Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-29 / 203. szám

1989. AUGUSZTUS 29., KEDD 3 0 MONDTA A legveszélyesebb A változatosság kedvéért most a Heti Világgazdaság (89/34.) készített interjúi Orbán Viktorral, a Fiatal Demokraták Szövetsége választmányának a tagjá­val. A 26 esztendős fiatal­ember a tőle megszokott határozottsággal felel a kérdésekre. Megtudhatjuk például, „a Fidesz nem a kádergyerekek gyűjtőhe­lye", s azt is, hogy „a 3500 fős tagság többsége egyetemista vagy egyete­met végzett, 10-15 százalé­ka alkalmazott vagy mun­kás.’’ S arról is tájékozta­tást kapunk, hogy „az utóbbi hónapokban egyre több helyen sikerült be­vennünk a Magyar Nép­hadsereg állásait is", bár nem tudjuk pontosan, s ez bizonyára a mi hibánk, miként fér össze az állá­sok ilyen bevétele azzal a követeléssel, ami szerint a hadsereget mentesíteni kell a politikától... Töprengésünk, típródá- sunk az ilyen és hasonló kérdéseken még nem adna tollat a kezünkbe. Az vi­szont már igen, amit az in­terjú befejezéseként olvas­hatunk. A hírlapíró azt tu­dakolta, „mit .vagy kit tart a legveszélyesebbnek a mostani demokratizálódási folyamatra?" S a válasz O. V. kétségeket, bizonyta­lanságokat nem ismerő stí­lusában így kezdődik: „Az MSZMP-t...” A legveszélyesebb tehát az a szervezet — és nem tagjainak egyik vagy má­sik csoportja, ahogy más szervezetek egyik vagy má­sik csoportja úgyszintén megjelölhető lenne —, amely elindítója volt a de­mokratizálódási folyamat­nak. Ez a szervezet a leg­veszélyesebb arra, amit maga kezdeményezett! Fur­csa logika. Sőt: veszélyes logika! Kisajátít egy fo­lyamatot, ugyanakkor két­ségessé tesz abban egy olyan erőt, amely nélkül ez a folyamat aligha tartható fenn. „Az MSZMP” ilyen általánosító és minden ve­szedelmet jellemzőjeként megjelölő elmarasztalásá­ban tehát az a veszély, hogy egy olyan szemléié - tét terjeszt, amelynek az optikája torzít: hamisan mutatja egyszerűnek a bo­nyolult valóságot. S ha va­lami, akkor a „mostani de­mokratizálódási folyamat­ra” ez a szemlélet- és ma­gatartásmód a — legveszé­lyesebb ... KLIENS A belügyminiszter-helyettes válasza Nem ellentétes Az Országgyűlés 1989. má­jus 10—13-i ülésszakán Vass- né Nyéki Ilona képviselő in­terpellációjában azt javasolta, hogy a megváltozott körülmé­nyek miatt a BM Tartalékos- tiszt-képző Iskola kerepestar- csai épületeit adják át állami középiskolai oktatás céljára. Negyedévvel később, au­gusztus 25-én, a Kerepestar- csai Tanács testületé állásfog­lalást fogalmazott meg, mely­ben sürgeti az átadást. Mint az állásfoglalásban szerepel: „A testület megítélése szerint a hajdani internálótábor jól felszerelt épületei enyhíthet­nének Pest megye középisko­lai tanteremgondjain. Jelen­leg a megyében, kellő számú helyiség híján, megközelítően háromezer diák szükségkörül­mények között vehet csak részt az iskolai foglalkozásokon. A tanácstestület elismeri ugyan, hogy a romló közbiztonság miatt különösen indokolt a magas fokú rendőrképzés, ám érvelése szerint ennek felté­tele, hogy több érettségizett fiatal kerüljön a rendőrség kötelékébe, ehhez viszont Pest megyében is biztosítani kell a színvonalas középisko­lai oktatás feltételeit.” Vassné Nyéki Ilona ország- gyűlési képviselőnek, a Kere- pestarcsai Tanács elnökének a témával kapcsolatos májusi parlamenti interpellációja nyomán, az Országgyűlés döntése alapján 1989. decem­ber 31-ig kell kialakítani kö­zös javaslatot a megoldásira. A tanácstestület azonban most a sürgető állásfoglalást azért fo­galmazta meg, mert szerinte mind kevesebb idő áll rendel­kezésre az iskolaügy megnyug­tató, higgadt megoldására. Az állásfoglalás szövegét a tanácstesület megküldte a belügyminiszternek. — ‘Ml az! álláspontja a Bel­ügyminisztérium vezetésének ebben a kérdésben? — kér­deztük dr. llcsik Sándor bel­ügyminiszter-helyettest. — A társadalmi problémák Iránti érzékenységből szüle­tett javaslatot csak az érdekek sokoldalú mérlegelésével ítél­hetjük meg reálisan. A Bel­ügyminisztérium vezetésének az államtitkár által az Ország- gyűlésen is ismertetett állás- foglalása azon a meggyőződé­sen alapul, hogy a társadalmi és a belügyi érdekek lényegé­ben egybeesnek. Tisztában va­gyunk azzal, hogy az agglome­rációban mélyponton áll a kö­zépfokú oktatás, és ezt az ége­tő gondot meg kell oldani. Ugyanakkor azonban azt is látni kell, hogy a belügyi tar­talékos tisztek képzése törvény­ben meghatározott kötelessé­günk. A tanintézet feladata, hogy a sorkatonai szolgálat ideje alatt a fiatalokat tar­talékos tisztté képezze. Az oktatás két formában tör­ténik. A középiskolai vég­zettségűek 18, a felsőfokú végzettségűek 6 hónapos nap­pali tagozatos képzés kereté­ben sajátítják el a szükséges katonai és rendőri ismerete­ket. A hallgatók 60 százaléka egyetemi, főiskolai tanulmá­nyai után karül az iskolába. A 18 hónapos képzésre jelentke­ző fiatalokat a belügyi pálya iránti érdeklődés motiválja, kö­zülük az elmúlt 5 évben csak­nem négyszázan hivatásos ál­lományba kerültek. A rendőri pálya vonzerejének csökkenése miatt erre az utánpótlási for­rásra szükségünk van. A rend­őri munka társadalmi presz­tízsének alakulása miatt a kö­zeljövőben nem számolhatunk a tiszthelyettesi fluktuáció je­lentékeny csökkenésével, és képzési lemaradásunk meg­szűnésével. Mindez azt ered­ményezi, hogy az új felszere­lők egy részének beiskolázása egy-ikét éves késéssel történik és addig törekvéseink ellené­re, k.iképzetlenül látják el a , szolgálatot. E körülmények miatt iskoláink számának csök­kentése beláthatatlan negatív következményekkel járna. — Mindezek ismeretében, az érdekeket egyeztetve, milyen megoldást javasolnak? — Június elején a kere- pestarcsai oktatási intézmény­ben, az Országgyűlés honvé­delmi bizottságának tagjai­val, a megyei tanács és a Kerepestarcsai Tanács képvi­selőivel közösen vitattuk meg ezt a témát. Ott is elmondtam, véleményem szerint hamis beállítás lenne az, hogy az agglomeráció középiskolás ok­tatás gondjai és a BM tar­talékos tisztképzés csak egy­más rovására oldható meg. A Belügyminisztérium jelenleg nincs olyan helyzetben, hogy ellentételezés nélkül és azon­nal le tudjunk mondani kere­pestarcsai épületeinkről. Ke­ressük azonban a megoldást, az esetleges kiköltözést is. Az egyik megyei tanács felajánlott részünkre 40 millió forintért egy nagy költséggel átala­kítható, többé-kevésbé romos épületet. Az, említett helyszíni tanácskozáson áthidaló meg­oldásként felajánlottam, hogy 1990. szeptember 1-jétől kere­pestarcsai intézetünkben vál­laljuk először egy, majd fo­kozatosan több középiskolai osztály kollégiumi elhelyezé­sét,. tantermi és szaktantermi ellátását. Másik lehetőség len­ne, hogy a Belügyminiszté­rium, továbbá a Pest Megyei és a Kerepestarcsai Tanács kö­zösen megvizsgálná egy köz- igazgatási orientáltságú szak- középiskola fokozatos kialakí­tásának a lehetőségét. Ezek javaslatok, melyeket közösen kell megtárgyalnunk. A tanács állásfoglalását természetesen akceptáljuk, de nem viszi előbbre az ügyet, ha mindenki külön-külön keresi a megol­dást. G. a. J. Nemzeii háromszög Közel a megegyezés a választási törvényről Már csak egy kérdésben nincs megegyezés a választási törvénytervezetről a háromol­dalú politikai egyeztető tár­gyaláson. Hétfőn a Parla­mentben tartott középszintű tanácskozáson, amelyen az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerékasz­talét Boross Imre, a harmadik oldalét Nagy Imre vezette, a harmadik oldal egyeztetési nehézségére hivatkozva, egye­lőre még nem tudott véle­ményt kialakítani arról, hogy a társadalmi szervezetek kí­vánnak-e jelölteket állítani a választásokon. Az MSZMP és az EKA már korábban meg­egyezett abban, hogy csak pártok indíthatnak jelölteket. Nagy Imre megjegyezte: a harmadik oldal nem kívánja akadályozni a megállapodást: s annak a véleményének adott hangot, hogy a vitát plenáris ülésen kellene majd tisztázni. Ezt követően heves értelme­zési vita alakult ki a június 10-én a három oldal által alá­írt megállapodás egyik bekez­déséről, mégpedig a harmadik oldal, szerepéről. Kisebb viták, illetve komp­romisszumok után ugyanak­kor megegyezés született ar­ról. hogy a következő ország- gyűlési választásokon 750 ajánlás szükséges képviselője­lölt-állításhoz az egyéni vá­lasztókerületekben. Elfogadták azt is, hogy a megyei listán azok a pártok indulhatnak, A RUBELHEZ KÉPEST Felértékelik a forintot (Folytatás az 1. oldalról.) A szocialista külkereskede­lemben nemcsak az okoz prob­lémát, hogy a magyar válla­latok a tervezettnél többet exportálnak, hanem az is, hogy az importszállítmányok kés­nek vagy egyáltalán nem ér­keznek meg. Az előirányzott­nál kevesebbet szállítottak a szocialista partnerek energia- hordozókból, alapanyagokból, személygépkocsikból. Az ener­giaszállítási gondok az elmúlt hetekben súlyosbodtak, s ez lehet, hogy a hazai ellátásban Rendkívüli véradás a megyei tanácsnál Mindig a nők vállalnak többet Az egészségügy kritikussá vált vérellátási gondjainak enyhítésére a Vöröskereszt Pest megyei és Budaörs váro­si vezetősége hétfőn 8 és 3 óra közt rendkívüli véradó na­pot szervezett. Rendkívüli, mivel a Pest Megyei Tanács tervezett vér­adása november 13-án lenne. A vér azonban igen kevés, Különösen most nyáron, ezért szervezték ezt az akciót. A véradásra jelentkezők előzetes vizsgálatát dr. Pethő Ede, a Gödöllői Vérellátó Állo­más igazgató főorvosa végez­te a helyszínen. — A véradás előtt átlag­körülmények között elvégez­hető alapvizsgálatok a vér­süllyedés mérése, a vérsze­génység meghatározása, vér­csoport- és vizeletvizsgálat, valamint az általam végzett belgyógyászati vizsgálat. Ha ezek eredménye negatív, ak­kor levesszük a vért. Ezután elszállítjuk és elvégezzük a több időt igénybevevő szeroló- giai, bakteriológiai és máj­funkció-ellenőrző vizsgálato­kat. Ha megfelelt, akkor a vér legnagyobb részét a kór­házakba, közvetlenül a be­tegeknek viszik. A maradékot vérkészítményekhez használ­ják fel. Ha a laboratórium eltérést vagy fertőzésre utaló jelet talál, a vér nem kerül­het emberi felhasználásra. A vérellátók a fertőzött vért autoklávokban, vagy kazánok­ban, nagy nyomás alatt meg­semmisítik. — Most hallottam, hogy egy kismamának sürgősen „B” rh pozitív vérre van szüksége, ezért a várakozók közül az ilyen vércsoportúaktól soron kívül vettek vért. Hogyan el­lenőrzik ilyen esetben? — Ugyanígy, de a vizsgá­lat ilyenkor igen drága. Egy AIDS-vizsgálat ára egy dol­lár, ha együtt vizsgálják a levett véreket; ha külön vizs­gálatot kérünk, ennek sok­szorosa. Ugyanez az arány vo­natkozik a többi vizsgálatra is, a rendkívüli készítmény ezért sokkal többe kerül. A véradók közt első és sok­szoros véradókkal lehetett ta­lálkozni. Lumpért Teréz, a csecsemőotthon 20 éves dol­gozója, most volt itt először. Munkahelyéről 13-an jöttek, bár nem volt kötelező. — Érdekes, hogy tőlünk csu­pa nő jött, a nálunk dolgozó férfiakat nem sikerült rábe­szélni. ök jobban félnek, pe­dig ha elgondoljuk, hogy az élet terheiből a nők veszik ki jobban a részüket, legalább a véradásra eljöhetne több férfi is — mondotta. Varga Lajos a Pest Megyei Tanács 44 éves dolgozója, 18 éve véradó. Tavalyelőtt 15- szörös véradó kitüntetést ka­pott. — Emberbaráti kötelesség­nek tartom, hogy itt legyek. Ha nekem, vagy családom­nak (két gyermekem van) len­ne rá szüksége, nekünk is jólesne az emberek segítőkész­sége. Szviatovszkí András, a Vö­röskereszt megyei titkára, szintén most első véradó. — Sokszor elhatároztam már, hogy részt veszek ilyen akción. Ezt most mi szerveztük, jó al­kalom volt. hogy megpróbál­jam. Mostantól rendszeres véradó leszek — fogadkozik. A nap mérlege egyébként 111 jelentkező az előre jelzett 80-nal szemben. Kiszűrtek kö­zülük tizennyolcat, a többiek 93-an öszesen 37,2 liter vért adtak. Szegő Krisztina is gondokat okoz a jövőben. A szocialista külkereskedelem­ben kialakult egyensúlyta­lanság további növekedésének megállítása érdekében o kor­mány szeptember 1-jétöl felér­tékeli a forintot 1,50-nel a ru­belhez képest. A fogyasztás a tervezettel ellentétben nagyobb mérték­ben, 3 százalékkal növekedett. Míg a fogyasztói árak 16 szá­zalékkal, addig a bruttó kere­setek 17,2 százalékkal növe­kedtek. A lakossági vásárló­erő-kiáramlás többek között szintén hozzájárult a pénzügyi egyensúly romlásához. A la­kosság az első félévben 40 milliárd forint értékben vásá­rolt külföldi devizát. A költségvetés helyzete alap­vetően kedvezően alakult. Várhatóan az év végére a je­lenlegi 35 milliárd forintos hiány a tervezett szintre, 21 milliárd forintra csökken. Jól halad a parlament áltál el­fogadott, a költségvetési ki­adások csökkentését célzó cso­magterv végrehajtása. Az ed­dig tett intézkedések eredmé­nyeként 42 milliárd forinttal már csökkentették, illetve csökkentik a kiadásokat. To­vábbi 6 milliárd forintos ki­adáscsökkentés előkészítésén dolgoznak. Ezután dr. Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes terjesztette elő az állami számvevőszékről szóló tör­vényjavaslatot. Elmondotta, hogy ez része a demokrati­kus jogállam megteremtését szolgáló, a közelmúltban el­fogadott, illetőleg előkészü­letben lévő jogszabályoknak. Célja, hogy az Országgyűlés számára olyan ellenőrző szer­vet hozzon létre, amely a kormánytól független, és ké­pes az állami kiadásokat tel­jes egészében ellenőrizni. Ezután Járai Zsigmond pénzügyminiszter-helyettes tá­jékoztatta a bizottságot a ké­szülő értékpapír-törvényről. Elmondotta, hogy a jogszabály fontos eleme a pénzügyi re­formnak. Az értékpapírpiac ma már működik, ám félő, ha a felső szintű jogszabály nem határozza meg működésének kereteit, visszaélések történ­nek, s a piac rövid időn belül összeomlik. Mivel olyan ér­tékpapírpiacot kívánnak lét­rehozni, amelyen nemcsak a nagy, hanem a kis befektetők is részt vesznek, szintén lé­nyeges biztonságuk jogsza­bályi garantálása. amelyek az adott megyében az egyéni választókerületek 25 százalékában tudtak jelöltet állítani. Megállapodtak abban is, hogy az országos kompen­zációs listán — a 150 egyéni és 150 lista szerintin kívüli öt­ven képviselői hely elosztásá­ról van szó — azok a pártok indulhatnak, amelyek a me­gyék 25 százalékában tudtak listát állítani. Egyezségre ju­tottak abban is, hogy csak azok a pártok jutnak mandá­tumhoz, amelyek a választá­sokon legalább 4 százalékos eredményt érnek el. A vita közben előbb az MSZMP, majd az Ellenzéki Kerékasz­tal kért néhány perces kon­zultációs szünetet, amelyek sikeresek voltak, mert ennek eredményeként született meg­állapodás arról, hogy a válasz­tások második fordulójában azok az egyéni jelöltek indul­hatnak, akik az elsőben leg­alább 15 százalékos szavazati arányt értek el. Az itt kapott töredékszavazatok alapján osztják majd el az 50 fős kompenzációs listát. Napirenden kívül Haraszti Miklós (EKA) megkérdezte, hogy érvényben van-e a nem­zeti tömegtájékoztató intézmé­nyek munkájában a pártat­lanság elve, amelyről az el­múlt héten állapodtak meg, utalva arra, hogy Barabás Já­nos, az MSZMP KB titkára a vasárnapi Tv 2 Napzártában egyebek közt kijelentette: „Vallható és vállalható, hogy amíg az MSZMP kormánya kormányoz, addig ennek a po­litikai erőnek a televízióban ír megjelenése meglehetősen je­lentős súlyt kap.” Pozsgay Imre elmondta, a napokban megállapodás született arról, hogy a televízió heti 50-60 perc műsoridőt ad a tárgyaló feleknek álláspontjaik nyilvá- noBságra hozása érdekében. Hozzátette: az említett Nap- zárta-műsort nem látta, de szerinte ezt a vitát a televí­zióban kell lefolytatni. Meg­jegyezte, hogy a nyilvánosság kérdése nemsokára napirendre kerül a középszintű tárgyalá­sokon. • • * r SZAKEMEERKEPZESSEL AZ EEYUTTMÍWEESERT Közeledés Afrikához Több mint harminc ország­ból érkeztek részvevők a Gö­döllői Agrártudományi Egye­temre a „Hagyomány és mo­dernizáció a mai Afrikában” elnevezésű konferenciára. Az egyhetes tanácskozást — im­már harmadszor — az Eötvös Loránd Tudományegyetemen működő Afrika-kutatási prog­ramszakértő szabad társulása rendezi. Németh Miklós miniszterel­nök a konferenciára küldött ajánlásában fontosnak és ör­vendetesnek tartja, hogy célul tűzzék ki, teret adjanak a tudományágak mindinkább bővülő körének és a külön­féle diszciplínák sokféleségé­nek, minél teljesebben mutas­sák fel a földi kultúra olyan kontinensnyi méretű részét, amely a tudományszakok ösz- szekapcsolódó közelítésmódja nélkül meg sem érthető. A hétfői megnyitón Rátkai Ferenc művelődési miniszter- helyettes hazánk és Afrika kapcsolatáról szólt. Elmond­ta, hogy Európa-központú vi­lágképünk bővítésében sokat tettek a földrajzi kutatók, a vadászok, a műfordítók, akik az egzotikus kontinenst igye­keztek közelebb hozni szelle­mi látóhatárunkhoz. Nagy a jelentősége annak is, hogy 1950-től napjainkig több mint 1200 afrikai diák szerzett Magyarországon diplomát és jelenleg is 365 hallgató tanul felsőfokú intézményeinkben. A házigazda intézmény rek­tora, a konferencia elnöke, dr. Petrasovits Imre francia nyel­vű előadásában üdvözölte a résztvevőket. Elmondta, tud­juk, hogy valamennyi konti­nens közül Afrika van a leg­nehezebb helyzetben. Itt talál­ható a világ 26 legszegényebb országa, szárazság, elsivata- gosodás, helyi háború és tör­zsi viszályok az emberek 100 ezreit kényszerítik ősi lakhe­lyük elhagyására. A létet fe­nyegető problémákat csakis nemzetközi összefogással le­het megoldani. Olyan nemze­ti és nemzetközi kooperációra van szükség, amely akkor le­het hatásos, ha az embertől emberig valósul meg. Az együttműködés jól bevált területe a szakemberképzés, Gödöllőn jelenleg 19 afrikai hallgató tanul. Olyan együtt­működés kialakítására is tö­rekednek, hogy a leendő hall­gatókat a magyar és az adott ország oktatói közös terv alapján együtt készítsék fel, majd tanulmányaikat Magyar- országon folytassák angol vagy francia nyelven. A konferencia megnyitóján további előadások hangzot­tak el, majd szekcióüléseken folytatódott az eszmecsere, melynek hivatalos nyelve az angol és a francia. Várha­tóan ma érkezik Gödöllőre Adebayo Adedeji professzor, az ENSZ főtitkár-helyettese, az ENSZ afrikai gazdasági bi­zottságának ügyvezető titkára. Balázs Gusztáv

Next

/
Thumbnails
Contents