Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-27 / 254. szám

M. 1989. OKTÓBER 27., PÉNTEK kalmasnak találta arra, hogy négy ütemben egy általános is­kola. kollégium és gimnázium épüljön itt. E látogatás utána vörösvári tanács megrendelte a tanulmányterveket. A német tannyelvű iskolát 1888-as ára­kon hárorrtszázhúszmillió fo­rintra taksálták,' amelyért a tanács annak rendje és mód­ja szerint háromszázezer fo­rintot fizetett ki. A dokumentáció azonban azóta is a fiók mélyén poroso­dik. A tanácsiak érdeklődésé­re kitérő a válasz. Időközben a művelődési tárca élén sze­mélycserék következtek be. Az új. vezetők nem ismerik elő­deiknek az üggyel kapcsola­tos ténykedését. A település vezetői Manhertz Károlyt, a vörösvári születésű művelődé­si miniszterhelyettest is meg­keresték, ám ő sem tudott ki­deríteni semmit a nemzetiségi iskolára adott márkák sorsá­ról. Több főhatóságot megjár­tak, s annyit tudtak meg csu­pán; a négy iskolából egyet, a bajait kezdték el építeni, ám az is messze van még az át­adástól. — Mindenütt falakba ütköz­tünk — mondja ingerülten tír. Kígyóssy László vb-titkár. — Azt végül is sehol sem mond­ták; másra költötték a pénzt, vagy hogy hagyjuk a csudába az egészet, mert nincs értel­me a keresgélésnek. -Tehát az egyenes válasz elől tértek ki csupán. A pénz egy részét ugyanis ' a nyugatnémet kormány meg- 1 határozott célokra adta. Töb- ] bek között a hazánk négy né- < metek lakta településén egy- i egy nemzetiségi iskola épílé- ; sére. A tervek szerint Baján, ' Konyhádon, a főváros XX. ke- '■ rületében és PilisvörÖsváron : készült volna ilyen . oktatási intézmény. Az utóbbi, a vő- , rösvári lett volna a legna­gyobb, hiszen itt él együtt az országban a legtöbb sváb. Valamennyi település öröm­mel fogadta a lehetőséget, és nagy elánnal kezdett hozzá az előkészítéséhez. Pilis vörösvár legszebb helyén, a Ságvári he­gyen több hektáros, csatorná­zott területet jelöltek ki az is­kola számára. A helyet egy német—magyar kulturális ve­gyes bizottság is megtekintette 1087 októberében, és igen al­ü IRTA ÚjP osa-mese Nem, nem Az Én Újsá­gomban jelent meg valaha ez a mese, hanem most, s a Film Színház Muzsika (89142.) lapjain. Filmlevél rovatefmmel. Vélhetően te­hát: filmről kellene szólnia Nem arról szól. Nem egé­szen arról. Inkább a „Ká­dár-kutyáknakcsúfoltak­ról (a munkásőr öltről), ar­ról, hogy „a marxizmus megreformálhatatlan’, s hogy „a bünlajstrom még korántsem teljes”. Ahogyan az már a me­sékhez illik, jelen van te­hát a GONOSZ. S ott van­nak Pósa Zoltán előadásá­ban azok a „naiv emberek is... akik hittek a létező (rossz) és az eszmei (jó) szocializmus különbözősé­gének legendájában.” P. Z-nek nem szimpatikusak ezek áz emberek; joga így vélekedni. De ha nem szimpatikusak, akkor (tan)- meséjét előadva. miért ijesztgeti őket? Miért nem hagyja őket békén? Miért rémiszti őket a go­nosszal: a marxizmussal? Ami „az a gondolatrend­szer. amely a gyilkosságot kinevezi osztályharcnak, a lopást kollektivizálás cí­mén törvényesíti, a spiclis- kedést közérdekű bejelen­tésnek keresztelve emeli az állampolgári erények sorá­ba — az fasiszta ideológia”. Most már tudjuk, S ha fasiszta, akkor: .tilos! Át­kot mány ellenes! Vehetjük akár közérdekű bejelentés­nek is? Mert hiszen azt a sok fasisztát (marxistát) iziben bíró elé kell állíta­ni, s jobb esetben tömlöcbe zárni, de némelyeknek akár a bitó is dukálhat...! P. Z. ezt persze nem írta le. Csak azt. hogy „tizenöt ezer magyar halálát okozta a november 4-én elkezdett szovjetek támogatta ellen- forradalomö írta le, ő tudja, hogy mesél-e, avagy tényt közöl, s ha azt, mi­nek alapján. Igaz, azt is 6 írta le — e lapszám egy másik cikkében —, hogy a kamera Nagy Imre, „ma­gyar miniszter exhu­málását rögzítette.” Mi is csupán rögzítjük: jó néhány esztendeje volt egy munkatársa lapunknak akinek, teljesen véletlenül, a neve megegyezett a me­semondóéval. Akkor távo­zott, amikor egy. konkrét eseményről írolt tudósításá ról kiderült, a szerző ott sem volt, s ott sem lehe­tett, mert az esemény el maradt... VanvMk, akik­nek kifogyhatatlan a mesé- lökedve. KLIENS Pest megye népviseletei Ahogy változnak az idők, úgy változik a különféle könyv- és lapkiadók helyzete is. Míg néhány eszten'.sje az állami intézmények még egyedural­kodók voltak a kiadvány pia­con. most már teljesen más a helyzet. A magánkiadók nem­csak könyveket jelentetnek meg, hanem majd mindegyi­kük jelentkezik legalább egy- egy naptárral is. Természete­sen azért továbbra is a Kép­zőművészeti Kiadó vezet a naptárkínálatban. A jövő esztendőre 33-féle kereskedelmi naptárt hoz for­galomba, több mint 1 millió 300 ezer, és tízféle reklám­naptárt 54 ezer példányban. A gazdag kínálatból bizonyára nagy sikere legz majd az is­mét • kapható ikonnaptárnak, amelyben XV—XIX. századi, magyarországi ikonokról ké­szült reprodukciók szerepel­nek. A hagyományos népvise­leti naptár most Pest megye magyar, székely, szlovák, né­met és szerb nemzetiségeinek öltözködését mutatja be. Kuriózumnak számít And­reas Cellarius németalföldi matematikus és geográfus l(5Hl-bcn, Amszterdamban ki­adott csillagatlasza. A szak­emberek számára is nehezen hozzáférhető csillagtérképek­ből 13-at közölnek. A nagy magyar mesterek közül jövőre Székely Bertalan zsánerképeit láthatjuk a képzőművészeti naptár lapjain. Van olyan fa­linaptár, amely várak távlati fotóit közli, van, amelyik gra­fikákat vagy éppen pompázó kerti virágokat. A számos asztali naptár kö­zül külön említést érdemel az az iparművészeti kiadvány, amelyhez évről évre cserélhe­tő naptártömböt gyártanak. Újdonság, hogy a faplaszlikás változat mellett porcelán dí­szítésű előjegyzési naptár is kapható lesz. Ismét készül ajándékkísérő naptár, három különböző képanyaggal: nép­viseletek reprodukcióival, vi­rágokkal és aktokkal. Ötféle határidőnapló is for­galomba kerül, összesen 210 ezer példányban, közülük há­rom illusztrált: az egyik az esztergomi főszékesegyház legszebb ölvöstárgyait, a má­sik Reich Károly rajzait, a harmadik pedig 1890-es di­vatképeket vonultat föl. Ezenkívül megjelenik egy kis reprónaptár, amely a ma­gyar történelem eseményeit mutatja be festményeken, a honfoglalástól az 1848—49-es szabadságharcig. Mininaptár készült a Mátra legszebb tá­jairól, s egy külön kiadvány a háziasszonyoknak, 53 recepttel — valamennyi tejtermékekből készíthető étel. A jövő évi naptárkínálatból egyébként kiállítás nyílt Bu­dapesten a Kossuth Klubban, ahol már az 1991es tervek is megtekinthetők. A tárlat ok­tóber 30-ig látható, 10-től 19 óráig. KORFORDULÓ A megelőzés a legjobb gyógyszer Öregek fiatal doktornője Az öregedés során a szerve­zetben mélyreható változások következnek be. Kopnak a csontok, szűkülnek az erek, változik szervezetünk ritmusa. Mindez — sajnálatos módon — sokszor kellemetlen kísérője­lenségekkel is jár. Gyakran felvetődik a kérdés, hogy kés­leltetni tudjuk-e ezeket a je­lenségeket, s ha igen, mi ennek a módja? Az idő előtti megöre- gedés elkerülését már a fiatal korban kell megkezdeni. Aki ifjú korában egészséges élet­módot választ, már megteszi az első lépést az idő előtti öre­gedés megakadályozására. Ám a legmértéktartóbb élet­mód mellett is előbb-utóbb számolnunk kell szervezetünk változásaival, ennek kísérője­lenségeivel. Mindezek köny- nyebb elviselését jól segítheti ez olyan szervezett, megelőző egészségügyi ellátás, aminek kétségtelen főszereplője a kör­zeti orvos. Az ilyen irányú tevékenység jó példájával találkoztunk Szigetszentmiklóson az úgy­nevezett ófalusi körzet orvosi rendelőjében, ahol különös fi­gyelmet fordítanak arra, hogy lehetőleg ne a már 'bekövetke­zett betegséget gyógyítsák, ha­nem azt megelőzzék. Különö­sen érvényes ez a szemlélet az idősekkel való törődésben. Dr. Lepsényi Veronika, a körzet orvosnője nemcsak tu­dományos érdeklődésből fog­lalkozik nagy gonddal a kör­zetéhez tartozó idős emberek­kel. hanem sokoldalú érzelmi kötődésből, szeretetből is. A kapcsolatnak eredője talán még a gyermekkorhoz fűződik. — Itt születtem a szomszé­dos Szigethalomban, itt nevel­kedtem — mondja a doktornő. — Sokan, akik most egészség­Több országból várnak vendégeket Idősek fesztiválja November 17. és 19. között, számos külföldi résztvevő köz­reműködésével, rendezik meg az Idősek Nemzetközi Feszti­válját. Az országos méretű rendezvénysorozat keretében különösen kiemelt szerephez jut Pest megye. A résztvevő megyei együttesek közül egyet kerestünk fel. hogy számot adjunk készülődésükről. Amikor csaknem két évti­zeddel ezelőtt — Káka Rozália kezdeményezésére és vezetésé­vel — az Érdre települt buko­vinai székelyek megalakítot­ták énekkarukat, Erdős Ágota szép fiatal leány volt, akit a dalolás szeretete vitt az együt­tesbe. Ma már közeledik a hat­vanadik esztendőhöz, ám sem­mit nem változott vonzódása a közös énekeléshez. Ma is égyi- ke a székely asszonykórus leg­lelkesebb tagjainak. Igazságta­lanok lennénk azonban, ha az együttes korosabb, alapító tag­jai közül egyedül csak őt ne­veznénk meg. Közéjük tarto­zik a kórus szólistája. Gergely lmréné és Miklós Ambrusné is, hogy csak néhányat említ­sünk, az alapítók közül. Az időseket és fiatalokat szinte családként átölelő együt­tes sok sikeres szereplés után most olyan műsorra készül, amivel kifejezetten az öregek­nek kíván élményt nyújtani. Az erdélyi székely asszony­kórus egyik rangos résztvevő­je lesz az idősek nemzetközi fesztiváljának. A Pest megyei együttesek közül Gyeimre, Pé­teri, Maglód, Kerepestarcsa, Dánszentmiklós, Bicske, L a- josmizse, Érd, Szentendre, Nagykáta, Kunszentmiklós és Kiskunlacháza énekkarai ké­szülnek a fellépésre. Az ér.cji, Székely Asszony kó­rusnak "hát "perc jüt'májd az előadásból. Ennek . keretében részleteket mutatnak be. a már sok sikert aratott hadik- falvi lakodalmasból. Ennek fénypontja, hogy az együttes egyik tagját tetszetős népi vi­seletben menyasszonynak öl­töztetik fel a színpadon. Ez a műsorszám bizonyára az idős­korú nézők körében sok szép emléket ébreszt majd. A hagyományos szöveg el­mondása mellett eközben őrsé­gi dallamok csendülnek fel. Bizonyára nagy sikere lesz a bemutatott ruháknak is, ame­lyeknek népi hitelességét a több mint 70 esztendős Galam­bos Péter bácsi biztosítja majd, aki nagy szakértője a hagyo­mányos öltözékeknek. Az idősek nemzetközi fesz­tiválja szereplőknek és né­zőknek egyaránt olyan mara­dandó élményt ígér, amire so­káig fognak emlékezni. K. Z. ügyi panaszokkal keresnek fel, egykori iskolatársaim szülei; nagyszülei, akiket még diák koromból ismerek. Azután gyorsan hozzáteszi: ezzel a kapcsolattal tudom őrizni fia­tal orvosnőként is a régi házi­orvosi hagyományokat. Ezért nyílik lehetőségem arra, hogy ne csak a testi betegségeket gyógyítsam vagy megelőzzem, hanem pácienseim beavassa­nak egyéni és családi gond­jaikba is. Így könnyebb segí­teni a helyes életmód kialakí­tását. A rendelésre jövők termé­szetesnek veszik a rendszeres vérnyomásmérést, a laborató­riumi vizsgálatokat. A kapott gyógyszereket gondosan besze­dik. Mindenki úgynevezett kot­tát kap a gyógyszerszedés módjáról, idejéről. Az újabb találkozás idején ellenőrzőm a gyógymód betartását is. Nem tudom biztosan, meny­nyi szerepe van a gyógyító­megelőző gondoskodásnak ab­ban, hogy az idősek napközi otthonának 30 lakója között tíz nyolcvan év feletti, és há­rom a kilencvenedik évét is betöltött gondozott él. Ezek a tények azt erősítik bennem, hogy érdemes az idősekkel kü­lönös gonddal foglalkozni. A páciensek pedig azt érzik, nemcsak a betegséget elpana­szolva kell az orvost felkeres­ni. hanem előbb is érdemes, amikor a baj még megelőzhető. (kasznár) Erősít is A vérkeringési zavarok a szív táján keletkező nyomás- érzetben mutatkoznak meg leginkább, s félelemérzetet és szorongást keltenek. Ennek megelőzésében sokszor hatásos lehet a gyöngyvirág kivonata, mert ebben az illatos tavaszi virágban harmincféle olyan hatóanyag — glikozid — van, amelyek erősítik a szivet, sza­bályossá teszik az egyenetlen szívverést, s enyhítik, sőt meg­szüntetik a szívtáji nyomásér­zetet. Rudolf Hansel nyugat- berlini professzor szerint a gyöngyvirág hatóanyagai erő­teljesebb összehúzódásra kész­tetik a szívizmokat, ezáltal több vért szivattyúznak a szer­vezetbe, tehát a sejtek több oxigénhez jutnak, s fokozódik a szervezet teljesítőképessé­ge. Nyugdíjasok a kilátóban Ki mászik fel előbb a csúcsra? ŐSZI MEGYEI KÖNYVHETEK Október 27-étől 17 kiadó 44 kő vámok minden kedves vásárlót a szövetkezeti könyvesboltok az 19S9. évi Őszi Megyei Könyvheteken Nyolcvannyolc esztendőt megéltem, de ilyen élményben még nein volt részem — mondta Tordai Pista bácsi, a fóti idősek klubja tagja, ami­kor kiszállt a kirándulóbusz­ból. Az élmény, ami őt és még negyven társát magával ra­gadta. az a kirándulás volt, amit a fóti idősek klubja szer­vezett a Kékes tetőre. Persze nemcsak a klub ve­teránjának élménye volt, amit akkor elmondott. Minden rész­vevő helyeselt, pedig mi taga­dás, az egész napos túra után eléggé elfáradtak. Reggel hét órakor indultak azzal az autó­busszal, amit a Fótépker bo­csátott az idős emberek ren­delkezésére. Kora reggel persze még mind frissek, jókedvűéi« voltak. Da­loltak is a buszban, meg évőd- tek egymással, azt kérdezve egyik-másikuktól, hogy vajon megkísérlik-e gyalogszerrel megmászni a Kékes csúcsát. Erre nem volt szükségük, mert a busz szinte a kilátóig vitte őket. Amikor beteltek a látniva­lókkal, kis sétára indultak az őszi erdőben. Mindenki szapora léptű volt és jókedvű. Aki meg kicsit elfáradt, azokba beleka­roltak a szakiskolás kislányok, akik a fóti gyermekvárosból kísérték el a társaságot. Kis pihenő után, miközben elfogyasztották a magukkal ho­zott elemózsiát, már várta őket a busz, hogy elinduljanak ha­zafelé. Közben megnézték Mát­raházát és Gyöngyöst is. Az ot­tani múzeum változatos kiál­lítási anyaga mindenkinek na­gyon tetszett. Felejthetetlen emlék a gyöngyösi templom is. Már régen elütötte a harang a délidőt, amikor ebédelni in­dultak. A jóízű falatok és a vidám beszélgetés után Fót felé vették az utat. A BMVösszetört, a márka eltűnt? Az elsikkasztott iskola $ Kinek az egymilliárd ajándékba kapott márka, ki- s nek a Grósz Károlynak ajándékozott csodaautó jut az - eszébe az expárüőtitkár 1987-cs NSZK-beli látogatásá- t rőt. A gáláns gesztus mindkét tárgya erősen foglalkoz- $ tatta a közvéleményt. Annak idején azt rebesgették, j hogy a gyönyörű BMW-vel karamboloztak, majd azt j kérdezgették, hová lett a lengersok márka? Pilisvörös várnak több millió forintja fekszik ebben az is­kolában. hiszen kifizették a ta­nulmánytervet. A település egyik legértékesebb, közműve­sített részén parlagon hever több hektárnyi terület, ahol legalább harminc telket lehet­ne parcellázni. Bár nagy a te­lekínség, a vörösváriak még békésen kerülgetik az üres területet, mert úgy tudják, épül majd ott az iskola és gimnázium, hiszen a tanács már a terveket is megrendel­te ... A település vezetőinek még­sem az a legfájóbb ebben az ügyben, hogy parlagon fekszik a pénzük, hanem maga a mód, ahogyan a nemzetiségi iskola tervét elaltatták. A nagylelkű egymilliárdos adomány töredéke elég lett volna a vörösvári német álta­lános iskolára és gimnáziumra. Mégsem jutott rá egyetlen pfennig sem. Joggal kérdezhe­tik az érdekeltek, hová leit a nemzetiségi oktatásra szánt pénz? Sokat nézünk mostanában hátra. A magyar politika és a gazdaság tegnapelőtt jére te- kintgetünk. Hol rontottuk el? Mit tettünk rosszul? Meget­tük az arany tojást tojó tyú­kot, feléltük a felvett nyugati kölcsönöket. Mint arculcsapás érte a magyar társadalmat: a hetvenes évek aranykora, fej­lődése csat látszat volt. Egy végzetesen rossz gazdaságpo­litika tükrözte délibáb. A be­ismerés biztosíték arra. hogy a hetvenes évek baklövései ne ismétlődjenek meg — gondol­ni az ember. Ám a nemzeti­ségi iskolákra szánt pénz nem tíz éve, hanem tavaly tűnt el. Móza Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents