Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-27 / 254. szám

1989. OKTÓBER 27., PÉNTEK mtsr s MlOYEi] 5 Mi lesz veled\ háztáji? A bérelt főidtől nem könnyű megszabadulni Nagykőt a körzetét járva mostanában mind gyakrabban halljuk: a gazdák nem a hely­beli vagy környékbeli, hanem a megye távolabbi vidékein tevékenykedő termelőszövet­kezetekkel kötnek sertéshizla­lási szerződést. Az sem ritka, ha Szolnok vagy Bács-Kiskun megyébe szerződnek, a maga­sabb felvásárlási- és alacso­nyabb takarmányárak, illetve más kedvezmények miatt. Ez a „kiajánlási” gyakorlat különösen a megyehatár-közeli településeken honosodott meg, így például Farmoson és Tá- piószelén. Csak Farmosról évente több száz sertést szál­lítanak a környező megyék­be. Nem volt hasznuk E jelenség okait kutatva számos kérdést tettünk fel a farmosi székhelyű Tápiómen- te Termelőszövetkezetben, ahol október 1-jével megszűnt a sertésfelvásárlás az említett okok ellenére — vagy éppen azért (?)... Baráth Józsefet, a szövetke­zet háztáji ágazatvezetőjét kérdeztük: miért engedték át a sertésfelvásárlást az Állat- forgalmi Vállalat nagykátai ki- rendeltségének ? — A sertésfelvásárlás nem­hogy hasznot nem hozott, de veszteséges is volt. Az idén például 37 forintot . kaptunk sertésenként az állatforgalmi­tól, vagyis az élőhús kilójáért 30 fillért! Ez a jelentéktelen összeg még' a 'szállítás üzem­anyagköltségét sem. fedezte. S akkor .még' a -munkálok béré­ről. a fuvareszközök költséghá­nyadáról nem is szóltam! — A felvásárlási árat nem emelhettük, mert a többletet nem térítette volna vissza az állatforgalmi. Külön keretünk pedig nem volt erre a célra. Visszalépésünk másik oka a körzetben a sertésállomány megfogyatkozása volt. Ugyan­ilyen okok miatt adtuk át az állatforgalminak január 1-jé- vel a szarvasmarha-felvásár­lást is. Tápiószelén és Farmoson is több gazda kifogásolta a tej­begyűjtés és átvétel megszün­tetését. Miért döntött így a szövetkezet? — Az elmúlt év márciusá­ban hagytuk abba a tej felvá­sárlását, szintén a tejelőállo­mány erőteljes megcsappaná­sa miatt. Korábban a szövet­kezet gyűjtötte be, s szállítot­ta a gazdáktól a tejet a csar­nokba. A leadott tej literéért egy forintot kaptunk, de ez a pénz nem fedezte a fuvarkölt­séget. Ezért magánvállalkozó­nak adtuk ki a begyűjtést, aki személyautóval, utánfutóval, kannákban szállította a tejet. Azonban a termelők sokallták a literenkénti kétforintos tari­fát.. Ezért ma már a gazdák többsége maga viszi a tejet a csarnokba. Igazak-e a hírek, amelyek szerint a háztáji földművelés, kertészkedés leáldozóban van errefelé? — Nekem más a vélemé­nyem, hiszen tavaly még „csak” 140 hektár földet ad­tunk ki bérbe, az idén év vé­géig ez a szám az igények sze­rint eléri a 190 hektárt — vá­laszol Baráth József. Majd el­mondta, hogy a háztáji terme­lésben a paradicsom dominál. Ezt integrálja is a szövetkezet: vállalják a bérelt földek meg­művelését, a növényápolást, a növényvédelmet, s a paradi­csom felvásárlását, amit az­tán lének feldolgozva a Nagy­kőrösi Konzervgyárnak adnak el. Sőt, még a palántát is a szövetkezet adja. s ilyenkor, októberben számolnak el a gazdákkal. Vissza a földet Szinte kikerülhetetlen a be­szélgetésben a „második föld­osztás” és a földvisszaadás kérdése. Az csak a véletlennek köszönhető, hogy éppen ott- jártunkkor kérte egy idős asz- szony, hogy maga és férje vá­ratlan betegsége miatt vegye vissza a szövetkezet a bérelt földet. Ennek kapcsán fogalmazta meg a háztáji ágazat vezetője: nehéz dolog az ilyen váratlanul fölöslegessé vált föld visszavé­tele. különösen, ha egy na­gyobb tábla közepén parlagon maradna a föld. Általában ke­resnek maguk helyett vállal­kozót ezek a kertészkedők. vagy néha a szövetkezet teszi ezt meg. Foghíjakat semmi­képpen sem lehet hagyni a na­gyobb táblákban, mert a téesz nagy erőgépeivel nem lehet azokat gazdaságosan megmű­velni. A bérelt földtől tehát nem könnyű idő — vagyis a szerző­dés lejárta — előtt megszaba­dulni. de nem is lehetetlen. Sze­rencsére egyre több fiatal igé­nyel földet a téesztől, így csök­ken annak veszélye, hogy megfáradt, beteg, idős embe­rek váratlanul felmondják a szerződést, A másik véglet, amikor az egykori földtulajdonosok visz- szakérik volt földjüket, vagy helyette másikat, de lehetőleg jó helyen. Két-három érdeklő­dő már járt a Tápiómenténál. hogy kellene nekik egykori parcellájuk vagy a néhány holdnak egy része. Azonban még nem igazán hisznek az emberek abban, hogy valaha is visszakapják a téeszesítéskor úgymond önként beadott föld­jüket, vagy helyette máshol, másikat. Mit hoz a jövő ? Egyébként Baráth Józsefnek is van a közösben hétezer négyzetméternyi földje, ami apai örökség volt. Neki azon­ban bőségesen elég az ágazat­vezetői munka mellett a több mint másfél száz négyzetmé­teres telek. Ezek után feltehetjük a kér­dést: mi lesz a háztáji gazdál­kodás sorsa? Nehéz volna biz­tosnak ígérkező jóslatot adni, különösen azóta, hogy tudjuk: január 1-jétöl felszabadul — vagy elszabadul — a mezőgaz­dasági termékek ára. Információnk szerint míg az év második negyedévében 50 forint volt Farmoson az élő sertés kilónkénti felvásárlási ára, az Állatforgalmi Vállalat nagykátai kirendeltsége a hó­nap közepén már 60 forintot fizetett. Lehet, hogy máris elszaba­dultak az árak?!... Aszódi László Antal Az érdekeltség megteremtése o véradásban a Életveszélyes állapotban a mozgalom — Volt már véradáson? — szólítottam meg találomra a minap egy járókelőt. — Én még nem, de a kollé­gám a gyárban már adott vért. — Miért a múlt idő? — Állandó véradó volt, de már abbahagyta. Fél az AIDS- től, de különben nem adhat, mert külföldi rt. lettünk. Azt mondta a főnök, hogy a sza­badsága alatt bárki elmehet, de munkakedvezmény nincs. — És mi lesz. ha magát vagy a gyerekét a kórházban nem tudják megoperálni, rosszabb esetben életeket menteni, mert nincs elegendő vér? Körzethatárok nélkül Csak bizonytalan vállvono- gatás a válasz. Fenti kérdésem sajnos nem puszta feltétele­zésen alapszik. Egyre több ugyanis az elhalasztott műté­tek szama, mert nincs elegen­dő vér Ennek az életveszélyes állapotnak az az oka hogy az elmúlt, öt évben rendre csök­kent a véradók száma. Pest megyében 1984-ig egvenlelesen fejlődött a moz­galom — állapítja meg a Ma­gyar Vöröskereszt Pest megvei vezetőségének felmérésén ala­puló jelentése. • Azóta azonban 1300 literrel kevesebb vért adtak. A csökkenés csak azért nem nagyobb, mert ebben az időszakban vezették be az úgynevezett plazmaferczises vérvételt, ami dupla véradás­nak számit. És mert rendkí­vüli akciókat is szerveztek, különösen a ritka vércsoport­ba tartozó szívbetegek műtét­jének elvégzése érdekében. A véradás csökkenésének okát elemezte a Pest Megyei Vöröskereszt. A mozgalom megújítását javasoljak, és a tapasztalatok alapján ésszerű és praktikus módszereket ajánlanak az országos vezető­ség és a közeljövőben összeülő véradó-konferencia figyelmé­be. Mindenekelőtt indokolt len­ne például megváltoztatni a jelenlegi véradási körzethatá­rokat. Ez számottevő költség- és időmegtakarítást jelentene. Megszüntetné ugyanis azt a visszás állapotot, hogy bizo­nyos esetekben a véradóknak át kell utazniuk a fővároson. Nem csoda ugyanis, ha a mun­káltatók azért is elzárkóznak a munkaidő alatti véradástól, mert a jelen gyakorlat szerint a véradás egész napos munka­idő-kiesést okoz. Megszívle­lendő javaslat: adókedvez­ménnyel kellene érdekeltté tenni a vállalatokat, az üzeme­ket a munkaidő alatt történő véradásra. Rendelet biztosítsa a munkaidő-kedvezményt és azt, hogy a munkaadók a vér­adás teljes napjára átlagbért fizessenek a vért adó dolgo­zóknak. Ez is fontos lenne, mert sokan a különmunkák miatt érkezett fáradtságra hi­vatkozva nem akarnak vagy nem tudnak vért adni. Csak szabadidőben Hogvan lehetne a véradást és a szervezőt érdekeltté ten­ni? A bizottság tagjai felvetet­ték azt a javaslatot, hogy a véradást ne pénzzel fizessék ■meg, ugyanis így a betegség eltitkolásában tennék érde­keltté a véradókat. Ezért vá­lasztják külön és jelölik meg például az Egyesült Államok­ban a fizetett és az önkéntes véradóktól levett vért •— mondta dr. Katona László, a Gödöllői Vértranszfúziós Ál­lomás vezetője. — Továbbra is az önkéntes véradás a járható út. ennek azonban meg kell teremteni a feltételeit. Ugyan­akkor alkalmazkodva a meg­változott feltételekhez, idősze­rűvé vált a hét végén, szabad­időben történő véradások meg­szervezése. Mindkét feladatot sikeresen lehet teljesíteni, ha a véradó­kat és a szervezőket társadal­mi megbecsülés övezi. Például joggal érdemelnék meg a so­ronkívüliséget az orvosi ren­Hévíz regenerálódik Ismét nyílik a tavirózsa, amely az öreg helybeliek szerint an­nak a jele, hogy a tó vize kedvez c pompás vízinövény szapo­rodásának. A halimbai timföldbánya karsztvízkiemelését csökkentették s ennek köszönhető, hogy emelkedik Hévíz hőfoka (Vimola Károly felvétele) MSZP-iigyelet Budaörsön (Szabadság utca 134.) a pártszékházban hétfő­től csütörtökig reggel 8-tól es­te 7-ig. Érden (Engels u. 1—3.), a pártszékházban október 31-ig reggel 8-tól este 7-ig. Szigetszentmiklóson a (Kos­suth Lajos u. 2.) az MSZP-iro- dában héttőtől péntekig, reggel 5- tól este 6-ig, a József Attila- lakótelepen a DEMISZ-irodá- ban (Humán Kató u. 2.), hét­főnként délután 4-től 6-ig. az Akácfa körút 15. szám alatt, szerdánként délután 4-től 6- ig ügyeletet tartanak a Ma­gyar Szocialista Párt szervezői. Százhalombattán a pártszék­házban (Damjanich u. 11.) hétköznaponként reggel 7-től este 7-ig, Budakalászon a pártszékházban (Felszabadulás u. 3 A.), reggel 8-tól délután fél 5-ig; Ráckevén a pártszék- házban (István tér 11.) min­dennap (szombaton és vasár­nap is) reggel 8-tól este 7-ig, Dobáson (II. Lenin tér 1 á) a pártszékház politikai klubjá­ban szerdánként délután 5 óráig tartanak ügyeletet. A szerfmt, ki merre fari Mennek, vitatkoznak, érveinek ^ A munkahelyi szerveződés nem igazán a mozgalmi ^ párt sajátossága. A hatalmi kérdések nem a munkahe- § lyen dőlnek el ezután. A kollégák között persze, nem ^ szükséges feladni a jelenlétet, csak nem alapszervezeti * körülmények között kell az üzemben politizálni. Ilyen és hasonló vélekedé­sekről hallhattunk a közelmúlt­ban a megyei reformkörök koordinációs tanácsában, ahol éppúgy az új párt, az MSZP szervezésével foglalkoztak, mint az országban bárhol másutt. Jelezték Budaörsről, Vácról, Ráckeve körzetéből, hogy milyen disputák folynak a megalakuló új alapszerveze- tek első össze jövetelén. Sze- menyei Ernő Gödöllőn hozott össze egy MSZP-csoportot, s azzal is foglalkozott; hogyan és miért kell meggyőzni a fia­talokat. „Nem azt keil várni, hogy ők jöjjenek hozzánk, ne­künk kell közéjük mennünk” • utalt a régi nehézkes ma­gatartással szemben, a köve­tendő újra. Hitelünk kárára? Betérni kisebb-r\pgyobb te­lepülések pártházaiba, embe­reket megállítani az utcán: delőkben azok az emberek, akik ellenszolgáltatás nélkül mentik meg mások életét. Az is etikus lenne, ha a ki­váló véradóknak a kitüntetés mellé adott jutalom után nem kellene jövedelemadót fizet­niük. Nagyon indokolttá vált többek között a vérfeldolgo­zás műszerezettségének á ja­vítása is. Ugyanakkor felada­tuknak tekintik a plazmafere- zises véradás megszervezését Vác és Cegléd körzetében, ahol eddig fehér folt volt ez a véradás eddigi gyakorlatában. Véradás szabadidőben? Ez a felkészülés a társadalom más szervezeteinek, a pártoknak, a szakszervezeteknek, az egy­háznak a segítségét is feltéte­lezi. Az utóbbira jó példa, hogy a gödöllői körzet egyik településén például vasárnap, az istentisztelet után a lelkészs vezetésével mentek a hívek vért adni. Hasonló példamuta­tás várható el. az egészségügyi dolgozóktól is. Indokolatlan félelem kérdezősködni. — Mi a véle­ményük? Alakul-e már náluk az MSZP? Mindezt megtudni sokkal több idő, mint gondol­tam. Gyors információszerzés­ről szó sem lehet, politizálás­ról inkább. Hangos, közös me­ditációkról. Múltról, hibákról, a kongresszus helyesnek és té­vesnek ítélt döntéseiről, törté­nelmi visszatekintésről. Óha­tatlan, hogy Volt és leendő párttagokkal nia ne így alakul­jon a találkozás. A gödi pártházból telefonon hívják fel Csankó Jánost, a Dunamenti Mgtsz igazgatási osztályvezetőjét. Ö ott is, itt is társadalmi munkában volt eddig a pártbizottság titkára. Épp a községi ügyeket készült intézni, tehát jön. Elmondja, hogy már a taggyűlések előtt ötvenen igazoltak át a régi alapszervezetekből. A tsz-ben folyó beszélgetések eredménye október 19-éig közel 30 ember. Nem titok, hogy még sokan gondolkodnak, Göd közel négyszáz volt MSZMP-tagja közül előreláthatólag százöt­venen lépnek majd át. — Sokan vagy kevesen? — tehetjük fel a ^érdest, amire a ráckevei körzetből a minap így válaszolt az egyik szerve­ző: — Tegyük fel, hogy megint tömegpárt leszünk. Jön' az is, aki eddig enyhén szólva nem használt a szocialista, vagy kommunista névnek. Mit mondanak akkor az emberek? Mi lesz a hitelükkel, ha azo­kat látják, akiket eddig is? Ha munkásérdekért... Mennek a szervezők. Vitat­koznak, érvelnek. Ismét csak előlegezett, bizalmat kell kér­niük az új programra. Nehéz a dolguk. A kommunisták sok­szor csalatkoztak. „Nem mi te­hetünk arról, hogy a világpo­litika. a sztálinizmus nyomása alatt volt az ország. Arról sem, hogy vezetőink némelyike túl­lihegte. amit vártak tőlük, hogy súlyosak voltak a tévedé­seik. a diktátumaik. A sár mégis ránk hullt, s a csúcson lévök nem kérték ki helyet­tünk. Hallgattak, s hallgatnak Végül alaposan változtatni kell a véradás propagandáján. Igen kevés a jó ismertető- anyag, ami- általában nem jut el az emberek többségéhez. Természetes, hogy így a hatása is igen alacsony. Ezért van még mindig indokolatlan féle­lem az AíDS-től. annak elle­nére, hogy a Vöröskereszt szó­rólapokon igen gyorsan reagált a veszélyre: megnyugtatott, hogy a véradás útján nem ter­jedhet az AIDS. Kuzsicska Mária most is. — Csakhogy a baloldalért mégis belépünk. Különben mi lesz a kisemberek érdekeivel, jövőjével — mondja az a párt- titkár, aki újságírónak nem hajlandó nyilatkozni. Baráti beszélgetésre viszont bármikor vállalkozik. A MÁV Járműjavító mindig józan ítclctű munkásai szin­tén a jövő miatt lépnek be. ha belépnek. De a legtöbben még csak gondolkodnak. Vitatkoz­hatunk velük az ebédidő alatt is, együtt kanalazva az ízletes zöldbabfőzeléket, majszolva a jókora buktát. Ma még olcsó az üzemi koszt — mondják, miután számomra megszerzik egy aznap hiányzó kolléga ebédjegyét. — Csakhogy mennyibe kerül jövőre? — te­szik fel egymás közt a kérdést. Aztán azt emlegetik, hogy en­nek a gyárnak negyvenöt után erős szociáldemokrata hagyo­mányai alakultak ki. Erre le­het alapozni. Ha látják, hogy az új párt határozott és mun- kasérdekeket képvisel, többen sorakoznak majd a zászlaja ' alá. Ám énnél is fontosabb, hogy kire szavaznak a válasz­tók. Van, aki aláír Főt. Délután három óra. A párt- és tömegszervezeti szék­házban a volt titkárok kibőví­tett értekezletét vezeti Magya- ri Mihály né, a korábbi nagy­községi pártbizottság volt tit­kára. Dr. Kővágó Kálmántól, az ismert reformista körzeti or­vostól Tóth Sándor tanácsel­nök veszi át a szót. A párt­szervezés előkészítéseként azt bocsátja előre: ha űr kelet­kezne a régi párt helyén, s ezt nem töltenék be azzal, hogy\ megalakul az MSZP, betöltik a helyét mások. Ez a jobbra tolódás veszélyével jár. A pártprogramra Tóth Sándor igent mond. Tetszik neki, mert szerinte az adott helyzet kérdéseire igy lehet ma vála­szolni. A személyiségek hite­lével ugyan több a gondja, de úgy véli: nagyon nehéz a po­litikusok régebbi, maival el­lentétes megnyilatkozásaiból ítélni. A történelemcsinálás- nak ugyanis feltétele: egy po­zíció, s ott addig menni el, ameddig lehet. Csak az adott keretek, feltételek között ké­pes az ember kibontakozni, araszolva előbbre jutni. Kü­lönben veszítő, s veszít az ügy maga. , — Stratégia és taktika? — gondolkodik el a krónikás. — Mennyit szajkóztuk, s milyen rosszul gyakoroltuk! — A szervezeti felépítés olyan: meg tudjuk akadályoz­ni a hibás politikát — érvel tovább az elnök a megalakulás mellett. Annál is inkább, mert sürget az idő. Készülni kell a választásokra. Aztán bekövet­kezik a nagy pillanat Főt tör­ténelmében. Van, aki gondol­kodik, más aláír, öten alakít­ják meg az MSZP-t. Öle kezdik el a szervezést. Mennek a gyű­lésekre. A községben már működik a Kisgazdapárt, bontogatja szárnyait az MSZDP. Gyűlés­re varja szónokát az MDF. Az ősz tarka színei pompáznak kint a fóti dombokon. Törté­nelmi sokféleség a helyi köz­életben aszerint, ki hogy akar továbbmenni az idő kanyar­gós országútién. Kovács T. István I

Next

/
Thumbnails
Contents