Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-06 / 210. szám

Mssr lif t. VE 1989. SZEPTEMBER 6., SZERDA Horn Gyula tárgyalásai Az el nem kötelezett orszá­gok 9. csúcsértekezletén részt v&rö Horn Gyula külügymi­nisztert kétnapos belgrádi tar­tózkodása idején fogadta Ja- nez Drnovsek, a jugoszláv ál­lamelnökség elnöke és Ante Matkovics, a szövetségi kor­mány elnöke. Tárgyalt jugo­szláv kollégájával^ Budimir honcsarral, valamint a konfe­renciára érkezett több külügy­miniszterrel. A bonni kormányfő nagyra értékeli a segítséget Humanitárius megoldás kell Jó, ha itt, a szövetségi gyűlés nyilvánossága előtt újra kinyilvánítjuk, hogy az NSZK kormánya és törvényhozása nagyra értékeli azt a segítséget, amelyet Magyarország nyújt az áttelepülni szándékozó NDK-állampolgárok ügyében. Két­ségtelen. hogy enélkül a segítség és támogatás nélkül sokkal­ta nagyobbak lettek volna nehézségeink — jelentette ki Hel­mut Kohl nyugatnémet szövetségi kancellár kedden a par­lamentben. A Bundestag költségvetési vitájában felszólaló bonni kormányfő kiváltképp méltá­Az interjút a PBS tv-há.ozat közvetítette Bush hkik Corhatsovhun George Bush kijelentette, hogy bízik Mihail Gorbacsov- ban s abban, hogy ä szovjet vezető a helyén marad. Az ame­rikai elnök egyúttal hangoz­tatta, hogy véleménye szerint még megéri a berlini fal eltű­nését. Bush interjúját az amerikai közművelődési tv-hálózat, a .PBS sugározza kedden este. Szövegét előzetesen nyilvános­ságra hozták. Az elnök elmon­dotta, hogy üzenetváltások re­vén rendszeres kapcsolatban áll Mihail Gorbacsovval, akit nyílt embernek s a reformok elkötelezett hívének tart, s aki­nek szavában rjem kételkedik. A szovjet vezető előtt óriási gazdasági problémák tornyo­sulnak — hangoztatta Bush, hozzátéve: nem lehet ma vá­laszt adni arra a kérdésre. hogy sikerülnek-e a reformok, hogy milyen lesz a helyzet a Szovjetunióban 4-5 év múlva. — Nincs ok feltételezni, hogy Mihail Gorbacsovot leváltanák, de egyébként egyik nagyhata­lom sem építi külpolitikáját a másik állam vezetőjére — mondotta. Bush, aki 65 éves, azt Is ki­jelentette, hogy véleménye sze­rint a berlini fal még az ő éle­tében el fog tűnni. E kérdés kapcsán szólt magyarországi látogatásának maradandó él­ményéről, azzal, hogy Németh Miklós miniszterelnök meg­ajándékozta a lebontott „vas­függöny” égy darabkájával Bush felidézte Németh szavait arról, hogy el kell tűnnie a még meglévő 'falaknak, akadá­lyoknak. Margaret Thatcher brit kormányfő szeptember 23-án Moszkvában találkozik Mihail Gorbacsov államelnökkel — erősítették meg a szovjet szóvivői bejelentést a londoni kor-, mányzati források. ^ Űjabb 11 ellenzéki személyt bocsátot­tak szabadon keddre virradóra á'z egyiptomi hatóságok. Va- lamennyiüket azzal vádolták, hogy tagjai az illegális „egyip­tomi kommcmista dölgózók pártjának”“, és ketten közülük az emberi jogok egyiptomi szervezetének is. A Az Európai Kö­zösségekhez közel álló tájékozott források szerint szeptember 26-ra szervezik meg a huszonnégy tőkés állam Lengyelország és Magyarország megsegítésével foglalkozó második brüsszeli értekezletét. A A Kambodzsában tartózkodó vietnami csapa­tok utolsó egységeinek kivonását szeptember 21-én kezdik meg és öt nappal később fejezik be — tartalmazza a hanoi kormány közleménye. nyolta azt a körülményt, hogy eközben a magyar kormány­nak, a Minisztertanács elnö­kének és a külügyminiszter­nek súlyos nehézségekkel kell megküzdenie, óvatosan buk­tatókat kell elkerülni, éppen a belső reformok továbbvitele érdekében és a közelgő párt- kongresszusra való tekintettel is — utalt rá Kohl, ismét kö­szönetét mondva Budapest készséges, segítő magatartá­sáért. Szavait a kormánypárti és az ellenzéki padsorokban egyaránt nagy taps fogadta. A kancellár megerősítette, hogy az NSZK az NDK irá­nyában a jövőben is változat­lanul kitart a gyakorlati együttműködés politikája mel­lett. Ez a politika arra irá­nyul, hogy segítsenek az ott élő embereknek, és ne tegye­nek semmi olyat, ami meg­nehezíti sorsukat. Eközben szeretnék elérni azt is, hogy az NDK képes legyen a nyi­tás politikájának végrehajtá­sára. Az elvándorlás problé­májának felszámolását azon­ban nem az NSZK-nak, ha­nem keletkezése színhelyén, magában az NDK-ban kell megoldani. i Kohl ismét kormánya te­vékenységének előterébe ál­lította a Lengyelországgal va­ló megbékélés fontosságát. Hans-Jochen Vogel, a Né­met Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke és parlamenti csoportjának vezetője a par­lamenti vitában felszólította az illetékes feleket, hogy mi­előbb találjanak humanitárius megoldást a Magyarországról az NSZK-ba kiutazni szándé­kozó keletnémet állampolgárok problémájára. ★ Az NDK központi napilap­jai kedden címoldalukon tu­dósítottak arról a nyilatkozat­ról, amelyben a berlini kül­ügyminisztérium szóvivője „féktelen uszító hadjárat” szí­tásával vádolta az NSZK-t a Nyugatra távozni akaró NDK- beli személyek ügye kapcsán. A lapok a szóvivői nyilatkozat alá tördelve hozzák a magyar belügyminiszternek a Stern magazinban megjelent nyilat­kozatát, amely szerint az NDK- beli menekültek Magyaror­szágról való kiutazásának fel­tétele egy Bonn és Kelet-Ber- lin közötti egyezség. A mielőbbi távozásban re­ménykedők illúzióit eloszla­tandó, a lapok nyomatékosan idézik a magyar belügymi­niszter kijelentését, miszerint a távozni akarók Magyaror­szágról való elutazása még akár másfél hónap késedelmet is szenvedhet. Hatékony oktatási rendszerre van szükség JELKEPES LÁTOGATÁS Jelképes jelentőségűnek ne­vezte kedden a brit kormány­hoz közel álló The Daily Te­legraph Nagy-Britannia vé­delmi miniszterének kedden kezdődött hivatalos magyaror­szági látogatását. Tom King, az észak-írországi ügyek volt kabinetmestere sze­mélyében, aki júliusban vette át új megbízatását, brit vé­delmi miniszter — a Szovjet­uniótól eltekintve — először tesz hivatalos látogatást a Var­sói Szerződés valamely kelet- európai tagállamában. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszternek a brit kollégájá­hoz intézett meghívása a kon­zervatív lap megítélése sze­rint kifejezi Magyarországnak azt a hő vágyát, hog*ó tevé­keny részese legyen a Wa­shington és Moszkva irányí­tásával kibontakozó európai leszérelési folyamatnak. (Folytatás az l. oldalról.) mében nyilvánosságra hozza a pártsajtóban. A Politikai Intéző Bizottság előterjesztést hallgatott meg a szövetkezeti mozgalom idősze­rű kérdéseiről. Nagyra érté­kelte a szövetkezetek tevé­kenységét, jövőbeni szerepü­ket kiemelkedő fontosságúnak tartja. Támogatja megújulási törekvéseiket, a szövetkezeti mozgalom másfél évszázados jól bevált elveinek, értékeinek érvényesülését. Különösen fontosnak tartja a szövetkezés szabadságát, a működésükben érvényesülő önkéntességet, autonómiát és demokratiz­must, azt, hogy a szövetkeze­teket minden külső beavatko­zástól mentesen, demokratiku­san választott testületek és vezetők irányítsák, saját sor­sukról maguk dönthessenek. A testület úgy döntött, hogy a szövetkezetekkel kapcsolatos állásfoglalását bemutatja a Központi Bizottságnak és nyil­vánosságra hozza. A Politikai Intéző Bizott­ság áttekintette az 1989. évi gazdasági folyamatokat és a gazdaságpolitika 1990. évi programjának irányelveire szóló javaslatra vonatkozó előterjesztést. Állást foglalt abban, hogy a gazdaságpolitika irányvona­lának végleges meghatározása érdekében, a még nyitott kér­désekben mielőbb döntések történjenek. Az eddigi munka eredményeiről tájékoztatja a Központi Bizottságot és egy későbbi időpontban a'politikai vezető testületek ismét átte­kintik az 1990. évi gazdaság- politikai irányelveket. A Politikai Intéző Bizottság lezárta a Tabajdi Csabával kapcsolatos vizsgálatot. A tes­tület helytelenítette Tabajdi Csaba osztályvezető-helyettesi minőségében tett megnyilatko­zásainak módját és elhatárol­ta magát nyilatkozatától. Mindezekért figyelmeztetésben részesítette. A Politikai Inté­ző Bizottság visszaállította Tabajdi Csaba osztályvezető­helyettesi jogkörének gyakor­lását. A Politikai Intéző Bizott­ság a Központi Bizottság so­ron következő ülését szeptem­ber 12-ére hívta össze. Lcdis'űv Adumét Bukarestben Román—csehszlovák kor­mányfői tárgyalások kezdődtek kedden Bukarestben. Ladislav Adamec csehszlo­vák miniszterelnök, Constantin Dascalescu román kormányfő meghívására kedden érkezett hivatalos, baráti látogatásra Romániába. A repülőtéri fogadáson ro­mán részről jelen volt Constan­tin Dascalescu és a román kor­mány több tagja. A csehszlo­vák kormányfőt romániai út­jára elkísérte Bohumil Urban első miniszterelnök-helyettes. WASHINGTON ugyancsak hevesen reagált a Noriega tá­bornoknak, „Panama erős em­berének” tulajdonított leg­újabb lépésre. Tavaly február óta tart a kötélhúzás az ame­rikai kormányzatok és a pana­mai hadsereg főparancsnoka között, s ebben eddig rendre- sorra az Egyesült Államok maradt alul. Még tavaly februárban tör­tént, hogy egy floridai bíróság vádat emelt kábítószer-csem­pészés miatt Noriega tábornok ellen. Azt állították, hogy a panamai hadsereg főparancs­noka üzlettársa a kolumbiai kábítószerkuf ároknak, s ily módon csinos, mintegy 200— 300 millió dollárnyi magánva- gyonra tett szert. Washington a tábornok lemondása fejében hajlandónak mutatkozott elej­teni a vádat. Noriega azonban ellentámadásba ment át. Azt állította, hogy az ellene felho­zott vád nem több a rága­lomnál, s mindezt azért talál­ták ki ravaszul az amerikai fővárosban, mert eltávolításá­val olyan bábot kívánnak a panamai hadsereg élére állí­tani, aki segédkezet nyújt majd ahhoz, hogy az 1977-ben megkötött Carter—Torrijos szerződés végrehajtását vala­miképpen kijátszhassák. Hogy miről is van szó a tá­bornok szerint? Ennek meg­értéséhez vissza kell mennünk Theodore Roosevelt idejéig a történelemben. Az akkori amerikai elnök — miként az a történelemkönyvekben olvas­ható —, miután Washington­nak égetően szüksége volt a közép-amerikai földszorost át­szelő mesterséges vízi út meg­építésére, hogy az Anlanti- és a Csendes-óceán között moz­gathassa hadiflottáját, szepa­ratista mozgalom támogatásá­val elszakította az erre a célra álkalmas területet anyaorszá­gától, Kolumbiától, és az álta­la létrehozott rendszerrel szer• Háttér KI MOZGATJA ződést írt alá egy tíz mérföld széles zóna átadására. ÍGY JÖTT LÉTRE annak idején Panama állam és a területét átszelő amerikai bir- tokú övezet, amelyen a csa­tornát megépítették. Később Panamában mind erőteljesebb nemzeti mozgalom bontako­zott ki, s 1977-ben Carter ak­kori amerikai elnök olyan új szerződés aláírására kénysze­rült, amely 2000-ig felszámolja a csatornaövezetben lévő amerikai támaszpontokat, el­távolítja onnan a több tízezres amerikai haderőt kiképzőköz­pontjaival együtt, s az ezred­fordulóra az egész zóna pana­mai szuverenitás alá kerül. Ebben a többszakaszos átadá­si folyamatban fontos határkő 1990. január 1-je. Ettől kezdve ugyanis az 1977-es megállapo­dás értelmében olyan igazgató látja el a Panama-csatorna létesítményeinek felügyeletét, akit Panama jelöl ki. Az 1988-as amerikai vád­emelést követően a Washing­tonnal rokonszenvező Eric Del Walle panamai elnök megpró­bálta leváltani Noriega tábor­nokot. De az „erős ember” befolyása alatti panamai tör­vényhozás őt menesztette az államfői tisztből, Solis Pálmáti választotta meg elnökké. Az amerikai kormányzat gazdasá­gi intézkedésekkel próbálta ki­vívni Noriega távozását. Fel­függesztették a csatornahasz­nálati illeték folyósítását és a Panamában működő amerikai vállalatoknak megtiltották, hogy adót fizessenek. A pana­mai államkasszát így 300 millió dolláros érzékeny veszteség érte, de Noriegát nem sikerült eltávolítani. Washington ezek után min­den reményét a májusi el­nökválasztásba vetette. Bár értékelése szerint az Egyesült Államokkal rokonszenvező je­lölt kapta meg a szavazatok túlnyomó többségét, erre nem tudott bizonyítékot produkál­ni, mert a választási bizott­ság, külföldi beavatkozásra és csalásokra hivatkozva, felfüg­gesztette a szavazatszámlálást és megsemmisítette a válasz­tások eredményét. Így tovább­ra is az a kettősség maradt életben, hogy Washington Del Valiét ismerte el, de kényte­len volt a diplomáciai érint­kezést Solis Pálmával fenn­tartani, miközben pedig to­vábbra is követelte Noriega távozását és új, demokratikus választások megtartását. Múlit csütörtökön járt le hivatalosan mind a hatal­mától megfosztott, mind az ideiglenesen elnökké kineve­zett Solis Palma mandátuma. Washington már jó előre ké­szült erre az alkalomra, hogy ezt kihasználja Noriega távo­zásának kikényszerítésére. Washington, hogy nyomást gyakoroljon a Panama városi kormányzatra, külön ameri ka- közi értekezletet hívatott ösz- sze a „Noriega-problémára”, hogy kemény elítélő határoza­tot vívjon ki. EZ AZONBAN elmaradt. Sőt, az Amerikai Államok Szervezetének (AÁSZ) misz- sziója felszólította Washing­tont, hogy enyhítse Panama elleni gazdasági büntető- intézkedéseit és mondjon le a csatornaövezetben még állo­másozó haderőinek oly sűrű gyakorlatozásáról. Peru pedig azzal döbbentette meg a Bush- kormányzatot, hogy indítvá­nyozta: Washington egyezzen bele csapatainak határidő előtti kivonásába, és így cá­folja meg a Noriegához hű kormányzat vádját, miszerint az Egyesült Államok katonai jelenlétének meghosszabbítá­sára törekszik. Pénteken Panamavárosban a Noriegát támogató Francisco Rodriguez volt főszámvevőt neveztek ki az ország új, ideig­lenes elnökének, akinek 11 ta­gú kormányát hétfőn ünnepé lyesen beiktatták. Mint a hír- ügynökségek megállapították: Rodriguez folytatja a tábornok által körvonalazott politikát. Washington válaszul „zárolta” Panama ottani nagykövetsé­gét, s bejelentette: diploma­tái ezentúl nem érintkeznek Panamavárosban Rodriguez kormányával, amelyet nem is­mer el. Venezuela, Peru, Uru­guay, Kolumbia, Brazília. Chile és Argentína csatlako­zott az amerikai lépéshez, s hazahívta nagykövetét Pana- mavárosból. OLYAN HÍREKET szellőz­tetnek most Washingtonban, hogy a kolumbiai kábítószer- kufárok elleni, ez idő szerinti határozott fellépés nyomán ál lítólag újabb, Noriegát súlyo­san terhelő adatokra bukkan­tak. A „jól értesültek” min­denféle akciók terveiről tudni vélnek, köztük még Noriega elrablásának megszervezéséről is. Ami a panamavárosi „erős embert” illeti, ő ismét csak arra hivatkozik, hogy egye­sek Washingtonban minden­képpen meg akarják szegni az 1977-es csatornaszerződést, s ez áll akciójuk hátterében. A feszültség mindenesetre Pana­mában és körülötte rendkívül megnövekedett ezekben a na­pokban. Árkus István j Grósz Károly hazaérkezett Finnországból A fiatalok közül kell vezetőt választani (Folytatás az 1. oldalról.) koordinációs közösségre. Hoz­zátette: az ő életkorában már nem kell tanulni, A párt jö- -VŐjp.-. szempontjából szeren­csésebb lenne a fiatal korosz­tályból vezetőket választani. Eljött az ideje — hangsú­lyozta —, hogy az MSZMP ve­zetése tervszerűen építkezzék, s próbálja ki azokat a ká­dereit, akik a jövőben a párt- politika irányítói lehetnek. Ehhez ez a konstrukció lehe­tőséget teremt. Kijelentette: a főtitkári tisztségre nincs szükség. Nem vállalja a koordinátori tevé­kenységet, mert a mozgalom­nak ez nem érdeke, s szemé­lyes ambíciót sem érez ez iránt. A pártban viselt funk­ciójából nyugállományba vo­nul, a politikai közéletben azonban részt kíván venni. Ha a kongresszuson, illetve az azt követő választási rendszerben bizalmat kap a pártvezetésben való részvételre, megtisztelte­tésként értékeli, s jó szívvel vállalja. Véleménye szerint szükség van a politikában olyanokra, akik realistább mó­don képesek a kibontakozást elősegíteni és támogatni. Amennyiben a küldöttek vagy az általuk választott testület nem így vélekedik, levonja a konzekvenciát. Kijelentette: politikai nézeteit nem sűrűn változtatja, részkérdésekben azonban megfelelő ellenérvek hatására . hajlandó a korrek­cióra. Egy következő kérdés az El­lenzéki Kerekasztal személyé­vel — nevezetesen a Münnich Ferenc Társaság tanácskozását üdvözlő levelével — kapcsola­tos kijelentésével összefüggés­ben hangzott el. A főtitkár hangsúlyozta: hite és meggyő­ződése szerint köszöntötte a tagságot. Nem hisz abban, hogy bármilyen érdekeket, tö­rekvéseket sértett volna az üdvözlettel. Leszögezte: a Münnich Ferenc Társaság nem a párton belüli valamely moz­galom vagy irányzat, hanem önálló politikai tömörülés, amelyben nagyon sok párton- kívüli is helyet foglal. Hozzátette, hogy a reform­korok hétvégi országos találko­zójukra az elnökség három másik tagját hívták meg. Ezt a reformkörök minősítéseként értékelte. Ezzel összefüggésben kijelentette: nem tartozik sem­milyen irányzathoz, áramlat­hoz; ahhoz az elkötelezett po­litikai közösséghez tartozónak vallja magát, amely a szocia­lizmust szolgálja. Érdekes sorozatok a TIT-ben Évnyitó a szabadegyetemen Tekintettel a társadalmi-po­litikai élet gyorsuló változá­saira, a TIT József Attila Szabadegyeteme ez évi kur­zusain olyan új sorozatok in­dítását tervezi, amelyeken ne­ves filozófusok, közgazdászok, politológusok, jogászok .meg­próbálják hozzásegíteni az ér­deklődőket az időszerű társa­dalmi, politikai és gazdasági folyamatok jobb megértéséhez — hangoztatta kedden a Kos­suth Klubban tartott sajtótá­jékoztatón dr. Császár Ákos akadémikus, a József Attila Szabadegyetem Tanácsának el­nöke. Bár kész receptek adá­sára nem vállalkoznak, de egyes törvényszerűségek ma­gyarázatával, bizonyos ismere­tek közlésével eligazítást ad­nak a jelenleg leginkább ér­deklődésre számot tartó kér­désköreiben. Egyebek között foglalkoz­nak az új politikai struktúrák kialakulásával, a politikai in­tézményrendszer, a többpárt­rendszer kérdéseivel, valamint a gazdasági megújulás lehet­séges útjaival. Az egyik jog- tudományi sorozat például a jogállamiság kérdéseit tár­gyalja. Érdekesnek ígérkeznek a történelmi sorozatok, ame­lyek egyebek között ismertetik Erdély történetét, valamint a Habsburgok szerepét a magyar történelemben. A szociológiai sorozatok egyike a társadalmi folyamatokat feltáró videós alkotásokkal ismerteti meg a közönséget. Pszichológusok elemzik a mindennapi élet konfliktushelyzeteit, s ennek során tudatos, konstruktív életvitelű modelleket mutat­nak be. A speciális kollégiumokra szeptember 11. és 22., a diák­szabadegyetemre október 2—6. között várják a jelentkezőket a TIT Budapesti Szervezeté­ben, VIII., Múzeum utca 7. szám alatt. Külföldi események — egy mefiidcstfeeín

Next

/
Thumbnails
Contents