Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-23 / 225. szám

2 %P£ívian 1989. SZEPTEMBER 23., SZOMBAT mmHét vési világpolitikai KiTEKiNTÉsmm jr Újra nagyobb fordulatsiámon r Elénk nemzetközi visszhangot keltettek a magyar döntések A peresztrojka gyorsulását várják a szovjet személyi változásoktól Kedvező légkörben kezdődhettek el a wyomingi megbeszélések Altalanos PILLANATKÉP Bár hazánk kis ország, s egy­általán nem számit a „világ közepének”, a jogállamiság fe­lé tett lépései, kezdeményezé­sei, külpolitikai nyitásai nyo­mán nemegyszer kerül a nemzetközi sajtó érdeklődésé­nek előterébe. Így történt ez a héten is, amikor a Varsói Szer­ződés azon országai közül, amelyek 1967-ben, az úgyne­vezett „hatnapos” háború ide­jén, megszakították a diplomá­ciai kapcsolataikat Izraellel, el­sőnek állította helyre teljes ál­lamközi viszonyát Tel-Aviv- val. Az, hogy Tel-Avivban, az Immár követséggé változott épületre felhúzták a magyar zászlót, nem történt persze előzmények nélkül. Éppen négy esztendeje magyar—iz­raeli külügyminiszteri talál­kozó volt az ENSZ-ben, s 1988 márciusában izraeli érdekkép­viseleti iroda nyílt Budapes­ten a svájci nagykövetség ke­retében és magyar iroda Tel- Avivban, a svéd diplomácia jóvoltából. A teljes jogú kap­csolatok mostani helyreállítá­sát a kialakult realitások csak­úgy szükségessé tették, mint ahogy ezeket magas szintű kölcsönös látogatások is érlel­ték: Jichak Samir kormányfő például már kétszer járt Ma­gyarországon. Magyar részről egyébként a diplomáciai kap­csolat 22 éves szünet utáni helyreállításakor hangsúlyoz­ták, hogy annak idején téves volt az a feltételezés, hogy az 1967-es lépés befolyásolhatja az izraeli, politikát a közel-ke­leti térség problémáinak ren­dezésénél. Hazánk diplomá­ciájának irányítói kinyilvá­nították azt is, hogy Magyar- ország változatlanul síkraszáll az átfogó rendezés, a paleszti­nok jogainak érvényesítése és egy közel-kéleti békekonferen­cia összeliívása mellett. Mint az várható volt, a ma­gyar nyitás kedvezőtlen fogad­tatásban részesült több arab fő­városban. De mint a buda­pesti arab nagykövetek taná­csának képviselői kijelentet­ték: a lépést a Magyar Nép- köztársaság szuverén belügyé- nek, döntésének tekintik, s ebbe nem kívánnak beavatkoz­ni. Ami pedig a világsajtót il­leti, ennek túlnyomó része méltatta az „újabb bátor ma­gyar nyitást”, amelyet abba a folyamatba sorolt, amellyel ko­rábban hazánk diplomáciai kapcsolatot létesített Dél-Ko- reával, a Polgárjogok Egység­okmányának alapján lehetővé tette az NDK-menekültek tá­vozását osztrák határán át, s elhárította az akadályokat a Vatikánnal való viszonya tel­jes rendezése elől. A magyar és lengyel helyzet, főként a reformfolyamatok tá­mogatása a héten számos kül­földi megbeszélés témája volt. Az amerikai törvényhozásban elhangzott olyan demokrata­párti javaslat, amely meg kí­vánja sokszorozni az ezeknek az országoknak megígért pénz­ügyi támogatást. A kormány­zat azonban a jelek szerint még nem kíván túllépni az ed­digi kereteken, s hangsúlyozza a további fejlemények kibon­takozásának szükségességét. Másrészt — mint rámutatnak — a washingtoni törvényhozási gépezet is lassan forog. Ked­vező jelzés érkezett viszont a Nemzetközi Valutaalaptól, amely külön nyilatkozatban fejezte ki, hogy mindent meg­tesz a budapesti és varsói szerkezetátalakítási törekvések hathatós segítésére. I I A PB-BEN MÓDOSULTAK AZ ERŐVISZONYOK Mint az már többször «elő­fordult, Mihail Gorb-cso'v nyár végi szabadságát a maguk javára akarták kamatoztatni a szovjet vezetésben levő visz- szahúzó, konzervatív erők. Te­vékenységük a peresztrojka el­len annyira nyilvánvalóvá vált, hogy washingtoni befo­lyásos körök is érzékenyen reagáltak reá. Amerikai veze­tő hírmagyarázók ennek nyo­mán olyan cikkeket publikál­tak, amelyek szerint „Gorba­csov helyzete a moszkvai ve­zetés élén meggyengült”, ezért Washingtonnak jobb bármiféle komolyabb, Szovjetunióval va­ló megállapodástól tartózkod­nia, s inkább egyelőre a vára­kozás álláspontjára helyezked­ni. A Moszkvába, az augusztusi pihenéséről visszatért Mihail Gorbacsov azonnal televíziós beszédet tartott, amelyben nyíltan szólt a problémákról, a feszültségekről, a nemzetiségi területeken keletkezett áldat­lan, nemegyszer véres viszá­lyokról, de logikusan érvelve bebizonyította, hogy a Szovjet­unióban nincs polgárháborús helyzet, s hogy a kialakult álla­potokért nem a peresztrojka politikája tehető felelőssé. E kemény, világos megnyilatko­zást követte a héten az SZKP Központi Bizottságának plénu­ma, amelyet hivatalosan a nemzetiségi problémáknak szenteltek. Ez a tanácskozás azonban túlnőtt előzetesen meghirde­tett feladatkörén, s bár éppen a nemzetiségi kérdésben csak felvázolni tudta az általános tennivalókat, több olyan rend­kívül fontos döntést hozott, amely hozzájárul a peresztroj­ka, azaz az átalakítás folyama­tának meggyorsulásához. Min­denekelőtt a konzervatív ele­mek ellenállásával szemben si­került elérni, hogy az SZKP XXVIII. kongresszusát ne az eredetileg tervezett, 1991 tava­szi időpontban tartsák meg. ha­nem már 1990 októberében. A párt szervezeti felépítésében való változtatásokat és vezető testületének megújítását ugyanis a korábban tervezett kongresszusi időpontig nem lehet halogatni, hiszen a meg­felelő gondos előkészítést egy év alatt el lehet végezni. Mivel az idő amúgy is sürget, nem lehet megengedni az egyszerű várakozás luxusát, amely any- nyira jellemző volt a brezsnye- vi pangás időszakára. A plénum másik rendkívül fontos határozata személyi jel­legű volt, s az erőviszonyokat egyértelműen a peresztrojka felgyorsításának javára változ­tatta meg az SZKP Politikai Bizottságában. Távozott a leg­felsőbb pártvezetésből a „brezsnyevi korszak utolsó mo­hikánjának” nevezett Scserbic- kij, továbbá a volt KGB-veze- tő Csebrikov, akinek nevét összefüggésbe hozták az ápri­lisi tbiliszi vérengzéssel, vala­mint Szolojov volt leningrádi első titkár és Talizin, az állami tervhivatal egykori elnöke, akik annak idején vereséget szenvedtek népképviselő-je­löltként az állami választáso­kon. Nyilván a peresztrojka mezőgazdasági politikájának nem eléggé dinamikus végre­hajtásáért kellett elköszönnie vezető funkciójától Nyikonov- nak. A távozók helyébe Krujcskov, Maszljukov, Pri­makov és Pugo személyében olyanokat választottak e fon­tos tisztségekre, akik Gorba­csov nemzedékéhez tartoznak, s valamennyien elkötelezett hí­vei az átlakításnak és dinami­kusan küzdenek sikerére vite­léért. A nyugati lapkommen­tátorok nem véletlenül nevezik tehát a történteket a „szovjet reformerek fényes győzelmé­nek.” HOL VANNAK A HATÁROK? Bár a nemzetiségi kérdésről folytatott vita visszafogottnak, s helyenként konzervatívnak is tűnhetett, ez egyrészt azzal függhet össze, hogy egy kétna­pos kb-tanácskozáson nem le­het túlságosan elmerülni a részletmegoldásokban. Más­részt e plénum megszabott bi­zonyos fő irányokat a kérdés kezelésében. Kimondta, hogy a politikai megoldások az elsőd­legesek. De célzott arra is, hogy ott, ahol ezek alkalmazá­sa már lehetetlenné válik a helyzet teljes elmérgesedése miatt, sor kerülhet határozott intézkedésekre is. Nyilvánva­ló: a pogromokat, amelyek so­rán valakik vért ontanak, csakis erőszakos, állami fellé­péssel lehet megállítani. A plénum körvonalazta a köztársaságok gazdasági önál­lósodásának kereteit is, s ki­mondta. hogy ez nem mehet az összszövetségi célok és törek­vések rovására, és nem való­sulhat meg úgy, hogy más köz­társaságokat megkárosítsanak. Fontos útmutatása volt a plé- numnak az is, hogy rámutatott: amíg a tagköztársaságok vi­szonya a föderalizmus által meghatározott, ezt az elvet nem lehet alkalmazni a kom­munista pártok viszonyában, hiszen ez az SZKP teljes szét­hullásához vezetne. Az egyes tagköztársaságok kommunista pártjai ugyan gz eddiginél na­gyobb önállóságot, mozgásteret kaphatnak, de viszont csak részelemei az egységes, a szö­vetséges Szovjetuniót összetar­tó valóságos- „gerincrendszer­nek”, az SZKP-nek. A plénum vitájából ismét ki­kristályosodott az az igazság, hogy a peresztrojka nem vihe­tő tovább a nemzetiségi prob­lémák megoldása nélkül. De fordítva is igaz: a nemzetiségi gondok és viszályok csakis az átalakítás politikájának siker­re vitelén át oldhatók meg. ELŐTÉRBEN A CSÚCSTALÁLKOZÓ Még néhány nappal ezelőtt is George Bush úgy nyilatko­zott, hogy nem tartja sürgős­nek Gorbacsovval való talál­kozóját, s ennek dátuma fel sem vetődik majd a külügymi­niszterek wyomingi megbeszé­lésén. Most viszont a világsaj­tóban hírek terjedtek el arról, hogy Baker és Sevardnadze megbeszélésein valószínűleg a jövő év elejére washigtoni színhellyel kijelölik a „két nagy” találkozójának időpont­ját. Mennyiben játszott szerepet ebben a változtatásban az, hogy Sevardnadze Gorbacsov üzenetével érkezett Washing­tonba, és útja még a wyomingi tárgyalások előtt Bush elnök­höz a Fehér Házba vezetett? (Az értesülések szerint az SZKP főtitkára, szovjet állam­fő újabb leszerelési elgondolá­sokat javasolt levelében.) Vagy az is lehet, hogy azoknak a nyugati kommentátoroknak van igazuk, akik azt állítják, Bush azé^t kíván most már ha­marosan találkozni Gorbacsov­val, mert annak helyzete a kb- ülés nyomán rendkívül szilárd­dá vált, s így értelmetlen a további „kivárás”? Nem tudni, hogy mi játszik nagyobb szere­pet a washingtoni vezetés gon­dolkodásában. Mindenesetre a külügyminiszteri megbeszélés kedvező helyzetben ül össze. Közeledés történt ugyanis mind a hadászati támadó rend­szerek mind a hagyományos fegyverzet csökkentésének kér­déseiben, s áttörés körvonalai rajzolódnak ki a vegyifegyver­gyártás ellenőrzése ügyében is. Árkus István Államnyelv lett a kazah Kazahsztánban Az örmények még nem éheznek „Trojka"-terv a libanoni békéért Michel Aun tábornok, a libanoni keresztény térség ka­tonai kormányának vezetője pénteken végül is elfogadta a súlyos válság rendezését cél­zó új arab béketervet, melyet a Casablancában megbízott „trojka” Szaúd-Arábia, Ma­rokkó és Algéria államfői ter­jesztettek elő. Az összes liba­noni fél támogatását bírva haladéktalanul hozzálátnak a tervben előirányzott biztonsá­gi bizottság megalakításához, s ez akár már szombaton lét­rejöhet. Első feladata lesz, hogy rögzítse a tűzszüneti ál­lapotot, ellenőrizze a tenger­partot a külvilágtól hat ‘ hó­napja elzáró blokád feloldását, valamint a bejrúti nemzetközi repülőtér megnyitását. Figyelemre méltó viszont, hogy az Irán-barát Hezbollah siita szervezet bejelentette: „akár a halálig” készek a harcot folytatni, ha a libano­ni államfő maronita keresz­tény marad, és nem következ­nek be gyorsan a hatalmat új­rastrukturáló reformok. Hatalmas erejű robbanás döntötte romba pénteken reg­gel a brit tengerészgyalogo­sok barakktáborának egyik főépületét a délkelet-angliai Dealbén. A jelentés szerint délután­ra nyolcra emelkedett a lak­tanya-robbanás halálos áldo­zatainak száma. Harminc se­besültet kórházban ápolnak. Néhányuk állapota súlyos. Hat eltűnt személy után még folytatódik a kutatás a romok között. A helyszínre érkezett a Scotland. Yard terroristaelle­nes különítménye: szakértői robbanóanyag-nyomok után ■kutatnak ..................... A z IRA Dublinban közzé­tett. nyilatkozatában bejelen­tetté, hogy „harcosai” hajtot­ták végre a brit tengerész­gyalogság Kent-megyei ba­rakktáborában elkövetett bombamerényletet. A brit kormányfő múlt hé­ten tett észak-írországi láto­gatására utalva az IRA nyi­latkozata hangoztatja: „Tha­tcher asszony hadüzenetet hirdetve látogatta meg Észak- Irországot olyankor, amikor mi békét akarunk. A magunk részéről most látogatást tet­tünk a királyi tengerészgyalo­Továbbra is rendkívül fe­szült a helyzet Azerbajdzsán­ban és Örményországban. A helyszínről kapott tájékoztatás szerint az SZKP KB e heti ülé­sének egyelőre nincs hatása a kialakult helyzetre. Örményországban nagy fel­háborodást keltett a bakui pártvezető által a plénumon elmondott beszéd: elfogadha­tatlannak tartják, hogy miköz­ben Azerbajdzsán blokád alatt tartja Örményországot, Baku első számú vezetője nem átall barátságról, internacionaliz­musról beszélni. A gazdasági blokáddal függ össze, hogy az élelmiszerüzle­tek egész Örményországban ki­ürültek, a köztársaságnak azonban egyelőre még elegendő élelmiszer-tartaléka van. Nem javult a benzinellátás, ugyan­akkor a vasúti szállítás, ha lassan is, de ismét megindult. Bakuból szerzett tájékoztatás szerint az azerbajdzsán közvé­lemény igen kritikusan fogadta gosoknál Kentben. Mi tovább­ra is békét akarunk, és azt akarjuk, hogy a brit kormány távozzék hazánkból”. Kambodzsa nyugati határvi­dékén pénteken heves harcok dúltak a kormányerők és a Vörös Khmerek között, egy nappal azután, hogy Vietnam Vezirov első titkár felszólalá­sát, mert az úgymond nem volt elég határozott. A blokádról a bakui hírfor­rás kijelentette: mindaddig folytatják az Azerbajdzsáni Népfront szervezte akciót, amíg Örményország konkrét ígéretet nem tesz arra, hogy felhagy az azerbajdzsán bel- ügyekbe való beavatkozással (vagyis semleges marad Kara- bah ügyében). ★ Államnyelv lett a kazah Ka­zahsztánban, a közép-ázsiai szovjet tagköztársaságban. A Kazah Legfelsőbb Tanács pén­teken rendkívüli ülésen fogad­ta el az erről szóló törvényt. A kazahsztáni nyelvtörvény lényegesen különbözik a más tagköztársaságokban nemrégi­ben elfogadott hasonló rendel­tetésű törvényektől'abban a te­kintetben, hogy ez továbbra is kiemelt szerepet biztosít az orosz nyelvnek Kazahsztán ál­lami életében és oktatási rend­szerében. A nyelvtörvény hi­vatalosan „a nemzetiségek kö­zötti érintkezés” nyelvének rangját szavatolja az orosz szá­mára. A törvény megadja a lehetőséget a többi nemzetiség­nek is, hogy egy-egy vidéken, ahol ők (például a németek) nagyobb tömbben élnek, har­madik hivatalos nyelvként használhassák saját nyelvüket a kazah és az orosz mellett. megkezdte a még Kambodzsá­ban állomásozó erőinek kivo­nását. A kambodzsai kormányhoz közel álló források szerint több ezer Vörös Khmer harcos be­kerítette Pailin települést, a környék drágakőbányászatának központját. Egy Bangkokban fogott rádióadásban a Vörös Khmerek azt is hírül adták: már ellenőrzésük alá került a thaiföldi határtól 20 kilométer­re fekvő Pailin északi része. Pénteken afgán, indiai, belga és amerikai nem hivatalos megfigyelők jelenlétében foly­tatódott a vietnami csapatki­vonás — tízezer vietnami ka­tona hagyta el a Thaifölddel szomszédos Battanbang tarto­mány központját. Megfigyelők szerint kétséges, hogy a csapat- kivonás befejeztével a kam­bodzsai haderő képes lesz-e tartani magát az ellenzéki erőkkel szemben. A PÁPA MOSZKVÁBA UTAZIK? Mihail Gorbacsov szovjet államfő és II. János Pál pá­pa esetleges csúcstalálko­zójáról tárgyalások folynak a Vatikán képviselői és szovjet diplomaták között — közölte pénteken Joaquin Navarro-Valls, a Szentszék sajtószóvivője. Ez volt az első hivatalos megerősítése annak a szé­les körben elterjedt felte­vésnek, hogy e találkozóra sor kerülhet Gorbacsov no­vemberben esedékes olasz- országi látogatása alkalmá­val. Ha valóban létrejön, ez lesz az első találkozó 'egy szovjet államfő és egy pápa között: s ezen előkészíthetik a pápa esetleges szovjet­unióbeli látogatását is. AMERIKAI PARTVIDÉKEN TOMBOL HUGO, A GYILKOS HURRIKÁN óránként kétszázhúsz kilométeres sebességgel érke­zett a Hugo nevű hurrikán csütörtök éjjel áz Egyesült Államok keleti partjaihoz. Az évtizedek óta legerősebb vihar pusztításától tartva előzőleg több százezren mene­kültek a part menti településekről az ország belseje felé. A Hugo először Dél-Kalifornia államot érte el, ahol táv­vezetékeket szakított szét, fákat tépett ki, és házak ez­reit döntötte romba. A szélvihart kísérő hatalmas eső­zések nyomán települések egész sorát öntötte el az ár­víz. A hajléktalanná váltak tízezreit épen maradt köz­épületekben szállásolták el. A lakosság jó résié még csütörtökön elhagyta a part­vidéket, s a tömeges vándorlás kaotikus helyzetet, kilo­méteres közlekedési dugókat teremtett a közutakon. A szomszédos Georgia államban mintegy 150 ezer ember kitelepítését rendelték el a hatóságok. Bush elnök csütörtökön katasztrófa sújtotta terület­nek minősítette a Hugo által korábban „meglátogatott” Virgin-szigeteket, amelyekhez St. Croix is tartozik, va­lamint Puerto Ricát. ftiilföldi események ~ egy «nondkstbGjffi A tervezett 1995, évi Budapest—Bécs világkiállítás előké­szítésének magyar—osztrák idegenforgalmi bizottsága kétna­pos ülést tartott Bécsben. A Paskai László bíboros csütörtökön az Egyesült Államokba érkezett, az amerikai katolikus közössé­gek meghívására. A Ante Markovics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke pénteken délután meglátogatta a zágrábi őszi vásár magyar árubemutatóját. A A török és az olasz belügyminiszter pénteken Ankarában megegyezett abban, hogy a két ország a jövőben szélesíteni fogja együttműködését a kábítószer-kereskedelem és a terrorizmus elleni harcban. A Az NSZK szövetségi kormánya mély sajnálkozással vette tudo­másul azt az NDK-beli fejleményt, hogy a belügyminisztérium államellenes mozgalomnak nyilvánította, és ezért nem enge­délyezte a Neues Forum — az Űj Fórum — nevű reformpárti csoportosulás egyesületként való bejegyeztetését. IRA-bombamerénylet — nyolc halott A RÓMAI LA REPUBBUCA IS ELNÉZÉST KÉR JELCINTŐL A Pravda után pénteken a római La Repubblica is beismer­te: valótlanságokat tartalmazott múlt Heti cikke, amely sze­rint Borisz Jelcin Egyesült Államokban tett látogatása alatt többször részeg volt és „fogyasztói mohóságról” tett volna tanulságot. Vittorio Zucconi, a világsajtót bejárt tudósítás szerzője egy levélben elismeri: a leírt tényeket maga nem ta­pasztalta, hanem „közvetett forrásokból” (orosz emigránsok­tól) hallotta azokat, továbbá a THe Washington Post egy szep­tember 13-i, hasonló tárgyú írására támaszkodott. A szerkesztőség ehhez hozzáfűzi: sajnálatos módon a cikket a Pravda manipulációra használta fel, „ami része a Moszkvá­ban jelenleg dúló ádáz politikai harcnak”. A római lap el­határolja magát cikke ilyen felhasználásától, hiszen az ,,sú­lyos és érdemtelen politikai kárt okozott Jelcinnek”, és elné­zést kért. Folytatódik a vietnami csapatkivonás Heves kertek Kcmbedzsában Mi továbbra is békét akarunk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents