Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-07 / 211. szám
1989. SZEPTEMBER T, CSÜTÖRTÖK 3 Elszaladt az léé, laza a kap tsalat Reform-küldöttcsoport alakul Tegnap tartották tanácskozásukat a Pest megyei pártbizottságon a szőkébb pátriánkban szerveződött reformkorok képviselői. A huszonkét csoportosulás küldötteinek alig több mint a fele eredetileg azzal a céllal találkozott, hogy a megyei pártértekezlet előtt közös álláspontot alakítson ki. Ám hamar kiderült: bár az igény megvan, a reformkörök mind a mai napig csupán laza szerveződést voltak képesek létrehozni, olyat, amely az idő rövidsége miatt képtelen megtalálni az egyébként is megosztott — a százhalom- battaiak és a gödöllőiek például elutasították az együttműködést — szerveződésen belül a legfontosabb kérdésekben a legkisebb közös többszöröst. Abban sikerült mindössze megállapodni, hogy a nyilvánosságra hozott programtervezetet és a hét végén megtartott reformkori országos tanácskozás állásfoglalását tekintik fellépésük alapjának. A tanácskozásra meghívták Hámori Csabát, a megyei pártbizottság első titkárát is, aki a Politikai Intéző Bizottság tagjaként megismerve a legutóbbi ülésen elhangzottakat, tájékoztatást adott a testület különböző kérdésekben elfoglalt álláspontjáról, s szólt a megyei reformkörök tevékenységének megítéléséről is. Elmondta, hogy többek véleménye szerint a reformkorok egy része a saját sorain kívül politizál, s az elmúlt hetekben elszalasztot- ták egy aktívabb fellépés lehetőségét. Ennek ellenére szerepüket nem lehet lebecsülni, s elképzelhető, a pénteken sorra kerülő pártbizottsági ülésen teljesítik a reformköröknek azt a kérését, hogy minden szervezetük egy kép- visélőt küldhessen a megyei pártértekezletre. Hámori Csaba felhívta a jelenlévők figyelmét arra is, hogy a reformkorok nagyon kevés reálértelmiségit tudtak bevonni munkájukba, s ez jelzi, hogy bizonyos rétegekben meglehetősen kicsi a hatásuk. A tegnapi tanácskozás résztvevői hosszas vita után úgy döntöttek, hogy elhatárolják magukat a Münnich Ferenc Társaság legutóbbi megnyilatkozásaitól és kifogásolják, hogy párton kívüli szerveződésként az MSZMP belső ügyeivel foglalkozzanak. További fontos döntés volt, hogy megalakítják a reformer kongresszusi küldöttek csoportját. Ezzel kapcsolatos álláspontjukat az alábbiakban közöljük. A Pest megyei reformkörök képviselői 1989. augusztus 6-án koordinációs tanácskozásukon úgy foglaltak állást, hogy kezdeményezik 51 reformkori platformok alapján megválasztott megyei pártártekezlcti és a kongresszusi küldöttek csoportjának megalakítását. Ezért felhívással fordulnak valamennyi így megválasztott küldötthöz, hogy csatlakozzon a csoport munkájához. A küldöttcsoport az MSZMP KB munkabizottsága által vitára bocsátott programnyilatkozat tárgyalási alapként való elfogadása, valamint a reformkörök második országos tanácskozásán elfogadott dokumentumok alapján szerveződik. Kérjük megválasztott elvtársainkat, hogy a megyei pártértekezletig és a kongresszusig hátralévő időszakban ragadjanak meg minden lehetőséget a reformkori platform népszerűsítésére. A RÉPÁT PEDIG KAPÁLNI KILL Cukros kesergő Néhány nap múlva megkezdődhet a cukorrépa szedése, felvásárlása és feldolgozása. A MÉM munkatársa, Kovács Arpádné elmondta, a gazdaságok az idén a tavalyinál tizedével nagyobb, mintegy 120 ezer hektár területről takarítják be a cukorrépát. A tizenkét hazai gyár csaknem 110 ezer hektár termését, körülbelül 4,4 millió tonna répát dolgoz fel. Az ez évben századik születésnapját ünneplő Hatvani Cukorgyárnak Pest megyéből több szállítója is van. A legnagyobb ezek közül a tápió- szentmártoni Aranyszarvas Termelőszövetkezet, ahol 430 hektáron foglalkoznak cukorrépa-termesztéssel, de nem sokkal marad el mögötte a tápiógyörgyei Zöld Mező Tsz sem; ott 400 hektárt foglal el a cukorrépa. A tápiószentmártoniak nem csupán területükkel, de átNe legyen köíöft a ferményíelvősárlási ár Az agrárágazat jövője A TOT-ban értetlenül állnak a tervezett pénzügyi módosítás előtt, amely lényegében az agrárágazat fokozatos visszafejlesztését hozhatja magával — mondotta Huszár József, a TOT főosztályvezetője az érdekvédelmi szervezetben szerdán tartott sajtótájékoztatón. Ezzel összefüggésben kifejtette, hogy a TOT-ban kialakult álláspont szerint továbbra is árkiegészítést kell adni azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek kedvezőtlen adottságaik miatt az átlagosnál jóval drágábban tudják megtermelni a lakossági ellátáshoz, illetve az exporthoz nélkülözhetetlen árukat! Elmondotta: csaknem 600 olyan szövetkezet van — javarészt a határszéli megyékben —, amelyeket a jövőben i,s külön elbánásban kell részesíteni. Nem értenek egyet azokkal, akik a pénzügyi segítség teljes visszaszorítását helyezik kilátásba, mivel ez az adott térségekben a termelés felszámolását hozza magával. A TOT-ban egyébként is csak a jövedelmező gazdálkodás megteremtésével látják biztosítottnak az agrárágazat jövőjét, versenyképességét. Véleményük szerint meg kell szüntetni a mezőgazdasági termények felvásárlási árának kötöttségét, mindenekelőtt a gabonafélékét. A termelői árak szabaddá tétele következtében, a fogyasztói árak alakulása ugyan nemkívánatos feszültségeket okozhat, ám a termelői árrendszer ilyen újszerű kialakítása nélkül az agrárágazat nem tud előbbre lépni, s ez később a fogyasztásra is 'visszaüthet. A termelőket az exportban is közvetlenül érdekeltté kell tenni a jövőben, hogy az exportált termékért kapott devizának legalább egy részével maguk gazdálkodhassanak. Ott dübörögnek az ablakok alatt Egy tervezett tüntetés kérdőjelei Végeláthatatlan konvoj követi a lassú teherautót. A személykocsik volánjai mögött feszülten figyelnek az emberek. A sebességfokozat hármas és kettes, legfeljebb negyven kilométeres átlaggal haladhatnak a 2-es számú főútvonalon Vác és Budapest között. Baleset baleset után következik, gépmonstrumok okádják a füstöt a nap huszonnégy órájában az út melletti házakra. Mint egy híd nélküli folyó, úgy vágja ketté a településeket ez az útvonal. Szinte már tűrhetetlen — mondogatják sokan. A VII. ötéves terv egyik nagyberuházásának ígérkezett Budapest és Vác között az elterelő, a községeket kikerülő műút. A tervek elkészültek. A kivitelezésből azonban — úgy látszik — semmi sem lesz. Fogytán a türelem Először Dániel Attilától, az MDF gödi szervezetének egyik vezetőjétől hallottunk arról az augusztus 11-i falufórumon, hogy a dunakeszi, a váci alternatív szervezetekkel együtt figyelemfelkeltő akciót terveznek. Rövid útelzárással tiltakoznak a megoldás halogatása miatt, hogy ezzel hívják fel a gondra az illetékesek figyelmét. A Naszály Váci Fórum nemrég megjelent új számában bővebben is olvashatunk az MDF gödi szervezete álláspontjáról. Kifejtik, hogy a lakosság egészségét és testi épségét súlyosan veszélyeztető útvonal szerintük tipikus példája az elmúlt évtizedek diszkriminatív beruházási, fejlesztési politikájának. Az ország súlyos gazdasági helyzete ellenére nem tartják időszerűtlennek e követelés napirendre tűzését. Érveik szerint a tervezett világkiállításhoz kapcsolódó beruházások keretében ez a fejlesztés 4-5 év alatt megvalósítható. A nagymarosi gát építésének elmaradása esetén a felszabaduló pénzkereteket fel lehetne használni erre a célra. A Váci Tanács elnökének Hajdú Sándor, az MDF Vác városi csoportja ügyvezető elnöke írt levelet. Ebben kifejti, hogy segítik a gödi szervezet kezdeményezését, s kéri a helyi tanács testületének támogatását. Az elnök válaszlevele szerint a tanács végrehajtó bizottsága egyetért a szándékkal, de mivel erről a szakminisztériummal is tárgyalnak, a korrektség érdekében tájékoztatást kell kérniük a minisztertől. Azt javasolja, ha a válasz kedvezőtlen lesz, s részükről „tevőlegesen” is részt vesznek a tiltakozásban, akkor ... „ne a dolgozó emberek tömegeit irritáljuk rövid útlezárással, hanem a hétvégi kirándulóforgalmat.’’ Mint azt a napokban megtudhattuk, a miniszterhez írt váci levélre eddig még nem érkezett válasz. A magunk részéről közben több vezető személyiség véleményét igyekeztünk a kérdéssel kapcsolatban megismerni. Kockázatos közlekedés Egyetérünk a követeléssel — közölte Gáspár Gábor gödi tanácselnök —, mert a mi lakosságunk szenved a legtöbbet az áldatlan állapotok miatt. Ismeretes, hogy évente egyre több a közlekedési baleset. Nemegyszer fordult elő halálos gázolás. Súlyos gondot okoz a gépkocsik légszennyezése. A magunk részéről támogatjuk az akciót. Minden lehetséges módon sürgetjük a 2-es számú főútvonal elterelő ■ szakaszának mielőbbi kiépítését — közölte Pálmai László, az MSZMP Dunakeszi Városi Bizottságának első titkára. — Erre valóban nagy szükség lenne, de aki ismeri a jelenlegi körülményeket, hozzáteheti a kérdést, hogy miből fogjanak hozzá a munkálatokhoz. Nem hiszem, hogy bármilyen akció is hozzásegíthet a megvalósításhoz ebben a tervidőszakban. — Az elmúlt években korszerűsítették Dunakeszi területén a főútvonal áthaladó szakaszát — mondta válaszának bevezetőjében Villást László, a város tanácselnöke. — Már akkor felmerült annak az igénye, hogy a megoldást az 1989-ben kezdődő elterelő szakasz időközben elkészült tanulmányterveihez igazítsák. Mert így igaz. Ebben az évben már el kellett volna kezdeni a munkálatokat, amely a mi számunkra is létfontosságú lett volna. Hiszen a házak falaitól másfél méterre, szinte az ablakok alatt dübörög a nemzetközi műút sokszorosára nőtt forgalma. Az öreg házak falai repedeznek a vibrációtól, a kipufogógáz beáramlik a lakószobákba, mérgezve az emberi szervezetet. Felesleges kérdés tehát, hogy megértjük-e a türelmetlenkedőket, a sürgetőket, akiket magunk is támogatunk. Cáakhogy a munkák jövőre sem kezdődnek meg. Sőt, ebben az ötéves tervben sem, ahogy mi értesültünk. Tehát, amikor azt mondom, hogy egyetértünk a követeléssel, azt is meg kell állapítanom, hogy az útelzárás nem célravezető. Kockázatos, hisz már így is elég veszélyes itt a közlekedés. — Kapott-e mostanában biztató ígéretet a megyei tanács? Mi várható a kritikus útszakasz sorsával kapcsolatban? — Senki sem vitatja, hogy Pest megye legfontosabb beruházása a 2-es főútvonal elterelő szakaszának kiépítése lett volna ebben az ötéves tervben — válaszolt a kérdésünkre Valkai György elnök- helyettes. — Véleményem szerint ezt a közutat, amely a járművezetők tudását ugyancsak próbára teszi, szinte már nem is lehet tovább terhelni. Ez nem vigasz A közlekedési tárcával teljes volt az egyetértésünk abban, hogy az építkezést mielőbb meg kell kezdeni. Ám tény, hogy a jelenleg kialakult pénzügyi helyzet a terveket meghiúsítja. A gondok akkorára nőttejv, hogy az útalap ösz- szege most csak arra elég, hogy a csökkentett ágazati támogatást visszapótolja. Minden eszközt igénybe veszünk viszont ahhoz, hogy amint javul a helyzet, vagyis lesz elegendő pénz, hozzáláthassunk a megoldáshoz. Sajnos, a kőnk rét időpontot ma nem lehet megmondani. Egyébként mi már nem is az eredeti elképzelés alapján akarunk kezdeni; miszerint elindulnának az építők Dunakesziről, s vala- mikor Vácra érnének. Azt szeretnénk, ha a szakasz mindkét végétől kezdenék a kivitelezést, ezzel gyorsítva a munkát. Tudom, senkit sem vigasztal, de ide tartozik az is, hogy közben építeni kell az ugyanilyen fontos MO-st, az 51-es út elkerülő szakaszát, s meg kell jegyezni, hogy nem sokkal jobb a helyzet a kettesnél a Budapest—Debrecen irányába tartó 4-es főútvonal Pest megyei szakaszán sem. — Űtelzáró demonstrációkkal nem értek egyet, s az eredményét megkérdőjelezem — szögezte le végül Valkai György, a megyei tanács elnökhelyettese. Kovács T. István laghozamukkál is első helyen állnak azok között a termelő- szövetkezetek között, amelyek a hatvani gyárral vannak kapcsolatban. Az elmúlt évben 52,16 tonna tiszta cukorrépát adtak át a gyárnak, s most ugyancsak kedvező termés ígérkezik. A legutóbbi, augusztus közepi becslés szerint az elmúlt tíz év második legnagyobb terméshozama várható. Kevésbé jött be a cukorrépa-termesztés a Vác közelében lévő perőcsényi Vörös Csillag Tsz-nek. Mivel ők viszonylag kis területen, mindössze 90 hektáron ültettek cukorrépát — a korábbi évek tapasztalata alapján kevésbé jövedelmezőnek bizonyuló céklát kívánták ezzel kiváltani —. úgy vélték, fölösleges a nagyüzemi termesztés megszervezése. Háztájiban, kézműves módszerekkel próbáltak eredményt elérni — nem sok sikerrel. Akadtak olyanok, akik „elfelejtették”, hogy a répát bizony több ízben is föl kell kapálni, márpedig 90 hektárt — bármilyen kicsinek tűnik is — gépek nélkül megművelni szinte lehetetlen. Jelenleg gazzal sűrűn benőtt területen vár a cukorrépa arra, hogy betakarítsák, egyénileg, vagy csoportosan, gépekkel vagy anélkül — a vállalkozó szellemű tagoknak még nem sikerült megegyezniük. Ebben a szezonban a cukorgyárak mintegy 500 ezer tonna cukrot készítenek. Hogy sok ez vagy kevés? Az ellátás biztosításához mindenképpen elegendő. A cukorrépatermesztési kedv azonban hasonló, mint a mezőgazdaság egyéb területein; a termelői ösztönzés nem megfelelő. Pedig a cukorrépa világpiaci ára igen magas, jelentős exportra is lehetőség nyílna ugyancsak jelentős devizabevétellel. Ám a termelők várnak: nem is alacsony — mintegy húsz-huszonöt százalékos — termelői áremelést remélnek. Csakis akkor érné meg nagyobb erőbedobással „ráállni” a cukorrépa-termesztésre. Hogy felmegy-e az idén a cukrunk vagy sem, nehéz lenne megjósolni. De hogy az államkasszából aligha jut a cukorrépa-termelőknek — az bizonyosra vehető. N. A. Kevés az olcsó áru Szabálytalanságok, hiányosságok és büntetések Növekszik az igény az olcsóbb vegyiáruk és kozmetikai cikkek iránt, ám a kínálat egyre inkább elszakad az átalakuló kereslettől — állapítja meg az Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőség jelentése, annak a vizsgálatnak az alapján, amelyet a fővárosi és megyei főfelügyelőségek 26 vállalatnál, 38 szövetkezetnél, 37 magánvállalkozónál, összesen 244 kiskereskedelmi egységnél végeztek. A vizsgálatból kitűnt, hogy a gyártó vállalatok nem érdekeltek a viszonylag olcsóbb termékek előállításában, emiatt választék- és esetenként meny- nyiségi hiányok vannak a hazai olcsóbb öblítőkből, pipere- szappanokból, hajsamponokból, fogkrémekből, csecsemő- ápolási cikkekből és kozmetikai termékekből. Továbbra is nehezen ellenőrizhető, hogy mikor jár le egy-egy cikk minőségmegőrzési ideje. Mivel a lejárat után ezeket csak leértékelve hozhatnák forgalomba, így a vevők károsodnak. Külön probléma az import kozmetikai és vegyiáruk forgalmazásánál a minőségtanúsítás és a használati útmutató. Az első gond, hogy sokszor hiányodnak , az . áruk mellől. Több esetben azonban azt is tapasztalták az ellenőrök, hogy a forgalmazó nagykereskedelmi vállalat gondoskodott ugyan az előírt magyar nyelvű tájékoztatóról, a kiskereskedelmi hálózatba azonban már éneikül került az áru. A magánkereskedelemben pedig az utasforgalomból származó különböző kozmetikai cikkek szinte kivétel nélkül magyar nyelvű tájékoztató nélkül kerülnek forgalomba. A tapasztalatok szerint a kiskereskedők többsége nem ismeri a háztartási vegyiáruk és kozmetikumok forgalmazására vonatkozó előírásokat, így kötelezettségeivel sincs tisztában. A kereskedelmi felügyelőségek a feltárt hiányosságok, szabálytalanságok miatt 2,2 millió forint értékű import háztartási vegyiáru és kozmetikai cikk árusítását feltételhez kötötték. Elsősorban a vásárlói tájékoztatókat kellett pótolni. Intézkedtek, hogy a kereskedelem 110 millió forint értékű lejárt minőségmegőrzési idejű árut kivonjon a forgalomból. A fogyasztók érdekeinek megsértése miatt 81 kereskedőt vontak felelősségre, 64 esetben, összesen 120 millió forint értékben pénzbírságot róttak ki. §K MONDTAK Elfogadni A Magyar Demokrata Fórum szárnyai alól kinőtt Ifjúsági Demokrata Fórum két képviselőjével készített interjút a Magyarország (89/3á.) munkatársa. A szabadfoglalkozású ifjú jogász, dr. Somody György, s a gimnáziumi tanuló Szent- páli Péter, korukhoz, s ami attól elválaszthatatlan, tapasztalataik gazdag tárházához illően fogalmazzák meg válaszaikat. Határozottan, kétséget nem ismerőén. Semmi különöst nem találunk, találhatunk tehát abban, ha úgy vélekednek, a szocializmus „alkalmatlan az emberi életre”, bár persze tudnunk kellene, ki mit ért emberi élet alatt. Abban sem lelünk semmi különöset, ha a két ifjú ember úgy nyilatkozik, bogy „ .. .mi nem fogadjuk el a marxi—lenini társadalomfölfogást ...", hiszen kinek-kinek — végre! — állampolgári joga megítélni, mi a kedvére való s mi nem az pártban, társadalomfelfogásban, fejlődési útban, a haza holnapjának lehetséges változataiban. Ez az állampolgári jog azonban: mindenkinek a joga. Nem rekeszthető ki belőle ! senki, azaz miközben vala- í ki nem fogadja el a másik j nézeteit, el kell fogadnia a ! másiknak a jogát ezekre a • nézetekre és a nézetek « alapján történő cselekvés- i re. Ezért hökkentünk meg tehát akkor, amikor a két ifjú demokrata úgy nyilatkozott, befejezve az előbb idézett mondatot, hogy ..mi nem fogadjuk el a marxi—lenini társadalomfölfogást és az ennek megvalósítása érdekében kifejtendő tevékenységet.” A ■ személy joga így már áttévedt olyan területre, amelyet a közjog birtokol, azaz az ifjú demokratáknak (is) el kell fogadniuk mások jogát a maguk képviselte nézeteknek a hirdetésére és a hirdetetteknek a megvalósítására. Ahogyan azoknak a másoknak szintén el kell fogadniuk az ifjú demokratáknak a jogát mindenre. A kölcsönös tolerancia: demokrácia. A még meg sem született jogoknak a kétségessé tétele azonban valami más... KLIENS
