Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-10 / 187. szám

1989. AUGUSZTUS 10., CSÜTÖRTÖK 3 0 MONDTA Hatályos Dokumentumokról, a történész kutatási lehető­ségeiről, politika és törté­nelemtudomány kapcsola­táról Ormos Máriával be­szélgetett az Üj Fórum (89/7.) munkatársa. Tévhi­tekre, túlzásokra egyaránt választ ad az interjúalany például akkor, amikor le­szögezte: „Nincs a világon olyan ország, ahol a kutat­hatóságnak ne lennének korlátái”. Tények, tapasz­talatok hangzanak el arról, az egyes országokban mi­ként rendelkezik a törvény a dokumentumok sorsáról, egyben utalva arra a ha­zai képtelen követelmény­re is, hogy „minden ok­mány mindenki számára közvetlenül hozzáférhető” legyen. Kérdések nyomán kitér a történész arra is, lehetsé­ges-e egy-egy ügy kapcsán „minden” dokumentumnak az eltüntetése, s mint kifejtette, ez szinte lehe­tetlen. A másolatok sokasá­ga, a más ügyekkel össze­kapcsolt iratanyagok rejte- zése, majd felbukkanása áthúzza azoknak a számí­tását, akik valamit nyom­talanná kívánnak tenni. S egy sikeres kutatói pálya bölcs tapasztalata sűrűsö­dik össze akkor, amikor azt olvashattuk O. M. vé­leményeként: „...a törté­nelmet senki sem helyezhe­ti hatályon kívül, a törté­nelem ellen nincs orvos­ság”. Ha szabad az eredeti fo­galmazást átgyúrni, akkor napjainkra értve is azt ál­líthatjuk: a történelem mindig hatályos. Furcsa módon, mintha csupán a múlttal kapcsolatban jutna ez az eszébe az érintettek­nek, az illetékeseknek, mintha a jelen nem a hol­napi múlttal lenne egyen­lő. A titkokra vadászók és a titkok miatt kiabálók maguk is titoktojásoknak az elrejtői, őrizgetöi, mert hiszen úgy gondolják: csak mások titkai a felháborító- ak, a. sajátjuk az természe­tes. A mai, kulisszák mö­götti tárgyalásokról, a ma készülő, csupán a beava­tottakhoz eljutó iratokról egyszer majd szintén fel­tebben a titokzatosság fáty­la ... S mert a történelem mindig hatályos, nagy kér­dés, különb lesz-e a kutatók véleménye akkor a mosta­ni állapotokról, mint a mostani kutatóké a koráb­biakról .., KLIENS Negyvenhat ceglédi levelét megírta Eladják a laktanyákat (Folytatás az l. oldalról.) végzett tisztek. A hivatásos ka­tonai pályát választó 800 dip­lomás fiatal az idén már az újjászerkesztett szöveg szerint tesz fogadalmat a haza védel­mére, az alkotmány, a szolgá­lati szabályzat előírásainak megtartására. Várhatóan az idén is az au­gusztusi ünnepségek fénypont­ja lesz a most 25. alkalommal megrendezendő tűzijáték, amely 21 órakor kezdődik, s csaknem 30 percen át szóra­koztatja a főváros lakosságát és az ünnepségekre Budapest­re látogató vendégeket. Szóba került a tájékoztatón a részleges szovjet csapatkivo­nások nyomán megüresedő lak­tanyák hasznosításának kérdé­se is. Tömösváry Zsigmond al­ezredes, sajtóosztályvezető­helyettes ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a Mi­nisztertanács július 17-i ülé­sén a felszabaduló objektumok értékesítése mellett döntött. Ennek megfelelően a gödöllői Grassalkovich-kastély és az esztergomi bazilika melletti épületegyüttes kivételével va­lamennyi ingatlanra pályázatot ír ki szeptemberben az Álla­mi Fejlesztési Intézet. Az el­képzelések szerint a pályázato­kon a helyi tanácsok, illetve a magánszemélyek egyenlő esé­lyekkel indulhatnak. Tömös­váry alezredes külön hangsú­lyozta, hogy a bevétel az utolsó fillérig az államkasszát gyara­pítja, a Honvédelmi Miniszté­rium abból nem részesedik. A Magyar Néphadsereget mind­össze az épületek őrzésvédel­mével bízták meg a pályázat lebonyolításáig. Göcze István nyugalmazott vezérőrnagy arról értesítette a sajtót, hogy a nagykanizsai helyőrségben már megkezdte működését a hivatásos kato­nák, tartalékosok, illetve a nyugállományú tisztek és tiszt- helyettesek érdekeinek képvi­seletére életre hívott bajtársi egyesülés. Az országban több­felé is szerveződő egyesületek tagjaik erkölcsi, anyagi. érde­keinek védelme mellett célul tűzik a haladó honvédő hagyo­mányok ápolását, a magyar földön és külhonban elesett ka­tonák sírjainak ápolását. Ha­sonlóan fontos feladatuknak tartják, hogy tevékenységük­kel erősítsék a Magyar Nép­hadseregben szolgálatot teljesí­tőknek a magyar nemzet iránti elkötelezettségét. Végezetül Szabó Egon vezér­őrnagy, a Magyar Néphadse­reg politikai főcsoportfőnöké­vényekkel. Ezzel összefüggően a honvédelmi tárca azt várja a remélhetőleg hamarosan meg­születő párttörvénytől, hogy „tiszta vizet önt a pohárba”; azaz világosan megfogalmaz­za a pártok működésének fel­tételeit a néphadsereg kötelé­kein belül. Ami a vallásos em­berek szolgálati körülményeit illeti, való igaz, hogy a szemi­náriumok hallgatóit külön ala­kulatoknál helyezik el, ez azonban az egyházi vezetők kérésére történik. Az elmúlt napokban magas rangú egy­házi vezetőknek alkalmuk nyí­lott megismerkedni az ilyen alakulatoknál szolgáló sorka­tonák életkörülményeivel, s tapasztalataik — beszámolóik alapján — nem estek egybe a levél vádló hangvételű megál­lapításaival. összegezve az elmondottakat, Szabó Egon vezérőrnagy min­den magyar politikai szerve­zettől, csoportosulástól azt kér­te: tanúsítsanak kellő politikai érettséget; csatározásaiktól kíméljék meg a Magyar Nép­hadsereg sorállományát, s biz­tosítsák a fiatalok számára a szolgálat letöltésének nyugodt körülményeit. Ha a Magyar Néphadseregtől azt várják, hogy állományát ne használja fel politikai csatározásokban, akkor a napi politikai harcok­ban mások se a fiatal sorkato­nák felhasználásával próbálja­nak előnyhöz jutni. Azoknak a politikai szervezeteknek, cso­portoknak, amelyeknek mon­danivalójuk van a néphadsereg működésével kapcsolatban, egyenesen a Honvédelmi Mi­nisztériumhoz kellene fordul­niuk észrevételeikkel. Megszűnt importkötöttségek Készületlenül érte a vállalatokat Ma a szocialista országok árukapcsolatát a naturális ke­reskedelmi kapcsolatok jel­lemzik. Vagyis, leegyszerűsít­ve a helyzetet, három bal­táért egy kecskét kapunk. Lé­nyeg, hogy becsült értékük le­gyen. Tudom, ezzel nem mon­dok újat, illetve azzal sem, hogy eddig a magyar gazdál­kodók központi keretek szerint importálhattak keleti partne­reiktől. Mától ez a kerékkötő gyakorlat megszűnik, ugyanis felszabadították a szocialista importot. Az eddig le nem kö­tött kontingensek erejéig sza­badon importálhatnak a szo­cialista országokból a jövőben a hazai, így az érintett Pest megyei vállalatok, amelj'ek közül ma még jelentősebb im­portőr nem sok van. Ezek so­rában viszont nem elhanya­golhatóak a törökbálinti Me­chanikai Művek, a budaörsi ISG, a Pestvidéki Gépgyár, valamint a gödöllői Ganz Árammérőgyár. A potenciális importőrök közül is az egyik legnagyobb a Csepel Autógyár. A kérdés kézenfekvő: vajon mit jelent a kontingensek gyakorlatának megszűnése a vállalatnál? A választ Stark Jenőtől, a gyár importosztályának vezetőjétől kértük. Elmondta, hogy a fel­oldásról ők is csak most érte­sültek. Ezért igazán érdemben nem tudtak még a kérdéssel foglalkozni. A szigetszentmiklósi gyár szocialista import tevékeny­ségének döntő többségét egyébként két jelentősebb kül­kereskedelmi vállalat bonyo­lítja, a MOGÜRT és a Me- talimpcx. Magyarul ez annyit jelent, hogy a külkervállala- tok mérik fel a gyár import­igényét. Úgyhogy a megadott lehetőség elsősorban, és köz­vetlenül a külkereskedelmi vállalatokat érinti. Most, hogy megszűnt a korlátozás — bár­milyen furcsán hangzik is — még nem tudják a gyár illeté­kesei, számukra előny-e ez, vagy netán hátrány. Mert, mondják, az intézkedés hatá­sát egyelőre még nehéz fel­mérni. — Sz — nek első helyettese arról a ki­sebbfajta botrányról fejtette ki véleményét, amelyet 46 ceg­lédi sorkatonának a Honvédel­mi Minisztériumhoz címzett kritikus hangvételű levele ka­vart az elmúlt napokban. A katonák a többi között azt ve­tették a néphadsereg vezetői­nek szemére, hogy nem tesz­nek meg mindent a hadsereg depolitizálásáért, a katonai el­hárítás a sorkatonák világné­zetének ellenőrzésére törek­szik, durva bánásmódban ré­szesítik a vallásos sorkatoná­kat, rosszak a katonák életkö­rülményei. Az eset kapcsán Szabó Egon elöljáróban azt hangoztatta, hogy a Honvédelmi Miniszté­rium nem kívánja felelősség­re vonni a szerintük kellően át nem gondolt levél aláíróit, s az abban felvetett problémák lehetséges megoldására fordít­ja figyelmét. (A honvédelmi tárca vezetőinek egyébként to­vábbra is kétségeik vannak azzal kapcsolatban, hogy a be­advány valóban a sorkatonák körében született-e, vagy vala­hol másutt fogalmazódott. Azonban a problémák ténysze­rű megközelítésének bizonysá­gaként nem firtatják tovább a levél eredetét.) A beadvány politikai tartal­mával vitába szállva a vezér­őrnagy úgy vélte: a világon sehol nem létezik politikamen­tes hadsereg; a hadsereg de- politizálásának követelése ezért érthetetlen. Ezzel szem­ben jogos követelményként fo­galmazható meg, hogy a nép­hadsereg működésének össz­hangban kell állnia az alkot­mányossággal, a fennálló tör­Konzernen él, kocsiban alszik Jár-e a valuta? A kisiparosok érdekvédelmi szervezete méltánytalannak tartja, hogy az árufuvarozás­ban, illetve a személyszállítás­ban dolgozó vállalkozók, ha munkájuk során devizához jut­nak, abból nem részesülnek. Hazánkban jelenleg a 160 ezer kisiparos közül mintegy 40 ez­ren foglalkoznak személyszál­lítással és árufuvarozással. Mind nagyobb azoknak a szá­ma, akik külföldön vállalnak munkát, bekapcsolódnak a nemzetközi árufuvarozásba, az ő bevételük hetente átlagosan 3000 márka. A jelenlegi szabályok szerint azoban a magyar vállalkozó nem jut hozzá ehhez a bevé­telhez; a külföldi fuvaroztató valamelyik magyar banknak küldi meg a devizát, a kisipa­ros pedig annak forintértékét veheti át. Arra ugyan megvan a lehetőség, hogy ha a deviza- engedéllyel rendelkező kisipa­ros külföldön dolgozik, a hiva­talosan járó napidíj-megtaka­Halált nem okozott Rejtélyes vírusfertőzés Az utóbbi hetekben rejté­lyes vírusfertőzés miatt több, zömmel már hazabocsátott új­szülött, illetve gyermekágyas nő betegedett meg Debrecen­ben. Valamennyi, a városban működő Orvostudományi Egyetem Szülészeti Klinikáján szült, illetve született. A szü­lészeti klinika vezetői egy esetleges járvány megelőzése Miért nem híznak a disznók? Többször számolnak, mint etetnek (Folytatás az 1. oldalról.) ez jelentette számukra a leg­biztosabb húsforrást. A takar­mány- és a tápárak drasztikus emelkedése szinte sokkolta az állattartókat; a gazdák már- már többször számolnak, mint etetnek. A számvetés végered­ménye nem sok jót mutatott. Az energiaárak emelkedését is figyelembevéve, egyszerűen nem éri meg hízót tartani. Rég­óta rebesgetik, hogy a helyzet tarthatatlan. A gazdák meg- nészelték, hogy augusztus vé­gén emelik a felvásárlási ára­kat. Addig hiába kopogtatnak a felvásárlók; a tulajdonosok szerint a hízók még nem ér­ték el „a kívánt súlyt”. A szö­vetkezet húsüzeme hetente 6- 700 sertést dolgozhatna fel, de mindössze 350-400-at tudnak vásárolni. A toki Egyetértés Termelő­szövetkezet húsüzemének ve­zető-helyettese, Kreisz Tamás is panaszkodik; bezárhatnák a boltot, ha a szövetkezet közel 800 férőhelyes sertéshizlaldája nem volna. A szövetkezet tag­jai közül sokan csak ímmel- ámmal vállalják a háztáji ál­lattartást. Az ok egyszerű: nem jövedelmező. ★ A szakemberek gyors intéz­kedést ígérnek az ellátási za­varok megszüntetésére. Mint azt dr. Gárdosi Péter, a MÉM kereskedelmi főosztályának csoportvezetője elmondta, a kereskedelmi és a pénzügyi tárca illetékeseivel, valamint a partner külkereskedelmi vál­lalatok képviselőivel egy rövid és egy hosszú távra szóló cso­magtervet készítenek. Elsődle­ges feladatuknak tartják, hogy az egyes területeken előfor­duló hiányt egy-két napon be­lül megszüntessék, s helyre­állítsák a belföld' piaci egyen­súlyt. Ennek érdekében egyes exporttételeket későbbre prog­ramoznak, s ahol lehetséges, ott a sertés helyett marhahúst szállítanak külföldre. A hús­ipari vállalatok biztonsági tar­talékkal, úgynevezett köz­ponti készlettel is rendelkez­nek, amilyet a költségvetés az intervenciós alapból finanszí­roz. Döntés született, hogy eze­ket a készleteket felszabadít­ják, s olyan boltokba szállíta­nak belőlük, ahol hiány van. A szakemberek úgy vélik, hogy a kereslet-kínálat egyen­súlya hamarosan helyrebillen, hiszen nyár végén az itt pihe­nő turisták is hazautaznak, s így várhatóan a hús iránti igény is csökken. A felméré­sek ugyanis azt bizonyítják, hogy a lakosság már az első félévben 10 ezer tonnával ke­vesebb húst vásárolt, mint an­nak előtte. Remélik, hogy a hiány megszüntetésével a na­pokban tapasztalható felvá­sárlási láz ugyahesak megszű­nik. A szakemberek tudják, hogy az idegenforgalom növekedése, a kedvező exportértékesítés mellett az szintén fokozta az ellátási nehézségeket, hogy az állattartóknak nem kifizetődő a hizlalás. A hosszú távú el­képzelésekben szerepel, hogy a sertéstartás jövedelmezőségét javítani kell! Elismerik, hogy a sertéshizlalőknak pénzügyi támogatást kell kapniuk, s emelni kell a felvásárlási ára­kat. Ez azonban a fogyasztói árak emelését is jelenti, hiszen csak akkor beszélhetünk műkö­dő piacról, ha a húsipari vál­lalatoknak kifizetődő lesz a termékeiket itthon értékesíte­ni, s nemcsak az export hoz nyereséget. A szakemberek foglalkoznak a gondolattal, hogy — ha kifizetődő — élő sertést is importálnak. Az üz­let megkötése előtt még piac­kutatást kell végezniük; hol kapható olcsó áron sertés. Az illetékesek fontosnak tartják, hogy a termelők betartsák a szerződési fegyelmet, s annak adják el a sertést, akivel szer­ződést kötöttek, s ne saját ma­guk exportálják az árut. A hosszú távú elképzelések megvalósítása nem megy egyik napról a másikra, a tárcák által kialakított állás­pontot még a kormány is megvitatja. — Sz. B.—H. É.—N. A. — Fanni, a csodatehén Naponta átlag ötven liter tejet ad Fanni, a jászkarajcnői Ár­pád Tsz féltve őrzött tehene. Olyannyira óvják, hogy szegény jószágot meg nyáron sem engedik ki társaival a legelőre (Vimola Károly felvétele) érdekében több óvintézkedést tettek. Dr. Papp Zoltán, a Debrece­ni Orvostudományi Egyetem igazgatóhelyettese elmondta, hogy az újabb szülések után az anyákat és az újszülötteket, külön kórteremben helyezik el, tehát elkülönítik az eddigiek­től. Jelenleg nincs lázas újszü­lött és gyermekágyas a klini­kán. A nagy apparátussal fo­lyó vizsgálatok eddig még egyetlen vírust sem azonosí­tottak, az eredményük több­fajta vírusfertőzés kizárása. A vizsgálatok természetesen to­vább folytatódnak, s az eddi­giekből ítélve több hetet vesz­nek igénybe. Biztató előjel, hogy az utóbbi 48 órában nem vettek fel a gyermekklinikára lázas újszülöttet, és a rejtélyes vírusfertőzé^ eddig szerencsé­re, nem okozott halált. A lakosságot nem érinti jr Átmeneti benzinhiány A vegyipari termelésben gondokat okozó ipari benzin­hiányt tette szóvá kedden egy vállalati gyűlésen Tolnai La­jos, a Borsodi Vegyi Kombi­nát vezérigazgatója. Az MTI munkatársa szerdán felvilágo­sítást kért a hiány okáról és a megoldás módjáról Tarján Róberttól, az Országos Ener­giagazdálkodási Hatóság osz­tályvezetőjétől. A tájékoztatás szerint a benzinellátás feszültségei alap­vetően a megnövekedett igé­nyekre vezethetők vissza. Ezt érzékelve a Kereskedelmi és az Ipari Minisztérium együt­tes kezdeményezésére már az első negyedévben soron kívül mintegy 150 ezer tonna több­let benzin vásárlására került sor, részben árucseréből, rész­ben barterkonstrukcióból. Az eredetileg tervezett és a több­letvásárlásból származó ben­zinimport július közepéig a szerződés szerinti ütemben érkezett. Július közepén azon­ban a külföldi partner a pót­lólagos szerződés szerinti szál­lításokat jelentősen csökken­tette. Ezért a lakossági kiszol­gálás folyamatossága érdeké­ben a Tiszai Vegyi Kombinát ellátását augusztus 1-jétől mérsékelni kellett. Egyidejű­leg azonban az érdekelt mi­nisztériumok és vállalatok azonnal intézkedtek soron kí­vüli benzinvásárlásról. Ami­kor az ebből származó benzin beérkezik, a vegyipar ismét megkapja az igényelt mennyi­séget. Az átmeneti hiány csak a vegyipart érinti, az ÁFOR- töltőállomások, tehát a lakos­ság ellátásában nem okoz fennakadást. rítás 75 százalékát elhelyezhes­se devizaszámlájára, ám ezt a szállító kisiparosok méltán jog­talannak tartják, hiszen a szál­lásköltségre és az élelmiszer- vásárlásra szánt összeget a kis­iparos csak úgy takaríthatja meg — a gyakorlat szerint —, hogy magyar konzerven él és a kocsiban alszik. Ugyanakkor az egyedi külkereskedelmi en­gedéllyel rendelkező kisiparo­sok visszavásárolhatják devi­zabevételük 10 százalékát, és így mód van arra, hogy azt korszerű gépek vásárlására for­dítsák. A magyar szállító kisiparo­sok éppen ezért követelik, hogy devizabevételük egy részét va­lutában kapják meg, és azt sza­badon használhassák fel, pél­dául arra, hogy új tehergépjár­művet vásároljanak. A Magyar Nemzeti Bank és a KIOSZ Személy- és Teher­fuvarozók Országos Szakmai Tagozata megkezdte a tárgya­lásokat a helyzet rendezésére.

Next

/
Thumbnails
Contents