Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-20 / 222. szám

1989. SZEPTEMBER 20., SZERDA 5 f^ggftiP Miből tollasodat! meg a műszaki csoport vezetője? Halásztelken nem csitulnak az induiaMk Tegnapelőtt este kiállt a Halásztelki Tanács elnöke s az apparátus a falu lakói elé. Őszintén szólva elég de­rekasan tartották magukat. Azért fontos ezt kiemelni, mivel az elmúlt héten botrányba fulladt egy falugyű­lés, s akkor a község vezetői elhagyták a permet. So­kan azzal vádolták őket, hogy nem mernek szembenéz­ni választóikkal, nem tudnak számot adni tetteikről a halásztelkiek által kifogásolt kérdésekben. Bár a mostani falugyűlés önmagában is rendkívül érde­kes volt, nem árt néhány szót szólni az előzményekről. Alig hiszem, hogy Halásztelken a nagy magyar átlagnál rosszabb tanácsi gárda dolgozna, még’.s az elmúlt hetekben a hazai sajtó jóvoltából meglehetősei kétes hírnevet szereztek ma­guknak. Kezdődött egy Nép­szavában megjelent cikkel, majd folytatódott azzal, amelyben az egyik vendéglá­tóipari egység vezetője, név szerint Halász Zoltánná mond­ta el sirámait. Megépített egy teraszt a bisztrója előtt, s a tanács feltörte, mert arra ve­zették a csatornát. Hozzá kell tenni, hogy olyan méretű te­raszra, amit lebetonoztatott, nem volt engedélye, s a csator­na kivitelezése előtt a tanács felszólította, hogy hagyja abba az építkezést, mert szüksége van a területre. Természetesen a munkálatok befejezése után kialakíthatja a teraszt. A Nép­szavában megjelent cikkből afféle újmódi dózerolásnuk tetszett ki a tanács eljárása. Mindenesetre az írások ele­gendőek voltak ahhoz, hogy rossz hangulat legyen úrrá a községben, A sajtó hatalma A következő lökést ismét a sajtó adta meg. Nemrégiben az MDF helyi szervezete tag­toborzó gyűlést hívott össze, ám az eseményt falugyűlés­ként hirdette meg. A téma a község jelene és jövője volt. Az egyik választmányi tagot. Bácsi Józsefet kérte fel Sallai Gyula, a szervezet megbízott halásztelki vezetője egv rövid beszédre. Bácsi József ’56-os élményeit elevenítette fel, amikor valaki közbeszólt, hogy nem ez érdekli, hanem a köz­ség sorsáról szeretne hallani inkább. Meg is jött erre a vá­lasz, hogy akinek ez nem tet­szik, az nyugodtan elmehet. Mire a község vezetői, akiket nem hívtak meg, csupán ér­deklődőkként vettek részt az eseményen, felálltak, és el­hagyták a termet. Mint mond­ták, sok olyan kijelentés hang­zott el, ami sérelmes volt rá­juk nézve, s ezeket ők vissza­utasítják. Az esetet, mint a község vezetőinek provokáció­ját írta meg több lap. Értől megkérdeztem Sallai Gyulát, ő is provokációnak ítéli-e meg a távozást. — Tulajdonképpen én vol­tam a hibás. Nem falugyűlést kellett volna meghirdetni, ha­nem tagtoborzót. Igaz, azok, akik elmentek, már a legele­jén belekötöttek a rendezvény­be. Elzárkóztak attól, hogy végighallgassák Józsi bácsit A meglehetősen megtépázott becsületű apparátus és a ta­nácselnök ezután tűzte lei a falufórum idejét, bizonyítan­dó, hogy igenis szembe mer­nek nézni választóikkal. Mint már említettem, derekasan áll­ta a sarat a csapat, s erre szükség is volt, hiszen a ha­lásztelkiek nem kímélték az elnököt és a szakigazgatási szervek vezetőit. Különösen nem Szabó Lászlót, a műszaki csoport irányítóját, aki — ahogy mondani szokás — min­den volt, csak akasztott ember nem, ezen a fórumon. Ilyen kérdések hangzottak el: hogy vehetett állami értékesítésű telket a tanácselnök a fala központjában? A válaszból ki­derült, hogy a megyei tanács elnökének külön engedélyével, s így át tudja majd adni alka­lomadtán a szolgálati lakását egy olyan szakembernek, or vosnak, pedagógusnak, akire szüksége lehet a településnek Megkérdezték Szabó Lászlót, hogy mennyiért adta el azt a hobbitelket, amit három éve vásárolt olcsón a tanácstól. S ha egyszer eladta, miért ka­pott ismét tanácsi értékesítésű házhelyet, amikor sok halász­telki évek óta vár ingatlanra? Zavaros telekügyletek Megszólalt Halász Zoltánná, a sértett vendéglős, akinek a teraszát feltörték. Szerinte azért tették ezt vele, mert a tanács végrehajtó bizottságá­nak egyik tagja akart magá­nak ott fagylaltozót. Nosza, nem hagyta magát a megvá­dolt asszony, Incze Sándorné sem. Elmondta, hogy Halász Zoltánnéval szemben ő évtize­dek óta él a községben és so­kat tett azért, hogy legyen szolgáltatóház, gyarapodjon a falu. S az ő cukrászdájában bizony nem szolgálnak ki 15- 16 éves fiatalokat, s esze ágá­ban sincs fagylaltozót nyitni. Olyan érzése volt a kívül­állónak, hogy a két asszony vitája nyomán lobbant fel a láng az évtizedek óta szuny- nyadó parázsból, amihez ter­mészetesen hozzájárult az el­múlt hetek sajtókampánya is. Évekig nem mondhattak sem­mit, s most az a kétszáz em­ber, aki részt vett a fórumon, végre kitálalhatott. Igaz, gyak­ran személyeskedéssé fajult a dolog, de arra számítani keli mindenkinek, aki valamilyen formában a köz javaiért felel, hogy reflektorfényben áll. Ár­gus tekintetek figyelik minden lépését, s ha ellenségeket sze­rez magának — márpedig egy-egy döntéssel óhatatlanul szerez —, akkor ezek az embe­rek tesznek ellene. Még a leg­becsületesebb állampolgárt is kikezdhetik, hát még azt, aki­nek homályos ügyletei van­nak. Az egyik halásztelki asz szony szerint addig senki nem kötözködött a műszaki csoport vezetőjével, amíg Halász Zol- tánnénak nem volt nézetelté­rése a tanáccsal. A hivatal nem adott ugyanis neki sze­szes ital árusítására engedélyt, s üdítő mellé igen kevesen ül­tek be a bisztróba. Egy másik helybéli úgy véli, hogy egy-ket esztendő alatt igen-igen hirte­len megtollasodott Szabó Lász­ló, s ezt nem bírták lenyelni a halásztelkiek. Felújította a la­kását, vett egy telket — igaz, a korábbi hobbikért eladása is szálka a falubeliek szemében —, s vásárolt egy Opelt is. Figyelemre méltó ötletek Nemigen válogatták meg a résztvevők szavaikat, s szabad folyást engedtek panaszaik­nak. Egymás után mesélte el mindenki a gondját, baját, hi­báztatták a telefon-, a gáz-, a lakáshelyzet miatt a tanácsot. Gyakran olyan dolgokért von­ták őket felelősségre, amikért valójában nem a tanács appa­rátusa felelős. Meglepően ke vés volt az egész falut érintő kérdés, javaslat. Az MDF kép­viselője néhány figyelemre méltó ötlettel állt elő, s a ta­nácselnök támogatásáról bizto­sította ezek megvalósításában Sallai Gyulát. Néhányan olyan problémát tettek szóvá, ame­lyek bizonyára többször el­hangzottak már ilyen fórumo­kon. Sajnos a dolgok végleges megoldása nem mindig a ta­nácselnökön múlik... Fiedler Anna Mária Zárt urnával lakástól lakásig — Gesztus értékűnek tartottam azt a lehetőséget, hogy mi is állíthatunk kongresszusi jelöltet. Ez a véleménye Magyari Mihálynénak, az MSZMP nagyközségi bizott­sága titkárának, akit egy olvasói levél nyomán kérdez­tünk meg a küldöttválasztásról. Választási kötélhúzás Foton címmel szeptember 2-án jelent meg Kovács Gyula kollégánk írása. Ezzel kapcsolatban Hol- finger István fóti lakos azt ki­fogásolja, hogy a szerző nem írta meg: a Vörösmarty Ter­melőszövetkezet jelöltje nem vett részt a szövetkezet alap­szervezetének taggyűlésén. Ám mégis delegáltként vett volna részt a nagyközségi pártérte­kezleten, ha el nem utazik egy csehszlovákiai kirándulásra. Csak a tagság fele — Hogy lehet ilyen maga­tartást tanúsítani? — kérdezi a levél írója, aki tájékoztatásul azt is közli: természetes, hogy nem választották küldöttnek. Hiszen azt sem tudhatták meg, mi lenne a programja, ha el­jutna az országos döntést hozó fórumig. Nem volt más lehető­ség, mint pártszavazással dön­teni. Egységes devizaszámla Roham helyett érdeklőik Premier volt hétfőn: mint korábban beharangozták, egy­ségesítették a hazai deviza- számlákat. Bárki elhelyezhet­te az otthon őrzött dollárját, nyugatnémet márkáját, schil- lingjét vagy fontját anélkül, hogy eredetéről számot kellett volna adnia. Anonym módon, jeligével is nyitható új szám­la, a takarékbetétkönyvekhez hasonlóan. Egyúttal megszű­nik az eddigi külön BC-szám- la és a valutát nem csupán utazásra használhatja fel tu­lajdonosa, hanem vásárlásra is. Egyszerűbb helyzetben azok vannak, akiknek az IBUSZ- irodákban tartják nyilván a számláikat. Nekik az első be­fizetéskor vagy pénzfelvétel­kor kell nyilatkozniuk, milyen módon akarják kamatoztatni a pénzüket. Három, hat, kilenc és tizenkét hónapra köthető le a valuta, illetve látra szólóan is. Az OTP-fiókokban még éri­nél is nagyobb a választék: egy hónaptól akár öt évig le­köthető konvertibilis valuta. Igaz, náluk viszont minden kivét és betét esetén fél szá­zalék kezelési költséggel rövi­dülünk meg. Az OTP ceglédi fiókjának helyettes vezetője egyelőre a nyomtatványhiányra panasz­kodik; nem teljes a felszerelt­ségük. Hajdú Gézáné, az OTP Pest Megyei Igazgatóságának igaz­gatóhelyettese pedig arról szá­molt be, hogy tárgyi feltételek hiányában eddig nem foglal­koztak devizaszámlákkal, vár­hatóan azonban , októberben vagy novemberben új helyre költöznek és akkor ezzel is bővíthetik szolgáltatásaikat. Az IBUSZ váci irodájában Szikom János irodavezetővel válthattunk szót. Az érdeklő­dés nagy volt, viszont mind­össze tizenhat új számlát nyi­tottak. Rossz a telefonjuk, a telexük, egyszerűen nem tud­tak érintkezésbe lépni pesti központjukkal. Pedig több kér­dést kell tisztázniuk, az ügyfe­lek érdekében. Cegléden, az IBUSZ-irodában jobb kedvű Fodorné Mészáros Piroska iro­davezető. Elmondta, hogy nem elégedetlenek a 13 új deviza- számla miatt, első nap nem is számítottak „rohamra”. Vi­szont érzékelik az emberek érdeklődését, s várható, hogy a kezdeti tétovázás után ki­használják a lehetőséget és inkább hivatalos számlán gyűj­tik a külföldi pénzüket. D. Gy. Mint később megtudtuk, a pártszavazásra azért volt szük­ség, mert az összevont községi partértekezleten nem jelent meg a tagság fele, amely fel­tétele volt a szabályos jelölés­nek. Így aztán lezárt urnák­kal el kellett indulni a faluba, lakásról lakásra felkeresni a tagokat, s leszavaztatni őket. így, ennek az eredménynek az alapján tekinthették küldött­nek a fótiak dr. Kővágó Kál­mán körzeti orvost, s ennek az eredménynek igen sokan örül­tek. Ám a mandátumvizsgáló bizottsághoz olyan levél került, melynek alapján tanácskozni kellett. Ezután pedig érvényte­lennek nyilvánították a válasz­tást, amelyet szeptember 23“ig meg kell ismételni. Magyari Mihályné azért tar­totta gesztus értékűnek a je­löltállítás jogát, amelyet az irá­nyító dunakeszi pártbizottság­tól kaptak, mert mint az köz­tudott: csak hatszáz, tag után lehet egy személyt delegálni. Ennyien viszont nem tagjai Foton az MSZMP-nek. — Igaz — mondja Viszt Pi­témé, a dunakeszi pártbizott­ság munkatársa, akit a fóti mandátumvizsgáló bizottság­tól delegáltak a helybeliektől független elnöknek. — Ám mivel a dunakeszi vonzáskör­zet taglétszáma szerint ösz- szesen négy jelölt küldhető, a párttestület úgy döntött: egy- egy mandátumot átad a köz­ségeknek, vagyis Fótnak és Gödnek. Lehetőség ez tehát, amivel élni kell, vagyis kellene, hi­szen alkalom teremtődött be­leszólni a nagypolitika formá­lásába­Tisztázatlan feltételek — Nem járattuk le magun­kat azzal, hogy megismételte­tik velünk a választást — fej­tegeti Magyari Mihályné, aki szerint az okozott gondot, hogy a választás feltételei nem tisztázódtak időben. A nagy­községben működő, mind a tíz alapszervezet küldhetett jelöl­tet az összevont taggyűlésre, ahol a kiválasztottaknak el kellett mondaniuk az elképze­léseiket. Négy alapszervezet egyformán dr. Kővágó Kál­mánt javasolta, s másokkal együtt szerepelt a listán Mé­száros Gyula, a tsz elnökhe­lyettese. így, a már ismertetett módon alakult volna az ered­mény, s mivel a gyűlésen részt vevők többen megszólal­tak, az élénk vitában komoly adalékot sikerült kapni a vá­lasztási szabályok tisztázatlan­ságával kapcsolatban. Ezek ki­alakításában maguk a válasz­tók is részt akartak venni, ezért kértek szót számosán. Igen nehéz volt azt megállapí­tani, hogy mi nem volt szabá­lyos. Ez mutatja, hogy a fel­tételeket időben kell tisztázni. A helyi pártbizottság ma is úgy véli, hogy összevont tag­gyűlés keretében kell az új je­lölt állításra sort keríteni, de addig még az is lehet, hogy küldöttekkel bonyolítják le. Tál nagy a tét Egyes vélemények szerint mintha a dunakeszi pártbizott­ság közvetlen irányítása alá tartozó tsz-pártszervezet húzó­dozna az összevont újabb köz­ségi választástól. Ügy tűnik, mintha a kialakult zavarokat a szövetkezeti és a nagyközségi pártbizottság nem éppen fel­hőtlen viszonya is okozta vol­na. Annyi bizonyos, ha alap- szervezetenként külön tárgyal­ják a jelöltséget, a megbíza­tásért indulók nem győznek mindenhol megjelenni s meg­szólalni. Így, ismeretlenül na­gyobb az esélyük a vesztésre. A fóti pártbizottság titkára szerint K. Gy. cikke reálisan tárta fel a helyzetet, amiről magunk most csak annyit sze­retnénk hozzátenni: Túl nagy a tét ahhoz, hogy bárki is presztízsvitát engedjen meg magának, s akár jelöltként, akár választóként távol ma­radjon a közös döntés fóru­maitól. Kovács T. István A TÖRPE DISZKÓKÉ A JÖVŐ Qldoti KEVE-tal A veresegyházi Kisállatte­nyésztők Értékesítő és Vegyes­áru Ellátó Kistermelői Szövet­kezete, a KÉVE 1988. december 28-án, az országban második­ként alakult meg- Az első a pécsi volt- Napjainkban 12 ilyen szövetkezet működik ha­zánkban. Veresegyházon a közelmúlt­ban tartották meg a kisterme­lői szövetkezetek elnökeinek első országos értkezletét, majd ezt kétnapos kiállítás kö­vette a veresegyházi II. Rá­kóczi Ferenc ifjúsági tábor­ban A KÉVE által rendezett bemutató létrehozásában segí­tett a Magyar Demokrata Fó­rum helyi csoportja. Az országból hét elnök — Pécsről, Kalocsáról, Debrecen­ből, Orosházáról, Nagymaros­ról, Martonvásárról és Veres­egyházról — vett részt a ta­nácskozáson. Dr. Óvári Győző, a MÉM szövetkezeti főosztá­lyának jogásza várta az elnö­kök kérdéseit és igyekezett ki­elégítő válaszokat adni ezekre. A legfontosabb vitatéma a ké­szülőben lévő földtörvény és a kistermelői szövetk^z-t-úr ér­dekképviseletének r- úren- tése volt. Az értekezlet elhatá­rozta, hogy az elnökök és ve­zetőségi tagok tanácskozását rendszeres időközönként össze kell hívni. Angyal Bálint, a debreceni Hajdú Kistermelői Szövetkezet elnöke december­re máris meghívta a kisterme­lői szövetkezetek elnökeit Deb­recenbe. A kétnapos kiállításra össze­sen 1650 vendég váltotta meg a 20 forintos belépőjegyet. A szülőkkel és nagyszülőkkel ér­kező mintegy ezer gyermek számára ingyenes volt a be­mutató. Hetven kiállító — zömmel örbottyánból, Szadá- ról, Domonyból, Nagyorosziból, Sülysápról és Veresegyházról — mutatta be galambjait, nyu- lait, sertéseit, díszbaromfiait. A legnagyobb sikere a vietna­mi törpe disznónak volt. Ez a fajta Csehszlovákiában és az NDK-ban már elterjedőben van. A törpe sertés előnye, hogy olcsó a takarmányozása, első­sorban zöld táplálékot kíván, gyorsabb a növekedése, öt hó­nap alatt 30 kilogramm súlyú és vágásra érett minőségű lesz. 7-8 hónap alatt eléri a 60 kilós maximális súlyát. Egy­szerre nyolc—tizenkettőt fial, vemhessége ugyanannyi, mint más sertésé- Ez a fajta kis he­lyen elhelyezhető, szerény kö­rülmények között- Lefogásához, leszúrásához egy-két férfi ele­gendő. Húsa kicsontozva mélyhűtő­ben a család hús- és zsír­szükségletét hosszabb időre biztosítja. Vankó István, a ve­resegyházi KÉVE elnöke és Húszai Károly elnökhelyettes esküszik rá, hogy a vietnami törpe disznó lesz a jövő háztáji sertése. Terveik között szere­pel a veresegyházi konda meg­szervezése, ahogy egykor voit Szent György-napi — április 24-i — kihajtással és Szent Mi- hály-napi — szeptember 29-i — behajtással. A KÉVE vál­lalná a konda gondozását. A kiállítás díjkiosztásakor a legjobb nyúltenyésztőnek járó vándorserleget Bagi Imre — Veresegyház — kapta. De fai- tagyőztes nyulat állított ki Jekl Mihály — Veresegyház — is. A galamb kategóriában a serleget immár harmadszor a gödöllői Uzsák Miklós nyerte el, ezért az végleg nála marad Termény kategóriában Húszai Károly — Veresegyház — kapta a legtöbb pontot. Krene- dits Sándor matematikus, gombaszakértő, a Magyar De­mokrata Fórum veresegyházi csoportjának képviseletében 29 környékbeli gombafajtát állí­tott ki szép sikerrel. Horváth Lajos Zöld pórt alakul Szentendrén Ha nem mi, majd mások... Egy kis ország nem lehet meghatározó a világ egészére, csupán harmonikusan illesz­kedhet ahhoz. Magyarország tehát olyan eszméket, nézete­ket és működési formákat kell hogy keressen, amelyek alkalmasak egy hosszú távon is kiegyensúlyozottan műkö­dő rendszer elemeinek fenn­tartható létét biztosítani. Ezeket az alternatívákat a szentendrei népfront házában nemrég a zöld eszmékben ta­lálták meg az egybegyűltek. Többórás vita után úgy dön­töttek, hogy zöld pártot ala­pítanak, és megkezdik alaku­ló kongresszusuk megszerve­zését. Elhatározásukat több hónapos előkészítő munka és viták előzték meg, amelyek során sokszor átgondolták: céljaik elérése szempontjából milyen szervezeti forma (egye­sület, párt, szövetség, cso­port) lenne a legalkalma­sabb. Mivel ellenzik az eszmék erőszakos, hatalmi úton törté­nő elfogadtatását ugyanúgy, mint a nyugati „zöld arro­ganciát”, úgy vélték, csak bé­kés úton lehet elérni, hogy a „zöld” ideológia beépüljön minden más politikai elkép­zelésbe is. A párttá alakulás mellett azért döntöttek, mi­vel politikai szférákban kíván­nak tevékenykedni; a parla­mentbe bejuttatott képvise­lőiken keresztül befolyásolni szeretnék a legfelsőbb tör­vényhozást a környezetvédel­mi szempontok érdekében. A zöld kérdéseket már eddig is sok párt felvállalta, de a je­lenlegi magyarországi politi­kai viszonyokat tekintve a környezetvédő szemlélet álta­lános kialakításához önálló zöld pártra van szükség. Mivel a jelenlevők szakér­telmük vagy korábbi társa­dalmi tevékenységük alapján már elkötelezték magukat eb­ben a kérdésben, úgy döntöt­tek; amennyiben nem alapí­tanának pártot, hamarosan megtennék ezt mások, akik kevesebb hozzáértéssel, vagy elkötelezettséggel esetleg le­járatnák a zöld mozgalom hi­telét. A zöld párt a jelenlévők véleménye szerint kétfélekép­pen legitimálhatja magát. Egy­részt programtervezetet kell alkotnia, amely a politika min­den területére kiterjed. En-< nek elkészítésére bizottságot kívánnak létrehozni. Másrészt hiteles emberek fellépésére, felléptetésére van szükség. A zöld párt regionálisan kíván működni. A jelenlegi megye- rendszer helyett a természe­tes régiók kialakításáért küzd, hogy az emberek jobban gaz­dái legyenek saját lakóterü­letüknek. Legelőször ideológiai alap­jaikat kell megállapítaniuk, elsősorban a társadalmi és gazdasági működés szempont­jából. Szükséges továbbá az ehhez kapcsolódó intézmény- rendszer, az emberi jogokkal való kapcsolatok, az önkor­mányzat és önkormányzati szervek kérdésének átgondo­lása is. A Zöld Párt a megalakulá­sát követő időszakban ezeket a kérdéseket kívánja kidol­gozni, előkészítő bizottságokat hozva létre, témák és néhány budapesti kerület szerint. Szegő Krisztina A geSH/iek ffávoMétében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents