Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-31 / 257. szám
4 moan 1989. OKTOBER 31., KEDD Egyházi oktatást terveznek Nem állnak hivatásuk magaslatán !j Érden a keresztes nővérek által vezetett általános iskola 1950-ig működött. Ekkor az egyházi iskolákat íel- ^ számolták, a nővérekért egy teherautó jött, el kellett | hagyniuk a várost, és szétszóródtak az ország különböző ?! részein. Volt, aki rokonoknál húzódott meg, volt, aki I munkásszállásra vagy kényszerlakhelyre került. Főnök- | nőjük Pesten helyezkedett el segédmunkásként, és sike- 4 rült szereznie egy szükséglakást. Jelenleg nyugdíjas. Az iskolát az akkor még községi tanács vette át, és működött is mintegy négy-öt évvel ezelőttig. Ekkor a város újat épített, amelyben összevonták a szétszórt osztályokat, a régi intézményt pedig sorsára hagyták. Az épület azóta nyűg a városnak, jelenleg üresen áll. Volt még mellette egy tornaterem is, de lebontották, pedig fel lehetett volna újítani. A ház műszaki állaga pedig azóta egyre romlik. A hasznosítási javaslatok kapcsán merült fél, hogy létesüljön itt ismét iskola.. Hazament mosni Érden az Iskolahelyzet nem a legjobb, mert a szülők elégedetlenek az oktatás színvonalával. Panaszkodnak, hogy a pedagógusok nem szívvel- lélekkel végzik a munkájukat. Szerencsésebbek azok a gyerekek, akik idős tanárok keze alá kerülnek, mert bennük erősebb a hivatástudat, lelkiismeretesebben végzik munkájukat. A fiatalok azonban igen hanyagok, van, aki az órája közepén bejelenti a gyerekeknek, hogy ő most hazamegy mosni. A szülők ezért harcot folytatnak, hogy gyermekük legalább idős pedagógus osztályába kerülhessenek. Mások pedig visszasírják a régi egyházi iskolát, mert emlékezetük szerint ott igen erős, szigorú, de nagyon jó színvonalú oktatás folyt. Akik innen kerültek ki, mind jól megállták a helyüket az életben. Megoldási lehetőségek Az egyház vállalná is az iskola újraszervezését, mindössze arra várnak, hogy a jogszabályi környezet változása milyen megoldást tesz a közeljövőben lehetővé. Hajdú Ferenc érdi katolikus pap elmondta, hogy ezzel kapcsolatban háromféle megoldási lehetőség merült föl. Az egyik az lenne, ha ismét szerzetes- rendek vennék át az iskolát. A Minisztertanács most engedélyezte a reorganizációjukat, ez azonban önmagában még nem biztosítaná számukra az üzemeltetés és a fenntartás lehetőségeit. Tavaly elhangzott a Parlamentben egy olyan ígéret, hogy az iskolák fenntartására fordítandó pénzeket a jövőben nem a tanácsok osztanák szét, hanem közvetlenül pz oktatási intézmények kapnák Szerbhorvát és német nyelveit A mi iskolánk A magyarországi németek és délszlávok oktatásának-műve* lődésének segítésére német és horvátszerb nyelvű szakfolyóirat jelent meg Pécsett. Kiadója a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet. Az Unsere Schule, illetve a Nasa Skola (A mi iskolánk) című kiadvány a nemzetiségi óvodákban, az általános és középiskolákban dolgozó pedagógusok munkáját kívánja segíteni, de eredményesen forgathatják az egyetemeken és a főiskolákon is mint módszertani anyagot Az ország első nemzetiségi nyelvű módszertani folyóirata elsősorban a gyarapodó számú, két nyelven — magyar- német, illetve magyar-horvát- szerb nyelven — oktató intézmények számára készül. A 45—50 oldallas kiadványok tehát a gyakorlati pedagógus munkáját segítő cikkeket közölnek. A szerkesztőbizottság által jóváhagyott német nyelvű cikkeket az NDK-beli Apóidéban, a horvátszerb nyelvű írásokat pedig a jugoszláviai Eszéken lektorálták. A Baranya Megyei Tanács mellett működő nemzetiségi bizottság anyagi támogatást nyújtott „A mi iskolánk” megjelenéséhez. A német nyelvű folyóirat egyelőre 500, a horvátszerb nyelvű kiadvány 350 példányban látott napvilágot. Az érdeklődők ingyen kapják meg, a költségeket — a jó ügy érdekében — magára vállalta a baranyai pedagógiai intézet. Amennyiben a jövőben az érdekelt nemzetiségi szövetségek is támogatják a kiadását, a mostaninál nagyobb példányban és szélesebb körben terjesztik a folyóiratot. Tanévenként kétszer jelenik megrósz- szel és tavasszal, a szerkesztők már dolgoznak a követke-' ző számon. EÖtvös-emlékház A Fejér megyei Meiőszentgyörgyön az Eötvös-házban — ahol Eötvös Károly 1843 és 1916 között élt — nyitották meg az első népkönyvtárat 1949. április 23-én. Most a 6400 kötetes könyvtár felújítva várja az olvasókat. Felvételünk az emlékházban kialakított könyvtárban készült a gyereklétszámtól függően. Ez esetben az iskola is beindulna, és az épületben lenne hely az újjáalakuló keresztes nővérek szerzetesrend elhelyezésére is. — Beszéltem a főnöknővel — mondta Hajdú Ferenc —, és ő szívesen vállalná mind az iskola, mind a rend újjászervezését. Akár már jövő szeptembertől is kezdeni tudnák az oktatást. Ha ez a megoldás •nem valósulhatna meg, akkor második lehetőségünk az lehetne, hogy az egyházközség venné át az iskolát. Ez esetben az épületet nem a szerzetesrend kapná vissza, hanem az állam használatba adná az egyháznak. Így is a szerzetesek tanítanák a gyerekeket. Az elképzelés akkor valósulna meg, ha a földtörvény és egyéb, ezzel kapcsolatos rendelkezések jogilag ezt az utat tennék jobban járhatóvá. A harmadik megoldás szerint létrehoznánk a Keresztény Szülők Egyesületét, amely az iskolát üzemeltethetné. Erre az első két alternatíva kivite- lezhetetlensége esetén kerülne sor. Az iskolában így is szerzetesek tanítanának. Emberi joguk Jogilag talán ez a forma látszik a legkönnyebben járhatónak. Tudomásunk szerint Szegeden már működik ilyen konstrukcióban egy iskola. Az oktatás szervezésével kapcsolatban számos új elképzelésünk van. Megkísérelnénk például egy 4+8 osztályos felosztást az eddigi 8+4-gyel szemben, — Szükség van-e a mai világban egyházi iskolákra? — Annáik idején, amikor a felszabadulás után először akarták államosítani az oktatási intézményeket, a szülők azok meghagyását kérve, aláírásokat gyűjtöttek. így egy időre le is kellett venni a kérdést a napirendről, és csak később, 1950-ben tudták azt végrehajtani. Az igény most ugyancsak tömeges. Még a környező községekből is érdeklődnek. Ugyanakkor az egyház életéhez mindig hozzátartozott a nevelés, az oktatás, és több évszázados tapasztalataival olyan pluszt tud adni a diákoknak, amit máshol nem lehet megszerezni. Az egyházi iskolákba mindig a vallásos szülőik íratták be a fiaikat, lányaikat. Szerintem emberi joguk, hogy biztosítva legyen számukra gyermekeik meggyőződésüknek megfelelő nevelése. Szegő Krisztina Újra divat a romantika Ugye, gondolsz néha rám? Nem valószínű, hogy sokan gondolnak mostanában Poór Péterre, a hatvanas évek egyik legnépszerűbb táncdaléneke- sére. Pedig az 1966-ban feltűnt előadó 1967-től kezdve igazán jelentős sikereket aratott melodikus dalaival, kellemes hangjával. Legelőször az emlékezetes Pókháló van már az ablakon című dal hozta meg számára az elismerést. Az 1968-as táncdalfesztiválon — melyet egy ország figyelt lélegzetvisszafojtva — a szintén slágerré vált Piros tulipánt énekelte, de talán legnépszerűbb dala mégis a Fekete vonat volt. A hasonló című korong nem véletlenül lett aranylemez, a közönség pillanatok alatt elkapkodta az üzletekből. Aztán elmúltak a hatvanas évek. A következő évtizedben főként a kemény rockot játszó zenekarok arattak mindent elsöprő sikereket, a melódiák háttérbe szorultak. Poór Péter is új utakat keresett. Elvégezte a Színház- és FilmművéGyermekszínjátszók és bábosok szemléje A politika változik, a játék marad Politikai életünk változásai nem hagyják érintetlenül az ifjúsági és gyermekszervezeteket sem. összeomlóban van a Magyar Űttörök Szövetsége, ezzel együtt a megyében eddig igen jól szervezett úttörő kulturális szemlék gyakorlata is. A Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár önkényesen bár. de azt javasolja a Magyar Úttörők Szövetsége Pest megyei elnökségének, hogy a Gyermekszínjátszók és Bábosok szemléjét az 1989— 90-es tanévben a PMKK és a megye művelődési házai lebonyolítják, ha a MUSZ megyei elnöksége adminisztratív és anyagi közreműködést vállal. A PMKK felhívja tehát a megyében működő, illetve a jövőben szerveződő gyermekközösségeket, hogy készítsenek színjátszó, irodalmi színpadi, vagy bábos produkciókat, melyeket a helyi és körzeti művelődési házak szervezésében, a jelentkezők számától függően községi, városi, majd körzeti bemutatókon át a megyei szemlén mutatnának be, amelyet május közepére tervezik megrendezni. A legjobbak meghívást nyernek a gödöllői Országos Gyermekszínjátszó Találkozóra. A PMKK úgy véli, hogy az együttműködést az iskolák, a művelődési házak és a MUSZ szervezetével mindenütt helyileg kívánatos megoldani, hiszen az iskolában működő közösségeket még mindig az úttörők tudják mozgósítani, de az egyéb csoportokhoz a művelődési intézmények juthatnak közelebb. IS Budaörs és Solymár Nemzetközi kórusverseny Az elmúlt esztendőben rendezték meg először a budapesti nemzetközi kórusversenyt. A nagy érdeklődés és a sok színvonalas fellépés arra ösztönözte a rendezőket, hogy az idén ismét sort kerítsenek ilyen találkozóra. A Talentum Kulturális Fórum és az NSZK-beli GEMO Koncert- és Utazási Iroda ismét meghirdette a kórusversenyt, amelyre nyolcvannál több együttes adta be jelentkezését. Sajnos, azonban ez alatt a két nap alatt csupán közel hatvan kórus meghallgatására nyílik lehetőség. A verseny november 9-én este fél nyolckor kezdődik a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. ahol Beethoven IX. szimfóniájának dallamai csendülnek fel a megnyitón. Ezután két napon át a Pesti Vigadóban szerepelnek az együttesek: 39 hazai és 19 külföldi. Amint azt a tegnap megtartott sajtótájékoztatón megtudtuk, az énekkarok két kategóriában mérik össze képességeiket. A vegyes, a női és a férfikórusok legjobbjai november 12-én este 7 órakor láthatók a Budapest Kongresszusi Központban, ahol a díjkiosztást követő hangversenyt a televíziónézők milliói is élvezhetik. Kellemes meglepetés, hogy ebbe a szoros mezőnybe Pest megyeiek is bejutottak. Az 1983-ban alakult solymári női kar — Szokolay Bálint és Blazsek Andrea karnagyok vezetésével — és Budaörsről a Gaudium kamarakórus — karnagya Tábor szkyné Ruthner Judith — képviseli a megyét. E nagyszabású rendezvény állami támogatás nélkül jött létre, tizenhat szponzor segítségével. Közöttük találjuk a gödi Dunamenti Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetek Grafika cégét is. Az arany-, ezüst- és bronzdiplomák mellett valamennyi magas minőséget elérő együttes díjat kap, s emellett három karnagyi díjat is átadnak. A rendező szervek már kitűzték a következő verseny időpontját 1991 áprilisára. V. A. A szemlén egyébként részt vehet bármely gyermekközösségből alakult együttes. A bemutatásra kerülő produkciók műfaja, szereplőinek létszáma, időtartama tetszőleges, bár kedvező lenne, ha az egyes produkciók időtartama nem haladná meg a 20 percet. A jelentkezési lapokat — két példányban — a PMKK- ba (Szentendre, Engels u. 7. 2000) kérik eljuttatni december 10-ig. A lapok beszerezhetők a helyi művelődési házakban, illetve az úttörőcsapatoknál. szeti Főiskola operett-musical tanszakát, színész lett. 1974-től három évet a Szegedi Nemzeti Színházban, majd újabb három évet a Miskolci Nemzeti Színházban töltött. A hat esztendő alatt számos főszerepet eljátszott különböző operettekben, musicalekben, sőt operákban is szerepelt. A színházi évek után 1980- ban tért ismét vissza a slágerénekléshez. Külföldi meghívásokat kapott, bejárta az Egyesült Államokat, Kanadát, és fellépett sramos európai országban is, de a magyar közönség szinte semmit nem tudott róla. Összegyűjtött ugyan egy nagylemeznvi melódiát, de sokáig nem talált vállalkozót megjelentetésükre, mígnem idén a Média Kiadó felkarolta az ügyet. Az előadóval együtt ők is hisznek abban, hogy a rockzenével elárasztott közönségnek — legalábbis az idősebb korosztálynak — szüksége van a lágyabb dallamokra. A dalok szerzői között jran Máté Péter, aki az eredeti tervek szerint egy egész hang- lemeznyi anyagot írt volna Poór Péternek, de sajnálatosan korai halála megakadályozta ebben. A dalszövegeket olyan nevek fémjelzik, mint S. Nagy Istváné vagy Bradá- nyi Iváné, míg az előadó neve a dalszerzők és a szövegírók között egyaránt szerepel. A számok többsége új, de a már megjelent kazettára és a hamarosan az üzletekbe kerülő lemezre három ismert régi sláger is felkerült. K. A. Tv-EIGYELŐ' DOLLÁRPAPA. Az igazán jó filmek mondanivalója örök. Legfeljebb valamiféle új jelentést vélünk fölfedezni azóta, hogy először láttuk. Ez a fekete-fehér, több mint három évtizedes alkotás kísértetiesen idézi napjainkat: a gazdag rokon felé kacsingató, a csak a pénzt és nem az embert szerető, számító családot, a hasonlóképpen az anyagi segítség után ácsingózó, a távolba szakadt hazánkfiát ezért körülrajongó vezetőket, s azokat az erkölcsöket, amelyeknek pozitív vagy negatív megítélése pusztán nézőpont kérdése. Darvas Szilárd és Gádor Béla — két nagyszerű humoristánk — forgatókönyve a háború előtt, a békebeli, ám köztudottan korrupt, uram- bátyám-Magyarországot mutatja be. S hogy a régi történet mondanivalója ma is „ül", az csak részben az elismert tehetségük eredménye. De akkor mié még? A vitathatatlan emberismereté. Ilyenek voltunk, ilyenek vagyunk. S ebben csak az a szomorú, hogy tudjuk, ám mégsem változtatunk rajta. Pedig a hajbókoló tisztelet csak ideig-óráig segíti a továbbjutást. S ezt a nap- painkban oly sokat emlegetett, fájdalmakkal, megalkuvásokkal teli történelmünk szintén bizonyítja. Talán nemcsak beszélni kellene róla, hanem tanulni is belőle ... A SZEGÉNYEK ORVOSA. Hihetetlen, mennyi sötét folt van múltunkban, mennyiféle esemény, hány nagyszerű ember — akit nem ismerünk, akiről nem tudunk; legalábbis csak kevesen. Innen. Budapestről, messze van Vas megye és messze Burgenland, ahol tisztelik, szeretik Bat- thyány-Strattmann László herceget, és azok, akiket gyógyított, ma is szinte rajongással emlékeznek rá. Vermes Péter és Czigány György mozaikszerűen összeállított filmje a híres történelmi család sarjának életét elevenítette föl. A szegények orvosaként tisztelt herceg fiatalon, mindössze 51 évesen hunyt el. Szerette és művelte a zenét, ezermester volt, és 13 gyermeket nevelt föl. Korának egyik nagyszerű orvosaként és szemspecialistájaként ismerték, akit természetesen a főúri családok bolondnak tartottak. Ez nem is csoda, hiszen ahelyett, hogy vagyonának és a kor szokásainak megfelelően fényűző életet élt volna, Köpcsényben (Ausztria) a magánkórházában, majd később a körmendi kastélya egyik szárnyából kialakított modern, jól felszerelt kórházában gyógyította az ország minden tájáról odaérkező cselédeket, szegényparasztokat. S nemcsak ingyen gyógyította ,őket, .hanem még tapintatos anyagi segítséget is nyújtott a rászorulóknak. Mint a filmből — majd a 2-es csatornán hallott későbbi beszélgetésből — megtudtuk, a Szenttéavatás! Kongregáció már a negyvenes évek óta gyűjti róla a dokumentumokat. Jelenleg „Isten szolgájaként” tisztelhető, és sokan remélik, hogy esetleg a pápa magyarországi látogatása során hivatalosan is sor kerül a kanonizációjára. A nevezetes főúri orvos életére, tetteire emlékező hálás öregeket nézve, az ember óhatatlanul is elgondolkodott. A látottak valóban példaértékűek. Ennek ellenére — azt hiszem —, Batthyány-Stratt- mann a kor szokásaitól, gondolkodásmódjától oly igen eltérő mentalitásával lehetett igazán különleges és tiszteletreméltó. S ezzel nem vitathatatlan érdemeit kívánom kisebbíteni. Csak azért említem, mert higgyék el, napjainkban is léteznek ilyen áldozatkész orvosok — még a paraszolvenciaproblémák ellenére is. De ez már nem tűnik föl annyira, mert eltérő fogalmaink vannak az egyes emberek társadalomban betöltött szerepéről, meg ma talán más formában nyilvánul meg az orvosok áldozatkészsége —, mert akadnak ilyenek; akik hajnaltól késő estig a kórházban vannak, akik minden szombaton — ha ügyeletesek, ha nem — megnézik, jól vannak-e a betegeik, akiknek semmi sem fontosabb a gyógyításnál. Csak ők valahogy csöndesebbek az átlagnál. Nekik nem a hírnév, hanem a rájuk bízott emberek egészsége a fontos. Vegyük észre őket! Körmendi Zsuzsa
