Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-20 / 222. szám

6 1989. SZEPTEMBER 20., SZERDA Jogi tanácsok ^ ^ M Gázvezeték idegen telken $ ©zvegyi nyug* c3í| © Gyermekgondosási segély feltételei FeSmoncShestnak-e a tsz-tagnssk? © Átlag- keleset számítása VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1446 © Gázvezeték jeligéjű gödöl­lői olvasónk a mellette lakó testvérének megengedte, hogy az a telkén keresztül vezesse a gázcsövet. Időközben rossz viszonyba kerültek, és a test­vér a cső karbantartását elha­nyagolja. Kérhetem-e a veze­ték leszerelését? — kérdezi. Előfordulhat, hogy valaki csak úgy tudja ingatlanát használni, ha ehhez szomszéd­jának a telkét is igénybe ve­szi (pl. átjár azon, vagy vizet vezet rajta keresztül, esetleg közművezetéket helyez el azon). A telki szolgalom vagy szerződés alapján, vagy pedig jogszabálynak megfelelően le­hetséges. Gázvezeték a telken akkor is elhelyezhető, ha eh­hez a tulajdonos nem járul hozzá. A létesítés szabályait a gázenergiáról szóló törvény tartalmazza. A telki szolgalom jogosultja a terhelt ingatlan birtokosának érdekeit kímélve használhatja azt. Ha a telki szolgalom gyakorlása vala­mely berendezés vagy felsze­relés használatával jár, a fenn­tartás költségei azokat terhe­lik, akik azt használják. A szolgalom megszűnésének kétféle formája lehetséges: 10 év elteltével megszűnik, ha azt nem gyakorolják, illetve a jogosult eltűri, hogy a jog gyakorlásában akadá­lyozzák, és semmiféle intéz­kedést nem tesz ellene. Ugyan­csak megszűnhet a szolgalom akkor, ha az ingatlan rendel­tetésszerű használatához már nincs rá szükség. Annak a kö­rülménynek tehát, hogy a fe­lek között haragos viszony van, az adott esetben nincs je­lentősége. Ilyenkor olvasónk­nak felszólítás után a szük­séges karbantartási munkákat el kell végeznie, és a költsé­gek iránti igényét peres úton érvényesítheti. • P. Zs. J.-né ceglédi olva­sónk több kérdést intézett szerkesztőségünkhöz. Azt sze­retné megtudni: Igaz-e a hír, hogy az 1936-ban, illetve azt követően született nők nem jo­gosultak térjük után nyugdíj­ra. Az öregségi nyugdíj feltéte­leiben a közelmúltban nem történt változás, így nem vál­toztak az özvegyi nyugdíj sza­bályai sem. özvegyi nyugdí­jat továbbra is a feleség, az elvált nő, az élettárs, vagy a férj kaphat. Az özvegyi nyug­díj állandó vagy ideiglenes le­het, ez utóbbi a házastárs ha­lálától számított egy évig il­leti meg a jogosultat abban az esetben ha a férj a nyugdíj­hoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy már halá­lakor nyugdíjas volt. Ebben az esetben tehát nincs jelentősé­ge annak, hogy a feleség hány éves a házastárs halálakor. . Jelentősége van viszont az életkornak az állandó özvegyi nyugdíj megállapításakor. Ilyen esetben ugyanis a jog­szabály előírja, hogy a fele­ségnek az 55. életévet be kell töltenie. Ha így nézzük a jog­szabály előírásait, az 1936-ban, illetve az azt követően szü­letett nők valóban nem jogo­sultak özvegyi nyugdíjra, hi­szen ezt az életkort még nem érték el. Nincs szükség azon­ban az 55. életév betöltésére az özvegyi nyugdíj megálla­pításához annál a feleségnél, aki rokkant, vagy férje jogán árvaellátásra jogosult két vagy több gyermek eltartásá­ról gondoskodik. O Ceglédi olvasónk másik kérdése a gyes, illetve a gyed szabályainak változására vo­natkozik. A gyermekgondozási segély- lyel kapcsolatos jogszabályok 1989. augusztus 1-jével meg­változtak. Ez időponttól kezd­ve az anyát, illetőleg a gyer­mekét egyedül nevelő apát gyermeke hároméves korának — tartósan beteg vagy súlyo­san fogyatékos gyerek esetén tízéves korának — betöltésé­ig gyermekgondozási segély illeti meg, ha gyermekgondo­zási díjban részesült és foly­tatólag gyermekgondozási se­gélyt igényel vagy rendelkezik a szükséges jogosultsági felté­telekkel. A gyes nemcsak a vér szerinti, hanem az örök­be fogadott, a mostoha és a nevelt gyermek után is meg­illeti az arra jogosultat. Ab­ban az esetben, ha az anya (illetőleg a gyermekét egye­dül nevelő apa) felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója — a gyermek szüle­tése napjától — gyesre jogo­sult, amennyiben a gyermek akkor született, amikor a hall­gatói jogviszony fennállt. Amenyiben a gyermek a hall­gatói jogviszony megszűnésé­től számított 180 napon belül született, a gyes akkor is jár, ha a jogosultság az általános szabályok szerint egyébként nem állapítható meg. • Egy magát megnevezni nem kívánó fiatalasszony elő­adóként dolgozik egy tsz-ben. A munkahelyén átszervezés történt, és az elnök erre való hivatkozással a tsz-tagsági vi­szonyát fel akarja mondani. Lehetséges-e mindez? — kér­dezi. A tsz-tagsági viszony nem azonos a munkaviszonnyal, hiszen a szövetkezet az ott dolgozók önkéntes társulásá­nak eredményeként jött létre. A tagoknak tehát olyan jo­gaik és kötelezettségeik van­nak, amelyekkel az alkalma­zottak nem rendelkeznek. A szövetkezeti tagsági viszony ugyanis csak kilépéssel, kizá­rással vagy a tag halálával szűnik meg. Természetesen nem lehet szó a tagsági vi­szony fenntartásáról akkor sem, ha a termelőszövetkezet jogutód nélkül megszűnik. A kilépés a tag önkéntes elha-, tározásán alapuló cselekedete, azt a vezetőséghez intézett írásbeli nyilatkozattal kell be­jelenteni. A szövetkezetből a tagot kizárni csak fegyelmi vétség elkövetése miatt lehet. Nincs lehetőség tehát arra, hogy a szövetkezet tisztségvi­selői a tagsági viszonyt egy­oldalúan megszüntessék. Más kérdés persze az, hogy a mun­kakör megszűnése adott eset­ben maga után vonja a mun­kavégzési kötelezettség alóli mentesülést is. Ilyenkor te­hát, ha nincs munka, nem tarthat igényt anyagi ellen­szolgáltatásra a tsz-tag, és a foglalkoztatást közös megálla­podással kell rendezni. • Majdnem egy hónapig volt szabadságon egy buda­pesti lakatos csoportvezető. Az elszámolásnál vitája volt a munkahelyével, hogy miként kell az alapbéren felüli jutta­tásokat az átlagkeresetnél fi­gyelembe venni. Ez évben ismét megváltoz­tak az állagkereset számításá­nak szabályai. Ezek szerint a dolgozó részére a bérköltség, valamint az adózott nyereség terhére pénzbeni részesedés­ként kifizetett díjazást kell alapul venni. Nem számítha­tók be a szociális juttatások, a jubileumi jutalom és az újí­tási díjak sem. Harminc na­pot meg nem haladó időre tör­ténő átlagkereset-számítás ese­tén az utolsó naptári negyedévben, ezt megha­ladó időre történő átlagkere­set-számítás esetén pedig az utolsó négy naptári negyed­évre kifizetett összeget kell alapul venni. A kollektív szer­ződés ez utóbbi átlagszámítás alkalmazását a harminc na­pot meg nem haladó időre is elrendelheti. Amennyiben a dolgozó még nincs egy éve munkahelyén, az első, naptári negyedév el­éréséig az előző naptári hó­napban kifizetett díjazások alapján jogosult az átlagkere­setre. Ha pedig még egy hó­napot sem töltött munkával az új állásában, a vele azonos, vagy hasonló munkakörben foglalkoztatottak bérét kell fi­gyelembe venni. Sinka Imre Olvasóink résiére minden csütörtökön 16 és 18 óra között ingyenes togi tanácsadást tar­tunk a Bp VIII., Blaha Luj­za tér 3. szám alatt, a beér­kezett levelekre pedig folya­matosan válaszolunk. ügS van cos igazság? A Pest Megyei Hírlap egyik nyári számában Jönnek a kül­földi tanárok címmel olvashat­tunk egy írást. Elgondolkod­tam. Budakeszire ugyanis jö­hetnének külföldi tanárok, mert a nemzetiségi nyelvokta­tás hatékonyságának növelése ezt igényelné. De nincs szol­gálati lakás a pedagógusoknak. Miért? Hisz az 1970-es években a Pest Megyei Tanácstól jelentős összeget kapott községi taná­csunk egy kétszintes pedagó­gusház építésére! Emlékszem, ezen felül a lakosság társadal­mi munkával is segítette an­nak mihamarabbi elkészültét. A házban kettő nagyobb és egy garzonlakást alakítottak ki. 1974-ig egy családos és egy egyedülálló tanárnő lakott itt. Aztán a pedagógus párttitkár — az egypártrendszerű hata­lommal visszaélve — bekebe­lezte a garzon részt. így nagy, földszinti lakáshoz jutva kiját­szotta a nem párttag, egyedül­álló tanárokat. De halmozták a jogtalanságokat: 3-4 év után a párttitkár, tisztségével visz- szaélve, a községi pártbizott­ság jóváhagyásával, rábírta a tanácsot a kedvező döntésre, és olcsón megvásárolta a lakást. Az illetékesek hamar találtak erre jogszabályt, s így sike­rült a bent lakóknak telek­könyvi tulajdonhoz jutni. Látszólag semmi különös nincs ebben. De hamarosan azt is kitalálták, hogy a faluvégen rossz nekik a levegő, az értel­miségi szintjüknek nem felel meg ez a környezet. Árulni kezdték hát a lakást. Az ha­marosan, egymillión felül el is kelt. Az ügylet közben a pe­dagógus párttitkár többszáz­ezer forintot úgy vágott zseb­re. hogy azért semmit sem csi­nált. Csak a tisztsége, a kor­rupciós kapcsolatai folytán szerzett, nagy területű szolgá­lati lakását adta el. Kihasznál­ta a lehetőségeket. De éopen ez az etikátlanság, ez a sértő! Mert a többlet, a haszon a me­gye pénzéből és a község tár­sadalmi munkájából adódott. Elvisznek 75 balhét Egy bérelt kocsi kalandos útja Bonyolult, szerteágazó bűnügyek sorozata került nap­világra Nagykátán. Néhány hete folyik a nyomozás, és már eddig 22 gyanúsított van — egymással lazább, szo­rosabb kapcsolatban lévő galeritagok — akik rendőri zsargonban szólva elvisznek 75 balhét. Szerepel ezek között jó néhány betörés, melyek során értékes műsza­ki cikkek — színes tévék, videók, egyebek — kerültek a zsiványok kezébe, és sok más is. A nyomozás még tart, de szóljunk most egyelőre két ügyről a sok közül. Az egyik a biztosító rovásá­ra elkövetett, nem mindenna­pi gépkocsilopás, amelynek gyanúsítottja a 23 éves foglal­kozás nélküli Muzsik András. A másik egy víkendház-feltö- rés. Ennek kapcsán a galeri tagjai végül rendőrkézre ke­rültek. Kezdjük az utóbbival. Feledékeny károsult Egy tápióbicskei lakos beje­lentést tett a Nagykátai Rend­őrkapitányságon arról, hogy távollétében feltörték a ví- kendházát és elvittek egy ér­tékes motoros kapát. Telt, múlt az idő, azután egy járőr­nek feltűnt, hogy egy csavargó kinézetű férfiú motoros kapát árul a piacon. Igazoltatáskor kiderült, hogy ez az a bizonyos meglovasított holmi. Az árus egyébként orgazda volt, de a szálak elvezettek a büntetett előéletű 21 éves Kovács Ist­vánhoz, aki elismerte, hogy ő tört be társaival együtt a hét­végi házba és lopta el a szer­számot. De kiderült az is, armt a „feledékeny” károsult nem jelentett be a rendőrségen; ugyanakkor egy működőképes fegyvert és a hozzá tartozó töltényeket is elvitték tőle. Az elhallgatásra egyébként min­den oka megvolt, hiszen nem rendelkezett fegyvertartási en­gedéllyel. Puska a falon Az említett fegyver egyéb­ként 1500 forintért időközben már gazdát cserélt. Egy ital­bolt-tulajdonos vette meg, mint mondotta, fali dísznek a hétvégi házába. A pisztoly vagy puska azonban nem ker­ti törpe. S vajon hány hétvégi házban tartanak ilyen, emberélet kiol­tására alkalmas eszközt? S a gyakori üdülőbetörések során, vajon hány kerül ezekből a bűnözők kezébe? Ebben az esetben a,rendőrök lefoglalták az engedély nélkül birtokolt fegyvert, de az ilyen históriák másként is végződhetnek. S most nézzük a másik tör­ténetet, a bevezetőben emlí­tett 75 közül. Muzsik András idén már­ciusban bérelt az autókölcsön­zőből egy 1500-as Ladát, s az­zal elhajtott Nagykátára. Oil pedig annak rendje és módja szerint kezelésbe vette. Először egy ismerősének a műhelvé- ben átfestette, átfényezte, majd alváz- és motorszámot, forgalmi rendszámot cserélt rajta. Ily módon az XX-es jár­gányt Pl rendszámúvá alakít­va, éppen 13 esztendőt öregi- tett rajta. Ezt követően beje­lentette az egyik fővárosi ke­rületi rendőrkapitányságon, és természetesen a kölcsönzőben is, hogy a bérelt kocsit ellop­ták. S megindult a nyomozás, mint már annyi más esetben, ismeretlen tettesek ellen, aki­ket, ha nem találnak, a bizto­sítót terheli a fizetési kötele­zettség. Peches tolvaj Ám a bérelt kocsi kalandos útja ezzel még korántsem ért véget. Újdonsült tulajdonosa a már bevált módszerrel átala­kította G-vel kezdődő rend­számúra, majd egy másik fő­városi rendőrkapitányságon bejelentette, hogy elloptak. Azután a járgányt szétszei él­té és alkatrészenként kiárulta Pechére az alváz előkerült és azt tüzetesen megvizsgálva, a rendőrség felderítette a nem mindennapos autólopási histó­riát. Két ügy volt ez a 75 közül, amelyek, mint már szó volt ró­la, egymással összefüggnek A gyanúsítottak valamennyien fiatalok, többségük dolgozik és jó anyagi körülmények között él. Vallomásuk szerint a bará­ti társaság vitte őket a bűn út­jára. Ga. J. Sajnos, a sok hasonló dolog miatt jutott ide az ország. Az ilyen szubjektivizmussal teli, elhibázott döntések miatt rosz- szabb a települések szolgálati lakással való ellátottsága, mint 1956 előtt. És ennek nemcsak a hibás rendeletek az okai, ha­nem a helyi vezetés előrelátá­sának hiánya, a döntéselőké­szítés demokratikus oldalának mellőzése, valamint a vezetői klikkben lévők akaratának korlátlan kiszolgálása is. Az ilyen jogtalan hasznokat érde­mes lenne felülvizsgálni, s részletfizetési kötelezettséggel azt a tanácsi kasszába vissza- gyűjteni. Ez talán a pedagógu­sok széles körében csökkentené az egyéb okok miatt is meg­lévő elégedetlenséget. Bechtold Imre Budakeszi Farkas Gyula, a Budakeszi Nagy­községi Tanács elnöke a fenti le­vél elolvasása után a következő tájékoztatást adta: Bechtold Imre már második írá­sával jelentkezik a Pest Megyei Hírlap Postabontásában, magam viszont az első alkalom után sem találtam a lakónyilvántartóban. Vagy nem lakik Budakeszin, vagy álnévén közli mondandóit, ame­lyeket nem tartok korrektnek. Most azzal vádol egy pedagógust^ hogy visszaélve a párttitkári funk­ciójával, befolyásolva a tanácsot, jogtalan anyagi előnyre tett szert. Olcsó népszerűség lenne számom­ra, ha most azt állítanám, hogy elődeim így gazdálkodtak, ilyen elvtelen összefonódásokat kellett megélnünk. Ez esetben azonban nem így volt! Annak a bi­zonyos kétszintes háznak eme­leti lakását egy óvónő, a földszin­ti egyik szobát pedig egy valóban egyedülálló, a másikat a konyhá­val és közös mellékhelyiséggel egy kétgyermekes, párttag tanítónő kapta. A földszinti férőhelyeknek mindketten örültek. Képzelhető az előző helyzetük, ha ezt ennyire értékelték! Az akkori iskolaigazgató kezde­ményezésére a tanács az egyedül­álló pedagógus számára az egyik óvodában alakított ki egy kétszoba komfortos lakást. így fúrták ki — „jogtalanul”. Az emeleten és a földszinten élők nagyon sokat köl­töttek még otthonaikra. Szennyvíz­tározót építettek;, belső átalakítá­sokat végeztettek, fürdőszobát, előszobát, parkettát csináltattak. A párttitkárnő hőtárolós fűtést sze­reltetett, amelynek kölcsöntörlesz- tése még ma sem járt le. A szennyvíz szippantására — amely jogszabály szerint a lakás kezelőjének kötelessége — a ta­nács havonta a lakbér összegének a többszörösét költötte. Ezért a kezelőt terhelő karbantartásra már nem jutott pénz. Ezt is a két lakó állta, saját költségén. 15 év után a tanács élt a jogszabály adta le­hetőséggel, és felajánlotta a lakást megvételre. Mindkét családnak úgy, mint ezt Budapesten és az ország sok más településén is megteszik. Ehhez nem kellett a pártbizottság jóváhagyása, és va­lóban nem volt nehéz jogszabályt találni. Nincs az ügyben tisztes­ségtelen korrupció. A bérleményt a Szentendrei Városgazdálkodási Vállalat értékesítette a tanács megbízásából, a jogszabályok sze­rinti összegért és feltételek mel­lett. A párttitkár pedagógus sokallta a lakás fő rezsi kiadását, a szenny­vízszippantás költségét Érthető, hogy élt a jobb lehetőséggel: a már megvásárolt lakást eladta, és másikat vett helyette a főutcán, ahol csatornázás van. Mellesleg a párttitikár pedagógus tízéves korá­tól él Budakeszin, képesítésének megszerzése óta dolgozik itt, s en­nek már több mint harminc esz­tendeje. Generációkat nevelt és tanított becsületre. Jóllehet, aki ismeri, tudja: a függetlenített po­litikai pályán a sokkal magasabb­ra jutás egyedül tőle függött. De ő „csak tanító” akart lenni. Mert két dologra kötelezte el magát; a gyermekek csillogó szemére és a pártra, ö végig hű lesz mindket­tőhöz. mégha időnként, csalódik is. És tisztelt Bechtold úr (ha léte­zik egyáltalán ilyen nevű tanár Budakeszin)! Attól, hogy valaki oárttitkár — bár már két éve nem az —. lehet jó pedagógus, sőt, még szerethetik is! Valóban m&g kerestek! fertőtlenítést végző személy a lakásomon. Betegségem miatt a feleségem győződhetett meg a művelet elvégzéséről. Azon­ban az igazsághoz hozzátarto­zik, hogy amióta a községünk­ben szervezett szemételszállí­tás működik, fertőtlenítéssel én még nem találkoztam. És ezt minden rosszindulat nélkül ál­lítom. Jó tudni, hogy van még olyan vállalat, amely a lakos­sági panasz vagy észrevétel alapján, szinte a legrövidebb időn belül hajlandó és képes reagálni, intézkedni. Ezt csak köszönni lehet, munkájukat pedig dicsérni. Jó lenne, ha ez , az eset például szolgálna más vállalatok, különösen a szol­gáltatók számára! Verőcei Béla Verőce A szalmát is elégetik Sok élménnyel utaztam ha­za a minap Romániából. Ceg­lédet elhagyva hevesebben vert a szívem, közelebb jár­tam már otthonomhoz. Egy­szer csak keserű füst csapta meg az arcomat: Cegléd és Monor között felelőtlen embe­rek az egyik nagy búzatarlót a két végén meggyújtották. Bizonyára nem önszántukból, hanem elnökük vagy agronó- musuk utasítására. Néztem az enyésző, dús és sűrű rendeket, és arra gon­doltam, hogyan lehet most ilyen pazarlást megtűrni? A hajdani gazdák még a tarlón heverő búzakalászokat is fel­szedték, ma meg milliókat érő vagyonúnkat perzselik fel, vagy engedik beszántani. Ha jól tudom, tilos eléget­ni a papír- és cellulózgyártás­hoz is felhasználható szalma­féléket. Már elnézést kérek de ismét megkérdem: ki en­nek az oly sokat szenvedett országnak a gazdája? Van-e egyáltalán valaki, aki lefog­hatná végre az erdeinket, gyá­rainkat és szalmatermésein- ket elkótyavetyélők kezét? Itt lenne a legfőbb ideje annak, hogy a mezőgazdaságunk új és általam nagyra tartott minisz­tere kemény ököllel lesújtson. Sík István Gödöllő A Pest Megyei Hírlap au­gusztus 23-i. Postabontás című rovatában Veszélyes és büdös cím alatt megjelent írásom alapján köszönettel nyugtázom a Vác Városi Tanács kommu­nális költségvetési üzem gyors reagálását és intézkedését. Er­ről levélben engem is, és az augusztus 30-i Postabontásban a nyilvánosságot is tájékoztat­ták. Amint azt jelezték, szeptem- pber 1-jén valóban megjelent a Börzsönyi mozaik A Bajdázói-réten, a Petőfi- patak melletti tisztáson kilen­cedik alkalommal rendezték meg a természetvédelmi tá­bort. A tíznapos összejövete­len 50 felső tagozatos tanuló sajátította el a természetvéde­lem alapjait. A mindennapi kirándulásokon megismerked­hettek az erdők, a növények és madarak, a geológia vilá­gával. A madarakat függőhálóval fogdák be, lábukra alumínium gyűrűvel azonosítási számo­kat raktak Érdekességként mesélték, hogy 1982. augusz­tus 16-án fogtak itt egy vö­rösbegyet, majd levél jött, hogy ugyanazt augusztus 22-én Casertában elkapta a háló. Hasonló módszerrel derült ki egykor, hogy a gólyák Afriká­ba kétféle útvonalon járnak. * Kismaroson, a Morgó kis­vasút állomásánál van egy élelmiszerbolt. A pénztár előt­ti körpolcon sok-sok levél. Aki postát vár, itt nézheti meg hogy neki írtak-e. Jó lenne más megoldás, esetleg egy akkora polc, hogy minden levelet ki lehessen rakni. Mert ez így olyan, mint egy „turkáló”. És egy postaláda sem ártana. Solytnosi László Dunakeszi

Next

/
Thumbnails
Contents