Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-07 / 211. szám
1989. SZEPTEMBER 7., CSÜTÖRTÖK Margaret ThaUher beszéde az IPU londoni konferenciáján lépések a demokrácia irányába Margaret Thatcher brit kormányfő levelet intézett Bush amerikai elnökhöz, Mitterrand francia államfőhöz és Kohl nyugatnémet kancellárhoz, amelyben meggyőződését fejezte ki, bogy Lengyelországnak az eddigieknél hatékonyabb segítséget kell kapnia a Nyugat részéről — közölte a brit miniszterelnök sajtóhivatala. Ezen segítség megadásához azonban első lépésként Lengyelországnak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kell megállapodást kötnie — hangoztatja a brit kormányfő. Thatcher szerdán félórás megbeszélést folytatott Janusz Onyszkiewiczcsel, a lengyel Szolidaritás parlamenti képviselőjével, aki az Interparlamentáris Unió (IPU) tanácskozására érkezett Londonba. A lengyelországi helyzetről tartott megbeszélés során Thatcher megerősítette, hogy Nagy-Britannia segíteni akar Lengyelország jelenlegi nehézségein — közölte a PAP lengyel hírügynökség. Nemrég még elképzelhetetlenek lettek volna olyan nagyságrendű lépések, mint amilyeneket Lengyelországban és Magyarországon tettek a demokrácia irányába. Most rajtunk, demokratikus országokon a sor, hogy előálljunik a számukra szükséges gyakorlati támogatással — mondotta Margaret Thatcher brit kormányfő szerdán az Interparlamentáris Unió Londonban tanácskozó centenáriumi konferenciájának 1400 küldöttéhez Intézett beszédében. A parlamenti demokrácia diadalmas térhódításának kiemelkedő példájaként említette Thatcher asszony a Szovjetunió népi küldötteinek a legutóbbi időkben lezajlott vitáit, amelyekben országos televíziós nyilvánosság előtt vontak kérdőre minisztereket és pártvezetőket. „Ez Gorbacsov elnök glasznoszty- és peresztrojka-politikájának diadala volt” — jelentette ki a brit kormányfő. Örömét fejezte ki, hogy még ebben a hónapban alkalma lesz ismét taMoldavai sztrájkolok A Moldavai SZSZK-ban tovább tart a több mint kétszáz — főként orosz ajkú lakosságot foglalkoztató — vállalat sztrájkja, noha már kedden a köztársaságba érkezett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának különbizottsága, amely a munka felvételére szólította fel a dolgozókat, s a panaszok kivizsgálását, megfontolt mérlegelését ígérte. A politikai sztrájkot az a ki- sinyovi parlamenti döntés váltotta ki, hogy a moldaván nyelvet az állami nyelv rangjára emelték, de — a sztrájkbizottság álláspontja szerint — figyelmen kívül hagyták az orosz ajkú lakosság érdekeit, habár egyes területeken és településeken az őslakosság képviselői elenyésző kisebbségben vannak. lálkozni a szovjet államfővel Moszkvában. Megjegyezte, hogy az interparlamentáris együttműködés keretében kerülhetett sor 1984-ben első londoni találkozójára Gorbacsov- val, ami viszont lehetővé tette számára, hogy Nyugaton elsőként ismerje fel benne a gyökeresen új típusú szovjet vezetőt. Magyarországról szólva kiemelte. hogy igazi választási lehetőséget kínálnak a jelöltek között a választópolgároknak, s tanúi vagyunk annak is, hogy beválasztották a parlamentbe az első ellenzéki képviselőt 40 év óta. Thatcher asszony melegen méltatta Lech Walesa és Jaruzelski elnök szerepét a demokratikus átalakulásban, mindazoknak a férfiaknak és asszonyoknak a bátorságát, akik oly hosszú időn át küzdöttek meggyőződésükért. A demokratikus országoknak az ő látomásukhoz méltó gyakorlati támogatást kell most nyújtani számukra — hangsúlyozta. A globális problémákat áttekintő beszédének befejezéseként Thatcher asszony megállapította, hogy a-válaszvonal a bel- és külügyek között egyre inkább jelentőségét veszti, legyen szó akár a mezőgazdaságról, kereskedelemről, környezetvédelemről, avagy akár a politikai és emberi kapcsolatokról. Azt a reményét fejezte ki, hogy a fennállásának második évszázadába lépő Interparlamentáris Unió tevékeny részt vállal annak a világnak a formálásában, amely a következő száz évben szükségképpen nagyon különböző lesz attól, amilyennek ebben az évszázadban megismerték. Földtávolban hat hónapig Utón a szovjet Alekszandr Viktorenko és Alekszandr Szerebrov űrhajósokkal a fedélzetén szerdán, magyar idő szerint éjfél előtt, a bajkonúri űrrepülőtéren felbocsátották a Szojuz TM—8 jelzésű űrhajót. Az űrhajót a tervek szerint pénteken kapcsolják hozzá a Mir űrállomáshoz. A Szojuz TM—8 fedélzetén elhelyezet berendezések megfelelően működnek. Alekszandr Viktorenko és Alekszandr Szerebrov sajtótájékoztatón az indulás előtt A Mir űrállomáshoz hat helyen dokkolhatok modulok vagy űrhajók. Három évvel ezelőtt, 1986 februárjában csatlakozott a Mirhez az asztrofizikai kutatásokat szolgáló Kvant modul, és most két újabb modullal bővítik az űrállomást. Októberben a D jelzésű érkezik, majd februárban követi a T modul. Az előbbi utánpótlási és szervizfeladatok ellátását segíti elő, mivel külön zsilipkamrával és minden olyan berendezéssel rendelkezik, amely az űrállomáson kívüli feladatok ellátásához szükHeng 'Samrin nyilatkozott a Vörös Khmerekről Kambodzsai politikus Hanoiban A Pnom Penh-1 vezetés a párizsi Kambodzsa-konferencia után is küzdeni fog a Vörös Khmereknek a hatalomba való visszakerülése ellen — jelentette ki kedden Hanoiban Heng Samrin, a kambodzsai államtanács elnöke. A kam- oodzsai és vietnami vezetők a látogatást lezáró közös közleményben ismét hangsúlyozták, logy a népirtó Pol Pot-rezsim cépviselői nem térhetnek visz- >za a Phnom Penh-d vezetésbe. A háromnapos vietnami látogatáson tartózkodó Heng Samrin — aki állami funkciója mellett a Népi Forradalmi Párt főtitkári tisztét is betölti — egy kedd esti fogadáson kijelentette, hogy a párizsi konferencia kudarcát „néhány ország helytelen álláspontja okozta”, akik a Vörös Khmerhatalom visszaállításán mesterkednek. A kambodzsai vezet* ugyanakkor hangsúlyozta, hogy országa „a térség problémáinak békés megoldása mellett száll síkra”. Heng Samrin szerdán befejeződött látogatása során a rendezés kérdései mellett a két ország közötti kapcsolatok fejlesztéséről !s tárgyalt vendéglátóival. A két ország vezetői egyetértettek abban, hogy a jövőben tovább kell fejleszteni Kambodzsa és Vietnam sokoldalú együttműködését. A kambodzsai politikus megbeszélései befejeztével szerdán visszautazott hazájába. séges. A T modul ipari kísérletek színhelye lesz. A Szojuz TM—8 űrhajósai közül Alekszandr Viktorenko, a Szovjetunió hőse, 42 éves. Az orenburgi felsőfokú kato nai repülőiskolát 1969-ben végezte el, és ezt követően álé gierőnél szolgált. Első űrrepülését 1987-ben hajtotta végre, a szovjet—Szíriái közös legénység parancsnokaként kutatási feladatokat végzett a Mir űrállomáson. Alekszandr Szerebrov űrha jós, a Szovetunió hőse, 45 éves. A műszaki tudományok kandidátusa, az „Energia” tudományos műszaki egyesületben dolgozik. Részt vett különböző űrberendezések kifejlesztésében, kipróbálásában, és a repülés biztosításában. Eddig két űrutazáson vett részt: 1982 augusztusában a Szojuz T—7 űrhajóval a Szaljut 7 űrállomásra, majd 1983 áprilisában a Szojuz T—8 űrhajóval repült. A szerda kora hajnalban felbocsátott űrhajó a tervezettnél fél évvel később startolt, személyzetének eredetileg áprilisban kellett volna váltania a Mir űrállomás korábbi legénységét. Kiiifölcli események egy mondatban Megkezdődött a szavazás Hollandiában a parlamenti helyekre tegnap, huszonöt párt verseng tizenegymillió választó voksaiért. A Suharto elnök, indonéziai államfő ma hivatalos látogatásra a Szovjetunióba érkezik. A Általános törvényhozási választások kezdődtek a Dél-afrikai Köztársaságban, a szavazásban csak a fehér, a mesztic és az indiai lakosság vehet részt, a fekete bőrűeket megkülönböztető módon kizárták. A Egy iraki titkos hadiüzemben Bagdadtól délre hatalmas tűz pusztított, hétszáz ember lelte halálát, a szerencsétlenséget londoni lap kommentálta, közölte, Irak nem kommentálta. A Csapajevszkben leállították a szovjet vegyi fegyverek megsemmisítésére hivatott üzem építését, amely ellen a lakosság már többször szót emelt. A A szerdán nyílt bécsi őszi nemzetközi vásáron több mint húsz magyar cég vesz -részt Polgárháborús megoldást senki sem akarhat (Folytatás az 1. oldalról.) harmadik oldal magatartását, hogy az ellentétes a július 10-i alapmegállapodással, mindösz- sze annyit tett szóvá, hogy a SZOT ne értelmezze az alap- megállapodást kiterjesztő módon. Ezt követően Huszár István (harmadik oldal) úgy vélekedett, hogy a Jószolgálati Bizottság keddi nyilatkozatának szellemében konszenzust lehet kialakítani, és nyitva áll az út a SZOT visszatéréséhez. A háromoldalú középszintű megbeszélésen, amelyen szerdán első alkalommal voltak jelen megfigyelőként a parlamenti bizottságok képviselői, először a választójogi törvénnyel összefüggő nyitott kérdéseket tekintették át. A szakbizottság ezzel kapcsolatos munkáját Tóth András (MSZMP) ismertette. Elöljáróban elmondta, hogy a bizottság modellezte a középszinten már konszenzussal jóváhagyott kétfordulós választási rendszert, amelynek lényege, hogy egyenlő arányban oszlanak el majd a mandátumok az egyéni választó- kerületekben és a megyei listákon, továbbá kontingenst hagy a töredékszavazatok visz- szaszámlására. A modellezés során kiderült, hogy a kis megyékben keletkezhetnek aránytalanságok. Ennek kiküszöbölésére az alapelemeket érintetlenül hagyva a bizottság ajánlotta a kompenzációra fenntartott helyek számának növelését. Ennek fényében a parlament létszáma az eredetileg szereplő 350-ről 374 fősre nőne. A mandátumok közül 152 egyéni választókerületben, 152 megyei, fővárosi listán dőlne el, 70 mandátumot pedig meghagynának ~ a töredékszavazatok összeszám- lálása után arányos szétosztásra. Ezzel a kis módosítással megszüntethetők a rendszer aránytalanságai. A bizottság ugyancsak kidolgozta a megyei listán, illetőleg az országos kompenzációs listán való indulás feltételeit. Ennek értelmében megyei listát a párt állíthat, amely a megyében az egyéni választó- körzetek 25 százalékában indított jelöltet. Az országos kompenzációs listán való részvétel feltétele hét megyei lista állítása. Ezt követően a jelöltállítás kérdéseit vitatták meg. A bizottság eredetileg azt indítványozta, hogy a törvényjavaslatban két vázlatot kellene a parlament elé terjeszteni. Ezek egyike azt tartalmazna, hogy jelöltet pártok es állampolgárok állíthatnak. Ezt a másik verzió kibövitené a társadalmi szervezeték és mozgalmak jelöltállítási lehetőségével. Az erről folytatott vitában az Ellenzéki Kerekasztal képviselői kifejtették, hogy továbbra is szilárd véleményük a korporációs parlamenti szisztéma alkalmazásának elvetése. Ezzel kapcsolatban rámutattak: listán csak azok a szervezetek állíthatnak jelöltet, amelyek vállalják a pártokra vonatkozó majdani jogszabályi kritériumokat. így eleget tesznek az olyan követelményeknek, mint a vagyon átvilágíthatósága, illetőleg a zárt tagság. E feltételek esetén az EKA nem látja akadályai annak, hogy szervezetek is indulhassanak a listán. A választási törvényről lé- . nyegében konszenzus született. Mindössze néhány kérdés maradt függőben: többek között a társadalmi szervezetek jelöltállítási joga, a választások nyilvánossága, s a választási etikai kódex. Ezeket a témákat szakbizottságok tárgyalják tovább. A munkahelyi pártszerveződésekkel kapcsolatban az Ellenzéki Kerekasztal előterjesztette álláspontját, amely a korábbiakhoz képest nem változott. Az MSZMP delegációjának vezetője elmondta, hogy a kormány o párt álláspontja szerint terjeszti elő a törvényt, de az EKA eltérő véleményét az ellenzék megfogalmazása szerint feltünteti. Ezt követően heves vita alakult ki az MSZMP és az EKA között a munkahelyi pártszef- VéMdéiékről. Pozsgay Imre megállapította, hogy nem közelednek az álláspontok ez ügyben. Hangsúlyozta, hogy nem lehet egy csapásra lebontani a még működő rendszereket, a régi és az új között meg kell teremteni az átmenetet, mert különben polgárháborús megoldás veszélye fenyeget, amit senki sem akarhat Még nem teljes az egyetértés a pártok finanszírozásának kérdésében. Mind a három oldal egyetért abban, hogy a többpártrendszer nem kerülhet többe, mint az egypárt- rendszer. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal is, hogy az elmúlt negyven esztendőben állami támogatást kapott szervezetek jelentős előnyben vannak. Az MSZMP kinyilvánította : vagyona egynegyedét — 2,1 milliárd forintnyi könyv szerinti értéket— átenged a kormánynak az újonnan létrejött pártok és szervezetek infrastruktúrájának megteremtéséhez. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: ne az MSZMP egyoldalú döntése legyen, hogy miről mond le. Arról is beszélt, hogy az MSZMP jó szándékát szimbolikus lépésekkel is bizonyíthatná. így például azzal, hogy lemond a megyei lapok tulajdonlásáról. Megkérdezte: hajlandó lenne-e az MSZMP nyilatkozatot tenni, hogy kész a szabadon megválasztott, új parlament előtt vagyonáról elszámolni az állami és a pártvagyon szétválasztásáruik megkönnyítése érdekében? Pozsgay Imre erre igennel válaszolt. Ezenkívül elmondta azt is, hogy a kormány részéről az új szervezeteknek elkülönített 50 milliós alapot az MSZMP idei költség- vetési támogatásából hozták létre. Hankis Elemér (EKA) javasolta, hogy a televízió már ezen a héten adjon vitaműsort a háromoldalú tárgyalásokról. Ennek érdekében felszólítják a tv elnökét, hogy teremtse meg ezt a lehetőséget. A : javaslatot a másik két fél is támogatta, s megegyeztek abban, hogy az első ilyen műsor a választási törvényről ízól majd. Pozsgay Imrét nem választották meg kongresszusi küldöttnek Debrecenben ról, hogy ki legyen az a 27 párttag, aki a város MSZMP- tagságát képviseli majd az október 6-án kezdődő pártkongresszuson. A küldöttjelöltek listáját augusztus 26-án az alapszervezetek képviselőiből álló elektori testület állította ösz- sze. Pozsgay Imre jelölése már akkor vihart kavart, a debreceni reformkörök kezdeményezése váratlanul érte a je- löltállítókat, az államminiszter neve ugyanis az előzetes listákon nem szerepelt. A reformkor képviselője arra a kérdésre, hogy az MSZMP elnökségi tagja miért nem vett részt a jelölésével foglalkozó tanácskozáson, nem tudott válaszolni, de bejelentette, hogy az államminiszter tud a jelölésről. Pozsgay Imre augusztus 28-án az MTI-nek adott nyilatkozatában cáfolta, hogy Debrecenből bárki is megkereste volna a jelölésével kapcsolatban. Ügy ítélte meg, hogy szerencsésebb lett volna, ha valóban tud a javaslatról, s elektori fórumon kifejtheti álláspontját, azonban ennek ellenére vállalta a debreceni megméretést. A hajdú-bihari megyeszékhely több mint 14 ezres párttagságának kétharmada élt a közvetlen szavazás lehetőségével. A szavazatok össze- számlálása után szerdán, a késő esti órákban az MTI debreceni tudósítóját arról tájékoztatták, hogy Pozsgay Imre nem került a 27 kongresz- szusi küldött közé. Az EKA képviselői az ellenzéki pártok elemi működési, feltételeinek megteremtését fontosnak nevezték a konszenzus kialakulásához. Végül Szabad György tett fel részükről egy olyan kérdést, amely mint később kiderült, a megegyezés irányába mozdította el a vitát. a SZOT nem mond le o nyomdsgynkorMs eszközeiről Nagy Sándor nem lép ki A Szakszervezetek Országos Tanácsának szerdai zárt ülése után Nagy Sándor főtitkár nemzetközi sajtótájékoztatón jelentette be: az országos tanács a szakszervezete^ és a kormány közötti konfliktushelyzetről, és annak feloldásáról, a háromoldalú tárgyalások helyzetéről, a politikai pártokhoz fűződő viszonyról, a SZOT vagyoni helyzetéről és a vagyonfelmérésről tanácskozott. A testület úgy határozott, hogy a kormánnyal folytatni kell a tárgyalásokat és közös erőfeszítéssel szükséges megoldást találni a gondokra. Helyeselték az Országos Egyeztető Tanács összehívásának gondolatát is. A SZOT tárgyalási csomagtervében szerepel egyebek között a minimális bérek összegének emelése, mert szerintük az árszínvonal már a módosított növekedési ütemet is meghaladta. Javasolják továbbá a közszolgáltatásban és a költségvetési szerveknél dolgozók béremelését, továbbá azt is, hogy a kormány jelentse ki: az év hátralevő részében nem hoz olyan döntéseket, amelyek tovább növelnék az árszintet. Az országos tanács tárgyalni kíván a kormánnyal a szakszervezeti mozgalom Debrecen párttagsága nem választotta meg kongresszusi küldöttének Pozsgay Imre államminisztert, az MSZMP elnökségének tagját. A párttagság közvetlen szavazással 34 küldöttjelölt közül döntött arműködésének feltételeiről, a jogsegélyszolgálatok, a szak- szervezeti tisztségviselők munkahelyi védelméről, és a tagdíjak adómentességének megőrzéséről is. A főtitkár mindehhez hozzáfűzte: szükség szerint a mozgalom nem mond le a nyomásgyakorlás eszközeiről sem. A háromoldalú tárgyalásokkal kapcsolatban megerősítették: ha a választójogi törvény a parlament elé kerül, a SZOT fenntartja jelöltállítási jogának követelését. Nagy Sándor elmondta, az országos tanács a különböző pártokhoz fűződő viszonyról úgy foglalt állást, hogy bármelyik párttal hajlandó együttműködni, ha azok programja a munkavállalói érdekeket megfelelően képviseli. Közölte, hogy a testület arról is döntött, miszerint rövidesen tárgyalási javaslattal fordulnak a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájához és az alternatív szakszervezetekhez, s együttműködést ajánlanak a gazdasági, szociális jellegű tájékozódásban, az érdekegyeztetési mechanizmus továbbfejlesztésében, valamint a szakszervezeti vagyon kezelésében, hasznosításában. Ez utóbbi esetében a SZOT abból indul ki, hogy a szakszervezeti vagyon a tagságé.
