Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-29 / 230. szám

1989. SZEPTEMBER 29., PÉNTEK Az utolsó csapatok is távoztak A televízió képernyőjén meg­jelenített filmet a CNN ame­rikai kábeltelevíziós társaság abból az alkalomból sugároz­ta. hogy Kambodzsából távo­zott az utolsó 26 ezer vietna­mi katona, aki annak az in­ternacionalista segítséget nyúj­tó erőnek volt a része, amely tíz év és kilenc hónappal ezelőtt a Hun Sen vezetése alatti demokratikus erők kéré­sére lépett a szomszédország földjére, hogy együtt küzdjön velük a rémuralom megdönté­sére. Pol Pót helyét azóta Khieu Sampan vette át, ezután a vörös khmerek élén és az ország Thaifölddel határos te­rületeiben folytatódott a pol­gárháború, az ottani dzsun- geles, nehezen járható része­ken. A kambodzsai kormány­erők veszteségeiről nem adtak ki összefoglaló jelentést, de Hanoi nemrég közzétette, hogy a segítséget nyújtó vietnami csapatokból mintegy harminc­ezren estek el a harcokban. A Hun Sen-kormónyzat csakúgy, mint a hanoi veze­tés és az ASEAN-hoz tartozó államok befolyásos körei, az elhúzódó polgárháború békés rendezéssel való megszünteté­sére törekedtek. Ezek egyik el­ső lépése a vietnami csapatok teljes kivonása volt. Abban az arányban, ahogy a phnompe- ni vezetés megszilárdult és katonailag is megerősödött, s javultak a megbékélés külső feltételei is, Hanoi 1982-ben megkezdte csapatainak fokoza­tos kivonását. Hét ízben csök­kentették a Kambodzsában le­vő vietnami csapatok létszá­mát, s legutóbb áprilisban már bejelentették,- hogy csupán öt­venezer vietnami katona tar­tózkodik a szomszéd országban, vagyis távozott onnan az oda- küldött teljes erő háromne­gyed része. Azt is közölték, hogy szeptember végére utol­só katonájuk is visszatér ha­zájába. Az utolsó vietnami katona távozása után a polgárháború erőteljesen fellángolt, elsősor­ban az ország nyugati és dél­nyugati, Thaifölddel határos részén. A polgárháborúban hatalom átmeneti megosztásá­ban, a nemzetközi ellenőrzés mellett megtartott választá­sokban, követi majd a gya­korlati lépések sorozata, amely elvezet a teljes kambodzsai megbékéléshez. A vörös khme­rek azonban világossá tették, hogy csak a phnompeni kor­mány teljes fegyverletétele és az ország átadása a Szihanuk— Khieu Sampan—Sonn San szö­vetségnek, lehet számukra tár­gyalási alap. Ellenkező eset­ben csak a polgárháború foly­tatása az alternatíva. Ezek után nem meglepő, hogy Hun Sen csakúgy, mint a hanoi vezetés, a párizsi tárgyaláson feltételül szabta, hogy a vörös khmereket nem vonják be a leendő koalíciós kormányba. Ezt az ellenzék elutasította, s így a rendezés egyelőre zsák­utcába került. Véget kell vetni a fegyverszállításoknak Ezek után mégis az eredeti tervek szerint került sor a vi­etnami csapatkivonásra. Phnompen most erőteljes dip­lomáciai akciókba kezdett. Hun Sen Bangkokba látoga tott, s arra kérte a thaiföldi vezetést, hogy közvetítsen egy tűzszünet létrehozásában. A bangkoki kormányzat felhí­vást is tett közzé erről a kam bodzsai harcoló felekhez. A phnompeni kormányon kívül azonban minden más polgár- háborús fél elutasítással vá­laszolt. Hun Sen azt is igyekezett elérni bangkoki látogatásakor, hogy a thaiföldi kormány ne engedélyezze a kambodzsai fegyveres csoportok kiképzését és állomásozását határvidékén. S tekintve, hogy a Peking és Washington által szállított fegyverek Thaiföldön át jut­nak el az ellenzéki fegyvere­sekhez, Hun Sen e „tranzitte­vékenység” felfüggesztését is felvetette. Az idegen hatalma­kat pedig arra szólította fel, hegy vessenek véget fegyver- szállításaiknak, mert ezekkel további vérontást okoznak Kambodzsa sokat szenvedett népének. Arkus István Katonailag egyiajta pati- jelyzet keletkezett. A phnom- seni kormány most már a vi- ;tnami segítségnyújtás nélkül s képes kitartani, de ahhoz tincs elég ereje, hogy kiverje íz országból a fegyveres el- enzéket. A kormányellenes ;rők, ha minden erejüket be­vetik, ki tudnak csikarni je- entéktelen területnyereséget, ie nem tudják áttörni a fron­tot. A polgárháború újabb fel- ángolása azonban megint sok ^áráldozatba kerül nemcsak a aarcolók oldalán, hanem a bé- Kás lakosság körében is. Különösen súlyossá válik an­nak a mintegy milliónyi kam- Dodzsainak az élete, aki a har- :ok elől a szomszédos Thai­földre menekült, s a határ túl­só oldalán felállított menekült­táborokban él. E vidéket a vö­rös khmerek elzárták Kam­bodzsától, sőt fegyvereseik kényükre-kedvükre garázdál­kodhatnak, hiszen itt rendez­ték be kiképzőközpontjaikat, főhadiszállásaikat, s innen kül­dik a hadi utánpótlást is a másik oldalon harcoló egysé­geiknek. így ezek a menekül­tek valóságos foglyokká vál­tak e táborokban. De van egy politikai csapda is a katonai patthelyzet mel­lett. Szihanuikot, aki 1978 előtt harminc éven át volt külön­böző formákban Kambodzsa uralkodója, jelenleg az ellen­zék vezetőjének elismerik. De a harctereken a prímet a vö­rös khmerek játsszák, mivel nekik van az ellenzékiek kö­zül a legnagyobb fegyveres erejük. Vagyis: ha kihagyják őket a békés rendezésből, ez annyit jelent, hogy a polgár- háború szinte változatlan he­vességgel folytatódik a nélkü­lük létrejött koalíciós megol­dás ellenére. Ha viszont be­vonják őket a koalíciós kor­mányba, szinte bizonyos, hogy kísérletet tesznek a hatalom erőszakos megszerzésére, hogy visszaállítsák egyeduralmukat. Amerikai kommentátorok is felvetik ezt, s arról cikkeznek, hogy a vörös khmerek ismét vérfürdőt rendeznek Kambod­zsában. A nemrég megtartott pári­zsi nemzetközi értekezlet is ezen az ellentmondáson bukott meg. Pedig úgy tűnt, hogy a világhatalmak és az ASEAN- országok közreműködésével létrejött elvi megállapodást a fCülföfldi események egy mondatban Honoluluban hetvenegy éves korában elhunyt Ferdinand Marcos, a Fülöp-szigetek volt elnöke. A Felmentette az Ukrán KP KB csütörtöki ülésén első titkári tisztségéből Vlagyimir Scserbickijt, és Vlagyimir Ivasko másodtitkárt választották az ukrán párt vezetőjéül. A Rafszandzsani iráni államfő kívána­tosnak tartaná, ha a külföldre kivándorolt értelmiségiek haza­térnének: csak az Egyesült Államokban több mint 240 ezer irá­ni értelmiségi tartózkodik. A Az NSZK-ban a Bundestag bel­ügyi bizottsága a külügyihez hasonlóan előremutatónak tarta­ná, ha feloldanák a Magyarországgal fennálló vízumkényszert. A Roland Dumas francia külügyi államminiszter a jövő év ele­jén Albániába látogat — jelentették be Tiranában. A Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Államtanács elnöke fo­gadta Várnában csütörtökön a szocialista országok kommunis­ta és munkáspártjai nemzetközi kérdésekkel foglalkozó KB- titkárait. A Csütörtökön újabb 20 százalékkal értékelték le a lengyel zlotyt a dollárhoz képest. A A Magyar Népköztársaság új stockholmi nagykövete, Hajdú József csütörtökön átadta megbízólevelét XVI. Károly Gusztáv svéd királynak. Moszkva Mihail Corbacsovot az NDK-ba várják Mihail Gorbacsov október 6—7-én látogatást tesz a Német Demokratikus Köz­társaságban, hogy részt ve­gyen az NDK kikiáltásának 40. évfordulója alkalmából ren­dezendő ünnepségeken. A szovjet vezető tárgyalni fog Erich Honeckerrel, az NSZEP KB első titkárával, az állam­tanács elnökével is. Dmitrij Jazov védelmi mi­niszter október 1—6. között az Egyesült Államokba lá­togat. Az út a két nagyha­talom közötti katonai párbe­széd folytatása lesz. DROGBÁRÓK A kolumbiai drogbárók azzal fenyegetőznek, hogy elrabolják Bush elnök egyik gyermekét vagy valamelyik vezető beosz­tású amerikai politikust, ha a washingtoni és a kolumbiai kormány nem biztosít számuk­ra amnesztiát. A hírt meg nem nevezett hírszerzési forrásra hivatkozva szerdán közölte a Newsday című New York-i lap. A források szerint a legna­gyobb veszély Bush elnök 30 eves lányát, Dorothyt fenyege­ti A gyermekeket egyébként már korábban szigorú védelem alá helyezték, ám az esetleges elrablásukról szóló jelentés most először látott napvilágot — állítja az újság. Nem szívlelik az amerikai támaszpontokat Dem Quay le tárgyalásai szerint egy ilyen amerikai lé­pés arra ösztönözné a Szovjet­uniót, hogy megerősítse a viet­nami Cam Ranh támaszpont­ját, s meghosszabbítsa katonai jelenlétét Dél-Ázsiában. Dán Qayle közlése szerint Washington egyelőre nem ter­vez hasonló lépést: ő maga tatásoknak a bővítéséről tár­gyalt,- amelyeket Szingapúr már jelenleg is nyújt az ame­rikai haditengerészet és a lé­gierő egységeinek. A találkozót követően az amerikai alelnök ellátogatott egy menekülttáborba, ahol több ezer, Nyugaton leteleped­ni kívánó vietnami menekült él. SZITA A VASFÜGGÖNYBŐI Az idők változásának újabb szembeötlő jeleiként emelte ki csütörtökön két vezető brit napilap tudósítója az új magyar kivándorlási törvény parlamenti jóváhagyását, illetve a Sza­bad Európa Rádió budapesti irodájának megnyitását. A The Daily Telegraph azt ugratta ki jelentésének címében, hogy Magyarország „szitát” csinál a vasfüggönyből, a The Inde­pendent budapesti tudósítója pedig azon álmélkodott és évő- dött, hogy Magyarország immár saját fővárosában köszönti az „USA-imperializmus hangját”. A konzervatív The Daily Telegraph tudósítója, Daniel Jonson így kezdte jelentését: „A vasfüggöny minden eddiginél ha­sonlatosabbá vált a' szitához, amikor Magyarország újonnan pluralisztikus parlamentje tegnap félresöpörte a korlátokat emelő emigrációs törvényeit. Tette ezt abbeli igyekezetében, hogy javítsa kereskedelmi kapcsolatait az Egyesült Államokkal. Washington kilátásba helyezte, hogy Magyarországnak ugyan­olyan kereskedelmi státust biztosít, mint a nyugati demok­ráciáknak.” A londoni lap emlékeztetett arra, hogy az 1890. január 1-jén hatályba lépő új kivándorlási törvényt alig három héttel az­után fogadta el az Országgyűlés, hogy „Magyarország meg­kockáztatta Kelet-Berlin haragjának magára vonását, amikor eltépte égy 1969-es megállapodásukat és több mint 21 Ofló kelet­német menekültnek megengedte a határátlépést Ausztriába.” A Győzelem Érdemrend nélkül Egy kitüntetéssel kevesebb ÍJülön rendeletben fosztot­ta meg a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége a néhai pártfőtitkár Leonyid Brezsnyevet a Győzelem Ér­demrendtől. Brezsnyevnek 1978-ban ítélték oda a legma­gasabb szovjet katonai kitün­tetést, amelyet csak a máso­dik világháború menetére döntő hatást gyakorló hadve­zérek kaptak meg. A TASZSZ által csütörtökön nyilvánosságra hozott rende­let a néhai Brezsnyev mar­sall megfosztását a kitüntetés­től azzal indokolja, hogy a 11 évvel ezelőtti rendelet nem vette tekintetbe az 1943 no­vemberében alapított, s ma is a legmagasabb szovjet kato­nai elismerés adományozási előírásait. Az érdemrendet eddig alig egy tucatnyian kap­ták meg, többek között Sztá­lin és Zsukov marsall, a kül­földi hadvezérek közül pedig De Gaulle tábornok és Mont­gomery marsall. Az utóbbi esztendőkben a szovjet sajtó hasábjain mind több szó esett az érdemtele­nül szerzett rendjelek, hősi címek sorsáról, de e tekintet­ben többnyire a hagyomány- tisztelet kerekedett felül, nem került sor látványos „csillag­szaggató” döntésekre. A Győ­zelem Érdemrend azonban mindenképpen kivételt jelent, éppen különlegessége, egyedi értéke miatt, s a szovjet tár­sadalomban már 11 esztendeje is voltak olyan vélemények, hogy Leonyid Brezsnyev ez­redesként. majd vezérőrnagy­ként — mint politikai tiszt — talán nem tudta döntően be­folyásolni a fasizmus elleni fegyveres küzdelem menetét. Sokan kétségbe vonták azt is, hogy évtizedekkel a második világháború után joggal kap­ta-e meg a marsalli címet i A magyar és a lengyel politikai változásokról Fontos eszmecserék az ENSZ-ben Igen fontos, hogy a piacgazdaságon alapuló gazdasági re­formok támasszák alá a magyarországi és a lengyelországi politikai reformokat. Ehhez Nagy-Britannia is kész messze­menő támogatást adni — jelentette ki az MTI tudósítójának kérdésére John Major, brit külügyminiszter. Major csütörtökön az ENSZ-ben tartott sajtóértekezletén a kérdésre kifejtette: London melegen üdvözli a magyar és a lengyel politikai és gazdasági változásokat, a nagyobb szabadságot. Tudatában vannak annak, hogy igen jelentős nehézségek állnak a magyar reformok út­jában, s ezek elhárításában az Európai Közösség, ezen belül Nagy-Britannia kész mind többoldalú keretben, mind a kétoldalú kapcsolatok alapján támogatást nyújtani. Most vizsgáljuk, mit tehet Magyarországért az EK, han­goztatta, majd a következő hetekben konkretizálódhat­nak a tervek. Nyilvánvalóan szükség lesz a Nemzetközi Va­lutaalap „kölcsöncsomagjaira” a két ország számára. Lengyel- ország vonatkozásában az adósságok átütemezésére, a hi­telezők párizsi klubjában — mondotta. Az ENSZ-ben Eduard Se- vardnadze szovjet és Horn Gyula magyar külügyminiszter találkozóján egyetértés volt ab­ban, hogy a kapcsolatokat mind a politikában, mind a gazdaságban korszerűsíteni kell, azokat a két országban végbemenő reformfolyamatok szintjére kell emelni. A szov­jet és a magyar diplomácia vezetője mintegy 40 perces, igen szívélyes, baráti légkörű megbeszélést folytatott az ENSZ székhelyén. Az MTI ér­tesülése szerint tárgyaltak a Varsói Szerződés helyzetéről, ezen belül napirenden volt a német kérdéskör. Sevardnadze tájékoztatást kapott az NDK-polgárok ügyé­ről, s kifejtette véleményét, hogy a fejlemények az érin­tett országokra tartoznak. Megvitatták az új európai tör­ténéseket, tejüntgttel a leg­utóbbi, NSZK-beli megnyilat­kozásokra. Horn Gyula a meg­beszélésen hangsúlyozta: ma­gyar érdek az is, hogy a Szov­jetunió és az NSZK kapcsola­tai pozitívan, zavartalanul fej­lődnek. Oskar Fischer, az NDK kül­ügyminisztere és Horn Gyula találkozóján kitűnt, hogy nem változott a két fél álláspontja az NDK-polgárok ügyében. Fischer kifejtette, hogy az NDK kormánya nem tervez változtatást a Magyarországra irányuló turistaforgalom sza­bályozásában. A két miniszter megállapodott abban, hogy a felmerülő kérdések tisztázásá­ra továbbra is érintkezésben maradnak. Horn Gyula igen szívélyes légkörű megbeszélést folyta­tott Hans-Dietrich Genscher- rel, az NSZK külügyminiszte­rével. Mint megállapították, a két ország kapcsolatai jól fej­lődnek. Az NSZK külügymi­nisztere ez alkalommal is kö­szönetét fejezte ki a magyar kormánynak az NDK-mene- kültek ügyében tanúsított ma­gatartásáért. Genscher hang­súlyozta, hogy mind az Euró­pai Közösség, mind az össze­sen 24 nyugati állam hathatós segítséget fog nyújtani a ma­gyar gazdaság fejlesztéséhez, ezzel a reformfolyamatok to­vábbi kibontakozásához. Az NSZK síkraszáll azért, hogy Magyarország gazdasági-keres­kedelmi téren további lehető­segeket kapjon az EK-ban. Horn Gyula csütörtökön ta­lálkozott a dán és a portugál külügyminiszterrel is, majd fogadta őt Javier Pérez de Cueilar, az ENSZ főtitkára. Horn Gyula további kétoldalú találkozók után ma este uta­zik haza. Szokatlanul hosszú, mintegy másfél órás megbeszélést foly­tatott csütörtökön az ENSZ- ben Eduard Sevardnadze szov­jet és Mose Arensz, izraeli külügyminiszter. A tárgyalások után Arensz azt mondotta a sajtónak, hogy a megbeszélések igen barát­ságos szellemben folytak és úgy fogalmazott, hogy a két ország lassan, „módszeresen” halad a kapcsolatok felvétele felé. Most megállapodtak ab­ban, hogy közös munkacso­portokat állítanak fel a közel- keleti kérdések tanulmányozá­sára. A kambodzsai események két főszereplője: Hun Sen és Szi­hanuk herceg Hallani sem akarnak a tűzszünetről Újra vissza a kőkorszakba? A menekülttáborok lakói a háború fogságában A buddhista pagoda jelleg­zetes, sok-sok szinten ismét­lődő kiszögelésein egymás mel1- lé rakott emberi koponyák ez­rei láthatók. Tovább, a tö­megsírokban, amelyeket fel­tártak, csontvázak nagy hal­mait mutatja a tv-kamera- man, amint felvevőgépével vé­gigpásztázza a környéket. „Itt ebben a megsemmisítő tábor­ban — hangzik a riporter hely­színi beszámolója — tíz- és tízezreket öltek meg, miután előzőleg kivégzöik, gondosan fényképet készítettek minde­gyikükről. így legalább nekik valami nyomuk maradt, csont­jaikon kívül is” — mondja keserűen az újságíró. — Azok­ról, akiket a „bűnösnek” kiki­áltott városokból és más tele­pülésekről hajtottak ki a dzsungelekbe, s végeztek ve­lük menet közben, még ennyi „emlék” sem maradt. Az isme­retlen csontvázak végtelen so­ra ma is őrzi sok helyütt az őserdőben e halálmenetek útvo­nalát. Eddig egymillióra be­csülték azoknak a kambod­zsaiaknak a számát, akiket az 1975-től 1978-ig hatalmon volt „vörös khmerek” küldtek a ha­lálba. A legújabb kutatások eredményeként azonban e ter­ror áldozatainak számát már mintegy kétmillióra teszik. Az „ideológia”, amelynek nevében a legmodernebb tűzfegyverek­kel kioltották ezeknek az ár­tatlan embereknek az életét, kőkorszakbeli volt. Azé, a még állati sorból alig kiemelkedett ősemberé, aki ellenségeinek te­kintett társaival szemben ér­zett vad gyűlöletét szabadon, gátlástalanul érvényesítette a legkegyetlenebb cselekedetek­ben. részt vevő Khieu Sampan ve­zette vörös khmerek fegyvere­seiről a Time című amerikai hírmagazin szerint eltérőek a becslések. Harcosaik számát 15-töl 60 ezer főben határoz­zák meg a különböző forrá­sok. Ehhez kell még hozzáad­ni Sonn San úgynevezett kék khmer és Norodom Szihanuk herceg csapatait. E két utóbbi gerillaerő elenyészően csekély a vörös khmerekhez képest. E három csoportosulásból álló ellenzéki csapatokkal a Hun Sen-kormány mintegy har­mincezer főt számláló hadse­rege harcol. Hozzájuk lehet számítani a milícia 100 ezres létszámú erejét is. A katonai és politikai helyzet csapdái Ázsiai kőrútjának utolsó ál­lomására, Malajziába érkezett csütörtökön Dán Qayle ame­rikai alelnök. A mindösze hétórás megálló során Qayle megbeszélést foly­tatott Mahathir Mohamad kor­mányfővel. Helyi diplomáciai források szerint Mohamad tár­gyalópartnere értésére adta: ■Kuala Lumpur nem venné jó néven, ha tovább erősödne a térségben az amerikai katonai jelenlét. Ezzel arra utalt, hogy a szingapúri kormány nemré­giben felajánlotta: a Fülöp- szigeteki amerikai támaszpon­tok felszámolása esetén haj­landó lenne területet biztosí­tani az amerikai csapatok szá­mára. A maláj .miniszterelnök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents