Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-21 / 223. szám

1989. SZEPTEMBER 21., CSÜTÖRTÖK 3 Földhözragadt vadak? Irritálja a közvéleményt PÖSPÖKSZILÁGY MEGRENDÜLT BIZALMA A főváros gyarmatának tekintik a megyét jj A püspökszilágyi radioaktív hulladéktároló területén to­f vábbra sem garantáltak megfelelő működési feltételeket. '/ Ezért változatlanul nyugtalan a lakosság. Mint azt lapunk '/ szeptember ll-i számában is megírtuk, nem teljesült még az a / követelés, hogy a fővárosi helyett megyei igazgatás alá kerül- / jön az intézmény. Azaz, vegye át a megyei Köjál, amelynek j megfelelően kiképzett szakembereit a Sugárbiológiai Intézet ^ ellenőrizze. A vezető lakjon a község területén, s azt nevezzék A oda ki, akiben a falubeliek is megbíznak. Hosszú évek után először tartott sajtótájékoztatót a Ma­gyar Vadászok Országos Szö­vetsége. Bármennyire furcsa, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem főépületében ösz- »egyűlt újságírók éppen annak a 18 százaléknyi va­dászterületnek a sorsát firtat­ták leginkább, ami nem tar­tozik a MAVOSZ-hoz. Ez az állami tulajdonban levő va­dászterület irritálja a közvé­leményt, mivel itt tartják a reprezentációs vadászgatáso- kat az ország vezetői. A főtitkár, ár. Sinkovits Miklós szerint a MA VOSZ el­határolja magát az itt történ­tektől. Ugyanakkor a vadász­sporttal kapcsolatos mende­mondák egy részének éppen az állami föld a táptalaja. Sajnos a csaknem negyven­ezer sportvadászt az ilyen ál­talánosságok alapján ítélik meg. Ritkábban szól a fáma e kevésbé szenzációnak számító gazdálkodásról, holott látvá­nyosak az eredmények akár forintban, akár kemény valu­tában nézzük. A külhoni va­dászok évente csaknem ötven­millió dől'árt hagynak itt az elejtett ál.atokért cserébe. Az egy-egy vadászra jutó bevétel meghaladja a harmincnégy­ezer forintot, s ide tartozik az is, hogy a vadászok jórészt társadalmi munkában dolgoz­nak, s a bevételeket a vadgaz­dálkodásra fordítják. Mégis fontosnak tartotta a főtitkár, hogy a sajtó foglal­kozzon a negatív jelenségek­kel, mert csak így számolhat­ják fel azokat. Lényegesnek tartotta azt is, hogy a vadász- társaságokról kialakult kép megváltozzon, oldódjék a zárt­ságuk. Bár a honi vadászte­rület véges, sokkal többen hó­dolhatnának ennek a sport­nak, mint manapság. Mivel érdekvédelmi szervezetként közvetlenül nem szólhatnak bele a társaságok ügyeibe, ezért javasolják, hogy több jelentkezőt vegyenek fel. A nyitás jellemzi a vadá­szati jogszabályok tervezeté­vel kapcsolatos vélekedésüket is. Elismerik, hogy a vadál­lomány nemzeti tulajdon és nem csak a vadászoké. Vi­FORDUL/ŐPONTON A dokumentumban szüksé­ges gnnak tételes felsorolása, hogy melyek azok a szocialis­ta eszmények, amelyeket „jel­szóból gyakorlattá” akarunk változtatni. Számba kell ven­ni, hogy mit tekint mozgal­munk a „szocialista, kommu­nista értékeknek”, amelyek átörökítését vállalni akarjuk. Részletesen szükséges kifej­teni azt is, hogy a mi pártunk mit ért a modellváltáson. DEMOKRATIKUS SZOCIALIZMUS A dokumentum nem fogal­mazza meg világosan azt, ami­től a demokratikus szocializ­mus más, mint egy polgári demokrácia. Általában tisztá­zatlannak tartják, hogy társa­dalmi formáció vagy mozga­lom. Tisztázatlannak és kevésnek tartják a helyi önkormányzat­ról szóló részt, mert nem tar­talmazza a gazdasági háttér megteremtésére vonatkozó koncepciót. Ezzel összefüggés­ben felvetődik a megyei szin­tű politikai, igazgatási szervek további sorsa, találkozhatunk annak elvetését megfogalmazó véleménnyel is. ÜJ SZOCIALISTA PARTOT A legtöbb kifogás a „nép­párt” és a „reformpárt” meg­határozással kapcsolatos. Általánosítható vélemény, hogy határozottan kell vállal­ni valamely réteget vagy ré­tegek politikai képviseletét. A pártnak a társadalom dolgo­zó rétegeit, az alkotó többsé­get kell képviselnie a „min­denki pártja” helyett. A párt társadalmi bázisának azokat tekintse, akik végzett munká­juk alapján akarnak boldo­gulni, vagyis a bérből, fizetés­ből élő munkásokat, mezőgaz­dasági dolgozókat, az értelmi­séget, a kisvállalkozókat. A néppárt jelleget többségében szont hibásnak tartják azt az elgondolást, hogy a vadállo­mányt a földtulajdonhoz kös­sék. Néhány nyugat-európai országban megtették úgy. hogy az állam szigorú befo­lyása megmaradt. Ennek elle­nére ezekben az országokban a vadállomány gyakorlatilag kipusztult. A vadászok inkább úgy képzelik a jövőt, hogy a földtulajdonosok és a föld- használók kölcsönös gazdasági érdekeltség alapján együttmű­ködnének. Ehhez azonban a földtulajdon kérdését tisztázni kell, mert enélkül könnyen túllőhetnek a célon. M. T. A mostani mennyiség dup­láját, napi 24 ezer üveg Béres- csgppet állít elő október köze­pétől a Herbária, hogy ki tud­ja elégíteni a megnövekedett igényeket — mondta dr. Foga- rassy József, a Herbária Or­szágos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat igazgatója. Elmondta: nem számítottak a televízióban bemutatott Ká­sa Ferenc Az utolsó szó jogán című filmje tömegpszichózis­hatására. Számoltak ugyan a forgalom átmeneti növekedé­sével, azonban ilyen arányú érdeklődés felülmúlta képzele­tüket. Tolnai üzemük tizenkét esztendeje gyártja a cseppe­ket, évente átlag másfél millió üveggel. Ez a mennyiség az eddigiekben elegendő volt. A megnövekedett igények kielé­gítése érdekében arra gondol­tak, hogy együttműködnek a gyártást felajánló Biogp.l Gyógyszergyárral, miközben emelik a saját gyártókapaci­tásukat is. Így naponta mint­egy 50 ezer üveg cseppet tud­nának előállítani. Az igazgató a továbbiakban hangsúlyozta: a cseppekből senkinek sem adnak korlátlan mennyiség­ben, ugyanis szeretnék elke­rülni, hogy több száz vagy ezer forintért cseréljen gazdát az egyébként már 23 forintba elvetik és sokan javasolják a párt munkás jellegének őrzé­sét is. Vannak, akik vitatják a re­formpárt minősítést is, a re­formot eszköznek tekintik. Felvetik, hogy a dokumen­tum szakítson azzal a gondo­lattal, hogy többpártrendszer­ben a pártok bármelyike is képes a nemzet, a társadalom egészének képviseletére. „Mintha még mindig egyetlen pártként akarnánk programot nyújtani az egész magyar tár­sadalomnak.” Szükségesnek tartják, hogy a párt határozza meg az állam­hoz való viszonyát. Milyen kormányprogramot tart elfo­gadhatónak stratégiai céljai el­éréséhez? Többen foglalkoznak a név- változtatás kérdésével. Egybe­hangzó az a vélemény, hogy amennyiben új név lesz, az tükrözze: pártunk baloldali, demokratikus, magyar és szo­cialista elkötelezettségű. (Más vélemények az eredeti név megtartását javasolják.) VEGYES TULAJDONON NYUGVÓ PIACGAZDASAGOT Kifejezetten helyesnek tart­ják, hogy a tulajdonreformról megfogalmazottakban a kü­lönböző tulajdonformák egyen­jogúságát hangsúlyozza a do­kumentum és nem tér ki a tu­lajdonformák sokáig hangozta­tott szocialista arányaira. Ugyanakkor határozottan megfogalmazódott olyan aggo­dalom, hogy a magántulajdon korlátlan érvényesülése növel­ni fogja a vagyoni különbsé­geket és a kizsákmányolás nyílt formáihoz vezet. Féltő aggódás érezhető az állami tulajdon esetleges elpa- zarolásáért. Jo’gi garanciákat kell az államtól követelni a munkáskollektívák demokra­tikus ellenőrző szerepére. Ez feltételezi az erre ínyuló Mint azt Valkai György, a megyei tanács elnökhelyettese tegnap elmondta, a község te­rületén megalakult társadalmi kerülő 35 milliliteres üvegcse. Azt a kérdést, miszerint a Herbária által előállított Bé- res-csepp az utóbbi években veszített-e a minőségéből, Fo- garassy József határozottan elutasította. Kifejtette: a csep­pek ugyanazzal az eljárással készülnek, mint kezdetben A minőséget a Tolna Megyei Élelmiszervizsgáló Intézet el­lenőrzi. Az igazgató aláhúzta: a szer kémiai megbízhatóság i kifogástalan. A cseppek gyógyhatásút részletező úgynevezett sárga füzetről szólva közölte, hogy az valóban hiánycikk, azonban hozzáfűzte: az ismertetőt nem a Herbária, hanem a Biokul­túra Egyesület adja ki. A fü­zet utánrendelése megtörtént. Hamvas József, az Országos Gyógyszerészeti Intézet fő­igazgató-helyettese a Béres- csepp Pluszról elmondta: a gyógytermék nyilvántartásba- vételi eljárása befejeződött, a termék végleges mintájának benyújtása után az ÜGYI a forgalomba hozatali engedélyt kiadja. Mindez október végére várható. A Béres-csepp Plusz ugyanazt az alapanyagot tar­talmazza, mint elődje, csupán bizonyos technológiai változta­tásokat érvényesített a felta­láló. kormányzati szerepvállalást is. Felhívják a figyelmet a piac- gazdaság kiteljesedéséből kö­vetkező konfliktusokra — pl. munkanélküliség, növekvő inf­láció —, amelyek hosszú időn keresztüli fennmaradása nem egyezhet meg a párt program­jával. ÜJ TÁRSADALMI ÉRTÉKRENDRE ÉPÜLŐ ELOSZTÁST Általános az a felvetés, hogy a dokumentum nem foglalko­zik kellően a családdal, mint a társadalom alapegységével. Gazdasági és szociális eszkö­zökkel garantálni kell, hogy a család, mint alapegység visz- szanyerje azt a központi sze­repét, amelyet társadalmi for­mációtól függetlenül betölt. Elismerést kiváltó eleme a tervezetnek a „vidéki Magyar- ország” problémakörének fel­vetése, de jelen van a véle­ményekben az aggódás, hogy ez nem több szándéknál, hi­szen körülhatárolt agrárprog­ram, korszerű szerkezet nélkül a vidékre továbbra is a „vi­szonylagos kizsákmányolás” vár. E fejezetnek jó kidolgozásá­val fontos rétegeket lehetne megnyerni, erre jelenlegi for­májában még nem alkalmas (pl. nyugdíjasok, elszegényedő rétegek, fiatalok stb.). HELYÜNK A VILÁGBAN A programtervezet legegy­ségesebb, legközérthetőbb ré­sze. Helyeslik az oktatás, a művelődés radikális javításá­nak stratégiai kérdésként va­ló kezelését. A nemzetközi politikát érin­tő kérdéseknél nyomatékosan megfogalmazták, hogy a füg­getlen politika megőrzése azt is jelentse, hogy ne csak a töb­bi szocialista országtól, hanem a nyugat-európai tőkés orszá­goktól is védjük érdekeinket. A határainkon kívül élő nem­zeti kisebbségekért érzett fele­bizottság tagjai jelezték, hogy a telepet jelenleg üzemeltető Fővárosi Köjál, annak alkal­mazottjaként a telep vezetője megszegte a korábbi megálla­podást. A megyei vezetés tilalma ellenére hétfőn újabb radio­aktív hulladékszállítmány ér­kezett tárolásra a Paksi Atomerőműből. A megyei ta­nács környezetvédelmi titká­ra erről értesülve azonnal ak­cióba kezdett. Az illetékes szervek értesítése, s határozott fellépése után dr. Illés Béla, a szociális és egészségügyi mi­niszterhelyettes a szállítások beszüntetésére adott utasítást. Erre a Fővárosi Köjál írásban közölte a telep vezetőjével, hogy ne jogadják a paksi hulladékokat. Mivel a közbe­lépésre azért volt szükség, hogy egy korábbi megállapo­dásnak érvényt szerezzenek, a helyi lakosság bizalma az eddiginél is jobban megren­dült. Nem látnak ugyanis ga­ranciát a térségben élő em­berek arra, hogy hasonló eset a jövőben nem fordul elő. Sugárzó és mérgező anyagok Az elnökhelyettes emlékez­tetett arra a sajnálatos kö­rülményre, hogy a különben húsz évre tervezett első ezer­ötszáz köbméteres tározó mindössze három év alatt telt meg. Félő, hogy a mellé épí­tett, hasonló méretű is pár év után kevésnek bizonyul majd, mert itt üzleti alapon terhelik túl sugárzó anya­gokkal, a mezőgazdaságban alkalmazott mérgező vegysze­rekkel a körzetet. lősség alapján az Erdéllyel szemben megfogalmazott — kulturális autonómia — elvá­rását csak minimális prog­ramnak tekintik. Igénylik, hogy nagyobb hangsúllyal je­lenjen meg a kisebbségi auto­nómia és az anyanemzettel való kapcsolatok szabadsága a programban. Részletesebb kifejtését igény­lik a „Duna menti népek ösz- szefogása" gondolatnak. Igaz, hogy ez rövid távon a kör­nyező országokkal esetleg konfliktus forrása lehet, ugyan­akkor hosszabb távon ez az egyedüli reális lehetőség arra, hogy szoros együttműködéssel jelentős potenciált képező füg­getlen gazdasági egységet hoz­zanak létre a térségben. Differenciáltabb megközelí­tését tartják szükségesnek a baloldali nézetek közötti „vá­laszfalak” lebontásának. Fo­galmazódjon meg, hogy to­vábbra is kiemelt fontosságú­nak tartjuk a nemzetközi kom­munista mozgalommal való együttműködést, a „válaszfa­lak” lebontása pedig nem zár­ja ki az önálló eszmei-világ­nézeti alapok megőrzését és tiszteletben tartását. összességében: a szóródások ellenére a dokumentumok fo­gadtatása alapvetően pozitív, a vélemények, módosítási ja­vaslatok jobbító szándékúak és a pártunkért érzett felelős­séget tükrözik. Rámutatnak politikai gyakorlatunk, propa­gandamunkánk jellemző hiá­nyosságaira. Ahhoz, hogy a kongresszu­son alkotó vita és ennek ered­ményeként céljainkat jól meg­fogalmazó program kerüljön elfogadásra, a megyei pártér­tekezletnek tisztázni kell vi­szonyát a dokumentumokhoz, figyelembe véve a párttagság többségi véleményét. MSZMP Pest Megyei Bizottsága — Meg tudják-e akadá­lyozni a szabalytalanságokat? Büntethetik-e a tilalom meg­szegőit? — kérdeztük a meg­beszélésen. Azt a választ kap­tuk, hogy szankciókra alig van lehetőségük a közigazga­tás vezetőinek. Mint mindig, most is sokan a főváros gyar­matának tekintik a megyét, ami ellen alig győznek tilta­kozni. Pedig éppen elég az az ipari ártalom, ami egyrészt a világváros közelségéből, másrészt a helyi üzemektől származik. A szankció helyett tehát inkább az ellenszolgál­tatásról lehetne beszélni, s erről folynak a tárgyalások is. Az ellenszolgáltatás a hely­beliek szerint a gázvezeték- hálózat kiépítése lehetne. Inkább lezárják az utakat — Ebben az esetben szállít­hatnának a paksiak? — Maximum a harmadik ezerötszáz köbméteres tároló épülhetne meg, több nem. Ez is csak a püspökszilágyiakkal kötött megállapodás alapján. Eltérően az eddigi gyakorlat­tól, arról szó sem lehetne, hogy a lakosság háta mögött szülessenek egyezségek és in­tézkedések. Ha így történne, előfordulhat az, aminek az elnökhelyettes szerint sem sza­badna bekövetkeznie; a falu­beliek elzárják az utakat. — Túlterhelt már különféle szennyező forrásokkal ez a környék — halljuk mindunta­lan a közeli falvakban és Vácott is. A városbeliek szá­mára ez nem közömbös, mint ahogy a váchartyániakat is iz­gatja a tervezett vácdukai bomlasztott szennyvíziszap-tá­roló építése Ezt szintén a főváros varrná a megye nya­kába. A paksi szállítmányok dolgával együtt erről is kér­dezősködtünk. A válasz: a tárolót kiépítik. A megyei tanács felülvizsgá­lásra bekérte a terveket. Azt állapították meg, hogy alap­talan a hartyániaknak az a félelme, miszerint a széljárás a falujukra viszi a bűzt. A helyszínt úgy választották ki az építők, hogy ilyen veszély nem fenyegeti a településeket. A falu rovására ne üzleteljenek Püspökszilágy dolgában ma­radt a megye korábbi igé­nye: A telepet a megyei Köjál üzemeltesse. Az új telepve­zető lakjon a helyszínen. Paks ne szállítson. Tartsanak be minden erőírást, s a falu ro­vására ne üzleteljenek. Kovács T. István A kisiparosok által készí­tett ruhaneműk forgalmazá­sának körülményeit vizsgál­ták meg a közelmúltban a fővárosi és a megyei kereske­delmi felügyelőségek. Jelenleg megközelítően 14 ezer kisiparos tevékenykedik a különféle ruházati szak­mákban, többségük női szabó, illetve kötő-hurkoló. A vizs­gálatok tanúsága szerint el­sősorban az iparosok által újonnan alakított üzletek, mű­helyek kulturáltak, ezeknél si­került a szakszerű kiszolgá­láshoz a szükséges feltételeket biztosítani. Nem tapasztalható javulás a termékek kiszerelésében; vál­tozatlanul nem tüntetik fel a gyártó nevét és címét, az anyag összetételét, a főbb jel­lemző tulajdonságokat, a mé­retet, nem mellékelnek hasz­nálati, kezelési útmutatót a íileves a sz'ráiii Kastély Szálló Konferencia - idegenforgalom öt esztendeje helyezték üzembe a sziráki Kastély Szállót a százhalombattai székhelyű Magyar Szénhidro­gén-ipari Kutató-Fejlesztő In­tézet önálló gazdasági egy­ségeként. A 170 millió forin­tos költséggel eredeti szépsé­gében helyreállított XVIII. századbeli barokk műemlék épület — az egykori Teleki­kastély — azóta háromcsilla­gos hotelként működik, át­lagosan évi 60 százalékos ki­használtsággal, ami vetekszik nem egy nagyvárosi szálloda látogatottságával. A szálló vendégeinek mintegy negye­de külföldi, jelentős a konfe­rencia-idegenforgalom. Ezek közül is kiemelkednek a ve­zető tőkés pénzintézetek el­nökeinek, vezérigazgatóinak sziráki konferenciái. A ven­dégek körében igen vonzó, hogy a szálló évente 10-12 magas színvonalú képzőművé­szeti kiállítást rendez; tava­szi, őszi, téli kamarakoncert­jein olyan ismert együttesek lépnek föl, mint a Camerata Hungarica és a Bakfark Con­sort. Legnagyobb népszerű­ségre talán sportrendezvényei révén tett szert a sziráki ho­tel. A Déva-Hubertus vadász­lovagláson részt vett úgyszól­ván a teljes veterán öttusázó­gárda; nemzetközi sakkverse­nyeivel, így legutóbb az itt rendezett sakkvilágbajnoki zó­naközi döntővel felhívta ma­gára az egész sportvilág fi­gyelmét. A szerdai sajtótájékoztatón elmondták, hogy az intézmény bevételeit rendszeresen a szol­gáltatások bővítésére fordít­ják. A tervek kivitelezéséhez négy társvállalat évente 1,5-2 millió forinttal hozzájárul. A már ismert szabadidőprogra­mok — lovaglás, kocsizás, hő- légballonos repülés, lövészet, teniszezés — a jövőben újab­bakkal bővülnek: egy svájci idegenforgalmi céggel közös vállalkozásban nemzetközi színvonalú golfpályaegyüttest alakítanak ki, ezenkívül a Nógrád Megyei Tanács támo­gatásával, s a helyi általános iskolával közösen a szállóval folyosóval összekötött torna- csarnokot és fedett uszodát építenek. A tervek közt sze­repel a szálló bővítése, vala­mint egy jelentős konyhatech­nológia-fejlesztés megvalósítá­sa, melynek révén szeretnék elnyerni a nemzetközi Fiprega szervezet elismerő tábláját. termékekhez. A gyártóknak és forgalmazóknak csak elvétve van arról tudomásuk, hogy az új cikkeknél a forgalomba hozatal előtt kötelező az elő­zetes minőségvizsgálat. Az ellenőrök a korábbiakhoz ha­sonlóan gyakran tapasztalták, hogy hamis márkajelzéssel ke­rülnek forgalomba a kisipari termékek. A Boss, a Golf, a Benetton márkájúnak „álcá­zott” holmik ugyanis kelen­dőbbek, s drágábban is vevő­re találnak. Az ellenőrzött kisiparosok, gmk-k, kisszövetkezetek ter­mékeik méretezésére általá­ban nem a magyar szab­ványt, hanem a külföldi SML-jelzést alkalmazzák. Po­zitívumként értékelhető, hogy az ellenőrök az ár és a mi­nőség összhangját többnyire rendben találták, kirívóan rossz minőségű áruval nem találkoztak. A Béres-csepp gyéiása folyamatos Eltűnt a sárga füzet Országos ellenőrzés Beneüonnak álcázva

Next

/
Thumbnails
Contents