Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-30 / 204. szám
2 ^ßßbiaP 1989. AUGUSZTUS 30., SZERDA Az 52KP KB kollektív dokumentuma a balti helyzetről Interlaken Jí II. ORSZÁGOS TMÁCSKOZÁS ELŐTT A nacionalista A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a balti országokban kialakult helyzetről közzétett nyilatkozata a szovjet vezetés kollektív álláspontját tükrözi, beleértve a pártvezetés tagjainak és Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának a véleményét is. Gennagyij Geraszi- mov külügyi szóvivő keddi moszkvai sajtókonferenciáján kérdésekre válaszolva rámutatott, hogy a nyilatkozat kollektív dokumentum, amely nem egyes vezetők személyes nézeteit tükrözi. Kidolgozásában az SZKP KB főtitkára is részt vett, függetlenül attól, hogy az adott időszakban Moszkvában tartózkodott-e vagy sem — mutatott rá Geraszimov. A sajtótájékoztatón elhangzott kérdések azokra a korábban elterjedt találgatásokra irányultak, melyek szerint az SZKP KB éppen szabadságon levő főtitkára nem is tudott az igen kemény hangvételű nyilatkozatról. Egyes vélemények szerint a nyilatkozat a párton belüli konzervatív szárny nézeteit tartalmazza. A balti államokban a közvélemény radikális csoportjai, a helyi népfrontok képviselői nyomás- gyakorlásként értékelték a dokumentumot, amely a „nacionalista hisztéria" elkerülésére figyelmeztette a három északi köztársaság polgárait. A lett és az észt kommunista párt központi bizottságai támogatásukról biztosították az SZKP KB-nak a baltikumi törekvésekkel kapcsolatos hét végi nyilatkozatát. A Litván KP Központi Bizottsága ma ül össze. Az észt pártvezetés véleményét a köztársaság televíziójában Vajno Väljas első titkár ismertette, s ebben támogatta az SZKP Központi Bizottságának nyilatkozatában foglaltakat. Támadta egyúttal azokat a konzervatív erőket, amelyek a helyzet élezésére törekszenek a köztársaságon belül. Közölte ugyanakkor, hogy továbbra is támogatni fogják az autonómiára, az észt nyelv és kulturális örökség ápolására vonatkozó követeléseket — írja a Reuter brit hírszolgálati iroda egy helyi újságíró-közléseire hivatkozva. Hasonló tartalmú nyilatkozatot olvastak fel a litván televízióban is. A szovjet televízióban hétfőn a késő esti órákban megszólalt Vagyim Bakutyin belügyminiszter, aki aggodalmának adott hangot a fokozódó nacionalista zavargások miatt. Nem csupán a balti köztársaságokat, hanem Moldavát és az azerbajdzsán —örmény nézeteltéréseket is felemlítette. A nyelvtörvény tervezetének vitája mellé a Moldavá- ban kialakult tarsadalmi-poli- tikai helyzet elemzését is napirendjére tűzte a Moldavai Legfelsőbb Tanács kedden Kisinyovban megnyílt ülése. Ingatlanspekuláció a bűnös gyújtogatás indítéka? Nyaralóhely lángtengerben Az utóbbi évek legnagyobb erdő- és bozóttüze hatalmasodott el keddre virradó éjjel Szardínia északi részén, Olbia és Porto Rotondo nyaralóhely közelében. Az erős szélben villámgyorsan terjedő lángtengerben nyolc személy vesztette életét úgy, hogy bennégtek három gépkocsiban, amelyek útját a lángok elvágták. Több személyt szállítottak a mentő- helikopterek kórházba égési sérülésekkel, miután a tűzvész megközelítette a Costa Sme- ralda népszerű üdülőhelyet. Illetékesek meggyőződése szerint a tüzet több helyütt is szándékos és bűnös gyújtogatás okozta. Idegenforgalmi és ingatlanspekulációs célokkal nem ritka, hogy felégetnek területeket a későbbi beépítés megkönnyítésére. Valószínűleg ezúttal is ez áll a katasztrófa hátterében. Küilölái események egy mondatban Genfben befejeződött tegnap a vegyi fegyverek betiltásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások 12. fordulója. A Kínában, a kantoni Wenchong hajógyárban vízre bocsátották a Bartók nevű hajóit, amely a Mahart megrendelésére készült elsőként egy háromdarabos sorozatból. Á Tádzsikisztánban több mint tíz hektár ültetett és kilencven hektár vadon növő kábítószer-alapanyagot képző növénytermő területet találtak és semmisítettek meg a kábítószer-előállítás elleni, köztársasági méretű harc keretében. A Valamennyi keddi lengyel napilap beszámolt arról, hogy a nyugat-európai zsidó szervezetek éles hangú elítélő nyilatkozatokkal reagáltak Glemp lengyel bíboros, prímás szombati beszédére, amelyet a czestochowai Jasna Gora-i kolostornál mondott és amelyben a lehető legrosszabb -antiszemita retorikát idéző kijelentéseket tett. A A Román Kommunista Párt továbbra is a munkásosztály pártja marad: ezt emelte ki a Scinteia, amely beszámolt a novemberben tartandó pártkongresszus előkészületeiről. Ügyvédkongrssszus A svájci Interlakenben megkezdődött a Nemzetközi Ügyvédszövetség éves kongresszusa. A tanácskozás résztvevői az emberi jogok és a nemzetközi együttműködés, a nemzetiségi jogok és a nemzetközi tőkeáramlás jogi vonatkozásainak kérdéseit tekintik át. Irán Új kormány Az iráni parlament (madzs- lisz) kedden bizalmat szavazott mind a huszonkét személynek, akiket az új elnök, Ali Akbar Hasemi Rafszan- dzsarú miniszternek jelölt kormányába — jelentette a tehe- ráni rádió. Megfigyelők szerint a szavazás eredménye Rafszandzsani egyértelmű győzelmét jelenti. ÚJVIDÉKI VÉLEKEDÉS Az újvidéki Magyar Szó Körúton Csehszlovákiában címmel megkezdte munkatársa, Dujmovics György cikksorozatának közlését. A riporter bevezetőjében a következőket írta: miközben a Szovjetunióban, Lengyelországban és Magyarországon gyökeres társadalmi és gazdasági átalakulás bontakozik ki, ami a szocialista társadalom jobbítására és az embernek mint egyénnek az eddiginél nagyobb mértékű tiszteletére irányul, addig néhány más szocialista országban, egyebek között az NDK- ban, Csehszlovákiában és Bulgáriában csak szavakban támogatják a reformot. Meghirdették, de az átalakulásból és a nagyobb nyíltságból semmi sem lett. Csehszlovákiában például úgy tűnt, hogy februárban sínre tették az ügyet, de azóta minden görcsbe merevedett. Azok, akik 21 évvel ezelőtt a bevonuló és a Prágai Tavaszként ismert demokratikus mozgalmat eltipró tankok nyomában kerültek az ország élére, makacsul ragaszkodnak azokhoz a megoldásokhoz és módi szerekhez, amelyek fölött egyértelműen eljárt az idő. Céljuk, hogy semmi se változzon. tahrani Fiiser ■ fs' tjf. tóüifnrt# ^GÖLÁN\ HEIGHTS @J Key Tarots Seized by Israel A TÉRKÉP, amelyet olvasóink e hírmagyarázatban láthatnak, nem most jelent meg, hanem több mint hét éve a US News and World Report című amerikai hetilapban. Azt a helyzetet ábrázolja, amikor Izrael „megtorlásul” a legmélyebben nyomult be katonai erőivel a szomszédos Libanonba, s támadó páncélos ékei eljutottak Bejrútba is. A térképen jól észlelhető a Bekaa- völgy, amely a Libanonban állomásozó 35 ezer főnyi Szíriái békefenntartó erő főtámaszpontját képezi. Igaz Izrael egy úgynevezett „biztonsági sáv” kivételével, elhagyta északi szomszédjának területét, de kommandói ma is át-átcsapnak Libanon területére. Éppen a napokban kétízben hajtottak végre bombatámadásokat libanoni, általuk síita célpontoknak kikiáltott falvak ellen, s tovább növelték a békés polgári lakosokból kikerülő áldozatok számát. Az immár tizennégy éve tartó libanoni polgárháborúban bármikor támadhat ismét olyan helyzet, hogy egy tel-avivi döntés nyomán megindulnak észak felé a harci repülőgépek által támogatott harckocsioszlopok, hogy tovább ontsák a halálos lövedékeket a sokat szenvedett lakosságra. A felfokozódott feszültséget tükrözi, hogy francia hadihajók cirkálnak egyelőre még nemzetközi vizeken, de ki tudja, mikor történik olyan váratlan esemény, amely Párizst cselekvésre készteti? S ott vannak a közelben természetesen a 6. amerikai flotta hadihajói is, hogy „kéznél legyenek”, ha a Fehér Ház beavatkozást határoz el. EKÖZBEN BEJRÜT KÖRNYÉKÉN dúl a fegyveres harc, s időnként szakítja meg csak egy hosszabb-rövidebb ideig tartó tűzszünet. Aoun hivatalos libanoni hadserege, amely túlnyomórészt keresztény mili- cistákból áll, harcol a mohamedán fegyveresekkel, akiket a mintegy 35 ezer főnyi szír csapatok is támogatnak. A helyzet megértéséhez tudni kell, hogy 1988 szeptembere Üírsfi&gifcspáxafsastk Ingázás négy fővárosban Invasion Paths! Mediterranean Sea mm. óta, amikoris nem sikerült megtartani a törvényes elnök- választást, alkotmányos válság van az országban. Aoun, a keresztény milicisták főparancsnoka, aki a hivatalos, de valójában csak a fegyveres erők egy töredékét kitevő libanoni hadsereg főparancsnokának tisztét is magához ragadta, csupán a főváros egy részét és Libanon egyharmadát ellenőrzi, s a tenger felöl Damaszkusz blokád alá helyezte, hogy így megakadályozza, hogy fegyverszállítmányokat kaphasson Iraktól. Bagdad ugyanis 1988 szeptembere óta Aount ismeri el Libanon elnökének. A békés rendezésre a múltban nem egy közvetítési kísérlet történt, de ezek kudarcot vallottak. Nem sikerült az Arab Liga békéltető missziójának bejrúti tárgyalássorozata. Többször összeomlottak a francia kezdeményezések. Pedig Franciaországnak, amely valaha meghatározó szerepet játszott mind Libanonban, mind Szíriában, még ma is van más nagyhatalmaknál nagyobb befolyása, nem is beszélve arról, hogy az arabon kívül a francia az „elsőszámú nyelv” mindkét országban ... A HELYZET VESZÉLYESSÉGE ösztönözte Moszkvát arra, hogy diplomáciai kezdeményezésre szánja el magát. Pedig — mint kommentátorok rámutattak — a Szovjetunió nem kis belső gondokkal küzd a Baltikumban, Moldáviában, Azerbajdzsánban és örmény- országban. Mégis a Szovjetunió, egyrészt földrajzi fekvése, másrészt nagyhatalmi felelőssége miatt nem lehetett közömbös, s ezért olyan kipróbált diplomatát küldött a konfliktusban részt vevő közel- keleti fővárosokba, mint Gen- nyadij Taraszov külügyminiszter-helyettes. A szovjet diplomata először Damaszkuszion, majd Bejrutban tárgyalt az érdekeltekkel. Ezután útja Am- manba vezetett, s jelenleg Bagdadban folytatja megbeszéléseit. Kész arra is, hogy addig ingázzon e fővárosok között, amíg kedvező válaszokat nem kap Moszkva kompromisszumos javaslatára. A szovjet terv szerint Szíria kivonulna Nyu- gat-Bejrútból és a kelet-libanoni Bekaa-völgyből. Ezzel egyidejűleg Izraelnek is el kellene hagynia Dél-Libanont. A külföldi csapatok távozása után megtarthatnák az 1988 szeptembere óta esedékes elnökválasztást és ezzel megoldódhatna az ország alkotmányos válsága. TARASZOVNAK természetesen nem lesz könnyű dolga a közvetítésnél, hiszen sem Szíria, sem Izrael nem akar hallani csapatainak kivonásáról. Bejrút körül pedig folytatódik a pusztító háború. De talán azok, akik csak a fegyverek nyelvén akarnak beszélni, egyszer talán végre megértik, hogy Libanon népe immár belefáradt a majd másfél évtizedes véres háborúba, s minden nappal csak tovább mérgeződig a helyzet, s mind ellenőriz- hetetlenebbé válik a libanoni konfliktus. Árkus István hi MSZMP-reformkörök a párt megújhodásáért Az MSZMP reformkörei egységes pártot akarnak, amely megszabadul a koráDbi terhes örökségétől, s programjával, működési elveivel a radikális reformokat szolgálja. Csak így van esélye annak, hogy a párt felelősen állhasson a nemzet elé, s egy demokratikus választáson a magyar nép bizalmát kérje. E gondolatok jegyében ajánlotta a hazai és a nemzetközi sajtó figyelmébe az MSZMP reformköreinek szeptember 2-án, szombaton és 3-án, vasárnap tartandó országos konferenciáját Varga József, a tanácskozás sajtóirodájának vezetője. A hétvégi rendezvény helyszínén — az MSZMP Budapesti Bizottságának politikai, propaganda- és művelődési központjában — tartott sajtó- konferencián Varga József emlékeztetett: a reformgondolatok és azok képviselői mindig jelen voltak az MSZMP-ben, de a sztálini típusú pártstruktúrában — még annak szelídített kádári változatában is — nem kerülhettek felszínre. Ha mégis, akkor a revizionizmus, a p ártszerűt- lenség címkéjével illették e törekvéseket, vagy éppen kemény retorziót, megtorlást váltottak ki. A reformgondolkodás az elmúlt évtizedben tapasztalható megannyi jelenség hatására egyre inkább felerősödött. A párttagság mind kevésbé tűrte, hogy egy szűk uralkodó elit döntsön minden kérdésben. Olyan belső nyomás alakult ki, amely tavaly májusban robbanásszerűen sodorta el a tehetetlen, konzervatív pártvezetés jelentős részét. 'Véleménye szerint az utóbbi időben sokan átvették a reformretorikát, a gyakorlatban azonban a valóságos reformok érdekében nem sok történt. A párttagság a reformkörökben találta meg a teret a cselekvésre, a vezető testületek tettekre sarkallásá- ra. Az országos tanácskozás céljaként nem csupán egy átfogó reformplatform megvitatását és elfogadtatását jelölte meg, hanem azt is, hogy válaszokat fogalmazzanak meg minden olyan, a magyar társadalmat foglalkoztató kérdésre, amellyel az MSZMP kongresszusának szembe kell néznie. Ez a reformkörök kötelessége, mert azt akarják, hogy az MSZMP meghatározó erőként vegyen részt a jövő többpártrendszerű Magyarországán a hatalom gyakorlásában. A reformkörök azt kívánják, hogy o radikális reformeszmék talaján újhodjon meg az MSZMP, vagy — ha úgy tetszik — alakuljon új párttá. A pártvezetésben olyan emberekre van szükség, akiket nem terhel a múlt hibáinak, bűneinek felelőssége, akik hitelesen tudják képviselni a pártot az egész nemzet előtt. Varga József elismerte, hogy a párt tagjai közül sokan nem érteftek egyet a reformkorok nézeteivel. Hangsúlyozta, hogy senkit sem akarnak kiszorítani. vagy legyőzni. A többséget markánsan megfogalmazott nézeteikkel kívánják megnyerni. Nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a kongresz- szuson a párt kétségtelenül meglevő konzervatív erői kerülnek többségbe. A reformkörökbe tömörült párttagok — s ebben véleménye szerint egyöntetű a vélemény — annak a pártnak már nem lesznek a tagjai. Végezetül szólt arról, hogy az országos tanácskozásra meghívták az MSZMP más platformjait s a demokratikus szervezetek képviselőit. A tanácskozás első napjának estéjén pohárköszöntőt mond Németh Miklós miniszterelnök, a vasárnapi nagygyűlésen pedig felszólal Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Pozsgay Imre, az elnökség tagja. Az élénk érdeklődéssel kísért beszámolót követően az újságírók számos kérdést tettek fel a sajtóiroda vezetőinek, illetve a meghívott vendégeknek: Vári Lászlónak, az MSZMP Zala megyei választmánya társadalmi elnökének, Géczi József politológusnak és Szabó Zoltánnak, az ELTE munkatársának. Varga József szerint, ha az MSZMP reformkörei nyernek teret, a pártot semmiképpen sem fogják kommunista pártnak hívni. Ez amúgy is nehezen körülírható, nem pontosan definiálható fogalom. Véleménye szerint ű modern szociáldemokrata pártokra hasonlítana a párt, nyitottak a polgári radikális gondolatokra is. Géczi József arról szólt, hogy a Pozsgay Imre vezette bizottság által kidolgozott pártprogramtervezetet a reform körök vitaalapnak tekintik, de szerinte e program mentén a progresszív és a konzervatív erők között nem következhet be a kettéválás. Ezt azzal indokolta, hogy szerinte vannak olyanok, akik bármilyen programot magukénak vallanak, csakhogy átmenthessék hatalmukat. A párt vagyonát firtató kérdésre, Szabó Zoltán annak a véleményének adott hangot, hogy független ellenzéki szakértők bevonásával kell elkészíteni az MSZMP érvényes, folyó áron felbecsült vagyonleltárát. Ezt a kongresz- szus, illetve az ország nyilvánossága elé kell tárni. A kongresszus felhatalmazásával az állami juttatásokból származó rész társadalmasításáról azonnal tárgyalásokat kell kezdeni. Az MTI munkatársának e témához kapcsolódó kérdésére Szabó Zoltán elmondta, feojgy a reformkörök szeri»t,-a-Next 2000 Kft. szervezésének munkálatait is haladéktalanul le kell állítani. A középszintű politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodást méltatva hangoztatták, hogy a párt kivonulását a munkahelyekről a reformkörök már régóta követelték, a jogállam felépítése, illetve a pártállam lebontása ezt a lépést szükségszerűvé teszi. Az MSZMP-n belüli erőviszonyokat százalékos arányban firtató tudósítói kérdésre úgy fogalmaztak, hogy ez számadatokban nem kifejezhető, de számon tartják, figyelik egymást a különféle platformok. Borsodban, Grósz Károly „hazájában” masszív konzervatív erők léteznek, más a helyzet viszont Budapesten. Itt a reformgondolatok befogadására éhes többség él, amely a kongresszusig meggyőzhető a változás szükségességéről. A reformkörök kit tekintenek hiteles vezetőnek? — így szólt a BBC tudósítójának kérdése. A válasz: azokat, akiket a tagság, illetve a nép annak tart, akik véleményüket nem a politikai széljárásnak megfelelően változtatták, akik nem akkor váltak reformerré, amikor azért „jutalom” járt. Közölték azt is, hogy a hétvégi tanácskozáson a KB minden tagjáról megszavaztatják a küldötteket, bíznak-e benne, vagy sem. A szavazatok eredményét nyilvánosságra hozzák. A reformkörök a tradicionális kommunista-szocialista értékek közül vállalják a párt mozgalmi jellegét, a társadalmi egyenlőséget és szolidaritást. az esélyegyen lóságét. a demokráciát, annak nemcsak képviseleti, hanem közvetlen formáit is — hangzott el válaszként az összegzés egy másik kérdésre. Abban sincs vita, hogy a reformkörök a polgárosodást, a részleges kapitalizációt. a világ- gazdaságba való visszailleszkedést óhajtják. A Rudé Prá- vo tudósítójának kérdésére elmondták. hogy egvmás között elvtársnak szólítják egymást, s ha a reformkörök kerülnek ki győztesen. szövetségesüknek tekintik a testvérnártokat és egyáltalán, minden baloldal erőt. Készek az együttműködésre a demokratikus politikai tömörülésekkel is.