Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-26 / 253. szám
rjwfcl KÖiVy7^> PEST MEGYEI XXXIII. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM Ára* 4,30 forint 1389. OKTOBER 28., CSÜTÖRTÖK Terménytőzsdenap Több mint 200 résztvevő jelent meg az első budapesti terménytőzsdenapon. A tőzsdenapon a megjelent termelőknek, felvásárlóknak, feldolgozóknak és kereskedőknek lehetőségük nyílt arra, hogy megbeszéljék üzleti elképzeléseiket. Egy érdekes üzleti ajánlat is született: azonnali szállítás esetén az átlagárnál többet, 5500 forintot kínáltak a kukoricáért tonnánként. A KSH felmérése Vesztett ü ok q jövedelemelosztáson A Központi Statisztikai Hivatalnak a népgazdasági folyamatok ez évi várható alakulásáról még nem állnak ugyan rendelkezésére adatok, NEM S S okasodnak a jelei egy nyugtalanító, veszedelmes részfolyamatnak. Sokasodnak a jelei annak, hogy több politikai szervezet is felismerte ennek a folyamaton belüli folyamatnak a veszedelmeit, társadalomlélektani hatását. Nincsen itt ellentmondás? A nyugtalanító folyamat ugyanis politikai-gazdasági engedmények, alkuk következménye. Nem lenne egyszerűbb nem engedni, mint a megengedett ellen hadakozni ? Ne rébuszokban fogalmazzunk. A vagyongyarapodásról van szó. Arról a folyamatról, amelynek lehetséges, s nem kizárólag elméleti veszedelmeire éppen a közelmúltban mutatott rá a Magyar Demokrata-Fórum II. országos gyűlése, a gazdasági program vitájában. Aláhúzták: a szervezet nem támogat olyan törekvéseket, amelyek következményeként a társadalom egy maroknyi csoportja nagy és egyre gyarapodó vagyonhoz jut, a milliók viszont a szegénységet, a kívül rekesztettséget vallhatják jussuknak. Ahogyan azt a köznyelv mondja: ez is benne van a pakliban. S benne persze az is, hogy a törvényes keretek között tartott vállalkozásnak, kockázatot vállalásnak kellő haszonnal illik járnia. Ha nem, akkor nem lesz vállalkozás. A téma miatti nyugtalanságra adott válaszként értékelhetjük azt is, amit a Magyar Szocialista Párt programnyilatkozatában olvashatunk erről. Így hangzik: „Meggyőződésünk, hogy a törvényes lehetőségek közti vagyongyarapodás nem sérti mások állampolgári jogait, s nem jelent visszatérést a kapitalizmushoz.” Erre szokás azt mondani: majd meglátjuk. S valóban: meg kell látnunk, hiszen az új formák, a tulajdonlás új útjai nem kísérletezhetök ki valamilyen laboratóriumban. A kísérlet színtere jelenünk és jövőnk társadalma, gazdasága. Próba kell, s a közben mérlegelés: mi az értékes, s mi a talmi. Tagadhatatlanul érték ugyanis a megyében azoknak a magánszállodásoknak a tevékenysége, akik családi összefogással, hiteleket felvéve (azaz kockázatot nyakukba véve), korábbi vagyonukat értékesítve teremtettek tőkét a vállalkozáshoz. Legtöbbjük keményen dolgozik ma is. Keresnek? Igen. Megérdemlik? Igen. Néhányan azonban, a törvény és a törvénytelenség határát átlépve — finoman fogalmazva: nem is kétes szolgáltatásokkal —, olyan vagyonra tettek szert, amely már nem kívánja a személyes közreműködést, ök ma már ,.alvállalkozókkal” állnak kapcsolatban: kasszíroznak csupán. Havonta átveszik a nem csekély díjat azoktól a „négerektől”, akik (al) bérlőként működtetik a bárt, az éttermet, a szállodát, valutát váltanak át, lányokat futtatnak ... Mert van ilyen is. Amint vannak most már olyan építési vállalkozók, akiknek például a puszta adóhátralékát szívesen vállalnák sokan évtizedes keresetként ... Lökjük el a vagyongyarapodás minden olyan lehetőségét, amely túlesik az átlagember mozgásterén? Talán az segít az eligazodásban, ha húzunk egy határozott vonalat, s azt mondjuk: ami innét van. az jó, mert társadalmilag szükségest és hasznost teljesít, ami meg túl van ezen a határvonalon, az a törvények betartatóinak, a bűnüldözésnek az ügye, dolga. Csakhogy: mint minden másban, ebben a témában is létezik a köztes terület. Azok szabad vadász- területé, akik már akkor „vállalkoztak”, amikor még szó sem volt törvényes lehetőségeiről; a rekapitali- zálódás nem mostanában kezdődött el. A megyében már a hatvanas évek második felében megjelentek — és a hetvenes évtizedben már virágoztak — azok a vállalkozások, amelyek jogtalan előnyökre, a hiány- helyzetre, tiltott tevékenységekre alapozódtak. A szemtanúk tudták: ekkora vagyongyarapodást lehetetlen a törvényes keretek között, tisztességes úton elérni. Ma sincsenek kevesen azok, akik ilyen alapokra hagyatkoznak, akik ilyen módon „vállalkoznak”. Ezt azonban ne keverjük össze a tényleges vállalkozásokkal! A józanul gondolkodó állampolgár — s kétségtelen. ez a döntő többség — erkölcsi érzéke tökéletesebben működik, mint a jogérzéke: előbb jelez. B átran ráhagyatkozhatunk tehát majd erre a mércére. Lehet, hogy sok olyasmi kialakul, ami nem sért állampolgári jogot, ám sérti az állam- polgári erkölcsöt. S akkor a társadalom intézményeinek nem az a dolga, hogy az erkölcsöt a joghoz, hanem époen fordítva, az oly sokáig figyelmen kívül hagyott erkölcshöz a jogot formálják, igazítsák hozzá. Csakis ezén az úton alakítható ki a ma sokat emlegetett — de szinte minden politikai szervezet által másnak és másnak elképzelt — jogállam. Az a jogállam, amely a demokráciának egyszerre a pillére és a szolgálója. S ha a jog nem kerül szembe — tartósan, mert átmeneti feszültségek elkerülhetetlenek — az erkölccsel, akkor valóban bízhatunk benne: nem térünk vissza a kapitalizmushoz. Mészáros Ottó annyi azonban már látható, hogy 1989-ben sem számíthatunk a tavalyinál kedvezőbb eredményekre — vélik a KSH illetékesei. A népgazdaságban érvényesülő negatív tendenciák összességében valószínűleg nem változnak, mindössze egyetlen biztató reménysugár, hogy a tőkés áruforgalom egyenlege tovább javul. A KSH elemzése felöleli a megelőző három év értékelését is. Az adatok szerint a múlt évben sem kezdődött meg az a fordulat, amely a válságos helyzetből való kiláboláshoz szükséges; többnyire folytatódtak a korábbi évek tendenciái, esetenként fel is erősödtek azok. Az ország a fejlett, illetve az újonnan iparosodó országok mezőnyétől egyre jobban lemarad. A 80-as évtized konjunktúráját kihasználva az elmúlt években a dél-európai és jórészt a délkelet-ázsiai országok is elhúztak mellettünk. Ennek egyik fő oka, hogy infrastruktúránk állapota több területen már szinte katasztrofális: az utolsók közé tartozunk a telefonellátásban, az oktatásban. a lakáshoz jutási lehetőségekben, a közműellátásban. A statisztikai összeállítás néhány kedvező jelenségről is beszámol: a múlt évben 12 százalékot ért el a konvertibilis elszámolású exportnövekedés az egy évvel korábbihoz képest, mégpedig az import mennyiségének csökkentése, valamint a cserearány-javulás mellett. A növekedő adósság- állomány kamatterhei az áruforgalom szaldójának javítását igényelték volna, de mivel ez nem következett be, a külkereskedelmi mérleg az elmúlt évben is passzívummal zárult. A statisztikai összesítés megállapítja: az új jövedelemelosztási arányok vesztese az elmúlt évben egyértelműen a lakosság volt, munkából származó jövedelmük reálértéke 7 százalékkal csökkent. A minden eddigit felülmúló, 15,7 százalékos infláció részleges kompenzálására a lakosság társadalmi bevételei növekedtek, de összességében az egy főre jutó reáljövedelem így is 1 százalékkal mérséklődött. Mindezt súlyosbítja, hogy a csökkenés közel évtizedes ' stagnálás után következett be, s így tavaly több társadalmi réteg életszín vonala nagymértékben vissza esett. Míg a korábbi években a tendencia a nivellálódás, kiegyenlítődés felé mutatott, az utóbbi évben a differenciálódás vált jellemzővé, a középré tegqkböl egyre több család sodródik lefelé, a jövedelmi skála tetején pedig egy igen szűk réteg helyezkedik csak el. A lakosságnak az a rétege, amely a- társadalmi minimum alatt él, immár a népesség egyötödét teszi ki — állapítja meg a KSH felmérése. Ai MSZP elnökségének állásfoglalása Jogszerűtlen MSZMP-t szervezni Az MSZP országos elnöksége tegnap állásfoglalást tett közzé a párt jogfolytonosságával, nevével és testületéinek megbízatásával kapcsolatban. Ebben megállapítják, hogy a Magyar Szocialista Párt létrejöttét az MSZMP 1989. október 6-ra összehívott kongresz- szusa határozta el. A küldöttek előzetes pártviták alapján, választóik által adott megbízatásuknak megfelelően, a kongresszusi vitában alakították ki a többségi szavazással elfogadott döntéseket. Ezek szabályszerűsége, érvényessége sem jogilag, sem az MSZMP korábbi szervezeti szabályzata szerint nem vonható kétségbe. Ez vonatkozik a párt programnyilatkozatára, alapszabályára, megválasztott vezető testületéire és tisztségviselőire. valamint nevére is. Az MSZMP kongresszusa — amely létrehozta a Magyar Szocialista Pártot — tehát mandátumának megfelelően járt el. Ezért a Magyar Szocialista Párt — amely politikai értelemben új párt, és elhatárolja magát a volt MSZMP politikájának számos alapvető elemétől — egyetlen jogfolytonos utódja az MSZMP-nek. Ezt a kongresszuson elfogadott dokumentumok is rögzítik. A kongresszuson nem következett be pártszakadás, a kisebbségben maradt küldöttek is tudomásul vették a többségi döntést, és részt vettek a kongresszus további munkájában. Ezért semmiféle utólagos hivatkozás sem teremthet alapot a kongresszus előtt: MSZMP-vel való jogfolytonos azonosság hirdetésére. Ez az azonosság a Magyar Szocialista Pártot illeti meg. Minden olyan kezdeményezés, amely az MSZMP — mint a Magyar Szocialista Párttól (Folytatás a 2. oldalon.) Kongresszus Százhalombattán Vegyészek szakszervezete Százhalombattán, a Barátság Művelődési Központban tartja XXV. kongresszusát a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete. Az 1989. október 27—29. közötti eseményre olyan időszakban kerül sor. amikor társadalmunk gyökeresen megújul. Miként azt Főcze Lajos, az ágazati szakszervezet főtitkára a kongresszusi előkészületekkel kapcsolatos sajtótájékoztatón elmondta, a politikai vezetésben végbement változások, s a népgazdaság egészére kiható súlyos nehézségek érzékenyen érintik szakszervezetüket is. A kongresszust előkészítő rétegtanácskozásokon, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete tagságának több mint egynegyedét kitevő ifjú vegyészek képviselőinek tanácskozásán, amelyet a közelmúltban tartottak meg, elhangzott, hogy egyenrangú partnerként kívánnak részt venni a mozgalmi életben. Azokat a szakszervezeti törekvéseket és vezetőket támogatják, amelyek elősegítik az önszerveződő szak- szervezeti mozgalom kialakítását, s biztosítják valamennyi társadalmi réteg egyenrangú képviseletét. A VDSZ főtitkára kívánatosnak tartja, hogy az említett ifjú vegyészek mind az alapszervezetek, mind pedig a szakmai-ágazati szövetség szintjén, mielőbb teremtsék meg az önszerveződés szervezeti keretét. Utalt arra a 60 millió forintos alapítványra, amelyből támogatást adnak az egyetemeknek, a szakmai középiskoláknak és iparitanulóintézct'eknek. Szólt azokról a nyitott és zárt pályázati módokról, amelyek keretében' a szakirodalmat igénylő és külföldi tanulmányútra készülő fiatal szakembereknek anyagi támogatást nyújtanak. Főcze Lajos tájékoztatásul a továbbiakban elmondta, hogy elkészült az az alapszabálytervezet, amely lényegében ajánlásnak is tekinthető, miszerint g VDSZ alakuljon át Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségévé. Az alapszabály-tervezet azért is figyelemreméltó,'mert 1948 óta még ilyet, ennél az ágazati szak- szervezetnél nem alkottak. Mindenképpen az új idők új felfogásával találkozik, hogy az elnevezéssel tartalmat bővítenék és alakítanak ki, nem pedig cégtáblát festenek át. Amit a VDSZ elnöksége kétségtelenül pozitív elemként könyvel el, az, hogy a kongresszust előkészítő rétegtanácskozásokon nem volt igény önálló tagszervezetek létesítésére. A fejlődésben levő piacgazdaság, a hazánkban zajló párt- küzdelmek kihatásai, az érdek- védelem és beleszólási jog olyan sarkalatos kérdés, amelyre a kongresszusi küldöttek már az előzetes tapasztalatok alapján óhatatlanul is kitérnek. Mindenképpen kedvező, hogy idén, október elsejétől, a VDSZ létrehozta a Vegyész jogvédő irodát. 1990. január 1-jétől kezdi meg működését a szakszervezet adó-tanácsadási irodája. Gy. L. BILPOUTIKAI MRéNMA Németh Miklós miniszterelnök mai pozsonyi munkaláto- gatúsán a bős—nagymarosi beruházásról folytat megbeszélést Ladislav Adamec csehszlovák kormányfővel. ® A Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában a pártok, a nyomtatott sajtó és a MUOSZ meghívott képviselői kötetlen eszmecserét folytattak egymással a sajtó gondjairól, a megyei napilapok változó helyzetéről. 0 A Dél-Alföld több településén helyi akciókat kezdeményezett a Magyar Demokrata Fórum, hogy a lakosság mielőbb arzénmentes, egészséges ivóvízhez jusson. 0 A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének intézőbizottsága aggódik olyan jelenségek miatt, amelyek a jövőben károsan befolyásolhatják intézményeik létszám- és munkaerőhelyzetét. 0 A Fidesz XI. kerületi regionális csoportja és városmajori köre felhívást adott ki: minden magyar és nem magyar állampolgár vállaljon szolidaritást Tőkés László református lelkésszel, Románia népeivel, köztük a 2 milliós magyarsággal, s emiatt október 29-én 19 órától tartsanak 12 órás gyertyás virrasztást Románia nagykövetsége előtt. 0 A Katalizátor Iroda és a hozzá csatlakozó független könyvkiadók és könyvterjesztők, valamint több ellenzéki szervezet és személy tiltakozik a Fővárosi Tanács által érvényesítendő gyakorlat ellen, amely megtiltja Budapesten a Belváros forgalmas pontjain, közterületein a könyvárusítást. ® A munkásőrség jogutód nélküli megszüntetését kidolgozott ütemterv szerint szerdán megkezdték honvédségi teherautókkal a munkásőrség számos épületéből a fegyverek elszállítását. Törték a tengerit A Ferihegy Termelőszövetkezetben befejezték a kukorica betakarítását. Szerencséjük volt a vecscsieknek, hiszen kellemes, jó időben törhették le a mintegy 700 hektár tengerit (Hancsovszki János felvétele)
