Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-25 / 226. szám
1989. SZEPTEMBER 25., HÉTFŐ ^Mítian 5 Ah©! a paraszt jól él, ott mások sem koplalnak Szőlőhegyi háborúságok (II.) Hmár-(felszabadítás ? A közelmúltban látott napvilágot a Minisztertanács legújabb rendelete, amely szerint január 1-jétől bejelentési kötelezettség mellett felszabadítják a húseladási, illetve -felvásárlási árakat. A gazdákat persze nem érdekli a magas politika, őket egyetlen érvvel lehet meggyőzni: ha a leadott jószág után elégedettek a kapott pénzzel. Vajon ma milyen árat tartanak reálisnak a kistermelők? Mit várnak az új rendelettől? Bíznak-e egyáltalán a háztáji gazdálkodás jövőjében? Többfelé feltettük a kérdéseket szerte a megyében. Kiderült, hogy a háztáji gazdálkodók gondjai szinte teljesen azonosak. Ezért, ha most csak az egyikükkel folytatott beszélgetésünket elevenítjük fel, a kérdéseinkre adott válaszok tipikusan szemléltetik sokak felfogását, véleményét, reménységét és kételyeit. Szentgyörgyi Béla, farmosi nyugdíjas gazdálkodó elmondta, hogy már egy évtizede foglalkozik sertéstartással, kertészkedéssel viszont gyermekkora óta. A Bosnyák térin kívül a környező megyék piacait is megismerte. Közel ezer négyszögöles telkén főleg zöldségféléket, dinnyét termel; hatalmas, talajfűtéses fóliasátrai vannak, gazdaságát a maga erejéből gépesítette. SZÚRJA A SZEMÉT A korábbi években 6-7 anyakocát tartott, az idén van először kétszer ennyi. Tavaly 60 hízót adott le a tápióbicskei termelőszövetkezetnek, mert oda volt kénytelen szerződni. Éppen ez az egyik legnagyobb gondja, hogy a helyi Tápiómen- te Termelőszövetkezet — mint mondta — nem támogatja eléggé a háztáji gazdálkodást. Míg otthon 53 forintot kapna a hízó kilójáért, addig Bicskén két forinttal többet adnak érte: a tízforintos szalmabáláért Tá- piógyörgyére kell átjárnia, mert Farmoson csak kétany- nyiért vehetné meg. Bicskén 430 forintért vásárolhatja meg a búza mázsáját, odahaza 130 forinttal drágábban. S bizony szúrja Szentgyörgyi Béla szemét, hogy Szolnok megyében egyes gazdaságok 63 forintot is adnak a hízó kilójáért. Azonban szerinte még ez is kevés, mert a 65 forintos ár volna a reális. Tudomása szerint Farmosról évente 200 hízót adnak a gazdák le Bicskén, a hasznuk egyedenként alig több mint 500-600 forint. ő csak azért tudja olykor a kétszeres hasznot elérni, mert nem vásárol tápot, hanem barkácsolt gépeivel saját maga keveri, s ma már nem annyira hizlalással, mint inkább fialtatással, a kismalacok értékesítésével foglalkozik. ÉLETFORMÁJA LETT Hogy ezek után mégis miért épít újabb, hatvan négyzetméteres disznóólát? Mert a gazdálkodás az ő életformája. Abba se tudná hagyni. A szüleitől örökölt 30 hold saját föld miatt kulák lett, s amikor azt „önként” beadta a család a téeszcsébe, más megélhetés után nézett. Volt sofőr a Mávautnál, a honvédségnél, pályaépítő a csepeli HÉV vonalán, s maga sem tudja már, hányféle szakmában dolgozott. Ám a föld sze- retete megmaradt, hiszen nem is olyan régen még 60 hold téeszföldön gazdálkodott Ráckevén napszámosokkal, százalékért! Hogy újra kezdené-e a „ku- lákságot”? Aligha! Már elfáradt, de kilencéves kisfiának szívesen átadná az egész gazdaságot, ha érdemes lesz addig fenntartani, amíg a gyerek felnő. Béla gazda is hallott a Minisztertanács „árfelszabadító’’ rendeletéről, de nem hiszi, hogy neki és a többi kistermelőnek jót hoz majd január elseje. Mert — mint mondta— ha Nehéz megmondani, kinek a jövője bizonytalanabb: a kis emberé vagy a kismalacé (A szerző felvételei) valóban lehet majd közvetlenül alkudni a felvásárló szövetkezetekkel, vagy még inkább a húsiparral, tart attól, hogy a termelőknek kell majd elfogadni a felajnálott árat! ZAVAROS ÁRVISZONYOK A mai zavaros árviszonyok közepette majdnem bizonyos, hogy sok ezer, egykor kulák- nak kikiáltott, hozzáértő, okos gazda sem volna képes talpon tartani gazdaságát. Pedig lehetnénk akár félmillió gazdag „kulák” országa is! Nem?! Hiszen az régtől tudott dolog, hogy ahol a parasztság jól gazdálkodik, jól él, ott a többiek sem koplalnak.., Aszódi László Antal Léé István éppen kint dolgozgatott a szőlőjében, amikor a rendőrautó megállt az ültetvény közelében ... — Először nem gondoltam semmi rosszra, előfordul néha a csíkos a környéken ... De látom azután, hogy egy világos öltönyös, kalapos úriember épp az én szőlőmnek tart. Odamegyek, kérdezi én vagyok-e Léé István? Eddig még igen. Akkor előránt egy papirostekercset, kivágja mint egy kisbíró. s aszongya: elrendelem ennek a szőlősornak a kivágását. No, rendelkezz csak, mondom, ehhez akkor kelt a kapa is ... Egy szó mint száz, még hátramentem a szerszámért, az úriember elporzott a környékről. — És a csíkos autó? — Az is De a rendőrök becsületére legyen mondva, ők nem avatkoztak bele a dologba, egész idő alatt ki sem szálltak a kocsiból. Egyébként az egyiküket ismertem is... — Nyilván a világos öltönyös urat is. — Soha nem láttam addig. A környéken dolgozó ismerősök mondták, hogy a földhivatal vezetője, Csendes Pál volt az. Így Léé István. Ezek után természetesen megkerestem Csendes Pált. Először egyedül. Elhűlve hallgatta a feltételezést: — Még ilyet! Hát, hogyan védekezhet az ember ilyen vádak éllen? — csóválta a fejét. — Kezdjük ott, hogy soha az életben nem viseltem kalapot. Nem volt, nincs is ilyen fejfedőm. Az ügyet ismerem, de becsületemre kijelentem, én ebben az életben még nem találkoztam személyesen Léé Istvánnal... Legközelebb a panaszossal együtt kerestük fel a földhivatal vezetőjét. — Nem, valóban nem Csendes úr volt az a világos öltönyös férfi akiről beszéltem — ismerte el Lee István. — Az talán magasabb is volt, de Lcsz-e ennyi hízó jövőre a gazdálkodók ólaiban? Az alábbi állásajánlatokról részletes felvilágosítást ad a Pest Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda (Budapest XI., Karinthy Frigyes u. 3.). Telefon: 185-2411, a 149-es és a 191-es mellékállomáson. A PEVDI vegyi gyáregysége (Gyömrő) keres vegyészmérnököt főtechnológusi munkakörbe, vegyipari szak-, vagy betanított munkásokat, villanyszerelőket és lakatosokat 3 műszakos munkarendbe. A Vízügyi Építő Vállalat vecsé- si üzemébe keres lakatosokat, hegesztőket, maróst, esztergályost, Villanyszerelőt, technológust (felsőfokú végzettséggel). A Borsodi Sörgyár vecsési kirendeltsége felvesz villanyszerelőt, targoncavezetőt. A Gáz- és Olajszállító Vállalat felvételre keres vecsési telepére gépészmérnököt, villamosmérnököt, gázmérnököt. A PEVDI konfekció-gyáregysége felvételre keres abonyi, ceglédi, monori, dabasi, nagykátai üzemébe gépi varró munkakörbe szakmunkásokat. vagy konfekciószakmában jártas betanított munkásokat. A Kőbányai Sörgyár kiemelt bérezéssel felvesz palackfejtő üzemébe betanított munkára, fejtőgépsor kezelésére és kiszolgálására érvényes egészségügyi könyvvel rendelkező, általános iskolát végzett 18 éven felüli férfiakat és nőket. Felvesz továbbá villany- szerelőket, lakatosokat, elektroműszerészeket. Az Alagi Állami Tangazdaság műszaki igazgatósága felvételre keres felsőfokú pénzügyi végzettséggel és gyakorlattal rendelkező személyt pénzügyi osztályvezetői beosztásba. A Fővárosi Sütőipari Vállalat azonnali belépéssel keres szakképzett pékeket. A 43. Sz. Építőipari Vállalat keres építőipari szakmába ácsokat, kőműveseket, asztalosokat, házgyáraiba betonozókat, lakatosokat, híddarusokat, nehézgépkezelőket, panelszerelőket, épületgépészeti szereléshez víz-, gáz-, fűtésszerelőket, villanyszerelőket, valamint fostő-mázoló. tapétás, hidegburkoló, bádogos, tetőfedő szakipari dolgozókat. A MÁV Budapesti Igazgatósága azonnali belépéssel felvételre keres kocsirendezőket. Gombó Pál: Wfh leóz ecjij almából? A z egész azzal az almával kezdődött, amelyet Éva leszakított — pont a tudásét. Erre nézve érvényben volt egy fenyegetés, miszerint a paradicsomból kiűzetve véres verítékkel keressük meg kenyerünket. De ezzel nagyjából jól megbirkóztunk, nem is sejtve, hogy ez csak a nyitólépés. Az én generációm még a század első felében azt hitte, hogy a több tudás fog bennünket megváltani, mostanra derül ki, hogy éppen ez a csel visz minket a romlásba. Ugyanis az ember mindig többet akar, és főként a másiknál, másoknál. Itt van például az alma. Ma többet termelünk, mint kéne. Miután nem tudjuk jó áron eladni — kivágjuk a fákat. A szőlővel szintén így megy, kiirtjuk tehát a tőkét. Sok a búza és alacsony az ára; ha még többet termelünk, még kevesebb. Pedig bevetjük a tudást, műtrágyázunk, repülőgépről szórjuk le. Az eredmény: bemossa a vízbe a vegyi anyagokat az eső, pusztulnak a tavak, a folyók, a halak, az ivóvíz pedig nem iható. Na és azután kitaláltuk az ipart. Lett őrlőkő, vízimalom, szélmalom, gőzmalom. Mindehhez szállítani is kellett — kitaláltuk a lovas szekeret, a vonatot, a repülőgépet. No, meg a teherautót, a személy- gépkocsit. És lön tele a levegő szén-dioxiddal, szén-monoxid- dal, hangrobbanással és füstköddel. A sok tulajdonhoz kellett a védelem. Kezdetben a kard, a lándzsa, a hajítógép. Aztán az ágyú, a géppuska és a tank. A végén atombomba lett a tudás almájából. És a fejlődés csak nem akar megállni, közben rájöttünk, hogy tudományosan át kéne szervezni a társadalmat. Például úgy, hogy legyen egységes a világ, szegénység és gazdagság nélkül. Ki-ki ad tudása szerint és részesül munkája szerint, majd ad tudása szerint és kap szükséglete szerint. Ez olyan felfedezés volt, mint a Newton almája. És lön szocialista világ és lön kapitalista világ. Csak két hiba csúszott a számításba. Az egyik, hogy a kölcsönös védelem miatt fegyverkezni kellett. És míg a kapitalista Világ a sok százmil- liárd dollárból termelt korszerű nukleáris bombákat és rakétákat, és maradt még sok száz milliárd dollár elektronikára és jólétre, addig ugyanannyit kellett költsön a fegyverkezésre a szocialista világ is, de nem maradt neki csak töredék az annyiad a népjólétre. A másik hiba pedig az a bizonyos „szükséglete szerint". volt. Ha egy milliomos ki akarta elégíteni helikopter- és jachtparkját, nosza. És ha kellett neki egy számítógép is, nosza. Jutott is, maradt is. Ha nálunk egy funkcionárius autót akart és villát, nosza, de nem maradt a többinek lakásra, sonkára. És lön a borravaló, a honorárium, a feketeüzletelés, amiből valuta terem, sőt nálunk Magyarországon valutabetét és valutaüzlet. Közben nagy versenylendületet vett az energiatermelés és egyáltalán a termelés. És mire lassan észbe kapunk, már nemcsak a vizek lesznek fe- nolosak és olajfoltosak, és nemcsak a halak pusztulnak. Hanem kilukad felettünk az ózonpajzs és fenyeget az általános felmelegedés, a nagy vízözön, a levegő sem lesz többé levegő, hanem rákkeltő mindenképp testesebb ... így most már el sem tudom képzelni ki lehetett. Elnézést kérek a tévedésért a Csendes úrtól, de mivel valóban sohasem találkoztunk, hittem az ismerőseimnek... A világos öltönyös kilétét mindmáig homály fedi. Az ügyben eljárók és érintettek közül ugyanis senkire sem illik a leírás, illetve senki sem vállalta, hogy a Léé István által elmondottak szerint járt volna el... A földhivatal szerepéről Csendes Pál elmondta, hogy — a tanácsiak kérésére — munkatársai valóban többször is Végeztek méréseket, illetve kitűzéseket Léé István szőlőjének környékén. ök valóban a régi ' — hiteles — térképek alapján dolgoztak, s legjobb szakmai tudásuk szerint jártak el... A Monori Tanács mütef- osztályának 1988. november 9-i határozatát Léé István természetesen megfellebbezte. Fellebbezését a Pest Megyei Tanács V. B. közlekedési osztályához továbbították, ahol az idén februárban született meg a 12-356-2/1989. számú határozat. amelyik különösen és lényegre törően úgy rendelkezik: „A Monor Városi Jogú Nagyközségi Közös Tanács V. B mütef-osztálya által 1988. november 9. napján hozott 7687-2/1988. sz. határozatot megsemmisíte m.” A sokkal bővebb és részletezőbb indoklásból — az előzmények összegzésén túl kitűnik, hogy az eljáró szerint az I. fokú hatóság — a monori mütef-osztály — által beküldött előzményiratok egymásnak ellentmondóak. Az 1987 márciusában rögzített térképi kivonat és az 1988 májusában a monori földhivatal szakemberei által készített kitűzési vázlatok — bár méretvételre nem alkalmasak — szemmel láthatóan eltérő adatokat tartalmaznak. Ez azért is érthetetlen. hiszen „a kitűzési méretek az 1964. évi új felmérés során készített mérési vázlat és térkép alapján méterben anyag. Továbbá savas eső hullik, és tönkremennek a magyar tölgyesek. Az erdőket viszont kiirtjuk, így nincs többé oxigénforrás. A gyerekek a papájuk autójának gázait szívják be, és közben a zajkíséret füleket süketít meg. A tudás almája és a verseny készsége úgy halad előre, mint az ember öregsége, hol itt okoz bajt, hol ott és ha 'véletlenül fel nem robbannak az atombombák és ki nem szabadulnak a mérgező hadi gázok, akkor a létfeltételek lassú, de biztos megszűnte felé haladunk. Ügy fogunk élni, mint a hal, abban a vízben, ahol éppen kiömlött egy olajtankhajó rakománya. (■ s mindezt egy almáért.!. vannak feltüntetve” — így a megyei szakember. A megsemmisítő határozat szerint egyébként Léé István ingatlanának használata, az út területének esetleges elfoglalása .,semmiképpen sem képezheti úthatósági határozat hozatalának jogalapját.” Az ügy birtokvita, amelyben eljárni és dönteni az illetékes bíróság jogosult a polgári peres eljárás szabályai szerint. A megyei tanács közlekedési osztályának ügyintézője egyébként azt is megállapította, hogy a monoriak határozatának indoklása is téves, Léé István tehát győzött? — Győztem, nem győztem, ez engem nem érdekel — mondja. — Én tudom, mi az enyém, csak ahhoz ragaszkodom. Senkit nem károsítottam meg. De azt keservesen megtapasztaltam. milyen lélektelen, embertelen az a hivatali eljárás, amit tisztázatlan érdekek mozgatnak. A feljelentőm, Szabó György egyébként időközben régen eladta a szőlőjét, pincéjét. Az új szomszéddal jól megvagyunk. Tehát Léé István győzött? Kovács Béla a Monori Városi Tanács mütef-osztályá- nak vezetője: — Nincsenek kéznél az iratok, de pontosan emlékszem az ügyre. A magánvéleményem szerint az ilyen nézet- eltérést legjobb a szomszédoknak egymás között megoldaniuk. Egy pohár bor, egy falat szalonna mellett sok mindent el lehet simítani. Magam is ennek a híve vagyok. — Tehát lezárult Léé István kálváriája? Nyugodtan aludhat? — Mi mindenesetre átadtuk az ügyet a hatósági osztálynak, bár a II. fokú hatóság határozatával nem értünk egyet. Állami földterületet ugyanis száz év alatt sem lehet elbirtokolni. Takácsné dr. Seres Sára a hatósági osztály vezetője: — Ne haragudjon, nem tudok önnek mit mondani ezzel az üggyel kapcsolatban. Elég sokáig távol voltam, utána kell néznem. De biztos, hogy egy hónapnál nem régebben adhatták át nekünk a Kovács Béláék. Léé István ügyének tehát ebben a pillanatban sincs vége. Ezek szerint ő nem győzött. Nem győzött a volt szomszéd Szabó György és nem győzött a Monori Tanács mütef-osztálya sem. Egyébként az ingatlan északi oldalán egy méter, a déli oldalon 50 centiméter széles — összesen 43 négyzetméter — a vitatott földterület. Ezt követelik a szőlősgazdától — államérdekből. Monor határában a földhivatal adatai szerint jelenleg öt hektár föld hever parlagon. Vereszki János Drótparipák Az egészségesebb életmódot segíti a Csepelen megalakult Schwinn (USA)—Csepel Kerékpárgyártó és Forgalmazó Kft. ahol kemping-, sport- és gyermekbicikliket gyártanak, idén 250 ezer darabot. Termékeik minőségére jellemző, hogy 5 év garanciát vállalnak az itt készült sporteszközökre, amelyek egyre keresettebbek a nyugat-európai országokban is. Csaták győztesek nélkül
