elképzelé­sünk van. Megkísérelnénk pél­dául egy 4+8 osztályos felosz­tást az eddigi 8+4-gyel szem­ben, — Szükség van-e a mai vi­lágban egyházi iskolákra? — Annáik idején, amikor a felszabadulás után először akarták államosítani az okta­tási intézményeket, a szülők azok meghagyását kérve, alá­írásokat gyűjtöttek. így egy időre le is kellett venni a kérdést a napirendről, és csak később, 1950-ben tudták azt végrehajtani. Az igény most ugyancsak tömeges. Még a környező községekből is ér­deklődnek. Ugyanakkor az egyház életéhez mindig hoz­zátartozott a nevelés, az ok­tatás, és több évszázados ta­pasztalataival olyan pluszt tud adni a diákoknak, amit máshol nem lehet megszerez­ni. Az egyházi iskolákba min­dig a vallásos szülőik íratták be a fiaikat, lányaikat. Sze­rintem emberi joguk, hogy biztosítva legyen számukra gyermekeik meggyőződésük­nek megfelelő nevelése. Szegő Krisztina Újra divat a romantika Ugye, gondolsz néha rám? Nem valószínű, hogy sokan gondolnak mostanában Poór Péterre, a hatvanas évek egyik legnépszerűbb táncdaléneke- sére. Pedig az 1966-ban fel­tűnt előadó 1967-től kezdve igazán jelentős sikereket ara­tott melodikus dalaival, kelle­mes hangjával. Legelőször az emlékezetes Pókháló van már az ablakon című dal hozta meg számára az elismerést. Az 1968-as táncdalfesztiválon — melyet egy ország figyelt lé­legzetvisszafojtva — a szintén slágerré vált Piros tulipánt énekelte, de talán legnépsze­rűbb dala mégis a Fekete vo­nat volt. A hasonló című ko­rong nem véletlenül lett arany­lemez, a közönség pillanatok alatt elkapkodta az üzletek­ből. Aztán elmúltak a hatvanas évek. A következő évtizedben főként a kemény rockot játszó zenekarok arattak mindent el­söprő sikereket, a melódiák háttérbe szorultak. Poór Pé­ter is új utakat keresett. Elvé­gezte a Színház- és Filmművé­Gyermekszínjátszók és bábosok szemléje A politika változik, a játék marad Politikai életünk változásai nem hagyják érintetlenül az ifjúsági és gyermekszervezete­ket sem. összeomlóban van a Magyar Űttörök Szövetsége, ezzel együtt a megyében eddig igen jól szervezett úttörő kul­turális szemlék gyakorlata is. A Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár önké­nyesen bár. de azt javasolja a Magyar Úttörők Szövetsége Pest megyei elnökségének, hogy a Gyermekszínjátszók és Bábosok szemléjét az 1989— 90-es tanévben a PMKK és a megye művelődési házai le­bonyolítják, ha a MUSZ me­gyei elnöksége adminisztratív és anyagi közreműködést vál­lal. A PMKK felhívja tehát a megyében működő, illetve a jövőben szerveződő gyermek­közösségeket, hogy készítsenek színjátszó, irodalmi színpadi, vagy bábos produkciókat, me­lyeket a helyi és körzeti mű­velődési házak szervezésé­ben, a jelentkezők számától függően községi, városi, majd körzeti bemutatókon át a me­gyei szemlén mutatnának be, amelyet május közepére ter­vezik megrendezni. A legjob­bak meghívást nyernek a gö­döllői Országos Gyermekszín­játszó Találkozóra. A PMKK úgy véli, hogy az együttműködést az iskolák, a művelődési házak és a MUSZ szervezetével mindenütt helyi­leg kívánatos megoldani, hi­szen az iskolában működő kö­zösségeket még mindig az út­törők tudják mozgósítani, de az egyéb csoportokhoz a mű­velődési intézmények juthat­nak közelebb. IS Budaörs és Solymár Nemzetközi kórusverseny Az elmúlt esztendőben ren­dezték meg először a buda­pesti nemzetközi kórusver­senyt. A nagy érdeklődés és a sok színvonalas fellépés arra ösztönözte a rendezőket, hogy az idén ismét sort kerítsenek ilyen találkozóra. A Talentum Kulturális Fórum és az NSZK-beli GEMO Koncert- és Utazási Iroda ismét meg­hirdette a kórusversenyt, amelyre nyolcvannál több együttes adta be jelentkezé­sét. Sajnos, azonban ez alatt a két nap alatt csupán közel hatvan kórus meghallgatására nyílik lehetőség. A verseny november 9-én este fél nyolckor kezdődik a Zeneművészeti Főiskola nagy­termében. ahol Beethoven IX. szimfóniájának dallamai csendülnek fel a megnyitón. Ezután két napon át a Pesti Vigadóban szerepelnek az együttesek: 39 hazai és 19 külföldi. Amint azt a tegnap megtar­tott sajtótájékoztatón meg­tudtuk, az énekkarok két ka­tegóriában mérik össze képes­ségeiket. A vegyes, a női és a férfikórusok legjobbjai no­vember 12-én este 7 órakor láthatók a Budapest Kong­resszusi Központban, ahol a díjkiosztást követő hangver­senyt a televíziónézők milliói is élvezhetik. Kellemes meglepetés, hogy ebbe a szoros mezőnybe Pest megyeiek is bejutottak. Az 1983-ban alakult solymári női kar — Szokolay Bálint és Blazsek Andrea karnagyok vezetésével — és Budaörs­ről a Gaudium kamarakórus — karnagya Tábor szkyné Ruthner Judith — képviseli a megyét. E nagyszabású rendezvény állami támogatás nélkül jött létre, tizenhat szponzor segít­ségével. Közöttük találjuk a gödi Dunamenti Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetek Grafika cégét is. Az arany-, ezüst- és bronz­diplomák mellett valamennyi magas minőséget elérő együt­tes díjat kap, s emellett há­rom karnagyi díjat is átad­nak. A rendező szervek már ki­tűzték a következő verseny időpontját 1991 áprilisára. V. A. A szemlén egyébként részt vehet bármely gyermekközös­ségből alakult együttes. A be­mutatásra kerülő produkciók műfaja, szereplőinek létszáma, időtartama tetszőleges, bár kedvező lenne, ha az egyes produkciók időtartama nem haladná meg a 20 percet. A jelentkezési lapokat — két példányban — a PMKK- ba (Szentendre, Engels u. 7. 2000) kérik eljuttatni decem­ber 10-ig. A lapok beszerezhe­tők a helyi művelődési házak­ban, illetve az úttörőcsapatok­nál. szeti Főiskola operett-musical tanszakát, színész lett. 1974-től három évet a Szegedi Nemzeti Színházban, majd újabb há­rom évet a Miskolci Nemzeti Színházban töltött. A hat esz­tendő alatt számos főszerepet eljátszott különböző operet­tekben, musicalekben, sőt operákban is szerepelt. A színházi évek után 1980- ban tért ismét vissza a sláger­énekléshez. Külföldi meghívá­sokat kapott, bejárta az Egye­sült Államokat, Kanadát, és fellépett sramos európai or­szágban is, de a magyar kö­zönség szinte semmit nem tu­dott róla. Összegyűjtött ugyan egy nagylemeznvi melódiát, de sokáig nem talált vállalkozót megjelentetésükre, mígnem idén a Média Kiadó felkarolta az ügyet. Az előadóval együtt ők is hisznek abban, hogy a rockzenével elárasztott közön­ségnek — legalábbis az idő­sebb korosztálynak — szüksé­ge van a lágyabb dallamokra. A dalok szerzői között jran Máté Péter, aki az eredeti tervek szerint egy egész hang- lemeznyi anyagot írt volna Poór Péternek, de sajnálato­san korai halála megakadá­lyozta ebben. A dalszövegeket olyan nevek fémjelzik, mint S. Nagy Istváné vagy Bradá- nyi Iváné, míg az előadó neve a dalszerzők és a szövegírók között egyaránt szerepel. A számok többsége új, de a már megjelent kazettára és a ha­marosan az üzletekbe kerülő lemezre három ismert régi sláger is felkerült. K. A. Tv-EIGYELŐ' DOLLÁRPAPA. Az igazán jó filmek mondanivalója örök. Legfeljebb valamiféle új je­lentést vélünk fölfedezni az­óta, hogy először láttuk. Ez a fekete-fehér, több mint három évtizedes alkotás kísértetiesen idézi napjainkat: a gazdag ro­kon felé kacsingató, a csak a pénzt és nem az embert sze­rető, számító családot, a ha­sonlóképpen az anyagi segít­ség után ácsingózó, a távol­ba szakadt hazánkfiát ezért körülrajongó vezetőket, s azo­kat az erkölcsöket, amelyek­nek pozitív vagy negatív megítélése pusztán nézőpont kérdése. Darvas Szilárd és Gádor Bé­la — két nagyszerű humoris­tánk — forgatókönyve a há­ború előtt, a békebeli, ám köztudottan korrupt, uram- bátyám-Magyarországot mu­tatja be. S hogy a régi törté­net mondanivalója ma is „ül", az csak részben az elismert tehetségük eredménye. De ak­kor mié még? A vitathatatlan emberismereté. Ilyenek vol­tunk, ilyenek vagyunk. S eb­ben csak az a szomorú, hogy tudjuk, ám mégsem változta­tunk rajta. Pedig a hajbókoló tisztelet csak ideig-óráig segí­ti a továbbjutást. S ezt a nap- painkban oly sokat emlegetett, fájdalmakkal, megalkuvások­kal teli történelmünk szintén bizonyítja. Talán nemcsak be­szélni kellene róla, hanem ta­nulni is belőle ... A SZEGÉNYEK ORVOSA. Hihetetlen, mennyi sötét folt van múltunkban, mennyiféle esemény, hány nagyszerű em­ber — akit nem ismerünk, aki­ről nem tudunk; legalábbis csak kevesen. Innen. Buda­pestről, messze van Vas me­gye és messze Burgenland, ahol tisztelik, szeretik Bat- thyány-Strattmann László her­ceget, és azok, akiket gyógyí­tott, ma is szinte rajongással emlékeznek rá. Vermes Péter és Czigány György mozaikszerűen össze­állított filmje a híres törté­nelmi család sarjának életét elevenítette föl. A szegények orvosaként tisztelt herceg fia­talon, mindössze 51 évesen hunyt el. Szerette és művelte a zenét, ezermester volt, és 13 gyermeket nevelt föl. Korának egyik nagyszerű orvosaként és szemspecialistájaként ismer­ték, akit természetesen a fő­úri családok bolondnak tar­tottak. Ez nem is csoda, hi­szen ahelyett, hogy vagyoná­nak és a kor szokásainak meg­felelően fényűző életet élt volna, Köpcsényben (Ausztria) a magánkórházában, majd ké­sőbb a körmendi kastélya egyik szárnyából kialakított modern, jól felszerelt kórhá­zában gyógyította az ország minden tájáról odaérkező cse­lédeket, szegényparasztokat. S nemcsak ingyen gyógyította ,őket, .hanem még tapintatos anyagi segítséget is nyújtott a rászorulóknak. Mint a filmből — majd a 2-es csatornán hallott későb­bi beszélgetésből — megtud­tuk, a Szenttéavatás! Kongre­gáció már a negyvenes évek óta gyűjti róla a dokumentu­mokat. Jelenleg „Isten szolgá­jaként” tisztelhető, és sokan remélik, hogy esetleg a pápa magyarországi látogatása so­rán hivatalosan is sor kerül a kanonizációjára. A nevezetes főúri orvos éle­tére, tetteire emlékező hálás öregeket nézve, az ember óha­tatlanul is elgondolkodott. A látottak valóban példaérté­kűek. Ennek ellenére — azt hiszem —, Batthyány-Stratt- mann a kor szokásaitól, gon­dolkodásmódjától oly igen el­térő mentalitásával lehetett igazán különleges és tisztelet­reméltó. S ezzel nem vitatha­tatlan érdemeit kívánom ki­sebbíteni. Csak azért említem, mert higgyék el, napjainkban is léteznek ilyen áldozatkész orvosok — még a paraszolven­ciaproblémák ellenére is. De ez már nem tűnik föl annyira, mert eltérő fogal­maink vannak az egyes em­berek társadalomban betöltött szerepéről, meg ma talán más formában nyilvánul meg az orvosok áldozatkészsége —, mert akadnak ilyenek; akik hajnaltól késő estig a kór­házban vannak, akik minden szombaton — ha ügyeletesek, ha nem — megnézik, jól van­nak-e a betegeik, akiknek semmi sem fontosabb a gyó­gyításnál. Csak ők valahogy csöndesebbek az átlagnál. Ne­kik nem a hírnév, hanem a rá­juk bízott emberek egészsége a fontos. Vegyük észre őket! Körmendi Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents