Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-23 / 250. szám

1989. OKTOBER 23., HÉTFŐ 3 Prsr A népfelkelés évfordulóján A tiszta szándékú áldozatokra emlékeznünk kell tEolytitd* at I oldalról) a 17 éves1 Balázsovith András síremlékét. Eörsi nem hitte volna Vácott több helyen, több eseményből álló megemléke­zést szervezett a helyi ellen­zéki kör. A Bartók Béla Zene­iskola hangversenytermében tartott emlékünnepségen telt ház volt, olyannyira, hogy r.é- hányan kiszorultak a terem­ből, az ajtókban ágaskodtak, és azzal is beérték, ha leg­alább szófoszlányokat elcsíp­hettek az odabenn elhangzot­takból. Az első tapsot Darvas Iván kapta, miután Illyés Gyula idevágó verssorait idézte. Fó- nay Jenő, a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének elnöke ünnepi beszédében a többi között kijelentette; ne várja­nak tőlük megbékélést addig, amíg nem kapták vissza jogai­kat. Számos hivatalt kell meg­járniuk a hátrányos megkü­lönböztetés eltörléséért. Sokan ezt meg sem érthették, mondta az elnök. A meghívottak közül Eörsi István írót személyes emlék is fűzi Váchoz. Mint mondta, né­hány „szép” hetet töltött itt, igaz, nem saját jószántából. Nem hitte, hogy valaha is sza­badon beszélhet majd 1956 őszéről. Különösen jelentős­nek tartotta, hogy éppen itt, ebben a városban teheti ezt meg. Nincs szükség megtorlás­ra. de mutassunk rá a gyilko­sakra, tudjunk« róluk— hang­súlyozta. Deutsch Tamás az ellenzéki ifjúság ■ nevében szólt, s el­mondta, hogy a fiatal demok­raták nem engednek az 56- ból. A Madách Gimnáziumhoz, ahol dr. Brusznyay Árpád 56-os mártír emléktábláját avatták, égő gyertyákkal vo­nult a sokaság. Rusvay Tibor emlékező beszéde és a Vox Humana énekkar műsora után ki-ki elhelyezte koszorúját, vagy épp csak egy szál virá­got. Az emléktábla-avatás után ünnepi szentmisét mutatott be A dunaharasztiak első világ- háborús emlékművénél virá­gokat helyeztek el ’56 áldoza­tainak tiszteletére Az MDF által felállított kop­jafát az MSZP reformköre koszorúzta meg Százhalom­battán kivégzett testvéréért Brusz­nyay József plébános. Függetlenség, szabadság lsaszegen az Április 6-a Kör rendezésében gazdag műsor­ral emlékeztek meg 1956. ok­tóber 23-ról. Vasárnap délután a Szoborhegyen az isaszegi csata emlékműve előtt 1300 ér­deklődő gyűlt össze. Köztük volt Roszik Gábor országgyű­lési képviselő. A rendezők ne­vében ifjú Szatmári Zoltán bevezetőjében arról szólTT hogy össze kell fognia ■ a haladó erőknek, közös céljainkat kö­zösen valósíthatjuk meg. Kun­szabó Ferenc történész ünne­pi beszédében párhuzamot ál­lított 1849 és 1956, valamint 1367 és 1989 közé. Véleménye szerint a nagyhatalmak most belátták: több függetlenséget, több szabadságot kell adniuk Közép-Európa államainak, így hazánknak is. A Bem József Kulturális Egyesület nevében Wladisláv Wiesky elnök em­lékeztetett a közös útra, a len­gyel és a magyar nép történel­mi megpróbáltatásaira. Köz­ben a kulturális egyesület képviseletében koszorút he­lyeztek el a Honvéd-emlékmű előtt, emlékfát ültetett el az isaszegi Április 6-a Kör leg­idősebb és legfiatalabb tagja. Egy szál rózsaszín szegfű Csaknem kétszázan gyűltek össze szombat délután Duna- harasztiban, a Club 19 étte­rem nagytermében. A Szabad- demokraták Szövetsége helyi szervezetének rendezésében megtartott nagygyűlésen em­lékeztek meg a harasztiak az 1956-os népfelkelésről. Mécs Imre, aki hárminchá- rom esztendővel ezelőtt a Bu­dapesti Műszaki Egyetem hall­gatója, az egyetemi rendfenn­tartó csoport szervezője volt, s ezért halálra ítélték, megren­dítő szavakkal idézte fel az októberi eseményeket. Majd az SZDSZ ügyvivőjeként be­szélt a szabaddemokraták he­lyéről, a hazai pártok sorában elfoglalt szerepéről. Röviden cáfolta azt a vádat, hogy az SZDSZ értelmiségi párt lenne, hiszen egy nemrégiben végzett felmérés szerint a tagjai sorá­ban többségében vannak a munkások. A nagygyűlést követően a részvevők a Hősök terére vo­nultak, ahol az első világhá­borús emlékműnél virágokat helyeztek el ’56 áldozatainak emlékére, és gyertyát gyújtot­tak az elhunytak tiszteletére. A hatalmas gesztenyefák alatt pártállásra való tekintet nél­kül képviseltették magukat a harasztiak. Még a késő esti órákban is lobogtak az apró gyertyalángok, s érkeztek a tisztelgő útódok — kezükben egy-egy szál rózsaszín szegfű­vel. Táblacsere Gödön Gödön tegnap délután a Kossuth-szobor előtt idézték fel a harminchárom évvel ezelőt­ti eseményeket. Bár elhangzott néhány keményebb megjegy­zés, a hangulat békességére jellemző, hogy a szónoktól pár lépésre egy aprócska lány szí­nes őszi leveleket gyűjtött. Ez­után a részvevők a Münnich Ferenc utcához vonultak, ahol az eredeti táblát a Nagy Im­re utca és a szentkoronával díszített feliratúra cserélték : *V* Utcanévtábla-csere Gödön: Münnich Ferenc helyett Nagy Imre Illett Erdőkertesen felnőttek, gye­rekek gyertyával és virággal tisztelegtek az elhunytak előtt ki. Igaz, a tanács erre nem adott engedélyt, de — mint a táblacsere egyik szervezője el­mondta — az utca lakói bele­egyeztek a változtatásba. Az ősz öröksége Százhalombattán, az óváro­si temetőben felállított kopja­fánál tartott megemlékezést az MSZP reformkörének I-es számú helyi szervezete. Rövid beszédet tartott Kovács Ár­pád, a DKV főosztályvezetője, a helyi reformkor egyik szer­vezője. — Október 23. mementó egy népről, amely folyvást te­met és újratemet — mondta. — Emlékezés ez a nap egy népről, akit időnként kollek­tív büntetésben részesítettek. Most ismét járatlannak vélt ösvényeket kell járhatóvá ten­ni. Népünknek már nincs er­re az évszázadra újabb ka- tasztrófatartaléka! A Barátság Művelődési Köz­pontban és Könyvtárban es­te hét órakor ördög Szilvesz­ter író tartott beszédet az 1956-os népfelkelés áldozatai­nak emlékére. Irodalmi ihle­tésű gondolatai között egye­bek mellett a következőket mondta; — Küzdelmeink rendre tavasszal és ősszel rob­bantak ki. Olyan éghajlati övezetben élünk, ahol az év­szakoknak — úgy tűnik — meghatározó a történelmi je­lentőségük. Az ősz örökségha­gyó, amelynek a jussa az em­lékezés és emlékeztetés! An­Budapestcn, a Mező Imre úti temetőben egymással szemben fekszenek azok, akik harminc- három esztendővel ezelőtt a barikád két oldalán harcoltak nak, hogy most újra demok­ratikus Magyarország lettünk, ára volt. Most ismét emelt fővel állhatunk az emberiség előtt, hiszen az önismeret a méltóságunk. Az ősznek ön­zetlenül kell átadnia magát a jövőnek. A tudósításokat írták: Balázs Gusztáv, Dudás Zoltán, Fiedler Anna Mária, Gyócsi László. A felvételeket készítették: Erdösi Ágnes, Hancsovszki Já­nos, Pék Veronika. Áramlatok, vélemények Platformok a pártért Országos értekezletet ren­dezett szombaton az MSZP népi demokratikus platform­ja a párt székházában. A meg­beszélésen a kongresszust kö­vetően kialakult politikai hely­zetről Fábry Béla, az MSZP országos elnökségének tagja tartott vitaindítót, majd Há­mori Csaba elnökségi tag adott tájékoztatást a résztve­vőknek az Országgyűlés múlt heti ülésszakáról. A vitában többen bírálták, hogy az MSZP országgyűlési képviselőinek többsége is amellett szavazott, hogy a munkahelyeken ne működhes­senek politikai szervezetek. Mint elhangzott, meghatározó jelentőségűvé vált, hogy a la­kóhelyi szervezetek megerő­södjenek, s a politikai munka súlypontját képezzék. A tör­vény adta lehetőségekkel élve ugyanakkor állást foglaltak a munkahelyeken kívüli székhe­lyű, de a munkatársi közös­ségekre épülő pártszervező­dések megőrzése mellett is. A résztvevők egyetértettek ab­ban, hogy a platform legfon­tosabb feladatának nem ön­maga, hanem a párt szerve­zését tekintse. Az MSZP reformszövetségi mozgalmának előkészítő fó­ruma nyilatkozatot juttatott el az Országos Sajtószolgálat­hoz. Ebben egyebek között azt hangsúlyozták, hogy az Or­szággyűlés képviselői történel­mi jelentőségű döntéseikkel törvényerőre emelték a sarka­latos törvényekben kifejeződő — reformkörök által is rég­óta szorgalmazott — törekvése­ket. A döntésekben az MSZP- tag reformelkötelezett képvi­selőinek is szerepe volt. A pártérdekeken való felülemel­kedés a békés átmenetet szol­gálja. Sajnálatos viszont, hogy egyes ellenzéki erők megnyil­vánulásai nem tanúskodnak az önös érdeken való felülemel­kedésről. Az MSZP reformszövetségi mozgalma egy felhívást is közzétett, amely az új párt megszervezésével kapc.olatos törekvéseiket fejezi ki. Java­solják, hogy a reformerők to­vábbi tevékenységük formája­ként az önálló alapszervezet­ként való működést, eddigi tagjaik által szervezett alap­szervezetek helyi platform­szövetségként való együttmű­ködését, illetve az MSZP-tag- sághoz nem kötött, nyitott szocialista (reform) körök­ként történő működést válasz­szák. Az MHSZ nem félkatonai szervezet Nevet, szimbólumot változtatnának A Magyar Honvédelmi Szö­vetség a sajtó képviselőit ba­ráti beszélgetésre hívta, mely­nek során a szövetség életéről, megújulásáról és feladatairól kívánta tudósítani a közvéle­ményt. Kéri György vezérőrnagy elmondta, hogy a szövetségen belül a reformfolyamatok már 1987-ben, de intenzíven 1938 elején indultak meg, a 300 ez­res tagság és a szimpatizán­sok bevonásával. A reformo­kat alapos munkával és a tár­sadalmi változásokat figye­lembe véve készítettük el — mondta a vezérőrnagy. — A megújulás jellege és tartalma a munka egészére kiterjed. Régebben elhangzott, és azóta is tartja magát az elképzelés, hogy szövetségünk félkatonai szervezet. Ez nem igaz, ilyen feladatokat soha nem kap­tunk, nem rendelkezünk hadi fegyverekkel vagy katonai ki­képzőbázissal, tiszti állo­mánnyal sem. Soha nem vet­tünk részt politikai csatározá­sokban, a közbiztonság szava­tolásában. Az MSZMP által gyakorolt politikai felügyelet megszűnt. Felmerül a kérdés, hogy ezek után hogyan viszonyulunk a többi párthoz. Mi már akkor megpróbáltunk közeledni az alternatív szervezetekhez, amikor azok éppen csak meg­jelentek, és mi az MSZMP felügyelete alatt álltunk. Az MHSZ-nek ma tagja lehet bármely párthoz tartozó és viszont.' Egyedüli kikötésünk, hogy értsen egyet az alapsza­bályunkkal. Törekszünk to­vábbá közös programok ki­alakítására minden szervezet­tel, ám ezen a területen is: csak kölcsönösségről lehet szó. Tárgyalunk például a cserké­szekkel is. Feladataink olya­nok, amelyek jelenleg bár­melyik politikai irányzat szemszögéből nézve haszno­sak és elfogadhatóak. A közeljövőben fokozatos szervezeti változtatásokra és korszerűsítésekre törekszünk, erőteljes létszámcsökkentés mellett. Közben jelentősen csökkennek a pénzügyi támo­gatásaink, bár bevételeinknek eddig is csak kis hányadát tették ki. A nagyobb részt a szolgáltatásaink után kapott térítések alkotják — gépjár­mű-vezetői tanfolyamok, sport- lehetőségek biztosítása — mondta Kéri György vezérőr­nagy. Előadását követően, a baráti beszélgetés során több kérdés hangzottéi az MHSZ anyagi és vagyoni helyzetével kapcsola­tosan. Azt is megtudtuk, hogy évek óta építik az osztrák testvérszervezettel a kapcsola­tot, még annak árán is, hogy emiatt igen sok kompro­misszumra kellett kényszerül­niük. Kapcsolatok alakultak ki továbbá az NSZK Aero Klub­A működőtöké fogadására Olasz, arab érdeklődök A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium a külföl­di hitelek és a működőtöké eddiginél gyorsabb fogadására hivatott szervezetet alakított ki. A szakértőkből álló csoport munkája kiterjed a vállalkozá­sokat, a külföldi tőkebefekteté­seket akadályozó adminisztrá­ciós nehézségek áthidalására. Egy-egy beruházás létrehozása­kor, illetve új vagyoni helyzet kialakításakor keletkező aka­dályokat igyekeznek elhárítani. A vállalkozói szervezet alig­hogy megalakult, máris több külföldi tőkebefektető cég „közvetítésével” foglalkozik. Egy olasz cég például szarvas- marha, sertés, juh és barom­fi feldolgozására alkalmas üzemet szeretne hazánkban létesíteni. Jellemző az ola­szok aktivitására, hogy lé­gitársaságok, szállodai láncok számára különleges élelmi­szertermékeket előállító gyár alapításához keresnek partne­reket. Ez a cég élelmiszer-ipa­ri nyersanyagot termelő gaz­daságokban is szívesen vállalna fejlesztéseket. Van jelentkező a Közel-Keletről is: egy szaúd- arábiai vállalat gyümölcsleve- ket, illetve gyümölcskonzerve- ket gyártó vegyes vállalatba kíván beszállni működőtöké­vel. A MÉM eleddig nem volt az utóbb említett kérések telje­sítésére felkészülve. Jószeri­vel csak a partnerek összeho­zását vállalta. No és ter­mészetesen azt, hogy feltárja a hazai vállalatok, szövetke­zetek és vállalkozók újkeletű fejlesztési, s esetleges vegyes- vállalat-alapítási szándékát. jával és a Bajor Lövészszö­vetséggel, de érdeklődnek olasz és svájci szövetségek is. Ezeknek a kapcsolatoknak azonban anyagi, sőt, néha de­vizaigényű feltételei vannak. Előfordult már ugyanis, hogy némely nemzetközi versenyen a nevezési dijat az osztrák fél fizette be. Ehhez kapcsolódott lapunk két kérdése is. A versenyzők panaszkodnak, hogy mivel kevesebb anyagi eszköz áll a szövetség rendelkezésére, a nemzetközi versenyeken nem tudnak eredményeket elérni. Kevesebb rendezvényre vál­lalkozhatnak, a kapott eszkö­zök pedig a különböző techni­kai sportokban olyan elavult színvonalúak, hogy az erős mezőnyben ilyen feltételek mellett nem tudják megállni a helyüket. Hogyan tudnak ezen a helyzeten javítani? — A külföldi kapcsolatok aktivizálásával — válaszolták. — Jó példa erre a 21. vitorlá­zórepülő-világbajnokság, ahol mi német és jugoszláv köl- csöngépekkel vettünk részt. Csak így tudunk korszerű eszközöket biztosítani ver­senyzőink számára. A nyugati klubok ugyanakkor tudják, hogy Magyarországra érdemes versenyekre jönni, szívesen szerveznek nálunk nemzetközi bajnokságokat. Második kérdésünk a szö­vetség tulajdonában álló, sport-lőfegyverekre vonatko­zott. Kíváncsiak voltunk ar­ra, hogyan biztosítják a mos­tani zavaros időkben a fegy­verek biztonságos őrzését. — Mintegy 120 ezer sport- fegyver van tulajdonunkban, az ország 3000 tárolóhelyén, döntően társadalmi felügyelet alatt — válaszolta Csepregi Oszkár alezredes, az MHSZ főtitkárhelyettese. — őrzé­sükben partnerek a helyi rendőrkapitányságok. Védel­mük megfelel az érvényben lévő előírásoknak, ezt rend­szeresen ellenőrizzük is, és ha nem látjuk megnyugtatónak a helyzetet, akkor a fegyvereket arról a helyről bevonatjuk. A továbbiakban a verseny- sportok jövőjéről, illetve konkrét problémákról esett szó. Deklarálták, hogy az MHSZ nem politikai képződ­mény, ezért könnyebben tud alkalmazkodni a társadalmi változásokhoz. Érzékenyen reagálnak az őket ért jószán­dékú kritikákra: a létszám, az alapszabály, a név és szim­bólumrendszer kérdésében most készülnek a tagsághoz fordulni javaslatért. Szegő Krisztina

Next

/
Thumbnails
Contents