Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-30 / 256. szám

PEST MEG YEI XXXIII. ÉVFOLYAM, 256. SZÄM POLITIKAI NAPILAP Ára; 4,30 forint ;V ivr.'C 1989. OKTOBER 30., HÉTFŐ • • Üzenet Bush elnöknek Nyers Rezső, a Magyar Szo­cialista Párt elnöke táviratot küldött Washingtonba George Bushnak, az Amerikai Egye­sült Államok elnökének. Az üzenetben örömét és köszöne­tét fejezte ki azért, hogy „az Egyesült Államok tartósan, időbeni korlátozás nélkül meg. adta a legnagyobb kedvez­ményt a Magyar Köztársaság­nak”. Eredményes, budapesti tárgyalásaik közvetlenségére is utalva Nyers Rezső kifejez­te azt a reményét, hogy Bush elnök „a magyar—amerikai kapcsolatok fejlődését a to­vábbiakban is kitüntető fi­gyelmével ösztönzi”. Vihar után szélcsend Külföldi tőke kellene A nyár némely viharokkal múlt el a szobi áfész, s annak vezetője fölött. Rasman István elnök — elejét véve minden további szóbeszédnek — rend­kívüli igazgatósági ülést volt kénytelen összehívni, ahol egyszer és mindenkorra tisz­tázták: nem lesz helyette más elnök, az áfész tagjainak nem kell tartaniuk ejtőernyőstől. A sok suttogás, ilyen-olyan pletyka zavart okozott. Ezért az igazgatótanács úgy döntött, GYERTYAGYÚJTÁS Gyermekkoromban, úgy képzeltem, hogy halottak nap­ján az elhunytak nagyon várják hozzátartozóikat. Ha senki nem gyújt világosságot 'nekik, akkor végtelenül szomorúak. Ezért vittem kislány koromban temérdek gyertyát a temetőbe, s ahol még nem volt fény, otthagy­tam a magam kis'lángját. Vajcn lesz-e valaki, édesapám, aki ezen az estén meg- gyú.jtja neked az én gyertyáimat? Meglehet, jobban is örültél nekem két hete, amikor üres volt még a sirkert. Egy lélek sem járt ott, ahol ma százak, ezrek serénykednek a hantok körül. Nem zavart senki gondolataimban. Nyugodtan beszél­gethettem valed. Ugyanúgy fűztem be a fehér virágokat a kúszófenyő közé, mint ahogyan te telted ezt kilenc esztendeje. Amikor meggyújtottad a gyertyákat és fel­egyenesedve rám néztél, könny csillant a szemedben. Tudtad, hogy utoljára szorítod meg annál a sírnál, a nagymamáékénál a kezem, ahová azóta egyedül járok, most már hozzád is? Halottak napján mindenki elhunyt szeretteihez igyek­szik. Leróni kegyeletét és emlékezini. Feltépni a soha be nem gyógyuló sebeket. Sírni és beletörődni a mcgvál- toztathatatlanba. Most fényesek a temetők. Néhol az országút szélén, az oszlop tövében mécsesek pislákolnak, a gyilkos betont virág fonja körbe. És látni ablakokban is égő gyertyá­kat. Megyünk halottainkhoz. Találkozni velük gondolat- ben, és találkozni másokkal, az életben. Olyanok áll­nak együtt a sírok körül, akik talán esztendeje látták egymást utoljára. Akkor is éppen ezen a napon, ugyan­annál a fcjfánál. Hogy azóta mi történt? Megtudni, ameddig félig ég a mécses... SietiVik. Még ezen a napon is. mert sokunkat több­felé szólít a szomorú kötelesség. Visszük a krizantémot, a tobozzal, a fagyállói díszített moha- vagy fenyőkoszo­rút. Mindegy, mennyiért, csak szép. a legszebb legyen. Így akartuk megadni a végtisztességet is. Rajtunk nem múlt. hogy a legdrágább diókoporsót rendeljük, de akácot adtak, dióra pácolva. Becsaptak, ám a számla szándékunk szerint volt. Nem, tettük szóvá, hogy késve érkeztek a halottszállítók, és ó, milyen állapotban. Be­tudtuk az italnak, hogy a lábunkra lapátolták a földet, hogy egymásra dobálták a koszorúkat, s azt, hogy kis híján a sírgödörbe ejtették a koporsót. Már ha az egész­ből egyáltalán érzékeltünk, felfogtunk valamit. Mindenszentekkor virágot viszünk a sírokra. Cserél­jük másnap, halottak napjára, mert évekre visszamenő­leg megszoktuk: egyetlen éjszaka lefagy, megfeketedik a halottak krizantémja, Ilalotlvirág. Bolyongunk az országban. Akadnak sokan, akik ha­tárainkon túlra is eljutnak. Ezt parancsolja a szívük. De vajon hányán vannak, akik nem tudják, merre in­duljanak? Hová tegyék a virágot, hol égessék a gyertyát nagyapáért, apáért, férjért, gyerekért, testvérért, bará­tért? A temető keresztje csupán jelképes hely... De hány sír marad sötét? Hány és hány fejfához, sír­kőhöz nem jut virág? Fazekas Eszter tene a takarékszövetkezet is, vállalkozási tőkével, ami új kezdeményezésnek számít ma Magyarországon. Az NSZK- ban például a bankok irányí­tanak, s az állam nem szól be­le az üzletbe. Mi is meg tud­nánk ezt itt valósítani, de úgy látszik, az új szelek ide, a Duna mellé, csak lassan kanya­rodnak föl. Bellér Ágnes hogy később, a választások idején, pályázat útján lehet majd elnyerni az áfész elnöki posztját. Rasman István el­múlt hatvanéves, de még vál­lalkozhat feladatai ellátására két esztendeig. A szövetkezet helyzete nem túl irigylésre méltó, ötezer tagjuk van, s a tevékenységük nagyrészt apró településeken zajlik, úgyneve­zett „alvó falvakban”, ahová az emberek jószerivel csak pihenni térnek meg. Ennek ellenére a nyereség félévkor hatmillió forint volt. Mégsem terveznek ennél többet, mert úgy gondolják, most nem ez a feladatuk. Az emberek körül­ményein kell javítani, fonto­sabb most a bérfejlesztés, mint a nagy profitra való tö­rekvés. Ami pénzük marad, azt az üzleteik karbantartására, renoválására, korszerűsítésé­re költik, némelyikre bizony már régóta ráférne a moder­nizálás. — Azt mondják, Szob a vi­lág végén van, ide már alig jut el a gazdasági reformokból. Az áfész tud-e újítani,'képes-e a profilbővítésre? — Elvileg igen — állítja Rasman István. — Keressük az utakat, de meg kell mond­jam, ez egyáltalán nem olyan egyszerű, mint eleinte gondol­tuk. Ajánlatok, elképzelések, tervek természetesen akadnak, aztán pedig hamar kidérül; a vállalkozásnak átugorhatat- lan gátjai vannak. Már ta­valy szóba került egy svéd vál­lalattal a pászkakészítés, piac is lett volna rá, Izrael jelent­kezett, mint potenciális vásár­ló. A svédek gépeket biztosí­tottak volna, mi pedig nem találtunk épületet, olyat, ami­hez megfelelő infrastruktúra is tartozik. Az idén belépett tár­gyaló félként a Horizont Áfész, de rajtuk is kifogott a dolog. A lehetőség még mindig fönn­áll, csak már sürget az idő. Ott tartunk, hogy bárkitől el­fogadnánk közreműködést, aki, akár a fővárosban is, de a lé­tesítendő üzemnek megfelelő épületet fel tud ajánlani. Az áfésznek Moszkvában is lett volna érdekeltsége, de hiá­nyoznak a szentesítő pecsétek. Faszénszállításra szerződtek volna, de az olasz partner úgy írta elő, az eladási ár ötven százalékát áruvásárlásra kell fordítaniuk. Erre nem kaptak engedélyt egyelőre. Pedig segí­Amiről eddig csak suttogtak V,. fogadott orvos hiányában karácsonykor, ünnepeken vagy hétvégeken a vajúdók fél napo­kig fekhetnek az ügyeletes orvosra várva.” (Cik­künk lapunk harmadik oldalán.) MEGIS LESZ SUZUKI? Ha most sem, akkor sokaf Lehetséges, hogy mégis lesz Suzuki-gyártó japán—magyar vegyes vállalkozás. Erre lehet következtetni a japán sajtóban a hét végén napvilágot látott hírekből. Eszerint a távol-ke­leti- ország első számú kisko­csigyártó cégének az elnöke, Magyar alapítvány Magánkezdeményezések támogatására Nyolcvanmillió amerikai dolláros tőkével Magyar Alap létesült a magánkezdeménye­zések támogatására — közölte a Kanadában tartózkodó Pozs- gay Imre államminiszterrel egyik vendéglátója, Andrew Sarlós. A befolyásos kanadai üzletember a magyar politi­kussal folytatott vasárnapi to­rontói megbeszélése után el­mondotta, az összeget már le­tétbe helyezték, s a jövő héten nyílik meg Budapesten az ala­pítvány kezelésére létesített vegyes vállalat irodája. E vál­lalat 50 százalékban a Magyar Nemzeti Bank, fele részben pedig az alapot létrehozó nyu­gat-európai és észak-amerikai cégek, pénzintézetek tulajdo­na. Az alapítványból pályázat alapján lehet majd elnyerni a befektetéseket. Andrew Sarlós azt is elmondta, hogy már hozzákezdtek a következő, ez­úttal már 250 millió dolláros tőkére tervezett alap szervezé­séhez. Pozsgay Imre a nap folya­mán a magyarságtudat megőr­zésében itt fontos szerepet játszó egyházi közösségek tag­jaival találkozott. Részt vett a Szent Erzsébet római katoli­kus templom vasárnapi isten- tiszteletén, megkoszorúzta a torontói Budapest parkban az 1956-os népfelkelés áldozatai­nak emlékművét, majd a kö­zeli Hamilton város magyar presbiteriánus templomába lá­togatott. A gazdasági reformok kő vetkezetes kibontakozásánál szerves feltétele a társadalmi politikai élet demokratizmusé nak kiteljesedése. A Magyar- országon zajló változások egyik kulcskérdése eme ösz- szefüggés érvényesítése. De vajon valóban mindenütt a társadalmi élet demokratizmu­sa közepette érnek-e el világ­raszóló gazdasági eredménye­ket? Ha igen, mivel magya­rázható több szigorú diktató­rikus rendszer gazdasági fel­lendülése — például a fran- coista Spanyolországban, Chi­lében vagy éppen Dél-Koreá- ban? E kérdésekről fejtette ki vé­leményét Mcdgyessy Péter mi­niszterelnök-helyettes Moszk­vában, ahová a KGST VB-ülé- sére Dél-Koreát is érintő tá­vol-keleti útjáról érkezett. Suzuki Osamu november ele­jén Magyarországra utazik. hogy az érintett járműipari vállalatokkal és a kormány magas rangú képviselőivel dű­lőre vigye a négy éve húzódó ügyet. Az Aszahi Simbun sze­rint a 143 millió dolláros kö­zös vállalkozás 30 százalékát a Suzuki, 10 százalékát a C. Itoh, Japán legnagyobb keres­kedőháza és 60 százalékát ma­gyar konzorcium fedezné. A Mainichi Daily News sze­rint az ezer köbcentis Cultus típus képezné a magyar gyár­tási feltételekhez kifejlesztett változat alapját. Évi 50 ezer személyautó gyártásáról lenne szó, amelyben — az Asahi Evening News szerint — a leginkább az Ikarus lenne érintve. Éppen négy éve, 1985 novemberében született az első ajánlat, amelyet többször mó­dosítottak. Az egyik új elképzelés sze­rint a motor kivételével min­den alkatrészt Magyarországon gyártanának, három évvel a gyár üzembehelyezése után. Arról is szó lenne, hogy meg­határozott hányadot Magyar- ország exportálna Nyugat- Európába. A General Motors ellenállá­sa miatt több lehetséges el­képzelés meghiúsult, ezért ége­tő szükség lenne arra, hogy a lassan minden idők leghosz- szabb döntési eljárása címet kivívó Suzuki-ügy végre tető alá kerüljön. A négy éve hú­zódó ügy ugyanis alapjában kérdőjelezi meg a kormány döntőképességét és a vállala­tok modernizálási készségét. A Suzuki elnökének magyaror­szági útja a japán cég részéről az utolsó kísérlet. Amennyiben most sem járnának sikerrel a tárgyalások, úgy nagy a való­színűsége annak, hogy a japán cég végérvényesen visszavonja ajánlatát, mutatnak rá tokiói gazdasági megfigyelők. y/0%, mémtíA Ma kezdődik az országgyűlés októberi, kétnaposra terve-- zett ülésszaka. A plénum többek között tárgyal a köztársasá­gi elnökválasztás időpontjának kitűzéséről és a választási el­járás egyes kérdéseiről, az Állami Számvevőszékről szóló tör­vénytervezetről, valamint megvitatja a nagymarosi munká­latok felfüggesztése óta végzett hazai és nemzetközi vizs­gálatok eredményeiről szóló minisztertanácsi beszámolót. 9 Az Ipari Minisztériumban elkészült az új — az előző ipari , vezetés által összeállított koncepciótól alapjaiban eltérő — energetikai program, amely középtávra 10-12 évre szól. O Két újabb — „Pro Pátria Hungarica” és „Bécs—Magyarország Világkiállítás" elnevezésű — alapítványt létesített a Radius- Hungaricus Részvénytársaság, illetőleg a Rádiusz Kisszövet­kezet. Mindkét alapítvány arra hivatott, hogy anyagilag se­gítséget nyújtson a hazai vállalkozóknak külföldi kapcsola­taik fejlesztésében. 0 A kossuthi gondolatról, a Duna kon­föderációról tartott vasárnap vitafórumot a Kossuth Klubban a Károlyi Mihály Társaság. # Megalakult a Rácz Sándor vá­lasztási szövetség, amelynek megítélése szerint a Magyar Köz­társaságnak népszavazás útján megválasztott, párton kívüli köztársasági elnökre van szüksége. E tisztségre a Magyar Ok­tóber Párt jelöltjét, Rácz Sándort tartják a legalkalmasabb­nak. 9 Für Lajos, az MDF köztársasági clnökjelöltje va­sárnap megkezdte vidéki bemutatkozó körútját. Elsőként Sza- bolcs-Szatmár megyét kereste fel. Q A Belügyminisztérium központi és területi szerveinél működő szakszervezeti alap­szervezetek küldöttei megalapították a Belügyi Dolgozók Szakszervezetét. Rakodók, anyagmozgatók (A szerző felvétele) Tanulmányt lehetne írni arról, hogy a szállittatók árui­kat hányféle módon csomagolják, rakodják s fuvaroztatják. Amit az ácsai vasútállomáson lát tunic, azt az anyagmozgatás fejlődéstörténetének egyik állomásának is tekinthetjük. Szabó János, a helyi Vörös Október Termelőszövetkezet szállítási csoportvezető-helyettese elmondta: ő még akkor kezdte ezt a munkát, amikor a teherautók ömlesztett rako­mányát nyitott futószalaggal pakolták át a vagonokba. Ma már szinte teljesen pormentes például a takarmánytáp rako­dása a 10 tonnás IFA-Fluid tehergépkocsiról, mert tömlőn keresztül levegő nyomja vagonba az anyagot. , Naponta öt 40 tonnás vagont s 7-8 kamiont indítanak Olaszországba, a Jakil cégnek. A feladó a szövetkezet egyik gazdasági társulása, a Tudományos Takarmánygazdálkodási és Kutatási Fejlesztési Társaság. A. L. A. Demokrácia és gazdaság

Next

/
Thumbnails
Contents