Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-20 / 222. szám
1989. SZEPTEMBER 20., SZERDA Régmúlté az európai színvonal Esélyegyenlőség — falakon belül Kellemesen meglepett a fiatal pedagógusnő kijelentése. Életének legszebb időszakáról mesélt. Elsőtől nyolcadikig végigkísérte értelmi fogyatékos osztályát. Sajnos, ismét kevesebb azoknak a száma Pest megyében, akik ezt a pályát választják élethivatásnak. A fogyatékos gyerekek hazai intézményes nevelését 1802-ben kezdték el hazánkban. Ekkor létesült — nemcsak Magyarországon, hanem Európában is elsőként — Vácott a Siketnémák Országos Tanintézete Az 1825-ös pozsonyi Országgyűlés határozta el a vakok iskolájának létesítését a fővárosban. Bár az 1868-as népoktatási törvény foglalkozott a különféle fogyatékosokkal, ez azonban állami feladattá csak 1873-ban vált. Tény, hogy a XX. század elejére az érzékszervi és értelmi fogyatékosok szervezett oktatása elérte Európa legfejlettebb országainak színvonalát. A harmincas években a fogyatékosok nevelésének ma is ismert szakági rendszere úgyszintén kialakult. Elérhetetlen százas A későbbi évtizedekben kezdett jellemzővé válni az elkülönítettség gyakorlata, amelyet a jogi szabályozás 1985-ben megszüntetett. Jogilag is egyenlőkké tette a gyógypedagógiai intézményeket a többi általános iskolával. Mindezzel azonban nem változik meg egycsapásra a közmegítélés. A gyógypedagógiai oktatási rendszer korábbi elkülönülése az általános iskoláktól ' — elkülönülést eredményezett a gyógy- és a normálpedagógusok között. Pedig az érzékszervi és értelmi fogyatékosok oktatása-ne- velése igényli a legtöbb emberséget, fizikai-lelki energiát. Pest megyében több intézménytípus működik. A megyei tanács tart fenn hatot, helyi tanácsok pedig öt speciális tantervű iskolát működtetnek. Ugyanakkor hatvanhét községben — a nörmál általános iskolákon belül — külön osztályokban foglalkoznak fogyatékosokkal. Ám sehol sincs olyan tantestület, amelynek minden tagja gyógypedagógusi képesítéssel rendelkezik! A kihelyezett osztályokban arányuk ötvenhét százalékos, míg a diákotthonos, illetve az önálló iskolákban együttesen hatvanöt. Kiemelkedőnek számít Szentendre, Érd, Vecsés, Csobánka a nyolcvan-nyolcvanöt százalékkal. Gyömrőn viszont nagy a lemaradás a maguk negyvenhét százalékával. Sokak szerint ennek oka az anyagi megbecsülés hiányában is keresendő. Hiszen korábban fizetésük tíz százalékával pótolták ki a gyógypedagógusok jövedelmét. Később azonban ezt az alapbérhez adták. Azoknak a véleményéhez csatlakozom, akik szerint nem ez a meghatározó tényező. Számokkal is kimutatható, hogy sok esetben csupán átmenetnek tekintik — főként a kezdő tanítók — e feladatot. A képesítés nélküliek jó része azért vállal ilyen állást, hogy bejuthasson valamelyik pedagógusképző intézetbe. Az pedig még csupán szívből jövő reményünk lehet, hogy ne a gyengébb ta- nárokat-tanítókat foglalkoztassák ebben a munkakörben! Még arra a gyakorlatra is akadt példa, hogy valakit büntetésként helyeztek gyógypedagógiai osztályba. Kiveti magából Sajnos, ami helyenként a körülményeket illeti, Pest megye lényegesen elmarad az országos mutatóktól. Hiszen önálló gyógypedagógiai iskolákban — hazai átlagot tekintve — kétszer annyian tanulhatnak mint szőkébb pátriánk.ritkán gúnyolják, megbélyegzik őket. Emberöltőnyi idő Meggyőződésem, hogy a másság elfogadtatását már kicsi korban kellene kezdeni. Emberöltőnyi idő is kevés talán a közgondolkodás megváltoztatására. Hiszen — úgy vélem — erre a pedagógusok egy részét szintén tanítani kell. Hiszen, ha nem következik be jó irányú változás, a fogyatékosok esélyegyenlősége a tanulásban, a boldogulásban — csak az iskolafalakon be lül érvényesül. Vennes Aranka Mégis lesz filmvetítés Gyömrőn Mint már arról lapunk augusztus 29-i számában beszámoltunk, a gyömrői mozi végleges sorsáról szeptember elejére ígért döntést a helyi nagyközségi tanács és a Pest Megyei Moziüzemi Vállalat. Nos, kimondták a végszót: a hivatalos formaságok elintézése után ismét vetítenek hetente kétszer, esetleg négy napon is a művelődési házban. Mint azt Hegedűs Gábortól, a vállalat műszaki vezetőjétől megtudtuk, az anyagi támogatást a helyi tanács adja, de a művelődési háznak is érdeke kell legyen a nyereséges üzemeltetés. Ha a hasonló mentőakció sikerült Szobon, Érden, Pilis- vörösváron, akkor Gyömrőn is mennie kell, vélték az illetékesek. Arról még nincs döntés, hogy melyik film kerül először a vászonra, de az biztos, hogy valamelyik kasszasiker lesz a PMMV ajándéka a gyömrőieknek. O. E. Ktát.t.ítóterm 1 K ISO I Százhalombattáról indultak A Bagatell képző- és ^ iparművészeti csoport a ^ Vízivárosi Galériában mu- £ tatkozik be a napokban, al- < kotásaik szeptember 24-ig * láthatók. Ez az egyesület Százhalombattán alakult meg 1988-ban. Tagjai között találjuk a Gyömrőn élő akvarellistát: Detzky Júliát, a váci Tamási Jánost, a százhalombattai Tischbein Nándort, a Pomázon festő Olt- vai Dancsó Ilonát és mellettük még több szobrászt, üvegművest, kerámikust, festőt, ötvöst, grafikust. Mintegy ötvenöt alkotót — fiatalabbakat és idősebbeket egyaránt —, akik belső szabadságuk alapján különböző stíluseszményeket vallanak. Tisztességük abban nyilvánul meg elsősorban, hogy szorgalommal és kában. A kihelyezett osztályokban viszont kétszer akkora a létszám. Csupán példaként említem, hogy a bentlakásos intézmények, kisegítő iskolák mindegyike zsúfolt; még az újnak számító ceglédi is. Az önálló gyógypedagógiai iskolák többsége pedig nem oktatási célra épült. Szinte egyikben sincs elegendő és megfelelő helyiség. Érden például még ennél is súlyosabb a helyzet: gondot okoz a csatornázás hiánya. Így az alapvető higiénés követelményeknek sem lehet eleget tenni. Az eltelt szűk évtizedben azonban jóirányú változások is voltak. .Bővítették és felújították — többek között — Nagykőrösön, Szentendrén épületüket. Vácott pedig korszerűbb műhelytermet, ebédlőt és konyhát alakítottak ki.Természetesen rendkívül fontosak a működés tárgyi feltételei. Hiszen egy-egy hangszer megszólaltatása az előkészítő osztályban nagy élményt jelent a nebulóknak. Ez Vácott és Gödöllőn kialakult gyakorlat az ének-zene órákon. Gödöllőt egyre gyakrabban emlegetik a Zsolnay- féle nyelvi-irodalmi-kommu- nikációs program iskolapéldájaként az ének-zene és a rajz tanításában. Megjegyzendő azonban, hogy az ottani pedagógusok külön időt és energiát áldoznak a felkészülésre. Tudom, nem egészen igazságos, csupán egyetlen jó példát említeni, de mégsem kezdek felsorolásba. A példában ugyanis — mint mondani szokták — a jelenség a fontos. Azt kellene elérni, hogy egyre több pedagógus felismerje: a fogyatékos kicsinyek nevelése társadalmi érdek. S bármilyen furcsán hangzik — a szülőkre is ez vonatkozik! Szomorú tapasztalat, hogy nagy részük nem érdeklődik gyermeke iskolai életéről. A családdal való kapcsolatot általában az intézmény erőlteti. Nem akarom részletesen elemezni, hogy mi lehet az oka a szülők elzárkózásának. Legfőbb indokát abban látóm, hogy még mindig rossz beidegződések hatnak. Az úgynevezett „normális" közösség kiveti magából az eltérőt, nem Servus in Österreich! Steyer-est Budakeszin ropták a táncot kérés nélkül, ha az osztrák fiúk kezükbe vették a hangszerüket. Ám amíg a kórus énekelt, vi- gyázzban álltak az apró lábak, csillogtak a gyermekszemek. Mi, felnőttek is csodálattal hallgattuk a hamisítatlan ste- yeri polkát, a német, olasz dalokat és a spanyol Granadát, s jókat derültünk a műsorközlő apró bakijain, amelyeket nyelvünkben ejtett. Hiába, fél emberöltőnél is több, amióta Ausztriában él, éppen csak megszületni volt ideje Magyarországon. Servus in Österreich! — ezt a feliratot olvashattuk a szépen csomagolt ajándékon, amelyet Josef Schreiber polgármester hozott a falunak. A díszes papír egy St. Marga- reten-i látképet rejtett. A meghívást a polgármester szóban is megismételte: a buda- kesziek mindig szívesen látott vendégek Ausztriában. Jöjjenek a focisták, hozzák el kultúrájukat, hagyományaikat a budakesziek! Sőt, a jövőben arra ugyancsak lehetőség nyílik, hogy nyaranta — csereüdülés formájában —, gyerekek tanulják a nyelvet itt is, ott is. A műsor és a mulatság között nem volt határ: a zenészek szinte le sem tették kezükből a hangszerüket. A táncban sem volt szünet, mert A Graz közeli falucska, St. Margareten és Budakeszi barátsága a zöld gyepen szövődött, hiszen harmadik éve rendeznek — váltakozó helyszínen — futballtornát, amelynek NSZK-beli részvevői is vannak. Az elmúlt hét végén azonban nem mez, stoplis cipő és labda volt a csomagban, hanem hangszerek. A focisták helyett pedig zenészeket, énekeseket látott vendégül Budakeszi. A szó igazi értelmében, mert helybeli családok adtak szállást, sütöttek-főztek, kóstolót adva a magyar, nem utolsósorban a sváb konyha ízeiből, hiszen Budakeszi végül is nemzetiségi település. Az osztrákok első útja — vendéglátóik kíséretében — a toki csárdába vezetett. Közben rövid pihenő: a zsámbéki lámpamúzeum megtekintését iktatták programba a szervezők. Tökön lovas- és folklór- programmal kedveskedtek a vendégeknek. Amíg ők éhüket, szomjukat csillapították, otthon, a művelődési házban már az esti rendezvényre terítették az asztalokat. A Ste- yer-est fénypontja a St. Mar- gareten-i férfikar és zenekar fellépése volt, de méltán aratott sikert a Budakeszi Hagyományőrző Kör kisiskolásainak nemzetiségi tánccsoportja is. A kicsinyek műsoron kívül műsoron voltak: amikor kifújták magukat az osztrákok, a budakesziek kedvencei, Huber Lőrinc és zenekara állt a színpadra. A hajnalig tartó mulatság minden nyoma eltűnt vasárnap reggelre, amikor is a tanácsházán rendezett fogadás után a templomban gyülekezett a nép. A kórus végigénekelte a nagymisét, szabadtéri koncertet adott a templomkertben, gyors ebéd, s vége is volt a 24 órás programnak. A búcsú percei kisebb utcabállá kerekedtek, majd irány a Barackos. Az a lakótelep, ahonnét elindultak a kapcsolatok, s ahová három éve, az első találkozás emlékére kis fenyő- és almafát ültettek a St. Margarenten-iek. Voltunk vagy kétszázan. Gyerekek és felnőttek, magyarok és osztrákok fogtuk egymás kezét, kört alkotva, énekelve. Búcsúzóul azt mondtuk: Servus in St. Margareten! Szervusz jövőre Budakeszin! F. E A kultúra lacházai háza Jó ütemben épül Kiskunlacházán az új művelődési ház. A létesítmény oktatási célokat is szolgál majd. Helyet kap itt a községi könyvtár és az iskola nyelvi laborja. A tervek szerint az épület 1990-ben készül el (Erdősi Ágnes felvétele) Az 1995-re tervezett Budapest—Bécs világkiállítás lehetséges helyszíneire — négy terület — tervpályázatot ír ki a világkiállítást előkészítő bizottság, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium. A Fővárosi Tanács múlt héten megtartott ülésén ezzel egvetérte 11. A hivatalos igent ugyan még senki sem mondta ki a világkiállítás megrendezéséről, mégis megkezdődött a szakértők és laikusok vetélkedése. Lokálpatriotizmusból vagy üzleti haszontól vezérelve igyekeznek egymást túllicitálni a határon innen és túl. Ma elkezdődik a Fesztivál ’89 Budapest—Bécs világkiállításért című eseménysorozat a XX. kerületi, Kossuth téren felépített „Mini Magyarország" területén is. A vetélkedés egész héten át tart, s vasárnap zárul. A szervezők mindent „bevetnek’’. Az események központja az Erzsébet Áruház parkolójában felállított színpad. Hogy mit láthatnak, hallhatnak a hét közben arra járó érdeklődők? A kiemelés nagyon nehéz, de megpróbálunk ízelítőt adni. Ma hallhatják a kerületi zeneiskolásokat muzsikálni és Bánffy György színművészt szavalni. Csütörtökön lesz térzene, majd ORIműsor sztárokkal, valamint a Habselyemárugyár divatbemutatója. Folyamatosan, többféle esemény megrendezésére kerül sor a nemrégiben felavatott Gaál Imre Galériában s természetesen a kiállítóterem falain lévő képek is megtekinthetők. Pénteken, 22-én 16 óra és 17.30 között magyar—osztrák folklórműsorban gyönyörködhet a publikum. Ugyanitt fellép az OKISZ Erkel Ferenc Művész- együttese is, Vásárhelyi László művészeti igazgató irányításával. A szombati műsorral már a gyerekekre is gondoltak a szervezők. Elsőként az Astra bábegyüttes produkcióját élvezhetik a kicsinyek, ezután óriás bábok felvonulása következik. A kora esti órákban szerepel a Schorokscharen Musikanten együttes, őket pedig a Padö-dö „karcsú” sztárjai követik a színpadon. Az utolsó fesztiválnapon, vasárnap délelőtt a break- kedvelők örömére a műfajban rendezett verseny döntőjére kerül sor, a délutáni program^ ban pedig 4 órakor a Ganz- MÁVAG Szimfonikus Zenekar ad hangversenyt. Az eseménysor minden napjára jut egy fórum is, amelyen szó lesz a világkiállítás gazdasági számításairól, és sor kerül ti rmészeteserj politikai vitaműsorokra, ismert előadókkal. Fesztivál a világkiállításért A karcsú padödösök pességük fokozásával bővítik önnön lehetőségeiket. A művészcsoport néhány tagja — így például Kesztyűs Ferenc — az idén mutatkozott be Párizsban, ahol 1990- ben közös kiállítást szeretne tartani a Bagatell-csoport. Lendületesen halad előre a szentendrei születésű Szatmári Varga Ágnes, s a csoport szervezője, Szamosi-Horváth Tamás. Az egyesület elnöke Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria nyugalmazott főigazgatója, aki ezen budapesti közös kiállításukat megnyitotta Egyébként a Baga- tell-művészcsoport alkotásaiból állandó kiállítást rendeztek be Nagyatádon Bizonyára nem kell sokat várni arra az eseményre, amikor e reményekre jogosító képzőművészeti társulás bemutatkozik, ahol megalakult — Százhalombattán is. Az összefogás eredményét nap mint nap megcsodálhatják az ott élők és a turisták. Ebben az összetett munkában szerepel új tervezés és műemléki helyreállítás, Eger műemléki rekonstrukciója. Mindez fényesen sikerült, s a tevékenység tovább folytatódik a húsz fiatal egri építész közreműködésével. A csoport vezetője az a Thoma Emőke, aki Komáromi Péterrel egvütt végzett jelentős műemléki helyreállítást-kiegészítést Egerben Dely György és más alkotók társaságában. Az Egri Építész Kör anyaga — a Budapest Kiállítóteremben látható október 15-ig. Mindezek tanulságosak lehetnek számunkra. Pest megyéim is számos építész tevékenykedik. Csupán néhány példát említek: fontos lett Makovecz Imre visegrádi és szentendrei épülete, Csete György halásztelki temploma, Kerényi József kápolnája Cegléden. S^rogh György munkássága Vácott, nyaralója Verőcén. Itt lenne az ideje, hogy a megyénkben megvalósult építészeti teljesítményeket összegezzék egv Vácott, Szentendrén vagy Budapesten megvalósuló közös kiállítás formájában. Mindez számvetés lehetne, és előretekintés a jövőre. Losonci Miklós
