Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-19 / 247. szám

1989. OKTOBER 19.. CSÜTÖRTÖK MAGYARORSZÁG KÖZTÁRSASÁG (Folytatás az í. oldalról.) ló törvényben, illetve a párt­törvényben. A miniszter em­lékeztetett arra, hogy a leg­viharosabb politikai vitákat a munkahelyi pártszervezetek szabályozásának kérdése vál­totta ki. A törvényjavaslat­ban ez két szabályozási vál­tozatban jelenik meg. Az A változat egy általános tételt és egy, a fegyveres erőkre és a rendőrségre vo­natkozó speciális szabályozást tartalmaz. Az általános tétel szerint pártok semmilyen munkahelyen nem hozhatnak létre és nem működtethetnek pártszervezetet. Ezt a válto­zatot a kormány, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is támogatja. A Hon­védelmi Minisztérium viszont sérelmesnek tartja azt a meg­különböztetést, amely a kato­na pártlagokat eltiltaná or­szágos és megyei párttisztsé­gek viselésétől. A B változat korlátozza a közhatalmat gyakorló szer­vek tagjainak politikai egye­sülési jogát, mert ezeken a munkahelyeken nem hozha­tók létre és nem működtet­hetők pártok. E változat tör­vényi korlátokhoz kötné az egyéb munkahelyeken tör­ténő pártalapítást és műkö­dést az egypárti politikai irá­nyítási rendszer megszünteté­sének szándékával. A mi­niszter utalt rá, hogy ez, a pártszerveződést csak bizo­nyos munkahelyeken tiltó B változat szerzett többséget az MSZP kongresszusán. Befeje­zésül hangoztatta a miniszter, hogy az állampárt leépítésé­nek lényeges eleme a pártok működésének lakóterületre helyezése. Ez természetesen nem zárja ki, hogy az egye­sülési törvény alapján akár a munkahelyen is szerveződje­nek különféle tömörülések, de ezek nem lehetnek politikai pártok. Rámutatott, hogy e törvényjavaslat egyéb vonat­kozásban nem szabályozza a párttagság tilalmát. Az alkot­mánymódosításról elfogadott törvény az aíkotmánybírákra és bírákra vonatkozóan tar­talmaz ilyen korlátozást. Szigethy Dezső, a jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizottság előadója elfogadásra ajánlot­ta a pártok működéséről és Mi az új az alkotmányban? „Magyarország köztársaság'’ — rögzíti a népfelség elvéből kiindulva az alkotmány mó­dosított szövege, amelyet nagy többséggel szerdán fogadott el az Országgyűlés. Ugyancsak ezen elvet foglalja jogszabály­ba az a rendelkezés, amely szerint a Magyar Köztársa­ságban minden hatalom a népé. Az egypártrendszerből a többpártrendszerbe, a pártál­lamból a jogállamba való bé­kés politikai átmenet a ko­rábbi alaptörvény lényeges módosítását igényelte, ami so­kak szerint jelentősebb válto­zást eredményezett, mint hoz majd a leendő új alkotmány. A most elfogadott módosí­tás kiiktatta az alkotmányból az államxzocializmura, a mar­xista—leninista párt vezető eze­repére utaló rendelkezéseket, s deklarálja: a Magyar Köz­társaság független, demokra­tikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a de­mokratikus szocializmus érté­kei egyaránt érvényesülnek. Az alkotmány értelmében meg kell teremteni a parla­mentáris demokrácia követel­ményeinek megfelelő, folya­matosan működő Országgyű­lés. valamint — az eddigi kol­lektív államfői testülettel szemben — az egyszemélyi ál­lamfő is a parlamentnek fele­lős kormány intézményi fel­tételeit. Biztosítani kell az igazságszolgáltatás pártatlan, minden politikai befolyástól mentes működését. Ezzel össz­hangban rendelkezik a de­mokráciát garantáló új intéz­mények — az Alkotmánybíró­ság, az állampolgári jogok országgyűlési biztosai és az Állami Számvevőszék — fel­állításáról. Az Immár sokadszor, ám ezúttal átfogóan módosított alaptörvény a demokratikus hatalomgyakorlással össze­egyeztethetetlennek minősít minden erőszakos, egyedural­mi törekvést; tiltja a hatalom erőszakos megszerzésére és ki­zárólagos birtoklására irányu­ló magatartást. A gazdasági modellváltáshoz tartozóan egyenrangúnak nyilvánítja a köztulajdont és a magántulajdont, rögzíti a versenysemlegesség elvét, s tá­mogatja a vállalkozás jogát és a verseny szabadságát. Az al­kotmány értelmében tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes és feltétlen, va­lamint azonnali kártalanítás mellett lehet. gazdálkodásáról szóló törvény- javaslatot, amely esélyegyenlő­séget teremt a pártok között. A parlament ifjúsági és sport- bizottsága javasolta, hogy a pártszervezetek létrehozását és működését a törvény a ne­velési és oktatási intézmé­nyekben tiltsa meg. A jogi bi­zottság egyhangú szavazással a munkahelyek depolitizálását támogatta. Úgy foglalt állást, hogy pártok csak a tulajdo­nukban álló, a párt rendelte­tésszerű működéséhez szüksé­ges ingatlanrészeket, helyisé­geket és ingóságokat haszno­síthatják díj ellenében. A vitában felszólaló képvi­selők ugyancsak a pártok esélyegyenlőségét támogatták, hangsúlyozva, hogy előjogot az MSZP sem élvezhet. A mun­kahelyi pártszervek eddig a hatalmi piramis alapjait jelen­tették. Volt, aki úgy fogalma­zott: a pártok munkahelyi je­lenléte sérti a gazdasági és szakszervezeti érdekeket. Más vélemény szerint amennyiben az Országgyűlés úgy dönt. hegy a pártok csak a tulajdo­nukban álló ingatlanrészeket hasznosíthatják, akkor a tör­vény azonnali hatálybalépése az eddigi kezelőt és a bérlőt is nehéz helyzetbe hozná. A képviselők szerint elfo­gadhatatlan, hogy bármely párt vagy mozgalom állami költségvetésből nyújtott támo­gatásból finanszírozza — akár­csak részben is — működését.' A szerdai munkanap végén — mivel sok képviselő már eltávozott — elhalasztották a pártok működéséről, gazdálko­dásáról szóló alkotmányerejű törvényjavaslatról a szava­zást. így ma a határozathoza­talt követően, az Alkotmány- bíróságról szóló törvényjavas­lat tárgyalásával folytatódik az Országgyűlés munkája. Milliókba kerül a hitelesítés Az Állami Népesség-nyilván­tartó Hivataliban szerdán meg­kezdték az SZDSZ népszava­zást kérő ívein szereplő alá­írások hitelesítését. Számitógépes ipódszerrel el­lenőrzik a listán szereplők vá­lasztójogosultságát, illetve a személyi szám alapján azt is, hogy létező személy-e az alá­író. A hírhez kapcsolódik az az Információ is, nogy csupán az ellenőrzési procedúra 3-5 mil­lió forintjába kerül az ország­nak. Azoknak is, akik aláír­tak, azoknak is, akik nem. Felszedték a ?'Wm?rry?: Befejezték a cukorrépa betakarítását Érden a Benta Völgye Termelőszövetkezetben. Az ldcn 70 hektárról szedték fel a termést és szállították el a közeli Ercsiben levő cukorgyárba (Hancsovszki János felvétele) LAKBÉREMELÉS, MINT CSODASZER önkényes beköltözők Az Országgyűlés torkán megakadt a falat: a szerdai ülésszak délelőttje jószerivel szünetekkel telt el. Az alkot­mány módosításáról folytatott egynapos vita után tegnap ké­ső délelőtt még mindig tisz­tázatlan volt, hogy a köztár­sasági elnök választásával kapcsolatban egyáltalán ér­demes-e döntést hozniuk. A falat leküzdésére — misze­rint Bállá Éva képviselő ja­vaslatára elhagyják-e a mó­dosított törvényből azt a pasz- szust, amely o köztársasági el­nök népszavazás útján törté­nő, első választásáról ren­delkezik — a kormány és a jogi és igazságügyi bizottság vállalkozott. Várakozás közben két me­gyei képviselő véleményét kértük az ügyről, reggeli hoz­zászólásuk kapcsán. Varga Lajos: — Azért mondtam az ülésteremben, hogy nem Igazán tisztességes az aláírásgyűjtési akció, mert szerintem félrevezetik az em­bereket. Ha ugyanis most nem lesz népszavazás a köz- társasági elnök személyéről, akkor többet erre nincs is alkalom. A törvényjavaslat szerint a továbbiakban az Or­szággyűlés tiszte lesz szemé­lyéről dönteni. Berdár Béla szintén egyet­ért azzal. hogy népszavazás út­ján legyen köztársasági elnö­künk? — Igen, mert olyan fontos posztnak tartom, hogy arról szerintem is csak a nép dönt­het. De én el tudom képzelni a két kialakult álláspont 7? é4 4 4 4 4 *4 4 4 4 4 4 4 444444444444444444444 egyeztetését: Azt, hogy a nép­szavazáskor két kérdést te­gyenek föl. Az egyik: akar-e elnököt választani, ha igen, akkor a másik kérdés: ki le­gyen az. Aki pedig nemmel válaszol, azt úgy tekinthet­nénk, hogy távol maradt a szavazástól, ★ Volt-e tegnap egy fél óráig kormányválság vagy sem. ne­héz eldönteni. A rendkívüli minisztertanácsi ülésről, ame­lyen alighanem arról volt szó, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének aláírásgyűjtő akciója után egyáltalán foly­tassák-e a sarkalatos törvé­nyek vitáját, semmi sem szivárgott ki. Tény: sokan ezt rebesget­ték, Németh Miklós a lemon­dás gondolatával foglalkozik, esetleg a kormány bizalmi szavazást kért. A Miniszter­tanács s a parlament valóban kényes helyzetbe került. A törvényjavaslatok ugyanis együtt képeznek egészet, ga­ranciát a békés, demokratikus átmenetre. A sokak által tisztességte­lennek ítélt SZDSZ-kezdemé- nyezés nemcsak a nemzeti ke­rékasztalnál történt megálla­podásokat rúgja fel, de a par­lament további tevékenységét is lehetetlenné teheti. A ve­szély — legalábbis átmeneti­leg — elmúlt. Az ország kor- mányozhatatlanságának réme azonban továbbra is fenyeget. ★ Dr. Vona Ferenc és Viola Károly — mindketten függet­len Pest megyei képviselők. Parlamenti frakciójukat kép­viselve ők is kifejtették vé­leményüket a tegnapi nemzet­közi sajtókonferencián. A Pest Megyei Hírlap első kérdésére, hogy valóban füg­getlenek-e a független képvi­selők. mindketten nemmel vá­laszoltak. Nem függetlenek például az SZDSZ-kczdeményczés meg­ítélésében. Dr. Vona Ferenc éretlennek is inkorrektnek ítélte a jogszerűségében is vitatható aláírásgyűjtő akciót. Szerinte az egész nemzet ér­deke, hogy népszavazás útján alakuljanak meg az új hatal­mi központok, válasszák mag a köztársasági elnököt, az Or­szággyűlést, alakuljon meg az új kormány, s kezdjenek vég­re hozzá a mindennél fon­tosabb gazdasági problémák megoldásához. Viola Károly szerint rövid távon, valószínűleg még a kö­vetkező parlamentben is fon­tos szerep juthat a párton kí­vüli képviselőknek, annál is inkább, mert az eddig meg­Csendesen megjegyzi, hogy felesége a lakás körüli heíöe- hurca miatt már háromszor feküdt a kórház idegosztályán. Hetedmagával — négy gyere­kével, két unokájával, felesé­gével — már évék óta albér­letben sínylődtek. Nemcsak a 3500 forintos havi1 bérleti1 díjat sokallták, de a főbérlők is kér­ték őket, költözzenek másho­va, ugyanis eladják a házukat. Szigorú a büntetés Nem tagadja azt sem, hogy a tanácstól kapott volna szük­séglakást Lakihegyen, de azt nem tartotta elfogadhatónak, hogy egyetlen aládúcolt helyi­ségben éljenek nyolcán. Maka­csul hajtogatja, hogy ö 25 éve alakult több mint harminc pártnak inkáub csak neve, s elképzelései vannak, de a tiszta programok és profilok hiányoznak. Így a választók nem is igazin tudják, kire, mire szavaznak. Később azon­ban valószínűleg a ma még párton kívüli képviselők is megtalálják a maguk párt­ját. ★ Változnak a parlamenti erő­viszonyok. A képviselők kö­zött tegnap a Magyar Szocia­lista Párt és a Magyar Szo­cialista Munkáspárt is körö­zött egy ívet. Hogy az MSZMP frakcióba hányán léptek be, arról még nincs hivatalos információ, de tény, hogy ennek a csoportosulásnak is vannak hívei. A Pest megyei képviselők közül — meg nem erősített információk szerint — Novák Béla például ide csatlakozott. Az MSZP parlamenti cso­portjának szervezője. Hámori Csaba tegnap délutáni köz­lése szerint eddig több mint 120-an erősítették meg szocia­lista párti elkötelezettségüket. Az is biztosnak látszik, hogy néhányon élve a kínálkozó al­kalommal, most lesznek pár- tonkívüliek. Ugyancsak teg­nap délutáni bejelentés sze­rint több volt MSZMP-tag honatya és honanya jelentke­zett a független képviselőcso­portba. Ma még senki sem tudhat­ja, mindennek milyen követ­kezménye lehet a későbbi sza­vazásokkor. Csutak András— Jakubovica Anna Bizonyíthataflan Szigetszentmiklóson az utób­bi két évben húszán igényel­tek szociális tanácsi b.érlakást. Ezek közül tizenhárom kérést teljesítettek, de a névjegyzé­ken lassú az előrehaladás. A város lakossága ma már a hu­szonháromezret is eléri. Növeli a gondokat, hogy sokan van­nak, akik nem tudnak vagy nem akarnak a szüleikkel együtt élni, s önálló otthonra vágynak. A kislakások pedig nem alkalmasak arra, hogy két generáció éljen bennük. A városban 1986-ban adták át a Munkásőr úti lakótelep utolsó két épületét. Ez még az úgy­nevezett célcsoportos lakás- építési program keretében ké­szült. S az állam finanszírozta. A tanácsiak legnagyobb gond­ja, hogy nincsenek üres laká­sok, amikkel gazdálkodhatná­nak. A lakásügyi osztályon úgy fogalmaztak; csak akkor van némi remény üresedésre, ha a bérlő meghal, ám gyak­ran előfordul, hogy a gyere­kek vagy az unokák folytatják a ’bérleti jogviszonyt. Az sem segített, hogy 1986-ban ötszö­rösére emelték azt az összeget, amelyet akkor kap a lakó, ha lakását leadja a tanácsnak. Egy egy szoba komfortért pél- -dá.uL ISO ezret fizetnek,, s ez nem' vonzó, hiszen a fekete­piacon 450 ezerért is elkel. Sokszor a tanácsban is sejtik, hogy a lakásokkal „b undáz- nak”, de bizonyítani természe­tesen semmit nem tudnak. Henczi Gábor vb-titkár sze­rint a bérlakás-tulajdonosok vannak a legkényelmesebb helyzetben. Viszonylag ala­csony lakbért fizetnek, ingye­nes a víz- és a csatornahasz­nálat, valamint a szemétszál­lítás. Nem véletlen, hogy aki ilyen körülmények között él, az nem törekszik arra, hogy építkezésbe i cg jón vagy örök­lakást vásároljon. Rémhír vagy igazság? Folyamatosan parcelláznak telkeket, de egy 3-4 gyerekes család — hiába mondják ne­kik, hogy akár féláron is meg­kaphatják a házhelyet — ért­hetően nem mer belevágni az építkezésbe. A vb-titkár úgy fogalmazott: nem az építési kedv hiányzik az emberekből — pénzük nincs. Szigetszent­miklóson többnyire bérből és fizetésből élő munkásemberek laknak, többségük nem tudja vállalni az építkezéssel járó megnövekedett terheket. A bátrabbak vagy a tehetőseb­bek végül ezt a megoldást vá­lasztják. ök miár valószínűleg felmérték: állami lakásra nem számíthatnak. A városban négyzetméterenként 500 forin­tért is lehet tanácsi telket kapni; tavaly 158, az idén az első félévbén 55 építési enge­délyt adtak ki. Akik mégis várnak, azoknak az elkövetkező időkben sem lesz könnyebb a helyzetük. A megoldást Szigetszentmiklóson sem ismerik. Hozzájuk is el­jutottak olyan hírek, misze­rint tervezik, hogy a jövőben azoknak, akik nem jogosultak szociális bérlakásra s mégis abban élnek, jóval magasabb lakbért kell majd fizetniük. Így ösztönöznék a bent lakókat, hogy más megoldást keresse­nek maguknak. Az is könnyen .elképzelhető, hogy egy ilyen rendelet mekkora fölzúdulást váltana ki. Véleményem sze­rint aligha hihető, hogy a la­káskérdés megoldására ez len­ne az a bizonyos csodaszer. Hargitai Éva Az alacsony, fekete hajú férfi félszegen áll a bejárat előtt. Nem tagadja, hogy augusztusban — ahogy ő fogalmaz — végső elkeseredésében családjával együtt önkényesen beköltözött az Akácfa körút egyik üresen átló lakásába. Négy évé adott be lakáskérelmet a Szigetszentmiklósi Tanácshoz, s már nem tud­ta kivárni, hogy kérését téljesítsék. dolgozik, jár neki egy rendes otthon. A tanács határozata azon­ban egyértelmű, el kell hagy­niuk a lakást, Aíost egyetlen reménye a fellebbezés, ame­lyet a Pest Megyei Tanácshoz: adott be. A látogatók hírére a szomszédok is előjönnek. Mindannyian dicsérik Balogé- kat, s bár nem helyeslik, hogy feltörték a zárat, s úgy szerez­tek maguknak lakhelyet, mégis örülnek, hogy ilyen csendes szomszédjuk van. A javukra írják, hogy a kétszo­bás lakás előtti kertet is ki­gyomlálták, s a kerítést — amit az előző, garázda lakó ki- döntött — saját kezűleg meg­csinálták. Valahogy úgy van­nak vele, ha már Balogék itt vannak, ne zsuppolják ki őket. Félnek attól, hogy rosz- szabb szomszédot kapnak. A városban ugyanis azt rebesge­tik, hogy a tanács egy kilenc- gyermekes — guberálásból és lopásból élő családot — köl­töztet Balogék helyére. A tanács lakásügyi osztá­lyán jól ismerik Salop Berta- lanék esetét. Tinyés Jánosné lakásügyi előadó hangsúlyozza, hogy sajnálja őket, de az ön­kényesen szerzett lakásban nem maradhatnak, ef. könnyen precedenst teremthetne. Idén amúgy is kaptak volna lakást, most a történtek után kényte­lenek majd elfogadni a laki­hegyi szükségmegoldást. (?) Igaz, hogy ott szűkösen lesz­nek, de ha nincs ez a szabály- sértés, akkor is legfeljebb egy egy szoba komfortos lakást tudtak volna kiutalni nekik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents