Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-21 / 223. szám

2 1989. SZEPTEMBER 21., CSÜTÖRTÖK Véget ért az SIKP KB kétnapos ülése Nemzetiségi politika, megújulással Az SZKP Központi Bizottsága szerdán a főtitkári beszá­moló és a platform tervezetének vitája után elfogadta a párt korábban nyilvánosságra hozott nemzetiségi platformját. A tes­tület megítélése szerint a közvélemény széles rétegeinek támo­gatását élvező platform megfelel a peresztrojka követelmé­nyeinek, egyúttal pedig a szovjet föderáció megújításának, a nemzetiségi problémák megoldásának alapját adja. A központi bizottság ülése megbízta a politikai bizottsá­got, a köztársasági központi bizottságokat, a területi párt- szerveket, hogy dolgozzanak ki konkrét terveket a platformban foglaltak megvalósítására. Mihail Gorbacsov zárszavá­val a moszkvai Kremlben szer­dán este fejeződött be az SZKP Központi Bizottságá­Igen érdekesek, hasznosak voltak a magyar országgyűlési küldöttség amerikai tárgyalá­sai, és jó remény van arra, hogy felgyorsul a hazánknak nyújtott gazdasági és politikai támogatás — hangoztatta szerdán Szűrös Mátyás házel­nök, a küldöttség vezetője Washingtonban az amerikai és a magyar sajtó képviselői előtt. Szűrös Mátyás sajtóértekez­letén méltatta a szívélyes, ba­ráti szellemű fogadtatást, és azt a tényt, hogy a küldöttség mind a kormány, mind (a tör­vényhozásban ellenzékben és többségben levő) demokrata párt részéről megértést és se­gítő szándékot tapasztalt Ma­gyarország iránt. Utalt bizo­nyos számunkra nyugtalanító amerikai nézetekre, amelyek szerint a hazánknak nyújtott támogatással várni kell a vá­lasztásokig, koalíciós kormány megalakulásáig. Aláhúzta az ameri kaj , tárgyalópartnerei előtt is képviselt (és megértés; sei fogadott) véleményt: fon­tos az időtényező, hazánknak most van szüksége gazdasági és politikai támogatásra, hogy sikerrel megteremthesse a vé­nák nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó kétnapos ülése. A szovjet tévéhíradó adását meg­szakítva kilenc óra után né­hány perccel számolt be az ülés befejeztéről, majd a fő­titkár zárszavát sugározta. Nem lehet sikereket elérni a peresztrojka megvalósításá­ban, ha nem foglalkoznak ál­landóan és mindenütt a nem­gyes piacgazdaságon alapuló, új, demokratikus Magyaror­szágot. Kiemelte, hogy szükségünk van a COCOM-lista szűkítésé­re, arra, hogy minél több diá­kunk, szakemberünk tanul­hasson az Egyesült Államok­ban, például gazdasági veze­téstudományt. Fontos, hogy az Egyesült Államok is segítsen megértetni a Világbankkal, a Nemzetközi Valutaalappal és másokkal: nem lehet a végte­lenségig megszorító gazdaság- politikát alkalmazni. Nemzetközi pérttaaáískozás Berlinbe, az NDK fővárosá­ba utazott Barabás János, az MSZMP Politikai Intéző Bi­zottságának tagja, a KB tit­kára. Kíséretében van Csikós József, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese. A küldöttség részt vesz a szo­cialista országok kommunis­ta és munkáspártjai ideológiai kérdésekért felelős központi bizottsági titkárainak tanács­kozásán. zetiségi problémákkal, a föde­ráció helyzetével — hangoztat­ta zárszavában Gorbacsov. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az e téren felvetődött problémák a pe­resztrojka keretén belül old-\ hatók meg. Érzékeltetve a fel­adat sürgősségét, kijelentene, hogy már most is érezhetőek a megoldás késlekedésének kedvezőtlen hatásai. Határo zott cselekvésre szólítva fel a párttagságot. A kongresszus előrehozásá­val kapcsolatban leszögezte: helyes lépés volt előbbre hoz­ni • az időpontot. Egyrészt azért, mert értékelni kell az eddig megtett utat, másrészt mert ki kell tűzni az újabb feladatokat. Hozzátette: ezzel megkezdődött a kongresszus előkészítésének szakasza, amelynek fő feladata az egész párt mozgósítása. Személyi változások Utolsó napirendi pontként jelentős személyi változások­ról hoztak döntésekeit. A KB ülésén felmentették tisztségé­ből Viktor Nyikonovot és Vik­tor Csebrikovot, az SZKP KB PB tagjait, a KB titkárait, Vla­gyimir Scserbickijt, a Politikai Bizottság tagját — nyugdíjba vonulásukra való tekintettel. Ugyancsak felmentették tiszt­ségéből Jurij Szolovjovot, a KB tagját és Nyikolaj Talizint, az SZKP ' KB PB póttagját nyugdíjazásuk miatt. Az SZKP KB a Politikai Bizottság tag­jává választotta Vlagyimir Krjucskovot, a KGB (Állam- védelmi Bizottság) elnökét és Jurij Maszljukovot, az Állami Tervbizottság elnökét. Egyide­jűleg a PB póttagjainak sorá­ba választották Jevgenyij Pri- makovot, az LT Szövetségi Ta­nácsának elnökét és Boris Pu- gót, az SZKP KB mellett mű­ködő Pártellenőrző Bizottság elnökét. A testület a KB titká­rává választotta meg Jegor Sztrojevet, az orlovszkiji terü­leti pártbizottság első titkárát, Gumer Uszmanovot, a tatár te­rületi pártbizottság első titká­rát és Andrej Girenkót, a krí­mi területi pártbizottság első titkárát. Bős-Nagymaros: szakértői tárgyalások Csehszlovák közlemény Szűrös Mátyás sajtótájékoztatója Támogatásra most van szükség Németh Miklós egyházi, felekezeti vezetőkkel találkozott Németh Miklós miniszterel­nök szerdán az Országház Nándorfehérvár termében ta­lálkozott a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyar Izraeliták Országos Képvisele­te és a Magyarországi Sza­badegyházak Tanácsa vezető tisztségviselőivel. A tanácsko­zásra az elmúlt héten meg­kezdődött párbeszéd jegyében, annak folytatásaként került sor. A kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdések megvi­tatása során a miniszterelnök ismertette a kormány meg­újuló egyházpolitikájának alapelveit, kikérve erről a megjelentek, véleményét. Az egyházi vezetők megelégedés­sel nyugtázták, hogy a kor­mány alapvető törekvése a lel­kiismereti és vallásszabadság emberi jogának maradéktalan érvényesítése. Ennek egyik ga­ranciáját látják a lelkiismere­ti és vallásszabadságról, vala­mint az egyházügyekről Ké­szülő törvényben, amelynek előkészítése az egyházak aktív közreműködésével folyik. Németh Miklós hangsúlyoz­ta, hogy a kormány és a tár­sadalom alapvető fontosságú értékhordozó, közösségteremtő tényezőinek tekinti a magyar- országi egyházakat, felekezete­ket, vallási közösségeket, ame­lyekkel folyamatos párbeszéd­re és a nemzet érdekében va­ló folyamatos együttmunkál- kodásra törekszik. A párbe­széd fontos fóruma lehet az Országos Vallásügyi Tanács, amelynek létrehozására vo­natkozó elképzelésekkel a megjelentek egyetértettek, és az érintettek elfogadták a testület munkájában való rész­vételre szóló felkérést. A kormányfő elismerését fe­jezte ki azért a munkáért, amelyet az évartgélikus' egy­ház végez az erdélyi mene­kültek megsegítése érdekében. Nagy jelentőségűnek minősí­tette a Fasori Gimnázium új­raindítását, működéséhez si­kereket kívánt. Nagyra érté­kelte, hogy az evangélikus egyház nemzetiségi hívei — az egyház nem kis erőfeszítésé- I nek köszönhetően — anya­nyelvükön gyakorolhatják val­lásukat. A Magyar Izraeliták Orszá­gos Képviseletének vezetőivel folytatott megbeszélésen szó esett arról az áldozatos mun­káról, amelyet a felekezet az idős, beteg, magukra maradt emberek gondozásában, ápo­lásában fejt ki. Ehhez a mun­kához a kormányzat minden lehetséges segítséget meg kí­ván adni. A találkozón részt vevők fel­vetése alapján a miniszterel­nök kijelentette: megvizsgál­tatja, hogy a kormányzat mi­lyen segítséget tud adni a rossz állapotban lévő zsidó temetők rendbehozatalához, az elárvult zsinagógák megmentéséhez, méltó hasznosításához szüksé­ges társadalmi összefogás meg­teremtéséhez. Nyomatékosan hangsúlyozta: a kormányzat mélységesen elítéli és elutasít­ja az antiszemitizmust. Erő­szakos, kegyeletsértő megnyil­vánulásai ellen fellép. A Magyarországi Szabad- egyházak Tanácsának elnök­ségével létrejött találkozón a miniszterelnö' elismerését es köszönetét fejezte ki azért a szerteágazó és eredményes munkáért, amelyet a tanács az elmúlt évtizedekben kifejtett. A tagegyházak híveinek pél­damutató állampolgári maga­tartása, életvitele, emberi kö­zösséget teremtő ereje a nem­zet nagy értékei közé tarto­zik. Kifejtette, hogy a kor­mány egyházpolitikájában to­vábbra is következetesen ér­vényesíteni kívánja a feleke­zeti egyenjogúságot. Egyik egyházat, feiekezetet, vallási közösséget sem érhet — sem­milyen szempont alapján — hátrányos megkülönböztetés. Csökkentettél: az experttám®gatást A cukorhiányt határozott kormányzati intézkedésekkel sikerült megelőzni, a húshiány is enyhült, de nincs még tel­jes biztosíték a zavartalan el­látásra. A lakosságot köz­vetlenül és érzékenyen érintő kérdésekben így értékelték a helyzetet a Kereskedelmi Mi­nisztérium vezetői. A húsellátás biztonsága ér­dekében hozott minisztertaná­csi határozatok közül kiemel­ték, hogy felére csökkentet­ték a húsipari vállalatok exporttámogatását, enyhíten­dő a belföldi ellátás rovására érvényesülő túlzott, . érdekeit-, séget..:. i Beck Tamás miniszter hang­súlyozta, hogy mindaddig,' amíg a már nem működő tervutasításos rendszer sze­repét át nem veszi a még nem működő piaci önszabá­lyozás, szükség van határozott állami beavatkozásokra, és ennek eszköztárát is meg kell teremteni. Az említett ellátási zavarok nyomán fon­tolóra kéll vennie a kor­mánynak, hogy a nemrég megszüntetett kiviteli korláto­zást néhány alapvető közszük­ségleti cikk esetében visz- szaállítsák. Életszínvonal- és szociálpolitikai megfontolás­ból az is felvetődött, hogy egyes élelmiszerek árát is­mét maximálják. Más vonatkozásban tovább kell szűkíteni az állami dotá­ció körét és mértékét. Így döntés született arról, hogy egy év türelmi idő után két esztendő alatt teljesen meg­szüntetik a szolgáltatások — átlagosan 50 százalékos — tá­mogatását. , Az, idegenforgalom idei vár­ható eredményeit, 800-900 millió dolláros konvertibilis devizabevételét kedvezőnek ítélték, noha a nyugati üdü­lővendégek egyre inkább a magán-szobakiadókat részesí­tik előnyben, s így a valuta tekintélyes része láthatatlan csatornákba kerül. \ Csehszlovákia semmit sem változtatott a bős—nagymaro­si vízlépcsőrendszerrel kap­csolatos álláspontján, tovább­ra is szerződésszegéssel vá­dolja Magyarországot, kártérí­tést követel és ellenlépésként saját területén készül áttölteni a Duna medrét — derül ki abból a közleményből, amelyet a csehszlovák—magyar nem­zetközi jogi szakértői megbe­szélések befejeztével szerdán adott ki a csehszlovák hírszol­gálati iroda. Emlékezetes, hogy hétfőn és kedden csehszlovák—magyar szakértői tárgyalásokat tartot­tak Prágában a bős—nagyma­rosi vízlépcsővel kapcsolatos nemzetközi jogi kérdésekről. A CTK által nyilvánosságra hozott csehszlovák közlemény most újólag felsorolta a leg­különfélébb fórumokon már eddig is hangoztatott prágai vádakat. Ezek szerint Magyar- ország azzal, hogy Nagyma­rosnál és a bőst szakaszon fel­függesztette a munkálatokat, egyoldalúan megsértette a víz­lépcsőrendszerről 1977-ben kö­tött csehszlovák—magyar kor­mánymű gállapodást, nem tar­totta be annak a vitás kérdé­sek megoldására vonatkozó rendelkezéseit. Csehszlovákia szerint a magyar lépés ellen­tétes a szerződéses jogról szó­ló 1969-es bécsi megállapodás ötvenhetedik cikkelyével is. A közlemény szerint a Bős —Nagymarossal kapcsolatos kétoldalú megállapodások „elégséges mértékben figye­lembe vették a létesítmény építésének és működtetésének környezetvédelmi vonatkozá­sait, és elégséges alapot te­remtenek ahhoz, hogy a víz­lépcsőrendszert a kölcsönös megállapodásnak megfele­lően, ökológiailag biztonságo­san működtessék”. A jogászok egyben megis­mételték: Csehszlovákia kész a vízlépcsőrendszer működte­tésével kapcsolatban tárgya­lásokat kezdeni a Duna víz­minőségének védelméről. A közlemény megfogalmazása szerint a csehszlovák jogászok tájékoztatták magyar partne­reiket „az ideiglenes műszaki pótmegoldás elméletileg mér­legelt lehetőségéről” (azaz ar­ról a tervezett egyoldalú lé­pésről, hogy Csehszlovákia sa­ját területén tölti át a Duna medrét), amire Csehszlovákia „abban az esetben kénysze­rülne, ha Magyarország tartó­san vagy hosszú időre egyol­dalúan megszakítja a munká­latokat a bősi szakaszon”. A dokumentumban az is olvas­ható, hogy a csehszlovák nem­zetközi jogászok kifejtették: nem találtak semmilyen olyan jogi indokot, amely megaka­dályozhatná Csehszlovákiát a Dunameder-áttöltés megvaló­sításában. Azt hangoztatták, hogy az áttöltéssel az ország­határ nem módosulna. A közleményből kiderül, hogy Csehszlovákia ellenlé­pésnek szánja a Duna-meder- áttöltést, és továbbra is ra­gaszkodik a vízlépcsőrendszer teljes felépítéséhez. Moszkva— Washington Se varén adze útja Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja szerdán délután elutazott az Egyesült Államokba. Mint Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő közöl­te, a miniszter nem tudta megvárni a KB ülésének befe­jezését, a feszes egyesült ál­lamokbeli program miatt előbb el kellett indulnia. Sevardnadzét csütörtökön Washingtonban fogadja Bush elnök, majd a szovjet külügy­miniszter onnan utazik tovább Wyoming államba. Itt folytat pénteken és szombaton meg­beszéléseket amerikai kollé­gájával, James Bakerrel. A MEGYEI PÁRTÉRTEKELÉ Vélemények a két dokumentumtervezetről Általános észrevételek A dokumentumtervezetek nyilvánosságra kerülését nagy várakozás előzte meg. A párt­tagok és a testületek összeg­zett véleménye alapján kor­rekt megfogalmazású, újszerű szerkezetű, alapvetően helyes célokat tartalmazó tervezetek, amelyek alkalmasak a vitára. Úgy ítélik meg, hogy a külön­féle, párton belüli áramlatok, platformok megegyezésre ju­tásához jó alapul szolgálhat. Tapasztalataink azt jelzik, hogy a párt általános helyze­te, a bizonytalanság rányom­ta bélyegét a tagság aktivitá­sára, nemritkán érdektelen­séggel, közömbösséggel, egyre fokozódó apátiával is találko­zunk, a dokumentumokat a vártnál kevesebben dolgozták fel. A pártszervezetek egy ré­sze maga sem fordított kellő figyelmet arra, hogy ezek megtárgyalását jól előkészít­se, másrészt sók helyütt tisz­tázatlan volt, hogy a hosszabb távra szóló programnyilatko­zat és a rövidebb időszakot felölelő választási program nem azonos dolog, s ez utób­bira pedig még várni kell. A párttagság érdeklődésének fokozottabb felkeltéséhez mi­előbb szükség lenne a konk­rétabb, a válság közelebbi megoldását javasló, a társada­lom szociális érzékenységére építő választási programra. A programnyilatkozat-terve­zetet érintő legfontosabb kri­tikai észrevételek: • nem deklarálja, hogy mit tekint a párt eszmei alapjá­nak, © nem határozza meg pon­tosan a párt társadalmi bázi­sát. Ezzel összefüggésben fel­vetik : a programnyilatkozat­ban jelenjen meg, hogy a párt társadalmi bázisát elsősorban a bérből és fizetésből élőkre akarja építeni, mindenekelőtt az ő politikai érdekképvisele­tükre kíván vállalkozni. A „mindenki pártja lenni” tö­rekvést az állampárt felfogást tükröző, túlhaladott álláspont­nak tekintik. 9 Nem különbözteti meg a párt önmagát más pártoktól. (Mi az amiben több, más amit csak a mi pártunk tud nyúj­tani?) $ A párt csak akkor válhat hitelessé, ha nyíltan vállalja, hogy bár szükségszerűnek tart­ja a tőkés szektor bővülését a gazdaságban, de nem a tőke pártja, hanem az ipari, mező- gazdasági, szellemi „terme­lők”, a kisemberek pártja. Q Egyértelmű megfogalma­zását várják annak, hogy pár­tunk a demokratikus szocia­lizmus iránt elkötelezett, amely a világ progresszív erőit tö­mörítő szocialista mozgalom élenjárói között akar haladni, együttműködve az emberiség egyetemes értékeit tiszteletben tartó politikai irányzatokkal, pártokkal. /. Történelmi utunk tanulságai A többség rövid, összefogott és alapvetően helyes megítélé­seket tartalmazó anyagnak tartja, amely a valóságnak megfelelően tükrözi az elmúlt évtizedeket meghatározó tár­sadalmi mozgásokat. A vélemények megoszlása különösen 1956 megítélésében jelentkezik. Az események kö­zelsége miatt az emberek hely­zetük, megélt élményeik alap­ján továbbra is különfélekép­pen minősítik. Várhatóan ez a jövőben sem fog változni. Ezért több helyen vetik fel, hogy a pártnak tolerálnia kell az eltérő megítéléseket, „az egyszavas értékelések ne vál­janak politikai vízválasztó­vá”, mert a történettudomány várhatóan csak hosszabb időn belül fogja megtalálni e rend­kívül összetett folyamatra a legjobb kifejezést. Több helyen javasoltak to­vábbi kifejtendő kérdéseket — különösen a fejezet utolsó harmadában —, hogy ezáltal egyértelműbbé váljon a párt viszonya közelmúltunkhoz: Q a tanulságok alapján el kell jutni arra a következte­tésre, hogy a világ mai hely­zete megköveteli a korábbi munkásmozgalmi stratégia meghaladását és egy új bal­oldali szocialista mozgalom cél­jainak kialakítását. A világ­gazdaság nemzeti kereteket szétfeszítő fejlődése túllépett a szocialista országok belterjes — ideológiai megfontolásból — zárttá vált rendszerén, s ha ezek az országok nem kapcso­lódnak szervesen a világfo­lyamathoz, elszigeteltségük végzetessé válhat. Ez pedig új típusú együttműködést igényel, amihez egy modern pártnak saját programjában Is viszo­nyulni kell; ® határozottan nyilvánítsuk ki, hogy 1988-tól a párton be­lül új politikai erők törtek utat, a reformmozgalom szer­vezeti színrelépése „dinamikus felhajtóereje” lett a párt meg­újításának, az új politikai gon­dolkodás megteremtésének; © igénylik, hogy az állás- foglalás egyértelműen mentse fel a felelősség alól az elmúlt évtizedek tisztességesen dolgo­zó párttagságát. Ugyanis a hi­bás struktúra és a politikai vezetők szűkebb csoportjának rossz gyakorlata nem adott le­hetőséget arra, hogy vélemé­nyüket érvényre juttassák, a legtöbb esetben szót sem kap­tak. A mai válságért minde­nekelőtt a párt egykori veze­tő szerveit és a kormányzatot terheli a felelősség. II. A programnyilatkozat- tervezet Egybehangzó vélemények szerint a dokumentum arró: tanúskodik, hogy az MSZMI a társadalmi haladás élért akar állni. A megelőző (1975- ös) programnyilatkozathoz ké pest kevesebb „fedezet nélkü li közhelyet” tartalmaz. Vég leges formájában — amely ki szűri a rövid távú, taktika elemeket — átfogó, egysége nemzeti programmá is válhal amennyiben a tagságot, a tár sadalom szélesebb rétegeit fe tudjuk sorakoztatni mögé. A tervezet ugyanakkor ma gán viseli a kor bélyegét, azi hogy válságos időben íródot mert helyenként — a taktikai stratégiai célok gyakori keve redésén túl — legömbölyíti megfogalmazásokat. Témakö rönként az alábbi állásponto kirstályosíthatók ki: ( Enyhült a húshiány

Next

/
Thumbnails
Contents