Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-23 / 225. szám
1989. SZEPTEMBER 23., SZOMBAT 7 Az út nem vezetett Eérnék A mariabesnyói búcsún való részvétel sokak számára az életkor végső határáig elmaradhatatlan Templom mellé kolostort Az ereklye a felépített templom íőpltárára került és Besnyő hamarosan búcsújáróhely lett. A gróf kolostort is emelt és kapucinus szerzeteseket telepített le 1769-ben. Száznyolcvan évvel később —r egy megdöbbentő logikájú megfogalmazás szerint — a rend beszüntette működését hazánkban. Emberöltők története zsúfoltatott az írásunkat bevezető mondatba. A Besnyőre látogató újságírónak a templom udvarában nincs ideje elgondolkodni azon, hogy milyen elfedő tömörítésre képes a nyelv. Itt építőmesterek szorgoskodnak lenn és fenn. Javítják a falakat, a tető- szerkezetet. Csakhamar feltűnik közöttük a sötétbarna csuhában járó, szakállt viselő szerzetes, Fidél atya, házfőnök, az újopcok mestere. Megbeszéli a teendőket a kőművesekkel, kedők is átérezhetik, milyen változást okozott az életükben a rendek felszámolása, amikor fel kellett hagyniuk ezzel a hivatással, rövidesen nagyon sokan közülük meghaltak. Annyira hozzá voltak szokva a rendi, a rendszeres élethez, hogy abból kikerülve, nem tudtak átállni a világi életbe. A kapucinus szerzet múltja természetesen a barokk temploménál is régibb. A ferencesek rendjének egyik ágát alkotják, a testvéri kö- össég eredeti életmódját a külsőségekben is őrizve, sokáig az egyet- en szakállas rendként. Szent Ferenc ruháját tökéletesen lemásolták. Hazánkban már 1630-ban volt rendházuk. a török háborúk idején tábori lelkészekként szolgáltak. — Hányán voltak, amikor feloszlatták a rendeket? Hogyan sikerülhetett az újjászervezés? — kérdeztük Fidél atyát. — Akkor ötvenketten voltunk. A hatvanhárom éves szerzetes, polgári nevén Pacsay János, Mária- besnyőn tett örök fogadalmat röviddel azelőtt, hogy felszámolták a rendet. Budán tanult, akkor még saját főiskolájuk volt. Éppen arról volt szó, hogy kétéves tanulmányútra Rómába küldik... Mi történt vele az elmúlt négyén évben? Volt vasúti pályamunkás, tűzoltó, autószerelő, térképészeti dolgozó, szakács. 1956- ban először sekrestyés lett, majd nyolc év múlva végezhetett ismét papi munkát. Először Pesten, majd az egyházügyi hivatal kitiltotta a fővárosból. Minél többet beszéltek az állam és az egyház szétválasztásáról, bizony annál erősebben össze voltak kötve. Akkoriban nagyon gyanús volt az, aki több nyelven tudott beszélni. Így került Veszprémbe. — FideZ atya! Honnan származik a neve? — Ezt a nevet itt kaptam. Azért is szokás ez, mert ha valaki belép a rendbe, akkor ott új élet kezdődik a számára. Általában saját szentjeink nevét adjuk ki a most idekerült újoncoknak is. Szent Fidél is kapucinus volt. Vértanú lett, agyonverték a reformátusok a svájci határon. Zarándokok a kapuoszlop előtt (Balázs Gusztáv felvételei) majd hozzánk fordul és behív bennünket a kolosíorépület azon helyiségébe, amelybe nők és férfiak egyaránt beléphetnek. — Apránként visszakapjuk azokat az épületeket, amelyekből negyven évvel ezelőtt elküldték bennünket. Így ' Máriabesnyőre is visszaköltöztünk — mondja meleg, baráti hangon, bizonyítva, a bölcsesség nemcsak nyugalomban, hanem derűben is kifejeződhet. — Négy rendházban folytatjuk tovább életünket. A móri egyházi kezelésben, várt meg bennünket. A budaiban található a központunk. Ott még csak néhány szobát használhatunk. a többit a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat kezeli. Megígérték, hogy november vége felé visszaadnak 8-10 szobát. Akkor a kispapjaink be tudnak járni a hittudományi akadémiára tanulni. A tatai kolostor esetében az történt, hogy éppen tavaly ütötték szét a belsejét, lakásokká alakították át. A jóakarót nem hiányzott Szerzet: olyan egyházi személyek, különösen papok közössége, akik külön fogadalmakkal kötelezték magukat az együttes élet meghatározó formájára és bizonyos, a világi papokénál gyakran szigorúbb vallási és fegyelmi szabályok megtartására. E meghatározás ismeretében a Búcsúk alkalmával szabadtéri oltár előtt is tartanak istentiszteletet Azóta sokan nem egészen törvényesen léptek be a rendbe, azért vagyunk ma harminchatan. Beléptek közénk világi papok. Kimentek Lengyelországba, ott beöltöztették őket csuklyás reverendába. Lehetőségeik arányában átvették szellemiségüket, szokásaikat. De nehezen engedik el őket az egyházmegyékből. Ha valaki szerzetes kíván lenni, akkor újoncidőt tölt egy évig. Utána' fogadalmat tesz három esztendőre. Amikor ez letelt, akkór következik az örök fogadalom. Ha valaki világi papként jelentkezik, akkor csak feltételesen engedik el az egyházmegyéből, amíg le nem teszi az örök fogadalmat. Mi, régi kapucinusok tartottuk egymással a kapcsolatot. Megvolt a rendi beosztásunk is. Sokszor találkoztunk egymással. Amikor a többiek megtudták, hogy visszaadják a rendházat, a Budán székelő tartományfőnök után engem is értesítettek. Gyorsan léptünk, én július végén érkeztem ide. Az osztrákok már előbb meghallották a jó hírt és a Nemzeti Bankon keresztül pénzt küldtek nekünk. — Hogyan fogadták önt a városi tanácson és az egyetemen? Hiszen — tudnivaló — a rendház helyiségeiben bérlakások, munkásszálló volt. — Mindenki azonnal cselekedett. Olyan gyorsan, hogy szinte hihetetlen. A jóakarat — tapasztalataim szerint — nem hiányzott ezekből az emberekből. — Milyen állapotban vették át az épületet? — Kívülről sokkal siralmasabbnak látszik, mint belülről. Már saját kezünkkel is javítottunk rajta. A kőművese’.;: egyre gyakrabban kopogtatnak a szoba ajtaján, elfogyott a mész. Szünetet tartunk a beszélgetésben, az atya Trabantba iil és mészért indul a közeli lüzép-te- lepre. Rendezzük gondolatainkat, új magnetofonszalagot keresünk. Pár perc múlva ismét a hűvös szobában ülünk, amelyben a beszélgetés nyíltsága és egy-egy csésze kávé melegít. — Hányán laknak most Besnyőn a kolostorban? — Tizenkettőn élünk ebben az épületben. Most téregetnek vissza azok, akik más állásban helyezkedtek el. A szakácsunk októberben érkezik meg Egerből. Ö például eladja a házát és annak az árából harangot fogunk önteni. A besnyői toronyhoz komoly harang illik. A háború elvitte a régit, s ma nagyon kis kaliberű harangok szólnak. A kapucinusokhoz 16 éves kortól lehet belépni. Közben járhatnak középiskolába is, emellett élik a maguk szerzetesi életét. Nem feltétlenül hittudósokat nevelnek, hanem elsősorban jó lelkipásztorokat. — Mit nyernek a hívők a rendek újjászületésével? — Sokkal intenzívebb lelkipásztori ellátást először, másodszor pedig több papot fogunk adni. A szerzetesrendek működése idején ez mindig így volt. Itt, Besnyőn például nem egy plébános látja majd el a sok feladatot, hanem mondjuk féltucat. Több piise lesz és több biblia- óra. Hamarabb tudunk meggyóntatni és így tovább. Szándékunkban áll egy nagyobb kórus életrehívása is. Erzsébet király né kulcsa %i A kapucinusokat augusztus 29-én iktatta be a váci püspök. Lassan elfoglalják szerény hajlékukat a kolostorépületben. A besnyői templom és rendház jelentős művészettörténeti kincs. Az előző plébánosok is sokat tettek az értékek megőrzéséért. Legutóbb Baranyai László szerzett érdemeket. Most a tetőn végeznek fontos munkát az ácsok, az osztrák kapucinusok anyagi segítségével. Különleges gombaszerű tetőszerkezet ez, melynek a javítása mindig sok gondot okozott. — Rövid időn belül szerződést kötünk a városi tanáccsal, melynek keretében ők elvállalják az egész munka felügyeletét és a továbbiakban a restaurálás folytatásában is segítenek. A kolostort a régi állapotába fogjuk visszaállítani. Az ebédlőhöz például túl közel van a konyha és gőzei árthatnak az ebédlő freskóinak. Mit mondjunk... Az ebédlőben Készlet a kapucinus szerzetesek szerény otthonából a nem távoli múltban a gimnázium tornaterme üzemelt. A freskókat lemeszelték, bordásfalakat szereltek fel. Ma ismét egykori szépségében pompázik a régi étkező. Érről azonban csak kettősünk férfi tagja bizonyosodhatott meg, hiszen az épület azon részébe hölgyek nem léphetnek be. A múltban voltak kivételek. Erzsébet királyné szívesen járt ide, neki külön kulcsa is volt. A jogalkotás szerint a kifályi család tagjai, legyenek azok nők, vagy 'férfiak, mindig bemehettek. A Grassalkovich családból természetesen csak a férfiak látogathattak ide. A nagyváradi születésű Fidél atyától búcsúzva úgy gondoljuk, ide még érdemes lesz visszatérni. Múlt, jelen, jövő ad itt is találkozót az erre vetődőnek. Ha divatos ruhát öltenénk, azzal kellene cikkünket kezdeni, az Európába visszavezető út Máriabesnyőn keresztül is halad. Mi inkább arra gondolunk, magyarnak lenni könnyebb, ha senkit sem akadályoznak meg hitéből származó örök fogadalma beteljesítésében. Molnár Ildikó Balázs GusztáV Kilátás a renűház folyosójának ablakából Letelepítésük kétszázhuszadtk, kiűzetésük negyvenedik esztendejében visszatértek a kapucinusok Máriabesnyőre. Történetünk egyik szála 240 évre nyúlik vissza. „Midőn gróf Grassalkovich Antal, a magyar kincstár elnöke, ország bárója a Gödöllőhöz közel fekvő besnyői pusztán az idők mostohaságá által,összerongált templomot újból helyrehozná, a boldog- ságos szűznek ezen szobra, mely a templom romjai alatt, mintegy három századig eltemetve vala, az Is-, fenség némi útbaigazítása folytán sértetlenül megtaláltatott április 1- jén 1759. évben.” A szobrocskát ezüst szelencébe zárták, majd Mi- gazzi váci püspök rávésette az idézett mondatot a szelence hátoldaléVisszatértek a kapucinusok Márkbesnyőre lemeszelt freskók a bordásfal alatt
