Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-30 / 204. szám

Üzemzavar miatt egyoldalúan jelentősen csökkentették a szovjet villamosenergia-szállítást. A későbbiekben is 10—12 százalékkal kevesebbet szállítanak az egyezményben rögzített­nél. A korlátozás az ipari üzemeket érinti. © Nagymisével és templomszenteléssel nyitották meg Gyulán a felújított — 1802-ben épült — román templomot. © Az MSZMP Marxista Egységplatformja szolidaritásáról biztosította a mecseki bá­nyászokat, míg a Magyarországi Szociáldemokrata Párt csat­lakozik a tervezett augusztus 30-i demonstrációjukhoz. Székalkatrészek tőkés exportra Tíz-egynéhány éve még hordók ezrei készültek a Fűrész-, Le­mez- és Hordóipari Vállalat ceglédi üzemében. De ma már ez a múlté. A hordók helyett most elsősorban székalkatrészeket, ülést, támlát és bútorlécet készítenek. Elvétve még akad meg­rendelés az ászokhordóra, ottjártunkkor éppen a nagyrédei Szőlőskert Mgtsz részére készítették a 85 hektoliteres hordót. Az új, korszerű termeléshez a legmodernebb gépek is kellenek. Így Olaszországból és Japánból vásároltak az elmúlt évben kü­lönböző faipari gépeket, hogy ezzel is állni tudják a versenyt a nyugati piacon. Az idén négyezer köbméter székalkatrészt szál­lítanak az NSZK-ba, míg ágybetétet Olaszországba (Koppány György felvétele) ÍTÉLET PRÁGÁBAN PéiufcMetés a Fidesz-aktivistáknak Befejezték egy hete tartó ülő- és éhségsztrájkjukat a budapesti csehszlovák nagy- követség előtt demonstráló magyar fiatalok. Hat óra előtt néhány perccel a csehszlovák nagykövetség konzulja kijött az épület elé és közölte azt az ítéletet, amelyet a prágai bí­róság Deutsch Tamás és Rb- rényi György ügyében hozott. A két Fidesz-aktivistát 5000- 5000 korona pénzbüntetésre ítélték, valamint azonnal el kell hagyniuk Csehszlovákiát. A két fiatalember tegnap es­te hazaérkezett. Magyar vezetőkkel tárgyalt Tom Lantos Budapesten Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára kedden a Központi Bizottság székházá­ban fogadta Tom Lantos ame­rikai képviselőt. Véleményt cseréltek a magyar—amerikai kapcsolatok fejlesztésének le­hetőségeiről. A találkozón je­len volt Mark Palmer, az Egyesült Államok magyaror­szági nagykövete. Horn Gyula külügyminiszter kedden ugyancsak fogadta Tom Lantost, az amerikai képviselőház magyar szárma­zású tagját. A két politikus véleményt cserélt a magyar—amerikai kapcsolatok fejlesztésének le­hetőségeiről. Egyetértettek ab­ban, hogy a nemzetközi hely­zet. a magyar reformfolya­matok előrehaladása kedve­zően hat az együttműködésre. PEST MEGYEI ViI.BE PK0LETáBJBÍ,í£íEJliUtTEK! XXXIII. ÉVFOLYAM, 20Í. SZÁM Ara: 4.30 forint 1889. AUGUSZTUS 30., SZERDA VÉLEMÉNYEK A KOMPROMISSZUMOS JA VASLATRCL Új helyzethez kell igazodni A háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások hétfői ülésén Pozsgay Imre kompro­misszumos javaslatot terjesz­tett elő azzal kapcsolatban, hogy hol működhetnek a pár­tok. Az MSZMP elfogadta az EKA és a harmadik oldal ál­láspontját, mely szerint mun­kahelyeken, tanintézmények­ben és szolgálati helyeken pártszervezetek nem működ­hetnek. Felszámolásuk fokoza­tosan menne végbe, legkésőbb 1990. december 31-ig a fegy­veres testületeknél kerülne er­re sor. Hogyan reagálnak a beje­lentésre az érintettek, azaz a munkahelyi pártalapszerveze- tek. Ennek eredtünk nyomába, s kérdeztük meg a megye né­hány vállalatának, intézmé­nyének párttitkárát. Hörömpő Károlyné, a Pemü Ceglédi Cipőipari Gyárának alapszervezeti titkára: — Egyetértünk a döntéssel, több okból is. Egyrészt azért, mert az MSZMP-nek már rég­óta nincs akkora szava, olyan súlya, hogy az tényleges erőt képviselt volna a munkahe­lyeken. Persze az megint más lapra tartozik, hogy a tekin­télyt nem itt, „lent”, hanem ennél jóval feljebb veszítettük el. Lényegében tehát mind­egy, hogy az alapszervezet hol dolgozik, ám afelől már vannak kételyeim, hogy a la­Pozsgay Imre nyilatkozata Az utóbbi napokban a kö­zépszintű politikai egyeztető tárgyalások a nyilvánosság előtt zajlanak. Nagy visszhangot váltott ki az a hétfőn elhangzott javas­lat, hogy a munkahelyeken ne működhessenek pártszerveze­tek. Erről Pozsgay Imre, az MSZMP tárgyalóküldöttségé­nek vezetője nyilatkozatot adott az MTI-nek. — A politikai egyeztető tár­gyalásokon elért megállapodá­sokat néha lezártnak, befeje­zettnek tekintik, noha ezekről még tovább folyik a vita. így történt ez a párttörvény egyik tételével, a munkahelyeken működő pártalapszervezetek- kel kapcsolatban is. Ehhez azonban hozzátartozik még, amiről a tudósítások nem szól­tak: ez a megállapodási terv nem zárná ki, hogy üzemi, munkahelyi pártszervezetek működhessenek a lakóterüle­teken, tehát az üzemen kívül. — Tekintettel a javaslat ki­váltotta nagy visszhangra és a párttagságot, valamint a pártvezetőket is érintő vitára, ez ügyben a végső döntést az MSZMP tárgyalóküldöttsége a Központi Bizottságtól kéri. Ha a Központi Bizottság úgy döntene, hogy maradjanak az üzemi, intézményi pártszerve­zetek, abban az esetben az al­kotmány és a törvény szerint vállalja, hogy minden párt­nak joga van ezeken a he­lyeken pártszervezetet alakíta­Látogatás a trónörökösnél kóhelyeken tovább élnek-e majd a szervezetek? Kendrlk Lászlóné, a MÁV Szobi Vasútüzeme pártbizott­ságának tagja: — A vasút sajátságos üzem, ezzel azt hiszem, mindenki tisztában van. Itt még a gaz­dasági munkát is túlszolgálat- tal végzik dolgozóink, s moz­galmi munkára pedig külö­nösképpen nehéz volt őket ösztönözni. Így hát lényege­sebb változást nem hoz, ha a párt „hivatalosan” is kivonul a gazdasági területről, már csak azért sem, mert eleddig sem kérték ki a pártbizottság véleményét a gazdasági kérdé­sekkel kapcsolatosan. Ezen­túl, ha a jövőben tényleg lesz többpártrendszer, meglehetősen igazságtalan volna, ha bár­mely párt rendelkezne azzal az előnnyel, hogy a munka­helyeken is politizálhat. — Az utóbbi időben már többször volt alapszerveze­tünk vitatémája, hogy mi­képpen képzeljük el a mun­kahelyen kívüli mozgalmi éle­tet — mondta Kovács Ferenc- né, a Május 1. Ruhagyár ceg­lédi gyáregysége MSZMP- alapszervezetének titkára. — A legtöbben nem szívesen gondoltak erre a lehetőségre, mert ragaszkodtak a közösség- formáló munkahelyi politizá­láshoz. Mégis, amikor arról volt szó, hogy a gazdasági egységek politikai küzdőtérré válhatnak, kénytelen-kellet­len beláttuk, hogy előbb-utóbb a lakóhelyekre kell „kivonul­nunk”. Ä megoldás módja azonban nem nyerte el tetszé­sünket. Ez a határozott döntés nélkülünk és felettünk ellent­mond annak a gyakran hallott kinyilatkoztatásnak, hogy a tagság nélkül többet nem dön­tenek mozgalmi kérdésekben. Véleményem szerint a pártta­gokat fokozatosan kellett vol­na megnyerni a lakóterületi munkának. Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter augusztus 29-én felkereste szállásán Maha Vadzsiralongkorn herceget, a Thaiföldi Királyság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó trónörökösét TELJES K önyvtárnyi tudósmun­ka lehet segítségünk­re akkor, ha ismere­teket kívánunk gyűjteni a helyi hatalom, a helyi igazgatás témaköréből. Év­tizedek, évszázadok óta birkóznak a tárgykörrel az elmélet szakemberei: a gyakorlat szakemberei nem kevésbé tették, teszik ezt. Akkor tehát, amikor azt olvashatjuk a Magyar Szo­cialista Munkáspárt prog­ramnyilatkozatának a ter­vezetében, hogy a demok­ratikus szocializmushoz ve­zető változásoknak a lé­nyege a többi között „ ... a hatalommegosztás önálló ágazataként működő helyi hatalom, a helyi önkor­mányzatok és a területi önigazgatás teljes önálló­sága”, rábólinthatunk egyetértőén a szövegre, ám valójában újdonságnak egyetlen kifejezést, a tel­jest tarthatjuk. A többi: is­mert. Hosszú ideje hangoz­tatott óhaj, kívánalom, szándék. Kevés gyakorlati eredménnyel. Hazánkban, a ma divatos eszményíté­sek ellenére sem, ténylege­sen soha nem létezett ‘az a demokratikus helyi hata­lom, amely más országok­ban természetes, sok-sok évtizedes kerete az állam- polgári tevékenységnek. Jól érzékelteti a teendő horderejét egy idézet. Így hangzik: „A község szabad és független községi ügyei­nek elintézésében: igazga­tásának szervezése a köz­ségi tagok általános szava­zatának. sérthetetlen elvén alapszik." Aki ezt leírta, nem volt más, mint a ma­gyar közigazgatásnak olyan szakértője, amilyet ritkán tudnak felmutatni a múló évtizedek: Kossuth Lajos. Az emigrációban készült egyik alkotmánytervezeté­ben olvasható az előbbi ci­tátum, jelezve: ha ilyen kérdésnek az alkotmányba kell kerülnie, akkor annak a súlya a hatalom, az ál­lam működésében nem cse­kély. Mai tapasztalataink bir­tokában már tudjuk: a hatalom működésképtelen­né válik akkor, ha tartó­san, azaz hosszú időn át mellőzi a helyi hatalom, a helyi és valóban önálló ön­igazgatás intézményeinek, alkotmányos jogon nyugvó szervezeti rendszerének a kiépítését. A központi ve­zérlés, a mindent a jogi szabályozásra bízás olyan gyakorlatot alakít ki, amelyben elillan az érde­keltségnek, a részvételi szándéknak a legkisebb le­hetősége is, amelyben nem csupán az állampolgár, ha­nem a tisztségviselők is (a tanács tagjai, vezetői) vég­rehajtóknak érzik magu­kat. A legutóbbi eszten­dőkben ugyan bekövetkez­tek változások, ám ezek­nek a változásoknak a lé­nyege abban állt, hogy a helyi hatalom és igazgatás egy sor kötelezettséget ve­hetett magára, mint jog­kört, ugyanakkor nem jut­hatott hozzá önállósága legfőbb alapjához: azok­nak a gazdasági források­nak a kezeléséhez, ame­lyek ténylegesen független­né tehették volna az egyre kuszább irányítási rend­szertől. A megye 132 helyi taná­csa — s bizonyos: ez a szám a következő években folyamatosan változik majd, szétválások, s vélhe­tő, mert a jól felismert ér­dekeket tükröző egyesülé­sek hatására — ma, a tör­vényi lehetőségek egyenlő­sége ellenére, az önállóság­nak nagyon is különböző fokán helyezkedik el. Ki-ki olyan fokon, amilyet meg­szerzett (kivívott, akart?) magának. Amiből logiku­san az is következik, hogy a teljes önállóság, amire a programtervezet utal, nem „vezethető be” egycsapás- ra, valamilyen varázslatos rendelkezés vagy intézke­dés kiadásával, hanem hosszú ideig tartó folyamat eredményeként alakul majd ki. Ebben a kialaku­lásban döntő szerepe lesz annak, miként él az elvi — és az azt megtestesítő, ki­alakítandó törvényi — le­hetőségekkel a helyi hatal­mi testület, olyanokból áll-e majd. akik értik a teljes önállóságnak a fele­lősségét, avagy, mert ennek a veszélyét sem szabad el­hallgatni, a demokrácia gyakorlásának a jegyében, de annak a lényegét félre­értve, a helyi testületi ülé­seket a hatalmi, azaz a párt- és presztízsharcok színhelyévé teszik. Ma már akadnak figyelmeztető je­lek erre az utóbbira, hi­szen tapasztaltuk: tanács­ülések jutnak döntésképte­len helyzetbe, mert annyi­ra megosztják a testületi tagokat a témától gyakran független, de nagyon is valós félelmek: mit szól­nak majd ehhez válasz­tóik?! T örténelmileg is nagyon régre utalunk: a négy és negyed évszázada, azaz 1578-ban készült ösz- szeírás alapján Pest vár­megye lakossága 40—48 ezer fő között volt. Aho­gyan az akkori feltételek és körülmények nem vet­hetők össze a maiakkal, úgy nem szabad az akkori lakosságszámot á jelenlegi majdnem egymillióhoz tár­sítani. S ezért tévedés a múltban keresni a helyi önkormányzatok, a területi önigazgatás modelljeit és tapasztalatait — holott ér­zékelhető napjainkban ilyen nosztalgikus hajlam sokfelé és sokféle politikai színezetben —, mert a tel­jesen eltérő történelmi kö­rülmények miatt hamisak lesznek a következtetések. A kívánt teljes önállóság­hoz teljesen új utakat, kell majd törni. Mészáros Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents