Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-21 / 249. szám

2 ^fifties» 1989. OKTÓBER 21., SZOMBAT 'HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉSI Törekvések a megegyezésekre A párbeszéd új kultúrája az ENSI-közgyűlés általános vitájában Latolgatják, milyen messzire vezetnek a berlini változások Lezárta a viszálykodást az egyiptomi—líbiai csúcstalálkozó Általános PILLANATKÉP A washingtoni diplomácia mindenkori vezetői rendszere­sen megjelennek a New York-i külpolitikai társaság összejövetelein, s átfogó be­szédekben vázolják a főbb tö­rekvéseket az Egyesült Álla­mok nemzetközi politikájá­ban. Baker külügyminiszter hétfőn mondta el soros meg­nyilatkozását a nagy tekinté­lyű és befolyásos gyülekezet 'előtt. Egyetlen témakör köré csoportosította mondanivaló­ját: a szovjet peresztrojka és az amerikai külpolitika ösz- szefüggéseit elemezte. Baker jelentős javulásról beszélt a két világhatalom kapcsolatai­ban, s hangsúlyozta, hogy a washingtoni kormányzat óhajtja a peresztrojka sike­rét. A külügyminiszter véle­ménye szerint, ha a jelenlegi irányzat folytatódik, minden korábbinál szélesebb körű amerikai—szovjet együttmű­ködésre lehet számítani. A külügyek irányítója azt is fejtegette, hogy Washington bátorítja a kelet-európai or­szágok reformtörekvéseit, de leszögezte: ezek során nem tesz olyan lépéseket, amelyek veszélyeztetnék a Szovjetunió biztonsági érdekeit. Egyúttal annak a reményének is han­got adott, hogy ezek a re­formtörekvések nem torkoll­nak erőszakba. A külügyminiszteri meg­nyilatkozás érthetően került a világsajtó érdeklődésének elő­terébe. Kommentátorok úgy vélekedtek, hogy Baker be­széde azt tükrözi, hogy a wyomingi szovjet—amerikai megbeszélések nyomán fel­gyorsultak a genfi és bécsi székhelyű fegyverzetcsökken­tési tárgyalások. Ezt megerő­sítette az a híradás, amely jelentős előrehaladásról tu­dósított a Varsói Szerződés és a NATO huszonhárom tag­államának az európai hagyo­mányos fegyveres erőkről és fegyverzetek csökkentéséről Bécsben folytatott tárgyalá­sain. A tanácskozás öt fegy­verzetkategóriáról zajlik, s ezek közül a tüzérséget ille­tően sikerült megállapodni, hogy melyek tartoznak ebből az eljövendő csökkentés hatá­lya alá. Az egyezség szerint minden száz milliméteres és ennél nagyobb űrméretű ágyú, tarack, akna- és sorozatvető ebbe ■a csoportba tartozik. Ez­zel lényegében megoldódott az is. hogy mekkora legyen a csökkentés mértéke ezekben a fegyverekben. A konferencia elején ugyanis a &ATO 16 500, a Varsói Szerződés pedig 24 000-es plafont javasolt a tüzérségi lövegek számára. A nagy eltérés azonban látszó­lagos volt, mert a Varsói Szerződés a száz milliméter­nél kisebb űrméretű eszközö­ket is figyelembe vette. A mostani egyezséggel tehát egy jelentős akadályon jutottak túl, s katonai hírmagyarázók szerint jó esély van arra, hogy a többi négy kategóriá­ban is megállapodás jöjjön létre. HÍDÉPÍTÉS AZ ELLENTÉTEK FELETT | Véget ért az ENSZ-közgyű- lés általános vitája. A testü­let munkájának e szakaszá­ban a küldöttségvezetők fej­tették ki. véleményüket a vi­lágpolitikai helyzet egészéről és körvonalazták, hogy or­száguk milyen magatartást ta­núsít a nemzetközi porondon, diplomáciája milyen irány­ban igyekszik befolyásolni az eseményeket. A közgyűlés e szakaszának a tagállamok mind nagyobb fontosságot tu­lajdonítanak. s ezért a kül­döttségek nevében, amikor szót kaptak az általános vitá­ban, rendszerint a külügymi­niszter fejtette ki álláspontját. A most lezárult általános vita a legtöbb elemzés sze­rint két fő tendenciát muta­tott meg elsősorban. Egyrészt nem az ellentétekre helyező­dött a hangsúly a felszólalá­sokban, hanem sokkal in­kább, mint bármikor, arra a törekvésre, hogy valamilyen közös, minden érintett fél számára elfogadható álláspon­tot alakítsanak ki, azaz egy­fajta „hidat építsenek” a né­zeteltérések felett. Másrészt a beszédekből immár eltűnőben van a vádaskodás, az éles polémia. Ehelyett kialakuló­ban van a párbeszéd új poli­tikai kultúrája. Fel kellett fi­gyelni az általános vitában ar­ra is, hogyan érződött az ed­dig elért haladás a leszerelé­si problémákban és a helyi tűzfészkek kioltásában. Ez­zel magyarázható ugyanis, hogy az általános vita szóno­kai többet beszéltek, mint ko­rábban, a biztonság nem ka­tonai szempontjairól, így a környezetvédelmi és gazdasági kérdésekről. A közgyűlés most a napi­rendjére tűzött konkrét kér­dések vitájával folytatta munkáját. Szőnyegre kerül az a dokumentum is, amelyet a szovjet delegáció adott át a világszervezet főtitkárának. Az okmány új gondolkodás- módot javasol az ENSZ in­tézményeiben, hogy azok a nemzetközi biztonság haté­konyabb eszközei lehessenek. Az elképzelések közül íme né­hány: következetesen ideoló­giamentessé tenni a nemzet­közi politikát, megszabadíta­ni az ENSZ munkáját a ki­nyilatkoztató hangnemtől, megszüntetni a párhuzamos­ságot és növelni a tevékeny­ség nyitottságát. AZ „ÁTMENET EMBERE”? Szerdán a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) Közpon­ti Bizottsága elfogadta Erich Honecker lemondását a párt, az államtanács, valamint a nemzetvédelmi tanács éléről, s egyúttal a pártfőtitkári tiszt­ségbe Egon Krenzet, a politi­kai bizottság legíiatálabb (52 éves) tagját választotta. Alig két órával e változás bejelen­tése után Berlinben azt is közölték, hogy felmentették Günter Mittagot, aki eddig a gazdasági irányításért, és Joachim Herrmannt, aki a propaganda- és sajtóügyekért volt a felelős. Mindketten ki­kerültek a politikai bizottság­ból. Hírmagyarázók egyetértenek abban, hogy e személyi válto­zásokat a vezetés élén több tényező együttes hatására döntötték el. Az NDK állam­polgárainak nagy tömegei hagyták el legálisan és ille­gálisan hazájukat. Kivándor­ló-útlevéllel mintegy - ötven­ezren és a számukra meg­nyílt osztrák—magyar i hatá­ron, valamint a prágai és varsói NSZK-nagykövetségek- re való tömeges beözönléssel kikényszerítve további ötven­ezren távoztak a bonni ál­lamba. A reformoktól mere­ven elzárkózott volt vezetés először az NSZK által szerve­zettnek próbálta feltüntetni a történteket. Amikor pedig az országukat elhagyni nem aka­rók radikális elemei utcai tüntetésekkel fejezték ki elé­gedetlenségüket, a sajtó „hu­ligánoknak” bélyegezte meg őket, s a karhatalom vaskéz­zel lépett fel ellenük. Üj el­lenzéki szervezkedések ha­tására — közülük az Üj Fó­rum mintegy húszezer tagú — helyi szinten a hatalom tár­gyalásokba bocsátkozott vál­tozásokat sürgető egyházi ve­zetőkkel. Ilyen háttér előtt következett be a szerdai be­jelentés Krenz főtitkárrá való választásáról. Abban viszont, hogy Krenz főtitkársága idején milyen messzire mennek el a válto­zások végrehajtásában, egy­előre megoszlanak a vélemé­nyek. A legtöbb megfigyelő emlékeztet arra, hogy az NDK új vezetőjének karrierje szin­te megszólalásig hasonlít Ho- neckeréhez, s hogy őt tartot­ták már korábban is a párt­vezető legesélyesebb utódjá­nak. Több hírmagyarázó azt találgatja, hogy vajon Krenz nem csupán az átmenet em- bere-e, aki megkísérli majd taktikusan, Honeckernél ru­galmasabb megoldásokkal csillapítani a kialakult elé­gedetlenséget, vagy pedig ő lesz-e az, aki valóban „meg­indítja a reformgépezetet”? Mindkét esetben — mint rá­mutatnak — kényes szerepkör lesz osztályrésze. ALKALMAZKODNI A KORSZELLEMHEZ Még korai volna megítélni, hogy az új pártvezető melyik úton halad. Mindenesetre ab­ban az üdvözletben, amelyet Mihail Gorbacsov intézett Egon Krenzhez, világosan ér­zékeltette a korszellemhez va­ló alkalmazkodás szükségessé­gét is. S az is tény, hogy a reformokért korábban tünte­tő drezdaiak „Gorbi! Gorbi!” kiáltásokkal vonultak fel. Krenz első megnyilatkozásai- Iban többször tett említést a párbeszéd szükségességéről és I olyan új' rendelet kidolgozá­sára adott utasítást, amely li­beralizálja az NDK-állampol- gárok nyugati utazásait. Az eddig csupán az „NSZEP fegyverhordozóinak” szerep­körére kárhoztatott kis pár­tok bíráló hangja azonban je­lentősen megerősödött. így a Német Liberális-Democrat a Párt és a Kereszténydemokra­ta Unió lapjaiban kikel az ellen, hogy Krenz szerintük megvetően beszélt a sajtósza­badság első zsenge NDK-be- li hajtásairól, és figyelmeztet­nek: immár új realitás, hogy az NDK-állampolgárok erő­teljesen kifejezik változások iránti akaratukat. Az ellenzé­ki szervezetek, amelyekkel Krenz a jelek szerint nem kíván tárgyalni sem, emlékez­tetnek arra, hogy a pártfőtit­kár mostanáig, a biztonsági ügyek felelőse volt és október eleji pekingi útja alkalmából támogatta vendéglátói előtt a Tienanmen téri megmozdulá­sok véres elfojtását. NORMALIZÁLÖDÖ KAPCSOLATOK Hoszni Mubarak és Moamer el Kadhafi két színhelyű találko­zója már nem keltett szenzá­ciót, hiszen ez egy hosszabb folyamat része, amellyel a két vezető normalizálni akarja országainak viszonyát. Az egyiptomi Mersza Maruhban megkezdett, majd a líbiai Tobrukban befejezett csúcs­tárgyalás során létrejött meg­állapodás szerint megnyitot­ták a két ország határát: ál­lampolgáraik személyi igazol­ványaik felmutatásával szaba­don közlekedhetnek. Ezzel lezárult a líbiai— egyiptomi viszálykodás kora, amely 1977-ben vette kezde­tét Szadat akkori egyiptomi elnöknek a Camp David-i kü- lönalkut megelőző jeruzsále- mi látogatása alkalmával. Mu­barak, az elnöki széket elfog­lalva, normalizálni igyekezett a Líbiával való kapcsolatokat. A közeledés azonban csak 1988 óta látható erőteljeseb­ben. Visszatérhettek Líbiába azok az egyiptomi munkások, akiket 1985-ben utasítottak ki és az idén nyáron már het­venezer líbiai nyaralhatott az egyiptomi tengerparton. Árkus István Október 23-ra emlékeznek 'Folytatás az 1 oldalról) 6-tól szentmisét celebrálnak az 56-os mártírok tiszteletére. Szigetszentmiklóson az MDF szervezésében délután 5-től a II. Számú Általános Iskola előtti téren idézik fel a har­minchárom évvel ezelőtti ese­ményeket. Fél 8-tól fáklyás felvonulás lesz a Munkásőr úti lakótelepre, ahol jelképe­sen megváltoztatják a lakó­telep nevét és kopjafát állíta­nak a résztvevők. Szentendrén a helyi MDF a Fő térre invitálja a város pol­gárait, ahol a népfelkelés ál­dozatainak emlékére egy-egy szál gyertyát gyújtanak dél­után 6 órakor. Nagykőrösön a Magyar De­mokrata Fórum ünnepi meg­emlékezést tart délután 4-kor a Kossuth-szobornál, majd a református temetőbe vonulnak gyertyákkal a résztvevők Bar- tha Margit sírjához. Dömsödön délután 3-tól a tanács háza előtti téren kerül sor az emlékezésre. Budapesten délelőtt 10 óra­kor a Szent Istvan-baziliká- ban gyászmisét tartanak. Dél­után 1 órakor a Corvin közből indul el a felvonulók egy cso­portja a Kilián laktanya, a Rádió érintésével a Kossuth Lajos térre, a Parlament elé. A felvonulók másik része dél­után 2-kor a Műegyetem „K” épülete elől indul a Bem tér érintésével a Kossuth Lajos térre, míg a harmadik csoport a Hősök terétől fél 4-től jut a Bajcsy-Zsilinszky úton keresz­tül a Parlament, elé. Az Or­szágháznál délután 6-tól töb­bek között Fónay Jenő, a POFOSZ elnöke mond ünnepi beszédet. Délután 6 óra 5 perckor or­szágszerte megkondulnak a harangok, s a nagygyűlések résztvevői gyertyát gyújtanak az elesettek emlékére. Hétfőn, a Mező úti temető 21-es parcellájában Balázs Fe­renc, 1957-ben kivégzett fel­kelő újratemetésére kerül sor délelőtt 11 órakor. A fővárosi ünnepség zavar­talan lebonyolításában több, mint ezer rendező vesz részt, a forgalom eltereléséről a rendőrség gondoskodik. Azok, akik nem lehetnek személye­sen jelen a nagygyűlésen, nem maradnak le az ese­ményről, mivel a televízió élő adásban közvetíti a Parlament előtti ünnepséget, és három­negyed 9-től összefoglalót su­gároz az I-es csatorna a bu­dapesti és a vidéki megemlé­kezésekről. F. A. M. Az MSZP kongresszusának állásfoglalása a nemzeti megbékélésről A Magyar Szocialista Párt minden törekvése azt szolgálja, hogy a demokratikus szocializmus irányába mutató fordulat békés kere­tek között menjen végbe hazánkban. Bízik abban, hogy politikai lé­pései elérik céljukat: hozzájárulnak közös történelmi feladataink megoldásához, a parlamenti demokrácián és az önkormányzaton ala­puló jogállam, a vegyes tulajdonú piacgazdaság kiépítéséhez. Felhívjuk honfitársainkat, segítsék elő, hogy a közelmúlt esemé­nyeinek eltérő értékelése ne nehezítse tovább a nemzet és a párt előtt álló nagy célok megvalósításához szükséges összefogást. Ezért javasoljuk, hogy ne a múlt azonos értékelésében akarjunk nemzeti megbékélésre jutni, hanem a jövő legfontosabb céljaiban, az új Magyarország formálásában értsünk egyet. Kövessük a politikai egyeztető tárgyalások gyakorlatát, melyek résztvevői az egész nem­zet érdekében képesek voltak a kompromisszumra, az önkorláto­zásra. A múlt — így 1356 — helyes értékelése elkerülhetetlen, s az ezzel kapcsolatos vitáknak nyugvópontra kell jutniuk. Erre az adhat lehe­tőséget, — ha nem egy kritikus kérdésben akarunk egyetérteni, hanem a magyar történelem fő folyamatainak jövőt megalapozó legfontosabb tanulságaiban; — ha az ezt elősegítő alapos munkát valamennyi feltárható tény és összefüggés birtokában szakemberek végzik el; — ha kiteljesedő plurális viszonyaink között nem egy esemény­sor azonos megítélésében jutunk megbékélésre, hanem abban, hogy mindenkinek joga saját meggyőződése szerint emlékezni — anélkül azonban, hogy véleményét a másik félre kívánná erőltetni, ezáltal újabb (l$$6-hoz hasonló) konfliktusok veszélyét felidézve. A nemzeti megbékélés eszméjéből kiindulva javasoljuk, hogy ok-7 tóber 23-a legyen nemzeti emléknap, amely — em4ékeztet, bennünket arra, hogyan képes minden diktatúra törvénytelenségeivel, embertelen módszereivel a társadalmat, az ál­lampolgárok személyiségét eltorzítani; — arra figyelmeztet bennünket, hogy az erőszak bármely formá­jának (különösen a fegyveres erőszaknak) a politikai eszközként va­ló felhasználása újra meg újra nemzeti tragédiához vezet; — arra int, hogy semmilyen hatalomnak nincs joga egy nép tár­sadalmi-politikai törekvéseit külső katonai beavatkozással meghiúsí­tani. Ezért elhatároljuk magunkat az 1956. októberi-novemberi szov­jet katonai beavatkozástól. Ellenezzük az államok ügyeibe való külső beavatkozás minden formáját, a szuverenitás korlátozását. Ennek szellemében a Magyar Szocialista Párt kongresszusa Java­solja a párt országgyűlési csoportjának, hogy kezdeményezze a par­lamentben a nemzeti megbékélés szellemét kifejező nyilatkozat meg­tételét és október 23-a nemzeti emléknappá nyilvánítását. Kezdeményezi, hogy a Minisztertanács a lefolytatott rehabilitá­ciós eljárásokkal kapcsolatban — az alaptalanul elítéltek jogi és er­kölcsi felmentésén kívül —■ a méltányos és a társadalom által elvi­selhető anyagi jóvátételről is intézkedjen. Az MSZP ajánlja a kormánynak, hogy a parlamenti munkarend alakítása során vegye figyelembe a perek felülvizsgálatának eredmé­nyeit és javasolja, hogy a törvény szolgáltasson igazságot minden ár­tatlanul elítélt és meghurcolt embernek. Felkérjük a párt tagjait, hogy támogassák a nemzeti megbéké­lés ügyét és higgadt, érvelő politizálással segítsék annak gyakorlat* megvalósítását. ,, ★ ‘ ­A7. MSZP elnöksége felhívja a párt tagjait és szervezeteit, hogy a kongresszus állásfoglalásának szellemében emlékezzenak meg a :$3 éve történtekről, a barikád mindkét oldalán elesettekről, 1956 áldoza­tairól II. János Pál üzenete a szovjet államfőnek Papéi küldött Kohl kancellár hazánkba látogat Szívesen találkozom őszent- ségével. Remélem, hogy elbe- sfeélgethetek vele a békéről és arról a közös házról, amelyben mindannyian élünk — mondta pénteken Mihail Gorbacsov szovjet államfő Angelo Sodano érseknek, az egyházi közügyek tanácsa titkárának, a pápa sze­mélyes küldöttének. A főpap a katolikus egyházfő megbízásá­ból tartózkodik Moszkvában. Gorbacsov hangsúlyozta a katolikus egyház és az orosz ortodox egyház közötti kapcso­latok javításának fontosságát — A szovjet állam érdekelt abban, hogy a Szovjetunióban a hívók és az ateisták között, illetve a különböző egyházak és vallások között jó legyen a viszony — mondta továbbá a szovjet vezető. A megbeszélésén szó volt a libanoni válságról is. II. János Pál pápa ezzel kapcsolatban üzenetet küldött a szovjet ál­lamfőnek. Hans Klein szövetségi mi­niszter, az NSZK kormányá­nak szóvivője pénteken dél­előtt szintén hivatalosan beje­lentette, hogy Helmut Kohl szövetségi kancellár ez év de­cember 10-e és 16-a között hivatalos látogatást tesz a Ma­gyar Köztársaságban. A függetlenségi ünnep előtt Újabb letartóztatás Prágában A csehszlovák ellenzékiek elleni rendőri akciók sorozata folytatódik: péntek hajnalban a prágai hatóságok őrizetbe (Külföldi események egy mendoflian vették lakásán Jan Urbant, a Charta 77 ellenzéki szervezet egyik prominens képviselőjét — jelentette Becsből az AP amerikai hírügynökség „magu­kat megnevezni nem kívánó” emigráns forrásokra hivatkoz­va. Az akcióra alig egy nappal azután került sor, hogy Prágá­ban letartóztattak tizenöt sze­mélyt, akik külföldi emberi A hazánk iránt megnyilvánuló érdeklődést is tanúsítja ’az a három, Magyarországot ismertető olasz nyelvű útikönyv, melyeket pénteken mutattak be a római Magyar Akadémián. A Együttérzését fejezte ki és segítséget ajánlott fel több szov­jet társadalmi szervezet a kaliforniai földrengés áldozatainak — jelentették be pénteken Moszkvában. A Magas beosztású szovjet gazdasági delegáció tartózkodik Teheránban, hogy végleges formába öntse azt az üzletet, amelynek keretében a Szovjetunió földgázt fog importálni Iránból. A II. János Pál pápa pénteken a Vatikánban fogadta a napok óta Rómában tárgyaló Tadeusz Maziowiecki lengyel miniszterelnököt. A A szovjet külgazdasági banknak 71,85 millió ECU (1 ECU = 1,11 dollár) összegű kölcsönt folyósít egy brit bankkonzorcium, a Midland Montagu Trade Finance vezetésével. A Pénteken öt nyugati és három szovjet pénzintézet részvételével megala­kult a Szovjetunió első, külföldi tőkerészesedéssel, részvény- társasági formában működő külkereskedelmi bankja, az In­ternational Moscow Bank. A Horváth Ferenc ipari miniszter személyében először utazik Chilébe miniszter egy olyan szo­cialista országból, amely 1973, az Allende-kormány megdön­tése óta szünetelteti diplomáciai viszonyát a dél-amerikai or­szággal. A Pénteken Moszkvában befejezte második tanács­kozását a Szovjetunió és az Európa Tanács közötti kapcsola­tok fejlesztését előkészítő közös munkacsoport. A Több mint hatvan év óta először szentelt fel belorusz püspököt a v',toli- kus egyház feje pénteken a Vatikánvárosban. jogi aktivistákkal találkoztak. A múlt héten — mint arra em­lékeztet a hírügynökség — három rajtaütést hajtott végre a csehszlovák rendőrség. OTTAWA-BUDAPEST „NYITOTT ÉG" A NATO ét a Varsói Szerző­dés 1990 elején vitatja meg asst a tervezetet, amely szerint a két katonai szövetség saját fel­derítő repülőgépeivel figyelhe­ti meg a másik felet. Jól tájé­kozott NATO-forrásokból szár­mazó hir szerint, a „Nyitott ég­nek” nevezett amerikai javaslat a január végén, vagy február elején Ottawában összehívandó konferencia fö témája lesz. Ha az ottawai tanácskozás si­kerre vezet, a megbeszélések következő fordulójára mintegy két hónap múlva Budapesten kerül sor — tűzték hozzá ugyan­ezen források.

Next

/
Thumbnails
Contents