Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-26 / 253. szám

I 1989. OKTÓBER 26., CSÜTÖRTÖK A legnagyobb kedvezmény Bush amerikai elnök csütör­tökön írja alá ünnepélyes ke­retek között döntését, amely- lyel Magyarország tartósan megkapja az úgynevezett leg­nagyobb kereskedelmi kedvez­ményt, valójában a normális kereskedelmi feltételeket az Egyesült Államokban. Hazánk e kedvezményben eddig éven­kénti hosszabbítással részesült, ami gátolta a tartós kereske­delmi és gazdasági kapcsola­tok kialakulását. Kelet-Euró- pában hazánkon kívül Len­gyelország részesül a legna­gyobb kedvezményben. Az amerikai kormány jelez­te, hogy amint a Szovjetunió törvénybe iktatja emigrációs -ügyekben újabban folytatott gyakorlatát, ugyancsak bizto­sítják számára a legnagyobb kedvezményt. Krenz és Mischnick megbeszélése Hagyjuk el az ellenzéki jelzőt A reformok végrehajtása, az összes társadalmi erővel foly­tatandó párbeszéd mellett foglalt állást szerdán az NDK Államtanácsának új elnöke, aki a Nyugatnémet Szabadde­mokrata Párt parlamenti frak­ciójának vezérével tárgyalt az államtanács épületében. Egon Krenz és Wolfgang Mischnick a másfél órás, nyílt és szívélyes légkörű találkozó után sajtóértekezleten vála­szolt az újságírók kérdéseire. Krenz ezen megerősítette, hogy az NDK valamennyi ál­lampolgára még az idén jogot kap útlevél kiváltására és a világ bármelyik országába va­ló utazásra. Krenz szavai szerint „a dol­gok együttműködő szellemben Lengyel—szovjet közös közlemény Kétoldalú kötelezettségek Közös közlemény közreadá­sával ért véget szerdán Edu­ard Sevardnadze kétnapos varsói hivatalos munkalátoga­tása, ami az első magas szin­tű kapcsolatfelvétel volt a Szolidaritás vezette új lengyel koalíciós kormány és a szov­jet vezetés között. A lengyel fél sürgette az el­számolás korszerűsítését, a konvertibilis deviza és a vi­lágpiaci árak alkalmazását, míg a szovjet fél ennek foko­zatos bevezetése mellett fog­lalva állást a közös vállala­tok alapítására és a harmadik piaci együttes fellépésre he­lyezte a hangsúlyt, miközben nem született konkrét megál­lapodás az 5 milliárd rubelnyi és mintegy 1,5 milliárd dollár­nyi lengyel tartozás kérdésé­ben, de a Szovjetunió ígéretet tett nyersanydgszállításai szin­tén tartására. Egyetértettek abban, hogy meg kell őrizni a szovjet— lengyel kapcsolatokban mind­azt, ami értékes és mindkét fél megerősítette szándékát a szövetségi együvétartozásból eredő kötelezettségek kölcsö­nös tiszteletben tartására, egyetértés volt abban is, hogy Lengyelország a Szovjetunió­val szembeni kétoldalú kötele­zettségeit teljesítve szuverén módon dönt saját belső fejlő­déséről. való megközelítése, a tárgy szerű, egyenjogú együttműkö­dés révén kézenfekvő megol­dások lehetségesek”. A turiz­mus elősegítése érdekében Mischnick kilátásba helyezte, hogy Bonn megfontolás tár­gyává teszi, miként segíthetne az utazásokkal járó berlini devizagondokon. Az államtanács elnöke egy Krenz—Kohl találkozót firta­tó kérdésre kijelentette: meg­elégedéssel vette kézhez az NSZK szövetségi elnökének és szövetségi kancellárjának gratuláló táviratát. Egyben megerősítette, hogy — az 1987. szeptemberi bonni megállapo­dás értelmében — készen áll fogadni Kohl kancellárt Ber­linben, ám Bonn megértését kéri, mivel egyelőre a belpo­litikai problémákra kell össz­pontosítania figyelmét. A sajtóértekezleten Egon Krenz hitet tett a szükséges változások végrehajtása mel­lett. Az ellenzéki csoportok en­gedélyezésével kapcsolatos kérdésre az államtanács elnö­ke felkiáltott: „Hagyjuk el végre az ellenzéki jelzőt! Mondjuk úgy, hogy az NDK- ban vannak olyan állampol­gárok, akik elgondolkodnak azon, merre haladjon tovább az ország. Márpedig nálunk mindenkinek a gondolataira szükség van, az eszmecseré­ből senkit sem rekesztünk ki. Ez vonatkozik minden állam­polgárra, aki a köztársaság al­kotmányának talaján áll.” Az MSZP elnökségének állásfoglalása Jogszerűtlen MSZMP-t szervezni fFolytatás az 7 oldalról.) különböző szervezet — kong­resszus előtti állapotában való tovább éltetésére irányul, jog­szerűtlen és megtévesztő — hangsúlyozza az állásfoglalás, amely a továbbiakban kieme­li, hogy ugyancsak jogszerűt­len az a kísérlet is, amely MSZMP néven új szervezet (párt) létrehozását kezdemé­nyezi. Az egyesülési jogról szó­ló törvény világosan leszögezi, hogy valamely „ ... társadalmi szervezet elnevezése — az ér­dekelt jogi személy hozzájáru­lása nélkül — nem keltheti azt a látszatot, hogy a társadalmi szervezet a tevékenységét más jogi személy tevékenységéhez kapcsolódóan fejti ki”, vala­mint „A társadalmi szervezet elnevezésének az ország terü­letén hasonló működési kör­ben tevékenykedő, korábban bejegyzett társadalmi szerve­zetek elnevezéstől különböz­nie kell”. Az MSZMP elnevezés alkal­mas annak látszatát kelteni, MSZMP néven az MSZP-t bírálják Akik folytatni akarják Keivisto szakított a protokollal Szovjet-finn csúcstalálkozó Szerdán délelőtt Helsinkibe érkezett Mihail Gorbacsov szovjet államfő. A vendéget a Magyar kulturális fesztivál Londonban Pozsgay a Downing Street-en Margaret Thatcher brit kor- mányfő tájékoztatást vár a magyar helyzetről Pozsgay Imre államminisztertől, akit pénteken fogad a Downing Street 10-ben — jelentette szerdán a konzervatív kor­mányhoz közelálló The Daily Telegraph. Pozsgay Imre a „Magyarok: Nagy-Britannia tiszteleg Ma­gyarország előtt” címmel ren­dezett egy hónapos kulturális fesztivál magyar fővédnöke­ként érkezett szerdán délben Londonba. Az államminiszter délután látogatást tesz a lon­doni egyetemen. Este a ma­gyar hetek brit fővédnöke, a kenti hercegi pár társaságá­ban a Barbican-központban részt vesz a fesztivál ünnepé­lyes megnyitásán: a képzőmű­vészeti és a plakátkiállítás verniszázsán, majd a Budapest Fesztivál Zenekar koncertjén. Michel Aun tábornok, a li­banoni keresztény országrész katonai kormányának vezetője „megbocsáthatatlan bűnnek” minősítette a Taifban tető alá hozott megállapodásokat, éle­sen megfenyegetve az arab „trojka” javaslatát megszava­zó bejrúti parlamenti képvise­lőket. A jelek arra utalnak, hogy a keresztény tábor leg­alábbis megosztott a taifi meg­állapodásokat illetően. A ke­resztények többségét alkotó maroniták főbb politikai szer­vezetei nem tették magukévá a tábornok heves elutasítását, vagy várakozó álláspontra he­lyezkedtek, vagy közvetve — mint „kisebbik rosszat” — el­fogadták a taifi megállapo­dást, mely bevezetője lehet a kis ország függetlensége hely­reállításának. finn főváros repülőterén — szakítva a protokollal — Máu- rio Koivisto finn elnök üdvö­zölte. Bár a két ország közti ma­gas szintű érintkezés az utób­bi évtizedekben folyamatos volt, Gorbacsov személyében a legfelsőbb tanács elnöksé­gének elnöke 15, az SZKP KB főtitkára pedig 14 év után lá­togatott el Helsinkibe. Egyút­tal ö az első szovjet vezető, aki e két funkciót egyidejűleg be­töltve tárgyal a finn vezetők­kel. A helsinki elnöki palota előtt mintegy két és fél ezer ember gyűlt össze Mihail Gorbacsov hivatalos fogadtatására. A többségében fiatalokból álló tömeg szovjet és finn zászlók­kal „Isten hozott, Misa” és „Éljen a peresztrojka” felira­tokkal várták a szovjet veze­tőt. A fogadásra megjelent tö­megben itt-ott előfordultak Karélia? feliratú transzpa­rensek is. Koivisto és Gorbacsov négy- szemközti eszmecseréjével megkezdődtek a hivatalos finn—szovjet csúcsszintű tár­gyalások. Eddig több mint 20 ezren regisztráltatták magukat a megmaradó Magyar Szocia­lista Munkáspárt tagjává — egyebek között ez derült ki az MSZMP ideiglenes szer­vezőbizottságának rendhagyó vitafórummá alakult sajtótá­jékoztatóján, amelyet szerdán a Gutenberg Művelődési Ház­ban rendeztek meg. Udvarhelyi László rövid be­vezetőjében emlékeztetett ar­ra, hogy néhány napja tizen­hármán, tagsági kezdeménye­zésre — a Magyarországon kialakult politikai helyzet miatt — elhatározták: ideig­lenes szervezőbizottságként megkísérlik koordinálni az MSZMP tevékenységének to­vábbfolytatására irányuló szándékokat. Az indokok kö­zött sorolta, hogy az MSZMP kongresszusa óta hazánkban szervezett formában nem léte­zik olyan markáns politikai erő, amely a munkások, pa­rasztok és értelmiségiek 'való­ságos érdekeit képviselné. Ál­láspontjuk szérint a megala­kult Magyar Szocialista' Párt — amelynek tagsága most szerveződik — szociáldemok­rata, illetve polgári liberá­lis irányba csúszott el. Mind­ezek nyomán tettek lépéseket az MSZMP tevékenységének folytatására. A szervezők elsődleges fel­adatnak tekintik a párt meg­újítását, talpraállítását — hangsúlyozottan marxista—le­ninista alapon. Utaltak arra, hogy a pártkongresszust meg­előzően pártszavazással kel­lett volna dönteni az MSZMP sorsáról. Létezik-e MSZMP? — ve­tődött fel a kérdés ismétel­ten. A válasz így hangzott: Záhonyban, Csepelen, Óbudán, Angyalföldön folyik a regiszt­rálás; az alapszervezetek ösz- szegzése szerint több mint húszezren jelezték, hogy to­vábbra is az MSZMP tagjai kívánnak maradni. Ezzel ösz- szefüggésben emlékeztettek arra, hogy csaknem 700 ezren nem döntöttek még tagságuk­ról, s az elvi jogfolytonosság alapján jelenleg is Grósz Ká­roly a párt főtitkára. Szóltak arról is, hogy fel­vették a kapcsolatot a Ri- bánszki Róbert nevével fém­jelzett MSZMP-szerveződés- sel, s tárgyalásaik eredménye­képpen várhatóan a hét végén aktívaülést tartanak Angyal­földön. E tanácskozás célja a megosztott politikai baloldal markáns egységének megte­remtése. Elképzelhető az is, hogy egy talpraállt, újjászer­veződő MSZMP a Magyar Munkáspárttal létrehozza az Egyesült Magyar Munkáspár­tot. mintha az 1989. októberi kong­resszus döntései ellenére ilyen nevű párt fennmaradt volna. Ugyancsak megtévesztő lenne, ha MSZMP néven új szerve­zet létrehozását kezdeményez­né, mivel ez egy korábban a mai Magyar Szocialista Párt politikai elődjeként tevékeny­kedő társadalmi szervezet (párt) neve volt. A volt MSZMP valamennyi tagja szabadon döntheti el az elfogadott új programnyilat­kozat és alapszabály alapján, hogy elfogadja-e ezeket és megerősíti-e tagságát, vagy nem kíván a továbbiakban a párt tagja maradni. Tagsági viszonya is jogfolytonos mind­addig, amíg a pártból való ki­lépéssel, kizárással, vagy adott határidőig történő megerősítés hányában meg nem szűnik. Ugyancsak megszűnik azok párttagsága is, akik — szem­behelyezkedve a kongresszus döntéseivel — MSZMP (vagy bármely más nevű párt) szer­vezésében vesznek részt, vagy ahhoz való csatlakozásukat deklarálják. Ez összeegyeztet­hetetlen a Magyar Szocialista Párt alapszabályában rögzített azon követelménnyel, hogy a párt tagjai nem lehetnek más pártnak is tagjai, és nem tá­mogathatnak olyan akciókat, amelyek a párt érdekeivel ösz- szeegyeztethetetlenek. A fentiek alapján a Magyar Szocialista Párt az egyetlen jogfolvtonos utódja a volt MSZMP-nek. Ha ilyen néven párt szerveződik — bárkikből álljon is —, az nem folyta­tója és nem jogutódja a volt MSZMP-nek, hanem új szer­vezet, amelynek e néven való bejegyzését az egyesülési jog­ról szóló törvénnyel ütköző­nek tekintjük — fogalmazó­dik meg az állásfoglalásban. Hárem per lument i képviselője ven a Néppártnak Államfőt népszavazással! Dr. Szíj Rezső művészettör­ténészt indítja jelöltjeként a Magyar Néppárt a főváros V. kerületében, a december 19-én megrendezendő időközi par­lamenti képviselői választá­son — jelentették be a Nép­párt szerdai sajtótájékoztató­ján a Parlamentben. Dán beruházási alap ipari szerkezetváltás segítése SUGAR VESZÉLYT NEM JELEZTEK Elektromos berendezés hibá­ja miatt, kedden este le kel­lett állítani Jugoszlávia egyet­len atomerőmüvét — közölték szerdán az erőmű illetékesei. A szlovéniai Krskóban talál­ható atomerőművet az ameri­kai Westinghouse cég építette. Az erőművet már több eset­ben kellett eddig is átmeneti­leg leállítani, de egyetlen al­kalommal sem jeleztek sugár- veszélyt. A létesítmény illeté­kesei a Reuter hírügynökség­gel közölték, hogy ezúttal sem áll fenn a sugárzás veszélye. mm üüfüái eseményeik — egy ii»oKdta?bttm Tokióból Moszkvába érkezett szerdán dr. Medgyessy Pé­ter, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Magyar Köztársaság állandó KGST-képviselője, aki a KGST Végrehajtó Bizottsá­ga csütörtökön kezdődő 132. ülésszakán vezeti a magyar kül­döttséget. A Japán kész átütemezni Lengyelország vele szem­ben fennálló adósságából 56,3 milliárd jent — közölte szerdán a japán külügyminisztérium. A A kolumbiai kormány a jö­vőben is kiadja az Egyesült Államoknak az elfogott kábítószer­kereskedőket és nem hajlandó tárgyalni a kokainbárókkal — jelentették be Bogotában. A Amnesztiában részesítik az 1988- as új-kaledóniai lázadásban, véres összecsapásokban részt vett helyi lakosokat — ezt a francia minisztertanács szerdai ülésén határozták el. A Bettino Craxi, az Olasz Szocialista Párt fő­titkára szerdán rövid látogatásra Varsóba érkezett. A A Szov jetunió állami bankja a minisztertanács döntése értelmében november elsejétől egy dollárért 6 rubel 26 kopejkát fizet a külföldieknek és a szovjet állampolgároknak pénzbeváltáskor, és hasonló árfolyam vonatkozik a külföldre utazó szovjet tu­ristákra. akik tízszerannyi rubelért juthatnak hozzá a nyu­gati fizetőeszközökhöz a jövő héttől kezdve. A térség orszá­gainak tiltakozása ellenére négy hónapos tűzszünet után Fran­ciaország kedden felújította csendes-óceáni atomkísérleteit a Mururoa-zátonyon — közölték szerdán Wellingtonban új-zé- landi tudományos szakértők. A Az NDK kormánya ideiglene­sen feljogosította prágai nagykövetségét, hogy harmadik or­szágba szóló, tartós kiutazási engedélyt adhasson azoknak az NDK-állampolgároknak, akik jelenleg az NSZK prágai nagy- követségén tartózkodnak. Horn Gyula külügyminiszter meghívására Uffe Ellemann- Jensen külügyminiszter októ­ber 24—25-én munkalátogatást tett Magyarországon. A Kül­ügyminisztériumbán vendég­látójával beható eszmecserét folytatott, amelyen Horn Gyu­la tájékoztatta dán kollégáját a magyarországi átalakulás legújabb, korszakos jelentősé­gű fejleményeiről, s elisme­rően szólt arról a szerepről és azokról a konkrét tervekről, amelyekkel Dánia a fejlett or­szágokkal közösen és a kétol­dalú együttműködés keretében B is hozzá kíván járulni a ma­gyar gazdaság súlyos gondjai­nak enyhítéséhez. Felhívta a figyelmet az időtényező fontos­ságára, a késlekedés negatív következményeire, amelyek nem csupán a magyarországi, hanem a kelet-európai refor­mok sorsát is kedvezőtlenül K érinthetik. Uffe Ellemann-Jensen tájé­koztatást adott arról, hogy kor­mánya mintegy 40 millió dol­láros beruházási alapot hoz létre, amelyből mindenekelőtt a magyar ipari szerkezetváltást elősegítő közös vállalkozáso­kat, valamint a dán vállalati management, termelési tapasz­talatok és technológiák meg­honosítását fedeznék. A magyar külügyminiszter kérte, dán részről is vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy az Északi Beruházási Bank és az Északi Tanács Környezetvé­delmi Alapja kiterjessze tevé­kenységét hazánkra. Jelezte a magyar vállalatok részvételi készségét a fejlődő országok­ban megvalósított dán segély- programokban. Uffe Ellemann-Jensen egy korábban tett magyar javaslat­ra visszatérve közölte, hogy országa kész haladéktalanul szakértői tárgyalásokat kezde­ni a vízumkényszer eltörlésé­ről a diplomata és szolgálati útlevelek tulajdonosait ille­tően. Dán részről ezt a vízum- kényszer teljes megszüntetésé­hez vezető út első lépésének tekintik. A tárgyalásokon szó volt az építési együttműködés bővíté­séről, hitelkonstrukcióban fi­nanszírozott lakásépítésről Ma­gyarországon. A két külügyminiszter érté­kelte az európai folyamat ered­ményeit és derűlátóan ítélte meg annak kilátásait. Uffe Ellemann-Jensen hiva­talos dániai látogatásra hívta meg Horn Gyulát, aki azt kö­szönettel elfogadta. Uffe Ellemann-Jensen talál­kozott Nyers Rezsővel, az MSZP elnökével is. A dán vendég budapesti tar­tózkodásának befejezéseként koszorút helyezett el Nagy Im­re sírján. A 74 esztendős jelölt egyéb­ként már volt a Magyar Nép­párt elődjének, a Nemzeti Parasztpártnak országgyűlési képviselője 1945 után. (Isme­retes, eddig az V. kerületi El­lenzéki Kerekasztal jelezte, hogy jelöltet állít Tamás Gás­pár Miklós, az SZDSZ taná­csának tagja személyében a Várkonyi Péter volt külügyfni- niszter lemondását követően nyár óta betöltetlen képvise­lői posztra.) Márton János, a Magyar Néppárt elnöke arról tájé­koztatta az újságírókat, hogy a pártnak immár három or­szággyűlési képviselője van. Rajta kívül ugyanis a napok­ban csatlakozott a Néppárthoz Cselőtei László (Pest megye, 2. vk.) és Vodila Barna (Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye 15. vk.). Varga Csaba szóvivő el­mondta: a Magyar Néppárt még nem döntött arról, hogy kit indít vagy támogat köz- társasági elnökjelöltként. Er­ről a november 18-i nagyvá­lasztmányi ültésen határoz­nak, amennyiben a Parlament kiírja a köztársasági elnök- választást. Varga Csaba rámutatott: a Néppárt szerint a békés át­menet érdekében nagyon fon­tos a politikai és a személyi garanciák megteremtése, s egy a nép által megválasz­tott államfő is ilyen, a vissza­rendeződés ellen ható stabi­lizáló tényező lehet. Ezzel kapcsolatban bírálta az SZDSZ aláírásgyűjtő kampányát, amellyel szerinte a szabadde­mokraták önmaguk számára kívántak politikai előnyt sze­rezni. Az MTI kérdésére Már­ton János kifejtette: a Ma­gyar Néppárt ragaszkodik ah­hoz, hogy a köztársasági el­nököt népszavazással válasz­szák meg, sőt e módszer al­kalmazását nemcsak első al­kalommal, hanem a továb­biakban is megfontolásra ér­demesnek minősítette. Aun tábornok megfenyegette a képviselőket Megosztott a keresztény tábor

Next

/
Thumbnails
Contents