Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-29 / 230. szám

1989. SZEPTEMBER 29., PÉNTEK 3 Októberben folytatódik a szeptemberi ülésszak (Folytatás az 1. oldalról.) szegi képviselő a Grassalko- vich-kastély ügyében inter­pellált a miniszterelnökhöz. Köszönetét mondott Varga Im­re szobrászművésznek, hogy abban az időben is szorgal­mazta a ma még rendezetlen helyzet mielőbbi megoldását, amikor a városban nem volt képviselő. A helyiek örömmel fogadták Glatz Ferenc minisz­ter személyes érdeklődését és ígéretét arra, hogy a parla­ment hamarosan visszatér a kastély ügyére. Bár az utóbbi években több fórumon is tár­gyaltak arról, melyik megoldás a legjobb, az Országos Mű­emléki Felügyelőség és a vá­ros képtelen két alapvető gond­dal megküzdeni. Az egyik a kezelői jog rendezetlensége, a másik a kezelői jogon alapuló hasznosítás szabadságának mértéke. Kulcskérdés ugyanis a felújításhoz szükséges anya­gi fedezet előteremtése, s ha ezt kormányzati, vagy tárca­szinten képtelenség megolda­ni, akkor az említett két felté­telt kell határozott és gyors intézkedéssel rendezni. A képviselő a továbbiakban azt kérte, hogy a helyi önkor­mányzat kapja meg a döntés jogát, ezért a kastély kerül­jön Gödöllő város birtokába, méghozzá térítésmentesen. Az interpellációra Glatz Fe­renc művelődési miniszter vá­laszolt, azzal kezdve, hogy ok­tóberben a tárca a T. Ház elé akarja terjeszteni az épülettel kapcsolatos elképzeléseit. Kö­szönetét mondott Papp István tanácselnöknek is azért, mert több esztendőn keresztül fá­radságot nem kímélve kilin­cselt a kastély ügyében és Varga Imre képviselőnek, aki befolyását felhasználva száz­milliókat „szerzett” a karban­tartási munkákhoz. A kor­mányzat asztalán jelenleg há­rom variáció fekszik. Az egyik szerint az épületet a város la­kossága kapná meg, míg a má­sik megoldás szerint a műem­léki felügyelőség birtokába ke­rülne. A harmadik: a Művelő­dési Minisztérium veszi át a kezelői jogot. Glatz Ferenc szerint a kastély kezelői joga azé legyen, aki a leginkább tudja biztosítani a gazdasági és kulturális hasznosítás felté­teleit, az össznemzeti céloknak megfelelően. A végső döntésié tehát októberben kerül sor. A miniszter válaszát Roszik Gábor és a Parlament is elfo­gadta. Az ülésszakon alakult de­mokratikus ellenzéki képvise­lőcsoport vezéralakja, Király Zoltán is szót kért: az MSZMP és egyes társddalmi szerveze­tek „vagyonátmentési kísérle­teinek” törvényességét kívánta Mostanában, van mit megbeszélni a szünetekben is Roszik Gábor tisztázni. A Pénzügyminiszte­ri válaszból kitűnt, hogy a kezelői jog átruházását ez év nyara óta immár törvény tilt­ja. A csütörtöki munkanap vál­tozatos témái jól tükrözik a falakon kívül zajló közéleti viták főbb kérdéseit. S ez nemcsak az interpellációkra igaz: a képviselőtestület által elfogadott két. nyilatkozat is aktuálpolitikai kérdésekhez kapcsolódik — még ha egészen más . megközelítésben is. Az egyik az 1968-as csehszlová­kiai intervencióban való ma­gyar részvételt ítéli el, a má­sik pedig a képviselők becsü­letének, jóhírének védelme érdekében született. Ezen az ülésnapon az is ki­tűnt, hogy önbecsülésükre, munkájuk történelmi fontossá­gába vetett hitükre és sok-sok energiára egyaránt szükségük lesz a következő hónapokban a honatyáknak: Miniszterta­nács munkatervi tájékoztatója szerint a már ismert, s októ-^ berben megalkotandó sarka­latos törvényeken kívül még idén a Parlament elé kerül — sok más mellett — az adó­rendszer módosítását szolgáló, az állami vagyonkezelésről, illetve a vagyonértékelésről szóló, a tervezéssel, az ál­lamháztartási és a magánvál­lalkozással foglalkozó tör­vényjavaslat. Nem sokan vették észre, hogy ezúttal nem jelent meg a Kossuth nyomdokain haladó Országgyűlésig Tudósítások cí­mű kiadvány, amely azt vál­lalta fel, hogy a T. Házban történteket csaknem szó sze­rinti hűséggel közvetítse ol­vasóinak. Nem sokan, bár atobdt képviselő, aki hiányol­ta a tetszetős kivitelű lapot. Meglehet, egy darabig még hiába keresik, mert mint meg­tudtuk, az Országgyűlési Tu­dósítások kiadója mintegy másfél millió forinttal tartozik a Szikra Lapnyomdának, amelynek vezérigazgatója úgy döntött: tovább nem hitelez nekik. A stáb azonban még nem adta fel. Jelenleg támogatókat keresnek, s az októberi ülés­szakon már szeretnék újra megjelentetni kiadványukat. Hogy csökkenjenek, illetve megszűnjenek anyagi gond­jaik, úgy látják, át kell alakí­tani szerkesztési elképzelései­ket, amelyek között szerepel, hogy két ülés között hetente juttatnák el a lapot az olva­sókhoz. ★ Vassné Nyéki Ilonát nem érheti az a vád, hogy nem tesz meg mindent az általa képviselt választók érdekei­nek védelmére. Kihasználva a bejelentés intézményének lehetőségét, a kerepestarcsai BM Tartalékos Tisztképző Is­kola átszervezésével kapcso­latban szólalt fel, az ülésszak kezdetén viszont sikerült elér­nie, hogy a már korábban el­fogadott földtörvényhez kap­csolódó módosító indítványát napirendre tűzzék. A képvise­lőnő nem először foglalkozik ezzel a témával. Hogy most is­mét szót kér, azzal indokolja, hogy úgy látja: a törvény vég­leges szövegének kialakításá­nál nem vettek figyelembe minden észrevételt. — Az a megoldás, hogy a tulajdonjog korlátlan gyakor­lását a törvény a közgyűlésre ruházza, a többség diktatúrá­jával szemben — törvényi ga­ranciák nélkül — nem képes megvédeni &z*egyént, aki akár a közösség tagjaként, mint résztulajdonos, akár mint egyéni tulajdonos, jogot for­mál a földre — magyarázza Vassné Nyéki Ilona. — Módo­sító javaslatom elfogadása esetén a jogszabály addig is védi és korlátozza a szövet­kezeti földtulajdont a kiárusí­tástól, amíg a tulajdonreform és az önkormányzatok na­gyobb beleszólása nem zárja ki végérvényesen a rossz meg­oldásokat. — Sok idős parasztember­ben ébredt fel az utóbbi idő­ben a vágy, ^hogy ismét föld­höz jusson és a maga birtokán gazdálkodhasson. Nem min­denütt nézik ezt jó szemmel a nagyüzemek, s ebből számos vita keletkezett már a megyé­ben. Az ön módosító indítvá­nya a termőföld forgalmazá­sának korlátozását is tartal­mazza. Nem tart attól, hogy egy sor haragost szerezi — A forgalom korlátozása csak a termelőszövetkezetek földjeire vonatkozna. Nem szabad ugyanis elkótyavetyél­ni e hatalmas értéket. Gon­doljon csak bele: egy négyzet- méterért megváltásként alig húsz fillért fizettek ki koráb­ban, míg most ugyanezekért a területekért négyzetméte­renként nyolcszáz-ezer forin­tot is elkérnek. Sok idős pa­rasztember háborodik fel ezen. Én nem a végleges tilalom mellett kardoskodom, hanem azt támogatom, hogy amíg nem rendezik egyértelműen a tulajdonjogot, addig függesz- szék fel az eladásokat. ★ Meglehetősen kicsi a sikere annak a nyílt levélnek, ame­lyet sokszorosítva a már em­lített folyosói asztalon kíná­lunk a honatyáknak. A feladó: az Országos Dohányfüstmentes Egyesület és a Józan Elet Egészség- és Családvédő Or­szágos Szövetség. E két szer­vezet amiatt tiltakozik, hogy az emberek egyre romló egészségi állapota sem elegen­dő figyelmeztetés. „Elkese­redve tapasztaljuk, hogy a helyzet nem javult, még a tö­megszervezetek és a politikai pártok sem segítenek a szen­vedélybetegségek radikális megfékezésében — írják. — Időközben a szakemberek fi­gyelmeztetése ellenére félre­tették a nemdohányzók védel­mében hozandó törvény tár­gyalását és feloldották az al­koholos italok árusításának reggeli korlátozását.” Kérik tehát, hogy a honatyák és a közélet más szereplői szemé­lyes példamutatással támogas­sák a két szervezet céljait. A levél fénymásolata az asz­talon még nagy kupacban áll, s e sorok írója úgy látja: nem csökkent a füst a T. Ház fo­lyosóin. ★ Egy új lap első számát osz­togatták a képviselők között. A Gazdaság és Energia című kiadványt a Digital-Comp A CSAPATZÁSZLÓ ÜNNEPÉN Minden esztendőben szep­tember 29-én tartják az úttö­rő csapatok a csapatzászló ün­nepét. A Pest megyei Úttörő Elnökség ebből az alkalomból — a helyi tervező munkát se­gítve, ötleteket adva a' megyei úttörőélet színesítéséhez — levelet juttatott el az úttör rővezetőkhöz. Megfogalmazza többek között, hogy az 1939—90-es úttörőév számos változást hoz a szövetség éle­tében. Az irányítás, a felada­tok továbbítása, ellenőrzése helyett koordináló segítő munkastílust kell kialakítani városi, területi, megyei szin­ten. Lezárult ugyanis egy hosszú korszak, s az elkövet­kezőkben nincs létalapja az egyetlen hatalmi központból való irányításnak. Olyan úttörőszövetségnek van létjogosultsága, amely nyíltan vállalja, hogy a gye­rekek számára élményekkel, játékokkal közvetít humánus értékeket. Nyitott, toleráns, ér­tékérzékeny személyiségeket formál, akik figyelnek a má­sik emberre. Minden úttörőcsapat, út­törőelnökség programja kiala­kításakor csak arra vállalkoz­zon, amit a rendelkezésére ál­ló feltételek között fontosnak és megvalósíthatónak tart. Egyik cél a közösségi játékok népszerűsítése, a kisközössé­gek mozgalmi életének gazda­gítása legyen. A szakmai mun­kával munkabizottságok fog­lalkoznak: gazdasági, képzési, táborozási, hazafias-honvédel­mi, közművelődési, kisdobos, napközis, úttörő-történeti, me­gyei ifitanács. Erősíteni kíván­ják az érdekvédelmi, érdek- képviseleti tevékenységet gyermek és felnőtt tagok kö­rében. A megyei elnökség új for­maként javasolja a program- alkotáshoz a pályázati rend­szert. ötletekkel, javaslatokkal járuljanak hozzá a megyei, a területi programok, rendezvé­nyek kialakításához az egyes közösségek. A hagyományok­hoz híven 1990. március 15-én meghirdetik a Pest megyei riadójátékot „Tavaszforduló’’ címmel. Mátyás király halálának 500. évfordulója lesz 1990-ben. Holló a pajzson címmel kü­lönböző közösségi játékokat lehetne rendezni kisdobosok­nak, úttörőknek. Például me­seírók és mesemondók ver­senyre is sor kerülhetne Má­tyás és kora címmel. Lehetne megszervezni a korhű ruha- és jelmeztervezők vetélkedő­jét. A legbolondosabb bolond díjat mókamesterek kaphat­nák, a legerősebbek pedig a Kinizsi-díjat. A fegyveres erők napján A fegyveres erők napja alkalmából tegnap ünnepség Vol-t a Pest Megyei Rendőr-fő­kapitányság épületében. Dr. Németh Ferenc rendőr ezredes, a Pest Megyei Rendőr-főkapi­tányság vezetője köszöntötte az állományt, majd Réz And­rás őrnagy felolvasta a dísz­parancsot. Ezt követően ki­tüntetések és jutalmak átadá­sára került sor. ★ A Magyar Demokrata Fó­rum budapesti egyeztető bi­zottsága tegnapi közleményé­ben elismerését és köszönetét fejezte ki a Honvédelmi Mi­nisztérium vezetőinek és munkatársainak azért az együttműködési készségért, amellyel — személyesen és felszereléssel — hozzájárul­tak azon ünnepség megrende­zéséhez és lebonyolításához, amelyet az MDF budapesti szervezetei kívánnak megtar­tani szeptember 29-én 17 órakor a Hadtörténeti Mú­zeum előtti körbástyán a ma­gyar honvédség napja alkal­mából. Külön kiemelik, hogy a HM az ünnepség rendelke­zésére bocsátotta a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia ze­nekarát, ezzel is emelve az ünnepség színvonalát. A szep­tember 29-én 17 órakor kez­dődő és a Honvédelmi Mi­nisztériummal közösen szer­vezett rendezvényre meghív­ják és várják az érdeklődő­ket. A GÖeOLLQIEK NYILATKOZATA Vita az MDF-en belül? A háromolcfaíú ’ tárgyaláso­kon született- moSállapódús a Magyar Demokrata Fórum gödöllői szervezetének a saj­tóhoz eljuttatott nyilatkozata szerint mérföldkő a magyar ellenzéki mozgalmak, szerve­zetek életében. Ugyanakkor — ahogy írják a jobbítás szándé­kával ----megjegyzik, hogy a G azdaságszervező Kft. adja ki, s mint Berend T. Iván bekö­szöntőjében olvashatjuk, a fo­lyóirat „megfogalmazott cél­jaiban a tudomány és a szak­mai közvélemény széles nyil­vánosságával kívánja szolgál­ni a társadalom érdekeit a gazdaság és egyik legfonto­sabb erőforrása, az energia kölcsönhatásainak tisztázásá­ban.” A kiadványban Pest megyét is érintő írás jelent meg. Az újságíró Vajda György akadé­mikustól, az MTA osztályve­zetőjétől kért interjút a bős— nagymarosi vízlépcső építésé­vel kapcsolatos vitáról. Tekin­tettel arra, hogy tudós szak­ember nyilatkozik, érdemes néhány gondolatát idézni, an­nál is inkább, mert az ország- gyűlésnek hamarosan döntenie kell a beruházás sorsáról. Az akadémikusnak az a vé­leménye, hogy az indulatok és az érzelmek rendkívül nagy szerepet kaptak a döntések­ben. Úgy látja, hogy a nagy­marosi létesítmény esetében is elsősorban politikai célok vezérelték a kormány lépé­seit. A vitázók nézeteiben sok olyan dolog van, amely fel- tételezéseken alapul, tehát nem lehet rá egyetemes, tu­dományos precizitással követ­keztetéseket építeni. Vajda György szerint a beruházást be kell -fejezni az eredeti ter­veknek megfelelően, hiszen a várható hatások mai tudásunk szerint szinte bizonyosan ural­hatok. „Az nyilvánvaló, hogy ha Nagymaros nem épül meg. akkor ami eddig történt, az elveszett pénz. Ami a helyre- állításra kell, az is elveszett pénz, az állásidő szintén. Most még a kártérítéseket is meg kell majd fizetni” — nyilat­kozza az a tudós, aki saját be­vallása szerint korábban eré­lyesen ellenezte a beruházást. Furucz Zoltán gödöllői tagság a márciusi or­szágos gyűlés óta tapasztalja, hogy a Fórum megválasztott elnöksége nem támaszkodik kellő mértékben a 18 ezres tagság véleményére, sőt a tár­gyalások utolsó szakaszában az elnökség részéről az informá­ciók nem titkolt elhallgatása, a kommunikáció kizárása volt megfigyelhető. Bár a gödöllői szervezet tagsága, vezetősége tisztában van azzal, hogy a megállapo­dások racionális elemzéséhez nem rendelkezik elegendő hát­térinformációval, mégis az a meggyőződésük, hogy a tár­gyalásokat lezáró dokumentum MDF részéről történt aláírása valós következtetésekre, visz- szaigazolható konzekvenciák levonására ad módot. Ügy lát­ják, .hogy az MDF, mint poli­tikailag legsúlyosabb ellenzé­ki szervezet hitele csökkent mind politikai, mind etikai szempontból. Ez — mint hang­súlyozzák — érezhető a gö­döllői tagság soraiban éppúgy, mint az úgynevezett szimpati­zánsok, velünk rokonszenve- zők körében. A nyilatkozat nemcsak egy tudatos, az ellenzéki hadállá» sokat föladó kiegyezési poli­tikát tart feltételezhetőnek, hahem azt is megállapítja, hogy a megegyezéssel az MSZMP-nek sikerült megosz­tania az amúgy is heterogén ellenzéket, és benne az. MDF- et, mint a Tégnagyobb ellenzé­ki szervezetet is. Márpedig a megosztottság várhatóan je­lentkezni fog a helyi politi­zálás szintjén is, ahol — mint például az időközi választások is igazolják — az ellenzéki együttműködés létkérdésnek bizonyult. A gödöllői MDF-esek fel­hívják a figyelmet arra, hogy bár az aláírás óta hangos a sajtó az ellenzéki fiatalok to­vábbra is összehangoltnak tű­nő munkájáról,' ennek meg­győző erejét csökkentik az MDF elnökségi tagjainak nyi­latkozatai a Fidesz-ről és az SZDSZ-ről. Ügy tűnik szá­mukra, hogy e két szerveze­tet az MSZMP, az MDF és a történelmi pártok zöme poli­tikailag a perifériára kívánja szorítani. Márpedig az MDF gödöllői szervezete kulcskérdésnek tartja a szoros együttműködést e két szervezettel. Ezért föl­szólítja az MDF országos el­nökségét arra, hogy a múltbe­li és jelenlegi ellentétek tisz­tázása érdekében kezdjen pár­beszédet a Fidesz és az SZDSZ vezetőivel. Javasolja továbbá, hogy az elnökség gondolja új­ra kapcsolatát a helyi szerve­zetekkel, teremtse meg az ér­demi kommunikálás lehetősé­geit, a hiteles döntések előké­szítésének mechanizmusait. M&gykörosSn Új tanácselnök-helyettes Nagykőrösön tegnap a váro­si tanács ülésén megválasztot­ták az új tanácselnök-helyet­test, aki követve elődje pél­dáját a jövőben szintén társa­dalmi funkcióban látja el ezt a posztot. Ezért a helyért ko­rábban hárman vetélkedtek, de a mostani ülésen Tóth Dé­nes bejelentette visszalépését. Így a jelöltlistára már csak Ballai Ottó és Huszár Kálmán iratkozhatott fel. A szavazás előtt mindketten ismertették a város fejlesztésére, virágzásá­ra vonatkozó elképzeléseiket. A programokat hallván a helybeli honatyák közül 11-en fejtették ki véleményüket. Ezt követően került sor a sza­vazásra, aminek eredménye­képpen döntő többséggél Hu­szár Kálmán kapott bizalmat, aki azonnal letette a hivata­li esküt. Az új elnökhelyettes a Mészáros János Tsz főága- zatvezetője, 1963 óta tagja a városi tanácsnak. Holló a p

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents