Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-25 / 252. szám
1989. OKTÓBER 25.. SZERDA tufádon Egy pályázat megyei nyertesei Szereztek még százmilliót A Szociális és Egészségügyi Minisztérium ez év tavaszán pályázatot hirdetett. Egyrészt a szociálpoliti- ka, a gyermek- és ifjúságvédelem szakterületén, a helyi kezdeményezések támogatása és felkarolása, az erőforrások kiegészítése, másrészt egy, valóban a lakosság igényeihez alkalmazkodó, sokszínű ellátás megteremtése volt a szándék. Dr. Szegedi Tamásné a minisztérium főosztályvezetője elmondta, hogy a jó elgondolásokat pénz hiányában a helybeli kezdeményezők nem tudják megvalósítani. Saját erőforrásukhoz általában központi támogatásra van szükség. Korábban is kaptak néhány hozzájárulást, de az esetleges volt, és nem meghatározott rendszer szerint osztották el. Szabad utat A pályázat lényege az, hogy ne a minisztérium találja ki az íróasztal mellől, hogy egy településen mire van szükség, hanem a helyi kezdeményezések kapjanak „szabad utat”. Ha bebizonyosodik, hogy az elgondolás szakmailag helytálló, akkor annak megvalósítását központi forrásból is segítik. A pályázat szektorsemleges, azaz mindenkinek lehetővé teszik, hogy jelentkezzen programjával, legyen az egyház, alapítvány, egyesület, állam- igazgatási szerv, vagy magán- személy. A kiíráskor megpróbáltak olyan szakmai célokat megfogalmazni, amelyek a szociális ellátási rendszer bővítését, fejlesztését szolgálják. Két fő területre, ezen belül 3-3 témára lehetett pályázni: a gyermek- és ifjúságvédelemre, valamint a felnőttek szociális ellátására. A gyermek- és ifjúságvédelmen belül jelentkezni lehetett segítőházak és átmeneti jellegű szállások létesítésére, (utóbbiakkal elsősorban volt állami gondozottakra gondoltak). A területi ellátás javítására, hogy minél több helyen legyenek olyan gyámügyi szakemberek, akik a családban élő fiatalokat segítik. Meglévő nevelőintézetek nyitottá tételére, élő kapcsolat létesítésére a problémás családokkal, fiatalokkal. A felnőttek szociális ellátásának területén belül átmeneti szállások létesítésére, hajléktalanok, idősek, elváltak, alkoholisták vagy volt alkoholisták számára. Családsegítő központok hálózatának bővítésére. Idősek, elmebetegek és fogyatékosok ellátása céljából új gondozási formák kialakítására, mivel intézmények helyett inkább kis közösségekben elhelyezve látnánk őket szívesen. Nem volt miből Igyekeztünk olyan problémákra megoldást találni, amilyeneket maga az élet produkál — mondja a főosztályvezetőnő. — Közel 600 pályázat érkezett, köztük sok kitűnő kezdeményezés. Hatvan százalékukat a szakértők jónak tartották, a pályázók közül azonban csak 218-nak tudtunk támogatást biztosítani. A többieket fájó szívvel bár, de elutasítottuk annak ellenére, hogy megérdemelték volna a kért összeget, de egyszerűen nem volt miből adnunk. 250 millió forint állt rendelkezésünkre, a benyújtott igények pedig 2 milliárd forintot tettek ki. Honnan volt ennyi pénzük? — Az év elején a kormány úgy döntött, hogy a tanácsi szociálpolitikai feladatok javítására másfél milliárd forint többlettámogatást juttat a költségvetésből. Ennek a pénznek azonban már szinte megvolt a helye, a pályázatra mindössze 126 milliót tudtunk juttatni. Amikor láttuk, hogy nagy az érdeklődés, még százRekordidő alatt Bekötőút az M5-ösig Aszfaltterítés előtt érdesítik a tapadófelületet A Pest Megyei Közúti Építőipari Vállalat kedden fejezte be annak a 2400 méteres be- kötőútnak az első szakaszát — az ócsai tanácsházától a község határáig —, amely az M5-össel, illetve Üllővel köti össze a települést. A felújítást 11 napos rekordidő alatt végezték el, beépítve 2500 tonna aszfaltot. A forgalomnak átadták már az utat, de még mintegy két hét kell a hátralévő szakasz padkázásához. A végleges befejezés — a kopóréteg leterí- tése — jövőre várható, de az aszfaltkeverék Kovács Pál főépítésvezető szerint lehetővé teszi a biztonságos járműkö-.- lekedést. A beruházás 7,4 millió forintba került. A. L. A. milliót szereztünk, ugyancsak a költségvetésből. A 226 millió forintot a minisztérium egészítette kerek összegre. A pályázatok egyharmada az idősek ellátására érkezett, javarészt az átmeneti gondozás kialakítására, ami családban élő idősek ápolásához, gondozásához ad majd segítséget. Az eltartók néha elfáradnak, elutaznának, szükséges terheik időszakos átvállalása. Inkább többet Bízunk benne, hogy a kormány jövőre ugyanennyit, de inkább többet ad e célokra, mivel ezt a pályázatot nem ad hoc kezdeményezésnek szántuk — állítja dr. Szegedi Tamásné. A 218 nyertes között számos Pest megyei intézmény szerepel, köztük a Szentendrei Nevelési Tanácsadó és Családsegítő Központ, a Gödöllői Kísérleti Általános Iskola, az Érdi Római Katolikus Misszió, a Nagykáta Városi Tanács Családsegítő Központ és Nevelési Tanácsadó, a Szigetszentmiklósi Családsegítő Központ, a Pomázi Munka- terápiás Intézet Mentálhigiénés Ambulancia, a Gyáli Nagyközségi Tanács Szociális Étkeztetője, a Kerepestarcsai Mobil Segítőszolgálat és Családi Főzőhely, a Tápiószőlősi Telefonos Segélyszolgálat. Munkájukról, terveikről a közeljövőben részletesen is beszámolunk. Sz. K. EGYETLEN BELÉPŐ AZ Kibuc — Szárít Balogh Árpád, a Fóti Gyermekváros alapító tagja gyermekként 11 intézményt járt végig. Voltak rossz emlékei, szenvedett is, mégis amikor becsukódott a háta mögött az addigi otthon kapuja, tétova lett, nem találta helyét a társadalomban. Története azonban szerencsésen véget ért. Beilleszkedett, sikerült olyan pozíciót kivívnia magának, ahonnan most ő nyújthatja segítő kezét a mai állami gondozottaknak, illetve az otthonokból frissen kikerülőknek. Hiszen megérti és jól ismeri az ő gondjaikat. — Mindent elkövetek — mondja —, hogy valamilyen módon segíteni tudjam őket, saját egzisztenciájuk, otthonuk megteremtésében. Március 1-je óta tagja vagyok a Szociáldemokrata Pártnak is, ahol felkértek, vállaljam el az ifjúsági és sportbizottság vezetését. Itteni munkám és ifjúkori emlékeim hatására kezdtünk hozzá a hátrányos helyzetű fiatalok részére — először kísérleti alapon — munkahely és otthon teremtésével foglalkozni. A fizetés fele részvényjegy Balogh Árpád pártmunkája révén kapcsolatot vett fel az izraeli Szociáldemokrata Párttal. Talán általuk, talán más információk, olvasmányok révén felfigyelt az ottani kibu- cok működésére. Meglátta az iösszefüggést: ez az az életforma, amely átmenetet biztosíthat védenceinek az otthonokból az életbe való kikerülésre. A tárgyi feltételek is szerencsésen adódtak, Ordasi József volt állami gondozott felhívta rá a figyelmét, hogy Szárítópusztán, Gödöllőtől három kilométerre, üresen állnak az egyetem volt gazdasági területei. — Jelen pillanatban építkezés előtt állunk — folytatja Balogh Árpád —, és tárgyalunk a tulajdonjog megszerzéséről. Igényeltünk 50 millió forint hároméves kamatmentes kölcsönt, Klárikné Cser Erzsébet ifjúsági kormánybiztosnál. Reméljük, támogatni fogja a pénz hozzánk kerülését, annál is inkább, mivel a minisztérium ezt az összeget hátrányos helyzetű fiatalok munkahelyteremtésére szánta. A kibuc tagjai elsősorban állattenyésztéssel foglalkoznának. Nettó fizetésük 20 ezer forint, amelyből 10 ezret részvényjegyben kapnának meg. A kézhez kapott 10 ezerből be Megvennék kell fizetniük 2 ezer forint rezsit, amelyből fedeznénk számukra a lakás, a fűtés, és a napi egyszeri étkezés költségeit. Négy év munka után megkapnák a részvényjegyek napi árfolyamát, és a befizetett 2 ezer forintokat is. Ha közben valaki bevonul katonának vagy szülési szabadságra megy, részvényei ez alatt az idő alatt is kamatoznak. + Kizárólag állattenyésztéssel foglalkoznak majd? — Miután a tévében megjelent a róluk szóló hír, megmozdultak a hazai és külföldi követségek. Angol és izraeli üzletemberek, üzletházak, ki- bucok ajánlották fel segítségüket. Egy izraeli gyémántnagykereskedő a hátrányos helyzetű fiatalokat kiképez^ tetné a gyémántcsiszoló szakmára, azután pedig bérmunkákat biztosítana. Japán—izraeli közös vállalat szállodát építene. A személyzet volt állami gondozottakból állna, róluk 53 tagú címlistám van, londinerek és zenészek szerepelnek, de egyidejűleg a japánokkal együtt a képzést is megkezdenénk. Ugyancsak japán üzletemberek részvételével létrehoznánk egy mező- gazdasági kisgépeket összeszerelő üzemet. A nyugatnémet partnerek több helyen oktatási központokat alapítanának, ahol a gyerekeket olyan szakmákra képeznék, amelyek segítségével otthon- és munkahelyteremtésekre lesz lehetőség. o gyermekvárost + Terveznek-e bucokat is? további kiMegalakult az érdekképviseleti kör Elszabadultak az indulatok Különös hírek keltek szárnyra Felsöpakonyban: némelyek tudni vélték, hogy azon a pénteken, október 20-án a klubkönyvtárban egy új párt alakul, amelyik átveszi majd a hatalmat. Mások szerint akkor dön- § tenek a helybeliek, elváljon-e a S társközség Gyáltól. Akadt, aki ^ a „nagy számonkérés” estéjé- ^ re számított. A kivilágított klubkönyvtár előtt szokatlanul sokan várakoztak, izgatottan beszélget-, ve. A nagyteremben alig lehetett mozdulni. Körben a falak mentén elhelyezkedett székeken is sokan szorongtak. Később már az előtérben is pótszékeket osztogattak. A helybeli Pink György szerint — bár 22 éve jár falugyűlésekre —, ennyi embert még sohasem látott együtt. Alig kezdte el a megalakítandó érdekképviseleti körről mondókáját, többen közbeszóltak, követelve Felsőpakony különválását, és a Gyáli Tanács elszámoltatását. Ekkor Ping György kijelentette: nem az elszámoltatás miatt hívták össze az embereket. inkább a település fejlesztésével kapcsolatos kéréseket továbbítanak a döntést hozó hatalmi szervezetekhez. KORTESKEDNI FOGNAK Dr. Balogh László, a másik szervező szavaiból kiderült: nem egy új pártot, hanem cégbíróságon bejegyzett egyesületet szeretnének alakítani. Tehát nem akarják elvenni az államigazgatás kenyerét, hanem együttműködnének gazdálkodó egységekkel, társadalmi és politikai szervezetekkel. Viszont kezdeményezni fogják a közösségi vagyon kezelésének ellenőrzését — a tanács- törvény értelmében —, s a választások idején korteskedni fognak! Az addig elhangzottak azonban nem győzték meg a jelenlévőket arról, hogy érdemes-e belépniük az érdekképviseleti körbe. Ezért a szervezők ismertették az alapszabály-tervezetet. A felolvasást többször félbe kellett szakítani a módosító javaslatok és közbeszólások miatt. Valaki meg is jegyezte: „Ez az érdekképviseleti kör is csak olyan gittegylet lesz, mint a többi, mert azzal a tanácsi vezetéssel akar együtt dolgozni, amelyik iránt Felsőpakony lakosságának bizalma már régen megrendült!” Az alakuló ülés egyik pillanatról a másikra falugyűléssé változott. Ki-ki az őt, a közösséget ért vélt vagy valós sérelmeket kezdte hangoztatni. „Ide figyeljenek, emberek” — szólt Durkó Éva. — Az érdekképviseleti kör nem lesz gittegylet, ha a tagság komolyan veszi önként vállalt feladatát, s a lakosság többsége támogatja a program megvalósítását. A különválási szándékot Durkó Éva is megfontolandónak vélte. Feltette a kérdést: valóban jobban jár-e Felsőpakony az önállósággal, ha nem kapják vissza azt, amit a településtől elvettek. Nem nyernek-e többet azzal, ha társközség maradnak, s megkapják azt a fejlesztést, ami eddig elmaradt. Javasolta, mindenképpen vonjanak be szakembereket a kérdés megvitatásába, nehogy az önállóvá váló Felsőpakony hoppon maradjon! KI, KIT CSAPOTT BE?! Többen követelték: Kovács Antal, a Gyáli Nagyközségi Közös Tanács elnöke válaszoljon a felmerült kérdésekre. Az elnök mindjárt felszólalása elején — kijelentette: Gyálon soha senkinek, semmiféle érdeke nem fűződött ahhoz, hogy Felsőpakony társközség legyen, ez egyféle szabályozási, politikai kérdés volt, s az ma is! Majd tiltakozott a szerinte homályosan megfogalmazott vádak, a kör programjában szereplő egyes kifejezések ellen. Kérte, mondják meg: konkrétan ki, mit vitt el Fel- sőpakonyból. A tanácselnök határozottan állította, hogy a társközség az elmúlt 8 évben sokkal több pénzt kapott, mint amennyihez valaha is hozzájutnak majd, ha Felsőpakony önálló lesz. Szavait azonban az általános elégedetlenség és bizalmatlanság hangos megnyilvánulásai elnyomták. Ekkor figyelmeztette Kovács Antal az egybegyűlteket, miszerint őket is felelősségre vonhatják majd, ha néhányan akarnak dönteni a két és fél ezres lakosság nevében. Egyébként a tanácselnök érvelése szerint a szokatlan részvételi arány a Pest Megyei Hírlap rafinált fogásának köszönhető, mert „vastag betűvel szedték ki, hogy Felsőpakony válni akar. SAJTOREKLAM LENNE? Valaki közbekiáltott: „piszok dolog volt ez a sajtóreklám, mert félrevezették vele az embereket”. Mások értetlenkedtek e megjegyzéseket hallva, hiszen az érdekképviseleti kör a különválás kezdeményezését meghirdette programjában. A kritizálóknak el kellett volna olvasniuk a plakátokat és a szórólapokat — vélték. A háromórás ülésen bizony sok erőfeszítésbe került, hogy o szervezők az egy éve hiányolt falugyűlésbe torkollt összejövetelt visszatereljék az alakuló ülés normális medrébe. Végül megalakult a Felsö- pakonyi Érdekképviseleti Kör, százöt taggal. Megválasztották az öttagú ideiglenes elnökséget. Következő közgyűlésüket egy hónap múlva tartják, amikor is az alapszabálytervezetet véglegesítik, s ezután kezdeményezhetik a cégbírósági bejegyzést... Aszódi László Antal — Mindazokat, akik hasonló helyen szeretnének dolgozni, segíteni fogjuk a közösségek létrehozásában. Egyetlen kikötésünk lesz; csak hátrányos helyzetűeket alkalmazhatnak. Távlati tervünk az, hogy amennyiben tőkével felerősödünk, megvásároljuk a Fóti Gyermekvárost, és ott olyan életet teremtünk, amilyenre már most szükség lenne. 4 Hogyan valósul meg az otthonteremtés? Mi várható a négy év lejária után? — Akii nem vállalja tovább a kibucéletet, azt ösztönözni fogjuk, hogy vagyonából lakást vegyen, vagy építkezzen. Sokan tervezik, hogy esti tagozaton szakmát tanulnak — elsősorban mezőgazdasági szakmát —, de ha valaki úgy dönt, hogy egyetemre kíván menni, annak költségeit a kibuc állja majd. + Jelenleg hol tartanak az építkezéssel? — Kérdés még, hogy az állam hozzájárul-e az engedélyezéshez. Úgy érzem, ma nyitott erre a kormány. Jelenleg 16 lakás, és hat, egyenként ezer négyzetméter területű gazdasági épület — összesen 19 hektár — van a birtokunkban. A volt állami gondozottakat zsiliprendszerben fogadjuk. Először százan jönnek, majd újabb száz gyereket fogadunk. Erős gyökerek ♦ Ki ennek a kezdeményezésnek a vezetője, szervezője? — Teljes nevén a Szociáldemokrata Kibbutz Balogh Otthonteremtő Részvénytársaság — rövidítve Kibuc —, amely öt családból, összesen 13 személyből áll. Kivétel nélkül egykori állami gondozottak, akik tisztában vannak azzal, mit jelent így életet kezdeni. Ma a 40 ezer hajléktalanból 18 ezer a nevelőotthonokból kikerült fiatal. Ők nem tudnak önállóan gondoskodni magukról, mivel zárt világban nőttek fel, és soha semmilyen tantárgy keretében nem tanították nekik, hogyan vessék meg a lábukat az életben. A kibucban erdélyi menekültek is lesznek, mivel olyan szervezet vagyunk, amelybe az egyetlen belépő az elesettség. Meg szeretnénk mutatni a világnak, hogy ezek a fiatalok nem génjeikben hordják a csavargást, hanem nekik ez jutott osztályrészül. Értük, védtelen, magukra maradt emberekért kívánunk dolgozni. Negyven évig soha senki nem képviselte ezt a réteget. Ügy érzem, az én gyökereim elég erősek ahhoz, hogy egy vihar ne tudja ezt a fát kidön- teni. Szegő Krisztina
