Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-30 / 256. szám

1989. OKTÓBER 30., HÉTFŐ Tízezrek a tüntetéseken Demokráciát követeltek Prágában és az NDK városaiban Az NSZK prágai nagykövetsége erélyes tiltakozást jelen­tett be a csehszlovák külügyminisztériumnál amiatt, hogy a Csehszlovák Köztársaság kikiáltásának 71, évfordulója alkal­mából kirobbant prágai tömegmegmozdulás során a rendőr­ség durván akadályozta munkájában a legnagyobb nyugatné­met tévétársaság, a ZDF fórumcsoportját és prágai tudósító­nőjét is. A íiatal csehszlovák tünte­tőket gumibotozó belbiztonsági alakulatok nyugatnémet új­ságírókkal szembeni túlkapá­sairól a tudósítónő a ZDF szombat esti híradójában szá­molt be. Közölte, hogy a dél­utáni tüntetésekről felvett filmanyagot tartalmazó kazet­ták közül a rendőrség többet elkobzott, a csoportot csúnyán megfenyegették, majd a gu­mibotos hatósági közegek a nyugatnémet tévéseket — fo- gadatlan kíséretként — egé­szen szállodájukig, sőt a ho­tel kapuján belül is követték. A tudósítónő jelentése sze­rint azonban a tévések túljár­tak üldözőik eszén, s a szállo­da ablakából még tudták fil­mezni az eseményeket, ame­lyek ennek az esti tudósítás­nak az idején még zajlottak. A ZDF — a rendőrségi zaklatás­ra tekintettel — kénytelen volt az NSZK nagykövetségé­hez fordulni, hogy munkatár­sai mellé adjon diplomáciai védőkíséretet. Erre azért volt szükség, hogy a filmanyagot biztonságban vihessék el a Csehszlovák Televízió épüle­tébe, az NSZK-ba való mű­szaki továbbítás céljából. Három magyar állampolgárt Is őrizetbe vettek a csehszlo­vák hatóságok a szombati prágai Vencel téri tüntetésen. A prágai magyar nagykövet­ség vasárnap virradóra az MTI tudósítójával közölte, hogy a csehszlovák hatóságok tájékoztatása szerint egyikü­ket, dr. Varga Mihály hivata­losan akkreditált újságírót nem sokkal őrizetbe vétele után szabadon engedték, Bu­dán Viktornak, a Fekete Doboz elnevezésű ellenzéki videofolyóirat operatőrének huszonnégy órán belül, még vasárnap el kell hagynia Csehszlovákiát. A harmadik magyar állampolgárt, Frick Lászlót a csehszlovák hatósá­gok továbbra is őrizetben tart­ják és hivatali személy elle­ni, testi sértést okozó erősza­kos cselekmény miatt bünte­tőeljárást indítanak ellene. A csehszlovák hírszolgálati iroda szombati késő esti köz­leménye szerint a prágai Vencel téri tüntetésen össze­sen háromszázötvenöt embert vett őrizetbe a rendőrség, kö­zülük tizenhét külföldit, tizen­egy országból. A demonstrá­cióban három rendőr és hét tüntető sérült meg. Prága egyébként a megszo­kott békés képét mutatta va­sárnap, a csehszlovák főváros egyik részén sem voltak újabb tüntetések. Vasárnap délután három és négy óra között (szombaton ekkor kezdődött a tüntetés) a szokásosnál több ember tar­tózkodott a tér felső részén, de semmiféle megmozdulás nem volt. Az MTI prágai tudósítójá­nak értesülései szerint egyéb­ként szombaton Prágán kívül más nagyvárosokban is voltak megmozdulások. Több városban voltak bé­kés tüntetések az NDK-ban és szombaton, miközben a fő­város egy templomában az ország vezető művészei és írói fejezték ki szolidaritásu­kat a rendőrségi túlkapások szenvedő alanyaival. A legnagyobb szabású meg­mozdulásra a déli országha­tárhoz közel fekvő Plauenben került sor. Mintegy 40 000 la­kos vonult végig a belvároson, reformokat és demokratikus változásokat sürgetve. A kö­zeli Greiz városkában a ható­ságok által engedélyezett fel­vonuláson hatezer ember vett részt. A plakátokat és Gor- bacsov-arcképeket hordozó tö­meg szavalókórusokban köve­telt demokráciát és sajtósza­badságot, az Űj Fórum ellen­zéki szervezet engedélyezését, szabad választásokat és „bé­ketantárgyat” az iskolában ok­tatott „honvédelmi ismeretek” helyett. A Balti-tenger partján fek­vő kikötőváros, Rostock ut­cáin is több ezres tömeg tün­tetett. A berlini Megváltó templomában illetve az épüle­tek körül több ezer ember vett részt szombaton este a fővárosi művészi szövetségek által rendezett eseményen, amelynek célja az állami ön­kény áldozataival vállalt szo­lidaritás kifejezése volt. A neves festők, írók, zene­szerzők és előadóművészek részvételével lezajlott, az éj­szakába nyúló rendezvényen a jelenlévők független vizs­gálóbizottság felállítását köve­telték a rendőri túlkapások maradéktalan földerítése vé­gett. HÍRÜNK A VILÁGBAN • Indiai látogatását befejezve vasárnap hazautazott Üj-Delhiböl Kulcsár Kálmán igazságügy-mi­niszter. Indiai tartózkodása során találkozott kollégájával, Sankara- nanddal és a legfelsőbb bíróság elnökével, Venkataramiahhal, fo­gadta őt Ramaszvami Venkatama- ran köztársasági elnök és Sankar Dajal Sarma alelnök. Kulcsár Kál­mán részt vett azon a nemzet­közi konferencián, amelyet az in­diai fővárosban a Nehru-ccntená- rium alkalmából tartottak. • Bennünket a Varsói Szerző­dés nem akadályoz meg abban, hogy saját utunkat járjuk — je­lentette ki Pozsgay Imre állam­titkár londoni látogatása során, az, ITN kereskedelmi tv-hálózat 4. csatornájának adott nyilatkoza­tában. Elmondotta: Magyaror­szág már jelenleg is szuverén mó­don cselekszik mind bel-, mind külpolitikai ügyekben. Arra a kér­désre, hogy Magyarország gon­dol-e a VSZ-ből való kiválásra, ily módon előmozdítva csatlakozását az európai közösséghez, az ál­lamtitkár kifejtette, hogy ez sze­rinte globális probléma és Euró­pa közösen fogja megoldani. Meg­szünteti a tömböket még az év­századforduló előtt. • Bere.cz Jánossal készített in­terjút a mágyarországi változá­sokkal kapcsolatban a Novoje Vremja című szovjet hetilap mun­katársa. Mint Berecz János mond­ta, a szocializmusnak az a mo­dellje, amelyet a múltban igye­keztünk megvalósítani, zsákutcá­ba vezetett, életképtelennek bizo­nyult. Vissza kell térnünk Marx és Engels tudományos szocializ­musának koncfenció.iához, Lenin sok, megőrzésre érdemes tanához — mondotta a volt KB-titkár. Jövő tavasszal: romániai választás Romániában a jövő év ta­vaszán nemzetgyűlési és nép­tanácsi választásokat tarta­nak. Ezt Nicolae Ceausesc u, az RKP főtitkára, az RSZK el­nöke jelentette be Bukarest­ben, a szocialista demokrácia és egység frontja országos ta­nácsának ülésén, amelyen be­szédet mondott. MSZMP-aktiva Angyalföldön Vádak és bírálatok A peresztrojka és a kelet­európai átalakulás jövőjéről, valamint arról, hogyan segít­heti a Nyugat ezt az átalaku­lást, tartottak színvonalas nemzetközi tanácskozást Ró­mában, egy hónappal Mihail Gorbacsov jelentősnek ígérke­ző olaszországi látogatása előtt. Számos Ismert szovjet és lengyel közéleti személyiség ismertette országa helyzetét a legkülönbözőbb szempontok­ból, gyakran ütköztetve a né­zeteket. Sok szó esett a há­romnapos tanácskozáson, ame­lyet a L’Espresso hetilap ren­dezett, Magyarországról is, s nagy kár, hogy annak nem volt magyar résztvevője, bár többen is kaptak meghívást. A szovjet részvevők drámai képet festettek: a peresztrojka veszélybe került, mert nem tu­dott (vagy nem akart) alapve­tő kérdésekhez nyúlni eddig. A szovjet nép az ideológiai kiábrándultság és talajvesztés állapotába került — mondták el szociológusok. Hasonló gondok tükröződtek a lengyel részvevők hozzászó­lásaiban is. Zbigniew Buják és Adam Michnik, a Szolida­ritás két vezető képviselője el­térő nézeteket fejtett ki ab­ban, hogy a Szolidaritás a munkások érdekvédelmével törődő szakszervezet legyen-e, vagy politikai szervezet kor­mányzati célokkal. Nyugat-Európa viszonyát a Keleten zajló forradalmi átala­külföldi események - egy mondatban Csien Csi-csen kínai külügyminiszter fogadást adott a ma­gánlátogatáson Pekingben tartózkodó Richard Nixon volt ame­rikai elnök tiszteletére. A A nyugat-európai semleges orszá­gok (Ausztria, Finnország, Svédország és Svájc) erőteljesebb szerepet kívánnak játszani a kelet-európai reformországokkal kialakítandó jövőbeni nyugati együttműködésben. A Ameny- nyiben az Egyesült Államok úgy dönt, hogy a nicaraguai el­lenforradalmároknak juttatott 65 millió dolláros humanitárius segélyt ezentúl az ENSZ segítségével a kontrák leszerelésére fordítja, úgy Nicaragua nem mondja fel az egyoldalúan vállalt tűzszünetet. A A Szovjetunióban november 1-től kísérletként kereskedelmi tv-csatorna kezdi meg működését reggel héttől este fél hétig. A A november 3-án kezdődő kétnapos japán— amerikai magas szintű kormánytárgyalások napirendjére fel­vették a kelet-európai támogatások ügyét is, közölte vasárnap a Szánkéi Simbun című japán lap. A legutolsó, péntek reggeli adatok szerint 120 ezren jelez­ték, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjai kívánnak maradni — jelentették be az MSZMP szombaton, Angyal­földön tartott országos aktíva- értekezletén. Az aktívaértekezletet az MSZMP ideiglenes ügyvezető testületé hívta össze. Az a tes­tület, amelyről egy korreie- rensi ' megjegyzésből kiderült, hogy valójában nem is létezik. Nem ez volt az oka azon­ban, hogy a tanácskozás kez­detén némi bonyodalom tá­madt. A szervezők a meghívó­kon ugyanis a híres XIII. ke­rületi pártszékházat, ma már a Magyar Szocialista Párt ke­rületi központját jelölték meg helyszínül. S bár úgy vélték, ehhez elegendő az október 16- án ott tartott aktívaértekezle­tük „határozata”, mégis pén­tek estig tartó tárgyalásokat folytattak erről az MSZP-vel. S mivel időközben érzékelték, hogy egyik fél sem enged a 48-ból, tartalékként elkérték a Láng Gépgyár kultúrtermét is, s végül a rendezők oda irányí­tották az érkezőket. A tanácskozást Púja Frigyes nyitotta meg, a korreferátu­mokat pedig Ribánszki Róbert és Maróti Imre tartotta. Mon­danivalójuk már jól ismert megállapításokat tartalmazott. Ezek közé tartozott például, hogy a „hárommillió koldus országa” nem rémkép többé, hanem biztosan bekövetkező kegyetlen valóság; hogy kiala­kulóban van a „vörös bur- zsoá”-réteg, s e fejlődési logi­ka szerint visszaáll a zsírospa­raszti rendszer, visszatérnek a földbirtokosok is. Tehát ismét időszerű az MSZMP két ko­rábbi jelszava: „Nem a tőkés­nek, a népnek építjük az or­szágot!” és „Élőidet.yiss?9. nem adunk !”. Ennek az MSZMP-irányzat- nak a vezető képviselői to­vábbra is állították, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt nem szűnt meg jogilag sem —, s ennek a kommunista eszményeket vállaló pártnak el kell jutnia XIV. kongresz- szusának megszervezéséhez. Arról Is tájékoztatták a részt­vevőket: Grósz Károly öröm­mel fogadta és megtisztelőnek tartotta, hogy az MSZMP öt tekinti főtitkárának, ám ebben a kérdésben még teljes egyet­értésre kell jutni a tagságnak. Az előadói beszédekből nem hiányoztak a bírálatok sem. A vádak között szerepelt: a par­lament figyelmen kívül hagy­ta. hogy a kormányt még az MSZMP bízta meg, s az az MSZP megalakulásával csak­nem illegitim helyzetbe került. Felkérték a kommunista or­szággyűlési képviselőket, hogy alakítsák meg parlamenti frakciójukat és kezdeményez­zenek vitát e kérdések tisztá­zására. Az aktívaértekezlet megvá­lasztotta ügyvezető testületét. Elnök: Púja Frigyes, titkárok: Dóczé Kálmán, Ribánszki Ró­bert. Az SZDSZ közgyűlése Választási stratégia A Szabad Demokraták Szö­vetsége párt jelleggel működő szociálliberális szervezet, s az elmúlt hónapokban az ország egyik legbefolyásosabb politi­kai tényezőjévé vált — hang­súlyozta Mécs Imre ügyvivő az SZDSZ közgyűlése szom­bati munkanapjának kezde­tén Budapesten, a Gólyavár­ban. Az első közgyűlés óta eltelt mintegy hat hónapban jelen­tősen növekedett — 6000 fölé emelkedett — a Szabad De­mokraták Szövetségének tag­létszáma, ezért döntöttek úgy, hogy a mostani tanácskozás, a szervezet történetében először, küldöttközgyűlés legyen. Elsőként Kőszeg Ferenc ösz- szegezte az SZDSZ tevékeny­ségét, értékelve a politikai egyeztető tárgyalásokon való részvételt is. Az SZDSZ való­di politikai sikerének köny­velte el a múlt hetekben le­zajlott népszavazást kérő alá­írás-gyűjtési akciót. A politikai bizonytalanságot fokozza az ellenzék pártjai és szervezetei közötti belharc is. A jelenlegi politikai vákuum­helyzetben a hatalmi appará­tus egyetlen igazán működő része a kormány, amelynek mozgástere megnőtt, ám a gazdasági válság kezelésére nem képes. A békés átmenet garanciája érdekében ugyancsak javasol­ták ama kezdeményezést: va­lamennyi fegyveres erő tiszti állománya tegyen esküt . az új köztársasági alkotmányra. Központi témája volt a dél­utáni vitának az új politikai erőtér, amely az MSZMP át­alakulása és az ellenzéki pár­tok mind markánsabb szerve­ződése nyomán jött létre. ★ A Szabad Demokraták Szö­vetsége második közgyűlésé­nek vasárnapi zárónapján a küldöttek elfogadták az SZDSZ új alapszabályát azokkal a módosításokkal együtt, ame­lyeket szombaton a késő esti órákba nyúló vita során már megszavaztak. Az új alapsza­bály értelmében az SZDSZ független politikai párt. A szabadság és a szolidaritás pártja, amely a magyar társa­dalom demokrata meggyőző­désű, a nemzeti, a politikai és a szociális elnyomás minden formáját elutasító, tenni kész tagjait tömöríti. Az alapsza­bály egyebek közt kinyilvánít­ja, hogy az SZDSZ részt vesz az országgyűlési és helyható­sági választásokon, az orszá­gos és a helyi politika ala­kításában. Az SZDSZ szerve­zetei területi alapon vagy- kö­zös érdeklődés, illetve együt­tes feladatvállalás alapján szerveződhetnek. Ezt követően a küldöttek megkezdték a 30 tagú országos tanács tagjainak megválasz­tását. Az SZDSZ-közgyűlés zá­rónapján megvitatták a szö­vetség választási stratégiájá­val összefüggő kérdéseket, va­lamint az országos tanács tag­jaiból ügyvivőket választot­tak. Válasz a megfúrnád ott képviselőnek Felvette a kesztyűt, elfogadta a kihívást Harmadszor, s szándékunk szerint utoljára, adunk helyet lapunkban a kerepestarcsai indulatoknak. Vassné Nyéki Ilona jelenlegi országgyűlési képviselő és tanács­elnök, valamint özv. Kovács Istvánná nyugdíjas textil­munkás, volt országgyűlési képviselő levélvitájának. Ügy érezzük, Vassné Nyéki Ilona október 16-án meg­jelent reagáló leveléből és az alább közölt erre érkezett válaszból az olvasók a tényeken kívül a kettőjük között feszülő és egyre inkább személyeskedésbe csapó indu­latokról is képet alkothatnak. Örömmel vesszük viszont, hogy özv. Kovács Istvánné elfogadta Vassné ajánlatát, amelyben „nyílt társadalmi és falu előtti vitára” hívja őt. A levélpárbajt ezzel a magunk részéről megvitatottnak tekintjük, de a nyil­vános vitáról tudósítani szeretnénk. „A Pest Megyei Hírlap ok­tóber 16-án megjelent Vála­szol a megtámadott képvise­lő című újságcikkre kívánok reagálni. Nem szeretném, ha írásom bárkiben is azt az ér­zést keltené, hogy szubjektív érzelmek diktálták. Ez távol áll tőlem, hiszen 18 éven ke­resztül voltam Pest megye 1- es számú választókerületének országgyűlési képviselője, s ennyi idő elég volt ahhoz, hogy a lakosság megismerjen. Lapjuk hasábjain keresztül üzenem Vassné Nyéki Honá­nak a következőket: azzal kez­dem, amivel ő befejezte, hogy gyűjtögessem csak tovább az aláírásokat. Eddig nem tet­tem. de ezután intenzívebben fogom ezt megtenni, az em­berek érdekében, mivel erre a segítséget ők kérték tőlem. Azt pedig, hogy ki hogyan néz az emberek szemébe és meghallja-» a falu hangját, azt hiszem, nem lehet kérdés. Ügy gondolom, hogy a 18 év alatt mindig meghallottam a kéréseket, a kérdéseket. Hal­lottam, ha zörgettek az abla­komon, hallottam, amikor egyszerű munkásasszonynak neveztek, és hallom ma is, amit a kerepestarcsaiak mon­danak. És hallom, amit Vassné is hangoztatott egy időben, hogy anyja helyett anyja vol­tam, úgy, hogy nem értem most páljordulását. Hallom azt is, amit szintén ő hangoz­tatott: »ugyan kérem, ha min­dent meghallanák, hová jut­nák«. Gondolok itt azokra a szóbeszédekre, amelyek a fa­lut foglalkoztatják. Meg kel­lett hallanom azt is, azoktól, akik megkerestek, hogy én hoztam ide a Vassnét, most se­gítsek megszabadulni tőle. Hogy ki és kit támad, az nem lehet kérdéses, csodál­koznék, ha Vassné Nyéki Ilo­na nem emlékezne arra, mi­ként lett megválasztva. Politi­kai bölcsességet szerzett igaz, de ne gondolja, hogy az em­berek már elfelejtették, hogy állami pénzen, állami buszo­kon miként szállíttatta maga után a drukkereket Pécelre, Csömörre, s hadd ne soroljam még hová. Kérdezem, hogy ez tisztességes volt? Meglepett Vassné magabiz­tossága, például, ahogy a gáz­programról beszél. Az egész dologban az a furcsa, hogy Vassné ezt is hiszi és mindent a maga eredményeként köny­vel el. Remélem emlékszik még arra, hogy Hajdúszobosz­lóra én vittem le. amikor még nem volt képviselő és előd­jével indítottuk el a gázprog­ramot, ő csak befejezte. Amit magáénak tudhat, az az uszoda. Megítélésem sze­rint nem volt szerencsés be­ruházás főleg így, hogy az ivóvízkészletre alapozták. Ar­ra, hogy a tervezett 18 millió­ból miként lett 50 millió fe­letti kiadás, nem tudott, vagy nem akart válaszolni legutóbb egy fórumon. Reagálni kívánok a Heltai Jenő utca eladásával kapcso­latban arra, hogy nem zsák­utcáról van szó, hiszen a zsákutcáról se jobbra, se bal­ra nem lehet kanyarodni. És nem is 11 tagú vb döntött az eladásáról. Utalni kívánok az ország­gyűlési képviselő BM-iskolá- val kapcsolatos interpelláció­jára. Meggyőződésem, hogy ezt azért tette, mert mostaná­ban divat lett felszólalgatni és szidni a BM-et. Miért nem tette ezt korábban, akkor nem érzékelte, hogy kellenek a tantermek? Nem voltak a me­gyében szükségtanteremben tanuló diákok? Sajnál engem Vassné, értem miért. Egyszerű munkásasz- szony vagyok, kellő bölcsesség híján. Minősítést nem várok tőle és nem lep meg az sem, hogy nem tűri el tőlem a kri­tikát, sem mint tanácselnök, sem mint képviselő. Végezetül kijelentem, hogy én is szeretnék egy nyílt vi­tát, de nem olyat, mint ami­lyet a közelmúltban rendezett a kultúrház igazgatója ellen. Ide ugyanis a kebelbarátait hívta meg, valamint appará­tusának dolgozóit, az intéz­mények vezetőit, azokat, akik anyagi függőségben állnak ve­le J Gálvölgyi Anikónak az ál- lálásba került, hogy őszintén leírt dolgokat, amelyek Vass- néval kapcsolatosak. Befejezésül megjegyzem, 35 éve élek Kerepestarcsán, s 32 éve dolgozom textilmunkás­ként a kistarcsai fésűsfonó­gyárban, felemelt fejjel járok az emberek között, bátran né­zek a szemükbe, ismer min­denki. S nem tudom, táma­dás-e ma visszahívást kezde­ményezni? Támadás-e a kri­tika. bűn-e, rágalom-e és praktika-e? Vassné cikkében fenyegetett, pedig én csak . a falu akaratának elindítója vol­tam. Javasolom Vassnénak, nézzen tükörbe, és készítsen számvetést a Kerepestarcsán eltöltött hét évben végzett munkájáról.” Kovács Istvánné ayugdíjas textilmunkás \ Nyugatnak a segítség közvetlen érdeke Római peresztrojka-tanácskozás kulásokhoz Gianni de Michelis olasz külügyminiszter vázolta. „Az Európához tartozás igénye elemi erővel nyilvánul meg mindenütt a szocializmus or­szágaiban” — mutatott rá. De Michelis szerint ez egyértel­műen a nyugat-európai modell győzelme.

Next

/
Thumbnails
Contents