Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-21 / 249. szám
1989. OKTOBER 21., SZOMBAT 3 Kikiáltják a Magyar Köztársaságot EZ TÖRTÉNT Az Országgyűlés ülésszakának negyedik munkanapján, az or- «zággyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat vitazárója előtt, Pozsgay Imre szólalt fel. A vitát Horváth István belügyminiszter foglalta össze, ezt követően szót kért Kállai Ferenc (országos lista) és Takács Imréné (Csongrád m., 4. vk.). Határozathozatal következett: a törvényjavaslatról a már elfogadott módosításokkal együtt részleteiben és egészében szavaztak a képviselők; a törvényjavaslatot 286 igen, 20 nem szavazattal, 24 tartózkodás mellett elfogadták. Szót kért Kovács László (Pest m., 20. vk.). A következő napirendi pont a köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával kezdődött. (Horváth István az előterjesztéshez kapcsolódó expozéját csütörtökön ismertette.) Az előterjesztéssel egyetértett Kereszti Csaba bizottsági előadó. A vitában felszólalt: Czoma László (Zala m„ 5. vk.); dr. Séra János (Komárom m., 10. vk.); Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.); Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.). Határozathozatal következett: az elfogadott módosításokkal együtt a törvénytervezetet 312 igen szavazattal a képviselők elfogadták. A munkásőrség megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár ismertette. A vitában szót kapott Balogh András (Borsod-Abaűj-Zemplén m., 22. vk.), a felvetésre Borics Gyula válaszolt. Határozathozatal következett: a képviselők a törvényjavaslatot 274 igen, 6 ellen-, 31 tartózkodó szavazat mellett elfogadták. Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslatot Borics Gyula terjesztette elő. A vitában felszólaltak: Zsidei Istvánná (Heves m., 5. vk.); dr. Solymosi József (Tolna m., 4. vk.); Árvái Lászlóné (Heves m., 1. vk.); Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.); Batha Miklós (Budapest, 23. vk.); Márton János (országos lista); Király Zoltán* (Csongrád m., 5. vk.); Bürcsök Dezső (Budapest, 38. vk.) és Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk). A vitát Borics Gyula összegezte. Határozathozatal következett. A törvényjavaslatot 278 támogató szavazattal a Parlament elfogadta. A törvénysértő elítélések, internálások, kitelepítések áldoza- v tainak kártalanításáról szóló határozat-tervezetet 287 igen szavazat mellett elfogadták. A rendőrhatósági őrizetben fogva tartott (internált), valamint a kitelepített személyek sérelmeinek orvoslásáról szóló ország- gyűlési határozattervezetet 289 igen szavazattal fogadták el. Az október 23-ával kapcsolatos napirenddel összefüggésben Szűrös Mátyás kért szót. Felszólalt: Németh Miklós miniszterelnök; előterjesztette a kormány javaslatait. Az Ország- gyűlés elfogadta, hogy október 23-án az Országgyűlés elnöke, mint ideiglenes államfő, kikiáltsa a Magyar Köztársaságot. Az október 23-áról szóló határozattervezethez hozzászólt: Hellner Károly (Budapest, 32. vk.) ; Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.) ; Berecz János (Szabolcs-Szatmár m., 6. vk.); Antal Imre (Pest m„ 19. vk); dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.); Varga Lajos (Pest m., 26. vk.). Több hozzászóló nem lévén, a" Ház elnökének kérésére Bánff.y György (Budapest, 4. vk.) felolvasta az Országgyűlés nyilatkozattervezetét október 23-áról. A nyilatkozatot a képviselők közfelkiáltással elfogadták. Határozathozatal következett: a képviselők elvetették azt az indítványt, hogy október 23-át határozattal nemzeti ünneppé nyilvánítsák. A képviselők azt az indítványt sem támogatták, hogy október 23-a munkaszüneti nap legyen. Ezután az állami tulajdonban lévő, de az MSZMP és más társadalmi szervek által kezelt vagyonról szóló pénzügyminiszteri tájékoztatót hallgatták meg a képviselők Békési László előterjesztésében. A vitában felszólalt Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.); Hellner Károly (Budapest. 32. vk.); Nagy Sándor (országos lista); Hámori Csaba (országos lista). Határozathozatal következett: az Országgyűlés a pénzügyminiszternek az állami tulajdonban, de az MSZMP é* más társadalmi szervek kezelésében lévő vagyonról szóló tájékoztatóját elfogadta. Ezt követően személyi kérdésekben döntöttek a képviselők. A belügyminiszter javaslatát elfogadva megválasztották az öttagú országos választási bizottságot. Döntöttek arról, hogy az Országgyűlés elnöki teendőivel — mindaddig, amíg a ház jelenlegi elnöke a köztársasági elnöki funkcióból adódó feladatokat látja el — Fodor István alelnököt bízzák meg. Végezetül az Országgyűlés elnöke szavakban, a parlament pedig tapssal köszönte meg a módosított alkotmány hatályba lépése napján megszűnő Elnöki Tanács tagjainak és elnökének,n Straub F. Brúnónak a tevékenységét. Ezt követően Szűrös Mátyás bejelentette: a legközelebbi ülésszak október 30-án, hétfőn 10 órakor kezdődik. Ezzel az Országgyűlés ülésszakának utolsó munkanapja — amelyen Szűrös Mátyás, Jakab Róbert-né. Fodor István és Horváth Lajos felváltva elnökölt — befejeződött. (Folytatás a* I. oldalról.) kezményeinek felszámolásáról, az áldozatok rehabilitálásáról. A kérdés teljes körű rendezésére — rendkívüli összetettsége miatt — csak hosszadalmas, többoldalú tárgyalások után kerülhet sor. Az általános vitában elhangzott többek között, hogy a sztálinizmus magyar áldozatainak emlékére a recski tábor helyén létesítsenek emlékhelyet, hogy a törvénytervezetből töröljék azt a részt, amely semmisnek tekinti a harci cselekmények során elkövetett rablás miatti elítéléseket. Kimaradt viszont az 1957-ben lefokozott sok száz tartalékos tiszt rehabilitálása. Borics Gyula államtitkár egyetértett 'a vitában elhangzottakkal, a teljes és azonnali kártalanításra azonban nincs mindig lehetőség, mert a kár értéke nehezen mérhető fel, például a törvénysértések áldozatául esett személyekkel kapcsolatban. Javasolta: fogadják el a határozattervezetet, amelyet a legszélesebb társadalmi nyilvánosság elé terjesztenek. Október 23-ával kapcsolatban Németh Miklós miniszter- elnök terjesztette elő a kormány javaslatait. Bejelentette: a kormány kész megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy az Alkotmánytörvény kihirdetésének és ezzel hatályba lépésének napja október 23-a legyen. E napon — javasolta — a parlament erkélyéről vagy főlépcsőjéről az Országgyűlés elnöke, aki attól kezdve a Magyar Köztársaság elnöki tisztéből adódó feladatokat is ellátja, megfelelő külsőségek között kiáltsa ki a Magyar Köztársaságot. Ezután az állami tulajdonban levő, de az MSZMP és más társadalmi szervek által kezelt vagyonról szóló pénzügyminiszteri tájékoztatót tárgyalták meg a képviselők. Végül személyi kérdésekben döntött az országgyűlés. A választójogi törvény A társadalmi fejlődés jelenlegi szakasza olyan politikai képviselet kialakítását igényli, amelyben a személyek alkalmassága, megbízhatósága mellett a különböző politikai pártok befolyásoló, politikaformáló ereje is növekszik. Ennek az igénynek megfelelve az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény vegyes választási rendszert tartalmaz. Ebben 176 országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben választanak meg, további 152 képviselői helyet területi (megyei) listákon szerezhetnek meg a pártok. Ezenkívül 58 képviselői mandátum sorsa — az aránytalanságokat kiegyenlítő — országos listákon dől el. A törvény szerint egy jelölt csaló egy listán indulhat. Az elfogadott jogszabály az állampolgárok számára jogokat garantál, míg az állami szervek, a választást lebonyolító szervezetek, a tömegtájé-, koztatási szervek számára elsősorban kötelezettségeket ír elő. Rendelkezik a választójogról — amely általános és egyenlő, a szavazás pedig közvetlen és titkos —, a választópolgárokról,' a jelölés szabályairól, a választás eredményének megállapításáról, a választási eljárásról és annak nyilvánosságáról, a szavazási szabályokról, a választási szervekről, a szavazókörökről, a jogorvoslatról, az időközi választásról. Az egyéni választókerületekben a választópolgárok és a pártok állíthatnak jelölteket. Két vagy több párt közösen is jelölhet. A területi választókerületben — területi listán — a pártok jelölhetnek. Az a párt állíthat területi listát, amely a terület egyéni választókerületednek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben állított jelöltet. Országos listát az ,a párt állíthat, amely legalább íftét területi választókerületben ; állított " listát. Az egyéni vá- flasztókéruletekbeh, a területi választókerületben és az országos listán mandátumot nyert képviselő jogai és kötelezettségei azonosak. Á törvényt számos pontosító melléklet egészíti ki, egyebek között a választókerületek kialakításának elveiről, a választási szervek, munkacsoportok tagjainak feladatairól. Bár a honatyák tegnapelőtt elfogadták a pártok tevékenységét szabályozó törvényt, még mindig nagy vita övezi azt a döntést, hogy a jövőben a munkahelyeken nem működhetnek a pártok. A felszólaló képviselők közül is többen úgy látták, hogy ez ellentmond az egyesülési jogról alkotott törvénynek, hiszen a szervezkedés ma már állampolgári jog. — Tiltja-e az új párttörvény, hogy az egy munkahelyen dolgozók szabadidejükben összegyűljenek mondjuk a sarki kocsmában, s ott politi- záljnak. netalántán még alapszervezetet is alakítsanak? — kérdeztük dr. Borics Gyulától, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárától, aki Kulcsár Kálmánt helyettesítette tegnap a Parlamentben. — Nagyon rövid lesz a válaszom: nem. — Megeshet, hogy a taggyűlést az adott munkahely klub- helyiségében vagy tanácstermében szeretnék megtartani. Van-e erre a jövőben lehetőség? — Természetesen, mivel ez nem minősül munkahelyen folyó párttevékenységnek. — Engedjen meg egy különös kérdést: mi a helyzet a Parlamenttel? — Az Or.Szágh&z is munkahelynek számít a jog szerint, tehát itt sem működhetnek pártszervezetek, nem tarthatnak taggyűléseket. Az ülésszakon viszont megeshet, hogy egy-egy párt parlamenti frakciója megbeszélést szervez, ezt nem tartom törvényellenesnek. — Egyre több hír érkezik arról, hogy újraszervezik a volt MSZMP-t. Megengedi-e a jog, hogy egyszerre két jogutódja legyen egy korábbi pártnak? — Az MSZMP által összehívott kongresszuson a külTF?r?yrf?rrmr döttek úgy döntöttek, hogy új * pártot hoznak létre, amely egyedüli és kizárólagos jogutódja az MSZMP-nek. Ha többen mégis úgy döntenek, hogy fenntartják a korábbi pártot, akkor legfeljebb csak a pártvagyonról lehet vitájuk az MSZP-vel. Persze kérdéses, hogy lesz-e még miről vitatkozni, mert a T. Háznak ebbe lesz még beleszólása. ★ Már a szünetekben több képviselő felháborodva mutogatta azt a levelet, amelyet lakásukra küldtek. A „Kedves Képviselő Elvtárs!’’ megszólítással kezdődő sorokat az „országgyűlési képviselők a haza és a szocializmus megmentéséért” elnevezésű csoport írta alá. de hogy valóban kik is fogalmazták, az egyelőre nem derült ki. Kovács László százhalombattai honatya szóvá is tette az egyik napirend előtt, hogy érthetetlen, miért nem vállalják névvel azok, akik úgy látják, nekik van igazuk. Így legfeljebb csak a fantomokkal lehet vitatkozni vagy egyetérteni. Hogy miért akarnak rejtve maradni a szerzők, azt talán érthetővé teszi, ha leírjuk azt is, mit követelnek. Négy pontban összefoglalva egyebek között azt indítványozzák, hogy a honatyák ne fogadják el a sarkalatos törvényeket — erről már lekéstek —, két-há- rom évvel hosszabbítsák meg a parlament mandátumát, váltsák le Szűrös Mátyást és a Németh Miklós vezette kormányt is. Hogy minderre miért lenne szükség? Mert „pártunk vezetése, népköztársaságunk kormánya láthatóan arra a következtetésre jutott, hogy a válság leküzdésére csak egyetlen mód van, az, ha teret enged a kapitalista rendszer visszaállításának országunkban.” Erre mondta az egyik képviselő a szünetben: radikális konzervatívok. ★ A minap Nyers Rezsőt megkérdezték, miért kapcsolódik be pártvezetőként a csehszlovák kormánnyal t vízlépcsőről folyó tárgyalásokba. A politikus, a Magyar Szocialista Párt elnöke azt válaszolta, hogy az aszimmetrikus politikai rendszerekre való tekintettel kényszerből, hiszen kénytelenek vagyunk a másik fél felállásához idomulni, mert hiába igyekeztünk, nem sikerült elérnünk, hogy hozzánk alkalmazkodjanak tárgyalópartnereink. Nem tudható, mire jutnak a megbeszélések újabb fordulójában, az viszont szinte bizonyos, hogy október 3l-én kezdődő ülésszakán a parlament dönteni fog a beruházás sorsáról. Balogh László, a nagymarosiakon is képviselő honatya egy néhány napja lapunkban is közzétett nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz, kérve. bármi legyen is az utolsó szó, a helyi lakosság ne szenvedjen emiatt hátrányt. — Ezzel elvileg mindenki egyetért, de ez önmagában kevés — mondotta a képviselő. — Nagy hiba volt leállítani a közműépítéseket, mert ez bizonytalanságot keltett az emberekben. Balogh- László azt mondja, ebben a helyzetben csak egy nyilvános, a kormány által tett ígéret fogadható el. ★ Válságos éjszaka volt a csütörtökről péntekre virradó, de reggel is még csak az volt biztos, hogy túljutottunk az éjszakán. Az, hogy a parlamenti demokrácia is ránk köszönt-e, még a kora délelőtti órákban kérdéses volt. A választójogi törvény módosításának a nemzeti egyeztető tárgyaláson elfogadott javaslata ugyanis a képviselők éles ellenállásába ütközött. Mivel pénteken délelőtt tizenegy órakor még nem volt a képviselők kezében a javaslat, a képviselők szünetet kértek. Bár ez az ülésszak a szünetek ülésszaka, ilyen pezsgőre még egyik sem sikerült. Senki sem hiányzott a folyosókról. A honatyák, a honanyák, az ellenzékiek, a függetlenek, a kormánypártiak, a papok, a nemzetiségiek — mindenki érvelt, magyarázott, gesztikulált, tiltakozott, fölháborodott, vagy éppen elgondolkodva figyelte a többieket. Mivel közben szétosztották a képviselők között a bizottsági jelentést, a gondolkodási szünetet már követhette a szavazás. A képviselők 79 százaléka belement a komp■IMIM A III II ill If— MEGMŰVELVE Q Szigetvár adott otthont a magyarországi nemzetiségekkel foglalkozó történésztalálkozónak. # Kaposvár fogadta a számítástechnikai konferencia résztvevőit. $ Miskolc volt a színhelye a XXI. országos onkológiai tudományos ülésnek. @ A Petőfi Irodalmi Múzeumban kínai könyvkiállítás nyílt meg. Q Nyergesújfalun rendezték meg az országos membrántechnikai tanácskozást. Q A hét híre az is, hogy Debrecenben zajlott le a Magyar Népművelők Egyesületének vándorgyűlése. Újabban már ők is a sarokba állítottak közé tartoznak. Az ok kézenfekvő: kiszolgálták a pártállam „tragikus művelődéspolitikáját”. Egyetlen váddal, egyetlen szókapcsolattal emberek jelentős csoportját lehet megbántani; ez a vád, ez a szókapcsolat ilyen. A népművelőknek a döntő része bizony, szolgált, ám nem a pártállamot — gyanítjuk, sokan közülük azt sem tudták, mi fán terem az —, hanem egy ügyet. Sok-sok lemondással, áldozattal szolgálták ez az ügyet, gyakran reménytelen hadakozásba bonyolódva értetlenséggel, helyi hatalmasságokkal, igénytelenséggel. Tisztelet nekik. Igazságtalan a mai nagy igazságosztások közepette kárhoztatni őket olyasmikért, amikről nem tehetnek. Ök gyakran úgy csöppentek bele egy község életébe, hogy először a gyanakvó tekintetekkel, az idegeneknek kijáró bizalmatlansággal kellett megküzdeniük. Albérletbe szorulva, gyatra fizetésért, alacsony társadalmi presztízsüket elviselve. A mondás, hogy „az is bolond, aki népművelőnek megy”, keserű aszúja a tapasztalatnak. S tény, a mai leckéztetők, dörgő hangú elszámoltatok nem mentek népművelőnek ... Olyan nagyon nem" kell szégyenkezni azért, mert a megyében egy esztendő alatt sikerült másfél millió embert becsábítani a művelődési otthonokba. Ennyi ugyanis azoknak a látogatóknak a száma, akik ún. eseti rendezvények résztvevői voltak. Az eseti rendezvényekbe nem tartoznak bele a klubfoglalkozások, az alkotó művelődési közösségek, azaz ezek rendszeres tevékenységet kifejtő tagjai tovább gyarapítják azoknak a romisszumba — vagyis a választójogi törvény elfogadásával megengedték a talán legsarkalatosabb törvény megszületését. Fetter Gyula Pest megyei képviselő szintén az igen gombot nyomta meg. Föladta volna eredeti álláspontját? — Nagyobb lehetőséget adtam volna az egyéni képviseletnek, de úgy gondoltam, hogy a sok fölmerült variáció közül még ez a legkorrektebb. A tervezett 152 egyéni, tehát területi képviselő helyett most 176 lesz majd az új parlamentben, s már ez is valami abból, amit mi akartunk. — A képviselők ellenállása miatt igen nagy volt a veszélye annak, hogy fölborul a nemzeti egyeztető tárgyalások eredménye. — Igen. De azt hiszem, senki nem akart gondot okozni sem magának, sem a három oldalnak. Végül is tisztességes kompromisszumot nyújtottak be, amit el lehetett fogadni. — Tekinthetjük úgy a döntésüket, hogy meg akarták menteni a helyzetet? — Igen. A többségünk, azt hiszem, így gondolkodott. — És ön? — Én'is.-k Novak Béláról az a hír járja, hogy belépett a parlamenti MSZMP-frakcióba. Igaz a hír? — Én ilyenről nem tudok. Van egy baloldali, szocialista csoport, abba palában beléptem. — És mi ez a baloldali, szocialista csoport? Mit akarnak? Novák Béla képviselő válasz nélkül faképnél hagyott. Futtában vetette vissza: hát nem az MSZP! De ha nem az, akkor mi? Most találgathatunk ... F’urucz Zoltán Jakubovits Anna seregét, akik a mai, sokféle lehetőséget kínáló világban is felkeresik „a kultúrt”, amint a művelődési otthont csúfan ugyan, de általánosan nevezik. Tetszetős lista lenne készíthető arról, a megművelt nép a valóságban miként tanúsítja műveltségi többletét, ám napjainkban nem sikk arról beszélni, ami a hibák ellenére is előbbre vitt, a társadalom jelentős csoportjainak adott többletet. Mert hiszen adott! A megyében a lakosságszámnál arányaiban valamivel kisebb az alkotó művelődési közösségeknek a száma — amíg az ország népességének a 9,3 százaléka él a megyében, addig ezeknek a kollektíváknak a hét és fél százaléka található itt —, ám a népművelők azt mondják, a résztvevőknek a döntő része a hátrányos helyzetű társadalmi rétegekből verbuválódik. Magyarán és nyersebben fogalmazva, olyanokból, akik máskülönben nem nagyon jutnának a kultúra, az önművelés közelébe. Apró súlyú a példa, ánj benne a lényeg! A nép „megművelésének” ugyan valóban kialakultak erőszakolt formái, útjai, módjai, de ezekkel együtt is, vagy ezek ellenére sokszor került jó talajba a mag. Az említett kisközösségek, továbbá a klubok — számuk a megyében értendők óta félezer közelében ingadozik — fogékonyságot, igényt ültettek el az ifjak vagy éppen az idősebbek lelkében, fejében. Ma a művelődésnek sok olyan önkéntes híve van a megyében — például a népfrontmozgalom összefogta változatos formákon belül —, akik annak idején egy nagyon is létező személy — pedagógus, népművelő — ösztönzésére, támogatásával tették meg az első lépéseket a kincstárban. Aminek az elismerését, a fontosságának a méltányolását az is bizonyítja, hogy az ellenzéki szervezetek nagy buzgalommal keresik • napjainkban azokat az embereket, akikre a településen sokan hallgatnak, akik példát tudnak adni: vonzó a magatartásuk. Példák sokasága, közvetlen és közvetett hatások regimentje sűrűsödik össze abban, hogy a megyében minimális a könyvtárba beiratkozott olvasók számának a csökkenése, hogy még mindig sikerült egy év alatt negyedmillió embert megnyerni az ismeretterjesztő előadásoknak, s hogy a tanácsok egy része nem a művelődési kiadásoknál kezdte a takarékosságot... Valóban nem szerencsés a népművelés, a népművelő kifejezés, valóban sok. az adósság és a kiselejtezendő formalitás. Csak éppen a fürdővíz és a gyermek példabeszédével élve, nehogy ..., mert akkor lesznek ugyan programok, tervek, koncepciók, csak éppen megműveltek, s megművelők nem nagyon lesznek. Mészáros Ottó Földgáz Pomáznak Hosszú előkészítő munka után Budakalász és Pomáz lakossága másfél-két éven belül földgázhoz jut. A tervek szerint az agglomeráció egyik legnagyobb községének minden lakójához elér a gázvezeték. A leendő vezeték nyomvonalát az Óbuda Tsz területén jelölték ki. Építenek két átadó állomást is. A nagyközépnyomású vezeték és a két fogadóállomás 20 millióba kerül; tanácsi pénzből finanszírozzák. A lakosság tulajdononként 44 ezer forintot fizet.
