Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-06 / 210. szám

1989. SZEPTEMBER 6., SZERDA 3 Megmaradt a pándi meggy Soványka gyógyír Idén alig akad olyan gyü­mölcs, amelyből ne kellene rekord mennyiséget betakarí­tani. Már a nyár elején bebi­zonyosodott, hogy rendkívül kedvezőek a kilátások a kaj­szibarackból, meggyből, szil­vából, de úgy tűnik, hogy a bőség értékesítési nehézsége­ket jelent. Példa erre a fóti Vörösmarty Termelőszövetke­zet. A cseresznye értékesítése még nem okozott gondot, hi­szen a nyolc és fél vagonnal elégedettek lehetnek. Az érés időszakában beköszöntött eső­zéstől a szemek felrepedtek és minőségük romlott. A szövet­kezetnél abban bíztak, hogy majd a meggytermés kárpó­tolhatja a kiesett veszteséget. A Dunakeszi Hűtőház köz­vetlenül az érés előtt fel- mondta a téesszel kötött szer. ződést. Ráadásul a Dunakeszi Konzervgyárba leszállítottak 3 vagonnyi pándi meggyet, de abból kettőt visszaküldték. Hasonló balsors kísérte az exportküldeményt is. Mint hírlik, egyedül a szedd magad akció jelentett gyógyírt a ki­esett veszteségek pótlására. Tízezer dolláros tandíj A menedzser és a menedzsment A budapesti Nemzetközi Menedzser Központban az előzetes terveknek megfele­lően a hét elején megkezdték a fiatal vezetők képzési prog­ramját. A tíz hónapos angol nyelvű tanfolyam résztvevői a piacorientált menedzsment és az üzleti munka általános ismereteit, tudnivalóit sajátít­ják el. A programot a kül­földi egyetemekkel közösen alakították ki, és a tanfolya­mot nemzetközileg elismert magyar és külföldi professzo­rok vezetik. Az első szemeszterben a hallgatók a menedzsment több funkcionális területén (pél­dául a számviteli ügyintézés, a szervezetek makro- és mik- roszintű tevékenysége, a szá­mítógépek alkalmazása a mar­keting terén) kapnak alapis­mereteket. A második sze­meszterben a pénzügyekről, a termelésirányításról, az embe­ri erőforrások menedzselé­séről szereznek információkat, a harmadik szemeszterben pedig az elsajátított ismere­tek összefoglalására és alkal­mazására kerül sor. A prog­ram külföldi vállalatoknál helyszíni gyakorlatokkal zárul. A hallgatókat az Egyesült Ál­lamokban, Franciaországban, Olaszországban, Finnország­ban, Ausztriában, Dél-Koreá- ban és Kanadában fogadják. A sikeres vizsga után a hall­gatók lehetőséget kapnak ar­ra, hogy az Egyesült Államok­ban a pittsburgi egyetemen folytassák tanulmányaikat. Az első alkalommal indított prog­ramra több mint hetvenen jelentkeztek. A felvételi vizsga után 28 hallgató kezdte el tanulmá­nyait. A tandíj 600 ezer forint (mintegy 10 ezer dollár), en­nek felét a Magyar Hitelbank Rt. visszatéríti azoknak a szponzorvállalatoknak, ame­lyek a banknál vezetik szám­lájukat. A menedzserképzést ösztöndíjjal támogatja a Ma­gyar Gazdasági Kamara és az Ipari Minisztérium is. Tombolt a felvásárlási láz Tomiék sem győzték a rohamot Stílszerűen szólva, ismét erősen zsebbevágónak bizo­nyult a legutóbbi hús- és ház­tartási vegyiáruk áremelkedé­se. Az elmúlt héten a jól érte­sültek szatyorszám vásárolták fel a különböző mosószereket, Cegléden a 200. számú ABC. Rákóczi úton levő üzlet­vezetője, Győré József né el­mondta, hogy akadtak olyan vevők, akik 20-30 kiló mosó­port is hazavittek. Tulajdon­képpen az elmúlt hét végén már kiürültek a polcok. Voltak üzletek, ahol a meg­szokott árbevétel dupláját könyvelhették el. A közeli napokban azonban jön az utánpótlás és ismét teljes lesz a választék; igaz, már az új, a módosult árakon. Pilisvörösváron, a Fő utca 71. szám alatt levő boltban, amely a Nyugat-Pest Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat üzlete, Ifeinger Ist­vánná boltvezető elmondta, hogy őket még nem is érte­sítették az árváltozásokról, de a vásárlók szorgalmasan fel­keresték üzletüket. Fogytak a közkedvelt mosószerek, mint például a Tomi Super család, Biopon, Flóraszept, Ultra. Ke­lendőnek bizonyultak a legvál­tozatosabb fogkrémek, szappa­nok is. Amikor már valóban „dühöngött” a fogyasztói ro­ham, kaptak 300 ezer forint értékű mosószert, amelynek több mint 80 százaléka elfo­gyott. Akik később eszmél­tek, már kénytelenek máshol beszerezni az említett mosó­szerfajtákat. Mivel kétheten­te kapnak árut, s az újabb rendelés összeállításával még várnak, így jó néhány nap is eltelik addig, amíg ismét meg­érkezik az igényelt áruszállít­mány. Sződligeten, a Vác és Kör­nyéke Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat Somogyi Béla utcában működő 6-os számú boltjában az üzlet kiszolgáló­személyzetét, miként azt Illés Emilné boltvezető elmondta, nem érte váratlanul az elmúlt hét közepétől beinduló felvá­sárlási láz. Sőt, a várható ro­hamra fel is készültek. Arról nem tehettek, hogy a főváros­ban levő Alfa Füszért nem szállította az igényelt, mintegy 200 ezer forint értékű árut, s így a meglevő készletből tud­ták csak a fogyasztókat kiszol­gálni. Az elmúlt hét péntek­jén és szombatján 50-70 ezer forinttal nagyobb bevételeket könyvelhettek el. Ez egy olyan kis üzletnél, amelynek a napi árbevétele mindössze 80 ezer forint, igazán elismerésre mél­tó teljesítmény. Az üzlet vezetőnő egyúttal szólt arról is, hogy az úgyne­vezett töltelék húsféleség a szokott mennyiségben talált vevőre. Különösebb idegeskedéstől és indulatoktól mentes napo­kat tudhattak maguk mögött a kereskedők, ami egyúttal azt is jelzi, hogy a lakosság kénytelen-kelletlen már hoz­zászokott ahhoz, hogy érik meglepetések. Gyócsi László Új híd a Dunán Űjabb szakaszához érkezett az JVlO-s budapesti autópálya­körgyűrű építése — kedden emelték be a Budafok-Háros- tól á Duna felett a Csepel-szi- getre átívelő autópályahíd utolsó acélszerkezeti elemét. A 750 méter hosszú, 22 méter széles híd szerkezetét a Ganz Acélszerkezet Vállalat készí­tette el és a Hídépítő Vállalat építette meg. Négy sávban közlekedhetnek majd rajta a járművek. A hídépítés érdé- kessége, hogy a két parttól in­dult a Duna közepe felé ha­ladva a szerkezeti elemek ösz- szeillesztése, s ä Clark Adám úszódaru segítségével most került helyére az összekaposo lódó utolsó 100 tonnás elem. Ezután hátra van még a pá­lyalemezek felerősítése a híd­szerkezetre, s jöhet a sima aszfaltrétéit-'bbrítás. Egyéb­ként a második világháború után ez az első olyan, a Nagy Dunán átívelő híd, amelyet új nyomvonalon építettek ki. A 900 millió forintos hídbe- ruházás fontos része a világ banki hitelből megvalósuló au­tópálya-körgyűrű építésének. Az 1990 végére elkészülő, ősz szesen 14,9 kilométer hosszú félgyűrű — mint ismeretes — Budapest alatt az M5-ös Kecs­kemétre futó, illetve a budai oldalon a pécsi 6-os utat köti majd össze a Csepel-szigeten áthaladva. Az átadás után érezhetően csökken majd a főváros útjainak zsúfoltsága, a jelenleg még kényszerűen Bu­dapest utcáit terhelő forgalom jelentős része elkerülheti a vá­rost. A gazdálkodó fiatalok Aki keres, az PETÁK Idén alakult meg a Pest Me­gyei Társadalmi Szervezetek közösségi célú munkavállalá­sainak egyesülése, a PETÁK. Derda Sándor, a DEMISZ Pest megyei titkára reményt keltőnek tartja a cégbírósági bejegyzésen már átesett, tíz alapítóval létrehozott egyesü­lést. Alapvetően az ifjúsági szervezet tagjaira épül, de természetesen segíti, jó taná­csokkal látja el mindazon társadalmi szervezeteket, ame­lyek hozzájuk fordulnak. A titkár elmondta, hogy már az elmúlt év őszén hoz­záláttak saját gazdálkodási szervezetük megteremtéséhez. A Pénzügyminisztérium ré­széről Köteles Margit, míg az APEH-től Fodor Anikó osz­tályvezetők segédkeztek. Több­ször konzultáltak közgazdász és jogász szakemberekkel, amíg az útmutató végül is Fodor Anikó szerkesztésében, kétezer példányban megje­lenhetett. Derda Sándor példákat em­lített arra. hogy az utóbbi évben milyen munkaterülete­ken végeztek kisebb-nagyobb értékű munkákat a fiatalok. Tavaly a Pest megyében mű­ködő ifjúsági szervezetek vál­lalkozó kedvű közösségei kö­zel 40 millió forintot hoztak össze. Ennek negyven száza­léka maradt meg közösségi célokra, kisebb részét adták személyeknek, míg a többit el­vitte az adó. Az a negyven­százaléknyi pénzösszeg is nagy segítséget jelentett, hi­szen kirándulásokat, rendez­vényeket, különböző összejö­veteleket finanszírozhattak belőle. Számos nagyvállalat­nál, így köztük a DKV-nál üzemi rekonstrukciós mun­káknál végeztek el nagy érté­kű megbízatásokat a helyi fia­talok. Reménykeltőén halad a Pest Megyei Demokratikus Ifjúsági Szövetségen belül a megyei fiatalok lakásgondjain enyhítő akció. Eredmények várhatók ezen a téren Vácott, Cegléden és Szigetszentmik- lóson. A PETÁK főállású könyve­lőt foglalkoztat gazdálkodási tevékenységének ellátásához. A kétezer példányban kinyom­tatott működési útmutató költségeinek egy részét saját meglevő pénzalapjukból fi­nanszírozták. Gy. L. Erdőkerülővé avatott lakók Kerítés meiiett nem jó lakni Kell-e nekünk vadaspark vagy sem? Bizonyára egészen másként válaszol a kérdés­re az, aki a pult, illetve ke­rítés egyik, illetve másik olda­lán áll. A vita ugyanis épp a fent említett kerítésből kerekedett, amelyet a Pilisi Parkerdő Gazdaság húzott fel Dunabog- dány mellett abból a célból, hogy túloldalán újabb vadá­szati paradicsommal örven­deztesse meg az arra áhítozó- kat. Elsősorban persze a kül­földi vadászok élvezhetik a zöld sport örömeit, a parkerdő gazdaságnak pedig ugyancsak nem kevés örömöt okoz az ebből származó tőkésdeviza­bevétel. A vadaspark mellett élők, nyaralók persze másképp vé­lekednek a dologról, őket nem érdekli a parkerdő gazdaság felemelkedése. Ám annál in­kább az az ösvény, amelyet eddig legnagyobb megelégedé­sükre használhattak az erdőn keresztül, s amelyet most el­zár előlük a szigorú drótkerí­tés. Értik ők, hogy a vadas­park létesítése gazdasági, ho­vatovább népgazdasági érdek, de ha már ott a kerítés, miért nem lehet azon két kaput nyitni, így továbbra is átjár­hatnának. A Pilisi Parkerdő Gazdaság vadászati főelőadója, Csada Ferenc szerint ennek megvan a maga oka. A kétszáztíz hek­táros területen már jelenleg is negyven szarvas él. s a ter­vek szerint tovább folytatják a telepítést, egy hektárra egy szarvas, muflon, s egyéb nagyvad esik majd. Márpedig ezek az állatok alaposan meg­kergethetik az éppen arrajá- rót. Csoportos, szervezett láto­gatásra a jövőben is lesz lehe­tőség, de arra nem, hogy egyenként csellengjenek az er­dőben. Minden nagykapu mellett van egy kisebb, ám ahol kicsi sincs, ott kibontják a kerítést, ez történt — a vadászati fő­előadó szerint — a vadaspar­kot körülölelővei is. Bár csak feltételezés, de valószínűleg nem teljesen alaptalan, hogy a környékbeliek nem csupán az út elvesztését sérelmezik. Korábban előfordult, hogy orvvadászaton kapták egyik­másik arra lakót, viszont a kertekben keletkezett vadkár­térítést senki sem mulasztotta felvenni. A kerítés tehát nem csupán belülről kifelé, de for­dítva is véd ... Az ott élők szerint lehetne más területet is találni a va- tíaspark létesítésére, ám az il­letékes szerint épp ez a leg­megfelelőbb: kellőképpen ta­golt, völgyekkel, dombokkal díszített. Egyébként, máshol is állnak víkendházak, az ott la­kók bizonyára éppúgy rekla­málnának! Kinek van hát igaza? A maga szempontjából mindkét félnek, ám a terület gazdája a parkerdő gazdaság, így a kérdésfelvetés akadémikus jel­legű. Az ott élők nem tehet­nek mást, bele kell nyugod­niuk, hogy gyalogútjuk né­melyest meghosszabbodik, s meg kell békülniük a szom­szédságukba telepített vadas­parkkal is. N. A. SPENÓT, SÓSKA, SALÁTA Jelzik a radkaktivitást A csernobili sugárszennye­zés hatása még ma is komoly gondot okoz Svédországban. Fogyaszthatatlan több terüle­ten a hal- és vadhús az igen magas sugárszennyezettság miatt — mondották a napok­ban a hazánkban tartózkodó svéd környezetvédelmi szak­emberek. Magyarországon is több ezer Becquereles sugár­szennyezettséget mértek 1986- ban egyes tejmintákban, vad­húsokban, igaz, ezek az élel­miszerek nem kerültek fo­gyasztásra. Mi a helyzet ma az országban? — érdeklődött Kiss Bélától, az Állategészség­ügyi és Élelmiszervizsgáló Szolgálat radiológiai osztály- vezetőjétől az MTI munkatár­sa. — Mi is mértünk idén az első félévben 1563 Becquerelt egy Finnországból behozott rénszarvashúsban. Ehhez ké­pesít igazán megnyugtatóak, lényegében a csernobili ese­mény előtti szintet jelzik a hazai háziállatoknál, vadak­nál végzett vizsgálatok. A ser­téseknél és a szarvasmarhák­nál átlag 6,8, a juhoknál 3,8, a vaddisznóknál 1,2 Becquerelt mértünk húskilogrammonként. A tejnél 1,2-es az átlagérték literenként. Ezek az átlagok, de a csúcsok sem túl magasak, a húsoknál 22, a tejnél 8 Bec- querelről lehet beszélni. 1986-ban az első nagy terhe­lést a jódizotópok adták, de ezek igen gyorsan elbomlot­tak. A kisebb részben hazánk­ba kerülő cézium 134-es is vi­szonylag már hamar, két év alatt, a nagyobb mennyiség­ben az országot terhelő cé­zium 137 is lényegében a ta­lajba mosódott, és csak a nö­vények gyökerei veszik fel igen kis mennyiségben. 1986 ©lőtt, évente 2000-3000 mintát vettek a megyei ellen­őrző laboratóriumaink, a cser­nobili erőműrobbanás évében viszont 40-45 ezret. Még 1937- ben, majd 1988-ban is 20 ezer volt a minták száma, s idén az első félévben is 10 ezer Mivel a szennyezettségi szin­tek erőteljesen csökkentek, a második félévre már 'kidol­goztunk egy csökkentett min­taszámú megfigyelési sziszté­mát. Ha kevesebb számú mintá­val is, de folyamatosan nyo­mon követjük a húsok, a tej szennyezettségén kívül a kör­nyezet terhelését is. Így ha­vonta az egész országban, meghatározott gazdaságoknál vizsgáljuk a takarmányt, il­letve tavasszal és ősszel az in­dikátor növényeket, például a spenótot, a sóskát, a salátát. Ezek a növények különösen jól jelzik a sugárszennyezett- séget. Ma már a mért értékek országszerte azt bizonyítják, hogy az 1985-ös nagyságrend­re állt vissza az élelmiszerek radioaktivitása — mondotta Kiss Béla. Egyedi megoldás lesz Az utazás állampolgári jog Nincs még konkrét döntés az NDK-állampolgárok ügyé­ben — hangzott el az Ország- gyűlés külügyi bizottságának tegnapi ülésén. „Akár tetszik, akár nem”, Magyarország érintett az ügyben, érdekelt mihamarabbi megoldásában. Somogyi Ferenc államtitkár elmondta, hogy egyedi meg­oldás születik majd; ennek mibenlétéről azonban nem adott bővebb felvilágosítást. Azt azonban még hozzátette: az egyedi megoldás azt jelenti, hogy nem kívánnak prece­denst teremteni. Az utazáshoz, illetve a lakó­hely szabad megválasztásához való jog a magyar állampol­gárok alapvető joga. Ezt mondja ki a külföldre utazás­ról és az útlevélről, illetve a ki- és bevándorlásról szóló törvénytervezet, amelyet a külügyi bizottság megvitatott. Gyakorlatilag mindenfajta korlátozást feloldanak. Ennek megfelelően megszűnik pél­dául a jogellenesen külföldön tartózkodás fogalma. Csökken­tik az útlevélfajták számát is, jövőre már egy új, kisebb méretű, számítógépes feldolgo­zásra alkalmas magánútlevelet rendszeresítenek. A testület végezetül Sebők János képviselő önálló indít­ványát tárgyalta. Az előter­jesztés kapcsán Berecz János, a bizottság elnöke úgy vélte, feltétlenül szükséges, hogy magyar részről elhatárolódja­nak az 1968-as csehszlovákiai beavatkozástól, de nem törté­nelmi ítéletet kell mondani. Azt indítványt a későbbiek­ben még tárgyalják.

Next

/
Thumbnails
Contents