Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-21 / 249. szám
XXXIII. ÉVFOLYAM, 249. SZÄM Arn; 5,30 forint 1989. OKTOBER 21., SZOMBAT ISTENTISZTELETEK, KOPJAFAKLL Október 23-ra emlékeznek Október 23-a ne csak nemzeti emléknap, hanem a módosított alkotmány kihirdetésének, s így a Magyar Köztársaság kikiáltásának dátuma legyen — javasolta az Országgyűlésnek a kormány nevében Németh Miklós miniszterelnök. Ajánlotta azt is, hogy az Országgyű- lés elnöke, aki e naptól fogva a Magyar Köztársaság elnöki tisztéből,adódó feladatokat is ellátja, a Parlament erkélyéről vag£ főlépcsőjéről kiáltsa ki a köztársaságot. Huszonhárom demokratikus szervezet közösen rendez ünnepségeket szerte az országban az 1956-os eseményekre emlékezve. A különböző pártok mind-mind a méltóságtelBékesség és szabadság Békességről és szabadságról, mint az emberiség leghöbb vágyáról prédikált tegnap este Fekete János lelkipásztor a monori református templomban. Az istentiszteletet az 1956-os népfelkelés áldozatainak emlékére tartották meg. Különös aktualitása van ennek a monoriak szempontjából, hiszen 1956. október 28-án, a sebesültek mentése közben sérült meg és hunyta le szemét örökre Magócsi János, monori teológus. Az istentisztelet után a-p&rt- házzal szemben lévő téren felállították az első szabad ünneplés emlékére azt a kopjafát, amelyet Bállá Albert, erdélyi fafaragó készített. jes ünneplésre szólítják fel az ország lakosságát. Pest megye számtalan városában, községében tartanak istentiszteletet, koszorúzást, ünnepséget a népfelkelés emlékére. Szombaton a Váci Ellenzéki Kör délután 3 órától ünnepséget rendez a Bartók Béla Zeneiskola hangverseny termében. Ünnepi beszédet Fónay Jenő, a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének elnöke mond, az ellenzéki ifjúság nevében Deutsch Tamást hallják a résztvevők. Az ünnepséget követően léi 6-kor avatják fel dr. Brusznyai Árpád emléktábláját a váci Madách Imre Gimnázium épületén. Este 6 órakor pedig szentmise lesz dr. Brusznyai Árpád tiszteletére a váci székesegyházban. Dunaharasztin a Szabad Demokraták Szövetségének helyi szervezete tart délután 5 órától megemlékezést a Club 19 étteremben. Ezután virágokat helyeznek el a Hősök terén álló első világháborús szobornál. Vasárnap, október 22-én fél 9-kor istentisztelet lesz a veresegyházi evangélikus temp- lombah a Szabad Demokraták Szövetsége erdőkertesi—veresegyházi szervezetének rendezésében. Délután fél 5-től kopjafát avatnak az erdöker- tesi római katolikus templom előtti parkban. Délután 5 órakor gyertyát gyújtanak a harcokban elesettekért, a megtorlás áldozataiért. Gödöllőn délelőtt 10-kor az evangélikus templomban Ro- szik Gábor országgyűlési képviselő tart emlék-istentiszteletet. A Magyar Demokrata Fórum szervezésében pedig a művelődési központban kerül sor ünnepségre este 7 órától. Százhalombattán délután 6 órától az MSZP reformkörének helyi szervezete koszorút helyez el a temetőben felállított kopjafánál. Ezt követően, 7 órától emlékünnepség lesz a Barátság Művelődési Központban. Beszédet mond Ördögh Szilveszter író, majd Mozart Requiemjét hallhatják a résztvevők. Hétfőn, október 23-án Cegléden délután 4-kor a református nagytemplom kertjében tartanak ünnepséget, amelyen Rácz Sándor az 56-os nagybudapesti Munkástanács elnöke mond beszédet. Ezután nyitják meg a templomban Tavaszi Noémi képzőművészeti tárlatát. Végül hálaadó istentiszteletre kerül sor, melyen Soős Mihály, bécsi református lelkész prédikál. Gödöllőn délután 5-kor a Szabadság téren lesz megemlékezés, amelyen Körösföi László, az MSZP elnökségének tagja mond ünnepi beszédet A művelődési központ előcsarnokában Roszik Gábor országgyűlési képviselő nyitja meg Fuszenecker Ferenc fotóművész Kegyelet és végtisztesség című kiállítását délután 6-kor. A tárlat - november 4-ig mindennap megtekinthető 8—20 óráig. A kiállítást az MDF, az SZDSZ és a FIDESZ támogatásával rendezik meg. Galgahévízen. a Kodály Zoltán Művelődési Házban fél 7-kor ünnepi összejövetelt tart a helytörténeti klub Hősök, vértanúk, emlékezés 19ö6. október 83-ára címmel. Budakclászon a helyi MDF szervezésében a katolikus plébánia kertjében, a hősök szobránál emlékünnepség lesz délután 5 órakor. Ezt követően, (Folytatás a 2. oldalon.) Az MSZP ttuftmásul veszi a párttervényt Az MSZP elnöksége felhívja a párt tagjait, hogy a kongresszus állásfoglalásának szellemében emlékezzenek meg a 33 éve történtekről, a barikád mindkét oldalán elesettekről, 1S58 áldozatairól; javasolja október 23-a nemzeti emléknappá nyilvánítását — hangsúlyozza a Magyar Szocialista Párt állásfoglalása a nemzeti megbékélésről, amelyet a párt elnöksége pénteki ülésén hagyott jóvá. (Részletesen 2. old.) Az MSZP országos elnöksége állásfoglalásban nyilvánította ki azt is, hogy a Magyar Szocialista Párt alkotmányos alapokon álló párt. Ennek megfelően az elnökség tudomásul veszi az Országgyűlés által a pártok működéséről és gazdálkodásáról alkotott törvényt. Ezzel együtt az állásfoglalásban az elnökség meghosz- szabbította az eredetileg október 31-ig kitűzött határidőt, és hangsúlyozta: az MSZMP volt tagjai számára mindenütt biztosítani kell annak lehetőségét, hogy december 31-ig erősíthessék meg párttagságukat a . szocialista pártban. Az elnökség — figyelembe véve a párttörvény végrehajtási rendelkezéseit — javasolta, hogy a ma még döntő többségben munkahelyi pártszervezetek tagjai elsősorban munkahelyükön erősítsék meg szocialista párti tagságukat, és munkahelyen kívüli alapszervezeteiket ezután alakítsák meg. Egyhetes gyakorlás után immár élesben állnak őrséget a Hősök terén, a magyar hősök emlékművénél a katonák. Mint ismeretes, a Honvédelmi Minisztérium így kíván tisztelegni mindazok emléke előtt, akik népünk szabadságáért, nemzeti függetlenségünkért életüket áldozták. Az állandó díszőrség felállításával egy időben a Honvédelmi Minisztérium, a Közlekedést; Hírközlési és Építésügyi Minisztérium, valamint a Fővárosi Tanács közös pályázatot hirdetett az emlékmű örökmécsesének elkészítésére (Ilancsovszki János felvétele) A Magyar Demokrata Fórum íl. országos tanácskozása A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen pénteken délután megkezdődött a Magyar Demokrata Fórum II. országos tanácskozása. Az MDF több mint 20 ezres tagságát képviselő mintegy 850 küldöttet Szabad György, a Fórum elnökségének tagja köszöntötte. Az ülésteremben jelen van számos külföldi párt küldöttsége, illetve képviselője, valamint a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több tagja. A háromnapos tanácskozás első munkanapján a küldöttek a bel- és külpolitikai helyzetet elemző beszámolót hallgatnak meg, ezenkívül kiegészítések hangzanak el az MDF gazdasági és politikai programjához, a szervezet választási stratégiáját tartalmazó tervezethez, valamint az alapszabály módosítására benyújtott javaslathoz. Az MDF-tanácsi.ó'zá ügyrendjének meghatározásakor, soron kívül szót kért Csurkn István, az elnökség tagja. Bejelentette, hogy a Magyar Demokrata Fórum elnöksége a választmánnyal és a vidéki szervezetek elnökeinek testületével egyetértésben Für Lajost, az MDF elnökségének tagját javasolja köztársasági elnökjelöltnek, s kérte ehhez a gyűlés támogatását. Ugyancsak szólt arról, hogy az alapszabály módosításának értelmében az MDF-nek elnököt kell választania. Erre a tisztségre Antall Józsefet javasolta az elnökség és a válasz c- mány — mondotta Csurka István. i ★ Szűrös Mátyás, az Ország gyűlés elnöke pénteken a Par - lamentben fogadta a Magyar Demokrata Fórum küldöttóé gét, amely Csoóri Sándor vezetésével az MpF országa gyűléséről érkezett. Jogutód nélkül megszűnik a Munkásőrség Hétfőn kikiáltják a Magyar Köztársaságot Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslathoz számos módosító indítványt tettek s emiatt a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság péntek reggel is ülést tartott — így csupán 10 órakör kezdte munkáját tegnap, a negyedik napon az Országgyűlés. Ezután Horváth István belügyminiszter fejezte ki abbeli reményét, hogy a képviselők bölcsen döntve elfogadják a beterjesztett törvényjavaslatot. A négy törvényjavaslat szorosan összefügg, akármelyiket mozdítják el, dől a többi is. Elfogadhatónak tartotta a képviselők számával és a választókörzetek arányával foglalkozó negyedik paragrafusra vonatkozó javaslatot. Garantálni kell az egyházak és nemzetiségek képviselőinek részvételét és felszólalási jogát az ország- gyűlési üléseken. A határozathozatal során a beterjesztett módosító javaslatok közül az Országgyűlés tagjai elfogadták, hogy az eredetileg javasolt 152-vel szemben az egyéni választókerületben 176 országgyűlési képviselő legyen, s 152-t megyei, fővárosi választókerületi listán választanak meg. Az eredetileg javasolt 70 helyett 53 képviselői helyet tölthetnek be az egyéni és a területi.vá- lasztókerületekben mandátumot él nem ért, országosan összesített, úgynevezett .töredékszavazatok alapján a pártok. A törvény a kihirdetés napján lépjen hatályba. A képviselők elfogadták azt az indítványt, hogy az állandó lakóhely hiánya a választójog gyakorlása tekintetében ne legyen kizáró ok. Ezt követően megkezdődött a köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A hozzászólások után a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésében foglalt módosító javaslatokat az Országgyűlés elfogadta. Ezt követően a kormány módosította a munkásőrség megszűnéséről szóló törvény- javaslatot, s ezzel összefüggésben visszavonta a honvédelmi törvény módosítására vonatkozó javaslatát — jelentette be Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár, aki a kormány nevében terjesztette elő a törvényjavaslatot. Magyarországon a honvédségen és a rendőrségen kívül más fegyveres testület nem működhet, így a munkásőrség jogutód nélkül szűnik meg. A testület vagyonát zárolják. A szavazás után az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására került sor — a rendőrségi őrizetben fogva tartott (internált), valamint a kitelepített személyek sérelmének orvoslásáról szóló — országgyűlési határozattervezettel együttesen Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár előterjesztésében kijelentette: itt az ideje, hogy az ország és a nemzet előtt visszakapják becsületüket az igazságtalanul meghurcoltak: emlékeztette az Országgyűlést arra, hogy az 1945 és 1962 közötti büntetőügyek felülvizsgálatára a kormány szakértőkből álló bizottságot hívott létre, amely még a közeljövőben javaslatokat terjeszt elő, a törvénytelen ítéletek hátrányos követ- (Folytatás a 3. oldalon.) Nyilatkozat Az Országgyűlés, , átérezve felelősségét és részvétele fontosságát a nemzeti megbékélés előmozdításában, 1833. október 23-a közelgő évfordulóján kötelességének érzi, hogy felhívással forduljon honfitársaihoz. A nemzet akaratát tükröző politikai egyeztető tárgyalások megállapodásai alapján a magyar Országgyűlés kimondta: hazánk . köztársaság, alkotmányban rögzítette a többpártrendszert, megteremtette a szabad és demokratikus választások kereteit, megnyitotta az utat a parlamenti demokrácia gyakorlása előtt. Az Országgyűlés teljesítette hivatását, hozzájárult a békés átmenet garanciáinak megteremtéséhez, Az alkotmányos garanciák megteremtése késztető erő lehet a jelenlegi válság leküzdésére, és esélyt ad arra, hogy éljünk lehetőségeinkkel. Céljainkat azonban csak nyugodt, békés körülmények között valósíthatjuk meg. A politikai viták, a politikai küzdelmek az újonnan kialakított alkotmányos keretek között folyhatnak majd ezután. A magyar nép egyetért a demokratikus Magyarország megteremtésében — 1936 megítélésében azonban a nemzet ma még nem egységes. Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy október 23-áról miként emlékezik nv'g. De a megemlékezés legyen olyan, amely a megbékélés útját járja, nem tépi föl a sebeket. Fogadjuk megértéssel egymás eltérő véleményét, azokat a megnyilvánulásokat, amelyek nem sértik a törvényes rendet. E gondolatok jegyében hív fel az Országgyűlés minden magyar állampolgárt, hogy az 1936. október 23-ára emlékezés ranja ne az országit megosztó, hanem a nemzeti megbékélést előmozdító nap legyen. Dr. Fodor István, az Ország- gyűlés alelnüke- i.. .1 i ........ "| ® **gá**. < " • Díszőrség élesben
